Dunaszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2018. (II.2.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 02. 17Dunaszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2018. (II.2.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Dunaszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 9/2017.(IX.1.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya
1. § (1) A rendelet célja Dunaszentgyörgy Község (a továbbiakban: Község) építészeti, településképi, és természeti értékeinek védelme és igényes alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) településképi követelmények meghatározásával,
d) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,
e) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályozó-rendszer érvényesítése elősegíti a Község történeti múltját, építészeti kultúráját, az itt élők lakóhelyük iránti szeretetét és önbecsülését elősegítő építmények, utcák, terek, köztéri alkotások megőrzését a jövő nemzedékei számára.
(3) A rendeletben szereplő fogalom meghatározásokat a 3. számú függelék tartalmazza
2. § (1) A rendelet területi hatálya Dunaszentgyörgy Község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a rendelet hatálya alá tartozó területen
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, kategóriái
3. § (1) A helyi értékvédelem feladatai
a) a településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes
aa) településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek,
ac) építmények és építményrészek,
ad) utcaképek és látványok,
ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek,
af) védelemre érdemes növények, fasorok, facsoportok, területek felkutatása.
b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,
c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet, ami természeti vagy építészeti értékre vonatkozhat.
(3) A helyi védelem alá tartozó értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
3. Helyi védettség keletkezése és megszűnése
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata a védendő érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.
(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.
(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester a kérelmező költségére lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 6. § szerinti értékvizsgálatot.
5. § (1) A védendő értéket helyi védelem alá helyezést megelőzően helyszíni szemrevételezésen alapuló, tervezői jogosultsággal rendelkező építész által készített értékvizsgálattal kell meghatározni.
(2) Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell térképen történő azonosítással, fényképpel, megnevezéssel, számozással a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát, valamint a védendő érték leírását, a védettség indokoltságát.
6. § (1) A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védendő érték tulajdonosát.
(2) A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.
(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti az 5. § szerinti értékvizsgálatot.
7. § (1) A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.
(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.
(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester a kérelmező költségére lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, elkészítteti a védett érték fotódokumentációját.
8. § (1) A helyi védelem hivatalból indult megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.
(2) A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.
(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, elkészítteti a védett érték fotódokumentációját.
9. § (1) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érdekelteket:
aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,
ab) az érintett ingatlan tulajdonosát,
ac) az érintett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,
b) az illetékes Földhivatali Osztályt,
c) az illetékes 1. fokú építésügyi hatóságot,
d) az illetékes építésfelügyeleti hatóságot,
e) helyi területi védelemnél az érintett utat-, közműveket létesítő és üzemeltető szerveket,
f) az érintett közterületek fenntartóit.
(2) A helyi védelem megállapítását követően az önkormányzat jegyzője a külön jogszabályban rögzített határidőn belül az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
(3) A helyi védelem megszüntetéséről szóló döntést követő 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését.
(4) A bejegyzés esetleges elmaradása esetén a helyi védettségre jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem lehet hivatkozni.
4. A helyi védelem alatt álló értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása
10. § (1) A képviselő-testület a helyi védelem alatt álló érték megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.
(2) A helyi védelem alatt álló érték tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jókarbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok utólagos finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.
(3) A vissza nem térítendő támogatás mértéke ingatlanonként az elszámolható költségek legfeljebb 50%-a, de legfeljebb 150.000 forint.
(4) A kérelmet Dunaszentgyörgy Község Önkormányzata címére (7135 Dunaszentgyörgy, Rákóczi u. 90.), magyar nyelven, papír alapon lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal, tárgyév április 30.-ig.
(5) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező nevét és állandó lakhelyének címét,
b) a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,
c) amennyiben a kérelmező nem azonos a tulajdonossal, a tulajdonos hozzájárulását,
d) az elvégezni kívánt építési tevékenység műszaki ismertetését és költségbecslését,
e) a beruházás megvalósítása előtti állapot műszaki ismertetését és fotódokumentációját.
11. § (1) A benyújtott kérelmek a benyújtás sorrendjében, folyamatosan kerülnek feldolgozásra.
(2) Helyi védelem alatt álló értékenként tárgyévente egy pályázat benyújtására van lehetőség.
(3) A kérelem beérkezését követően a Polgármesteren keresztül a Jegyző megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy
a) a kérelmet a benyújtási határidőn belül nyújtották-e be és
b) a kérelmező jogosult-e a támogatásra.
(4) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem visszautasításra kerül.
(5) A Jegyző a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy visszautasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.
(6) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a Jegyző megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.
(7) Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.
12. § (1) A befogadott kérelmek esetében 11. § (4) bekezdés szerinti benyújtási határidőtől számított 3 hónapon belül a Képviselő-testület dönt a kérelem
a) támogatásáról vagy
b) elutasításáról.
(2) A Jegyző a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.
(3) A támogatás folyósításának feltételei
a) A kérelmező a támogató döntés kézhezvételétől számított két éven belül a kérelemben szereplő építési tevékenységet befejezi,
b) az építési tevékenység elvégzését igazoló
ba) költségszámlákat és az azok kifizetését igazoló bizonylatokat, átutalás esetén bankszámla kivonatokat,
bb) az építési tevékenység elvégzését követő állapot fotódokumentációját
Dunaszentgyörgy Község Önkormányzata címére benyújtja.
(4) A (3) bekezdés szerinti feltételek teljesítését követő 15 napon belül az Önkormányzati Főépítész igazolja, hogy az építési tevékenység a kérelemben szereplő tartalommal készült-e el.
(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység a kérelem szerinti tartalommal készült el, az igazolás kiadásától követő 30 napon belül a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.
(6) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység nem a kérelem szerinti tartalommal készült el, az önkormányzat a támogatást nem folyósítja.
5. A védett értékek nyilvántartása
13. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték
a) megnevezését,
b) pontos helyét (helyi egyedi védelem esetén utca, házszám, helyrajzi szám, helyi területi védelem esetén területi hatály, a határoló közterületek megnevezésével)
c) helyszínrajzot,
d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
e) eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (ha ez rendelkezésre áll),
f) a védelem elrendeléséről szóló képviselőtestületi döntés számát, a jóváhagyás dátumát, a hatályba lépés időpontját,
g) a védettségi kategória meghatározását,
h) fotódokumentációját,
i) a védelem szakszerű, rövid indokolását.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a Jegyző gondoskodik.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
14. § (1) Dunaszentgyörgy településképi szempontból meghatározó területei a község jellegzetes építészeti és táji arculatot, településkaraktert hordozó településrészei.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek felsorolását a 2/A. melléklet, az azok lehatárolását ábrázoló térképet a 2/B. és a 2/C. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó, a Község teljes közigazgatási területén betartandó általános építészeti követelmények
15. § (1) Tetőfedő anyagként gazdasági terület és mezőgazdasági üzemi terület kivételével hullámpala, bitumenes hullámlemez nem alkalmazható.
(2) A Község belterületén gerendaház, rönkház nem építhető.
(3) Hullámpala, bitumenes hullámlemez, műanyag sík-, hullám- és trapézlemez, mázas kerámia, nádfonat és nádpalló anyagú kerítés az utcai telekhatárra nem építhető.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi követelmények
16. § Településképi szempontból meghatározó területeken betartandó általános követelmények
(1) Területi építészeti követelmények
a) Kerti építményt hinta, csúszda, homokozó, lugas, terasz, tereplépcső és lejtő kivételével az építési helyen belül kell elhelyezni.
b) Az előkertet a közműcsatlakozás műtárgyai és kerekes kút kivételével szabadon kell hagyni.
(2) Egyedi építészeti követelmények
a) A homlokzatokon a Községben hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai, különösen homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés nem alkalmazható. A hideg és erős színek nem alkalmazhatók, különösen kék, lila, citromsárga.
b) Vakolt kerítés esetén annak színezése legfeljebb árnyalatában térhet el az utcai épület színezésétől.
c) Utcai, vagy az utcáról látható lábazaton és homlokzaton a nyílászárók körül díszítő elemként szabálytalan kontúrú, ragasztott hasított kőburkolat nem helyezhető el.
d) Az utcaképtől eltérő tetőhajlásszög nem alkalmazható.
e) 5 m-nél magasabb házi szélkerék településképi szempontból meghatározó területen nem helyezhető el.
f) Településképi szempontból meghatározó terület közterületein új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél az 1. függelékben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett a termőhelyi viszonyok és a növényalkalmazás általános szakmai szempontjainak figyelembe vételével.
17. § A 2. melléklet 2/A 1. jelű területen (a történetileg kialakult település) a 16. §-ban foglaltakon túlmenően betartandó építészeti követelmények
(1) Területi építészeti követelmények
a) Utcai épületek az utcai telekhatárra építendők.
b) Az udvari épületek az utcai épületekkel azonos oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 80 cm távolságra épüljenek.
c) A területen földszintes vagy földszint + tetőtér beépítéses épületek építendők.
d) Utcai kerítésként
da) 1,50 m - 1,80 m magas, ezen belül legfeljebb 50 cm magas beton, kő, vagy tégla lábazatra épített, kovácsoltvas, vagy acél keretezett fonatos áttört kerítés építendő, vagy
db) legfeljebb 2,00 m magas, ezen belül legfeljebb 50 cm magas beton vagy tégla lábazatra épített, tégla anyagú tömör kerítés áttört kovácsoltvas vagy tömör fa kapuval építendő.
dc) Kapu- és kerítésoszlop magassága a da) és db) szerinti legnagyobb értékeket meghaladhatja.
(2) Egyedi építészeti követelmények
a) A területen lapostetős épület nem építhető.
b) Utcai épület esetében 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb hajlásszögű magastető nem építhető.
c) A tetőidom formája és a tetőgerinc iránya az adott utcaszakaszon kialakulttól nem térhet el.
d) Utcai épület esetén hagyományos natúr vörös színű cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyag nem alkalmazható.
e) Utcai épület szélessége helyi egyedi védelemmel nem érintett épület esetén közhasználatú épület vagy a hajlított ház utcai épületszárnyának kivételével 9,0 m-nél nagyobb nem lehet.
f) Utcai épület homlokzatán kőporos vakolat nem alkalmazható.
g) Garázs és lakás az utcáról közvetlenül nem nyitható.
h) Utcai épület utcáról látható tetőfelületeit tetőfelépítmény nem bonthatja meg.
i) Utca felé erkély, terasz nem nyílhat.
18. § A 2. melléklet 2/A 2. jelű területen (újabbkori település) a 16. §-ban foglaltakon túlmenően betartandó építészeti követelmények
(1) Területi építészeti követelmények
a) Utcai épületek a Várdomb utca kivételével az utcai telekhatárra építendők.
b) A területen földszintes vagy földszint + tetőtér beépítéses épületek építendők.
c) Utcai kerítésként
ca) 1,50 m - 1,80 m magas, ezen belül legfeljebb 50 cm magas lábazatra épített, áttört kerítés, vagy
cb) legfeljebb 2,00 m magas, ezen belül legfeljebb 50 cm magas lábazatra épített tömör kerítés építendő.
cc) Kapu- és kerítésoszlop magassága a da) és db) szerinti legnagyobb értékeket meghaladhatja.
(2) Egyedi építészeti követelmények
a) A területen lapostetős épület nem építhető.
b) Utcai épület esetében 30 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb hajlásszögű magastető nem építhető.
c) A tetőidom formája és a tetőgerinc iránya az adott utcaszakaszon kialakulttól nem térhet el.
d) Utcai épület szélessége helyi egyedi védelemmel nem érintett épület esetén a hajlított ház utcai épületszárnyának kivételével 9,0 m-nél nagyobb nem lehet.
19. § A 2. melléklet 2/A 3. jelű területen (pavilonsor) betartandó építészeti követelmények
(1) Területi építészeti követelmények
20. § A 2. melléklet 2/A 4. jelű területen (országos ökológiai hálózathoz tartozó és tájképvédelmi területek) a 17. §-ban foglaltakon túlmenően betartandó követelmények
(1) Területi építészeti követelmények
9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó követelmények
21. § Helyi egyedi védelem
(1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a védett homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
(2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.
(3) Utcai épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Oldalhatárral párhuzamosan álló utcai épülethez keresztszárny az utcai telekhatártól számított 10 m-en túl építhető.
(4) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(5) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése, kialakítása
22. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
a) Azok a külterületi mezőgazdasági területek, amelyek
aa) nem tartoznak országos vagy helyi védelem alá,
ab) nem részei az országos ökológiai hálózatnak és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek,
ac) nem tartoznak a településképi szempontból meghatározó területek közé
b) Az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:
a) Országos és helyi védelem alá tartozó területek
b) Országos ökológiai hálózathoz tartozó területek
c) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek kivételével
d) Településképi szempontból meghatározó területek az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek kivételével
(3) Településképi szempontból meghatározó területen új távközlési antennatorony 8 m-nél magasabb nem lehet. Fejlesztés a meglévő építmények igénybevételével történhet.
(4) A belterületen új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni, illetve a már meglévő szabadvezetékes, vagy légvezetékes infrastruktúra (oszlopsor) felhasználásával.
11. A reklámhordozókra és a tájékoztató eszközökre vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Reklámok közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése közterületeken és magánterületeken a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló jogszabályok figyelembe vételével történjen.
(2) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabály 1. és 2. mellékletében rögzített előírásoktól az önkormányzat a saját rendezvényeinek időpontját megelőző három, és az azokat követő egy hét időtartamban eltérhet.
(3) Köztulajdonban lévő intézmény utcai homlokzatán és nyílászáróin hirdetmény, reklám, bármiféle ragasztott felirat nem jelenhet meg.
(4) Köztulajdonban lévő intézmény esetében hirdetmények, reklámok elhelyezésére az intézmény előtti közterület gyalogos és közúti közlekedést nem zavaró részén információs célú berendezés helyezhető el a 23. § (5) bekezdés figyelembe vételével.
(5) Hirdetmény, reklám utasváró és kioszk oldalfalain nem helyezhető el.
(6) E rendelet keretében tájékoztató eszköznek minősül a cégér, a cégtábla, a címtábla, vendéglátó egységek kihelyezett étlapja.
(7) Tájékoztató eszköz cégenként 1 db, legfeljebb 1,50 m2 területű lehet, kialakítása, anyaga és színezése egyedileg, településképi szakmai konzultáció keretében határozandó meg.
(8) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(9) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egységenként kettő megállító tábla helyezhető el úgy, hogy az a közlekedést nem zavarhatja.
(10) Neoncsöves és villogó fényreklám nem létesíthető.
(11) Reklámhordozók anyaga fa, fém, üveg, plexi lehet.
(12) Utcabútorok kialakítására vonatkozó követelmények
a) Kioszk szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 4 m-nél nagyobb nem lehet. Kioszk a közlekedésbiztonsági előírások, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának figyelmen kívül hagyásával nem helyezhető el. Egyedi tervezésű építmények építésekor az utcaképi illeszkedést figyelmen kívül hagyó építőanyagok és formák nem alkalmazhatók.
b) Utasvárók szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 5 m-nél nagyobb nem lehet. Egyedi tervezésű építmények építésekor az utcaképi illeszkedést figyelmen kívül hagyó építőanyagok és formák nem alkalmazhatók.
c) Információs célú berendezések a település belterületén egységes kialakításúak legyenek az alábbi követelmények betartásával:
ca) legfeljebb 1,50 m2 területű, 1,80 m teljes magasságú, legalább 60 cm magas fém lábakon álló, fa szerkezetbe foglalt fatábla vagy üvegvitrin
cb) a fa természetes színéhez közel álló, vagy barna árnyalatú pácolás vagy mázolás.
12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
24. § Épületre szerelt műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
(1) Klímaberendezés belterületen lévő utcai homlokzaton, valamint szomszédos beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el. Szomszédos beépíthető ingatlanra néző oldalfalon abban az esetben helyezhető el, ha ehhez a szomszédos ingatlan tulajdonosa - több tulajdonos esetén valamennyi tulajdonosa – írásban hozzájárul.
(2) Gáznemű égéstermékek nem vezethetők ki a műemléki környezetben lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán.
(3) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.
(4) Településképi szempontból meghatározó területen napelem, napkollektor, valamint parabola-antenna közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el. Közterületről látható tetőfelületen napelem, napkollektor, valamint parabola-antenna elhelyezése a közterületi határvonaltól számított 20 m-en túl megengedett.
SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
13. Rendelkezés a szakmai konzultációról
25. § (1) A településképi követelmények egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a Polgármesteren keresztül az Önkormányzati Főépítész (a továbbiakban: Főépítész) gondoskodik.
(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a településképi követelmények egyeztetésére,
b) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.
(3) Kötelező a szakmai konzultáció a következő esetekben:
a) helyi védettség alatt álló építményt érintő építési tevékenység,
b) egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek új épület építése és meglévő épület bővítése esetén,
26. § (1) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi a Polgármesternek címzett és a phivdsztgy@tolna.net e-mail címre elküldött levélben. Építési tevékenység esetén a levélhez mellékelni kell a megértéshez szükséges tartalmú tervdokumentációt pdf formátumban.
(2) A polgármester a beérkezett kérelmet haladéktalanul továbbítja a Főépítésznek, aki válaszlevelében a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belüli időpontra kitűzi a konzultációt.
(3) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott, a megértéshez szükséges tartalmú, papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.
(4) Az építtető, illetve az általa megbízott tervező a szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készít, melyet szerkeszthető formátumban, ellenjegyzés céljából meg kell küldenie a Polgármesternek, aki azt haladéktalanul továbbítja a Főépítésznek. A Főépítész az emlékeztetőt – változatlan tartalommal vagy indokolt esetben szöveges kiegészítésekkel – ellenjegyzi, és 10 munkanapon belül megküldi az építtetőnek, tervezőnek.
(5) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról a helyben szokásos módon gondoskodni kell.
(6) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
14. Rendelkezés a településképi véleményezési eljárásról
27. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott engedélyezési eljárásokat megelőzően, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglalt feltételek teljesülése esetén a Község polgármestere településképi véleményezési eljárást folytat le helyi egyedi védelem alatt álló épület bővítésére, átalakítására irányuló, építési engedélyhez kötött eljárásokban.
(2) A Polgármester véleményét a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell a településképi rendeletbe foglalt településképi követelményeknek való megfelelést.
28. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.
(3) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,
b) ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,
c) a rendeltetés meghatározását, valamint
d) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.
(4) A Polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a Főépítész szakmai állásfoglalását.
(5) A Polgármester véleményében
a) engedélyezésre - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (2) és (3) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
(6) A Polgármester véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) az (5) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.
(7) A Polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
(8) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
15. Rendelkezés a településképi bejelentési eljárásról
29. § (1) A Polgármester - a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást folytat le helyi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a védendő értéket érintő építési tevékenység esetén.
(2) A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Község közigazgatási területére vonatkozóan
a) közterületen reklám vagy reklámhordozó elhelyezése, információs célú berendezésnek minősülő építmény építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása,
b) magánterületen közterületről észlelhető módon, vagy épület közterületről látható homlokzatán reklám vagy reklámhordozó, információs célú berendezés vagy tájékoztató eszköz elhelyezése
esetén.
(3) A Polgármester döntését a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(4) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(5) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,
d) a tervezett építési tevékenység, információs célú berendezés, tájékoztató eszköz vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy az információs célú berendezés, tájékoztató eszköz elhelyezésének tervezett időtartamát.
(6) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet és leírást, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.
30. § A Polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a Főépítész szakmai állásfoglalását és a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban
a) a tervezett építési tevékenységet, reklám vagy reklámhordozó elhelyezést, információs célú berendezésnek minősülő építmény építését, átalakítását, bővítését, megváltoztatását, vagy rendeltetésváltoztatást - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés
aa) megfelel a 29. § (6) és (7) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és
ab) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,
ac) a tervezett információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,
b) megtiltja a tervezett építési tevékenységet, reklám vagy reklámhordozó elhelyezést, információs célú berendezésnek minősülő építmény építését, átalakítását, bővítését, megváltoztatását, vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
ba) nem felel meg a 29. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi és rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközben foglalt követelménynek,
bc) reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
31. § A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,
a) a 32. § szerint jár el, vagy
b) reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
16. Rendelkezés a településképi kötelezésről
32. § (1) A Polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – a helyi építészeti értékvédelem érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, ha
a) a helyi védelem alatt álló építmény, épület, műtárgy és ezek környezetének műszaki, esztétikai állapota nem megfelelő vagy
b) használati módja nem felel meg e rendelet előírásainak vagy
c) a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket az ingatlan tulajdonosa megszegi.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul, azt a Polgármester az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint folytatja le.
(3) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.
17. Rendelkezés a településkép-védelmi bírságról
33. § (1) Az az ingatlantulajdonos (továbbiakban: tulajdonos), aki e rendeletben foglalt előírásokat nem tartja be, településkép-védelmi bírsággal sújtható.
(2) A településkép védelméről szóló törvényben előírtakon túl a településkép-védelmi bírság kiszabására a Képviselő-testület jogosult.
(3) A településkép-védelmi bírság összege 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedhet.
(4) A bírság a Képviselő-testületnek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított 6 hónapon belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.
(5) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtásáról a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
18. Hatálybalépés
34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
19. Hatályon kívül helyező rendelkezések
35. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 2/2006. (ll.15.) önkormányzati rendelet 8. § (3) a) pontjának Épületekre vonatkozó megkötések összes sora, 8. § (3) b) pontjának Épületekre vonatkozó megkötések összes sora, 8. § (5) és (6) bekezdése, 9. § (3) a) pontjának Épületekre vonatkozó megkötések összes sora, 9. § (3) b) pontjának Épületekre vonatkozó megkötések összes sora, 9. § (6) és (7) bekezdése, 10. § (3) a) pontjának „utcai kerítés” és „ épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés” 11. § (2) a) pontjának „utcai kerítés” és „ épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés” 11. § (2) b) pontjának „utcai kerítés” és „ épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés” 12. § (2) a) pontjának „magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett” szövegrésze, 12. § (2) c) és d) pontja, 12. § (7) b) pontja, 13. § (6), (7), (8) és (10) bekezdése, 15. § (3) d) pontja, 15. § (3) e) „földszintes” szövegrésze, 15. § (3) f) fb) alpontja, 17. § (2) b) b4) alpontja, 17. § (2) b) b5) alpontjának „földszintes” szövegrésze, 17. § (2) b) b6) alpontjának „Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.” szövegrésze, 18. § (2) d) d4) alpontja, 18. § (2) d) d5) alpontjának „földszintes” szövegrésze, 18. § (2) d) d6) alpontjának „Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 32-45 fok hajlásszögű, magastetővel fedett kialakítású legyen. Keresztszárny építhető.” és „Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.” szövegrészei, 20. § (5) a) pontjának „magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával” szövegrésze, 20. § (5) b) pontjának „hagyományos építőanyagok felhasználásával” szövegrésze, 21. § (2) bekezdése, 2. melléklete.
1. melléklet
1. Rákóczi Ferenc u. 48. hrsz.:131 lakóépület és kerítés
2. Rákóczi Ferenc u. 54. hrsz.:134 lakóépület
3. Rákóczi Ferenc u. 56. hrsz.:135 lakóépület
4. Rákóczi Ferenc u. 58. hrsz.:136 lakóépület
5. Rákóczi Ferenc u. 60. hrsz.:137 lakó- és gazdasági épület
6. Rákóczi Ferenc u. 71. hrsz.:60/1 lakóépület és kerítés
7. Rákóczi Ferenc u. 74. hrsz.:145 lakó- és gazdasági épület, kerítés
8. Rákóczi Ferenc u. 76. hrsz.:146 lakóépület
9. Rákóczi Ferenc u. 78. hrsz.:147 lakóépület és kerítés
10. Rákóczi Ferenc u. 80. hrsz.:148 lakóépület
11. Rákóczi Ferenc u. 81. hrsz.:47 lakóépület és kerítés
12. Rákóczi Ferenc u. 87/B, 89/A hrsz.:36/8, 36/7 lakóépület és bolt (volt Csapó kúria)
13. Rákóczi Ferenc u. 90. hrsz.:153 Polgármesteri Hivatal
14. Rákóczi Ferenc u. 93. hrsz.:26 vendéglő (volt Ferenczi kúria), kerítés
15. Rákóczi Ferenc u. 97. hrsz.:22/2 lakóépület
16. Rákóczi Ferenc u. 98. hrsz.:157 lakóépület és kerítés
17. Rákóczi Ferenc u. 102. hrsz.:159 lakóépület
18. Rákóczi Ferenc u. 103. hrsz.:17 lakóépület (volt Csók kúria), kerítés
19. Rákóczi Ferenc u. 106. hrsz.:161 lakóépület
20. Rákóczi Ferenc u. 107. hrsz.:15/2 lakóépület és kerítés
21. Rákóczi Ferenc u. 108. hrsz.:163/1? vegyesbolt
22. Rákóczi Ferenc u. 109. hrsz.:13/1 lakóépület
23. Rákóczi Ferenc u. 110. hrsz.:164 lakóépület és kerítés
24. Rákóczi Ferenc u. 113. hrsz.:9/1 Nyugdíjas klub (Vizi-féle iskola), kerítés
25. Rákóczi Ferenc u. 117. hrsz.:4/1 Református Lelkészi Hivatal
26. Rákóczi Ferenc u. 120. hrsz.:170 lakóépület és kerítés
27. Rákóczi Ferenc u. 121/1 hrsz.: 2/2 lakóépület (volt Ferenczy kúria)
28. Rákóczi Ferenc u. 122-124. hrsz.:171/1 Dunaszentgyörgyi Mg. Szöv. központja
29. Rákóczi Ferenc u. 123. hrsz.:261 lakó- és gazdasági épület, kerítés
30. Rákóczi Ferenc u. 129. hrsz.:256 lakóépület és kerítés
31. Rákóczi Ferenc u. 132. hrsz.:175 lakóépület és kerítés
32. Rákóczi György u. 1. hrsz.:221 lakó- és gazdasági épület
33. Rákóczi György u. 19. hrsz.:211/1 lakóépület
34. Rákóczi György u. 21. hrsz.:209 lakóépület és kerítés
35. Rákóczi György u. 23. hrsz.:208 lakóépület és kerítés
36. Kossuth Lajos u. 5. hrsz.:392 lakó- és gazdasági épület, kerítés
37. Kossuth Lajos u. 14. hrsz.:325 lakóépület
38. Kossuth Lajos u. 15. hrsz.:320 lakóépület
39. Óvoda u. 21/A hrsz.:362 lakó- és gazdasági épület
40. Óvoda u. 58. hrsz.:10 Óvoda
41. Várdomb u. 38. hrsz.:716 lakóépület és kerítés
42. Béke tér 12. hrsz.:67 Egészségház és kerítés
43. Béke tér 14. hrsz.:120 lakóépület és kerítés
44. Szabadság tér 1. hrsz.:287 italbolt (volt Rk. Iskola)
2. melléklet
1. számú függelék
2. számú függelék
Kérelmező |
neve: |
értesítési címe: |
|
telefon száma: |
|
e-mail címe: |
|
Felelős tervező |
neve: |
tervezési jogosultságának száma: |
|
értesítési címe: |
|
telefon száma: |
|
e-mail címe |
|
A véleményezésre/bejelentésre kért tevékenység |
helye, címe: |
az érintett telek helyrajzi száma: |
|
az érintett telek területe: |
|
az érintett telek jelenlegi beépítettsége: |
|
tárgya, rövid leírása: |
|
rendeltetésének meghatározása: |
|
ÉTDR azonosító |
|
Előzmények |
|
Szerzői jog |
Érinti/Nem érinti, ha igen, a korábbi tervező neve: |
A tervezett létesítmény adatai |
|||
|---|---|---|---|
A telek tervezett beépítésével kapcsolatos adatok |
Az építménnyel kapcsolatos adatok |
||
A beépítés módja: |
Rendeltetési egységek száma: |
db |
|
Beépítettsége: |
% |
Épületmagasság: |
m |
Zöldfelületi fedettség: |
% |
Utcai homlokzatmagasság |
m |
Előkert mérete: |
m |
Tetőidom hajlásszöge: |
|
Hátsókert mérete: |
m |
Gépkocsi elhelyezés módja: |
|
Oldalkertek mérete: |
m |
Gépkocsi parkoló |
db |
3. számú függelék