1. § (1) Dunaszentgyörgy település önkormányzatának elnevezése:

2. § (1) A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok /választópolgárok/ közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselők útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. (Ötv. 5. §.)

(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestületet a polgármester képviseli. (Ötv. 9. §. /1/ bek.)

(3) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselőtestülete - annak felhatalmazására a bizottsága, a polgármester - és a helyi népszavazás hozhat.

(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselőtestület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal[2] látják el. (Ötv. 9. §. /2/ bek.)

3. § (1) Az önkormányzat végrehajtja a törvény által a számára kötelezően előírt feladatokat, illetőleg biztosítja ezek végrehajtásának feltételeit.

(2) Az önkormányzat gondoskodik a helyi közszolgáltatások megszervezéséről. E körben feladata különösen (az Ötv. és 1991. évi XX. tv. szerint):

4. § (1) A megválasztott képviselőtestület tagjainak száma: 6 fő.[3]

(2) A megválasztott polgármester a képviselőtestület tagja. (Ötv. 31. §. /2/ bek.)

5. § (1) A képviselőtestület üléseit a polgármester - az ülés elnöke - hívja össze. (Ötv. 12. §. /2/ bek.)

(2) A polgármester távollétében feladatait az alpolgármester látja el.

(3) A polgármester és alpolgármester egyidejű távolléte, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselőtestület ülésének összehívásáról és az ülés levezetéséről a legidősebb képviselő gondoskodik.

6. § (1) A képviselőtestület évente legalább hat ülést tart. (Ötv. 12. §. /1/ bek.)

(2) Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének (3 képviselő) vagy a képviselőtestület bizottságainak indítványára. (Ötv. 12. §. /1/ bek.)

7. § A képviselőtestület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt:

8. § (1) Az ülések összehívása írásos meghívóval történik. Kivételt képeznek ez alól a sürgősen megtartandó rendkívüli ülések, melyek összehívása telefonon vagy futár útján is történhet.

(2) Az ülések meghívóit a képviselők és érdekeltek részére az ülés előtt öt nappal kézbesíteni kell.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés tervezett napirendjét, előadók nevét, meghívottak nevét, mellékelve az egyes napirendi pontokhoz tartozó írásban rögzített előterjesztéseket.

(4) Az ülések időpontjáról és a megtárgyalandó napirendi pontokról - kivéve a rendkívüli üléseket - a lakosságot hangos bemondón keresztül, a faluházban, valamint a boltok, és a posta előtt kihelyezett hirdetőtáblákon értesíteni kell. [4]

9. § (1) A képviselőtestület ülése - a zárt ülés kivételével - nyilvános. (Ötv.12. §. /3/ bek.)

(2) A képviselőtestület :

10. § (1) A képviselő-testületi ülések főbb napirendi pontjait az üléseket megelőzően össze kell állítani.

(2) Az előre tervezhető ügyek megtárgyalására munkaterv készíthető.

(3) A képviselő-testületi ülések főbb napirendi pontjaira javaslatot tehetnek: a képviselők, a polgármester, a bizottsági tagok, a jegyző, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint a lakosság megbízottjai.

11. § (1) A képviselő-testületi ülések fő napirendi pontjai tárgyalásának alapját az írásos előterjesztések képezik. Ezekben a tárgyalandó téma olyan mélységű elemzését kell adni, amelyből az előterjesztői indítványok okai, és a jogszabályi vonatkozások kitűnnek.

(2) A határozathozatal megkönnyítése érdekében az előterjesztés tartalmazhatja az elfogadásra javasolt határozat/ok/ szövegét is.

(3) Külön felkészülést nem igénylő témák - sürgős döntést kívánó ügyek – a képviselőtestületi ülésen szóban is előterjeszthetők.

(4) Valamely ügy megtárgyalását indítványozhatja a polgármester, bármely képviselő, bizottságok és a jegyző.

(5) Az indítvány elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül dönt.

12. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester megállapítja az ülés határozatképességét, felsorolja az előzetes bejelentés alapján, illetve enélkül távol lévő képviselőket, majd határozatképesség esetén megnyitja az ülést.

(2) A képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele (polgármesterrel együtt hat képviselő) jelen van. (Ötv. 14. §. /1/ bek.)

(3) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, ismerteti az esetleges sürgősségi indítványokat. A napirend elfogadásáról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármester beszámol az előző ülést követően tett fontosabb intézkedéseiről, azok eredményéről, illetve ismerteti a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót. A határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót határozat formájában fogadja el a képviselő-testület.

(5) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását.

(6) Először a napirendi pont előterjesztőjének ad lehetőséget a szóbeli kiegészítésre, ezt követően kerülhet sor a hozzászólásokra, és a téma megvitatására.

(7) Az ülésen a hozzászólóknak a tárgytól eltérniük nem szabad. Erre szükség esetén a polgármesternek a hozzászólót figyelmeztetni kell.

(8) A vita során a polgármester a hozzászólókat jelentkezésük sorrendjében szólítja.

(9) A jegyzőt soron kívüli hozzászólási jog illeti meg, ha az törvényességgel kapcsolatos észrevétel közlésére irányul.

(10) A vita lezárását a polgármester vagy bármelyik képviselő indítványozhatja, melyről a képviselőtestület vita nélkül határoz.

(11) A határozathozatal előtt a polgármester szót ad az előterjesztőnek, majd összefoglalja a vitát.

(12) A polgármester pozitív döntésre vonatkozó indítványt tesz a megfogalmazott határozati javaslat elfogadására.

13. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Az Ötv. 12. §. (4) bekezdésében rögzített esetekben titkos szavazást rendelhet el.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) Titkos szavazást bármely képviselő indítványozhat, elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A határozathozatal során a polgármester először megszavaztatja a módosító indítványokat, majd a teljes - az elfogadott módosításokat is tartalmazó - határozati javaslatot, ami tartalmazza a végrehajtásért felelős, és a végrehajtás határidejének megjelölését.

14. § (1) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület minősített többségű - 4 képviselő - igen szavazata szükséges az Önkormányzati törvényben minősített többségű állásfoglaláshoz kötött ügyek eldöntéséhez, valamint az egymillió forintnál nagyobb költségű beruházás megvalósításához és hitel fölvételéhez.[5]

(3) A képviselő-testület határozatairól, azok végrehajtásának határidejéről, és a végrehajtás felelőséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni.

15. § A képviselőtestület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselőtestület az új képviselőtestület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselőtestület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli, arra a költségvetési törvényben biztosít fedezetet.

16. § (1) Interpellációt írásban és szóban a polgármesterhez, vagy közvetlenül az interpelláció címzettjéhez lehet előterjeszteni.

(2) Ha az interpellációt a polgármesterhez nyújtották be, és nem ő a válaszadó, azt köteles annak címzettjéhez eljuttatni.

(3) Az interpellációra a címzettnek kell válaszolnia szóban vagy írásban.

(4) Ha az interpelláció a testületi ülésen hangzik el, és arra azonnal nem adható meg a válasz, azt az ülést követő 15 napon belül írásban kell megadni. Az írásban adott választ a soron következő testületi ülésen ismertetni kell.

(5) A válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd a képviselőtestület határozattal dönt.

(6) Ha a képviselőtestület a választ nem fogadja el, vizsgálatot rendelhet el, meghatározva annak határidejét és a vizsgálatot végző szervet, vagy személyeket.

17. § A képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. /Ötv. 16. §. /1/ bek./

18. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását:

19. § Az önkormányzati rendeleteket a jegyző tartja nyilván és figyelemmel kíséri hatályosságukat.

20. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (Ötv. 17. §. /1/ bek.)

(2) A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. /Ötv. 19. §. /2/ bek. b/ pontja/

(3) A jegyzőkönyveket és a csatolt dokumentumokat - a zárt ülések jegyzőkönyveinek kivételével - az állampolgárok a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalnál [7]megtekinthetik, arról saját költségükre másolatot kérhetnek.

(4) A zárt ülések jegyzőkönyveit a polgármesteri Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalban[8] a titkos ügykezelés szabályai szerint kell kezelni.

21. § (1) A képviselőtestület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének. (Ötv. 17. §. /2/ bek.)

(2) Az elküldendő jegyzőkönyv mellékletét képezi a testületi ülés meghívója, a jelenléti ív másolata, a 20 §. (2) bekezdésében rögzített írásos hozzászólás, valamint jogszabályban rögzített esetekben bizottsági és könyvvizsgálói vélemény.

(3) A Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal [9] a jegyzőkönyv eredeti példánya mellett köteles megőrizni:

22. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit. Részt vesz a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselő jogai és kötelességei azonosak.

(2) A települési képviselő kérésére, a munkaidőben képviselő-testületi munkával töltött idejéről a polgármester a képviselő munkáltatója részére igazolást ad.

(3) A képviselők és bizottsági tagok részére minden esetben meg kell téríteni az e megbízatásukkal kapcsolatban felmerült - bizonylattal igazolt - költségeket.

(4) A költségtérítés utalványozásáról a polgármester gondoskodik.

(5) A képviselőknek és bizottsági tagoknak a képviselő-testület külön rendeletben meghatározott összegű tiszteletdíjat biztosít. A tiszteletdíj folyósításáról a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal [10] gondoskodik.

23. § (1) A képviselőtestület feladatai ellátásának elősegítésére állandó és szükség szerint ideiglenes /ad hoc/ bizottságokat működtet.

(2) A bizottságok általános feladata, hogy feladatkörükbe tartozó ügyekben előkészítsék a képviselőtestület döntéseit, szervezzék és ellenőrizzék a döntések végrehajtását.

(3) A képviselők bármelyik bizottságba beválaszthatók. Egy-egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet.

(4) A bizottságnak lehetnek nem képviselő tagjai is. A tagok több mint a felének és a bizottság elnökének képviselőnek kell lennie.

(5) A polgármester, alpolgármester és a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal[11] dolgozói nem lehetnek a bizottságnak tagjai, sem elnökei.

(6) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, a bizottság döntését felülvizsgálhatja, valamint önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának. (Ötv. 23. §. /2/ bek.)

24. § A képviselő-testület állandó bizottságai: pénzügyi bizottság, szociális bizottság.

25. § (1) A pénzügyi bizottság egy elnökből és négy tagból áll.

(2) Feladatai főként:

26. § (1) A szociális bizottság egy elnökből és négy tagból áll.

(2) A képviselőtestület a szociális bizottságra - az Ötv. 9. §. /3/ bek. alapján - feladatot és döntési hatáskört ruház át.

(3) A képviselőtestület a szociális bizottságra ruházza át:

(4) A szociális bizottság az átruházott hatáskörben végzendő feladatait folyamatosan látja el. Tevékenységéről félévenként köteles beszámolni a képviselőtestületnek.

(5) A szociális bizottság az átruházott hatáskörben ellátandó feladatokon kívül ellátja tevékenységi körében az egyéb bizottsági - előkészítő, ellenőrző, szervező - feladatokat is.

27. § A bizottságok üléseik időpontját kötelesek a jegyzőnek bejelenteni.

28. § (1) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyek két példányát a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalhoz[12] be kell adni.

(2) A jegyzőkönyvek egy példányát a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal [13] összegyűjtve megőrzi, a másik példányát az ülést követő 15 napon belül föl kell terjeszteni a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatalhoz.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal [14] látja el.

29. § (1) A bizottságok működésük rendjét a jelen rendeletben foglaltak figyelembe vételével maguk határozzák meg.

(2) A bizottságok ülésein tanácskozási jog illeti meg a polgármestert és a jegyzőt, valamint a "R" 6. §-ában megnevezetteket, ha a bizottságok ülésein tárgyalt ügyek tevékenységüket érintik.

30. § A polgármester felelős az önkormányzat működési feltételeinek - a magasabb szintű jogszabályoknak, önkormányzati rendeleteknek és képviselő-testületi határozatoknak megfelelő - biztosításáért.

31. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselőtestület gyakorolja.

32. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal [15] közreműködésével látja el. (Ötv. 35. §. /1/ bek.)

(2) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a vagyontalan személyek közköltségen történő eltemettetésének, valamint az első lakáshoz jutók támogatása iránti kérelmek elbírálásának hatáskörét. A polgármester e hatáskörében hozott döntéséről a soron következő testületi ülésen köteles beszámolni.

(3) A polgármester feladata főként:

33. § A képviselő-testület - a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. (Ötv. 34. §.)

34. § Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

35. § (1) A képviselő-testület pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő - jegyzőt nevezi ki. (Ötv. 36. §. /1/ bek.)

(2) A jegyző vezeti a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalt[20]. Tanácskozási joggal vesz részt a képviselőtestület és a képviselőtestület bizottságainak ülésén.

(3) A jegyző köteles jelezni a képviselőtestületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. (Ötv. 35. §. /3/ bek.)

(4) Tájékoztatja a képviselőtestületet és az egyes bizottságokat a feladatkörüket érintő jogszabályváltozásokról.

(5) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

(6) Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. Ellátja a hatásköri törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatait, melyek főként az alábbiak:

36. § A képviselő-testület egységes hivatalt hozott létre – Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal[24] elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

37. § A dunaszentgyörgyi Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal[25] szervezeti egységei a következők:

38. § (1) A gazdálkodási, igazgatási, adózási, ügyviteli feladatokat ellátó részleg munkáját a jegyző irányítja.

(2) A részleg személyi összetételét és tevékenységi körét e rendelet mellékletét képező ügyrend tartalmazza.

39. § (1) A karbantartó, településtisztasági és szolgáltató részleg – továbbiakban brigád – munkájának irányításáról a polgármester gondoskodik.

(2) A brigád munkájának megszervezése, a munka napi elosztása (annak bizonylatolása) és elvégzésének ellenőrzése a munkavezető feladata

(3) A brigád feladata főként a közterület rendezési, park gondozási, út, árok és épület karbantartási munkák elvégzése.

(4) A brigád feladatkörébe tartozik a körjegyzőség[26] működéséhez szükséges anyagok beszerzése, a raktározási, anyagkiadási, az ezzel kapcsolatos nyilvántartási és bizonylatolási munka elvégzése is.

(5) A részleg személyi összetételét és tevékenységi körét e rendelet mellékletét képező függelék tartalmazza.

40. § Az egészségügyi szolgáltatást végzők az egészségügyi jogszabályok alapján – az OEP-pel kötött finanszírozási szerződésnek megfelelően – látják el a munkaköri leírásukban rögzített feladatokat.

41. § A Gondozási Központ a saját Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint látja el a feladatait a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás irányításával.

42. § (1) A Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal [28]dolgozóinak munkaideje 40 óra.

(2) A brigád dolgozóinak munkaideje:

43. § (1) A Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal [31] ügyfélfogadási rendje a következő:

44. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében külön megállapodásokkal egyes államigazgatási hatósági ügyek intézésére hatósági igazgatási társulást, valamint közös intézmény létrehozására és fenntartására intézményi társulást hozhat létre.

(2) A dunaszentgyörgyi képviselő-testület döntésével létrejött társulásokról szóló megállapodások az SZMSZ mellékletét képezik.

45. § (1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.

(2) A helyi népszavazás

46. § (1) Helyi népszavazást a polgármesternél lehet kezdeményezni. Népszavazást kezdeményezhet:

47. § (1) A képviselő-testület köteles kiírni a népszavazást az Ötv. 46. §. /1/ bekezdésében rögzített ügyekben, valamint akkor, ha a népszavazást a 47. §. /1/ bekezdésének d/ pontjában rögzített számú választópolgár kezdeményezte.

(2) A népszavazást legkésőbb 35 nappal a szavazás napja előtt kell kiírni.

(3) A képviselőtestület népszavazást rendelhet el:

48. § A népszavazás kiírásához a 48. §. /3/ bekezdésében rögzített ügyekben a képviselő-testület minősített többségű igen szavazata szükséges.

49. § A népszavazás eredménye kötelező a képviselőtestületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt. (Ötv. 48. §.)

50. § (1) Népi kezdeményezés útján a képviselőtestület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(2) Népi kezdeményezést legalább 150 dunaszentgyörgyi állandó lakóhellyel rendelkező választópolgár a polgármesterhez nyújthatja be.

(3) A népi kezdeményezés tárgyalásáról a képviselőtestület a legközelebbi ülésen, de legkésőbb egy hónapon belül dönt.

(4) A képviselőtestület köteles megtárgyalni azt az ügyet, amelyet a /2/ bekezdésben rögzített számú választópolgár kezdeményezett.

51. § (1) A választópolgárok - legalább 500 személy - a helyi népszavazást aláírásgyűjtő ív rovatainak saját adataikkal (név, anyja neve, lakcím, személyi igazolvány száma) történő kitöltésével és aláírásukkal kezdeményezhetik.

(2) Az aláírásgyűjtő ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt hitelesítés céljából - be kell nyújtani a helyi választási iroda vezetőjéhez.

(3) A választási iroda vezetője a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő íveket a benyújtástól számított 15 napon belül hitelesíti.

(4) Meg kell tagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a jogszabályi feltételeknek nem felel meg.

(5) Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.

52. § (1) A népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer - valamennyi aláírásgyűjtő ívet egyszerre - lehet benyújtani.

(2) Az aláírásgyűjtő íven fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosító számát. Az aláírásgyűjtő ívet az állampolgárnak saját kezűleg alá kell írni.

(3) Az aláírások ellenőrzéséről a helyi választási bizottság gondoskodik.

53. § A helyi népszavazást az országgyűlési képviselők, valamint a települési képviselők, és polgármesterek választására kialakított három szavazókörben kell lefolytatni.

54. § A népszavazás esetén a névjegyzéket a szavazás napja előtt 18 nappal közszemlére kell tenni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás napja előtt 16. napig értesítő megküldésével tájékoztatni kell.

55. § (1) A népszavazást a települési képviselők és polgármesterek választására előírt szabályok szerint kell lebonyolítani azzal az eltéréssel, hogy a választási bizottságokba a kezdeményezést benyújtók választási bizottságonként egy közös megbízottat delegálhatnak.

(2) A népszavazás eredményét a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján a helyi választási bizottság állapítja meg.

56. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (Ötv. 13. §.)

(2) A képviselő-testület évente legalább egyszer a lakosság széleskörű tájékoztatása a lakosság véleményének, javaslatainak megismerése érdekében falugyűlést tart.

(3) A falugyűlést és a közmeghallgatást annak időpontja előtt legalább öt nappal, a községi hirdetőtáblákon, a faluházban, és hangosbemondón előre meg kell hirdetni.

(4) A falugyűlés és közmeghallgatás együtt is megtartható.

(5) A lakosságot érintő hirdetéseket, árverezést, önkormányzati vagyon elidegenítésének szándékát a helyi újságban, valamint a faluházban meg kell hirdetni.

57. § (1) Az önkormányzat közszolgáltatást nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. (Ötv. 77. §.)

59. § A képviselőtestület a törvényben foglaltak alapján és saját döntése szerint vagyonrendeletében megállapította a törzsvagyonát, és ezen belül elkülönítette a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes tulajdont.

60. § A korlátozottan forgalomképes ingatlanok értékesítési feltételeit az önkormányzat a vagyonrendeletében határozta meg.

61. § Az önkormányzat tulajdonát képező vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról a képviselőtestület rendelkezik.

62. § (1) Az önkormányzat éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, helyi adóból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg. (Ötv. 8l. §. /2/ bek.)

63. § (1) A képviselőtestület a bizottságoktól, intézményeitől, helyi társadalmi és gazdasági szervektől, valamint a lakosságtól érkezett javaslatokat, jelzéseket figyelembe véve készíti el az államháztartási törvényben meghatározott határidőn belül az éves költségvetésének koncepcióját.

(2) A képviselőtestület az éves költségvetési törvény megjelenése után – az abban rögzített határidőn belül - várható pénzügyi lehetőségek ismeretében egyenként mérlegeli a fejlesztési javaslatokat, dönt a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal [32], az önkormányzat intézményei működési kiadásairól, és meghatározza a szociális kiadások, támogatások kereteit, valamint a foglalkoztatható személyek létszámát.

(3) A költségvetés kiadási oldalán - az esetleges forráskiesésből, többlet feladatból, áremelkedésből adódó többletkiadás fedezetére, valamint a következő év zavartalan pénzügyi indulására - az anyagi lehetőségtől függő nagyságrendben költségvetési tartalékot képez.

(4) Ha a képviselőtestület döntést hoz meghatározott céltámogatás igényléséről, az ezzel kapcsolatos saját forrás összegéről szóló kötelezettség vállalást - céltartalékot - köteles a költségvetésbe beállítani.

64. § A képviselőtestület az éves költségvetését rendelettel állapítja meg, és rendeletet alkot a teljesítés elfogadásáról is.