Dunaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2007. (XII. 22.) önkormányzati rendelete

a köztisztaság fenntartásának helyi szabályairól

Hatályos: 2019. 09. 01- 2023. 07. 31

Dunaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2007. (XII. 22.) önkormányzati rendelete

a köztisztaság fenntartásának helyi szabályairól1

2019.09.01.

Dunaszentgyörgy község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. /1/ bekezdésében, valamint az 1965. évi XLII. tv.-ben kapott felhatalmazás alapján a köztisztaság fenntartásának helyi szabályairól - az 1/1986. /II. 2./ ÉVM-EÜM együttes rendelet előírásait figyelembevéve - az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

Köztisztaság fenntartása

1. § A rendelet hatálya kiterjed Dunaszentgyörgy község közigazgatási területére, és azon belül minden jogi és magánszemélyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre, valamennyi ingatlanra, ingatlantulajdonosra, használóra, valamint a közszolgáltatást végző magán és jogi személyekre.

2. § A község köztisztaságának megőrzésében mindenki köteles közreműködni, és a települési környezet szennyeződést eredményező tevékenységtől, vagy magatartástól tartózkodni.

3. § A képviselőtestület a község területén - e rendeletben meghatározottak szerint - az általa megszervezett helyi közüzemi - továbbiakban: köztisztasági - szolgáltatás útján, annak keretében biztosítja a települési szilárd hulladék gyűjtését, elszállítását és elhelyezését.

4. § A településen keletkező folyékony hulladék elszállíttatásáról és ártalmatlanításáról - az e tevékenységre feljogosított magán vagy jogi személy közreműködésével - a hulladék keletkezésének helye szerint illetékes - ingatlantulajdonos vagy használó köteles gondoskodni.

5. § /1/ A hulladékszállítási közszolgáltatással ellátott területen lévő lakás, családi ház tulajdonosa, használója az ingatlanon keletkező települési szilárd hulladék elszállításáról a köztisztasági közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni.

/2/ A hulladékszállítási közszolgáltatásba be nem kapcsolható ingatlan tulajdonosa, használója az ingatlanon keletkező hulladék gyűjtéséből és elszállításáról saját maga köteles gondoskodni.
/3/ A nem háztartási szemétnek minősülő szilárd hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról az köteles gondoskodni, akinél az keletkezett. Ha az nem állapítható meg, a kötelezettség az ingatlan tulajdonosát terheli.

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

6. § /1/ Az ingatlan tulajdonosa, bérlője, haszonélvezője /továbbiakban használó/ köteles a belterületi ingatlana előtti közterületnek számító járdaszakaszt az úttestig, a gyalogjárót, a vízelvezető árkot, az ingatlant érintő vagy azon átmenő patakmedret a járda és az úttest közötti fásított, füves területet tisztántartani, a fű nyírásáról gondoskodni.

/2/ A járdaszakasz hó és jégmentesítését, a fű nyírását és gaz eltávolítását úgy kell végezni, hogy az a járdában kárt ne okozzon.
/3/ A járdabehajtók építése, jó karban és tisztán tartása is az ingatlan használójának kötelessége.
/4/ Az intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátóipari egységek, kereskedelmi üzletek és elárusító helyek és azok előtti járdaszakaszok tisztán tartásáról, hó és sikosság-mentesítéséről, valamint zöldterület rendben tartásáról az üzemeltető köteles gondoskodni.
/5/ A lakóépületet a nem lakás céljára szolgáló helyiséget és környezetét a használó köteles rendszeresen takarítani, tisztán tartani, és rendeltetésének megfelelő célra használni.
/6/ A közterületre kihordott szemetet vagy az építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.
/7/ Magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek (pl.: mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi) tárolása közterületen tilos.
/8/ Az ingatlan használója köteles gondoskodni a belterületi ingatlana előtti közterületen a közlekedést akadályozó, a vagyonbiztonságot veszélyeztető, és a villamosvezetékek közé benyúló faágak, bokrok ágainak levágásáról.

7. § /1/ A lakott területen kívüli dülőutak, határmesgyék és árokpartok tisztántartása, gyomtalanítása a dülőút melletti ingatlant használó kötelessége.

/2/ A mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok használói kötelesek a területeket megművelni, gyomtalanításukról gondoskodni.

8. § A közhasznú parkok építése, azok karbantartása, a csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló tárolók és azok környékének tisztán tartása, a csapadékvízgyűjtő árkok karbantartása az önkormányzat feladata.

A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

9. § /1/ Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület be ne szennyeződjék. Ha a szállítmány rakodásánál vagy szállítás alatt a közterület szennyeződik, a szállító köteles azt azonnal föltakarítani.

/2/ A község területén tilos olyan tevékenységet folytatni, ami a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy az egészségre károsító hatással lehet.
/3/ Közterületen, közkifolyóknál, közkutaknál járművet mosni, szennyvizet az utcára kiengedni tilos.
/4/ A játszótereket és a hozzájuk tartozó zöldterületeket, az ott elhelyezett játszó eszközöket csak 14 éven aluli gyermekek használhatják.
/5/ Minden magán és közhasználatú illemhelyet, vizeldét és nyitott gödrű illemhelyet jó karban, tisztán, bűzmentesen kell tartani. Az űrgödröket rendszeresen kell fertőtleníteni és üríteni, tartalmukat pedig az egészségügyi jogszabályok betartása mellett el kell szállíttatni.

A háztartási hulladék tárolása, elhelyezése

10. § /1/ Az ingatlanon keletkező háztartási hulladékot az elszállításig oly módon kell gyűjteni, hogy az a környezetet ne zavarja.

/2/ A háztartási hulladékot a község belterületén zárt gyűjtő edényben /"kukában"/ kell elhelyezni. Az edény rendszeres tisztításáról, karbantartásáról szükség szerinti cseréjéről az ingatlan használója köteles gondoskodni.
/3/ A háztartási hulladék elszállítása minden héten hétfőn történik. A rendszeresített tároló edényeket /"kukát"/ reggel 6 óráig kell kihelyezni az ingatlan elé.
/4/ Az ingatlan használója a tárolóedényt az ingatlana elé úgy köteles elhelyezni, hogy az könnyen kiüríthető legyen. Télen szükség szerint a tárolóhely és az úttest között átjárót kell létesíteni, ezt a hótól meg kell tisztítani a balesetmentes megközelíthetőség érdekében.
/5/ Szeméttároló edénybe veszélyes hulladékot elhelyezni tilos.

Köztisztasági szolgáltatás

11. § (1) Dunaszentgyörgy község közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a Vertikál Nonprofit Zrt. és az Alisca Terra Nonprofit Kft. Konzorciuma végzi. Ennek körében a közszolgáltatás szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres gyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására jogosult.

(2) A hulladék gyűjtését és szállítását a Konzorciumon belül az Alisca Terra Nonprofit Kft., mint szolgáltató, az ártalmatlanítást pedig a Vertikál Nonprofit Zrt., mint közszolgáltató végzi. A közszolgáltató gondoskodik a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű települési hulladék elhelyezéséről a Cikói Hulladékkezelő Központban történő ártalmatlanításáról.

(3) Az önkormányzat és a közszolgáltató a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenység ellátásáról részletes közszolgáltatási szerződésben állapodnak meg, ami tartalmazza a tevékenység ellátásának határnapjait és időtartamát is.

12. § (1) A hulladékszállítási közszolgáltatással ellátott területen lévő lakás használója /tulajdonosa/ a kommunális hulladék gyűjtése, elszállítása és elhelyezése céljából a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles a köztisztasági szolgáltatást heti egy alkalommal igénybe venni /1995. évi XLII. tv. 1. §./.

(2) A szervezett közszolgáltatást igénybevevők számára a szabványos tárolóedények használata kötelező. A begyűjtés gyakoriságának figyelembevételével a tárolóedényt úgy kell kiválasztani, hogy arányos legyen a keletkező hulladék mennyiségével. A választható szabványos tárolóedények felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az érintett ingatlant igazoltan egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó minimális tárolókapacitása 60 liter hetente. A 60 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díj alkalmazásának feltétele a szerződés megkötése, melynek jogosultságát a települési önkormányzat által kiadott igazolás útján az ingatlanhasználó a közszolgáltatónak bizonyítja.

(4) Az ingatlanhasználónak a 60 literes hulladékgyűjtő edényzet igénybevétele iránti kérelméhez csatolnia kell azon jegyzői igazolást, amely tartalmazza azt, hogy mint természetes személy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja.

(5) Az egyedül és életvitelszerűen ingatlant használó természetes személy ingatlanhasználót megillető kedvezmény csak egy ingatlan után vehető igénybe. A kedvezményre jogosító körülmény megszűnése esetén a szerződő fél köteles azt haladéktalanul bejelenteni és a közszolgáltatási szerződés módosítását kezdeményezni. Amennyiben a szerződő fél a kedvezményre jogosító körülmény megszűnésének bejelentését elmulasztja, úgy a közszolgáltató jogosult a megszűnés napjától a tudomásszerzés napjáig a szerződő fél részére a hulladékszállítási díjat 110 literes edényre kiszámlázni.

(6) A kedvezmény igénybevételéhez szükséges adatokat a közszolgáltató tartja nyilván. A nyilvántartott adatok ellenőrzését a közszolgáltató kérelmére a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Eltérő adat esetén a közszolgáltató a kedvezmény megadását megtagadja, illetve a kedvezményt megvonja.

(7) A tárolóedény beszerzéséről (vásárlás, bérbevétel) az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(8) A tárolóedény a közszolgáltatótól - előzetes megrendelés alapján - megvásárolható vagy bérbe vehető. A bérbe adott tárolóedények felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a közszolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás abban az esetben díjmentes, ha a cserét vagy a javítást a szabványosított tárolóedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.

13. § (1) A közszolgáltató a települési szilárd hulladékot a 12. § (1) bekezdésében meghatározott gyakorisággal köteles elszállítani, kivéve az egyedi megállapodás alapján történő többszöri szállítást.

(2) A szállítás módjáról és idejéről, valamint annak megváltoztatásáról az ingatlantulajdonost a közszolgáltató – a helyben szokásos módon – tájékoztatja.

(3) A zöld hulladék a közszolgáltató által meghirdetett időszakban és módon, házhoz menő hulladékszállítás keretében kerül elszállításra.

(4) A nagy darabos hulladék (lom) - lakásokban, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben használhatatlanná vált, nagyobb háztartási felszerelési tárgy, bútor, egyéb ingóság - szervezett gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében - külön díj felszámítása nélkül évente egy alkalommal, megrendelés alapján - gondoskodik. A házhoz menő lomtalanítás időpontját az ingatlanhasználó és a Szolgáltató egyezteti, a szolgáltatás igénybevételének a módjára vonatkozó tájékoztatást a Közszolgáltató adja, melynek feltételeit a Közszolgáltató állapítja meg.

14. § (1) A közszolgáltatás az ingatlantulajdonos által a közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben - 1. számú melléklet - , vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére és rendszeres elszállítására; az ingatlanon összegyűjtött lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék – a közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen történő – begyűjtésére és a közszolgáltató általi elszállítására; hulladéklerakó és a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmények működtetésére és üzemeltetésére; valamint a fent meghatározottak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék ártalmatlanítására terjed ki.

15. § (1) Mentesül a kötelező igénybe vételi kötelezettségtől az a gazdálkodó szervezet, amely a települési hulladék kezeléséről a hulladék termelőjére vonatkozó jogszabályi előírások szerint gondoskodik, vagy a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan annál lényegesen kedvezőbb hulladékkezelési megoldást alkalmaz.

(2) A környezetvédelmi eljárást annak a gazdálkodó szervezetnek kell kezdeményezni, amely egyébként köteles a közszolgáltatás igénybevételére. A jogerős engedély megszerzéséig a közszolgáltatás igénybevétele kötelező.

(3) A (1) bekezdés szerinti mentességet élvező gazdálkodó szervezet az Önkormányzat jegyzője felé írásban köteles igazolni, hogy a mentesség jogszabályi feltételei fennállnak.

16. § (1) A helyi kötelező közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási jogviszony létrejön:

a.) a közszolgáltatás első igénybevételével,
b.) ha a közszolgáltató a közszolgáltatás ellátására vonatkozó rendelkezésre állási készségét igazolja,
c.) a közszolgáltatási szerződés írásba foglalásával.
(2) A települési szilárd hulladék rendszeres elszállítására vonatkozó közszolgáltatási szerződés tartalmi elemei:
a) a szerződő felek megnevezése és azonosító adatai:
b) közszolgáltatást igénybe vevő természetes személy neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve; gazdálkodó szervezetek adószáma és számlavezető pénzintézete,
c) a közszolgáltatás igénybe vételének kezdő napja,
d) a teljesítés helye pontos cím szerint,
e) a tárolóedény űrtartalma és darabszáma,
f) a tárolóedény használati módja,
g) a közszolgáltatás díjának megfizetése,
h) a közszolgáltatás mértékét meghaladó esetleges többletszolgáltatás és annak díja,
i) a szerződés felmondásának feltételei,
j) az irányadó jogszabályok meghatározása,
k) polgári peres eljárás esetén a kizárólagos illetékességgel eljáró bíróság megjelölése.
(3) A közszolgáltató jogosult a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott személyes adatok kezelésére a közszolgáltatás teljesítése érdekében. A személyes adat kezelése során a közszolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.

17. § (1) Szüneteltethető az egyedi tárolóedényre vonatkozó közszolgáltatási jogviszony

a.) azon ingatlanok esetében, amelyeken legalább két naptári hónap időtartamban senki sem tartózkodik, és emiatt az ingatlanon hulladék sem keletkezik,
b.) a gazdálkodó szervezet tevékenységét ténylegesen nem folytatja.
(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlanhasználó írásban köteles bejelenteni a közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, azt legalább 15 nappal megelőzően. Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási jogviszony szüneteltetését az ingatlan lakatlanságát igazoló jegyzői okirattal kérelmezheti.
(3) A közszolgáltatási jogviszony szünetelésének legrövidebb időtartama két hónap, leghosszabb időtartama egy év, szüneteltetés csak a tárgyhó első napjával kezdődhet és csak teljes hónapra vehető igénybe. Egy évet követően az ingatlanhasználó jogosult a szünetelést meghosszabbítani, amennyiben a szünetelés feltételei változatlanul fennállnak.
(4) Ha a szünetelés feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban, haladéktalanul köteles a közszolgáltatónak bejelenteni. A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató jogosult ellenőrizni.
(5) Amennyiben a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy a közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását.
(6) Amennyiben az ingatlanban tartózkodnak és hulladék keletkezik, vagy tényleges tevékenységet végeznek, úgy a közszolgáltató jogosult a hulladékszállítási díjat azon időponttól, vagy a tudomásszerzéstől megfizettetni – az NHKV Zrt. felé való bejelentés által - az ingatlanhasználóval.
(7) Gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan a szüneteltetés szabályait a 23. § határozza meg.

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei

18. § (1) A rendszeres hulladékszállításba bevont területen az ingatlanhasználó a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles az Önkormányzat által szervezett helyi közszolgáltatás igénybevételére.

(2) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni, és ahhoz a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített tárolóedényt - 1. számú melléklet - köteles biztosítani.

(3) Az ingatlantulajdonosnak a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal kell eljárnia annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, és az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa.

(4) Az ingatlantulajdonos a tárolóedényben az ingatlanon szokásosan keletkező hulladékot tömörítés nélkül úgy helyezheti el, hogy annak fedele zárható legyen, valamint az a hulladékszállítás során a közszolgáltató alkalmazottainak egészségét ne veszélyeztesse, a gépi ürítést ne akadályozza, az ürítő és tömörítő berendezést ne károsítsa.

(5) A tárolóedény mellé települési szilárd hulladékot elhelyezni csak a szállítási napokon és kizárólag a közszolgáltatótól vásárolt, jelzéssel ellátott zsákban lehet. A jelzett zsák árát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(6) Ha a tárolóedény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely összetömörödött vagy befagyott, vagy a benne lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt a tárolóedényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, a tulajdonos köteles a visszamaradt hulladékot fellazítani és a tárolóedényt üríthetővé tenni. Ezen mulasztásért a közszolgáltató nem tartozik felelősséggel.

(7) Az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatási szerződés bármely elemében bekövetkezett változást 8 napon belül a közszolgáltatónak bejelenteni. Amennyiben az ingatlanhasználó 8 napon belül nem jelenti be, úgy a változást a közszolgáltató a bejelentés napjától tartja nyilván.

(8) A közszolgáltatási szerződés hiánya nem mentesíti az ingatlanhasználót a jogszabályban meghatározott kötelességétől, miszerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítja, és a közszolgáltatást igénybe veszi. Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet.

19. § (1) A tárolóedényben tilos olyan anyagot elhelyezni amely veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó alkalmazott egészségét, megrongálhatja a gyűjtőberendezést, ártalmatlanítása során veszélyeztetheti a környezetét, a települési szilárd hulladékkal együtt egyéb okból nem gyűjthető, illetve nem minősül települési szilárd hulladéknak (forró hamu, maró-, mérgező anyag, állati hulla, folyékony vagy befagyott zsiradék, gyúlékony vagy robbanó anyag, kő és épülettörmelék, nagyobb terjedelmű, súlyú tárgy, folyadék, veszélyes hulladék stb.). E rendelkezés megsértői az okozott kárt is kötelesek megtéríteni.

(2) Ha a közszolgáltató alkalmazottai megállapítják, hogy a hulladék nem a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített tárolóedényben vagy más gyűjtőeszközben került kihelyezésre; illetve a kihelyezett tárolóedény a közszolgáltató által alkalmazott gépi ürítési módszerrel – az ingatlantulajdonosnak felróható okból – nem üríthető; vagy a tárolóedényben az (1) bekezdésben megjelölt anyagot, tárgyat helyeztek el; illetve az túltöltött, a kiürítést és a hulladék elszállítását jogosultak megtagadni. A kiürítés és a hulladék elszállításának megtagadásáról a közszolgáltató az ok feltüntetésével értesíti az ingatlantulajdonost. Az emiatt el nem szállított hulladék elszállításáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(3) A tárolóedények mechanikai védelme érdekében a gyűjtőedényben elhelyezhető háztartási hulladék maximális súlya:

70 literes tárolóedény esetén 21 kg
110 literes tárolóedény esetén 33 kg
120 literes tárolóedény esetén 36 kg
(4) Ahol az útviszonyok vagy egyéb akadály nem teszi lehetővé, hogy a közszolgáltató gépjárműve az ingatlan bejárata elé álljon, ott a települési szilárd hulladék átvétele a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal által kijelölt legközelebbi, arra alkalmas helyen történik.

20. § (1) A tárolóedényeket szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ki kell tisztítani és fertőtleníteni.

(2) A tárolóedények tisztítását és fertőtlenítését az edény használójával kötött külön szerződés alapján, térítés ellenében a közszolgáltató átvállalhatja.

21. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a tárolóedényeket a hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen, az ingatlan bejárata előtti járdán, vagy a kapu közelében vagy a kijelölt gyűjtőponton elhelyezni.

(2) A tárolóedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(3) Azokon a területeken, ahol a tárolóedényeket a közszolgáltatónak való átadás végett közterületre – pl. a forgalom akadályozása miatt – nem lehet kihelyezni, ott a tárolóedények ürítésre történő kihelyezéséről az ingatlantulajdonos gondoskodik.

22. § (1) Az ingatlantulajdonos a tárolóedényeket az ingatlana területén belül, illetve zárható helyiségben vagy zárható tárolóban köteles elhelyezni.

(2) Az ingatlantulajdonosnak télen, szükség esetén a tárolóhely és az úttest között legalább 1 méter széles átjárót kell létesítenie, azt a hótól meg kell tisztítania, síkosságmentesítésre alkalmas anyaggal felszórni, hogy a tartályok mozgatása akadályba ne ütközzék.

(3) Tilos a tárolóedények környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével vagy parkoló gépjárművekkel oly módon elzárni, amely a tárolóedényeknek a gyakorlatban kialakult módon történő ürítését akadályozza.

A gazdálkodó szervezet jogai és kötelezettségei

23. § (1) A települési hulladék rendszeres elszállítására vonatkozó közszolgáltatási szerződést a gazdálkodó szervezetek az Önkormányzat közigazgatási területén azzal a közszolgáltatóval jogosultak és kötelesek megkötni, amellyel az Önkormányzatnak érvényes közszolgáltatói szerződése van.

(2) A gazdálkodó szervezet jogaira és kötelezettségeire is alkalmazni kell a 18-22. § rendelkezéseit.

(3) A közszolgáltatási szerződés gazdálkodó szervezetek esetében az egyedi szerződés aláírásával jön létre.

(4) A gazdálkodó szervezet köteles a közszolgáltatási szerződés bármely elemeiben bekövetkezett változást 8 napon belül a közszolgáltatónak bejelenteni. Amennyiben a gazdálkodó szervezet 8 napon belül nem jelenti be, úgy a változást a közszolgáltató a bejelentés napjától tartja nyilván. A szerződésmódosítás a közszolgáltatónál írásban vagy az ügyfélszolgálaton szóban kezdeményezhető. A szerződésmódosítást írásba kell foglalni. A választható szabványos tárolóedényekre vonatkozó szerződésmódosítással egyidejűleg a gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni a tárolóedény lecseréléséről.

(5) Ha a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatást kötelezettsége ellenére sem veszi igénybe, a Közszolgáltató a jegyzőt köteles értesíteni, és az értesítéssel egyidejűleg felhívja a gazdálkodó szervezetet az írásbeli szerződés megkötésére.

(6) A gazdálkodó szervezetek kötelesek a keletkezett települési hulladékaikat elkülönítetten gyűjteni és a közszolgáltatónak átadni – kivéve, ha erre engedéllyel rendelkezőnek átvevőnek adja át -, függetlenül a végzett tevékenység jellegétől.

(7) A Közszolgáltató és a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó hulladék tekintetében külön szerződést köthet (ideértendő a soron kívüli lomtalanítás, inert hulladék elszállítása, gazdálkodó szervezetek esetében: elkülönítetten gyűjtött hulladék-összetevők begyűjtése).

(8) Szünetel a szolgáltatás igénybevétele a bejelentéstől számított legfeljebb 1 év időtartamra, ha a tárolóedényt egyedül használó, írásbeli szolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezet tevékenységét két naptári hónapnál hosszabb ideig nem gyakorolja, és annak várható időtartamát előzetesen (legalább 15 nappal korában) írásban (a közszolgáltató ügyfélszolgálatán leadott nyilatkozattal, faxon, illetve levél formában) bejelenti a közszolgáltatónak. A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató ellenőrizni jogosult. Ha a gazdálkodó szervezet a szüneteltetési időtartam lejárta előtt tevékenységét ismételten megkezdi, annak tényét legalább 3 nappal korábban a közszolgáltatónak bejelenti.

(9) A jegyző a közszolgáltató adatszolgáltatásában nem szereplő gazdálkodó szervezeteket, mint ingatlanhasználókat évente ismétlődően nyilatkozat megtételére hívja fel. A jegyző átadja a közszolgáltatónak azon gazdálkodó szervezetek adatait, amelyek nyilatkozattételi kötelezettségüknek nem tettek eleget - a szolgáltatási szerződés megkötése érdekében.

(10) A közszolgáltató jogosult a személyes adatok kezelésére a közszolgáltatás teljesítése érdekében. A személyes adat kezelése során a közszolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.

(11) A közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását akkor, ha a gazdálkodó szervezet nem kötött egyedi közszolgáltatási szerződést.

(12) A gazdálkodó szervezet a 24. § (6) bekezdésében meghatározott lomtalanítási akciót nem jogosult igénybe venni.

A közszolgáltató jogai és kötelezettségei

24. § (1) A közszolgáltatónak kötelessége biztosítani, hogy a keresletnek megfelelő darabszámú és minőségű szabványos tárolóedény álljon az ingatlantulajdonos rendelkezésére. A tárolóedény a közszolgáltatótól – előzetes megrendelés alapján – megvásárolható vagy bérbe vehető.

(2) A bérbe adott tárolóedények felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a közszolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás abban az esetben díjmentes, ha a cserét vagy a javítást a szabványosított tárolóedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.

(3) A közszolgáltató köteles a tárolóedények kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal úgy végezni, hogy a hulladék se a szállító járműbe történő ürítéskor, se a szállítás folyamán ne szóródhasson szét, ne porozhasson és környezetszennyezést ne idézzen elő.

(4) A tárolóedényben okozott károkat a közszolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, amennyiben a károkozás neki felróható okból következik be. A közszolgáltatónak az ebből eredő karbantartási munkák, valamint a javítás időtartamára helyettesítő tárolóedényt kell biztosítania. Amennyiben a károkozás nem róható fel a közszolgáltatónak, a használhatatlanná vált tárolóedények javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.

(5) Az elhasználódott tárolóedény pótlásáról a tárolóedény mindenkori tulajdonosának kell gondoskodnia.

(6) A nagydarabos hulladék (lom), továbbá a naponta szokásosan keletkező háztartási hulladék mennyiségét meghaladó falomb és kerti hulladék szervezett gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról (lomtalanítás) a közszolgáltató – az önkormányzattal kötött külön megállapodás alapján - évente legalább két alkalommal az ingatlantulajdonos részére térítésmentesen gondoskodik. A lomtalanítás időpontjára és a szolgáltatás igénybevételének a módjára vonatkozó tájékoztatást a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal köteles előzetesen közzétenni.

(7) A közszolgáltató a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot a jelen rendeletben írt szabályok szerint köteles rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladéklerakó telepre, illetve annak ártalmatlanításáról más, a szakmai környezetvédelmi szabályokat megtartó módon gondoskodni.

(8) Közszolgáltató a szerződésben foglaltak alapján ünnepnapon, illetve a munkaszüneti napon is végzi a szállítást.

(9) Amennyiben a közszolgáltatót a Ptk. szerint minősülő elháríthatatlan ok akadályozta a közszolgáltatás ellátásában, úgy köteles azt az akadály elhárulását követő legrövidebb időn belül pótolni.

25. § Amennyiben az ingatlan tulajdonosi, használati viszonyaiban változás következik be, úgy az új tulajdonos, vagy használó a korábbi tulajdonossal együttesen köteles a változás tényét 15 napon belül írásban bejelenteni a közszolgáltatónak. A változás bejelentésével egyidejűleg az új tulajdonos és a közszolgáltató között a közszolgáltatási szerződés létrejön. Ugyancsak be kell jelenteni a tárolóedény méretében bekövetkezett változást is.

A közszolgáltatás díja

26. § (1) Az ingatlantulajdonosok (magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek, intézmények stb) a közszolgáltatásért díjat kötelesek fizetni. A közszolgáltatás ellenértékét a kötelezettek közvetlenül a közszolgáltatónak fizetik meg.

(2) A hulladékszállítás és ártalmatlanítás díját a hulladék mennyisége alapján a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23. ) Kormányrendelet alapján, meghatározott, szerződött edénytérfogat és gyűjtési gyakoriságon alapuló díjszámítás szerint kell megfizetni, az 1. sz. mellékletben foglaltak szerint.

(3) A közszolgáltatási díjat a közszolgáltató a magánszemélyek részére negyedévente, a gazdálkodó szervezetek, intézmények részére havonta számlázza ki.

(4) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az a kötelezett, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(5) Amennyiben az ingatlantulajdonos nem köt írásbeli közszolgáltatási szerződést, a közszolgáltatási díj megállapításánál a közszolgáltató mindaddig jogosult ingatlanonként 1 db 110 literes tárolóedény heti egyszeri ürítési gyakoriságát vélelmezni, míg az ingatlantulajdonos írásban a közszolgáltatási szerződést meg nem köti.

27. § (1) A közszolgáltatás igénybevételéért a 31. § (2) bekezdés szerint díjfizetésre kötelezett ingatlantulajdonosokat terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

(2) A közszolgáltatót megillető díjhátralék magában foglalja a tőkét, a Ptk. 301. §-a szerinti késedelmi kamatot, valamint a felszólítás költségét.

27/A. § (1) Avart és kerti hulladékot szerdai és pénteki napokon, csak jól kialakított tűzrakóhelyen és magáningatlanon szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).

(3) A szabadban tűzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(4) A szabadban a tűzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(5) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(6) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(7)

Szabálysértési rendelkezések

28. §

Záró rendelkezések

29. § /1/ Ez a rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba.

/2/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 11/2005. (VII.25.) Kt. rendelet.
/3/ E rendelet alkalmazásában:
1. Települési szilárd hulladék: az ingatlanon keletkező háztartási és egyéb szilárd halmazállapotú visszamaradt anyag, a veszélyes és radioaktív hulladék kivételével,
2. Települési folyékony hulladék: az ingatlanon keletkező és ott gyűjtött, tárolt szennyvíz és szennyvíziszap,
3. Szokásos mennyiség: a települési szilárd hulladéknak lakásonként és szállításonként egy szabványosított kukaedény térfogatát meg nem haladó mennyisége.
1

Az önkormányzati rendeletet a Dunaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VII. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2023. augusztus 1. napjával.