Gerjen Község Önkormányzatának az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII tv. 57.§ (3) bekezdése, valamint az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet 3.§ (1) bekezdése alapján az építészeti örökség helyi védelméről az alábbi rendeletet alkotja. Gerjen Község épített és természeti értékei -tulajdonformára tekintett nélkül - a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya a Gerjen Község közigazgatási területén a helyi építészeti örökség mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és amelyet Gerjen Község Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) helyi területi, - illetve egyedi védelem alá helyezett (a továbbiakban: helyi védelem).

(2) A helyi védelem feladata különösen: a) a védett helyi értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a lakossággal történő megismertetése; b) a védett helyi értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

2. §

E rendelet alkalmazása során:

Helyi építészeti örökség: az országos védelemben nem részesülő építészeti örökségnek önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek sajátos megjelenésüknél, jellegzetes-égüknél, településképi- vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedők, hagyományt őrzők, az ott élő emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, valamint az országos védelemre felterjesztett, de még le nem védett értékek.
Védett értékek: a területi, továbbá az egyedi védelmet igénylő építészeti, építészettörténeti, várostörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek. Ezek:

Védett településszerkezet: a történetileg kialakult utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

 
Védett településkép: az utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magában, foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket (kerteket), közterületi bútorzatot és burkolatokat.

Védett épület: olyan épület, amely a hagyományos községkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, történeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület minden alkotórészét -ide értve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is védelem illeti meg.

Védett épületrész: olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület homlokzata, tetőszerkezete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.

Védett érték károsodása: minden olyan esemény, olyan beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló, esztétikai-, műszaki- és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

A helyi védettségi kategóriák

3. §

A helyi területi védelem.

a) A településszerkezet utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal.
b) A településkép külső településkép, belső településkép, utcakép.

Helyi védelem keletkezése és megszűnése

4. §

(1) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület dönt.
(2) A helyi védelem alá tartozó értékek jegyzéke az 1.számú melléklet.

(3) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes     vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, írásban kezdeményezheti, illetőleg ilyen javaslattal a képviselő testület és szervei is élhetnek.

(4) A kezdeményezésnek tartalmazni kell.

    a) Helyi egyedi védelem esetén:

- a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
- pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),
- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
- a kezdeményezés indoklását.
- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

(5) A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(6) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell, készíteni, amelyhez be kell szerezni.

a) a szükség szerinti szakértők,
b) a védendő érték jellegétől függő szakhatóságok,
c) a területi főépítész.
d) a védett érték megnevezését, helyét, tulajdonosát, kezelőjét, használóját,
e) az érdekeltek véleményét,
f) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy megszűnés indoklását,
g) a védeni kívánt értékre vonatkozó térkép, terv és fotó dokumentációt,
h) a helyreállítási javaslatot.

(7) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás       megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.

a) Az egyedi védelemre vonatkozó javaslatot tájékoztatás céljából írásban meg kell küldeni az érdekelteknek.

b) A területi védelemre vonatkozó javaslatot a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(8) A javaslattal kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. A használó értesítése a tulajdonos útján történik. Az érdekeltek észrevételeiről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

5. §

A védetté nyilvánítási eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni

a) a javaslattal érintett objektumok tulajdonosát, kezelőjét, a tulajdonos  meghatalmazottját illetőleg az objektum használóját,
b) a kezdeményezőt,
c) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.
d) a területi főépítészt,
e) az érintett szakhatóságokat.

6. §

(1) A helyi védelem alá helyezés tényről, illetve megszüntetéséről az érdekelteket a polgármesteri hivatal és az ingatlan nyilvántartásba az ingatlan nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI tv. 17.§ (1) bekezdés m) pontja szerint egyéb építésügyi korlátozásként bejegyezteti.

(2) A helyi védettséget a Helyi Építési Szabályzatban fel kell tüntetni.

(3) A védelem alatt álló építményt az e célra rendszeresített „Védett építmény” vagy „Védett épület” feliratú táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

(4) A helyi védelem alatt álló objektumokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak lehetőség szerint tartalmazni kell.

a) a védelem rövid szakszerű indoklását, az értékvizsgálat alapján.
b) a fotódokumentációt. c) a helyrajzi számot,
e) a rendeltetés és használati mód megnevezését. f) az eredeti tervdokumentáció másolatát,
g) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztés és döntés másolatát.
h) a védett értékeket érintő hatósági határozat másolatát.
i) a helyreállítási javaslatot.

7. §

(1) Helyi egyedi védettség esetén a 7. § /4/ bekezdésében felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

a) a védett érték pontos helyét utca, házszám, helyrajzi szám és a helyszínrajzot.

 (2) Helyi területi védelem esetén a 7.§ (4) bekezdésében felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.

(3) A helyi területi védelem nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes területekre, építési területekre, parkokra, közlekedési felületekre egyértelműen értelmezhetők legyenek.

8. §

(1) A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt, növényzetet csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani, kivágni, csonkítani.

A védett értékekre vonatkozó építésügyi szakmai követelmények

9. §

(1) Helyi egyedi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését.

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit.
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben.
c) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását.
d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

(2) Ha a helyi egyedi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére, vagy lehatárolható - az átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő felújítás során azt

a) az eredeti állapotnak megfelelően.

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3) Helyi egyedi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet -a víz- elvezető rendszert is beleértve.

10. §

(1) A környezetében betöltött jelleghordozó szerepe miatt helyi egyedi védelem alá helyezett épülethomlokzat, vagy egyéb építmény esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során korrigáltatható, ha annak eredményeként egységes építészeti, illetőleg egyéb művészi hatás jön létre.

(2) Helyi egyedi védelem alá helyezett épülethomlokzat nem bővíthető, kivéve ahhoz csatlakozóan.

 (3) A tulajdonos saját költségén és kockázatára kezdeményezheti a külső megjelenést is érintő bővítést, engedélyezési eljárás során.

11. §

(1) A 11.§ (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti munkák engedélyezésére irányuló kérelem esetén az első fokú építésügyi hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a benyújtott tervben az épülethomlokzatra vonatkozó 10.§ (2) bekezdés b, és 11.§ (1) bekezdés szerinti feltételek kétséget kizáróan teljesülnek -e.

(2) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrésznek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.

12. §

(1) A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez a jogszabályban előírt mellékleteken felül csatolni kell.

a) a védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját.
b) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést.
c) a munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának fénykép-dokumentációját.

(2) Védett építményt érintő építési munka esetén a Helyi Építési Szabályzattal összhangban, az első fokú építési hatóság meghatározhatja.

13. §

Védett területen és építményen

a) cégfeliratot, üzletmegnevezést a bejárat mellett, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangoltan, az épület homlokzatághoz illeszkedő stílusban kell elhelyezni.

b) konzolos cégérként az adott épülethez megtervezett és elkészített szerkezet alkalmazható, de nem szerelhető fel “típus” jelleggel forgalmazott, vagy a homlokzathoz adaptálás nélkül valamely cég, üzletlánc “tipizált” reklámhordozója.

c) közterületről látható módon semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés (légtechnikai készülék, parabola-, mikrohullámú antenna, stb.) nem szerelhető fel. Védőtető, előtető, biztonsági rács, korlát, ernyőszerkezet, zászlótartó, virágláda-tartó, konzolos homlokzati lámpa elhelyezése építési hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységnek számít. Az árnyékolókra feliratok és egyéb reklámok nem kerülhetnek.

14. §

(1) A helyi területi védelem alatt álló építészeti terekben a közterületek megfelelő alakításával gondoskodni kell arról, hogy a teret meghatározó építészeti értékek térbeli hatását a térben tartózkodók élményként érzékelhessék.

(2) A helyi területi védelem alatt álló térben az eredeti térhatást rontó későbbi beavatkozások következményeit megfelelő építészeti eszközökkel mérsékelni kell.

15. §

(1) A helyi területi védelem alatt álló terek egységes hatásának megőrzése, illetőleg helyreállítása érdekében.

a) az azok keretében szabályozható elemek tekintetében a területre vonatkozó szabályozási tervben és előírásokban érvényesíteni kell.

b) egyéb vonatkozásban a védett terek minden látható elemére kiterjedően készített berendezési és használati javaslat, illetve ennek, főépítészi véleményezése során kell érvényesíteni.

16. §

A helyi területi védelem alatt álló építészeti térben az épülethomlokzatok színezését színterv alapján kell meghatározni.

17. §

(1) A helyi területi védelem alá tartozó településszerkezeten és utca hálózaton belül meg kell őrizni a hagyományosan kialakult.

a) beépítési szélességet.
b) a beépítési légtér-arányt.
c) jellemző beépítési módot.
d) keresztmetszeti elrendezést (fasorral együtt), amennyiben ezt a használati követelmények lehetővé teszik.
e) épületszélességet, zártsorú beépítés esetén a telekszélességet.
f) bejáratok helyét (egy telekre csak egy gépjármű bejárat nyílhat).

(2) A hagyományosan kialakult beépítési szélességet csak abban a kivételes esetben szabad megnövelni, ha az ennek következtében szükséges bontások végrehajthatók és viszonylag rövid időn belül egységes, az eredetihez hasonló jellegű beépítés alakulhat ki.

18. §

(1) A védett érték karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot -a hatályos jogszabályok keretei között- az első fokú építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

A helyi védelem alá tartozó objektumok megóvása, támogatása,

a támogatás általános feltételei

19. §

(1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást ad. A támogatás forrását a tárgyévi költségvetés tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni minden év április 30-ig.

(2) A támogatás mértéke nem lehet több mint a bekerülési összeg maximum 50 %-a, amely mint bruttó összeg tartalmazza az áfát, egyéb adót és a közterheket is.

(3) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás szerződés alapján folyósítható.

 (4) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési, illetve előkészítési munkához támogatás nem nyújtható.

(5) Támogatást nem lehet tervezésre, illetve értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.

20. §

(1) A pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg a döntését a támogatásról.

(2) A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát kérni nem lehet, de a pályázat újra benyújtható.

21. §

Hatályba léptető rendelkezés

E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a helyi építészeti értékek védelméről szóló 6/2000. (V. 15.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.
E rendel et 2004. október 1. napján lép hatályba.

1. számú melléklet