Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009 (V.29.) önkormányzati rendelete
Tevel község helyi építési szabályozásáról
Hatályos: 2014. 09. 12- 2016. 12. 07
Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009 (V.29.) önkormányzati rendelete
Tevel község helyi építési szabályozásáról
2014.09.12.
Tevel Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv) 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben és a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben és a 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések
(1) 1 Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező Tevel község Sz1 számú külterületi, Sz2 számú belterületi szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.
(2) Jelen rendelet hatálya Tevel község közigazgatási területére terjed ki.
(3) A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz. mellékletében szereplő jelkulcsán alapulnak, az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők.
(4) A jelkulcsban szereplő jelek kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges:
- szabályozási vonal és szabályozási szélesség,
- építési határvonal,
- építési övezeti és övezetei besorolás, lehatárolás,
- az egyes területek felhasználásának módja és határa,
- a közigazgtaási és belterületi határ vonala,
- a beépítésre szánt- nem szánt területek határa,
- beültetési kötelezettségű terület határa.
(5) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható
szabályozási elemek:
- a helyi vedettségű objektumok (épületek, botanikai értékek) köre,
- a védőterületek, védősávok határvonala, mérete.
(6) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható
irányadó jellegű jelek:
- az irányadó telekhatár,
- a megszüntető jel.
(7) Az irányadó telekhatár és a megszüntetendő jel jelen rendelet keretei között az érintett
tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módo-
sítható javaslat.
(8) 2
(9) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogsza-
bályok szerint kell eljárni.
(1) Építménymagasság: („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (1) való osztásából (F/L) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az
a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
(2) Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
Telekalakításra vonatkozó előírások
(1) A település területén telekalakítás csak az adott övezetben illetve építési övezetben szereplő paraméterekkel lehetséges, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkét.
(2) Az építési teleknek minősülő, az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület is szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető.
(3) Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telekterület-növeléssel járó telekalakítás azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is engedélyezhető.
(4) Az irányadó telekhatár javaslat jellegű szabályozási elem, amelytől eltérni az általános érvényű egyéb jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásainak betartása mellett lehet.
Épületek elhelyezésére vonatkozó általános előírások
(1) Új épületet elhelyezni és meglévő épületet bővíteni csak olyan telken lehet, amely:
- gépjármű-közlekedésre alkalmas közterületről vagy magánútról közvetlenül megközelíthető,
- belterületen beépítésre szánt területen teljes közművesítettséggel rendelkezik.
- Belterületen beépítésre nem szánt területen, külterületen beépítésre szánt területen pedig az épületben alkalmazni kívánt technológia függvényében kell a közművesítést kiépíteni.
(2) Új létesítmények építésekor, vagy meglévők átalakításakor, bővítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó tűzrendészeti jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében.
(3) Új épület építése csak a jogszabályban meghatározott gépjármű-várakozó- és tároló-helyek telken belüli biztosítása esetén engedélyezhető, ettől eltérni kizárólag helyi parkolási rendelet alapján lehet.
(4) A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer nem helyezhető el.
(5) Mikrohullámú átjátszó torony nem helyezhető el belterületen, illetve ezek 500 m sugarú környezetében, valamint védett természeti területen (Natura2000), annak védőövezetében, tájképvédelmi és ökológiai folyosó területén.
(6) Utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra helyezhető.
(7) Belterületen utcai kerítés hullámpalából, dróthálóból nem létesíthető.
(8) Kialakult beépítésű utcában az ingatlan fő funkcióját betöltő új épület utcai homlok-falát az utcában jellemzőnek tekinthető kialakult építési vonalhoz kell igazítani.
(9) Gazdasági és különleges területeken – ha a szabályozási terv szigorúbban nem rendelkezik - az építési hely határvonala a telekhatártól mért 5 m, de portaépület az előkertben is elhelyezhető.
(10) Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része indokolt esetben felújítható, de ezen a telekrészen nem bővíthető.
(11) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén új épület csak a hatályos jogszabályban előírt oldalkert megtartásával és az építmények közti távolság biztosításával helyezhető el.
(12) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén oldalkertben álló meglévő épület, vagy abba nyúló meglévő épületrész felújítása, bővítése csak az építészetileg értékes vagy utcaképet meghatározó keresztcsűrök és nyári konyhák esetében lehetséges és csak akkor, ha a tervi megoldással és alkalmazni kívánt szerkezetekkel az illetékes tűzoltóság egyetért.
(13) Hátsókert mélysége – az Lf-4* építési övezeten kívül és ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 6 m. Lf-4* építési övezetben a hátsókert mélysége 0 méter.
(14) Az elő- és oldalkert előírt, vagy a szabályozási terven jelölt legkisebb méretén belül nem lehet:
- növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor;
- szennyvízszikkasztó műtárgy;
- árnyékszék;
- kemence, húsfüstölő;
- állatkifutó;
- trágyatároló, komposztáló, továbbá
- siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.
(15) A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag,- folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.
(16) Az állattartás céljára szolgáló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok:
|
lakóépülettől
(m) |
ásott kúttól
(m) |
fúrt kúttól
(m) |
vízvezetéktől
(m) |
kerti csaptól
(m) |
Baromfi félék* ketrece, ólja, kifutója |
6 |
10 |
5 |
2 |
1 |
Kistestű haszonállat** istállója, ólja, kifutója |
10 |
15 |
5 |
2 |
3 |
Nagytestű haszonállat*** istállója, kifutója |
10 |
15 |
5 |
2 |
3 |
Trágyatároló |
15 |
15 |
10 |
5 |
5 |
* - tyúk, gyöngyös, pulyka, lúd, kacsa, galamb, stb.
** - juh, kecske, sertés
*** - ló, öszvér, szarvasmarha, szamár, bivaly, stb.
(17) Szélerőművek létesítésére vonatkozó előírások:
a) Szélerőmű nem helyezhető el belterületen, lakóterület 500 m sugarú védőövezetén belül, kertes mezőgazdasági területen, tájképvédelmi területen, ökológiai folyosó területén, védett természeti területen és annak védőövezetében.
b) Szélerőmű csak környezetvédelmi hatásvizsgálat és hatástanulmány birtokában telepíthető.
(18) Közműpótló műtárgyként épített szélerőmű generátorának tartóoszlopa legfeljebb 6 mé-
ter magas lehet. Házi szélerőmű elő-, és oldalkertben nem helyezhető el, szomszédos la-
kóépülettől legalább 20 méter távolságot kell tartani.
Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános előírások
(1) Gazdasági terület kivételével minden egyéb építési övezetben és övezetben az ingatlan fő funkcióját képviselő épületet jellemzően 35-45o hajlású magas tetővel kell kialakítani. E területek épületein alkalmazható tető-héjazati anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező színű égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemez- vagy bitumenes zsindely-héjazat. Éghető anyagú tetőhéjazat csak III-IV tűzállósági fokozatú, legfeljebb kétszintes épületeknél engedhető meg, de az éghető tetőhéjazat anyaga legalább mérsékelt tűzterjedésű legyen. Nem alkalmazható azbesztet tartalmazó, illetve fokozott tűzterjedési fokozatba sorolt héjazati anyag. Nád-, zsúp- és fazsindely-fedés legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat figyelembevételével.
(2) Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát és utcai homlokzat megjelenését az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal és utcai homlokzatokkal összhangban kell kialakítani.
(3) Terepszint alatti építmények (alagsor, pince) egy szint mélységben, az építési helyen belül létesíthetők, az 5. § (2) bekezdését figyelembe véve.
(4) A település belterületén csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 0,25 m2 reklám-felülettel, kivétel ez alól a közterületen közcélból elhelyezett hirdetőtáblákat, legfeljebb 0,5 m2 felülettel.
(5) A település területén minden terepszinttől mért 15 m-nél magasabb építmény-részt tartalmazó létesítmény (torony, kémény, antenna, szellőző, terményszárító, stb.), építési engedélyezési tervéhez tájesztétikai vizsgálat és látványterv mellékelendő.
(6) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.
Általános földtani és talajvédelmi követelmények
(1) Az építési engedélyezési tervnek tisztáznia, ábrázolnia és értékelnie kell az építési terület pince és üregviszonyait.
(2) Pinceszint, alagsor nem létesíthető belvízveszélyes területen, valamint a községen észak-déli irányban átfolyó faluárok partélétől 30-30 méteren belül.
(3) 4 Építési tevékenység esetén a vonatkozó jogszabályi esetekben geotechnikai jelentést kell készíteni.
(4) 5 Az egyes építésügyi hatósági engedélyezési eljárásoknál a vonatkozó jogszabályi esetekben az illetékes bányakapitányság szakhatóságként jár el.
(5) A partfallal érintett telek tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlanán lévő nyitott kőzettér stabil állapotát biztosító feltételek fenntartásáról (a partfal peremvonala fölötti vízelvezetésről, bélelés nélküli pince, üreg megerősítéséről vagy szakszerű betömedékeléséről), illetve az instabil állapotú partfal megerősítéséről.
(6) A település területére jellemző építés-hidrológiai viszonyok miatt az építmények körül olyan állapotokat kell létrehozni, hogy biztosított legyen a felszíni vizek természetes elfolyása a közeli befogadóba, valamint a felszíni vizek célzatos elvezetése a meglévő épített környezet állagát nem veszélyeztetheti.
(7) A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.
(8) Az ivóvízellátás létesítményeinél a vonatkozó jogszabályban előírt védőtávolságokat be kell tartani és az előírt védelemről gondoskodni kell.
(9) Kutat létesíteni csak engedéllyel lehet. A háztartási célú talajvízkutakat 500 m3/év vízfelhasználásig a helyi jegyző engedélyezi, egyéb kutak vízjogi engedély kötelesek.
(10) A parti sávok, a vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatánál és hasznosításánál a vonatkozó jogszabályok előírásai betartandók.
(11) Vízeróziónak kitett területen az erdő, szőlő-, gyümölcsös, rét- és legelőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága csak erdő, szőlő-, gyümölcsös, rét- vagy legelőművelési ágba változtatható.
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
(1) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
(2) Nyersanyag kitermelés nem folytatható belterületen, ökológiai folyosó területén.
(3) Bányászati tevékenység végzéséhez környezetvédelmi hatástanulmány készítendő.
(4) A község területén található felhagyott bányák rekultivációját építéshatóság által kiadott tereprendezési vagy bányahatósági engedélyezést követően jóváhagyott terv birtokában lehet végezni.
A települési környezet védelmének általános szabályai
(1) 6 A település területén csak olyan tevékenység végezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértéket.
(2) 7 A szennyvízcsatornázással nem rendelkező területen keletkező szennyvizeket szakszerűen kialakított közműpótlóban kell gyűjteni, amelyek esetében az 500 m3/év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény építése, használatbavétele, átalakítása esetén a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell eljárni.
(3) A település területén keletkező, összegyűjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni.
(4) Tisztítatlan szennyvizet nem lehet termőföldön elhelyezni.
(5) Hígtrágya a termőföldön csak külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően helyezhető el.
(6) A termőföldeken a földhasználó köteles olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.
(7) A település csapadékvíz hálózatában összegyülekező vizet be kell vonni a befogadóba, a termőföldön történő elszikkasztása tilos.
(8) A csapadékvizek károkozás nélküli elvezetéséről gondoskodni kell. Szennyezett csapadékvizek élővízbe nem vezethetők.
(9) A vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek a vizek és egyes közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére kizárólag állami tulajdonú vízfolyások (folyók, patakok, csatornák) tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, egyéb vizek és közcélú vízilétesítmények (tározók, belvíz- és öntözőcsatornák) partvonalától számított 3 méterig parti sáv biztosítandó.
(10) Külterületen parti sávban csak gyepgazdálkodás folytatható. Ettől eltérni csak a vonatkozó jogszabály előírásainak figyelembe vételével lehet.
(11) A község területén keletkező, 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket Bonyhád területén létesítendő átmeneti, állati tetemgyűjtő konténerbe kell elhelyezni, ahonnan a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő-helyre kell elszállítani.
(12) Felhagyott állati hulladéktemető területén 30 évig mezőgazdasági művelést nem szabad folytatni. Ezt a tilalmat a vonatkozó jogszabály alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie a földrészlet tulajdonosának.
(13) Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a jogszabályban előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket.
(14) Új közlekedési útvonalak létesítése esetén a meglévő védendő területekre vonatkozóan a hatályos jogszabályban meghatározott határértékeknek teljesülniük kell.
(15) 8
(16) Folyamatosan gondoskodni kell a termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről, továbbá a termőföldek között elhelyezkedő úthálózat fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása).
(17) Erdőterületeket érintő beruházások során vagy erdőtelepítés esetén a vonatkozó jogszabályok betartandók.
(18) A község közigazgatási területén történő növényültetésnél a 4. számú mellékletben megadott értékek betartandók.
A természet védelmének általános szabályai
(1) Tevel község közigazgatási területén magterület övezetnek minősül az európai közösségi jelentőségű Natura2000 hálózatba tartozó Lengyel-Hőgyészi erdők (HUDD20026) területe. Az övezeten belül betartandók a magasabb szintű jogszabályok előírásai.
(2) Ökológiai folyosó övezetbe az országos ökológiai hálózatba tartozó és jogszabállyal nem védett területek tartoznak. Az övezeten belül betartandók a magasabb szintű jogszabályok előírásai. Az övezetbe tartozó területeket a szabályozási tervlapok ábrázolják.
(3) Tevel község közigazgatási területén pufferterület övezetébe tartoznak a Natura2000 védettséget élvező Lengyel-Hőgyészi erdőkkel határos, annak védőövezetét képező területek, amelyeken a hatályos jogszabályok előírásai betartandók.
(4) Tevel község közigazgatási területén lévő tájképvédelmi övezetbe tartozó területeket külterületi szabályozási tervlapok ábrázolják.
(5) Tájképvédelmi övezetbe tartozó területeken az alábbi előírások betartandók:
a) A tájképet jelentősen megváltoztató, a terepszinttől 10 m-nél magasabb, vagy 150 m2 beépített területnél nagyobb építmények építési engedélyezési terveihez látványtervet kell mellékelni.
b) Az övezetben bányászati tevékenység a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint folytatható, az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján.
(6) Egyedi tájértéknek minősül a tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.
(7) Jelen rendelet függelékében felsorolt egyedi tájérték országos védelem alá helyezésükig helyi védelmben részesülnek.
(8) Jelen rendelet függelékben felsorolt botanikai értékek helyi védelemben részesülnek.
I. Fejezet
A TERVEZÉSI TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA
A település területének felhasználása
(1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:
- falusias lakóterület;
- jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület;
- kereskedelmi-szolgáltató terület;
- különleges terület.
(2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:
- zöldterület;
- általános mezőgazdasági terület;
- kertes mezőgazdasági terület;
- gazdasági rendeltetésű erdőterület
- védelmi rendeltetésű erdőterület;
- közlekedési és közmű-elhelyezési terület;
- vízgazdálkodási terület.
II. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Lakóterületek szabályozása
(1) Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4, Lf-5, Lf-8 jelű falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- legfeljebb kétlakásos lakóépületek;
- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
- szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.);
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület;
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb - nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény;
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
- sportépítmény;
- gépjárműtároló.
(2) Lf-6 jelű falusias lakóterületen egyházi funkciók helyezhetők el.
(3) Lf-7 jelű (iskola) falusias lakóterületen elhelyezhető létesítmények:
- helyi igazgatási, oktatási, szociális,
- sportépítmény.
(4) Lf-9 jelű (volt szódaüzem) falusias lakóterületen elhelyezhető létesítmények:
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
- szálláshely szolgáltató épület.
(5) Lf-4* jelű építési övezetben, a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye és feltétele alapján, a hátsókert mérete 0 méter.
(6) 9
(7) Falusias lakóterületen mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény és gépjárműtároló csak olyan telken helyezhető el, ahol meglévő vagy építési engedéllyel rendelkező lakóépület van.
(8) 10 A falusias lakóterületre vonatkozó építési előírásokat e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
(9) Lakóterületen, a telkek közterülettől mért 50 méteren túli része nem számítható be a zöldfelületi értékbe.
(10) Falusias lakóterület építési övezeteiben a telkek közterület felöli telekhatárán (utcai telekhatár) az alábbi előírások szerint létesíthető kerítés:
|
KERÍTÉS |
Övezeti jel |
Legkisebb-legnagyobb
Magassága (m) |
jellege |
anyaghasználata |
Lf1 |
1,2-1,5
|
Lábazat: legfeljebb 60 cm-ig tömör
Kerítés elemek: áttört |
tégla (festett vagy nyerstégla felületű),
fa, kovácsoltvas, azt utánzó alumínium, illetve ezek együttes használata |
Lf2 |
Lf3 |
Lf5 |
Lf4 |
1,2-1,6 |
áttört |
Tekercses kerítésen (drót, műanyag háló stb.)kívül bármilyen anyaghasználat engedélyezett |
Lf-6 |
- 1,2 |
áttört |
Lábazat: tégla (festett vagy nyerstégla felületű), beton
Kerítéselem: tégla, fa, kovácsoltvas, azt utánzó alumínium, fémkerítés |
Lf-7 |
1,2 - 1,8 |
áttört |
Lf-8 |
- 1,6 |
áttört |
Lf-9 |
- |
- |
- |
Tömör kerítés – a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál nagyobb mértékben korlátozott
Áttört kerítés – a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál kisebb mértékben korlátozott
Gazdasági területek szabályozása
(1) Gksz-1, Gksz-3 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
- igazgatási és egyéb irodaépület;
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- gépjárműtároló.
(2) Gksz-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
- igazgatási és egyéb irodaépület;
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- üzemanyagtöltő,
- gépjárműtároló.
(3) Gksz-4 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
- igazgatási és egyéb irodaépület;
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével egyházi, oktatási, szociális és egyéb közösségi szórakoztató épület is elhelyezhető.
(4) Gip jelű, jelentős zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- bármilyen tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
- igazgatási és egyéb irodaépület;
- gépjárműtároló.
(5) Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3, Gksz-4 és Gip jelű övezetben haszon-állattartás belterületen a helyi állattartási rendelettel összhangban, külterületen pedig a vonatkozó jogszabályok betartása mellett engedélyezett.
(6) A gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti jele |
beépítés módja |
legkisebb kialakítható területe (m2) |
legkisebb kialakítható szélessége |
legkisebb kialakítható mélysége |
legnagyobb beépítettsége (%) |
építmények legnagyobb építménymagassága (m) |
minimális zöldfelületi aránya % |
Gksz-1 |
Sz |
4000 |
25 |
50 |
40 |
6 |
40 |
Gksz-2 |
Sz |
2500 |
25 |
50 |
30 |
8 |
40 |
Gksz-3 |
Sz |
2500 |
25 |
50 |
30 |
6 |
40 |
Gksz-4 |
Z |
1000 |
18 |
35 |
60 |
4,5 |
20 |
Gip |
Sz |
5000 |
50 |
100 |
30 |
8* |
40 |
Sz – szabadon álló
* Siló, terményszárító és terménytároló megengedett legnagyobb építménymagassága 15 m.
Különleges területek szabályozása
(1) K-1 jelű különleges területen csak temető, és a temetőhöz tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
(2) K-2 jelű különleges terület kegyeleti parkként fenntartandó, körbe kerítendő. A területen épület nem helyezhető el.
(3) K-3 jelű különleges területen csak sportpályák, sportépítmények, és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.
(4) A K-1 és K-3 jelű különleges terület ingatlanai bekerítendők, és a kerítés mentén – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 10 m szélességben beültetési kötelezettség előírásai szerint évelő növényzet telepítendő.
(5) K-4 jelű különleges területen üzemanyag töltő állomás és az ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató létesítmény helyezhető el.
(6) K-1, K-2, K-3, K-4, K-5 és K-6 jelű különleges területen haszonállat-tartás nem megengedett.
(7) K-5 jelű különleges területen a bányászati tevékenységhez és a téglagyártáshoz szükséges létesítmények helyezhetők el.
(8) K-6 jelű különleges terület a szennyvíztisztításhoz szükséges létesítmények helyezhetők el. A terület bekerítendő.
(9) A különleges terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti jele |
beépítés módja |
legkisebb kialakítható területe (m2) |
legkisebb kialakítható szélessége |
legkisebb kialakítható mélysége |
legnagyobb beépítettsége (%) |
építmények legnagyobb építménymagassága (m) |
minimális zöldfelületi aránya % |
K-1 |
Sz |
2500 |
50 |
50 |
10 |
5* |
40 |
K-2 |
Sz |
K |
- |
- |
10 |
3 |
80 |
K-3 |
Sz |
5000 |
50 |
100 |
10 |
4,5 |
60 |
K-4 |
Sz |
2000 |
30 |
50 |
10 |
4,5 |
40 |
K-5 |
Sz |
5000 |
50 |
100 |
30 |
8 |
40 |
K-6 |
Sz |
5000 |
50 |
50 |
20 |
6 |
60 |
Z – zártsorú
Sz – szabadon álló
* Kivéve harangtorony, harangláb
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Közlekedési és közmű-elhelyezési területek szabályozása
(1) KÖu- jelű közlekedési (út) területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el a közlekedési felügyelet hozzájárulásával:
- gépjármű-, gyalogos- és kerékpáros közlekedési pályák;
- csapadékvíz-elvezető árkok;
- utcafásítás;
- utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
- közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
- forgalomirányító és tájékoztató táblák, jelzések;
- közlekedési rendeltetésű épületek (buszvárók).
(2) Az utak szabályozási szélességét legalább a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.
(3) Az utak besorolása:
Kategória |
Tervezési osztály |
Út megnevezése |
Övezet |
Szabályozási szélesség |
országos főút |
K.IV.B. |
65. számú főút Szekszárd-Tamási-Siófok |
Köu-1 |
Kialakult |
országos mellékút |
Külterület: K.VI.B. |
6535. számú Bonyhád-Teveli összekötőút
6537. számú Tevel- Kisvejkei összekötőút
63126. számú Murgai bekötőút |
Köu-2 |
Kialakult |
gyűjtő út |
B.V.c.D.
B. V. d. C. |
6535. számú út belterületi szakasza: Hőgyészi utca, Fő utca, Dorogi utca
6537. számú út belterületi szakasza. Závodi utca |
Köu-3 |
Kialakult |
külterületi kiszolgáló út |
K.VIII.B.
K.VIII.C.
K.V.C. |
külterületi kiszolgáló dülőutak |
Köu-4 |
Kialakult |
kiszolgáló út |
B. VI. d. C.
B. VI. d. D.
B.V.D.C. |
belterületi lakóutcák |
Köu-5 |
Kialakult |
önálló gyalogút övezete |
B.X. |
belterületi gyalogutak |
Köu-6 |
Kialakult |
önálló kerékpárút övezete |
K.IX. |
Országos, térségi és helyi jelentőségű kerékpárutak |
Köu-7 |
Kialakult |
(4) A település mezőgazdasági földútjainak fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása) folyamatosan gondoskodni kell.
(5) A szabályozási tervlapon tervezett fasorral jelölt utak északi oldalán legalább egy fasor ültetendő.
Vízgazdálkodási területek szabályozása
(1) Vízgazdálkodási területen vízimunka és vízilétesítmény vízjogi létesítési engedély köteles tevékenység.
(2) V-1 jelű vízgazdálkodási területen csak vízkárelhárítást szolgáló építmények helyezhetők el a vízügyi hatóság engedélyével.
(3) V-2 jelű vízgazdálkodási területen csak vízbeszerzést, kezelést és tárolást szolgáló létesítmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el a vízügyi hatóság engedélyével. A terület bekerítendő.
Zöldterületek szabályozása
(1) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(2) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(3) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.
(4) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
(5) Z-1 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- a pihenést és testedzést szolgáló építmény (pl. sétaút, pihenőhely, tornapálya, játszótér stb.);
- utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
- közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
- a terület fenntartásához szükséges épületek.
(6) Z-2 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- a pihenést és testedzést szolgáló építmény (pl. sétaút, pihenőhely, tornapálya, játszótér stb.);
- utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
- közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
- a vendéglátó épületek;
- a terület fenntartásához szükséges épületek.
(7) Zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.
Erdőterületek szabályozása
(1) Erdőterületeken az erdőgazdálkodási tevékenység az illetékes erdészeti hatóságának engedélyével folytatandó.
(2) Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen 10 hektárt meghaladó területnagyságú földrészleten a terület legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével az erdő rendeltetésének megfelelő, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el szabadonállóan.
(3) Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
Mezőgazdasági területek szabályozása
(1) Mezőgazdasági területeken földművelési tevékenység csak a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.
(2) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el az alábbi előírások szerint:
a) 1500 m2 alatti telken épület nem helyezhető el,
b) 1500 m2 feletti telken 3 %-os beépítettséggel.
(3) Általános mezőgazdasági területen belül megkülönböztetünk védett általános mezőgazdasági övezeteket (Má-2, Má-3, Má-4).
(4) Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 3000 m2 területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
c) A területen birtokközpontok is kialakíthatók.
d) A területen lakóépület az alábbiak szerint helyezhető el:
- Szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén 3000 m2 feletti telken, a földrészlet 1,5 %-os beépítésével, de egy földrészleten legfeljebb 200 m2 beépített területtel,
- Egyéb művelési ág esetén 6000 m2 feletti telken, a földrészlet 1,5 %-os beépítésével, de egy földrészleten legfeljebb 200 m2 beépített területtel,
- Lakóépület megengedett legnagyobb építménymagassága: 4 m.
- Gépjármű tároló kizárólag a lakóépülettel egy tömegben alakítható ki.
- A földrészlet elő-, oldal- és hátsó telekhatárán létesíthető kerítés magassága legfeljebb 1,8 m, áttört jellegű lehet.
(5) Má-2 jelű általános mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 3000 m2 területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) A területen kizárólag az állattartáshoz, legeltetéshez szükséges építmények helyezhetők el.
c) Lakóépület a területen nem alakítható ki.
d) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
e) A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki, az övezeten kívül elhelyezkedő birtokközpontba birtoktestként a vonatkozó előírások betartásával beszámítható.
(6) 11
(7) Má-4 jelű általános mezőgazdasági területen épület nem helyezhető el.
(8) Kertes mezőgazdasági területen a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el az alábbi előírások szerint:
a) 720 m2 alatti telken épület nem helyezhető el,
b) 720-1500 m2 közötti telekméreten – kivétel nádas, gyep, szántó művelési ágú földrészletek- tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el a telek 3 %-os beépítésével,
c) 1500 m2 feletti földrészlet - művelési ágtól függetlenül – területének 3 %-a beépíthető.
(9) Mk-1 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 800 m2 területű telek alakítható ki.
a) Az övezetben épület nem helyezhető
(10) Mk-2 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 1500 m2 területű, és legalább 20 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 5 m előkert-mélységgel.
c) Megengedett építménymagasság legfeljebb 3,5 m.
d) A területen birtokközpont kialakítható.
(11) Mk-3 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 800 m2 területű, és legalább 14 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) A telek épület elhelyezésére szolgáló területrésze oldalhatáron álló beépítésű. Új épületet, építményt a szabályozási terven jelöltek szerint, ennek hiányában legalább 3 m előkert-mélységgel kell kialakítani.
c) Megengedett beépítési érték: 720 m2 – 1000 m2 közötti telekméret esetén 4 %
1000 m2 –nél nagyobb telekméret esetén 3 %
d) Megengedett építménymagasság legfeljebb 3,5 m.
e) A területen állattenyésztés és az ehhez kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás építményei nem helyezhetők el.
f) Az elhelyezhető épületek építészeti kialakítására az alábbiak vonatkoznak:
- Új épület kizárólag 35-45 °-os magastetővel létesíthető, kontyolás engedélyezett
- Tetőtér-beépítés engedélyezett,
- Hullámpala tetőhéjazati anyagként nem alkalmazható,
- Épített kerítés nem létesíthető.
g) A területen lakóépület nem helyezhető el.
h) A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.
V. Fejezet
KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA
Belterületi határ megállapítása
(1) A település meglévő belterületi határvonala a szabályozási terven jelölt módon változtatható meg.
Védőtávolságok szabályozása
(1) Szénhidrogén termékvezeték és földgázvezetékek mentén a jogszabályban előírt biztonsági övezetre vonatkozó előírások betartandók.
(2) Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok betartása mellett helyezhető el.
(3) Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m védőtávolságon belül épület nem helyezhető el. Felszíni vízfolyás mindkét partja mentén a partéltől számított 6 méter sáv szabadon hagyandó, amelyen belül nem építhető építmény, nem ültethető növényzet.
(4) Meglévő állattartó telep korszerűsítése, bővítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a külön jogszabályok szerinti védőtávolságok betartandók.
(5) A külterületi szennyvízvezeték védőtávolsága 3-3 m.
(6) A külterületi vízvezeték védőtávolsága 4-4 m.
(7) A külterületi telefon gerincvezeték védőtávolsága 3-3 m.
(8) A vízmű kutak vízjogi engedélyben meghatározott védőterületén kívül az ivóvízellátás egyéb létesítményeire (tárolók, vízkezelők, vezeték) a hatályos jogszabály állapít meg védőtávolságot.
(9) Szennyvízátemelők, szennyvíztisztító telepek, szennyvíz iszapkezelők vonatkozásában – azok technológiájától, nagyságától és védettségétől függően a hatályos jogszabály állapít meg védőtávolságot.
(10) Egyéb vízi létesítmények vonatkozásában betartandók a hatályos jogszabályban foglalt védőtávolságok.
VI. Fejezet
A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA
Az épített környezet védelmének szabályozása
(1) 12 A
2. melléklet szerinti műemléki védettségű ingatlan területén minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység a hatályos jogszabály szerint, örökségvédelmi engedéllyel végezhető. Műemlék-épületek építési ügyeiben az illetékes hivatal építési hatóságként jár el.
(2) 13 A
2. melléklet szerinti műemléki környezet területén minden építési tevékenység a hatályos építési jogszabályok szerint. végezhető.
(3) Régészeti érintettség esetén a hatályos jogszabály alapján kell eljárni.
(4) 14 Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő engedélyköteles talajbolygatással járó tevékenység végzéséhez, valamint a művelési ág megváltoztatásához kapcsolódó eljárásban az illetékes hivatal szakhatóságként vesz részt.
(5) 15 A védett régészeti lelőhelyen végzett 50 cm - t meghaladó gépi földmunka örökségvédelmi engedélyköteles tevékenység.
(6) 16 Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet, régészeti emlék vagy régészeti jelenség kerül elő, a területileg illetékes feltárásra jogosult szervet (Tolna megyében a Wosinsky Mór Megyei Múzeumot) értesíteni kell, a további intézkedésiga munkálatokat fel kell függeszteni a terület őrzéséről a megtaláló köteles gondoskodni.
(7) 17
(8) 18 A jogszabályban meghatározott nagyberuházások esetében a régészeti feladatok tartalma előzetes régészeti dokumentáció elkészítése után kerül meghatározásra, az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére, a Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központja jogosult.
(9) 19 A régészeti örökséget érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.
(10) 20 Nagyberuházások esetén az engedélyezési eljárásban az adott beruházásra vonatkozó előzetes régészeti dokumentáció az eljáró hatósághoz benyújtott kérelem kötelező melléklete.
A helyi védelem szabályozása
(1) A helyi egyedi védlem alá helyezett objektumok körét jelen rendelet függeléke tartalmazza.
(2) Helyi védett épületen antenna, parabola, homlokzati égéstermék kivezető, hűtő vagy fűtő berendezés külső egysége, mesterséges szellőzés, fémkémény, gázvezeték, valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés csak a közterületről nem látható épületrészre helyezhető el.
(3) Helyi védett épületen, vagy ahhoz tartozó kerítésen legfeljebb 0,25 m2 nagyságú reklámtábla, hirdető felület helyezhető el, az épület formavilágához, anyaghasználatához, színezéséhez illeszkedően, utcaképet nem zavaró kialakítással.
(4) Védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek).
(5) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását – hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítését a védettség nem akadályozza.
(6) Védett épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(7) A helyi védelem alatt álló és az Örökségvédelmi hatástanulmányban arra javasolt épületeket és építményeket érintő valamennyi tervet a jóváhagyásra, illetve hatósági engedélyezési eljárásra történő benyújtás előtt, illetve az önkormányzati döntések szakszerűségének megalapozása érdekében a települési, annak hiányában a megyei főépítész véleményezi.
(8) A helyi építészeti értékek védelme és a településkép alakítása érdekében a vonatkozó jogszabályok alapján helyi építészeti-műszaki tervtanács működtethető, amelynek működéséről szóló rendeletében meghatározott módon és az abban foglalt esetekben a tervtanács általi véleményezést kell lefolytatni.
(9) A helyi építészeti-műszaki tervtanács által véleményeztetett tervhez a
(7) bekezdésben meghatározott főépítészi véleményt nem kell csatolni.
(10) A védett településképet és építményeket, egyedi tájértékeket érintő építésügyi hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság előírhatja különösen:
a) a jellemző helyi építőanyag használatát, jellegzetes építészeti forma vagy tömeg helyreállítását, illetve visszaállítását, továbbá
b) az építménynek az értékvédelem és a környezethez való illeszkedés követelményeinek megfelelő kialakítását, valamint
c) az építmény külső helyreállítását (pl. homlokzat- és nyílászárók színezését, egységes kialakítását, cseréjét) és az építmény előnyösebb építészeti megjelenését szolgáló egyéb munkákat.
VII. Fejezet
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
(1) Az Önkormányzat az ÉTV 27. §. értelmében kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, államigazgatási határozattal kerülhet sor.
(1) A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken, illetve az ipari és kereskedelmi, szolgáltató terület-felhasználásba sorolt ingatlanok telekhatára mentén 5 méteres sávba – kivéve, ha a telekhatár ipari vagy kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe sorolt ingatlannal határos- 3 szintes növényzet telepítendő a használatbavételi engedély megadásáig.
(2) Beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el.
VIII. Fejezet
(1) Jelen rendelet hatályba lépésével a Tevel Községi Közös Tanács 2/1989. (XII.18.) rendelete, valamint Tevel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Tevel község zártkerti területének szabályozási és építési előírásairól szóló 6/1991. (VIII.29.) Ök. rendelete hatályát veszti.
(2) Jelen rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba.
1. Tevel község régészeti lelőhelyei
1. Középső bronzkori (Mészbetétes edények népe) település.
Hrsz.: 061
2. Római kori település.
Hrsz.: 028, 042/3, 042/5, 043/1, 043/2, 044
3. Későbronzkori település.
Hrsz.: 040/4, 040/5, 041, 042/3, 042/5
4. Őskori (bronzkori?) település.
Hrsz.: 064/2; 065/2, 065/3, 065/4, 065/5, 065/6, 065/7
5. Kelta sír.
Hrsz.: 064/1,064/2, 062
6. Berencs (?) falu középkori falu és temploma.
Hrsz.: 063, 064/2, 064/3, 066, 067/1, 067/7, 082/5, 082/7, 083/1, 083/2, 084, 085/5, 085/6, 085/7
7. Középső bronzkori (Mészbetétes edények népe) település.
Hrsz.: 069/1, 069/2
8. Késő rézkori (Baden-kultúra) település.
Hrsz.: 069/1, 069/5, 069/6, 069/7, 069/8
9. Késő rézkori (Baden-kultúra) település.
Hrsz.: 082/7, 085/3, 086, 089/3
10. Római kori település.
Hrsz.: 036/2, 036/3.
11. Középkori falu és temető.
Hrsz.: 019/7, 020, 021, 022, 023/1-2, 027,
12. Ismeretlen korú település.
Hrsz.: 011/6, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98
13. Árpád-kori földvár.
Hrsz.: 76; 78; 79/1; 82, 83.
14. Római kori település, Árpád-kori és középkori falu, későközépkori pénzhamisító-műhely.
Hrsz.: 0118, 0119, 0120, 0131/1, 0131/2, 0131/3, 0131/4, 0131/9, 0133/6
15. Római kori település.
Hrsz.: 0135, 0137/3, 0137/4.
16.: Későrézkori (Baden-kultúra) település.
Hrsz.: 0103/2, /4, 0104/2, 0104/3, 0136, 0137/4, 0141, 0145/15, 0146/10, 816, 817, 818, 827
17. Ismeretlen korú csontváz.
Hrsz.: 1, 37, 670/1, 670/2, 671.
18. Ismeretlen korú temető.
Hrsz.: 360/2
19. Bronzkori temető (?)
Hrsz.: 05/3,05/4, 05/5, 06, 07/1, 07/3, 07/4
20. Kelta temető.
Hrsz.: 04/1.
21. Későrézkori (Baden-kultúra) település és középső bronzkori (mészbetétes edények népe) település.
Hrsz.: 0148/1, 0148/2, 0148/3, 0148/4,0148/6, 0148/7; 468/4, 468/6, 472, 474, 475, 479, 501/2; 502/1; 503, 504, 505, 506, 507, 508, 509, 510; 511/2, 512, 519, 520, 521, 522, 523, 524, 525, 526, 527, 528.
22. Neolit (Lengyeli-kultúra) telep és temető.
Hrsz.: 511/2, 512, 514/1, 514/2, 515, 516, 517/1, 517/2, 518, 519, 520, 521, 522, 523, 524, 525, 526, 527, 528, 529, 530, 531, 532, 533, 534, 535, 536, 537, 538/1, 538/2, 538/4, 538/5, 539, 543, 544, 545/1, 545/2, 0149, 0151/5, 0161/4, 0161/5, 0161/6
23. Későbronzkori település.
Hrsz.: 0145/14, 0145/17, 0145/18, 0146/10, 0146/13, 0150/1, 0152
24. Középkori település.
Hrsz.: 0167/2, 0167/3,0167/7, 0168, 0173/47, 0173/48, 0173/49, 173/50
25. Római temető.
Hrsz.: 0177/3, 0177/4, 0177/5, 0177/6, 0177/7
26. Ismeretlen korú telep (?)
Hrsz.: 0146/4, 0146/6, 0146/7, 0146/12, 377, 378, 379, 380, 381, 382, 383, 384, 385, 386.
27. középkori falu
Hrsz.: 0177/1, 0177/2.
Tevel község műemlékei
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
1 |
törzsszám |
azonosító |
védelem fajtája |
hrsz. |
település |
cím |
név |
2 |
4129 |
8778 |
Műemlék |
012/20 |
Tevel |
(külterület: településtől délnyugatra, 65. sz. út mellett) |
R. k. kápolna |
3 |
4129 |
22530 |
Műemléki környezet |
012/19 |
Tevel |
|
R. k. kápolna ex-lege műemléki környezete |
4 |
4128 |
8777 |
Műemlék |
671 |
Tevel |
Templom tér |
R. k. templom |
5 |
4128 |
22528 |
Műemléki környezet |
1, 670/1, 670/2, 673, 674 |
Tevel |
|
R. k. templom ex-lege műemléki környezete |
6 |
4127 |
8779 |
Műemlék |
308 |
Tevel |
Kápolna utca |
Szt. Rókus Rozália kápolna |
7 |
4127 |
22533 |
Műemléki környezet |
300/3, 304, 305, 307, 309, 310/1, 340, 342, 343, 345 |
Tevel |
|
Szt. Rókus Rozália kápolna ex-lege műemléki környezete |
3. melléklet: Natura2000 védettségű földrészletek helyrajzi számai
Lengyel-Hőgyészi erdő
(HUDD20026)
Tevel
040/2.
4. melléklet: A legkisebb ültetési távolságok
1. Beépítésre szánt területeken ültetési távolságok a telekhatárok és a növények között:
- Birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
- Minden egyéb gyümölcsbokor (pl: mogyoró) esetén 2 m,
- Törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva-, és mandulafa esetén 3,5 m,
- Cseresznyefa esetén 6 m,
- Dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetén 8 m.
a) szőlő, valamint 3, 0 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetén 0, 5 m,
b) 3, 0 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor esetében 1 m,
c) 3, 0 méternél magasabbra növő fák és bokrok esetén
2. Beépítésre nem szánt területeken a telekhatárok és a növények között:
d) gyümölcs faiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte-, ribiszke-, josta-, és málnabokor, valamint 1, 0 méternél magasabbra nem növő dísz- vagy védelem szerepű cserje (élősövény) esetén 0, 8 m,
e) minden egyéb gyümölcsbokor esetén 2, 0 m,
f) kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetén 4, 0 m,
g) dió- és gesztenyefa , továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8, 0 m.
3. Legkisebb telepítési távolság épülettől:
- 3, 0 méternél magasabbra nem növő fa, bokor és cserje esetében 1 m,
- 3, 0 méternél magasabbra növő fa, bokor és cserje esetében 3 m,
a) A település helyi védelem alatt álló értékei
|
Megnevezés |
Cím |
Hrsz. |
Védettségi fok |
1. |
lakóépület , csűr |
Petőfi S. u. 83. |
92 |
H |
2. |
feszület |
Petőfi S. u. |
134 |
H |
3. |
lakóépület , gazd.ép. |
Petőfi S. u. 178. |
87/2 |
H |
4. |
lakóépület , gazd.ép. |
Petőfi S. u. 105. |
140 |
H |
5. |
lakóépület |
Petőfi S. u. 76. |
83 |
H |
6. |
lakóépület |
Petőfi S. u. 108. |
147/1 |
H |
7. |
szobor |
Petőfi S. u. |
150 |
H |
8. |
lakóépület |
Petőfi S. u. 110. |
151 |
H |
9. |
lakóépület |
Petőfi S. u. 29. |
29 |
H |
10. |
lakóépület , pajta |
Petőfi S. u. 111. |
154/1 |
H |
11. |
lakóépület , istálló |
Petőfi S. u. 28. |
28 |
H |
12. |
lakóépület |
Petőfi S. u. 27. |
27 |
H |
13. |
kerítés |
Petőfi S. u. 25. |
25 |
H |
14. |
kerítés |
Petőfi S. u. 25/a. |
23 |
H |
15. |
kerítés |
Petőfi S. u. 22. |
20 |
H |
16. |
lakóépület |
Petőfi S. u. 21. |
19 |
H |
17. |
lakóépület, gazd.ép.,kút,kerítés |
Petőfi S. u. 17. |
13 |
H |
18. |
Gazdasági épület |
Petőfi S. u. 128. |
189 |
H |
19. |
Gazdasági épület |
Petőfi S. u. 13. |
9 |
H |
20. |
Lakóépület |
Petőfi S. u. 130. |
191 |
H |
21. |
Feszület |
Petőfi S. u. 257. |
670/1 |
H |
22. |
Óvoda |
Petőfi S. u. |
199-200 |
H |
23. |
Feszület, kapu |
Petőfi S. u. 285. |
209 |
H |
24. |
Kerítés, kapu |
Petőfi S. u. 447. |
653/2 |
H |
25. |
Kerítés |
Petőfi S. u. 446. |
653/1 |
H |
26. |
Lakóépület |
Petőfi S. u. 444. |
650 |
H |
27. |
Kerítés, lakóépület |
Petőfi S. u. 443. |
649 |
H |
28. |
Kerítés |
Petőfi S. u. 442. |
648 |
H |
29. |
Feszület |
Petőfi S. u. |
298 |
H |
30. |
Kerítés |
Závodi utca 429. |
635. |
H |
31. |
Lakó- és gazdasági épület |
Závodi utca 422. |
627. |
H |
32. |
lakóépület |
Závodi utca 414. |
619. |
H |
33. |
lakóépület |
Hőgyészi u. 97. |
109 |
H |
34. |
lakóépület |
Hőgyészi u.156. |
119 |
H |
35. |
lakóépület |
Hőgyészi u.157. |
120 |
H |
36. |
Lakóépület, pajta |
Hőgyészi u.158. |
121 |
H |
37. |
lakóépület, pajta |
Hőgyészi u.159. |
122 |
H |
38. |
Kerítés |
Hőgyészi u.166. |
131 |
H |
39. |
lakóépület , gazd.ép. , kerítés |
Hőgyészi u. 169. |
329 |
H |
40. |
gazd. ép. |
Hőgyészi u. 170. |
328 |
H |
41. |
kerítés |
Hőgyészi u. 151. |
234 |
H |
42. |
kerítés |
Hőgyészi utca 179. |
315. |
H |
43. |
lakó-, gazdasági épület, kerítés |
Hőgyészi utca 180. |
314. |
H |
44. |
lakó-, gazdasági épület, kerítés |
Hőgyészi utca 183. |
311. |
H |
45. |
keresztcsűr |
Hőgyészi utca 184. |
310/1. |
H |
46. |
lakóépület |
Hőgyészi utca 188. |
304. |
H |
47. |
lakóépület |
Fő u. 257. |
257 |
H |
48. |
szikvíz üzem épülete |
Fő u. |
282 |
H |
49. |
Rendőrség épülete |
Fő u. 300. |
418/1 |
H |
50. |
Üzlet |
Fő u. 404. |
287 |
H |
51. |
kerítés |
Dorogi utca 313. |
433. |
H |
52. |
lakóépület |
Dorogi utca 314. |
434. |
H |
53. |
kerítés |
Dorogi utca 315. |
435. |
H |
54. |
lakóépület |
Dorogi u. 320. |
494/1 |
H |
55. |
lakóépület |
Dorogi u. 321. |
495 |
H |
56. |
gazd. ép. |
Dorogi u. 323. |
497 |
H |
57. |
lakóépület |
Dorogi u. 327. |
501/1 |
H |
58. |
lakóépület , kerítés |
Dorogi u. 331. |
504 |
H |
59. |
Lakóépület, kerítés |
Dorogi u. 381. |
555 |
H |
60. |
lakóépület, kerítés |
Alkotmány utca 219. |
372. |
H |
61. |
lakóépület |
Alkotmány utca 212. |
364. |
H |
62. |
Lakóépület |
Mucsi u. 64. |
69 |
H |
63. |
Lakóépület |
Mucsi u. 42. |
44 |
H |
64. |
feszület |
Tevel-zombai út mentén |
0137/2 |
H |
65. |
kápolna |
Tevel-zombai út mentén |
0104/2 |
H |
66. |
feszület |
Tevel-zombai út mentén |
0103/2 |
H |
67. |
feszület |
Csurgó nevű erdős területen |
080/2 |
H |
68. |
feszület |
Kisdorogi út mentén |
0155/2 |
H |
69. |
feszület |
Hőgyészi út mentén |
092/2 |
H |
70. |
Kálvária |
Téglagyár fölött |
05/4 |
H |
71. |
téglagyár |
külterület |
07/1. |
H, MJ |
A település helyi botanikai értékei
Fák, fasorok:
Grizenvald majorhoz vezető út menti ezüst hársfasor (Tilia tomentosa) 0117/1 hrsz
43 db Tilia tomentosa törzs átmérő 60-100 cm.
Római katolikus templomhoz vezető lépcsősor két oldalát kísérő ezüst hársfasor (Tilia tomentosa), 671 hrsz
17 db Tilia tomentosa törzs átmérő 50-80 cm.
Római katolikus templom kertben lévő 1 db vadgesztenyefa (Aesculus hippocastanum), törzs átmérő 100 cm, 671 hrsz
Temető területén lévő 1 db ezüst hársfa (Tilia tomentosa), törzs átmérő 150 cm, 673 hrsz
Óvoda udvaron lévő lévő 1 db ezüst hársfa (Tilia tomentosa), törzs átmérő 100 cm, 200 hrsz
Tevel- Zombai földút melletti keresztet övező 2 db vadgesztenyefa (Aesculus hippocastanum), törzs átmérő 50 cm, 0137/2 hrsz
A település egyedi tájértéki
Kultúrtörténeti értékek:
feszület (Tevel-zombai út mentén)- 0137/2. hrsz
kápolna (Tevel-zombai út mentén)0104/2. hrsz
feszület (Tevel-zombai út mentén) 0103/2. hrsz
feszület (Csurgó nevő erdős területen) 080/2. hrsz
feszület (Kisdorogi út mentén) 0155/2. hrsz
feszület (Hőgyészi út mentén, major bejárata 092/2. hrsz )
kálvária 05/4. hrsz
R. k. kápolna (Tizennégy segítőszent: „Vierzehn Nothelfer Kapelle”), Hőgyészi út mellett, műemlék, 012/20. hrsz
A rendezési tervek alkalmazása során betartandó főbb jogszabályok
5. A termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény
10. A postáról szóló 2003. évi CI. Törvény
12. Az Országos Településrendezési és Építészeti Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet
14. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet
15. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet
16. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) kormányrendelet, valamint a 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet
17. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet
18. A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet
19. A veszélyes hulladékok kezeléséről szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet
20. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet
21. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet
22. A szennyvizek és szennyvíziiszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet
23. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet
24. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet
25. Az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003 (X. 28.) Kormányrendelet
26. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 2.) Kormányrendelet
27. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 379/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet
28. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 24.) Kormányrendelet
33. A légszennyezttségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyezőpontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet
35. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet
42.
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni vádelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valmint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet
Falusias lakóterület építési övezeteire vonatkozó építési előírások:
|
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
1 |
övezeti jele |
beépítés módja |
legkisebb kialakítható területe (m2) |
legkisebb kialakítható szélessége |
legkisebb kialakítható mélysége |
legnagyobb beépítettsége (%) |
Építmények
legkisebb- legnagyobb építménymagassága (m) |
minimális zöldfelületi aránya % |
2 |
Lf-1 |
O |
1000 |
18 |
50 |
20 |
4,0* |
40 |
3 |
Lf-2 |
O |
1000 |
20 |
45 |
20 |
4,5* |
40 |
4 |
Lf-3 |
O |
800 |
20 |
40 |
30 |
4,5* |
40 |
5 |
Lf-4 |
O |
600 |
18 |
35 |
30 |
6,0 |
40 |
6 |
Lf-5 |
O |
800 |
18 |
45 |
30 |
4,0* |
40 |
7 |
Lf-6 |
Sz |
2000 |
- |
- |
30 |
4,5** |
50 |
8 |
Lf-7 |
Sz |
4000 |
50 |
50 |
25 |
6*** |
40 |
9 |
Lf-8 |
Z |
800 |
18 |
35 |
30 |
4,5 |
40 |
10 |
Lf-9 |
U |
- |
- |
- |
100
24 |
6 |
0
25 |
O - oldalhatáron álló
Sz – szabadon álló
Z – zártsorú
U – úszótelkes
* mező- és erdőgazdasági építmények, valamint az állattartásra és terménytárolásra szolgáló falusi gazdasági épületek esetén: 6 m
** templom, harangtorony, harangláb esetén 10 m
*** Sportlétesítmény esetén 7 m ”