Tevel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

 I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §

(1) A rendelet célja Tevel község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

 a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

 b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

 c) településképi követelmények meghatározásával;

 d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

 e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

 a) Áttört jellegű kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya nem haladja meg a teljes kerítés felület 60 %-át. Az áttört jellegű kerítés legfeljebb 60 cm magas lábazattal, a lábazat felett legfeljebb 60 cm szélességű tömör felületekkel (pillérek) rendelkezhet.

  b) Építészetileg egységes megjelenés: a homlokzat összetartozó építészeti elemeinek (falfelület, tetőfelület, tetőfelépítmények, nyílászárók, lábazat, párkányok, nyílászáró-keretezések, ornamentális díszítések) egységes formájú, anyagú és színű megjelenítése.

 c) Információs vagy más célú berendezés: közterületen elhelyezett, lábakon álló, faszerkezetű, kétoldalú tábla, melynek egyik oldalán a község térképe, vagy egyéb közérdekű információk, másik oldalán reklámok jeleníthetők meg.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata

2. §

A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség

  a)  meghatározása, dokumentálása,

  b)  védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

  c)  megőrzése, megőriztetése, károsodásának megelőzése,

  d)  a lakossággal történő megismertetése.

3. A helyi egyedi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

3. §

  (1) A helyi egyedi védelem alá helyezés a településképi értékvizsgálat alapján, vagy egyéni kezdeményezésre történhet.

  (2) Egyéni kezdeményezés esetén a helyi egyedi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a Polgármesternél.

  (3) A helyi egyedi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés iránti kezdeményezésnek tartalmazni kell az érintett épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám), a kérelem rövid indokolását.

  (4) A helyi egyedi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a kezdeményezőt és a tulajdonost a Polgármester írásban értesíti.

  (5) A helyi egyedi védettség alá helyezésre, vagy megszüntetésre irányuló javaslatot a döntést megelőzően legalább 30 napra az önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

  (6) Egyéni kezdeményezés esetén a védetté nyilvánításhoz a települési főépítész, vagy ilyen feladatra jogosult tervező által készített egyedi településképi értékvizsgálat szükséges.

  (7) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész, illetve annak hiányában a Polgármester gondoskodik.

  (8) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény csak a védettség törlése után bontható el.

4. A helyi építészeti örökség nyilvántartására vonatkozó kötelezettségek

4.§

  (1) A települési főépítész, annak hiányában a Polgármester gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről.

  (2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

     a)  a védett értéket tartalmazó ingatlan címét (utca, házszám) és helyrajzi szám,

     b)  a védett érték (épület esetén épület, épületrész) megnevezését,

     c)  a védettséget elrendelő határozat számát,

     d)  a védett érték tulajdonosának (tulajdonosainak) nevét,

     e)  a védett érték fényképét (ha lehetséges, fénykép-dokumentációját) és amennyiben rendelkezésre áll, a védett érték műszaki tervdokumentációját,

     f)  a védett értékre vonatkozó korrekciós javaslatot.

5. A helyi egyedi védelem meghatározása

5. §

A település helyi egyedi védelem alatt álló építményeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

6. §

A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni. A használat, az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

7.§

Tevel Község településképi szempontból meghatározó területei a rendelet 2. térkép-mellékletében lehatárolt:

a) „A” jelű terület (településmag);

b) „B” jelű terület (egyéb belterületi lakóterületek);

c) „C” jelű terület (szőlőhegy);

d) „D” jelű terület (tájképvédelmi és ökológiai szempontból frekventált területek).

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

8. §

A település Helyi Építési Szabályzatában megállapított gazdasági, valamint általános mezőgazdasági területen álló épületek kivételével épület közterületről látszó homlokzati falának külső burkolataként, valamint 15°-nál meredekebb hajlásszögű tetőfedés anyagaként nem alkalmazható fém vagy műanyag sík-, hullám- vagy trapézlemez.  

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

9. §

(1) „A” jelű terület lakótelkein a közterület felőli építési határvonal – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik - az utcában lévő beépített ingatlanok többségének előkert-mélysége által meghatározott vonal, melyre új főépítmény közterület felé néző homlokzat-felületének legalább 80 %-át rá kell illeszteni.

(2) „B” jelű területen lakótelkein a közterület felőli építési határvonal – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik - az utcában lévő beépített ingatlanok többségének előkert-mélysége által meghatározott vonal, melyre új főépítmény közterület felé néző homlokzat-felületének legalább 60 %-át rá kell illeszteni.

10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

10. §

(1) Településképi szempontból meghatározó „A”, „B”, „C” és „D” jelű területen:

    a) az épületek közterület felől látható homlokzati falfelületének színezése során harsány, rikító színek nem alkalmazhatók;

    b) tető-felújítás és új építés esetén nem alkalmazhatók a natúr égetett cserép vörös-barna színárnyalataitól eltérő színű tetőfedő anyagok;

    c) felújítás során főépítmény közterületről látható homlokzatának építészetileg egységes megjelenése nem változtatható meg;

    d) közterület felé néző homlokzaton parabola-antenna és homlokzatra szerelt kémény, klíma kültéri egység nem helyezhető el.

(2) „A” és „C” jelű területen:

    a) új főépítmény fő tetőidomát nem szabad 35°-nál alacsonyabb, vagy 45°-nál meredekebb hajlású magastetővel kialakítani, a tetősíkból kiugró tetőfelépítmény (torony, tetőablak), továbbá erkély és loggia nem létesíthető;

    b) új építés vagy tető-felújítás esetén főépítmény tetőfedő anyagaként nem alkalmazható a vörös vagy barna színárnyalatú égetett cserép, betoncserép, vagy az égetett cserép formáját és színét tökéletesen utánzó cserepes lemez kivételével más héjazati anyag;

    c) homlokzati falfelület lábazat feletti részén nem alkalmazható vakolaton, vagy téglaburkolaton kívül más burkolati felület.

(3) „B” jelű területen:

    a) főépítmény tetőfedő anyagaként sík fémlemez, trapézlemez, műanyag hullámlemez, hullámpala, síkpala és bitumenes lemez nem alkalmazhatók;

    b) új főépítmény fő tetőidomát nem szabad 30°-nál alacsonyabb, vagy 45°-nál meredekebb hajlású magastetővel kialakítani.

(4) „A”, „B”, „C” és „D” jelű területen:

    a) Lakó- és vegyes területen ingatlanonként legfeljebb 2 m² befoglaló méretű, a helyben működő vállalkozást népszerűsítő cégtábla, üzletfelirat, továbbá ezen felül legfeljebb egy darab, legfeljebb 0,7 m² oldal-felületű cégér helyezhető el.

    b) Üzlethelyiség kirakat-felületének legfeljebb 20 %-a a helyben működő vállalkozást népszerűsítő felirat, grafikai megjelenítés céljára használható fel.

    c) Gazdasági területen ingatlanonként legfeljebb 10 m² felületű, a helyben működő vállalkozást népszerűsítő cégtábla, üzletfelirat, hirdetőtábla helyezhető el.

    d) Ingatlanonként egy darab 1 m² legnagyobb befoglaló méretű, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés elhelyezhető.

    e) Lakossági apróhirdetések kizárólag az önkormányzat által e célra rendszeresített apróhirdetési táblákon helyezhetők el.

11. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

11. §

A helyi védelem alatt álló építményekre az alábbi előírások vonatkoznak:

   a) helyi védelem alatt álló épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek), belső korszerűsítés, átalakítás és bővítés azonban megengedett.

   b) helyi védelem alatt álló épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati-, utcaképi megjelenése ne változzon, a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

   c) helyi védelem alatt álló épület homlokzatainak, vagy egyéb épületrészeinek esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során településképi eljárás keretében korrigáltatható az egységes építészeti kialakítás érdekében.

   d) parabola-antenna, homlokzati égéstermék kivezető, hűtő vagy fűtő berendezés külső egysége, fémkémény, gázvezeték, valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény csak közterületről nem látható épületrészen helyezhető el.

   e) helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését, egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit, eredeti anyaghatását, eredeti színhatását (ha ismert), ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását, eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

   f) Helyi védelem alatt álló emlékművet, szobrot, keresztet eredeti formájában kell megtartani, felújítás esetén az ismert eredeti állapot visszaállítandó.

12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

12. §

(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a kiemelten kezelendő tájképvédelmi területbe nem tartozó, beépítésre nem szánt területek alkalmasak.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a településképi szempontból meghatározó „A”, „B”, és „C” jelű területek nem alkalmasak.

(3) A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények terepszinttől mért 3 m-nél magasabb tartószerkezeti részei csak fémszerkezetből vagy fából készíthetők.

(4) 20 kV-nál magasabb feszültségű új elektromos távvezeték beépítésre szánt területen nem helyezhető el.

(5) 0,4 - 20 kV közötti feszültségű új elektromos vezeték belterületen csak terepszint alatt helyezhető el.

(6) 0,4 kV feszültséget meg nem haladó új, vagy átépítésre kerülő elektromos vezeték, valamint hírközlési vezeték „A” jelű területen csak terepszint alatt helyezhető el.

(7) Új, vagy rekonstrukcióra kerülő hírközlési vezeték terepszint alatt, vagy – amennyiben az érintett utcaszakaszon rendelkezésre áll - meglévő elektromos hálózat tartószerkezetére szerelve helyezhető el.

(8) Önálló távközlési  antennatorony és szélerőmű nem helyezhető el és nem  korszerűsíthető belterületen, tájképvédelmi területen, és régészeti lelőhely területen.

13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

13. §

(1) Utasvárók oldalfelületén utasvárónként legfeljebb 2 m² reklámfelület alakítható ki.

(2) A település közterületein összesen legfeljebb 5 db faszerkezetű, legfeljebb 10 m² alapterületű, legfeljebb 3 m legnagyobb magasságú, egységes megjelenésű, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 5. pontjában meghatározott kioszk helyezhető el. Reklámozási tevékenység csak olyan kioszk felületén folytatható, amelyben kiskereskedelmi vagy vendéglátó tevékenység ténylegesen működik.

(3) A település közterületein összesen legfeljebb 10 db, egységes megjelenésű, faszerkezetű, berendezésenként egyik oldalán legfeljebb 1,5 m² reklámfelületű, hátoldalán a község térképét, vagy egyéb közérdekű információkat megjelenítő, a Korm. rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott információs vagy más célú berendezés helyezhető el.

(4) A település szempontjából jelentős esemény - évente összesen 12 naptári hét időtartamra - közterületen elhelyezett mobil eszközön, a Polgármester hozzájárulásával reklámozható.

14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

14. §

Belterületen álló épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán parabola-antenna, hűtő vagy fűtő berendezés külső egysége, homlokzatra szerelt kémény és szellőző-vezeték nem helyezhető el.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

15. Rendelkezés a szakmai konzultációról

15. §

(1) Tevel községben az önkormányzat nem ír elő kötelező jelleggel a szakmai konzultációt.

(2) A településkép védelme érdekében az ügyfél kérésére a vonatkozó jogszabály szerint a Polgármester tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

16. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

16. §

Tevel községben az önkormányzat nem teszi kötelezővé a településképi véleményezési eljárás lefolytatását.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

17. Bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók köre

17. §

Tevel községben reklámok és reklámhordozók elhelyezése, átalakítása esetén településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

18. A bejelentési eljárás részletes szabályai

18. §

(1) A Polgármester a bejelentési eljárás során kialakított állásfoglalásához nem köteles kikérni tervtanácsi vagy települési főépítészi szakmai véleményt.

(2) A településképi bejelentési eljárás szakmai szempontjai:

     a) a terv egyezik-e a településképi arculati kézikönyv szakmai ajánlásaival;

     b) a terv betartja-e a településképi rendelet előírásait;

     c) a tervezett megoldás illeszkedik-e az adott környezethez, utcaképhez.

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

19. A településképi kötelezési eljárás

19. §

(1) A településképi követelmények érvényesülése érdekében a Polgármester az Elj.R. 26/E. § előírásai szerint településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A településképi kötelezés kiterjedhet:

   a) a településképet jelentős mértékben zavaró építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására;

   b) helyi védelem alatt álló épület védett értéknek minősülő részén szakszerűtlenül végzett átalakítás esetén az eredeti, vagy korábbi állapot visszaállítására;

   c) a településképet zavaró, jogszabályokkal ellentétesen elhelyezett reklámhordozó, cégér, cégfelirat, hirdetmény eltávolítására.

20. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

20. §

(1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. §-ában nevesített településkép-védelmi bírság alkalmazásának esetei:

    a) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása;

    b) a településképi követelmények be nem tartása;

    c) a településképi bejelentésről hozott határozatban foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;

    d) a településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása.

(2) A településkép-védelmi bírság mértéke:

    a) kötelező településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén legfeljebb 100.000 forint;

    b) településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentési határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint;

   c) településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő építményértékeket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII.5.) Kormányrendelet 1. mellékeletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani

(4) A településkép-védelmi bírság befizetésének határideje 60 nap. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.

IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

21. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

21. §

(1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából pályázat útján önkormányzati támogatás adható.

(2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött támogatási szerződésben kell rögzíteni.

X. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

22. Hatályba léptető rendelkezés

22. §

Jelen rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

23. Hatályon kívül helyező rendelkezések

23. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tevel Község Képviselő-testületének Tevel Község Helyi Építési Szabályozásáról szóló 6/2009. (V. 29.) önkormányzati rendeletének 3. § (5), (7), (8), (17) és (18) bekezdései; 4. § (1), (2) és (4) bekezdései; 8. § (7) és (8) bekezdései; 10. § (10) bekezdése; 17. § (4) bekezdés d) pontjának utolsó francia bekezdésében szereplő „áttört jellegű” meghatározás; 17. § (11) bekezdés f) pont első és harmadik francia bekezdése; 21. §-a, a rendelet 1. melléklete, a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 8/2017.  (X. 27.) önkormányzati rendelete, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 9/2017. (X. 27.) önkormányzati rendelete.

                               Héri Lászlóné                                           dr. Hoffmann Adél

                                polgármester                                                      jegyző

Kihirdetési záradék:

Jelen rendelet 2018. április 27. napján kihirdetésre került.

.

                                                                                                 dr. Hoffmann Adél

                                                                                                           jegyző