Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2014. 01. 01- 2014. 01. 01Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályozásáról
Gerjen Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredetei jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A rendelet célja
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) Gerjen Község Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.
b) Az Szt. 6. §‑ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában a Gerjen község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.
c) Az Szt. 7. §‑ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
d) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §‑a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
e) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Gerjen Község Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra
Eljárási rendelkezések
2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalban lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.
(2) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.
(4) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
(2) A jogosultság megállapításakor
a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) ma nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni. Jövedelem igazolható:
c) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
d) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
e) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
f) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt
c) nem minősül keresőtevékenységnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvétele.
(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §‑ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(5) Igazolásra nincs szükség azon adatok tekintetében, amelyek a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint amelyekről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 36. §‑ának (2)–(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, tárgyhót követő hónap 5-éig folyószámlára történő átutalással, nem rendszeres ellátások kifizetése házipénztárból történik. (A házipénztárból történő – döntést követő azonnali – kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.)
(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.
5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
6. § (1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. §‑a szerint védelembe vett gyermek él.
7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
8. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.
9. § (1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Két.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja a 16/2008. (XII. 20.) rendelettel.
Pénzbeli és természetben nyújtott ellátások
Ellátások formái
10. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható.
(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője meghatározott feltételek szerint
a) foglalkoztatást helyettesítő támogatást,
b) rendszeres szociális segélyt,
(3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint polgármesteri hatáskörbe átruházva
a) méltányossági ápolási díjat, (18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére
b) önkormányzati segélyt,
c) közgyógyellátási jogosultságot állapít/hat/ meg, és elrendelheti a köztemetést az Szt.-ben és e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén.
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások
Aktív korúak ellátása
11. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása az Szt. vonatkozó rendelkezései alapján történik.
(2) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a nyomtatványon feltüntetett igazolásokat.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
12. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítására való jogosultságának feltétele, hogy lakókörnyezete rendezett legyen.
(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat
a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja,
b) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja,
c) a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá
d) a kerítéssel kívül határos terület, járda, árok tisztántartásáról a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 9/2005. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 3–4. §‑ában foglaltaknak megfelelően gondoskodik.
(3) A jegyző a kérelem benyújtását követő 10 napon belül helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.
(4) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.
(5) Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitőzött határidőig nem biztosítja, annak foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg, illetve azt meg kell szüntetni, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget.
Rendszeres szociális segély
13. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy
b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy
c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cst.) szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani,
rendszeres szociális segélyre jogosult.
(2) A rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy az Önkormányzat által kijelölt szervvel, vagyis a Paksi Kistérségi Alapszolgáltatási Központ keretében működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) családgondozójával együttműködik. A kötelezettséget nyilatkozatban vállalja. A családgondozó Gerjen Község Önkormányzatánál ügyfélfogadást tart.
Az együttműködés eljárási szabályai
14. § (1) A jogosultat együttműködési kötelessége keretében az alábbiak terhelik:
a) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles megjelenni és ott nyilvántartásba vetetni magát
b) részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában,
c) megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,
d) eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,
e) ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles az együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.
Az együttműködésben résztvevő szervek eljárása
15. § (1) Az önkormányzat és az együttműködésre kijelölt szervek kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:
a) az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére,
b) az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja az önkormányzatot.
(2) A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre.
(3) Az együttműködésre kijelölt szerv az Szt. 37/D. § szerinti együttműködés megvalósítása érdekében:
a) nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,
b) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,
c) tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,
d) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,
e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,
f) jelzi a jegyzőnek, ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
g) az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
h) a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.
(4) A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja:
a) az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
b) a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról, c.) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy által az Szt. 37/C. § (4) bekezdése alapján kötött megállapodásról.
A beilleszkedést elősegítő programok típusai
16. § (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:
a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.
(2) A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.
Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei
17. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult:
a) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően.
b) nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában
c) nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül
d) személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,
e) nem jelenik meg meghatározott időben az együttműködésre kijelölt szervnél,
f) az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel.
(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.
(3) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.
Ápolási díj
18. § (1) A képviselő testület polgármesterre átruházott hatáskörben ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.
(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a Szt. 43. §‑ában és a 63/2006 (III. 27.) Korm. rendelet 25. §‑ában meghatározott gazolásokat és szakvéleményt.
Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése
19. § (1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.
(2) Az ellenőrzést a polgármester végezheti.
Önkormányzati segély
20. § (1) A polgármester önkormányzati segélyben részesítheti azt a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint a tartósan vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személyt – elsősorban az Sztv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetben – akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,
b) egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.
(2) Az önkormányzati segély – rászorultsághoz igazodva – legalább 2. 500 Ft, maximum 20. 000 Ft lehet. Önkormányzati segélyt egy család évente maximum négy alkalommal kaphat.
(3) Az önkormányzati segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Indokolt esetben a segély többszöri folyósítását egy határozatban is meg lehet állapítani, ilyen esetben rögzíteni kell a kifizetések, juttatások módját és időpontját.
(4) Az önkormányzati segély pénzben és természetbeni ellátásban is nyújtható. A természetbeni ellátás az Szt. 47. § (3) bekezdésében foglalt támogatási formákban is biztosítható.
(5) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pl.: elemi csapás, súlyos baleseti rokkantság, stb./ hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben a segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. A segély mértéke maximum 100.000 Ft, ami adható legfeljebb 12 havi időtartamra kamatmentes kölcsönként is.
Önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában
21. § (1) Önkormányzati segély pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 100 000 forint lehet. A kölcsön visszafizetésének időtartama legfeljebb 6 hónap.
(3) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről.
(4) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.
22. § (1) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalban lehet benyújtani.
(2) Az önkormányzati segély iránti kérelem ügyében (ide értve a pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsönt is) polgármester dönt, és a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármester hatásköre.
(3) Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges.
(4) Sürgős szükség esetén, – ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget – a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megállapítható.
23. § (1) A temetési költségek mérséklésére önkormányzati segély nyújtható kérelemre annak a Gerjen községben állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) A segély nem állapítható meg annak:
a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át egyedül élő esetén 300%-át,
b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.
(3) A temetési segély összege 20.000 Ft, de elérheti a temetés teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.
(4) A kérelmezőnek a jövedelemigazolás mellett csatolnia kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számlát, és amennyiben a haláleset nem Gerjenben történt, a halotti anyakönyvi kivonatot.
(5) Nem állapítható meg temetési célra szóló önkormányzati segély annak, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.
(6) A temetési célra szóló önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 30 napon belül lehet benyújtani.
Az átmeneti segélyre vonatkozó különös eljárási szabályok
24. § (1) Az önkormányzati segély megállapítása iránti 1. melléklet szerinti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot.
(2) Az önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot.
(3) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles az önkormányzat által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.
TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK
25. § (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv, vagy személy döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók.
(2) Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.
Közgyógyellátás
26. § (1) Közgyógyellátásra jogosult méltányossági alapon az a szociálisan rászorult személy, aki az Szt. 50. § (1) és (2) bek. alapján nem jogosult az igazolvány kiadására, de
a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át nem haladja meg, és
b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.
(2) A közgyógyellátásra való jogosultságról a polgármester dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15. nap.
(3) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve – személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén – az intézmény orvosa igazolja.
(4) A közgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 35. §‑ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.
Szociális szolgáltatások
Az ellátások rendszere
27. § (1) Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:
a) étkeztetés
b) házi segítségnyújtás
c) családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
d) nappali ellátás
(2) Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt. 59/A. § alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint támogató szolgáltatás esetében vizsgálni kell. A szociális rászorultságot, annak fennállását, az intézményvezető vizsgálja a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente.
(3) Házi segítségnyújtás igénybevétele és az idősek otthona esetében a bekerülés feltétele a gondozási szükséglet megléte.
(4) Étkeztetés és házi segítségnyújtás csak jövedelemvizsgálat alapján nyújtható.
(5) A települési önkormányzat a gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.
Az ellátások igénybevétele
28. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon.
(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az illetékes intézmény vezetője dönt.
(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel
Eljárási rendelkezések
29. § (1) A szociális szolgáltatások és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevételére az Szt. 93–94/D. §‑aiban, a Gyvt. 31–32. §‑aiban, valamint az e rendeletben szabályozottak az irányadóak.
(2) Az e rendelet szerinti ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője indítványára történik.
(3) Az e rendelet szerinti ellátások iránti kérelmet – e rendeletben az egyes ellátásoknál meghatározottak szerint – a hatályos jogszabályokban előírt formanyomtatványon kell benyújtani.
(4) A kérelemhez csatolni kell az igénylő, illetve családja:
a) jövedelmi-, vagyoni viszonyairól szóló igazolást, nyugellátásban részesülő személy esetén a nyugdíjfolyósító szervnek a tárgy év január 1-jén érvényes nyugellátás összegét, valamint a törzsszámot tartalmazó névre szóló igazolást kell benyújtani,
b) nyilatkozatát arról, hogy érvényes tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződéssel rendelkezik-e.
Étkeztetés
30. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk
miatt.
(2) Életkora miatt rászorul az a személy, aki nyugdíjas, illetve rehabilitációs ellátásban részesül.
(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában, korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud
(4) Jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet nem határozható meg.
(5) A Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője tárgyévre vonatkozóan igazolást ad a kérelmező jövedelmi helyzetéről.
Házi segítségnyújtás
31. § (1) A házi segítségnyújtásban részesülő személy jogosult:
a) egyéni szükséglet szerinti alapvető ápolásra, gondozásra,
b) napi egyszeri meleg élelem házhoz szállítására,
c) saját, illetve lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködésre,
d) segítségnyújtásra a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve elhárításában.
(2) A házi segítségnyújtást a képviselő-testület a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás keretében működő házi gondozó szolgálata útján biztosítja.
(3) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet jövedelemigazolás és orvosi igazolás mellékelésével kell benyújtani.
Családsegítés
32. § A családsegítést a képviselő-testület a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
33. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a képviselő-testület a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető rendelkezések
34. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A 2014. január 1-jét megelőzően jogerős határozattal megállapított átmeneti segély és temetési segély ellátásokra, valamint a 2014. január 1-jén átmeneti segély és temetési segély iránt folyamatban lévő ügyekre a 2013. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy 2014. január 1-jétől e jogszabály alkalmazásában az átmeneti segély és a temetési segély önkormányzati segély ellátásnak minősül.
Vegyes és záró rendelkezések
35. § (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre az 1993. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2009. (IV. 28.) rendelete.
1. melléklet
1. □ az alábbiakban leírt létfenntartást veszélyeztető élethelyzetemre tekintettel kérem
2. □ önmagam illetve családom létfenntartásához kérem, mivel arról más módon nem tudok gondoskodni
3. az alábbi nem várt többletkiadásokhoz kérem:
4. □ a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulok
1. A kérelmező személyi adatai:
2. A családban a Nyilatkozat benyújtásának időpontjában az önkormányzati segélyt kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: ................ fő
3. Családi állapota:
4. Kijelentem, hogy életvitelszerűen lakóhelyemen vagy tartózkodási helyemen élek (megfelelő rész aláhúzandó)
5. A Nyilatkozat benyújtásának időpontjában az önkormányzati segélyt kérővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók, a kérelmezővel lakók adatai:
Név |
Születési hely, idő |
Anyja neve |
|
– kérelmező házastársa, élettársa |
|||
– egyéb rokon (akinek eltartásáról gondoskodik)rokoni fok megjelöléssel |
|||
– gyermekei |
|||
A jövedelmek típusai |
A kérelmező |
A kérelmezővel |
A kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb rokon |
Összesen |
||
1. Munkaviszonyból, munkavégzésre/foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz |
||||||
2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem |
||||||
3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem |
||||||
4. Nyugellátás,megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (például rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás), egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások |
||||||
5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) |
||||||
6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátások |
||||||
7. Föld bérbeadásából származó jövedelem |
||||||
8. Egyéb jövedelem (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) |
||||||
9. Önkormányzat által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás (FHT, RSZS, ápolási díj) |
||||||
10. A család összes nettó jövedelme (1–9) |
||||||
I. Ingatlanok
1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe: ....................................................................................................................................................... ................................................................ város/község ................................................. út/utca .......... hsz., alapterülete: .............. m2, tulajdoni hányad ............................. a szerzés ideje: ................................ év. Becsült forgalmi érték: ................................. Ft. Egy főre jutó forgalmi érték::......................................................................... Ft.
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe: ........................................................................ város/község ................................................. út/utca ......... hsz., alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad ............................., a szerzés ideje: ....................................... év. Becsült forgalmi érték: ................................................. Ft.
3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ........................................................................................................................................... címe: ................................................................................. város/község .......................................... út/utca ............. hsz., alapterülete: ...................... m2, tulajdoni hányad ......................, a szerzés ideje: .............. év. Becsült forgalmi érték: .................. Ft. Egy főre jutó forgalmi érték: ............................................................................ Ft.
4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat) megnevezése: ............................................... címe: ........................................................................ város/község ............................................. út/utca .......... hsz., alapterülete: ............ m2, tulajdoni hányad ............., a szerzés ideje: ............. év. Becsült forgalmi érték: ............................. Ft.
II. Egyéb vagyontárgyak
5. Gépjármű
a) személygépkocsi: ................................... típus: ..............., rendszám: .............., a szerzés ideje: ................. Becsült forgalmi érték:............... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték: .............. Ft.
b) tehergépjármű, autóbusz,: ................. típus: ..................., rendszám: ................., a szerzés ideje: ...................... év. (Rendszám nélküli gépek esetén a gyártási vagy azonosító számot kell feltüntetni.) Becsült forgalmi érték: ...................................... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték: .................................. Ft.
III. Összes vagyontárgy
6. A család összes vagyonának becsült forgalmi értéke (1.+2.+3.+4.+5.): ........................ Ft. Egy főre jutó forgalmi érték: ............ Ft.
a rendszeres kedvezményt igénylő vagy törvényes képviselőjének aláírása
az önkormányzati segélyt igénylő vagy törvényes képviselőjének aláírása