Németkér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 01. 01Németkér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Németkér Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53 § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
1. § (1) Németkér település önkormányzatának elnevezése, székhelye: Németkér Község Önkormányzata 7039, Németkér, Rákóczi utca 2.
(2) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, és a pecsét.
a) Az önkormányzat címere: hagyományos, nem szűkített csücskös talpú álló pajzs kék mezejében zöld pajzsból növő három természetes színű (arany) gabonaszál, a középső felett függőlegesen ezüst ekevas, a két szélső felett egy-egy hat ágú aranykorona ül, a pajzslap mellől kiinduló indákon természetes színű kifelé néző fegyverzett ágaskodó oroszlánok tartják a pajzsot. A pajzs tetejét ötágú aranykorona zárja le.
b) Az önkormányzat zászlaja: hosszan kettéosztott, egyik felén fehér, másikon kék, közepén a község címere foglal helyet.
c) Az önkormányzat pecsétje: a fent leírt címer a következő körpecséteken szerepel középen, körben a felirat:
ca) - Németkér Község Önkormányzata
cb) - Németkér Község Polgármestere
cc) - Gemeinde Németkér Komitat Tolna Ungarn
(3) A képviselő-testület a címer és a zászló használatát külön rendeletben szabályozza.
2. § (1) A megválasztott képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő.
(2) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a szociális bizottság, a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal, és a jegyző.
3. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) Az ülés nyilvános, kivéve, ha jogszabály rendelkezése alapján zárt ülést kell tartani, vagy a képviselő-testület zárt ülés tartásáról dönt.
(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a bizottság által előzetesen tárgyalt napirendeknél a nem települési képviselő bizottsági tagokat,
d) a napirendi pontok előadóit,
e) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
(4) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt:
a) az országgyűlési képviselő,
b) jegyző,
c) az egyes napirendi pontok tárgyalásában érintett személyek, szervezetek képviselői, meghívásuk esetén,
d) a bizottságok külső tagjai azon napirendi pontok tárgyalásánál, amelyet a bizottság terjesztett elő, véleményezett vagy ellenőrzött,
e) a kisebbségi szószóló,
f) a Tűzoltóegyesület, a Nyugdíjasok Egyesülete, a Sportegyesület, a Blazsek Frigyes Kulturális Egyesület, a Vöröskereszt Alapszervezet, a Németkéri Cigány Kisebbségi Önkormányzat Hagyományőrző Egyesület, a Cigány Érdekvédelmi Szervezet, a Polgárőrség, a Német Nemzetiségi Táncegyesület, a Büchenbach-Csittszentiván Alapítvány, a Német Nemzetiségi Kórus, a Gyermekekért Alapítvány a tevékenységi körükbe tartozó ügyekben.
(5) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülésének összehívásáról és az ülés levezetéséről a legidősebb képviselő gondoskodik.
4. § (1) Az ülések összehívása írásos meghívóval történik. Kivételt képeznek ez alól a rendkívüli ülések, melyek összehívása telefonon vagy futár útján is történhet.
(2) Az ülések meghívóit a képviselők és érdekeltek részére az ülés előtt legalább 3 nappal kézbesíteni kell.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés tervezett napirendjét, előadók nevét, meghívottak nevét, mellékelve az egyes napirendi pontokhoz tartozó írásban rögzített előterjesztéseket. A meghívó és az előterjesztések elektronikusan is megküldhetők.
(4) Az ülések időpontjáról és a megtárgyalandó napirendi pontokról - kivéve a rendkívüli üléseket - a lakosságot az önkormányzat honlapján és plakáton is értesíteni kell.
5. § (1) A képviselő-testületi ülések főbb napirendi pontjait az üléseket megelőzően össze kell állítani.
(2) A képviselő-testületi ülések főbb napirendi pontjaira javaslatot tehetnek: a képviselők, a polgármester, a bizottsági tagok, a jegyző, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint a lakosság megbízottjai.
6. § (1) A képviselő-testületi ülések fő napirendi pontjai tárgyalásának alapját az írásos előterjesztések képezik. Ezekben a tárgyalandó téma olyan mélységű elemzését kell adni, amelyből az előterjesztői indítványok okai, és a jogszabályi vonatkozások kitűnnek.
(2) A határozathozatal megkönnyítése érdekében az előterjesztés tartalmazhatja az elfogadásra javasolt határozat/ok/ szövegét is.
(3) Külön felkészülést nem igénylő témák - sürgős döntést kívánó ügyek – a képviselő-testületi ülésen szóban is előterjeszthetők.
(4) Valamely ügy megtárgyalását indítványozhatja a polgármester, bármely képviselő, bizottságok és a jegyző.
(5) Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
7. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester megállapítja az ülés határozatképességét, felsorolja az előzetes bejelentés alapján, illetve e nélkül távol lévő képviselőket, majd megnyitja az ülést.
(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele (polgármesterrel együtt négy képviselő) jelen van.
(3) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, ismerteti az esetleges sürgősségi indítványokat. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A polgármester az ülésen ismerteti a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót. A határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót határozat formájában fogadja el a képviselő-testület.
(5) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását.
(6) Először a napirendi pont előterjesztőjének ad lehetőséget a szóbeli kiegészítésre, ezt követően kerülhet sor a hozzászólásokra, és a téma megvitatására.
(7) Az ülésen a hozzászólóknak a tárgytól eltérniük nem szabad. Erre szükség esetén a polgármesternek a hozzászólót figyelmeztetni kell.
(8) A vita során a polgármester a hozzászólókat jelentkezésük sorrendjében szólítja.
(9) A jegyzőt soron kívüli hozzászólási jog illeti meg, ha az törvényességgel kapcsolatos észrevétel közlésére irányul.
(10) A vita lezárását a polgármester vagy bármelyik képviselő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(11) A határozathozatal előtt a polgármester szót ad az előterjesztőnek, majd összefoglalja a vitát.
(12) A polgármester pozitív döntésre vonatkozó indítványt tesz a megfogalmazott határozati javaslat elfogadására.
(13) A polgármester feladatai az ülés rendjének fenntartásával kapcsolatban:
a) Képviselők esetében:
aa) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő módon fogalmaz,
ab) javaslatára a képviselő-testület vita nélküli, egyszerű többséggel hozott határozata alapján 5.000-Ft rendbírsággal sújthatja azt a tagját, aki ugyanazon ülésen másokat sértő, illetve a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést használ, magatartást tanúsít, - a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltér. A rendbírságot a rendbírsággal sújtott képviselő ezen határozat meghozatalától számított 10 napon belül köteles befizetni az önkormányzat költségvetés elszámolási számlájára. Amennyiben határidőben nem teszi meg, úgy az a tiszteletdíjából egy összegben levonandó.
ac) a polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.
b) Nem képviselők esetében: a nyilvános ülés rendjének megzavarásáért a polgármester az állampolgárt rendreutasítja, a rendzavarás ismétlődése esetén a terem elhagyására kötelezi.
8. § (1) A határozathozatal során a polgármester először megszavaztatja a módosító indítványokat, majd a teljes - az elfogadott módosításokat is tartalmazó - határozati javaslatot, ami tartalmazza a végrehajtásért felelős, és a végrehajtás határidejének megjelölését.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A képviselő-testület azon tagjától, aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, - amennyiben abban részesül - egy havi tiszteletdíjának 5%-a megvonásra kerül.
9. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni bármely képviselő javaslatára, melyről a képviselő- testület vita nélkül határoz.
(2) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a polgármester felolvassa a képviselők nevét a jelenléti ív sorrendjében, a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak. A szavazatok összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik.
10. § (1) A titkos szavazás lebonyolítását az erre a célra létrehozott ad hoc bizottság végzi.
(2) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.
11. § (1) Interpellációt írásban és szóban a polgármesterhez, vagy közvetlenül az interpelláció címzettjéhez lehet előterjeszteni.
(2) Ha az interpellációt a polgármesterhez nyújtották be, és nem ő a válaszadó, azt köteles annak címzettjéhez eljuttatni.
(3) Az interpellációra a címzettnek kell válaszolnia szóban vagy írásban.
(4) Ha az interpelláció a testületi ülésen hangzik el, és arra azonnal nem adható meg a válasz, azt az ülést követő 15 napon belül írásban kell megadni. Az írásban adott választ a soron következő testületi ülésen ismertetni kell.
(5) A válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd a képviselő-testület határozattal dönt.
(6) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, vizsgálatot rendelhet el, meghatározva annak határidejét és a vizsgálatot végző szervet, vagy személyeket.
12. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester
b) a települési képviselő
c) a jegyző
d) helyi társadalmi szervezet
e) bármely állampolgár
f) az önkormányzathoz feladataival, tevékenységével kapcsolódó gazdálkodó szervezet
(2) A rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A kezdeményezést a polgármester - a jegyző és az esetleg érintett bizottság véleményének előzetes kikérése után - a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A képviselő-testület dönt arról, hogy a javasolt témában az önkormányzati rendeletet meg kívánja-e alkotni, és dönt annak főbb alapelveiről.
(5) A megalkotott rendeletet a község honlapján, és – amennyiben működik – a helyi sajtóban is meg kell jelentetni. A helyben szokásos kihirdetés módja a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Németkéri Kirendeltségében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés.
13. § (1) A jegyzőkönyveket és a csatolt dokumentumokat - a zárt ülések jegyzőkönyveinek kivételével - az állampolgárok a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalnál megtekinthetik, arról saját költségükre másolatot kérhetnek.
(2) A Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal a jegyzőkönyv eredeti példánya mellett köteles megőrizni:
a) a testületi ülés meghívóját,
b) az írásos előterjesztéseket, hozzászólásokat, interpellációkat, bizottsági és könyvvizsgálói véleményeket,
c) jelenléti ívet.
14. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
15. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselő jogai és kötelességei azonosak.
(2) A települési képviselő kérésére, a munkaidőben képviselő-testületi munkával töltött idejéről a polgármester a képviselő munkáltatója részére igazolást ad.
(3) A képviselők és bizottsági tagok részére minden esetben meg kell téríteni az e megbízatásukkal kapcsolatban felmerült - bizonylattal igazolt - költségeket.
(4) A költségtérítés utalványozásáról a polgármester gondoskodik.
16. § (1) A képviselő-testület feladatai ellátásának elősegítésére állandó és szükség szerint ideiglenes (ad hoc) bizottságokat működtethet.
(2) A képviselők bármelyik bizottságba beválaszthatók. A képviselő több bizottságnak is tagja lehet.
17. § A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Pénzügyi-és településfejlesztési bizottság
b) Szociális bizottság
18. § (1) A Pénzügyi-és településfejlesztési bizottság egy elnökből és négy tagból áll.
(2) Feladatai főként:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot, és a végrehajtásáról szóló féléves és éves beszámoló tervezeteit,
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás /vagyonnövekedés, vagyoncsökkenés/ alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,
d) nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők vagyonnyilatkozatait,
e) figyelemmel kíséri a
ea) területrendezési terveket,
eb) községi alapinfrastruktúrát érintő fejlesztéseket,
ec) a községi úthálózattal és csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos beruházásokat,
ed) önkormányzati intézményi fejlesztéseket, és karbantartási munkákat,
ee) a köztisztaságot, hulladékgazdálkodást, környezetvédelmet érintő kérdéseket,
ef) közterek, közterületek, árkok állapotát,
eg) a község információs és utcatábláinak állapotát,
f) ellátja azokat az ügyeket, amikre a polgármester vagy a képviselő-testület felkéri.
(3) Figyelemmel kíséri a polgármester tevékenységét, munkájának eredményességét. Eredményes, méltánylást érdemlő munka elismeréseként javaslatot tesz a polgármester bérének emelésére, jutalmazására.
(4) A bizottság üléséről szóló jegyzőkönyvet a bizottság elnöke készíti el.
19. § (1) A szociális bizottság egy elnökből és két tagból áll.
(2) A képviselő-testület a polgármesterre, és a szociális bizottságra ruházza át a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv-ben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-ben önkormányzati hatáskörbe utalt, és külön helyi önkormányzati rendeletekben szabályozott szociális ellátások biztosításával kapcsolatos feladatokat, és a feladatok ellátásához döntési hatáskört biztosít.
(3) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlásához szükséges szociális segélykeret összegét az éves költségvetési rendeletében biztosítja.
(4) A szociális bizottság az átruházott hatáskörben végzendő feladatait folyamatosan látja el. Tevékenységéről félévenként köteles beszámolni a képviselő-testületnek.
(5) A szociális bizottság az átruházott hatáskörben ellátandó feladatokon kívül ellátja tevékenységi körében az egyéb bizottsági - előkészítő, ellenőrző, szervező - feladatokat is.
(6) A bizottság üléséről szóló jegyzőkönyvet a szociális ügyintéző készíti el.
20. § (1) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal összegyűjtve megőriz.
(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
21. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hozott létre – Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a titkársági ügyintéző látja el.
22. § A képviselő-testület a Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeit a nemzetiségi önkormányzattal kötött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.
23. § Az egészségügyi szolgáltatást végzők az egészségügyi jogszabályok alapján – az OEP-pel kötött finanszírozási szerződésnek megfelelően – látják el a munkaköri leírásukban rögzített feladatokat.
24. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást, a lakosság széleskörű tájékoztatása, a lakosság véleményének, javaslatainak megismerése érdekében pedig falugyűlést tart.
(2) A falugyűlést és a közmeghallgatást annak időpontja előtt legalább öt nappal, a községi hirdetőtáblákon, a faluházban, az önkormányzat honlapján előre meg kell hirdetni.
(3) A falugyűlés és közmeghallgatás együtt is megtartható.
25. § Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2016. (I.29.) rendelet.
26. § Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet.
27. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.