Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009 (V.29.) önkormányzati rendelete
Tevel község helyi építési szabályozásáról
Hatályos: 2022. 03. 15- 2022. 10. 19
Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009 (V.29.) önkormányzati rendelete
Tevel község helyi építési szabályozásáról
2022.03.15.
Tevel Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv) 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben és a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben és a 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések
(1) 1 Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező Tevel község Sz1 számú külterületi, Sz2 számú belterületi szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.
(2) Jelen rendelet hatálya Tevel község közigazgatási területére terjed ki.
(3) A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz. mellékletében szereplő jelkulcsán alapulnak, az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők.
(4) A jelkulcsban szereplő jelek kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges:
- szabályozási vonal és szabályozási szélesség,
- építési határvonal,
- építési övezeti és övezetei besorolás, lehatárolás,
- az egyes területek felhasználásának módja és határa,
- a közigazgtaási és belterületi határ vonala,
- a beépítésre szánt- nem szánt területek határa,
- beültetési kötelezettségű terület határa.
(5) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható
szabályozási elemek:
- a helyi vedettségű objektumok (épületek, botanikai értékek) köre,
- a védőterületek, védősávok határvonala, mérete.
(6) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható
irányadó jellegű jelek:
- az irányadó telekhatár,
- a megszüntető jel.
(7) Az irányadó telekhatár és a megszüntetendő jel jelen rendelet keretei között az érintett
tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módo-
sítható javaslat.
(8) 2
(9) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogsza-
bályok szerint kell eljárni.
(1) Építménymagasság: („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (1) való osztásából (F/L) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az
a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
(2) Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
Telekalakításra vonatkozó előírások
(1) A település területén telekalakítás csak az adott övezetben illetve építési övezetben szereplő paraméterekkel lehetséges, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkét.
(2) Az építési teleknek minősülő, az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület is szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető.
(3) Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telekterület-növeléssel járó telekalakítás azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is engedélyezhető.
(4) Az irányadó telekhatár javaslat jellegű szabályozási elem, amelytől eltérni az általános érvényű egyéb jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásainak betartása mellett lehet.
Épületek elhelyezésére vonatkozó általános előírások
(1) 4
(2) Új létesítmények építésekor, vagy meglévők átalakításakor, bővítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó tűzrendészeti jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében.
(3) 5
(4) A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer nem helyezhető el.
(5) 6
(6) Utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra helyezhető.
(7) 7
(8) 8
(9) Gazdasági és különleges területeken – ha a szabályozási terv szigorúbban nem rendelkezik - az építési hely határvonala a telekhatártól mért 5 m, de portaépület az előkertben is elhelyezhető.
(10) Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része indokolt esetben felújítható, de ezen a telekrészen nem bővíthető.
(11) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén új épület csak a hatályos jogszabályban előírt oldalkert megtartásával és az építmények közti távolság biztosításával helyezhető el.
(12) 9
(13) Hátsókert mélysége – az Lf-4* építési övezeten kívül és ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 6 m. Lf-4* építési övezetben a hátsókert mélysége 0 méter.
(14) Az elő- és oldalkert előírt, vagy a szabályozási terven jelölt legkisebb méretén belül nem lehet:
- növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor;
- szennyvízszikkasztó műtárgy;
- árnyékszék;
- kemence, húsfüstölő;
- állatkifutó;
- trágyatároló, komposztáló, továbbá
- siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.
(15) A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag,- folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.
(16) Az állattartás céljára szolgáló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok:
|
lakóépülettől
(m) |
ásott kúttól
(m) |
fúrt kúttól
(m) |
vízvezetéktől
(m) |
kerti csaptól
(m) |
Baromfi félék* ketrece, ólja, kifutója |
6 |
10 |
5 |
2 |
1 |
Kistestű haszonállat** istállója, ólja, kifutója |
10 |
15 |
5 |
2 |
3 |
Nagytestű haszonállat*** istállója, kifutója |
10 |
15 |
5 |
2 |
3 |
Trágyatároló |
15 |
15 |
10 |
5 |
5 |
* - tyúk, gyöngyös, pulyka, lúd, kacsa, galamb, stb.
** - juh, kecske, sertés
*** - ló, öszvér, szarvasmarha, szamár, bivaly, stb.
(17) 10
(18) 11
ter magas lehet. Házi szélerőmű elő-, és oldalkertben nem helyezhető el, szomszédos la-
kóépülettől legalább 20 méter távolságot kell tartani.
Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános előírások
(1) 12
(2) 13
(3) Terepszint alatti építmények (alagsor, pince) egy szint mélységben, az építési helyen belül létesíthetők, az 5. § (2) bekezdését figyelembe véve.
(4) 14
(5) 15
(6) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.
Általános földtani és talajvédelmi követelmények
(1) Az építési engedélyezési tervnek tisztáznia, ábrázolnia és értékelnie kell az építési terület pince és üregviszonyait.
(2) Pinceszint, alagsor nem létesíthető belvízveszélyes területen, valamint a községen észak-déli irányban átfolyó faluárok partélétől 30-30 méteren belül.
(3) 16
(4) 17
(5) A partfallal érintett telek tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlanán lévő nyitott kőzettér stabil állapotát biztosító feltételek fenntartásáról (a partfal peremvonala fölötti vízelvezetésről, bélelés nélküli pince, üreg megerősítéséről vagy szakszerű betömedékeléséről), illetve az instabil állapotú partfal megerősítéséről.
(6) A település területére jellemző építés-hidrológiai viszonyok miatt az építmények körül olyan állapotokat kell létrehozni, hogy biztosított legyen a felszíni vizek természetes elfolyása a közeli befogadóba, valamint a felszíni vizek célzatos elvezetése a meglévő épített környezet állagát nem veszélyeztetheti.
(7) A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.
(8) Az ivóvízellátás létesítményeinél a vonatkozó jogszabályban előírt védőtávolságokat be kell tartani és az előírt védelemről gondoskodni kell.
(9) 18
(10) A parti sávok, a vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatánál és hasznosításánál a vonatkozó jogszabályok előírásai betartandók.
(11) Vízeróziónak kitett területen az erdő, szőlő-, gyümölcsös, rét- és legelőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága csak erdő, szőlő-, gyümölcsös, rét- vagy legelőművelési ágba változtatható.
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
(1) 19
(2) 20
(3) Bányászati tevékenység végzéséhez környezetvédelmi hatástanulmány készítendő.
(4) 21
A települési környezet védelmének általános szabályai
(1) 22 A település területén csak olyan tevékenység végezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértéket.
(2) 23
(3) 24
(4) Tisztítatlan szennyvizet nem lehet termőföldön elhelyezni.
(5) Hígtrágya a termőföldön csak külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően helyezhető el.
(6) A termőföldeken a földhasználó köteles olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.
(7) A település csapadékvíz hálózatában összegyülekező vizet be kell vonni a befogadóba, a termőföldön történő elszikkasztása tilos.
(8) A csapadékvizek károkozás nélküli elvezetéséről gondoskodni kell. Szennyezett csapadékvizek élővízbe nem vezethetők.
(9) A vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek a vizek és egyes közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére kizárólag állami tulajdonú vízfolyások (folyók, patakok, csatornák) tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, egyéb vizek és közcélú vízilétesítmények (tározók, belvíz- és öntözőcsatornák) partvonalától számított 3 méterig parti sáv biztosítandó.
(10) Külterületen parti sávban csak gyepgazdálkodás folytatható. Ettől eltérni csak a vonatkozó jogszabály előírásainak figyelembe vételével lehet.
(11) A község területén keletkező, 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket Bonyhád területén létesítendő átmeneti, állati tetemgyűjtő konténerbe kell elhelyezni, ahonnan a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő-helyre kell elszállítani.
(12) Felhagyott állati hulladéktemető területén 30 évig mezőgazdasági művelést nem szabad folytatni. Ezt a tilalmat a vonatkozó jogszabály alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie a földrészlet tulajdonosának.
(13) Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a jogszabályban előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket.
(14) Új közlekedési útvonalak létesítése esetén a meglévő védendő területekre vonatkozóan a hatályos jogszabályban meghatározott határértékeknek teljesülniük kell.
(15) 25
(16) Folyamatosan gondoskodni kell a termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről, továbbá a termőföldek között elhelyezkedő úthálózat fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása).
(17) Erdőterületeket érintő beruházások során vagy erdőtelepítés esetén a vonatkozó jogszabályok betartandók.
(18) A község közigazgatási területén történő növényültetésnél a 4. számú mellékletben megadott értékek betartandók.
A természet védelmének általános szabályai
(1) Tevel község közigazgatási területén magterület övezetnek minősül az európai közösségi jelentőségű Natura2000 hálózatba tartozó Lengyel-Hőgyészi erdők (HUDD20026) területe. Az övezeten belül betartandók a magasabb szintű jogszabályok előírásai.
(2) Ökológiai folyosó övezetbe az országos ökológiai hálózatba tartozó és jogszabállyal nem védett területek tartoznak. Az övezeten belül betartandók a magasabb szintű jogszabályok előírásai. Az övezetbe tartozó területeket a szabályozási tervlapok ábrázolják.
(3) Tevel község közigazgatási területén pufferterület övezetébe tartoznak a Natura2000 védettséget élvező Lengyel-Hőgyészi erdőkkel határos, annak védőövezetét képező területek, amelyeken a hatályos jogszabályok előírásai betartandók.
(4) Tevel község közigazgatási területén lévő tájképvédelmi övezetbe tartozó területeket külterületi szabályozási tervlapok ábrázolják.
(5) 26
(6) Egyedi tájértéknek minősül a tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.
(7) 27
(8) 28
I. Fejezet
A TERVEZÉSI TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA
A település területének felhasználása
(1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:
- falusias lakóterület;
- jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület;
- kereskedelmi-szolgáltató terület;
- különleges terület.
(2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:
- zöldterület;
- általános mezőgazdasági terület;
- kertes mezőgazdasági terület;
- gazdasági rendeltetésű erdőterület
- védelmi rendeltetésű erdőterület;
- közlekedési és közmű-elhelyezési terület;
- vízgazdálkodási terület.
II. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Lakóterületek szabályozása
(1) Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4, Lf-5, Lf-8 jelű falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- legfeljebb kétlakásos lakóépületek;
- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
- szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.);
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület;
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb - nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény;
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
- sportépítmény;
- gépjárműtároló.
(2) Lf-6 jelű falusias lakóterületen egyházi funkciók helyezhetők el.
(3) Lf-7 jelű (iskola) falusias lakóterületen elhelyezhető létesítmények:
- helyi igazgatási, oktatási, szociális,
- sportépítmény.
(4) Lf-9 jelű (volt szódaüzem) falusias lakóterületen elhelyezhető létesítmények:
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
- szálláshely szolgáltató épület.
(5) 29
(6) 30
(7) Falusias lakóterületen mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény és gépjárműtároló csak olyan telken helyezhető el, ahol meglévő vagy építési engedéllyel rendelkező lakóépület van.
(8) 31 A falusias lakóterületre vonatkozó építési előírásokat e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
(9) Lakóterületen, a telkek közterülettől mért 50 méteren túli része nem számítható be a zöldfelületi értékbe.
(10) 32
Gazdasági területek szabályozása
(1) Gksz-1, Gksz-3 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
- igazgatási és egyéb irodaépület;
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- gépjárműtároló.
(2) Gksz-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
- igazgatási és egyéb irodaépület;
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- üzemanyagtöltő,
- gépjárműtároló.
(3) Gksz-4 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
- igazgatási és egyéb irodaépület;
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével egyházi, oktatási, szociális és egyéb közösségi szórakoztató épület is elhelyezhető.
(4) Gip jelű, jelentős zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- bármilyen tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
- igazgatási és egyéb irodaépület;
- gépjárműtároló.
(5) Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3, Gksz-4 és Gip jelű övezetben haszon-állattartás belterületen a helyi állattartási rendelettel összhangban, külterületen pedig a vonatkozó jogszabályok betartása mellett engedélyezett.
(6) A gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti jele |
beépítés módja |
legkisebb kialakítható területe (m2) |
legkisebb kialakítható szélessége |
legkisebb kialakítható mélysége |
legnagyobb beépítettsége (%) |
építmények legnagyobb építménymagassága (m) |
minimális zöldfelületi aránya % |
Gksz-1 |
Sz |
4000 |
25 |
50 |
40 |
6 |
40 |
Gksz-2 |
Sz |
2500 |
25 |
50 |
30 |
8 |
40 |
Gksz-3 |
Sz |
2500 |
25 |
50 |
30 |
6 |
40 |
Gksz-4 |
Z |
1000 |
18 |
35 |
60 |
4,5 |
20 |
Gip |
Sz |
5000 |
50 |
100 |
30 |
8* |
40 |
Sz – szabadon álló
*33
Különleges területek szabályozása
(1) K-1 jelű különleges területen csak temető, és a temetőhöz tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
(2) K-2 jelű különleges terület kegyeleti parkként fenntartandó, körbe kerítendő. A területen épület nem helyezhető el.
(3) K-3 jelű különleges területen csak sportpályák, sportépítmények, és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.
(4) A K-1 és K-3 jelű különleges terület ingatlanai bekerítendők, és a kerítés mentén – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 10 m szélességben beültetési kötelezettség előírásai szerint évelő növényzet telepítendő.
(5) K-4 jelű különleges területen üzemanyag töltő állomás és az ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató létesítmény helyezhető el.
(6) K-1, K-2, K-3, K-4, K-5 és K-6 jelű különleges területen haszonállat-tartás nem megengedett.
(7) K-5 jelű különleges területen a bányászati tevékenységhez és a téglagyártáshoz szükséges létesítmények helyezhetők el.
(8) K-6 jelű különleges terület a szennyvíztisztításhoz szükséges létesítmények helyezhetők el. A terület bekerítendő.
(9) A különleges terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti jele |
beépítés módja |
legkisebb kialakítható területe (m2) |
legkisebb kialakítható szélessége |
legkisebb kialakítható mélysége |
legnagyobb beépítettsége (%) |
építmények legnagyobb építménymagassága (m) |
minimális zöldfelületi aránya % |
K-1 |
Sz |
2500 |
50 |
50 |
10 |
5* |
40 |
K-2 |
Sz |
K |
- |
- |
10 |
3 |
80 |
K-3 |
Sz |
5000 |
50 |
100 |
10 |
4,5 |
60 |
K-4 |
Sz |
2000 |
30 |
50 |
10 |
4,5 |
40 |
K-5 |
Sz |
5000 |
50 |
100 |
30 |
8 |
40 |
K-6 |
Sz |
5000 |
50 |
50 |
20 |
6 |
60 |
Z – zártsorú
Sz – szabadon álló
34*
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Közlekedési és közmű-elhelyezési területek szabályozása
(1) 35
(2) Az utak szabályozási szélességét legalább a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.
(3) Az utak besorolása:
Kategória |
Tervezési osztály |
Út megnevezése |
Övezet |
Szabályozási szélesség |
országos főút |
K.IV.B. |
65. számú főút Szekszárd-Tamási-Siófok |
Köu-1 |
Kialakult |
országos mellékút |
Külterület: K.VI.B. |
6535. számú Bonyhád-Teveli összekötőút
6537. számú Tevel- Kisvejkei összekötőút
63126. számú Murgai bekötőút |
Köu-2 |
Kialakult |
gyűjtő út |
B.V.c.D.
B. V. d. C. |
6535. számú út belterületi szakasza: Hőgyészi utca, Fő utca, Dorogi utca
6537. számú út belterületi szakasza. Závodi utca |
Köu-3 |
Kialakult |
külterületi kiszolgáló út |
K.VIII.B.
K.VIII.C.
K.V.C. |
külterületi kiszolgáló dülőutak |
Köu-4 |
Kialakult |
kiszolgáló út |
B. VI. d. C.
B. VI. d. D.
B.V.D.C. |
belterületi lakóutcák |
Köu-5 |
Kialakult |
önálló gyalogút övezete |
B.X. |
belterületi gyalogutak |
Köu-6 |
Kialakult |
önálló kerékpárút övezete |
K.IX. |
Országos, térségi és helyi jelentőségű kerékpárutak |
Köu-7 |
Kialakult |
(4) A település mezőgazdasági földútjainak fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása) folyamatosan gondoskodni kell.
(5) A szabályozási tervlapon tervezett fasorral jelölt utak északi oldalán legalább egy fasor ültetendő.
Vízgazdálkodási területek szabályozása
(1) 36
(2) 37
(3) 38
Zöldterületek szabályozása
(1) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(2) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(3) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.
(4) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
(5) Z-1 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- a pihenést és testedzést szolgáló építmény (pl. sétaút, pihenőhely, tornapálya, játszótér stb.);
- utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
- közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
- a terület fenntartásához szükséges épületek.
(6) Z-2 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- a pihenést és testedzést szolgáló építmény (pl. sétaút, pihenőhely, tornapálya, játszótér stb.);
- utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
- közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
- a vendéglátó épületek;
- a terület fenntartásához szükséges épületek.
(7) Zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.
Erdőterületek szabályozása
(1) 39
(2) Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen 10 hektárt meghaladó területnagyságú földrészleten a terület legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével az erdő rendeltetésének megfelelő, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el szabadonállóan.
(3) Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
Mezőgazdasági területek szabályozása
(1) Mezőgazdasági területeken földművelési tevékenység csak a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.
(2) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el az alábbi előírások szerint:
a) 1500 m2 alatti telken épület nem helyezhető el,
b) 1500 m2 feletti telken 3 %-os beépítettséggel.
(3) Általános mezőgazdasági területen belül megkülönböztetünk védett általános mezőgazdasági övezeteket (Má-2, Má-3, Má-4).
(4) Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 3000 m2 területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
c) A területen birtokközpontok is kialakíthatók.
d) A területen lakóépület az alábbiak szerint helyezhető el:
- Szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén 3000 m2 feletti telken, a földrészlet 1,5 %-os beépítésével, de egy földrészleten legfeljebb 200 m2 beépített területtel,
- Egyéb művelési ág esetén 6000 m2 feletti telken, a földrészlet 1,5 %-os beépítésével, de egy földrészleten legfeljebb 200 m2 beépített területtel,
- Lakóépület megengedett legnagyobb építménymagassága: 4 m.
- Gépjármű tároló kizárólag a lakóépülettel egy tömegben alakítható ki.
- A földrészlet elő-, oldal- és hátsó telekhatárán létesíthető kerítés magassága legfeljebb 1,8 m40.
(5) Má-2 jelű általános mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 3000 m2 területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) A területen kizárólag az állattartáshoz, legeltetéshez szükséges építmények helyezhetők el.
c) Lakóépület a területen nem alakítható ki.
d) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
e) A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki, az övezeten kívül elhelyezkedő birtokközpontba birtoktestként a vonatkozó előírások betartásával beszámítható.
(6) 41
(7) Má-4 jelű általános mezőgazdasági területen épület nem helyezhető el.
(8) Kertes mezőgazdasági területen a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el az alábbi előírások szerint:
a) 720 m2 alatti telken épület nem helyezhető el,
b) 720-1500 m2 közötti telekméreten – kivétel nádas, gyep, szántó művelési ágú földrészletek- tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el a telek 3 %-os beépítésével,
c) 1500 m2 feletti földrészlet - művelési ágtól függetlenül – területének 3 %-a beépíthető.
(9) Mk-1 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 800 m2 területű telek alakítható ki.
a) Az övezetben épület nem helyezhető
(10) Mk-2 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 1500 m2 területű, és legalább 20 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 5 m előkert-mélységgel.
c) Megengedett építménymagasság legfeljebb 3,5 m.
d) A területen birtokközpont kialakítható.
(11) Mk-3 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 800 m2 területű, és legalább 14 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) A telek épület elhelyezésére szolgáló területrésze oldalhatáron álló beépítésű. Új épületet, építményt a szabályozási terven jelöltek szerint, ennek hiányában legalább 3 m előkert-mélységgel kell kialakítani.
c) Megengedett beépítési érték: 720 m2 – 1000 m2 közötti telekméret esetén 4 %
1000 m2 –nél nagyobb telekméret esetén 3 %
d) Megengedett építménymagasság legfeljebb 3,5 m.
e) A területen állattenyésztés és az ehhez kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás építményei nem helyezhetők el.
f) Az elhelyezhető épületek építészeti kialakítására az alábbiak vonatkoznak:
- 42
- Tetőtér-beépítés engedélyezett,
- 43
- Épített kerítés nem létesíthető.
g) A területen lakóépület nem helyezhető el.
h) A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.
17/A. §44 [Beépítésre nem szánt különleges idegenforgalmi területek szabályozása]
(1) Kbid-1 övezeti jelű beépítésre nem szánt különleges idegenforgalmi területen csak a borturizmushoz kapcsolódó idegenforgalmi, szállás jellegű épületek, valamint a terület megműveléséhez szükséges gazdasági építmények helyezhetők el.
(2) Telekalakítás esetén legalább 800 m2 területű, és legalább 14 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
(3) A telek épület elhelyezésére szolgáló területrésze oldalhatáron álló beépítésű. Új épület legalább 3 m előkert-mélységgel helyezhető el.
(4) Megengedett legnagyobb beépítettség: 8 %
(5) Megengedett építménymagasság legfeljebb 3,5 m.
V. Fejezet
KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA
Belterületi határ megállapítása
(1) A település meglévő belterületi határvonala a szabályozási terven jelölt módon változtatható meg.
Védőtávolságok szabályozása
(1) Szénhidrogén termékvezeték és földgázvezetékek mentén a jogszabályban előírt biztonsági övezetre vonatkozó előírások betartandók.
(2) Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok betartása mellett helyezhető el.
(3) Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m védőtávolságon belül épület nem helyezhető el. Felszíni vízfolyás mindkét partja mentén a partéltől számított 6 méter sáv szabadon hagyandó, amelyen belül nem építhető építmény, nem ültethető növényzet.
(4) Meglévő állattartó telep korszerűsítése, bővítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a külön jogszabályok szerinti védőtávolságok betartandók.
(5) A külterületi szennyvízvezeték védőtávolsága 3-3 m.
(6) A külterületi vízvezeték védőtávolsága 4-4 m.
(7) A külterületi telefon gerincvezeték védőtávolsága 3-3 m.
(8) A vízmű kutak vízjogi engedélyben meghatározott védőterületén kívül az ivóvízellátás egyéb létesítményeire (tárolók, vízkezelők, vezeték) a hatályos jogszabály állapít meg védőtávolságot.
(9) Szennyvízátemelők, szennyvíztisztító telepek, szennyvíz iszapkezelők vonatkozásában – azok technológiájától, nagyságától és védettségétől függően a hatályos jogszabály állapít meg védőtávolságot.
(10) Egyéb vízi létesítmények vonatkozásában betartandók a hatályos jogszabályban foglalt védőtávolságok.
VI. Fejezet
A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA
Az épített környezet védelmének szabályozása
(1) 45
(2) 46
(3) Régészeti érintettség esetén a hatályos jogszabály alapján kell eljárni.
(4) 47
(5) 48
(6) 49 Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet, régészeti emlék vagy régészeti jelenség kerül elő, a területileg illetékes feltárásra jogosult szervet (Tolna megyében a Wosinsky Mór Megyei Múzeumot) értesíteni kell, a további intézkedésiga munkálatokat fel kell függeszteni a terület őrzéséről a megtaláló köteles gondoskodni.
(7) 50
(8) 51
(9) 52 A régészeti örökséget érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.
(10) 53
(7) 55
(8) 56
(9) 57
(10) 58
VII. Fejezet
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
(1) Az Önkormányzat az ÉTV 27. §. értelmében kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, államigazgatási határozattal kerülhet sor.
(1) A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken, illetve az ipari és kereskedelmi, szolgáltató terület-felhasználásba sorolt ingatlanok telekhatára mentén 5 méteres sávba – kivéve, ha a telekhatár ipari vagy kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe sorolt ingatlannal határos- 3 szintes növényzet telepítendő a használatbavételi engedély megadásáig.
(2) Beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el.
VIII. Fejezet
(1) Jelen rendelet hatályba lépésével a Tevel Községi Közös Tanács 2/1989. (XII.18.) rendelete, valamint Tevel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Tevel község zártkerti területének szabályozási és építési előírásairól szóló 6/1991. (VIII.29.) Ök. rendelete hatályát veszti.
(2) Jelen rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba.
tevel község régészeti lelőhelyei
1. Középső bronzkori (Mészbetétes edények népe) település.
Hrsz.: 028, 042/3, 042/5, 043/1, 043/2, 044
3. Későbronzkori település.
Hrsz.: 040/4, 040/5, 041, 042/3, 042/5
4. Őskori (bronzkori?) település.
Hrsz.: 064/2; 065/2, 065/3, 065/4, 065/5, 065/6, 065/7
6. Berencs (?) falu középkori falu és temploma.
Hrsz.: 063, 064/2, 064/3, 066, 067/1, 067/7, 082/5, 082/7, 083/1, 083/2, 084, 085/5, 085/6, 085/7
7. Középső bronzkori (Mészbetétes edények népe) település.
8. Késő rézkori (Baden-kultúra) település.
Hrsz.: 069/1, 069/5, 069/6, 069/7, 069/8
9. Késő rézkori (Baden-kultúra) település.
Hrsz.: 082/7, 085/3, 086, 089/3
10. Római kori település.
11. Középkori falu és temető.
Hrsz.: 019/7, 020, 021, 022, 023/1-2, 027,
12. Ismeretlen korú település.
Hrsz.: 011/6, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98
Hrsz.: 76; 78; 79/1; 82, 83.
14. Római kori település, Árpád-kori és középkori falu, későközépkori pénzhamisító-műhely.
Hrsz.: 0118, 0119, 0120, 0131/1, 0131/2, 0131/3, 0131/4, 0131/9, 0133/6
15. Római kori település.
Hrsz.: 0135, 0137/3, 0137/4.
16.: Későrézkori (Baden-kultúra) település.
Hrsz.: 0103/2, /4, 0104/2, 0104/3, 0136, 0137/4, 0141, 0145/15, 0146/10, 816, 817, 818, 827
17. Ismeretlen korú csontváz.
Hrsz.: 1, 37, 670/1, 670/2, 671.
18. Ismeretlen korú temető.
Hrsz.: 05/3,05/4, 05/5, 06, 07/1, 07/3, 07/4
21. Későrézkori (Baden-kultúra) település és középső bronzkori (mészbetétes edények népe) település.
Hrsz.: 0148/1, 0148/2, 0148/3, 0148/4,0148/6, 0148/7; 468/4, 468/6, 472, 474, 475, 479, 501/2; 502/1; 503, 504, 505, 506, 507, 508, 509, 510; 511/2, 512, 519, 520, 521, 522, 523, 524, 525, 526, 527, 528.
22. Neolit (Lengyeli-kultúra) telep és temető.
Hrsz.: 511/2, 512, 514/1, 514/2, 515, 516, 517/1, 517/2, 518, 519, 520, 521, 522, 523, 524, 525, 526, 527, 528, 529, 530, 531, 532, 533, 534, 535, 536, 537, 538/1, 538/2, 538/4, 538/5, 539, 543, 544, 545/1, 545/2, 0149, 0151/5, 0161/4, 0161/5, 0161/6
23. Későbronzkori település.
Hrsz.: 0145/14, 0145/17, 0145/18, 0146/10, 0146/13, 0150/1, 0152
Hrsz.: 0167/2, 0167/3,0167/7, 0168, 0173/47, 0173/48, 0173/49, 173/50
Hrsz.: 0177/3, 0177/4, 0177/5, 0177/6, 0177/7
26. Ismeretlen korú telep (?)
Hrsz.: 0146/4, 0146/6, 0146/7, 0146/12, 377, 378, 379, 380, 381, 382, 383, 384, 385, 386.
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
1 |
törzsszám |
azonosító |
védelem fajtája |
hrsz. |
település |
cím |
név |
2 |
4129 |
8778 |
Műemlék |
012/20 |
Tevel |
(külterület: településtől délnyugatra, 65. sz. út mellett) |
R. k. kápolna |
3 |
4129 |
22530 |
Műemléki környezet |
012/19 |
Tevel |
|
R. k. kápolna ex-lege műemléki környezete |
4 |
4128 |
8777 |
Műemlék |
671 |
Tevel |
Templom tér |
R. k. templom |
5 |
4128 |
22528 |
Műemléki környezet |
1, 670/1, 670/2, 673, 674 |
Tevel |
|
R. k. templom ex-lege műemléki környezete |
6 |
4127 |
8779 |
Műemlék |
308 |
Tevel |
Kápolna utca |
Szt. Rókus Rozália kápolna |
7 |
4127 |
22533 |
Műemléki környezet |
300/3, 304, 305, 307, 309, 310/1, 340, 342, 343, 345 |
Tevel |
|
Szt. Rókus Rozália kápolna ex-lege műemléki környezete |
Falusias lakóterület építési övezeteire vonatkozó építési előírások:
|
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
1 |
övezeti jele |
beépítés módja |
legkisebb kialakítható területe (m2) |
legkisebb kialakítható szélessége |
legkisebb kialakítható mélysége |
legnagyobb beépítettsége (%) |
Építmények
legkisebb- legnagyobb építménymagassága (m) |
minimális zöldfelületi aránya % |
2 |
Lf-1 |
O |
1000 |
18 |
50 |
20 |
4,0* |
40 |
3 |
Lf-2 |
O |
1000 |
20 |
45 |
20 |
4,5* |
40 |
4 |
Lf-3 |
O |
800 |
20 |
40 |
30 |
4,5* |
40 |
5 |
Lf-4 |
O |
600 |
18 |
35 |
30 |
6,0 |
40 |
6 |
Lf-5 |
O |
800 |
18 |
45 |
30 |
4,0* |
40 |
7 |
Lf-6 |
Sz |
2000 |
- |
- |
30 |
4,5** |
50 |
8 |
Lf-7 |
Sz |
4000 |
50 |
50 |
25 |
6*** |
40 |
9 |
Lf-8 |
Z |
800 |
18 |
35 |
30 |
4,5 |
40 |
10 |
Lf-9 |
U |
- |
- |
- |
100
66 |
6 |
0
67 |
O - oldalhatáron álló
Sz – szabadon álló
Z – zártsorú
U – úszótelkes
* mező- és erdőgazdasági építmények, valamint az állattartásra és terménytárolásra szolgáló falusi gazdasági épületek esetén: 6 m
** templom, harangtorony, harangláb esetén 10 m
*** Sportlétesítmény esetén 7 m ”
Natura2000 védettségű földrészletek helyrajzi számai
040/2.
A legkisebb ültetési távolságok
1. Beépítésre szánt területeken ültetési távolságok a telekhatárok és a növények között:
- Birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m ,
- Minden egyéb gyümölcsbokor (pl: mogyoró) esetén 2 m ,
- Törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva-, és mandulafa esetén 3,5 m ,
- Cseresznyefa esetén 6 m ,
- Dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetén 8 m .
a) szőlő, valamint 3, 0 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetén 0, 5 m ,
b) 3, 0 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor esetében 1 m ,
c) 3, 0 méternél magasabbra növő fák és bokrok esetén
2. Beépítésre nem szánt területeken a telekhatárok és a növények között:
d) gyümölcs faiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte-, ribiszke-, josta-, és málnabokor, valamint 1, 0 méternél magasabbra nem növő dísz- vagy védelem szerepű cserje (élősövény) esetén 0, 8 m ,
e) minden egyéb gyümölcsbokor esetén 2, 0 m ,
f) kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetén 4, 0 m ,
g) dió- és gesztenyefa , továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8, 0 m .
3. Legkisebb telepítési távolság épülettől:
- 3, 0 méternél magasabbra nem növő fa, bokor és cserje esetében 1 m ,
- 3, 0 méternél magasabbra növő fa, bokor és cserje esetében 3 m ,