Tolnanémedi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.12.) önkormányzati rendelete
Tolnanémedi Községi Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2017. 06. 02- 2018. 05. 29Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015.(II.12.) önkormányzati rendelete
Tolnanémedi Községi Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Tolnanémedi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Tolnanémedi Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, közös hivatal, jegyző – működési rendjére.
Hivatalos megnevezés
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tolnanémedi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 7083 Tolnanémedi, Fő u. 29.
(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Tolnanémedi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ( a továbbiakban: Képviselő-testület).
(4) A Közös hivatal hivatalos megnevezése: Tolnanémedi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
Jelképek
3. § A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
Kitüntetések
4. § A Képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.
Bélyegzőhasználat
5. § (1) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne a Magyar Köztársaság címerével ellátott, „Tolnanémedi Község Önkormányzata” körfelirat található.
(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaságcímere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: „Tolnanémedi Község Polgármestere”
ALAKULÓ ÜLÉS
6. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.
7. § A Képviselő-testület tagjainak felsorolását e rendelet 1. melléklet tartalmazza.
8. § A polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.
9. § (1) A Képviselő-testület dönt:
a) a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármester vagy alpolgármesterek megválasztásáról;
b) az alakuló – vagy legkésőbb az alakuló ülést követő – ülésen a bizottságok megválasztásáról;
(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.
(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE
Munkaterv
10. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja.
(2)1 A Képviselő-testület rendes üléseit – július hónap kivételével, amely ülésezési szünet – havonta, minden hónap harmadik hétfőjén tartja. Ha a hónap harmadik hétfője munkaszüneti napra esik, a képviselő-testületi ülést az azt követő hét hétfőjén kell megtartani.
(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, azonban rendes üléseinek száma évente akkor sem lehet kevesebb hat ülésnél.
(4) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület évi rendes utolsó ülése elé.
(5) A munkatervhez javaslatot tehetnek:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a képviselők;
d) a Képviselő-testület bizottságai;
e) a jegyző
f) a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületei.
(6) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülések helyét, időpontját, napirendjét;
b) a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését;
c) az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság(ok) megnevezését;
d) az évente legalább egy alkalommal tartott közmeghallgatás helyét, időpontját, napirendjét.
(7) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község lakossága számára megismerhető legyen.
11. § (1) A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések rendkívüli (soron kívüli) ülések.
(2) A rendkívüli ülésen csak a napirendben szereplő, illetve a 13. § szerinti módon előre közölt témák tárgyalhatók.
Képviselő-testület ülés összehívása
12. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök – hívja össze, írásban kiküldött meghívón útján. A meghívót az ülés előtt legalább öt nappal kell kiküldeni.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
e) az ülés helyét és idejét;
f) a javasolt napirendi pontokat;
g) a napirendi pontok előterjesztőit;
h) a dátumot és az aláírást.
(3) A meghívóhoz csatolni kell:
a) az írásos előterjesztéseket;
b) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
13. § A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefon on, elektronikus úton, stb.) is összehívható.
14. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.
(2) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt az (1) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.
15. § A Képviselő-testület ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni különösen:
a) a Képviselő-testület tagjait;
b) a bizottságok nem képviselő tagjait;
c) a jegyzőt;
d) a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit;
e) a napirendi pont tárgya szerint illetékes személyt vagy szerv vezetőjét;
f) a napirendi pont előterjesztőjét;
g) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét;
h) akinek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.
Előterjesztések
16. § (1) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül
(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a Képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 20. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.
(3) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülés elején a képviselőknek ki kell osztani.
(4) Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendre vételéről a Képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A napirendre vételhez minősített többség szükséges.
(5) A szóbeli előterjesztést – a sürgősségi indítvánnyal együtt – lehetőleg az „Egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni. Az „Egyebek” napirendi pont alatt a szóbeli előterjesztés, a sürgősségi indítvány, a tájékoztató és a kérdésre, illetve interpellációra adott válaszok kivételével más téma nem szerepelhet.
(6) Szóbeli előterjesztés és sürgősségi indítvány nem terjeszthető elő a 29. § (4) bekezdés a), b),c), d), e), f), g), h), j), k), l), o), p), q), r), t), u), v) pontjai esetében.
17. § Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását, illetve a téma ismertetését;
b) a témakör ismételt napirendre kerülése esetén a korábbi döntést és annak indokait;
c) az előterjesztő(k) megnevezését;
d) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
e) határozati javaslat esetén a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.
18. § (1) Előterjesztésre jogosult:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a képviselők;
d) a jegyző;
e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetségi önkormányzat feladatkörét érintő ügyekben
f) Képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szerv vezetője.
19. § Az írásos előterjesztéseket a jegyzőhöz kell leadni a Képviselő-testület ülését megelőző nyolcadik napig.
Sürgősségi indítvány
20. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 19. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.
(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE
Az ülés vezetése
21. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti.
(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:
a) a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet;
b) előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt;
c) megadja a szót annak, aki – kivételesen fontos, halasztást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában – napirend előtti felszólalásra kér szót.
A vita
22. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.
(2) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(3) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.
(4) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.
(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az egy percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(7) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(8) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
23. § (1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
24. § Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.
25. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
A tanácskozás rendje
26. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
d) ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.
(1) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.
(2) Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.
Az ülések nyilvánossága
27. § (1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és – e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben – szót kaphat.
(2) A Képviselő-testület üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles.
Zárt ülés
28. § (1) A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:
a) a polgármesternek;
b) az alpolgármesternek;
c) a képviselőknek;
d) a jegyzőnek;
e) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;
f) a Kormányhivatal vezetőjének.
(2) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
Döntéshozatal
29. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
(4) Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata – szükséges a következő ügyekben:
a) rendeletalkotás;
b) a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
c) önkormányzati társulás létrehozása, megszűntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
f) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi eljárás során hozott határozat;
g) a polgármester elleni kereset benyújtása;
h) hitelfelvétel;
i) a képviselő döntéshozatalból való kizárása;
j) képviselői összeférhetetlenség megállapítása;
k) a képviselő méltatlanságának megállapítása;
l) a polgármester, alpolgármester, képviselő személyét érintő kérdések;
m) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése;
n) szóbeli előterjesztés, sürgősségi indítvány napirendre vétele;
o) az önkormányzat törzsvagyonával, egyéb ingatlanvagyonával való rendelkezés;
p) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, önkormányzati követelésről egészben vagy részben történő lemondás;
q) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;
r) településrészi önkormányzat létrehozása;
s) titkos szavazás elrendelése;
t) a településnek a területével határos másik megyéhez való átcsatolása kezdeményezése;
u) helyi népszavazás elrendelése;
v) a Képviselő-testület feloszlásának kimondása;
w) az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti megismételt tárgyaláson hozott döntés.
Szavazás
30. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.
(3) A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(4) A titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – az erre a célra létrehozott ad hoc bizottság bonyolítja le. A bizottság urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazás után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(5) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) ha azt törvény írja elő;
c) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén.
(7) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
31. § Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.
Önkormányzati rendelet
32. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a képviselő;
d) a jegyző;
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.
(2) A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgyban érintett bizottság elé kell terjeszteni.
(3) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.
33. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
(2) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
34. § (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:
(2) A rendelet száma után – a rendelet címében – szerepeltetni kell a rendelet tárgyát vagy tartalmának lényegét.
A Képviselő-testület határozata
35. § (1) A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint:
(2) A határozat száma után – a határozat címében – szerepeltetni kell a döntés tárgyát.
(3) A határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő három munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek, illetve a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek.
(4) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
Felvilágosítás kérése
36. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén, az „Egyebek” napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat. E szándékát a képviselő az ülés elején, a napirendek elfogadása előtt jelezni köteles, meghatározva a felvilágosítás-kérések számát és címzettjét.
(2) A kérdés és az interpelláció egyaránt a Képviselő-testület (át nem ruházott, illetve átruházott) hatáskörébe tartozó, önkormányzati ügyre irányuló felvilágosítás iránti kérés, illetve felvetés megfogalmazása a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a Képviselő-testület bizottságának elnökéhez.
(3) A kérdésre és az interpellációra a Képviselő-testület ülésén – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – kell választ adni.
(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület a kérdésről nem dönt, és azt nem vitatja meg.
(5) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció előterjesztésére a polgármester új időpontot tűz ki
(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik.Ha a képviselő a választ nem fogadja el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(7) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.
Közmeghallgatás
37. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal előbb az erről szóló hirdetménynek a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével és a település több pontján való kihirdetésével tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
Egyéb fórumok
38. § A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot (községpolitikai fórum, községi, községrészi tanácskozás) is összehívhat.
JEGYZŐKÖNYV
39. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
b) az ülés időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a határozatképességre történő utalást;
f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
g) az előterjesztéseket;
h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
j) a döntéshozatalban résztvevők számát;
k) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
l) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
m) a szavazás számszerű eredményét;
n) a hozott döntéseket;
o) az aláírásokat, pecsétet.
(2) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető által leírtak alapján kell elkészíteni.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.
(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
40. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint zárt helyen való tárolásáról.
A KÉPVISELŐ
41. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) A képviselő:
a) a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.
d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni;
e) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet
g) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást;
h) közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre harminc napon belül érdemi választ kell adni;
i) kezdeményezheti – az e rendeletben az előterjesztésekre meghatározott szabályok betartásával – rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
j) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a Képviselő-testület téríti meg, melynek alapján társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A Képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
k) a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.
(3) A képviselő:
a) előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
b) a Képviselő-testület, annak bizottsága vagy a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;
d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszűntetni;
e) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
f) a megválasztásától, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;
g) köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület által megtárgyalt ügy önmagát vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti;
h) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
i) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
(4) Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő, továbbá a (3) bekezdés g) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – legfeljebb tizenkét havi időtartamra – csökkentheti vagy megvonhatja.
42. § A képviselők tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI,
Működésük alapvető szabályai
43. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – bizottságokat hoz létre.
(2) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságokat, a bizottságok tagjainak számát e rendelet 2. melléklete sorolja fel.
(3) A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot alakíthat.
(4) A bizottságok feladat- és hatásköreit – e rendelet 3. melléklete tartalmazza. E melléklet tartalmazza továbbá a Vagyonnyilatkozat Kezelő és Ellenőrző bizottságnak a képviselői összeférhetetlenséggel, méltatlansággal és a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával kapcsolatos feladatok ellátására történő felhatalmazását.
(5) A bizottság – a törvény és e rendelet keretei között – maga állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(6) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
(7) A bizottság az általa elfogadott éves munkaterv alapján működik, amelyet a képviselő-testületi ülések éves munkatervének meghatározását követő 30 napon belül készít el.
44. § (1) A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. A bizottság tagjainak felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A bizottság a bizottság képviselő tagjai közül alelnököt választ az elnök helyettesítésére.
(3) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit legkésőbb az ülés előtt három nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.
(4) A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
(5) A bizottságok ügyviteli, adminisztrációs feladatainak ellátásáról a jegyző útján a Hivatal gondoskodik bizottsági referensek közreműködésével.
45. § A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az e rendelet 15. §-ában felsoroltakat.
POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ
Polgármester
46. § (1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.
(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(3) A polgármester főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése; a településfejlesztési koncepció évenkénti aktualizálása;
b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
d) az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;
e) a demokratikus helyi közhatalom-gyakorlás érvényesülésének biztosítása;
f) a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése;
g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
h) kapcsolattartás a pártok, társadalmi szervezetek helyi képviselőivel;
i) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;
j) az alpolgármester munkájának az irányítása;
k) a Hivatal irányítása;
l) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása;
m) ellátja – maga vagy az általa megbízott személy útján – az önkormányzat törvényes képviseletét, illetve a Képviselő-testület képviseletét;
n) a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
o) a Képviselő-testület tagjai és bizottsága munkájának segítése;
p) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
q) a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.
(4)2 A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg. A Képviselő-testület a polgármesterre feladat – és hatáskört nem ruházott át.
(5) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a törvényben és e rendeletben az önkormányzati képviselőkre meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó feladat- és hatásköri szabályokat.
47. § Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az önkormányzat működésével kapcsolatos ügy(ek)ben – az át nem ruházható ügyek kivételével – döntést hozhat. E döntéséről a polgármester a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
48. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az át nem ruházható ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó a működéssel kapcsolatos önkormányzati ügyekben.
Alpolgármester
49. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
Jegyző
50. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyző főbb feladatai:
a) vezeti a Hivatalt;
b) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
c) rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról;
d) gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottságok üléseinek technikai, ügyviteli feltételeiről;
e) biztosítja a köztisztviselők rendszeres képzését, továbbképzését.
(3) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
A jegyző helyettesítése
51. § (1) A jegyzői és a tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.
(2) Amennyiben a Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, a polgármester – másik település polgármesterével való megállapodás alapján – a jegyző legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt nevez ki.
A K ö z ö s Ö n k o r m á n y z a t i H i v a t a l
52. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Tolnanémedi Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével – a székhely település Képviselő-testülete határozattal fogadja el.
ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS
53. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében igazgatási, intézményi társulásban vesz részt.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A társulás célja és rendeltetése:
a) önkormányzati feladatok ellátása;
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;
(4) A koordináció főbb módszerei:
a) a polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők szakmai tanácskozásai;
b) testületi ülések együttes tartása;
c) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az önkormányzat költségvetése
54. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.
(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.
55. § Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.
56. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat vagyona
57. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.
(3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai
58. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.
59. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.
(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.
60. § (1) Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.
(2) Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.
(3) A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
61. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
62. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
63. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.
(2) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzítik.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
64. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Tolnanémedi Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/1991./VII.15./ önkormányzati rendelet.
(3) E rendelet mellékletei:
1. A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok felsorolása, a bizottságok tagjainak száma;
2. A bizottságok feladat- és hatáskörei;
3. A Képviselő-testület tagjainak felsorolása, és a bizottságok tagjainak felsorolása
4. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök;
Módosította a 7_2017.(VI.1.) számú módosító rendelet 1. §-a.
Módosította a 6/2015.(IV.16.) számú módosító rendelet 1. §-a.