Tolnanémedi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013.(IV.11.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2013. 04. 12Tolnanémedi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013.(IV.11.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Tolnanémedi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a), e) és f) pontja és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény 3. § (1) bekezdés 6. pont 5. § (2) bekezdés b), c) pont, 6. § (5) bekezdés, 11. § (16) bekezdés, 18. § (1) bekezdés valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 107. §, 109. § (4) bekezdés i) pont alapján Tolnanémedi Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Tolnanémedi Község Önkormányzata tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, továbbá
b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a közhasznú, illetve gazdasági társaságban Tolnanémedi önkormányzatát megillető részesedésekre (továbbiakban: önkormányzati vagyon)
Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Az önkormányzati vagyon az 1. §-ban meghatározott vagyontárgyakból áll.
(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.
(3) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek.
(4) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak körét az 1. számú melléklet, az üzleti vagyontárgyak körét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(5) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes vagyon, olyan gazdasági társaságba apportálható, ahol:
a) az önkormányzat által alapított egyszemélyes társaság az önkormányzat, illetve több önkormányzat többségi tulajdonában, vagy többségi irányítása alatt áll és
b) az érintett vagyontárgy jellege szerinti közszolgáltatási feladatot lát el, valamint
c) Az önkormányzat felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(6) A közmű vagyonnak gazdasági társaságba való beviteléről rendelkező alapító okiratot, társasági szerződést, alapszabályt az önkormányzat Képviselő-testülete határozattal hagyja jóvá. E rendelkezést megfelelően kell alkalmazni az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítására is.
(7) Forgalomképes üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
Vagyonkimutatás
3. § (1) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben vagy mennyiségben.
(2) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is és összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlanvagyon kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott adatokkal.
III. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai
A tulajdonosi jogok gyakorlása
4. § (1) Tolnanémedi önkormányzatát megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat, vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel e rendelet keretei között bízhatja másra.
(3) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogokgyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza.
(4) Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, az önkormányzat hivatala (továbbiakban: hivatal).
(5) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnak – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik.
(6) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
(7) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosai, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.
(8) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a Képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja, attól eltérni csak a Képviselő-testület nyilatkozatával lehet.
(9) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.
(10) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a Képviselő-testület a hivatal útján gondoskodik.
(11) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
5. § (1) Az önkormányzati vagyont 1.000.000.- Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak versenyeztetés útján, az összeségében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet.
(2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a hivatal, ingóság nyilvános értékesítésre, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenyeztetés lebonyolítása.
(3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
(4) Forgalomképtelen vagyontárgy csak forgalomképessé nyilvánítás után értékesíthető.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
6. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) értékpapír esetén a névérték alapján,
b) ingatlanvagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján,
c) örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
7. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése
8. § (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:
a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak,
b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra,
c) közösségi célra.
(2) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben, vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírósági egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan ráfordítással) érvényesíthető,
f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
A felajánlott vagyon elfogadása
9. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondanak, azt a polgármester elfogadhatja, hogyha az önkormányzat képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a Képviselő-testület jóváhagyására.
Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal
10. § A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:
a) az önkormányzat tulajdonát képző vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba.
d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékául nyújtása,
e) értékpapír vásárlása,
f) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
g) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.
11. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat hatáskörébe tartoznak.
(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
a) vagyontárgy vásárlása, értkesítése,
b) vagyon használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése,
c) vagyontárgy cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
d) Behajthatatlan követelések törlése 300.000.- Ft értékhatár felett.
(3) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik:
a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – kéz évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása
b) a használatban, kezelésben lévő, 100.000.- Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jog értékesítése,
c) 50.000.- Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése,
d) az 50.000.- Ft értékhatár alatti vagyontárgyak hasznosítására a Helyi Számviteli rend előírásai vonatkoznak.
(4) A polgármester jogosult:
a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére.
b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,
c) megkötni a biztosítási szerződéseket.
Záró rendelkezések
12. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, vele egyidejűleg a 4/1994. (IV.15.) számú az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályiról szóló önkormányzati rendelet hatályát veszti.
(2) A Képviselő-testület a rendeletet 2013. április 10-én megtarott ülésén alkotta.