Aparhant Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara előzetes véleményének kikérését követően - a helyi adókról a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Az adófizetési kötelezettség Aparhant Község közigazgatási területén kiterjed:

a./ az ingatlantulajdonra és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,

b./ a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogára,

c./ az e rendeletben meghatározott vállalkozási tevékenység gyakorlására.

2. §

(1) A rendelet alkalmazásában adóalany:

a./ a magánszemély,

b./ a jogi személy egyéb szervezet

c./ a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

II. Fejezet

Magánszemélyek kommunális adója

Az adókötelezettség, az adó alanya

3. §

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmény /lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész/ és az önkormányzati illetékességi területén lévő telek-, valamint a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga.

4. §

(1) Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult személy az adó alanya. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adó alanyok. /A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosultja, továbbiakban együtt: tulajdonos/.

(2) A valamennyi (rész-) tulajdonos által írásban megkötött - és az adóhatósághoz benyújtott - megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

(3) A társasház, garázs esetén a tulajdonosok önálló adó alanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Az adókötelezettség keletkezése

5. §

(1) Építmény esetén az adókötelezettség a használatba vételi, illetve a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.

(2) Telek, illetőleg tanyaként nyilvántartott földterület esetén az adókötelezettség keletkezésére a Htv. 20. § (1) bekezdésének rendelkezése az irányadó.

(3) Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik, és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.

(4) Telek, illetőleg tanyaként nyilvántartott földterület esetén az adókötelezettség megszűnésére a Htv. 20. § (2) bekezdés rendelkezési az irányadóak.

Az adó mértéke

6. §

(1) Az adó évi mértéke adótárgyanként 6.500,- Ft/év.

Adómentesség

7. §^[1]

Mentes az adó alól:

- az építési tilalom alatt álló beépítetlen építési telek,

- az adóztatott családi házzal együtt egy helyrajzi szám alatt álló nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, kiegészítő építmények,

- önálló helyrajzi szám alatt álló nem lakás céljára szolgáló épület, egyéb építmény,

- az állattartást szolgáló épület, ehhez kapcsolódó tárolók, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek.

III. Fejezet

Iparűzési adó

Az adókötelezettség, az adó alanya

8. §

/1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység /a továbbiakban: iparűzési tevékenység/.

/2/ Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon

/3/ Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében állandó jelleggel, vagy ideiglenes jelleggel végzett nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az adómentesség

9. §^[2]

Hatályon kívül helyezve.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

10. §

(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes /alkalmi/ jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közötti szerződés alapján a megrendelő teljesítés elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.

Az adó alapja

11. §

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes a Htv. 39. § (4)-(8) bekezdésében meghatározottak szerint számított, összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével, valamint az anyagköltséggel.

/2/ Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapján - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

/3/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani.

Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adó mértéke

12. §

/1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a.

/2/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

a./ a Htv. 37. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység esetén a tevékenység-végzés után naptári naponként 1.000 Ft

b./ Az a) pontba nem tartozó ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzés után naptári naponként 5.000 Ft. 

/3/ A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a /4/ bekezdésben meghatározott módon - levonható az adóalany által az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó, továbbá a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj 7,5 %-a.

/4/ Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve a telephely/ek/ szerinti önkormányzathoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes /székhely, illetve telephely/ek/ szerinti/ önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le.

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

13. §

Az adóelőleg megállapítására és az adó megfizetésére a Htv. 41. §. és a 42 §-aiban foglaltak az irányadóak.

Záró rendelkezések

14. §

/1/ A rendelettel nem szabályozott minden kérdésben a helyi adókról szóló - többször módosított - 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény hatályos rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintő hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

/2/ Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

/3/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi iparűzési adóról szóló 6/2004. (XII.9.) önkormányzati rendelet, valamint a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 4/2005. (V.13.) önkormányzati rendelet. 

Aparhant, 2015. február 23.

                          Csóka Attila                                                Visnyei Gabriella

                         polgármester                                                         jegyző

Záradék:

Jelen rendeletet Aparhant Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. február 23. napján megtartott ülésén fogadta el. A rendelet kihirdetésének napja: 2015. március 5.

Aparhant, 2015. március 5.

                                                                                                 Visnyei Gabriella

                                                                                                           jegyző