Aparhant Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja Aparhant sajátos településképének védelme, fenntartása és alakítása, így különösen:

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározása, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozása,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározása,

c) a településképi követelmények meghatározása,

d) a településképi-érvényesítési eszközök szabályozása

e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásának szabályozása,

f) az országos és a helyi védelem alá eső területek és elemek hatékony védelméhez áttekinthető, összehangolt eljárások kialakítása.

2. A helyi védelem célja

2. §

A helyi védelem célja az országos védettséget nem élvező, de a helyi örökség, a sajátos településkép megőrzése érdekében védendő építmények és területek meghatározása, az ott követendő tulajdonosi kötelezettségek és önkormányzati támogatások rögzítésével.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3. §

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja azoknak a területeknek az elkülönítése, ahol a településkép kialakult, megőrzendő sajátosságainak védelme érdekében az építkezéseket megelőzően településképi véleményezési vagy bejelentési eljárás lefolytatása szükséges.

4. A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata

4. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Értékvizsgálat: az építmény helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó dokumentum.

2.  Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételére, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.

3.  Helyi védett érték: helyi védelem alá helyezett érték, a 4., 5., és 6. pontban foglaltak gyűjtőfogalma.

4. Helyi védett épület és épületrész: olyan épület, épületrész, utcai vagy udvari épületszárny, homlokzat, tetőszerkezet, portál, lépcsőház, díszítmény és tartószerkezet, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, vagy építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari szempontból jelentős, megőrzésre érdemes alkotás, és ezért a helyi önkormányzat képviselő-testülete azt rendeletében védettnek nyilvánította.

5.  Helyi védett természeti érték: egyedi tájértékű, jellegzetes növényzettel borított terület, amelyet a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében védettnek nyilvánított.

6. Helyi védett terület: az a képviselő-testület rendeletével védettnek nyilvánított terület, amelynek védelme a közterületet, valamint az azzal szorosan összefüggő táj- és utcaképet, az épített, természeti és táji környezet közterületről látható elemeit egyaránt magában foglalja, tekintettel az épülethomlokzatokra, a település sziluettjére, a történeti műtárgyakra, az épületekkel szoros egységet alkotó domborzati elemekre, növényekre, kertekre, közterületi bútorzatokra és burkolatokra.

7. Információs célú berendezés : az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közcélú molinó, valamint a City Light formátumú eszköz (függőleges elhelyezésű berendezés, 118cm / 175cm, kb. 2m²  látható, papíralapú reklám közzétételére alkalmasfelülettel vagy 72”-90”col képátlójú, 16:9 arányú digitális kijelző) és City Board formátumú eszköz (2,5-3,5 m magasságú két lábon álló berendezés, 7-9 m² látható, papír vagy fóliaalapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított rekám közzétetére alkalmas, vagy ilyen méretű digitális felület)

8. Ingatlantulajdonos: az egyedi, vagy területi védelem alá helyezett építészeti örökségi, településszerkezeti elem tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy tulajdonosi jogainak gyakorlója.

9. Könnyűszerkezetes épület: mely szerkezeti tömege 300kg/m²-nél kisebb.

10.Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalamzó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

11. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.

12. Más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a közterületi hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.

13. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, amely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre, és amely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat. 

14. Településszerkezet: a település közterületi és telekszerkezetének, az alkalmazott területhasználatnak, közterületi határvonalaknak, beépítési módoknak, és kialakult építési vonalaknak az összessége.

15. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.

16. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi

17.Védett érték: a műemlék, a nyilvántartott műemlék, és a helyi védelem alá eső objektumok gyűjtőfogalma.

18. Védett terület: a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet, és a helyi védett terület gyűjtőfogalma.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

5. A helyi védelem feladata

5. §

(1) A kulturális örökség védelme közérdek, ezen belül a helyi védelem feladata a település múltját bemutató, településképi, építészettörténeti, vagy építészeti értéket képviselő épületek, műtárgyak, képzőművészeti alkotások a jövő nemzedékek számára való megőrzése. Ennek érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

6. A helyi védelem fajtái

6. §

(1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) Helyi területi védelem illeti meg mindazon közterületekből, egyedi ingatlanokból álló összefüggő területrészeket, melyek településszerkezeti, és ebből következő településképi, építészeti és történeti adottságuk miatt a település szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak.

(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra, b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre, c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(4) Az Önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi az 1. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

7. A helyi védelem keletkezése és megszűnése

7. §

Az egyes, jelentős védendő értéket tartalmazó egyedi építészeti örökségek (épületek, építmények) és területek helyi védelem alá helyezését, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a jegyzőnél írásban kezdeményezheti.

8. §

(1) Az egyedi helyi védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséhez a települési főépítész értékvizsgálaton alapuló javaslatot készít, amely tartalmazza:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését és helyét,

b) az ingatlantulajdonos, illetve ingatlantulajdonosok nevét, esetleges észrevételeit,

c) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy a védettség megszüntetésének    indoklását,

d) a védett értékre vonatkozó dokumentációt és

e) amennyiben indokolt, a helyreállítási javaslatot.

(2) A területi helyi védelem elrendelésével, vagy megszüntetésével kapcsolatos döntéshez a főépítész előkészítő tanulmányt készít, amelyben leírja:

a) a védelemre, vagy annak megszüntetésére javasolt terület megnevezését és helyét,

b) a védettség elrendelését, vagy megszüntetését eredményező eseményeket,

c) a védettség elrendelését indokoló értékeket. sajátosságokat

(3) A védetté nyilvánításról és a védettség megszüntetéséről a főépítész szakmai véleményét figyelembe véve, a jegyző javaslata alapján, a polgármester előterjesztésével a Képviselő-testület dönt, e helyi rendelet módosításával.

(4) Aparhant Község Önkormányzatának tulajdonában álló, helyi egyedi védelemre javasolt építészeti örökségi elemre vonatkozó javaslat esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(5) A helyi védelem alá vonni kívánt épületek összefüggésében folyamatban lévő hatósági eljárásokat a hatósági eljárás megindításakor fennálló védettségi viszonyok szerint kell lefolytatni.

(6) Ha helyi védettség alatt álló érték országos védelem alá kerül, a helyi védettsége automatikusan megszűnik. Ha országosan védett érték védettség szűnik meg, a főépítész külön kezdeményezés nélkül megvizsgálja az adott objektum helyi védettségének indokoltságát, és ennek eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.

9. §

(1) A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték építészeti károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban a helyi építészeti örökségi elem értékével.

(2) A helyi védett épület védettsége megszüntetésének, vagy részleges bontása engedélyezésének feltételeként előírható egyes épületrésznek, vagy tartozéknak az új épületbe történő beépítése vagy megőrzése.

(3) A helyi védett érték helyreállítását, újjáépítését követően a helyi védelem fennmarad.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló növényzetet – a balesetveszélyes állapot elhárítását kivéve - csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet csonkítani, kivágni.

10. §

(1) A helyi védelem alá tartozó objektumokról és területekről a főépítész nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartásban szerepeltetni kell:

a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

b) védelem típusát,

c) védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását

d) védelem rövid indokolását (különösen az épület védendő sajátosságai, védendő részei, kertépítészeti, vagy egyéb sajátosságai)

e) az objektum rövid műszaki leírását

f) legalább 10 fotóból álló képi dokumentációt

8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

11. §

(1) A 1.sz. mellékletben szereplő, helyi területi és egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) Az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat, vagy annak változtatása a helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból nem befolyásolhatja károsan.

(3) A védett területen a kerti építmények, műtárgyak, szobrok, emléktáblák védelméről, jó karban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

9. A településképi szempontból meghatározó területek kijelölése

12. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területekhez tartoznak a műemléki, vagy helyi védelem alá tartozó területek mellett a 2. számú térképmellékletben lehatárolt karakterű területek közül Aparhant: Apar, Hant, Rózsadomb településrésze.

a) Apar településrész: Apart külterületek, mezőgazdasági terület és Rózsadomb határolja. A határ a József Attila és Új utcák közti tömbhatár, a Jókai utca és József Attila utcák találkozásáig.

b) Hant településrész: Hantot külterületek, mezőgazdasági terület és Rózsadomb határolja. A határ: Ady és Rózsadomb utcák találkozásától a Petőfi és Béke utcák találkozásáig húzott szakasz.

c) Rózsadomb településrész: Rózsadombot külterületek, mezőgazdasági terület Apar és Hant határolja. Az Apari határ: a József Attila és Új utcák közti tömbhatár, a Jókai utca és József Attila utcák találkozásáig. A Hanti határ: Ady és Rózsadomb utcák találkozásától a Petőfi és Béke utcák találkozásáig húzott szakasz.    

(2) A településképi szempontból meghatározó területek műemléki környezethez, vagy a helyi védettségű területekhez nem tartozó részeinek a módosítása a Településképi Arculati Kézikönyv módosításával együtt, az arra vonatkozó eljárási szabályok mellett lehetséges.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

10. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

13. §

A település Helyi Építési Szabályzatában megállapított gazdasági, valamint általános mezőgazdasági területen álló épületek kivételével épület közterületről látszó homlokzati falának külső burkolataként, valamint 15°-nál meredekebb hajlásszögű tetőfedés anyagaként nem alkalmazható fém vagy műanyag sík-, hullám- vagy trapézlemez. 

11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

14. §

(1) Apar településrész területén:

a) Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület kialakult beépítéséhez, az ezzel együtt kialakult településképhez.

b) Az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.

(2) Hant településrész területen:

a) Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület kialakult beépítéséhez, az ezzel együtt kialakult településképhez.

b) Az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.

(3) Rózsadomb településrész területén

a)  Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület kialakult beépítéséhez, az ezzel együtt kialakult településképhez.

b) Az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.

12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

15. §

A településképi szempontból meghatározó területeken

a) az épületek tetőfelületein, a házak orom-, vég- és tűzfalain eligazító, illetve tájékoztató tábla, festett felirat, kép nem létesíthető,

b) tiltja az üzletfeliratot a bejárat feletti, vagy amelletti, az építészeti tagozatok nagyságrendjétől eltérő, vagy az épület homlokzatához nem illeszkedő stílusban elhelyezni,

c) cégérként az adott épülethez megtervezett szerkezet alkalmazható,

d) tiltja védőtetőt, előtetőt, biztonsági rácsot, korlátot, ernyőszerkezetet, zászlótartót, konzolos homlokzati lámpát az épület homlokzatától eltérő stílusban elhelyezni,

e) meglévő épületeken tiltja az üzletportál feletti előtető portálon kívüli beépítése, 80 cm-es kiállásnál nagyobb elhelyezése

f) A kialakult beépítéshez való illeszkedés során a szomszédos épületek tömegformálásával, tető- és homlokzatkialakításával összhangban lévő megoldásokat kell kialakítani akkor is, ha az épület funkciója az átépítés során megváltozik.

g) A lakóépületeken vakolt, pasztell színezésű homlokzatképzést és a 40-45 fok közötti lejtésű magas tetőn cserépfedést, vagy azzal egyenértékű megjelenésű tetőfedést kell alkalmazni.

h) A területen működő szolgáltató, vagy kiskereskedelmi egységek megnevezését, cégtábláját az épület homlokzatán, vagy a kerítésen kell elhelyezni. Ezen jelzések kialakításukban illeszkedjenek az épülethez és az utcaképhez.

i) A meglévő épületek helyreállításánál és új épületek létesítésénél tiltja a hagyományos vagy azokkal egyenértékű és hasonló megjelenésű építőanyagok és homlokzatfestésen kívül egyéb megoldás alkalmazása.

j) A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál tiltja a hagyományos      kéményformák és felületképzéseken kívül egyéb megoldás alkalmazása. Fém burkolatú kémény nem létesíthető.

k) A magas tetős épületeknél cserépfedés vagy azzal megegyező megjelenésű héjazat alkalmazható. Kis- és nagy hullámmagasságú cserép, bitumenes zsindely, hullámlemez és fémlemez tető héjazatként való kialakítását megelőzően településképi bejelentés szükséges.

l) Könnyűszerkezetes épület nem építhető, kivéve, ha megjelenése, tömegformálása és homlokzatának kialakítása igazodik a védettség meghatározó elemeihez, továbbá történeti könnyűszerkezetes épület (ún. „fachwerk”) esetében.

m) A védett területen tiltja a megmaradt kerítésépítmények, az egységes falazott kerítéstartó pillérek, az öntött/kovásolt vasrácsok és kapuk elbontása és az eredetitől eltérő helyreállítása, vagy újjáépítése.

13. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

16. §

Helyi védett területen a 14. §-ban foglalt előírások betartása mellett a védett területen tiltja a magán- és közterületek jellegzetes fáinak és fás szárú növényeinek, valamint ezek közvetlen környezetének szándékos rongálása. Új ültetésnél tiltja a régiektől eltérő, vagy nem rokon fajta telepítése.

14. A helyi védelemben részesülő egyedi értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. §

(1) Helyi védett egyedi érték esetén a védelem alapját képező érték a műemlék épületeknél

elvárható legnagyobb gondossággal eredeti állapotában megtartandó, helyreállítandó.

(2) Helyi védett értékek eredeti külső megjelenését, a védett érték

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) eredeti, ha az nem ismert, a feltételezhetően hasonló felületi kialakítását és színhatását,

d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit

e) a műemlékeknél előírt módon, valamint az elsőfokú építési- és örökségvédelmi hatóságok által meghatározott értékvizsgálattól függően kell helyreállítani, továbbá a 10. § szerinti nyilvántartásban foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni.

(3) Ha a helyi védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során a homlokzatot – ideértve a tetőt is - az eredeti állapotnak megfelelően kell kialakítani. Ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épület tetőfelületén tetőablak akkor helyezhető el, amennyiben azok összképe az épület jellegéhez igazodik.

(5) A környezetében betöltött jelleghordozó szerepe miatt helyi egyedi védelem alá helyezett épület, épülethomlokzat, vagy egyéb építményrész esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája a felújítás során a települési főépítésszel történt egyeztetés alapján korrigálható, ha annak eredményeként egységes építészeti hatás jön létre.

(6) Helyi védett épületen fa vagy fahatású és megjelenésű homlokzati nyílászáró építhető be. Meglévő épületet érintő építési tevékenység esetén a nyílászárókat az eredeti beépítési síkban kell elhelyezni az eredetivel megegyező megjelenésű szerkezettel.

(7) Védett érték felújítása, átalakítása akkor engedélyezhető, ha a védelem alapját képező elemek nem sérülnek, a történetileg kialakult rendeltetés nem változik.

(8) Védett épület utólagos külső hőszigetelése csak akkor, és olyan kialakítással alkalmazható, hogy az ne okozza az épület jellegének megváltoztatását, értékeinek elvesztését.

15. A műemléki környezet és helyi védelem alá tartozó egyes településrészek sajátos előírásai

18. §

A R.k. templom és környezete Kossuth Lajos utca (Apar); R.k. templom és környezete   Vörösmarthy Mihály utca (Hant)

a) Csak a meglévő műemléki és helyi védett épületekhez illeszkedő épületek építhetők.

b) Az új, vagy átépített épületek tömegformálását, homlokzatképzését, tetőformáját és tetőfedését a szomszédos épületek homlokzatképzésével harmóniában kell kialakítani.

16. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

19. §

(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési

sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a kiemelten kezelendő

tájképvédelmi területbe nem tartozó területek alkalmasak.

(2) Az állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet,

víztorony, hírközlési létesítmények, torony, antenna, szélkerék, geodéziai jel, siló,

terményszárító, kémény) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz

valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni.

(3) Önálló távközlési antennatorony és szélerőmű nem helyezhető el és nem korszerűsíthető belterületen,        tájképvédelmi           területen, és régészeti lelőhely területen. Egyéb területeken való létesítését – nagyságtól függetlenül –megelőzően településképi bejelentési eljárás lefolytatása szükséges.

(4) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlési hálózat építése, illetve ezek rekonstrukciós átépítése csak földkábeles megoldással történhet.

(5) A helyi védelemmel érintett területeken a sajátos éptmények és műtárgyak elhelyezésekor a településképbe illeszkedő pozíció, méret és anyaghasználat betartására különösen ügyelni kell (pl. kerítéshez/homlokzathoz illeszkedő burkolatok használata).

17. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

20. §

(1) Hűtő-fűtő berendezések külső egysége többszintes épületeknél a homlokzaton nem látható helyen erkélyen, és lapos tetőn, családi házaknál az utcáról nem látható helyen helyezhető el.

(2) Közmű- és hírközlési berendezések (gázfogyasztásmérő, homlokzati égéstermék kivezető, külső szerelt kémény, parabola antenna, stb.), valamint klímaberendezés közterületről látható módon nem helyezhető el.

(3) A kerti építmények, műtárgyak, szobrok, emléktáblák védelméről, jó karban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

18. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

21. §

Aparhant közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbakban Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

22. §

 (1) Aparhant közterületein reklámok és reklámhordozók csak a 21. § -ban hivatkozott rendelet keretei között helyezhetők el.

(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – az építési háló kivételével – nem helyezhető el.

(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen /Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

23. §

Aparhant közigazgatási területén reklámhordozók nem helyezhetők el

a) horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült  eszközön

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött

c)  hátsó fényforrás által megvilágított eszközben

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön

e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül sem horizontálisan, sem  vertikálisan.

19. Egyes reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályok

24.§

(1) Nem helyezhető el reklámhordozó, és reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.

(2) E rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza azon területeket, amelyeken reklám közzététele, illetve reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges, továbbá azon területeket, ahol nem tehető közzé semmilyen reklám illetve nem helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.

(3) Kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor, valamint közérdekű információs célt szolgáló berendezés, hirdetőtábla helyezhető el azokon a területeken, ahol a rendelet szerint reklám nem tehető közzé reklámhordozón vagy reklámhordozót tartó berendezésen.

25. §

A funkcionális célokat szolgáló utcabútorok elhelyezése és kialakítása nem befolyásolhatja hátrányosan a településképi megelenést.

a) A funkcionális utcabútornak kizárólag a felülete vehető igénybe reklám közzététele céljából.

b) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

c) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

d) Funkcionális célokat szolgáló más célú berendezés reklámcélra nem használható.

26. §

(1) Aparhant Község közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel a jelenleg meglévő utasvárók technológiai feltételeinek.

(2) Aparhant Község közigazgatási területén kioszk nem létesíthető.

(3) Aparhant Község közigazgatási területén a közművelődési intézmények számával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető, a közművelődési létesítmények e hirdetőoszlopok használatára jogosultak. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(4) Információs berendezés a gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk közlésére létesíthető, a berendezés felületének egyharmada az a)-e) bekezdések szerinti közérdekű információt tartalmazza. Egyúttal a berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére.

a) az önkormányzati működés körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) A településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőséggel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

d) idegenforgalmi és közlekedési információk,

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

27. §

Aparhant Község közigazgatási területén építési reklámháló egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kihelyezhető az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra, mely egy alkalommal további 3 hónap időtartamra meghosszabbítható.

V. FEJEZET

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

20. Szakmai konzultáció

28. §

(1)       A település területén tervezett új építésű vagy átépítésre kerülő épületek, vagy építmények esetében településképvédelmi tájékozatás kikérése szükséges.

(2) Az Önkormányzat a főépítésszel történő szakmai egyeztetésre előzetesen írásban érkező kérelem esetén, egyeztetett időpontban lehetőséget biztosít, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.

(3) A szakmai konzultáció tartalma a kérelmező tervező által meghatározott, a konzultációs kérelemmel együtt megküldött szöveges bemutatással és rajzos műszaki vázlatokkal a tárgyalhatóság követelményeinek megfelelően alátámasztott településképi kérdés lehet.

(4) A szakmai konzultáció eredményéről az egyeztetés befejezését követően emlékeztető készül, a 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: EljR.) 25 §. (5) és (6) bekezdésének megfelelően, amit az egyeztetés résztvevői aláírnak. A szakmai konzultációban összefoglalt megállapodások kötik az önkormányzatot a további eljárások során.

VI. FEJEZET

21. Településképi véleményezési eljárás

29. §

Aparhant Község Önkormányzat a községben nem teszi kötelezővé a településképi véleményezési eljárás lefolytatását.

VII. FEJEZET

22. Településképi bejelentési eljárás

30. §

 Aparhant községben új épület, épületfelújítás, épület átalakítás, reklámok és reklámhordozók elhelyezése, átalakítása, belterületi műtárgy elhelyezése esetén településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

23. A bejelentési eljárás részletes szabályai

31. §

A polgármester - a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le.

32. §

(1) A Polgármester a bejelentési eljárás során kialakított állásfoglalásához nem köteles kikérni tervtanácsi vagy települési főépítészi szakmai véleményt.

(2) A településképi bejelentési eljárás szakmai szempontjai:

a) terv egyezik-e a településképi arculati kézikönyv szakmai ajánlásaival;

b) terv betartja-e a településképi rendelet előírásait;

c) tervezett megoldás illeszkedik-e az adott környezethez, utcaképhez

(3) A bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklámhordozó-elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,

d) a tervezett építési tevékenység, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,

e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.

(4) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

33. §

(1) A polgármester a bejelentést követően, a 2016. évi CL törvény szerinti teljes eljárásban a településkép védelméről szóló Tvtv. törvényben meghatározott határidőn belül

a) a tervezett építési tevékenységet, reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés megfelel a

aa) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek, a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek, és

ab) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek;

b) megtiltja az építési tevékenységet, reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha

ba) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek,

bb) a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek, vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,

bc) a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek;

c) megszünteti az eljárást, ha a kérelem és melléklete nem felel meg jelen rendelet 33. § (a) és (b) pontjában meghatározott követelményeknek, vagy az eljárás okafogyottá válik.

(2) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását.

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG

24. Településképi kötelezési eljárás

34. §

Az Önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök tekintetében a Tvtv. 8§-11§ alapján:

(1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, valamint az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi jelen rendelet 36.§-a szerint.

35. §

(1) A településképi követelmények érvényesülése érdekében a Polgármester az EljR. 26/E. § előírásai szerint településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A településképi kötelezés kiterjedhet:

a) településképet jelentős mértékben zavaró építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására;

b) helyi védelem alatt álló épület védett értéknek minősülő részén szakszerűtlenül végzett átalakítás esetén az eredeti, vagy korábbi állapot visszaállítására;

c) a településképet zavaró, jogszabályokkal ellentétesen elhelyezett reklámhordozó, cégér, cégfelirat, hirdetmény eltávolítására, mely esetben az EljR. 26/d. § b) pontja szerint Polgármester 15 napon belül értesíti a fővárosi és megyei Kormányhivatalt.

25.  A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

36. §

(1) A Tvtv. 11. §-ában nevesített településkép-védelmi bírság alkalmazásának esetei:

a) a településképi követelmények be nem tartása;

b) a településképi bejelentésről hozott határozatban foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;

c) a településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása.

(2) A településkép-védelmi bírság mértéke:

a) településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentési határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint;

b) településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet 1. mellékletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani.

(4) A településkép-védelmi bírság befizetésének határideje 60 nap. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai az irányadók.

IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

26. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

37. §

(1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából pályázat útján önkormányzati támogatás adható.

(2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött támogatási szerződésben kell rögzíteni.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. Hatályba léptető rendelkezés

38. §

(1) E rendelet 2019. szeptember 15. napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

28. Hatályon kívül helyező rendelkezés

39. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Aparhant Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 10/2008. (VIII.2.) önkormányzati rendeletének 7. § (3) bekezdése, 9. §-a, 33. §-a és a 3. számú melléklete.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Aparhant Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 18/2017.  (XI. 2.) önkormányzati rendelete.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Aparhant Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról szóló 19/2017. (XI. 23.) önkormányzati rendelete.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Aparhant Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép alakításáról és védelméről szóló 7/2018. (VII.12.) önkormányzati rendelete.

Aparhant, 2019. augusztus 28.

                           Csóka Attila                                                dr. Dobai Sándor

                         polgármester                                                         jegyző

Záradék:

A rendelet 2019. augusztus 29. napján kihirdetésre került.

                                                                                                  dr. Dobai Sándor

                                                                                                           jegyző