Cikó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018.(II.26.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2024. 03. 01Cikó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018.(II.26.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Cikó község önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint a Tolna Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Cikó község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség és botanikai érték egyedi és területi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja, a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(3) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(4) A helyi védett építészeti örökség elemei nem veszélyeztetők, azokat nem lehet megrongálni, megsemmisítése.
(5) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja egyrészt, hogy a település karakterét meghatározó építmények, jellemző lakóházak, illetve egyéb funkciójú épületek díszes homlokzatai fennmaradjanak. Továbbá célja, hogy a természeti, táji környezetben történő művi beavatkozások illeszkedjenek a környezetbe, annak látványát, értékeit erősítsék.
2. § A rendelet alkalmazásában:
a) áttört jellegű kerítés: melynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
b) tömör jelleg: melynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át meghaladja.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
3. § (1) A helyi védelem feladata, hogy a védelmet igénylő építészeti örökségek és botanikai érték meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése megtörténjen.
(2) Feladata továbbá a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(3) A helyi védelemben részesülő építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettségének teljesítése a magasabb előírásában meghatározottakon túlmenően a védettséget megalapozó helyi érték sértetlen fennmaradásának és érvényesülésének biztosítására is kiterjed.
3.A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki - természetes, vagy jogi személy - írásban kezdeményezheti, valamint erre az örökségvédelmi hatástanulmány értékleltára, a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezetre, illetve a táji és természeti környezetre vonatkozó vizsgálata is javaslatot tehet.
(2) A helyi védelem alá helyezés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c) fotódokumentációt,
d) helyszínrajzot,
e) a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját.
(3) A helyi védelem megszüntetése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a védett épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védettség megszüntetésének rövid, szakszerű indokolását, fotódokumentációját.
(4) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész gondoskodik.
(5) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését a képviselő-testület e rendeletben állapítja meg.
(6) Helyi védelem alatt álló építmény nem bontható el. Helyi védelem alatt álló építmény bontását megelőzően a védettséget meg kell szüntetni.
5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés szakmai előkészítője a települési főépítész. Feladata a kérelmek befogadása, a kérelem tárgyával kapcsolatos szakmai véleményének írásban történő meghozatala, és a kérelem, valamint a szakmai véleményének előterjesztése a képviselő-testületi ülésen.
(2) A helyi védelem alá helyezésben, illetve a megszüntetésében érdekeltek: a kérelmező, az érintett ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője. Az érdekelteket írásban kell értesíteni a képviselő-testületi döntésről.
(3) A helyi védelem alá helyezés, illetve a megszüntetés tényéről a lakosságot is tájékoztatni kell a település honlapján, a közterületen elhelyezett hirdető felületen és helyi lapban.
(4) Helyi védelem alatt álló ingatlan országos műemléki védelem alá kerül, úgy a védettség tényét megállapító jogszabály hatályba lépését követően a települési főépítész kezdeményezi a helyi védelem törlését.
(5) A polgármester gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartás legalább az alábbi adatokat kell tartalmazza:
a) a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c) fotódokumentációt,
d) helyszínrajzot,
e) a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját
(6) Táji és természeti érték helyi védelem alá helyezése kertészmérnök szakmai véleménye alapján történhet.
(7) Táji és természeti érték helyi védelemmel kapcsolatos további szabályokat a (1) – (3) bekezdés tartalmazza.
(8) A polgármester gondoskodik a helyi táji és természeti értékek nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartás legalább az alábbi adatokat kell tartalmazza:
a) a védendő érték pontos helyét (utca, házszám, dülőnév, helyrajzi szám),
b) a védendő táji és természeti értékre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c) fotódokumentációt,
d) helyszínrajzot.
4.A területi védelem meghatározása
6. § (1) A helyi területi védelem alá tartozó ingatlanok helyrajzi számos jegyzékét és térképi ábrázolását jelen rendelet 1. melléklet a. pontja tartalmazza.
(2) A területi védelem az (1) bekezdésben meghatározott területeken
a) a településszerkezet
b) a telekstruktúra,
c) a beépítési mód,
d) és az utcakép
megőrzésére, értékóvó fenntartására irányul.
5.Az egyedi védelem meghatározása
7. § (1) A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát, a védett építmény rendeltetését meghatározó jegyzéket jelen rendelet 1. melléklet b. pontja tartalmazza.
(2) A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok fényképét, leírását, korrekciós javaslatát a függelékbe csatolt Értékleltár tartalmazza.
6.Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
8. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi egyedi védelem alá tartozó táji, természeti értékek pontos címét, helyrajzi számát, a védett érték meghatározását tartalmazó jegyzéket jelen rendelet 1. melléklet c. pontja tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
9. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) történelmi jellegű településrész;
b) XX. századi településrész;
c) hétvégi házas településrész.
(2) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:
a) a régészeti lelőhely területe;
b) műemlék, műemléki környezet;
c) a helyi védettségű egyedi érték területe;
d) helyi területi védelem;
e) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe;
f) országos ökológiai hálózat magterülete;
g) Natura2000 terület;
h) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,
(3) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet a. pontja tartalmazza.
(4) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolását a 2. melléklet b. és c. pontja tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7.Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények a teljes közigazgatási területre
10. § (1) A település közigazgatási területén állandó használatra szánt lakókocsi, konténer és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.
(2) Az építményeken az adott környezettel nem harmonizáló homlokzati és tetőfedési anyagok, színezés nem alkalmazható.
(3) Településképi szempontból meghatározó területeken nem alkalmazható:
a) főépületként konténerház,
b) közterületről látható részen alu lemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, hagyományostól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés
c) a homlokzaton hullámlemez burkolat,
d) díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat az ablakok körül,
e) korábbi építészeti stílus, más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelem (pl. kő kinézetű párkány, előtető, erkély, konzol…)
(4) Belterületen, utcai kerítés látható anyaga nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, drót, osb illetve nád borítású.
(5) Az Sz-2 jelű belterületi szabályozási tervlapon jelölt, keresztcsűrős beépítést lehetővé tevő területen belül épület az alábbi kialakítással helyezhető el:
a) új épület esetében nyeregtetős kialakítástól eltérő nem megengedett;
b) épületbe faanyagú, illetve azt utánzó felületű (műanyag fa dekor) nyílászáróktól eltérő beépítése nem megengedett;
c) a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti kialakítás, anyaghasználat, építészeti megoldások nem alkalmazhatók.
(6) Mke-2 övezetben elhelyezhető építmények építészeti kialakítására az alábbiak vonatkoznak:
a) Új épület 35°-45 °-os magastetőtől eltérő kialakítása vagy kontyolás nélküli kialakítása nem engedélyezett;
b) Új épület, építmény szabadon állótól elérő kialakítása és 3 m-nél kisebb előkerttel történő elhelyezése nem megengedett.
(7) Üh építési övezetben új épület esetén földszint vagy földszint + tetőtér-beépítéses kialakítástól eltérő nem megengedett.
(8) Lf-1 jelű falusias lakóterületen lakóépület elhelyezése a telekhatártól 0,5 méternél közelebb, illetve 1 méternél távolabb (csurgótávolság) nem megengedett.
(9) Üh építési övezetben a telkek közterület felöli telekhatárán (utcai telekhatár) létesítendő tömör kerítés 1 méternél, áttört jellegű kerítés 1,6 méternél magasabban nem alakítható ki.
(10) A település teljes közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) létesíthető, a településképre vonatkozó előírások betartásával.
(11) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez. Mérete legfeljebb 0,8 m2 nagyságú lehet. Vállalkozásonként legfeljebb 1 darab helyezhető el.
8.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az elbontott építmények telkeit megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.
b) épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában környezete adottságaihoz illeszkedjen.
c) az épületmélységek megválasztásával meg kell előzni azt, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.
d) az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
e) a kerítések megengedett magassága legfeljebb 1,7 méter. A környezethez igazodóan, kialakult utcaképet figyelembevéve választandó a tömör vagy az áttört jelleg.
(2) A történelmi jellegű településrészre, mint településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az ingatlan fő funkcióját képviselő épület nem lehet gerenda vagy rönkház;
b) az ingatlan fő funkcióját képviselő épület esetén 35°- 45° hajlású magastetőtől eltérő alkalmazása nem megengedett;
c) az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát a szomszédos telken álló, utcaképileg egy látványt adó épületektől eltérő megjelenéssel nem megengedett kialakítani;
d) az épületek közterületről látható homlokzatainak és tűzfalainak egy homlokzaton belüli részleges felújítása vagy átfestése nem megengedett;
e) tető és előtető fedésére a 10. § (3) bekezdésében meghatározottakon kívül bitumenes zsindely, bitumenes lemez, cserepes lemez, fém hullámlemez nem alkalmazható, kivétel meglévő palafedés, amely lefedhető bitumenes zsindellyel;
f) meglévő épület homlokzatán nem építhető be a homlokzatra jellemzőtől eltérő színű, valamint eltérő arányú nyílászáró;
g) az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt homlokzatára lehet telepíteni;
h) síktáblás napelemet, napkollektort – ha van rá lehetőség - a közterületről nem látható módon lehet elhelyezni;
i) utcai homlokzaton erkély, loggia nem alakítható ki;
j) utcai kerítés fő látható anyaga lehet nyerstégla, festett vakolat, festett alumínium, kovácsoltvas, kovácsoltvas jellegű, zártszelvény, fa vagy fa utánzatú műanyag.
9.A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
12. § Az 1. mellékletben szereplő helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) közmű szerelvények (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés csak a közterületről nem látható épületrészen vagy takart kialakítással helyezhető el.
b) amennyiben a helyi védelem kiterjed az épület tömegére, az eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani azt. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
c) az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell őrizni.
d) belső korszerűsítés és átalakítás – hacsak védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítés engedélyezett.
e) helyi építészeti karaktert hordozó épület homlokzatai, vagy egyéb épületrészei esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során korrigáltatható, ha annak eredményeként egységes építészeti kialakítás jön létre.
f) helyi építészeti karaktert hordozó épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését:
fa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
fb) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
fc) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
fd) eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e
rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
10.A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények
13. § (1) A helyi védelemben részesülő területre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
11. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások
14. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területeket a 3. melléklet ábrázolja. A 3. mellékletben jelölt területeken kívül eső területek a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek.
(2) Átjátszó állomás elhelyezése a 3. mellékletben meghatározott területeken kívül eső területeken kizárólag meglévő adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.
(3) Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el. Az illeszkedést főépítészi véleménnyel kell igazolni.
(4) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
(5) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni
15. § (1) Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(3) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös
tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös,
egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
16. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
a) el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
c) az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet alacsony intenzitással világítsuk meg;
d) igazítsák a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez.
12.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
17. § (1) A szennyvízátemelők, vízmű kutak növényzettel történő eltakarása szükséges.
(2) Helyi védelemmel érintett területen elhelyezhető sajátos építmények, műtárgyak látható fő anyaga esetén a törekedni kell a természetes anyag vagy azt utánzó megjelenésű anyag használatára.
13.A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés alól évente 12 naptári hét időszakra a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében el lehet térni.
(3) Reklámot, reklámhordozó berendezést közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon az ott elhelyezett alább felsorolt utcabútorokon lehet elhelyezni:
a) utasváró,
b) kioszk,
c) közművelődési célú hirdetőoszlop,
d) információs vagy más célú berendezés.
(4)1 Az (3) bekezdésben foglaltakon kívül közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon reklám és reklámhordozó berendezést elhelyezni nem lehet, ide értve a közvilágítási, villany és telefonoszlopokat is.
(5)2
(6)3
(7) A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és típusonkénti formájának azonosnak kell lennie.
(8) A reklámhordozó és a reklámhordozó berendezés készülhet kétoldalas kialakítással és háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható. LED-kijelző kizárólag villódzás mentes, futófény megjelenítése nélkül alkalmazható.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
14.Rendelkezés a szakmai konzultációról
19. § (1) Kötelező a szakmai konzultáció az alábbi esetekben az építési tevékenység megkezdését megelőzően:
a) cégér, cégtábla,
b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. §-ban szabályozott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.
(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet írásban az önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.
(3) Szakmai konzultáció lehetőségéről minden esetben a települési főépítész gondoskodik.
(4) A szakmai konzultáció időpontja a települési főépítésszel egyeztetve kerül kijelölésre.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
20. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkoznak.
(2) A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.
(3) A véleményezési anyagot a 4. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.
(4) Az eljárás során a településképi követelmények teljesülését kell vizsgálni.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
21. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók köre:
a) településképi szempontból meghatározó területen belül épület közterületről látható homlokzatán előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása;
b) településképi szempontból meghatározó területen belül meglévő épület utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, tetőhéjalás cseréje, kivéve a meglévő héjazat visszaépítése;
c) településképi szempontból meghatározó területen belül meglévő épület homlokzatán, tetőzetén nyílászáró méretének, anyagának, osztásának megváltoztatása, nyílászáró beépítése;
d) településképi szempontból meghatározó területen belül közterületről látható kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése;
e) helyi területi védelem területén belül cégér, cégtábla elhelyezése;
f) település területén reklámok és reklámhordozók elhelyezése.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfélnek a polgármesterhez benyújtott, papíralapú bejelentésére indul. A bejelentést a 5. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.
(3) A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni.
(4) A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.
(5) Több bejelentés köteles munka esetén a bejelentések összevonhatók.
22. § (1) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a bejelentési dokumentáció formai követelményei teljesülnek-e.
(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester kikéri a települési főépítész szakmai véleményét.
(3) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya
a) megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek;
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
c) alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;
d) az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz;
e) a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;
f) védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;
g) a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.
(4) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozat birtokában – az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(5) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítése, illetve tudomásul vétele polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.
(6) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a közléstől számított egy évig érvényes.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
23. § (1) Településképi kötelezettség megszegésének minősül
a) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása,
b) a kötelező szakmai konzultáció elmaradása,
c) a településképi bejelentési eljárás és a településképi véleményezési eljárás lefolytatása nélkül,
d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérően, és
e) a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérően
végzett tevékenység.
(2) A településképi kötelezési eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
(3) Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester az építtetővel, ha az nem ismert az ingatlan tulajdonosával szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.
(4) Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.
(5) A polgármester a településképi kötelezési eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény szabályai szerint folytatja le.
(6) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.
24. § (1) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 20.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.
(2) A településképi bírság kiszabásánál a Polgármester mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatását,
b) a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatóságát,
c) a jogsértő állapot időtartamát,
d) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát.
(3) Az (1) bekezdés szerinti településképi bírság összege településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100 000 forint, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésével a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén 200 000 forint, a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint, a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.
(4) A Polgármester kötelezési eljárásában hozott és a (1) bekezdésében meghatározott bírságot kiszabó döntésével szemben a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül Cikó Község Önkormányzata Képviselő-testületénél lehet előterjeszteni.
(5) A településképi bírságot kiszabó határozatban közölni kell a befizetés módját és határidejét, mely legfeljebb 90 nap lehet.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
25. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vissza nem terítendő támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a Képviselőtestület a pályázati kiírásban határozza meg.
(3) A beérkezett pályázatokat szakmai szempontból a települési főépítész előzetesen értékeli és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a támogatás odaítélésére. A nyertes pályázatokról a Képviselőtestület dönt.
(4) A támogatási szerződés megkötésére, módosítására, felmondására, a támogatás elszámolására, visszafizetésére és a támogatási összeg felhasználásának ellenőrzésére az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.
(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14.Hatálybalépés
26. § Ez a rendelet 2018. március 1-én lép hatályba.
15.Hatályon kívül helyező rendelkezések
27. § Hatályát veszti a község helyi építési szabályzatának megállapításáról szóló 3/2010. (V. 20.) önkormányzati rendeletének 4. § (4)-(5) bekezdései, 5. § (1) bekezdése, 7. § (1)-(2) bekezdései, 16. § (4) bekezdés 1. pontja, 17. § (2) bekezdés 3. pontja, 17. § (3) bekezdés 1. és 4. pontjai, 20. § (1)-(3) és (5) bekezdései, 22. § (4) bekezdése, 23. § (4)-(5) bekezdései, 30. § (5) bekezdés 4. pontja, 36. § (3) és (5) bekezdései, 37. § (2) bekezdése.
1. melléklet a 2/2018. (II.26.) önkormányzati rendelethez a 2/2018. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
b. A település helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
1. |
József A. utca 3. |
kút |
68. |
2. |
Dózsa – Kossuth utca csatlakozása |
Kereszt, szobor, kálvária |
96/2. |
3. |
Mikes K. u. 9. |
lakóépület |
166. |
4 |
Iskola tér 1. |
községháza |
1 |
5 |
Iskola tér 7. |
Plébánia épülete |
169. |
6. |
Iskola tér |
kereszt |
170. |
7. |
Iskola tér 9. |
kút |
173. |
8 |
Kossuth L. utca 18. előtt |
kereszt |
29. |
9 |
Perczel M. utca 37. |
Gazdasági épület |
264. |
10 |
Perczel M. utca 43. előtt |
Szt. Flórián szobor |
464. |
11 |
Petőfi utca eleje |
kereszt talapzata |
343 |
12. |
Petőfi S. u. (64. szám előtt) |
kút |
341/1. |
13. |
Petőfi S. utca 36. |
gazdasági épület |
372. |
14 |
Petőfi S. utca 37. |
gazdasági épület |
373. |
15 |
Petőfi S. u. (48.előtt) |
kút |
341/1. |
16. |
Petőfi u. 64. |
kerítés |
406. |
17. |
Petőfi S. utca 77. |
Gazdasági épület |
419. |
18. |
Petőfi S. utca 80. |
Gazdasági épület |
423. |
19 |
Arany J. utca |
üzlet (italbolt) |
470. |
20 |
Arany J. utca 14. |
gazdasági épület |
509/2. |
21. |
Arany J. utca 15. |
Gazdasági épület |
510. |
22 |
Hársfa utca 7. |
lakóépület |
209. |
23 |
Hársfa utca 9. |
lakó- és gazdasági épület |
211. |
24 |
Hársfa u. 16. |
lakóépület, kút |
218. |
25 |
Táncsics M. utca eleje |
kereszt |
557. |
26 |
Táncsics M. utca |
Rókus kápolna |
536. |
27 |
396 hrsz-ú út |
“Kőmária” nevű kápolna |
361 |
28 |
külterület (vasúti átjáró köz) |
kereszt |
055 |
29 |
külterület (Máriaszéplakkal szemben) |
kereszt |
074 |
30. |
külterület (Petőfi dombtető) |
kereszt |
091. |
31 |
külterület (Kálvária-hegy) |
Kálvária-stációk |
0133. |
32. |
temető |
harangláb |
0136. |
33. |
külterület |
kereszt |
0139. |
c. A település helyi botanikai értékeinek jegyzéke
1. |
Iskola téri vadgesztenye(Aesculus hippocastanus) sor |
hrsz: 239 |
2. |
A templomkert hársfái ( Tilia platyphylla) és tujái ( Thuja occidentalis) |
hrsz: 3 |
3. |
Az iskola sportudvarában található hársfák ( Tilia platyphylla) |
hrsz: 240 |
4. |
Táncsics utca melletti fás liget és az itt található idős hársfa (Tilia platyphylla), |
hrsz: 558/1 |
2. melléklet a 2/2018. (II.26.) önkormányzati rendelethez a 2/2018. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
b. Településkép védelme szempontjából kiemelt területek, tájvédelem
törzsszám |
azonosító |
cím |
név |
védelem |
helyrajzi szám |
4102 |
21740 |
Római katolikus templom ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
2, 239, 240, 4, 5, 170, 169, 238/1 |
|
4106 |
21742 |
Templomrom (Ó-templom) ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
056, 073, 076/8 |
|
4104 |
21745 |
Nepomuki Szent János-szobor ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
1, 239, 438, 467/1, 466, 19/4, 19/3, 341/1, 429, 428, 465, 484 |
|
4103 |
21749 |
Templomrom (Felső-Öregtemplom) ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
0106/10, 0106/9, 0107, 0108, 0106/8, 0102, 098, 097/1, 095/2, 0106/7, 0106/3, 0106/2, 0105, 0104, 0106/12 |
|
4102 |
8581 |
Iskola tér |
Római katolikus templom |
Műemlék |
3 |
4103 |
8585 |
ESZTERPUSZTA, Hátsódűlő, Cikó |
Templomrom (Felső-Öregtemplom) |
Műemlék |
0106/1 |
4104 |
8584 |
Iskola tér |
Nepomuki Szent János-szobor |
Műemlék |
437 |
4105 |
8583 |
Iskola tér 3. |
Lakóház (általános iskola) |
általános műemléki védelem |
2 |
4106 |
8582 |
MÁRIASZÉPLAK, Cikó |
Templomrom (Ó-templom) |
Műemlék |
057 |
azonosító |
megye |
település |
lelőhelyszám |
név |
védelem |
HRSZ |
19994 |
Tolna |
Cikó |
1 |
Szabadvölgy |
szakmai |
187, 188, 189, 190, 086, 0134, 0132/2 |
51429 |
Tolna |
Cikó |
2 |
Széplak |
szakmai |
024/1, 056, 057, 073, 076/8, 076/7, 050/3, 910, 911, 900, 905, 906, 907, 908, 909, 039/4, 050/6, 074, 075, 054/6, 055, 022/6, 054/2, 052, 019, 914, 913, 912, 915 |
19995 |
Tolna |
Cikó |
3 |
Szálerdő |
szakmai |
0159, 0161/12, 0161/10, 0162, 0161/11 |
51433 |
Tolna |
Cikó |
4 |
Szálerdő II. |
szakmai |
0161/10 |
51437 |
Tolna |
Cikó |
5 |
Plébánia |
szakmai |
4, 3, 2, 239, 5 |
51438 |
Tolna |
Cikó |
6 |
Eszterpuszta, Felső-öregtemplom-dűlő |
szakmai |
0106/9, 0106/10, 0106/1, 0108, 0107, 0112/2, 0109/2, 0112/6, 0112/4, 0112/5, 0112/3, 0109/1, 0110, 0106/12 |
92145 |
Tolna |
Cikó |
7 |
Völgység Népe TSz |
szakmai |
08, 018/20, 09, 011/36, 011/4, 018/21, 018/23, 011/14, 011/19, 011/17, 011/33, 011/1, 017/70, 017/55, 018/15, 018/12, 011/34, 053, 054/4, 018/24, 018/4, 011/20, 011/21, 011/37, 011/30, 011/26, 011/27, 011/28, 011/25, 011/24, 011/32, 018/26, 011/31, 011/35, 011/7, 018/27, 011/18, 018/22, 012, 050/5, 022/2, 011/22, 052, 054/3, 011/16, 011/23, 011/15, 017/71, 011/29, 017/33, 011/13, 018/7, 018/17, 054/5, 050/3, 050/4 |
3. melléklet a 2/2018. (II.26.) önkormányzati rendelethez a 2/2018. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 2/2018. (II.26.) önkormányzati rendelethez a 2/2018. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
településképi véleményezési eljárás kérelmezéséhez
építtető vagy kérelmező neve: |
|
építtető vagy kérelmező lakcíme: (szervezet esetén székhelye) |
|
tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység: |
|
a tervezett építési tevékenység helye és a telek helyrajzi száma: |
|
a tervezett építési tevékenység tárgya és rövid leírása: |
|
felelős tervező neve: |
|
tervezési jogosultság száma: |
|
tervező értesítési címe, telefonszáma, email címe: |
|
ÉTDR azonosító: |
|
a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatos előzmények: |
|
amennyiben a tervezés szerzői jogot érinti, úgy a korábbi tervező neve: |
|
|
|
5. melléklet a 2/2018. (II.26.) önkormányzati rendelethez a 2/2018. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
településképi bejelentési eljáráshoz
bejelentő neve, telefonszáma: |
|
bejelentő lakcíme: (szervezet esetén székhelye) |
|
tervezett tevékenység: |
|
a tervezett tevékenység helye és a telek helyrajzi száma: |
|
a tevékenység elvégzésének tervezett időtartama: (tervezett kezdete és befejezése) |
|
felelős tervező neve: |
|
tervezési jogosultság száma: |
|
tervező értesítési címe, telefonszáma, email címe: |
|
a bejelentéssel kapcsolatos előzmények: |
|
amennyiben a tervezés szerzői jogot érinti, úgy a korábbi tervező neve: |
|
beadott dokumentációrészek megnevezése: |
1. műszaki leírás, a telepítésről és az építészeti kialakításról |
függelék a 2/2018. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
A 18. § (4) bekezdése a Cikó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (5) bekezdését a Cikó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 18. § (6) bekezdését a Cikó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.