1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tolnanémedi Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 7083 Tolnanémedi, Fő utca 29.

(3) Az önkormányzat működési és illetékességi területe: Tolnanémedi település közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Tolnanémedi Község Önkormányzata Képviselő-testületét (a továbbiakban: képviselő-testület) illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(5) Az Önkormányzat törzskönyvi azonosító száma (PIR): 414610.

2. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő- testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és az önkormányzat részvételével működő társulás látja el.

(2) Tolnanémedi Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Pincehely Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 2024. november 24. napján kelt megállapodása alapján 2025. január 1. napjától Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre Pincehelyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Pincehelyi KÖH) néven az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

3. § (1) Az önkormányzat és a település jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) A képviselő-testület a község címerének, zászlajának, a település pecsétjének leírását, valamint azok használatának rendjét, valamint a díszpolgári cím adományozásának szabályait Tolnanémedi község címeréről, zászlajáról, pecsétjéről és díszpolgári cím adományozásáról szóló önkormányzati rendeletben határozza meg.

(3) Az Önkormányzat partner települése: Nagyborosnyó Románia, Kovászna megye.

(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: a www.tolnanemedi.hu oldalon érhető el.

4. § (1) Az önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete - annak felhatalmazására bizottsága, társulása, a polgármester és a jegyző -, továbbá a helyi népszavazás hozhat.

5. § (1) A képviselő-testület - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően - az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(2) A képviselő-testület a törvények által előírt kötelező feladatainak ellátásán túl, külön önkormányzati rendelettel önként vállalhat feladatot.

(3) Az állandó jellegű önként vállalt feladatokat a jelen rendelet rögzíti.

(4) Tolnanémedi Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolási rendjét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5) Az aktuális időszak önként vállalt feladatait az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet tartalmazza.

6. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-a tartalmazza az önkormányzat feladatait.

(3) Az Önkormányzat - a képviselő-testület vagy helyi népszavazás döntésével, önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

(4) A (3) bekezdés szerinti önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

7. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit polgármesterre, bizottságra, jegyzőre, valamint társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja.

(2) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet. Az átruházott hatáskörben eljáró a hozott döntésekről a testület soron következő ülésén köteles beszámolni.

(3) Bármelyik képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a képviselő-testület által átruházott hatáskörben - önkormányzati ügyben hozott döntését.

(4) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) A képviselő-testület által az állandó bizottságra átruházott hatáskörök jegyzékét jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(6) A képviselő-testület által a tárulásokra átruházott hatáskörök jegyzékét jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.

8. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

(2) A képviselő-testület (továbbiakban: testület) az önként vállalt feladatok ellátása tekintetében, az éves költségvetésben fedezet biztosításával egyidejűleg foglal állást.

9. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselők névsorát a jelen rendelet mellékletét képező 5. melléklet tartalmazza.

(2) A testület szükség szerint, de évente 12 alkalommal, lehetőleg minden hónap harmadik hétfőjén 17 óra kezdettel rendes ülést tart. A rendes ülések konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza.

(3) A képviselő-testület alakuló, ünnepi, rendes és rendkívüli ülést tart.

(4) A képviselő-testület ülésszak-szünetet nem rendel el.

10. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a települési önkormányzati képviselők választási eredményének jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül, a Mötv. 43. § rendelkezései szerint tartja.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármester választás eredményéréről és helyi lebonyolításáról.

(4) A megválasztott képviselők a Helyi Választási Bizottság Elnöke előolvasásával és előtte esküt tesznek.

(5) A megválasztott polgármester a legidősebb képviselő előolvasásával esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(6) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

11. § (1) A képviselő-testület állami ünnepek, jeles évfordulók, jubileumok, kitüntetések és díjak átadása alkalmából ünnepi ülést tarthat.

(2) Az ünnepi ülés elrendeléséről a polgármester dönt, illetve legalább 2 képviselő indítványára elrendeli.

(3) Az ünnepi ülés összehívására, levezetésére a munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

12. § (1) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester hívja össze hely, idő és napirend megjelölésével.

(2) A rendes ülés összehívására a jelen rendelet 14. §-ában foglalt szabályok irányadók.

13. § (1) A munkatervben, illetve a 12. §-ban nem szerepelő ülés rendkívüli ülésnek minősül. Rendkívüli ülés az előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetekben tartható.

(2) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

(3) Rendkívüli ülést kell összehívni 15 napon belül 2 fő képviselőnek, vagy a képviselő- testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára is.

(4) A rendkívüli ülés összehívására jelen rendelet 14. §-ában foglalt szabályok irányadók.

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, aki a képviselő-testület elnöke. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze, a tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, vagy kizártságuk esetén az ülés összehívása a Vagyonnyilatkozatot Kezelő és Ellenőrző Bizottság elnökének a feladata.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően lehetőség szerint legalább 5 nappal megkapják. A képviselőknek a meghívót és az előterjesztéseket elektronikusan kell kézbesíteni. A képviselő kérésére, egyedi esetben a meghívót és a testületi anyagot papír alapon kell megküldeni.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót - lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt - az ülés előtt legalább 24 órával előbb kell megküldeni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen, telefonon vagy emailen történő összehívására.

15. § (1) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a polgármester a meghívó közzétételével értesíti a nyilvánosságot az alábbiak szerint: a rendes ülés előtt 3 nappal, rendkívüli ülés előtt lehetőség szerint az ülés előtt a hivatal helyi hirdetőtábláján való kifüggesztéssel.

(2) A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívást kap az ülés anyagának megküldésével, tanácskozási joggal:

(3) A nyilvános ülésre meg kell hívni a feladatkörüket érintő napirendek tárgyalásához:

(4) A képviselő-testület zárt üléseire a képviselő-testület tagjain kívül meg kell hívni:

(5) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal a jegyzőt meg kell hívni.

(6) A meghívóban szereplő tárgysorozat az alábbi sorrendben kerül rögzítésre:

16. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület évenként, a tárgyidőszakot megelőző év december hónap utolsó napjáig hagyja jóvá.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

(4) A munkatervi javaslatokat legkésőbb a munkaterv megtárgyalását megelőző 10. naptári napig a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(6) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

17. § (1) A képviselő-testület elé terjeszthető:

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására vagy határozat hozatalára. Képviselő- testületi ülésre előterjesztés írásban és szóban is benyújtásra kerülhet, de az írásos előterjesztések elkészítésére törekedni kell.

(3) A képviselő-testület elé írásban kerülő előterjesztés két részből áll:

(4) Egyedi hatósági ügyekben helybeli írásbeli előterjesztést kapnak a képviselők, illetve, amennyiben a téma lehetővé tesz, a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést kiadásra alkalmas formában, személyiségi jogokat nem sértve kell előkészíteni és előterjeszteni.

(5) Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

(6) A munkaterv szerinti előterjesztéseket az ülést megelőzően legkésőbb 15 nappal korábban kell a jegyzőnek leadni.

(7) Előterjesztést tehetnek:

(8) Pénzügyi fedezetet igénylő előterjesztések kizárólag valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével terjeszthetők be a képviselő-testület elé.

(9) A kitüntetési javaslatokra vonatkozó előterjesztéseknél az előterjesztő bizottság javaslatot tesz a kitüntetési javaslatok sorrendjére is azon személyek esetében, akik a bizottságban többséget kaptak, valamint az előterjesztéshez csatolja a kitüntetés adományozásához beérkezett valamennyi javaslatot.

18. § (1) Beszámoló készíthető:

(2) A beszámolók benyújtására a képviselő-testület határozataiban megjelölhető személyek - a polgármester, a jegyző, az intézményvezetők feladatkörükben - továbbá a jogszabályban beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület - szükség esetén vitával és felszólalással - dönt. A képviselő-testület a beszámoló tárgyalása során további feladatokat határozhat meg a beszámolót előterjesztőhöz.

(4) Amennyiben a képviselő-testület a beszámolót nem fogadja el, a beszámolót a következő ülésre ismét be kell terjeszteni.

(5) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(6) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő ülésre ismét be kell terjeszteni.

19. § (1) A képviselő-testület ülésére - elsősorban pénzügyi, gazdálkodási, vagyongazdálkodási és hatósági ügyben - sürgősségi indítványt lehet benyújtani a meghívóban nem szereplő, az önkormányzat érdekében azonnali döntést igénylő napirend felvételére.

(2) A sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig kell írásban előterjeszteni a polgármesternél. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(3) Sürgősségi indítvány benyújtására jogosult a polgármester, a jegyző és a képviselők egynegyede.

(4) A sürgősségi indítványt a testület ülésén a polgármester ismerteti, majd a testület vita nélkül minősített többséggel dönt annak külön napirendi pontként történő felvételéről.

(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt ülésének napirendjére felveszi.

20. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésével összhangban

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester vagy megbízottja adhat.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak a (3) bekezdésben megjelölt személyek, valamint a törvényességi ellenőrzést ellátók tekinthetnek be.

21. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester - vezeti. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egy hónapot meghaladó, egyidejű tartós akadályoztatásuk, kizártságuk esetén az ülés vezetését Vagyonnyilatkozatot Kezelő és Ellenőrző Bizottság elnöke látja el, azzal a feltétellel, hogy mindaddig a korelnök hívja össze a testületi ülést, amíg nem választanak bizottsági elnököt.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet.

(3) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(5) Határozatképtelenség esetén az ülést be kell rekeszteni, és 8 napon belül ismét össze kell hívni. A határozatképességet az ülés egész tartama alatt vizsgálni kell.

(6) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

22. § (1) Az egyes napirendi pontok feletti tanácskozás a napirend ismertetéséből, az írásos előterjesztéshez tett szóbeli kiegészítésből, a tárgyalásból és a döntésből áll.

(2) Az első napirendi pontban a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról kap írásban vagy szóban tájékoztatást. A témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére a 24. § rendelkezései szerint biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

(3) A polgármester a saját vagy bármely képviselő kezdeményezésére maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.

(4) Az ülés megszakad, ha a levezető elnök az üléstermet elhagyja és az elnöki feladatokat ezt megelőzően nem adja át a 21. § (1) bekezdésében felsorolt helyettesítésre jogosult személyeknek, vagy nem rendel el szünetet.

23. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

(2) A figyelmeztetés és rendreutasítás mellett a polgármester és a képviselők széksértés megállapítását kezdeményezhetik azzal a képviselő-testületi taggal szemben, aki a tanácskozás méltóságát sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti, ha bántó kijelentéseit rögtön nem vonja vissza, illetve a sértettet meg nem követi ugyanezen nyilvánosság előtt. A széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg, és arról határozatot hoz.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót. Amennyiben a hallgatóság az ülést továbbra is zavarja, a polgármester a rendzavarót, ha annak személye nem állapítható meg, akkor a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(4) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés polgármesteri összehívásra folytatódik.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem szabad.

24. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) A felszólalás időtartama első ízben - az előterjesztőnek az előterjesztésekkel kapcsolatos szóbeli kiegészítésen kívül - legfeljebb 5 perc lehet. Ugyanazon napirend keretében két ismételt felszólalásra van lehetőség, az első időtartama legfeljebb 2 perc, a másodiké pedig legfeljebb 1 perc lehet. További hozzászólási lehetőség megadásáról a polgármester dönt.

(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita lezárása előtt köteles - kérdésenként legfeljebb 2 perc időtartamban - rövid választ adni.

(6) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(7) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek - személyes érintettség címén - 2 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

(8) A polgármester saját véleményének kifejtésére a képviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(9) Bármikor szót kérhet:

25. § (1) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat, illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja, a polgármester szavazásra bocsátja.

(4) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

26. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát - saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával - a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(2) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. A képviselő-testület jogszabálysértő döntése vagy működése esetén a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a képviselő-testület felé.

(3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

(4) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(5) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(6) A képviselő személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti annak megállapítását, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, majd a képviselő-testület a döntését felülvizsgálja.

27. § Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott eseteken kívül az alábbi esetekben:

28. § (1) A képviselő-testület döntése a rendelet és a határozat.

(2) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(4) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

(5) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást csak akkor lehet elrendelni, ha az üggyel kapcsolatban olyan új körülmény merült fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a polgármester határoz.

(6) Az önkormányzati képviselő a Képviselő-testület ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.

29. § (1) Titkos szavazást tarthat a Mötv. 48. § (4) bekezdése alapján mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) A titkos szavazást ideiglenesen megválasztott Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve, ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(6) Nem lehet név szerinti szavazást tartani bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésben.

(7) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlevők nevük felolvasásakor igen, nem vagy tartózkodom szavazatot adhatnak le. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(8) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

30. § (1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését (Tolnanémedi Község Önkormányzata Képviselő-testülete), a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját római, és a napját arab számmal), továbbá az „önkormányzati határozat” megjelölést és a határozat címét. A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(2) A testületi határozatokról a hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

31. § (1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után -

(2) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 48 órával megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell a polgármesterhez eljuttatni. Az interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 1 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert vagy a bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a 30 napon belül lefolytatandó vizsgálatba. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

(5) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést a megbízott terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

32. § (1) A képviselő-testület ülésén elhangzottakat hangfelvételen kell rögzíteni, majd arról jegyzőkönyvet kell készíteni. A hangfelvételt hat hónapig kell megőrizni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmára a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei:

(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét 3 eredeti példányban kell elkészíteni, melyből:

(5) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, valamint a Képviselő-testület tagjai közül választott egy képviselő (mint jegyzőkönyv-hitelesítő) írja alá.

(6) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre a település honlapján és a hivatal titkárságán és a könyvtárban van lehetőség. A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó részletes szabályokat a közérdekű adatok közzétételéről és az adatigénylések teljesítésének rendjéről szóló szabályzat, valamint a hivatal adatvédelmi szabályzata rögzíti.

(7) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a hivatalban kell tartani és elkülönítve kezelni. Betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek és az érintett jogosultak.

(8) A zárt ülésen hozott határozatot a nyílt ülésen a polgármester az alábbiak figyelembevételével hirdetheti ki:

(9) A képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. A jegyzőkönyv kijavítására irányuló kérelmet a jegyzőkönyv Tolnanémedi Község honlapjára történő feltöltésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, esetileg létrehozott bizottság dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.

(10) Bármelyik képviselő vagy a jegyző kifejezett kérésére az írásban benyújtott vagy szóban elmondott hozzászólását, véleményét a jegyzőkönyvhöz csatolni, illetve abban szó szerint rögzíteni kell.

(11) A jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos számozással kell ellátni. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni, külön a zárt ülésekről készült jegyzőkönyveket. A jegyzőkönyvek beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

33. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésre irányuló javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület a kezdeményezést határozatban fogadja el, melyben meghatározza a rendelet-tervezetet előterjesztő és az előkészítésért felelős személyt, valamint az előterjesztés elkészítésének és a képviselő-testület elé terjesztésének határidejét.

(4) A rendelet-tervezetet meg kell küldeni a jogszabály alapján véleményezésre jogosult szerveknek, személyeknek is.

(5) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletek tervezetei - a képviselő-testület döntése alapján - az érdemi vita előtt a település honlapján közszemlére bocsáthatók. A képviselő-testület a rendeletalkotás során a beérkezett véleményeket mérlegeli, de a véleményekkel kapcsolatban egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(6) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

(7) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani továbbá a rendelettervezetet akkor sem, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(8) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

34. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet szerkesztése, számozása a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló hatályos jogszabályok szerint történik. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, a rendelet számát, megalkotásának évét, zárójelben a kihirdetés napját, valamint a rendelet címét. A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A rendelet kihirdetéséről és azoknak naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a közös önkormányzat hivatal hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg. Az önkormányzati rendeleteket a módosításokkal egységes szerkezetben az Önkormányzata honlapján közzé kell tenni, valamint a Nemzeti Jogszabálytár rendszerébe fel kell tölteni.

(5) A rendeletekről a hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

35. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

(2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek működését, a községnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

(3) A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közéletről való híradás biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét.

(4) A Tolnanémedin működő önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és a bizottságok ülésein.

36. § A képviselő-testület a helyi népszavazás rendjét önálló rendeletben szabályozza.

37. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.

(2) A közmeghallgatás tényét legalább 7 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A lakosságot 7 nappal korábban a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok

(5) A közmeghallgatáson is - mint képviselő-testületi ülésen - a testületnek határozatképesnek kell lennie.

38. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumot a polgármester vezeti. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a lakossági fórumon, vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről legalább 8 nappal annak megtartása előtt, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A fórumról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

39. § A jelen rendelet alkalmazásában helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatalnak minősül:

40. § (1) A képviselő Tolnanémedi Község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(2) A képviselői megbízatás keletkezését és megszűnését, valamint a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat a Mötv. szabályozza.

(3) A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(4) A képviselő a (3) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást - a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján - az önkormányzat indítja meg.

41. § (1) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő főbb jogai:

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

(4) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. A testületi és a bizottsági ülésekről jelenléti ívet kell vezetni, melyet a jelenlevő tagok aláírnak. A jelenléti íven a hiányzó képviselő és a bizottsági tag neve mellett fel kell tüntetni távollétének okát, illetve annak igazolt, vagy igazolatlan voltát.

(5) A képviselő köteles előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testületi ülésen nem vesz részt. Az előzetes bejelentés esetén távolmaradását igazoltnak kell tekinteni.

42. § (1) A képviselők külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjban részesülnek.

(2) A képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységgel összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

43. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó bizottságot választ és eseti bizottságokat hozhat létre. A bizottság elnökét és a bizottság tagjait a képviselő-testület választja meg.

(2) A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke és legfeljebb két bizottság tagjává választható. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő eseti bizottságnak tagja vagy elnöke lehessen. A bizottság a képviselő bizottsági tagok közül bizottsági alelnököt választhat.

(3) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(4) A bizottság belső működési szabályaikat - a Mötv. és e rendelet keretei között - maga állapítja meg.

(5) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Vagyonnyilatkozatot Kezelő és Ellenőrző Bizottság

(6) A bizottságok tagjainak száma: a Vagyonnyilatkozatot Kezelő és Ellenőrző Bizottság 3 tagú.

(7) Az állandó bizottság általános feladatai és hatáskörei: dönt a 3. számú melléklet szerint hatáskörébe átruházott ügyekben.

(8) A bizottság tagjainak felsorolását jelen rendelet 6. melléklete tartalmazza.

44. § (1) A bizottság elnöke és tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában a nyilatkozat átvételének napjától számított 15. napon szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

(2) A bizottság működésére - a jelen rendelet 45-50 §-ai figyelembevételével - a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén a korelnök - hívja össze és vezeti, kiadmányozza a bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására. A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság rendes üléseit lehetőség szerint legkésőbb az ülést megelőző 5. napon - írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével - az elnök hívja össze. A bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor rendes üléseit tartja.

(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a 27. § (5) bekezdés szerinti hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(7) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt a 19. § (2) bekezdése kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(8) A bizottság minden tagja köteles megőrizni az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint figyelembe venni a vonatkozó törvényeknek a magántitokra, üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseit.

45. § (1) A képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be és azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a testület elé.

(2) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a hivatalnak a testület döntései előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal ezirányú tevékenységében a testület álláspontjától, céljaitól való eltérését, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedés elmulasztását észleli, akkor a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(3) A polgármester felfüggeszti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(4) A bizottság munkájába szakértőket is bevonhat.

(5) A bizottság nem képviselő, külső szakértő tagja a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett.

46. § (1) A bizottság működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a hivatal látja el.

(2) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.

(4) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseit határozatba kell foglalni, fel kell tüntetni a szavazati arányokat. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések véleményezéséről hozott bizottsági döntéseket a szavazati arány feltüntetésével feljegyzésben kell rögzíteni.

47. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, továbbá az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2) Az eseti bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

48. § A képviselő-testület feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy meghatározott feladat elvégzésére. E munkacsoportok összetételére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok, továbbá nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, melyekkel a bizottságok. Így e munkacsoportokra önkormányzati hatáskör nem ruházható át, elnöke és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülhetnek.

49. § (1) Tolnanémedi Község Önkormányzatának Képviselő-testületét a polgármester képviseli, aki megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármesteri megbízás keletkezésére, megszűnésére és a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségre a Mötv. vonatkozó szabályai vonatkoznak.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Tolnanémedi Község fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(5) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a hivatal közreműködésével látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

50. § (1) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(2) A polgármester az önkormányzati és államigazgatási feladatait és hatásköreit a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.

(3) A polgármester feladatai különösen:

(4) A polgármester amennyiben a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást a Mötv. 68. § (1) bekezdésében meghatározott módon.

(5) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(6) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles termi a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(7) A polgármester közzétett, állandó ügyfélfogadási renddel, a hivatalban tartja ügyfél-fogadását. A polgármesteri fogadóóra minden héten kedden 10 órától 12 óráig tart. Amennyiben halaszthatatlan elfoglaltság miatt a polgármester nem tudja megtartani a fogadóórát, erről a lakosságot megfelelő időben a honlapon értesíteni kell.

(8) A polgármester tárgyév február utolsó napjáig elkészített éves szabadságolási ütemtervét a képviselő-testület hagyja jóvá. Az alpolgármester akadályoztatása esetén a polgármester szabadságát a Vagyonnyilatkozatot Kezelő és Ellenőrző Bizottság elnöke engedélyezi.

(9) Amennyiben a testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.

(10) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat a két ülés között felmerülő halaszthatatlan esetekben az alábbi ügycsoportokban:

51. § (1) A képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített szótöbbséggel, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a jelen rendelet részére meghatározott feladatokat.

(3) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.

(4) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a polgármesteri feladatokat a polgármester által meghatalmazott képviselő, meghatalmazás hiányában Vagyonnyilatkozatot Kezelő és Ellenőrző Bizottság elnöke látja el.

52. § (1) A Pincehelyi KÖH székhelye: 7084 Pincehely, Kossuth Lajos utca 81. A Pincehelyi KÖH ellátja Pincehely Nagyközség Önkormányzata estén az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. Tolnanémedi községben Pincehelyi Közös Önkormányzati Hivatal Tolnanémedi Kirendeltsége elnevezéssel a 7083 Tolnanémedi, Fő utca 29. szám alatt állandó jelleggel kirendeltséget működtet az összes Tolnanémedi települést érintő hatósági, önkormányzati és pénzügyek helyben történő intézése céljából. Az közös önkormányzati hivatal működését külön szervezeti és működési szabályzat rögzíti. A Pincehelyi KÖH törzskönyvi azonosító száma (PIR): 853718.

(2) A Pincehelyi KÖH-t Pincehely Nagyközség polgármestere irányítása mellett a jegyző vezeti.

(3) A Pincehelyi KÖH az alapító okiratában meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. Szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a polgármester hagyja jóvá normatív utasításban.

(4) A Képviselő-testület jegyzőre átruházott hatásköreinek jegyzékét jelen rendelet 7. melléklete tartalmazza.

53. § (1) A jegyző vezeti a hivatalt, feladatát a Mötv. 81. §-ában foglalt rendelkezések alapján látja el.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása, távolléte esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra - az igazgatási csoportvezető helyettesíti. A jegyző, aljegyző és az igazgatási csoportvezető tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje tekintetében a jegyzői feladatokat a pénzügyi csoportvezető látja el.

(3) A jegyző ügyfélfogadási rendjét és a hivatal egyéb működési szabályait a hivatal szervezeti és működési szabályzata rögzíti.

(4) A jegyző kinevezéséhez és felmentéséhez Pincehely Nagyközség Polgármestere és Tolnanémedi Község Polgármestere lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. A jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat Pincehely Nagyközség Polgármestere gyakorolja.

(5) A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségének teljesítése érdekében:

54. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

55. § (1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet megalkotása a következő módon történik:

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig.

56. § (1) A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot, melyet a polgármester a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig terjeszt a képviselő-testület elé. A rendelet-tervezetet az államháztartásról szóló törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.

(2) A zárszámadási rendelettervezet előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

57. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(2) A gazdasági program tartalmazza különösen:

(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, amennyiben az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

58. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, átvett bevételekből, központi költségvetési feladatellátási hozzájárulásokból és támogatásokból teremti meg.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat saját bevételeinek növelése érdekében helyi adókat vezethet be, melyek szabályait külön önkormányzati rendelet állapítják meg.

59. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Mötv.-ben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban előírt rendelkezések az irányadók.

(2) A belső ellenőrzés működtetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselő-testület az önkormányzatra, szerveire és intézményeire vonatkozó belső ellenőrzési tervet az előző év december 31. napjáig hagyja jóvá. A belső ellenőrzési tervet a jegyző készíti elő.

60. § (1) A képviselő-testület megállapodhat abban, hogy az önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoz létre.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a képviselő-testület által társulásonként delegált személyek képviselik.

(4) Tolnanémedi Község Önkormányzata részvételével működő társulásokat a 4.melléklet tartalmazza.

61. § (1) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.

(2) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek a tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

(3) Együttműködési megállapodás megkötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.

(4) Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhat létre, továbbá ilyen szervezetekhez csatlakozhat.

62. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

64. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.