Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019 (XI.28.) önkormányzati rendelete

Tevel Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 12. 15

Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019 (XI.28.) önkormányzati rendelete

Tevel Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2023.12.15.

Tevel Község Képviselő-testülete önállóan, szabadon, demokratikus módon széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. A Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásával a képviselő-testület célja a törvényi keretek között meghatározni a demokratikus hatalom-gyakorlás alapvető feltételeit, az önkormányzati munka legfontosabb szervezeti és eljárási szabályait. Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének eleget téve működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg.1

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Tevel Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: 7181 Tevel, Fő u. 288.

(3) Működési területe: Tevel Község közigazgatási területe

(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Teveli Közös Önkormányzati Hivatal

a) Székhely Iroda: Teveli Iroda 7181 Tevel, Fő u. 288.

b) Kirendeltség: Závodi Iroda 7182 Závod, Új u. 13.

c) Kirendeltség: Lengyeli Iroda 7184 Lengyel, Petőfi u. 53.

(5) Az önkormányzat jogi személy.

(6) A település főbb adatai:

a) területe:

b) belterület 157 hektár

c) külterület 2.369 hektár

d) lakosainak száma 2019. január 1. napján: 1.374 fő

(7) Az Önkormányzat költségvetési nyilvántartási adatait, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

1. Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, és a pecsét.

(2) A címer leírását, heraldikai értelmezését, a község zászlajának pontos leírását, használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Az önkormányzat a Magyar Köztársaság címerével középen ellátott kör alakú pecsétjének körívén „Tevel Község Képviselő-testülete” felirat olvasható.

(4) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere található a köríven pedig a következő feliratok:

a) Tevel község polgármestere

b) Teveli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyző

(5) A bélyegző használatának szabályait az ügyrend tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket adományozhat. A díszpolgári cím, valamint az egyéb elismerések szabályait külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

2. Az önkormányzati jogok

3. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételének helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(3) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat:

a) közvetlenül vesz részt vállalkozásban,

b) a helyi adó- és vállalkozás-támogató politikával vállalkozás-élénkítő és piacbarát gazdasági környezetet teremt.

4. § A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyben. E jogával különösen akkor él, ha az ügy a település fejlesztésével, a lakossági közszolgáltatásokkal áll kapcsolatban.

5. § Önkormányzati döntést hozhat:

a) a képviselő-testület és annak felhatalmazásával,

aa) a polgármester

ab) a bizottság

ac) a települési nemzetiségi önkormányzat

ad) társulás

b) helyi népszavazás.

6. § A képviselő-testület a közszolgáltatások megszervezésében a helyi társadalom és gazdaságfejlesztő munkában együttműködik

a) Dél-Dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanáccsal,

b) Tolna Megyei Önkormányzattal,

c) Völgységi Önkormányzatok Társulásával,

d) Bonyhád körzetközpont város önkormányzatával,

e) Tevel Községért Közhasznú Közalapítvánnyal.

A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

III. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

7. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

a) a településfejlesztés, a településrendezés

b) településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

c) a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

d) egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

e) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

f) óvodai ellátás;

g) g)kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

h) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

i) lakás- és helyiséggazdálkodás;

j) a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

k) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

l) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

m) helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

n) a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

o) sport, ifjúsági ügyek;

p) nemzetiségi ügyek;

q) közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

r) helyi közösségi közlekedés biztosítása;

s) hulladékgazdálkodás;

t) víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

(2) Az önkormányzat szabadon vállalhatja a közfeladat ellátását abban az esetben, ha

a) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

b) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

c) az ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

d) az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

e) Az önként vállalt önkormányzati ügyek az alábbiak:

ea) MEDOSZ SE futball sporttevékenységének és egyéb civilszervezetek támogatása,

eb) Hagyományőrzés ápolása.

8. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az önkormányzati rendeletalkotás,

b) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

c) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás,

d) a helyi népszavazás elrendelése,

e) kitüntetések és elismerő címek alapítása,

f) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás

g) a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

h) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

i) területszervezési kezdeményezés;

j) éven belüli, összesen beruházást szolgáló egymillió Ft értékhatárt meghaladó hitel felvétele,

k) államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;

l) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

m) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről; nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

n) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

o) közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítás,

p) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

q) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,

r) felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,

s) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

t) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

u) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a települési nemzetiségi önkormányzatok testületeire, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásaira ruházhatja.

(4) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a települési nemzetiségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(5) A képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlásáról a címzett a képviselő-testület soron következő rendes ülésén köteles számot adni.

(6) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel. A helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben törvény kivételt nem tesz - kinevezi az intézmény vezetőjét. Az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.

IV. Fejezet

A képviselő-testület működése

3. A képviselő-testület

9. § A képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt -: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

4. A képviselő-testület ülései

10. § (1) A képviselő-testület évente legalább 8 rendes ülést tart. Ezen kívül szükség szerint, és rendkívüli ülést is tarthat.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(3)2 A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülésének összehívásáról és az ülés levezetéséről, a képviselő-testület működésének szervezéséről a legidősebb képviselő (korelnök) gondoskodik.

(4) Tartós akadályozatásnak minősül:

a) 30 napot meghaladó betegség,

b) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,

c) bűntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

d) egyéb, a tisztség ellátását akadályozó 30 napot meghaladó távollét.

11. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt, az aljegyzőt

c) a napirendi pontok előadóit,

d) a bizottságok nem képviselő tagjait,

e) akiket a polgármester indokoltnak tart.

(2) Amennyiben a képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az önkormányzat által létrehozott társulást, akkor az ülésre, az adott napirendi pont tárgyalására

a) a társult önkormányzat(ok) polgármestere(i)t és,

b) a társulás képviselőit is

meg kell hívni.

12. § (1) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:

a) a települési képviselők egynegyedének indítványára,

b) a bizottság indítványára,

c) a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(2)3 A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, megjelölve benne a rendkívüli ülés indokát.

13. § (1) Az ülések összehívása írásos meghívóval történik. Kivételt képeznek ez alól a sürgősen megtartandó rendkívüli ülések, melyek összehívása rövid úton (pl.: telefonon, e-mailben, faxon) is történhet.

(2) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 4 órával előbb kell kézbesíteni.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és időpontját, a tervezett napirendi pontokat és azok előadóinak nevét, a polgármester aláírását és az önkormányzat pecsétlenyomatát, mellékelve az egyes napirendi pontokhoz tartozó írásos előterjesztéseket.

(4) Az ülések időpontjáról - és a megtárgyalandó napirendi pontokról - a lakosságot a meghívónak a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal Teveli Irodájának hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján, vagy a község internetes honlapján keresztül, illetve a helyi képújságának oldalain keresztül értesíteni kell.

14. § (1) ) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(3) Az alakuló ülésen először a választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás lebonyolításáról és eredményéről. Ezután a képviselők, majd a polgármester a képviselő-testület előtt ünnepélyes esküt tesznek és sor kerül a megbízólevelek átadására.

15. § (1) A képviselő-testület rendes ülését a munkatervben megjelölt időpontra és helyre kell összehívni.

(2)4

16. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület:

a) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) Amennyiben a napirendi pont tárgyalási módja az érintett nyilatkozatától függ, úgy a nyilatkozattétel tényét, annak tartalmát a jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

17. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok képviselő-testületei a társulási megállapodásban foglaltak szerint egyeztetik az együttes ülések rendjét.

(2) Évente minimálisan két együttes ülést tartanak: a Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésének megállapítása, illetve a zárszámadás elfogadása esetén.

(3) Az együttes ülés összehívásáról a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere gondoskodik.

(4) Az együttes ülést konszenzus alapján választott polgármester vezeti.

(5) A döntéshez szükséges szavazati arányokat önkormányzatonként kell számba venni.

5. Lakossági fórumok

18. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – a testület által meghatározott időpontban – közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A kérdésekre azonnal, de legkésőbb 15 napon belül válaszol az érintett.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő témakörökről a lakosságot a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal Teveli Irodájának hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján, a község internetes honlapján keresztül, illetve a kábel televízió képújságának oldalain keresztül tájékoztatni kell a közmeghallgatás előtt legalább 7 nappal.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.

19. § (1) A képviselő-testület a lakosság széleskörű tájékoztatása, a lakosság véleményének, javaslatainak megismerése, valamint a település szempontjából kiemelkedően fontos döntések előkészítése érdekében falugyűlést tarthat.

(2) A falugyűlést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A falugyűlést a helyben szokásos módon előre meg kell hirdetni.

(4) A falugyűlés és közmeghallgatás együtt is megtartható.

6. Munkaterv

20. § (1) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül rendkívüli ülést is tarthat.

(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza a tárgyévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit és a napirendi pontok előadóit.

(4) A képviselő-testület a munkatervet legkésőbb a tárgyév januári ülésén fogadja el.

7. A képviselő-testületi ülés levezetése

21. § (1) A polgármester az ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

b) megállapítja a jelenléti ív alapján az ülés határozatképességét,

c) előterjeszti az ülés napirendjét,

d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, a két ülés közötti időszakban tett intézkedésekről,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

g) berekeszti az ülést.

(2) A képviselő-testület ülésén napirendi pont előterjesztője lehet:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület tagja,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) intézmény vezetője.

8. A vita

22. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előadó az előterjesztést összefoglalja, ahhoz szóbeli kiegészítést tehet,

b) a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,

c) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében. A hozzászólók legfeljebb 5 percben fejthetik ki véleményüket, az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(2) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, bizottságnak, polgármesternek, ha döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először az ülésen tett módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő, módosításokkal kiegészített javaslatról dönt a testület.

9. A tanácskozás rendjének fenntartása

23. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,

c) tartós rendzavarás, állandó lárma, a tanácskozást ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései nem járnak eredménnyel, felfüggeszti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezi.

10. Az előterjesztés

24. § (1) A képviselő-testület ülésére az előterjesztés szóban vagy írásban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(2) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a) az első résznek tartalmaznia kell:

aa) a tárgy pontos meghatározását,

ab) a vonatkozó jogszabályi hátteret,

ac) a tárgyalandó témában hozott korábbi testületi döntéseket és végrehajtásuk eredményét,

ad) az adott téma alapos, tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

ae) az előterjesztő(k) megnevezését és véleményét,

af) más szervek esetleges eltérő véleményét,

ag) a döntési alternatívákat (az egyes változatok mellett és az ellene szóló érveket) és azok várható következményeit;

b) a második résznek tartalmaznia kell:

ba) a határozati javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

bc) a határidő megjelölését,

bd) a szükséges aláírásokat és pecséteket.

11. Kérdés, interpelláció

25. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után kérdésekre és interpellációra kerül sor.

(2) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés.

(3) A kérdésre a megkérdezett elsősorban a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. Amennyiben az ülésen nem tud azonnal választ adni, ezt legkésőbb 8 munkanapon belül írásban köteles megtenni.

(4) A képviselő a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, bizottság elnökétől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), aki az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni. Amennyiben az interpellációt az ülés előtt 15 nappal benyújtották, úgy az ülésen kell válaszolni.

(5) Az interpellálót viszontválasz illeti, melynek keretében nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Amennyiben nem fogadja el, akkor a képviselő-testület határoz. A válasz képviselő-testület általi elutasítása esetén az ügyet a soron következő ülésen napirendre kell tűzni.

12. Döntéshozatal (határozat, rendelet)

26. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többség, a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges:

a) a rendeletalkotáshoz,

b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,

c) a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,

d) a helyi népszavazás elrendeléséhez,

e) kitüntetések és elismerő címek alapításához,

f) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz

g) megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, abból történő kiválásról,

h) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez;

i) 1 millió forintot meghaladó hitelfelvételhez,

j) képviselő döntéshozatalból való kizárásához,

k) zárt ülés elrendeléséhez

l) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásához,

m) polgármester elleni kereset benyújtásához,

n) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyében való döntéshez,

o) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntéshez

p) az önkormányzati képviselő kizárásához

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

27. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

28. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést, választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben a szavazólapra fel kell írni. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a nevek mellett lévő valamelyik körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt urna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, kezdetét, végét, szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén megismételhető a szavazás azonnal.

29. § (1) A polgármester vagy bármely képviselő indítványozhatja a név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(3) Név szerinti szavazásról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

30. § (1) A képviselő-testület határozatairól, azok végrehajtásának határidejéről és a végrehajtás felelőséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, mely a jegyző feladata.

(2) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal, hónappal, nappal kell ellátni a következők szerint: 1/2019. (I.30.) Kt. határozata

13. Önkormányzati rendeletalkotás

31. § (1) A képviselő-testület – az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a Mötv. 8. § és 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – arra tekintettel, hogy a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához, valamint betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait, a kötelezettségek tartalmának, elmulasztásuk jogkövetkezményeinek meghatározására, és ezek végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület az Mötv. felhatalmazása alapján rendelet alkot:

a) a Szervezeti és Működési Szabályzatról,

b) a helyi önkormányzat költségvetéséről,

c) a helyi önkormányzat zárszámadásáról

d) bizottság részére történő hatósági hatáskör megállapításáról,

e) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeinek, eljárási rendjének megállapításáról,

f) az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményei

g) a polgármester általi forrásfelhasználás mértékéről

h) azon vagyonelemekről, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályairól.

V. Fejezet

A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai

14. A rendeletalkotás kezdeményezése

32. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) az önkormányzati bizottságok,

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetei,

e) a települési nemzetiségi önkormányzatok testületei.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon túl mindazok a központi szervek is kezdeményezhetik a helyi önkormányzati rendeletalkotást, amelyeknek az Mötv. értelmében helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladat és hatáskörei vannak, valamint a lakosság, erre irányuló népi kezdeményezéssel.

15. A rendelet-tervezet elkészítése

33. § (1) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki szükség szerint külső segítséget is igénybe vehet.

(3) A (2) bekezdés értelmében a tervezet előkészítésében a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai is részt vesznek. Megbízható azonban az előkészítéssel a bizottság, ideiglenes bizottság is.

(4) A tervezet előkészítésével külső szakértő is megbízható, szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

(5) A jegyző akkor is részt vesz az előkészítésben, ha a tervezetet a bizottság, ideiglenes bizottság, vagy szakértő készíti el.

(6) A tervezet előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni, melynek elsődleges forrásai lehetnek a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye, valamint lakossági közvélemény-kutatás.

(7) A jegyző a település által létrehozott, vagy annak részvételével működő társulásokban részes önkormányzatok jegyzőivel közösen meghatározza az együttes feladatellátáshoz kötődő rendeletalkotási kötelezettségeket, azok tartalma a képviselő-testület elé terjesztést megelőzően 30 nappal korábban egyeztetésre kerül.

16. A rendelet-tervezet véleményezése

34. § A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után, egyes – az állampolgárok szélesebb körét érintő – rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra, vagy legalább 7 napig közszemlére bocsáthat, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon, a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal Teveli Irodájának hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján tájékoztatni kell.

17. A rendelet-tervezet előterjesztése és elfogadása

35. § (1) A jegyző, illetve az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet írásos előterjesztéssel együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) Az előterjesztéssel egyidejűleg a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet-tervezet szerkezete:

a) a rendelet tárgya;

b) a rendelet szövege;

c) a rendelet megsértőivel szemben kilátásba helyezett jogkövetkezmények;

d) záró rendelkezések.

(4) Az írásos előterjesztés tartalmazza:

a) az önkormányzati rendeletalkotás szükségességét, a konkrét indokokat;

b) a helyi rendelet által elérni kívánt célt;

c) a tervezett szabályozási megoldások indokait;

d) az önkormányzati rendelet előkészítésében részt vett szervek és személyek megjelölését;

e) az elhangzott fontosabb javaslatokat.

(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(6) Az önkormányzati rendelet elfogadásához, módosításához minősített többségű döntés szükséges.

(7) A képviselő-testület dönthet arról, hogy meghatározott tárgyú rendeleteinek elfogadása két fordulóban történjen.

(8) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben római számmal a kihirdetés hónapját és arab számmal napját kell feltüntetni. A rendelet megjelölése magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezést és az önkormányzati rendelet címét, az alábbiak szerint: Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (X.10.) önkormányzati rendelete........-ról

18. A rendelet kihirdetése

36. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja, a rendelet egy példányának a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal Teveli Irodájának hirdetőtábláján történő kifüggesztése.

(3) A kihirdetés megtörténtének igazolásául a jegyző a rendeletet kihirdetési záradékkal látja el.

(4) A jegyző gondoskodik arról, hogy a rendelet tárgya szerint érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről, valamint arról, hogy a hatályos rendeletek évenként gyűjteményes formában is megjelenjenek.

19. A rendelet végrehajtása, hatályosulása

37. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester illetve a jegyző indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és fontosabb tapasztalatairól. A képviselő-testület előtti beszámoltatás része az érintett rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is.

(2) Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület bizottság hatáskörébe utalhatja.

(3) A jegyző folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.

20. A jegyzőkönyv

38. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a „jegyzőkönyv” megnevezést,

b) az ülés helyének, idejének, kezdési időpontjának megjelölését,

c) az ülésen megjelent képviselőket és a meghívottakat név szerint,

d) a távolmaradásukat előre bejelentett, illetőleg e nélkül távol maradt képviselők nevét,

e) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,

f) a határozatképesség kinyilvánítását,

g) az ülés megnyitását,

h) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendeket és az előadók nevét,

i) napirendenként a felszólalók nevét, a kérdéseket és a hozzászólások lényegét,

j) a tanácskozás lényegét,

k) a szavazás számszerű eredményét és a döntéshozatalban résztvevők számát,

l) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,

m) meghozott határozatok szó szerinti szövegét,

n) az ülés folyamán történt fontosabb eseményeket,

o) a napirend tárgyalását követően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat,

p) az ülés berekesztésének idejét,

q) az aláírásokat és a pecsétet.

(3) A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a jelenléti ívet,

b) az írásos meghívót,

c) az írásos előterjesztéseket, határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket

d) a képviselői önálló indítványokat,

e) az írásban megküldött interpellációkat,

f) a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását, ha annak jegyzőkönyvhöz történő csatolását kéri,

g) az érintett nyilatkozatát, ha személyi ügyének nyilvános tárgyalásához nem járul hozzá,

h) a jegyző törvényességi jelzését,

i) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(5) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a törvényességi ellenőrzésért felelős szervnek.

(6) A választópolgárok – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvbe és a csatolt dokumentumokba.

VI. Fejezet

A képviselő-testület szervei

21. A települési képviselő

39. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit.

(2) Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselő jogai és kötelességei azonosak. A Mötv.-ben meghatározottakon túl a képviselő:

a) előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van,

b) polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,

c) tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek,

e) évente vagyonnyilatkozatot tesz, melyet Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság tart nyilván.

(3) A települési képviselő kérésére, a munkaidőben képviselő-testületi munkával töltött idejéről a polgármester a képviselő munkáltatója részére igazolást ad.

(4) A képviselők és bizottsági tagok részére minden esetben meg kell téríteni az e megbízatásukkal kapcsolatban felmerült - bizonylattal igazolt - költségeket.

(5) A költségtérítés utalványozásáról a polgármester gondoskodik.

(6) A települési képviselőket megbízatásuk idejére havonta a képviselő-testület által meghatározott összegű tiszteletdíj illeti meg személyenként.

(7) Amennyiben valamely képviselő igazolatlanul nem vesz részt a képviselő-testület ülésein, a tiszteletdíjról szóló rendeletében meghatározott módon tiszteletdíja csökken.

22. A képviselő-testület bizottságai

40. § (1) A képviselő-testület feladatai ellátásának elősegítésére állandó és szükség szerint ideiglenes /ad hoc/ bizottságokat működtet. A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Vagyonnyilatkozat-tételt Vizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság

(2) A bizottságok általános feladata, hogy feladatkörükbe tartozó ügyekben előkészítsék a képviselő-testület döntéseit, szervezzék és ellenőrizzék a döntések végrehajtását.

(3) A képviselők bármelyik bizottságba beválaszthatók. Egy-egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet.

(4) A bizottságnak lehetnek nem képviselő tagjai is. A tagok több mint a felének és a bizottság elnökének képviselőnek kell lennie.

(5) A polgármester, alpolgármester, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke és az önkormányzati hivatal dolgozói nem lehetnek a bizottságnak tagjai, elnökei.

(6) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, továbbá önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.

(7) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságot és a tagok névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

23. A bizottságok működése

41. § (1) A bizottság maga állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadóak. A bizottságok elnökei az ülések időpontját kötelesek a jegyzőnek bejelenteni.

(2) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ennek érdekében:

a) előkészíti a képviselő-testület munkaterve alapján a bizottság üléstervét,

b) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről,

c) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából,

d) az átruházott hatáskörben hozott határozatokat három napon belül a jegyzőnek átadja, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek felfüggesztési jogának gyakorlása végett.

(3) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt 5 nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(4) A bizottságok ülésein tanácskozási jog illeti meg a polgármestert, jegyzőt, valamint a nemzetiséget érintő ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét.

24. A polgármester

42. § (1) A polgármester felelős az önkormányzat működési feltételeinek - a magasabb szintű jogszabályoknak, önkormányzati rendeleteknek és képviselő-testületi határozatoknak megfelelő - biztosításáért.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el. Ügyfélfogadási idejét a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal munka- és ügyrendje tartalmazza.

(3) A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület határozatban dönt a polgármester szabadságáról, kiküldetéséről és saját gépjármű használatáról. A polgármester illetményének emeléséről az alpolgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

25. A polgármester feladatai

43. § (1) A polgármester

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt,

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző, az önkormányzati intézményvezetők, valamint az önkormányzat közalkalmazott dolgozói tekintetében,

g) a képviselő-testület elé terjeszti a bizottság által véleményezett, megtárgyalt költségvetési tárgyú rendelet-tervezeteket,

h) gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról,

i) kapcsolatot tart a helyi társadalmi és gazdasági szervekkel,

k) a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat,

l) a képviselő-testület elé terjeszti az éves költségvetési beszámolót,

m) az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető helyzetben a helyi önkormányzat költségvetése terhére átmeneti intézkedést hozhat, melyről a legközelebbi képviselő-testületi ülésen be kell számolni,

n) ellátja az ár- és belvízvédelmi védekezéssel kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat,

o) indokolt esetben elrendeli a vízfogyasztás korlátozását,

p) gondoskodik a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok ellátásáról,

q) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(2) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt

(3) [1] A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) A képviselő-testület éves költségvetési rendeletében kapott felhatalmazás alapján a költségvetési előirányzatok között, az ott meghatározott mértékig átcsoportosítást végezhet, erről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni köteles.

b) Az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint, dönt a költségvetés szabad forrásainak betétként történő elhelyezése és visszavonása (az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. § (1) bekezdés ac) pontja)

c) Ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el és a bérlő elhelyezéséről maga vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, az ideiglenes elhelyezésről az illetékes helyi önkormányzat köteles gondoskodni. (a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 23. § (4) bek.)

d) Az arra rászoruló hajléktalan személyeknek szállást biztosít tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, ha ennek hiánya a rászorulónak, illetve hajléktalannak életét, testi épségét veszélyeztetné. (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.(továbbiakban: Szoc.tv.) 7. § /1/ bek.)

e) A törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy a törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére; a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes öszszegének megfizetésére. (Szoc.tv. 17. § (1) bek.).

f) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból elengedheti, csökkentheti, vagy részletekben fizettetheti meg. (Szoc.tv. 17. § (5) bek.)

g) Rendeletben meghatározott önkormányzati segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére (Szoc.tv. 45. § (1) bek.).

h) A rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és a fiatal felnőtt szociális rászorultságára tekintettel az e törvényben meghatározott pénzbeli támogatást állapíthat meg. (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyv.tv.) 18. § (2) bek.)

i) Gyakorolja az önkormányzat elővásárlási jogát a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F. §-ban meghatározott esetekben.

j) A lakástörvény 23. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben meghatározott esetben dönt a lakásbérletről.

k) Gyakorolja a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján a köznevelési törvényben meghatározott fenntartói döntéssel kapcsolatos véleményezési jogot.

l) Az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott pályázatok esetében határozattal dönthet a pályázat benyújtásáról, vagy a megvalósításhoz szükséges közbeszerzési eljárás indításáról.

n) A polgármester a képviselő-testület, illetve az önkormányzat nevében olyan jognyilatkozatot tehet, amely az önkormányzatra nézve pénzügyi kötelezettségvállalással nem jár. Erről a soron következő ülésen a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

m) Határozattal megállapítja köztisztviselői teljesítménykövetelmények stratégiai céljait (a 2011. évi CXCIX. törvény 130. §, valamint a 10/2013.(I.21.) Korm. rendelet

o) Szabályzatot alkot a hivatásetikai alapelvek részletes tartalmáról, valamint az etikai eljárás szabályairól (2011. évi CXCIX. törvény 231. §)

26. Az alpolgármester

44. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(2) Hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(4) Azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Az alpolgármestert megbízatása idejére havonta a képviselő-testület által meghatározott összegű tiszteletdíj, valamint költségtérítés illeti meg.

27. A jegyző, aljegyző

45. § (1) A képviselő-testületek együttes ülésen pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő – jegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző

a) vezeti a képviselő-testületek hivatalát a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal irodáit, a polgármester irányításával elkészíti annak ügyrendjét, gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról,

b) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását és minősítését, saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,

c) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságainak ülésén,

d) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel,

e) tájékoztatja a képviselő-testületet és az egyes bizottságokat a feladatkörüket érintő jogszabályváltozásokról,

f) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

g) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében,

h) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

i) ellátja a törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatait.

(3) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(4) A jegyzőre és az aljegyzőre vonatkozó egyéb rendelkezéseket a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatos megállapodás tartalmazza.

28. Közös Önkormányzati Hivatal

46. § (1) A hivatal elnevezése: Teveli Közös Önkormányzati Hivatal

a) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: Tevel község

b) Székhely iroda: Teveli Iroda 7181 Tevel, Fő u. 288.

c) Kirendeltség: Závodi Iroda 7182 Závod, Új u. 13.

d) Kirendeltség: Lengyeli Iroda 7184 Lengyel, Petőfi u. 53.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal hivatali létszáma 9 fő. Belső felépítését, működésének részletes szabályait feladat-és hatáskörét a Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás rögzíti. A Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodást jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatalnál kinevezett köztisztviselők közül vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza. A nyilatkozat-tétel szabályaira az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglaltak irányadóak.

29. Társulások

47. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében külön megállapodásokkal egyes államigazgatási hatósági ügyek intézésére hatósági igazgatási társulást, valamint közös intézmény létrehozására és fenntartására intézményi társulást hozhat létre. A társulások jegyzékét és a társulási megállapodásokat a 2. számú függelék tartalmazza.

(2) Tevel község képviselő-testülete tagja a Völgységi Önkormányzatok Társulásának és Tevel-Závod-Lengyel Óvodafenntartó Társulásának. A Társulási Tanácsokban a községet a polgármester képviseli, akadályoztatása esetén az alpolgármester. Mindkét tisztségviselő együttes akadályoztatása esetén a polgármester által meghatalmazott települési képviselő vagy a jegyző.

(3) A polgármester évente beszámol a képviselő-testületnek a társulások működéséről, a végzett tevékenységéről.

(4) Intézmény közös fenntartása esetén az intézmény–vezetőjének kinevezése, felmentése társulási tanácsülés keretében történik, mely ülést a társulás elnöke hív össze és vezet.

(5) Az intézmény-vezető kinevezéséhez az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületeinek minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(6) Az intézmény-vezető kinevezésének rendje:

a) döntés a beérkezett pályázatok érvényességéről,

b) döntés alfabetikus sorrendben az egyes pályázatokról,

c) a kinevezés határozatba foglalása.

(7) Az intézmény-vezetők tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat az elnök település polgármestere gyakorolja.

(8) A társulások pénzügyi ellenőrzését a székhely település polgármesteri hivatala vagy közös önkormányzati hivatala végzi.

30. Nemzetiségi önkormányzatok

48. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(2) Tevel községben TEVELI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT és TEVELI NÉMET NEMEZTISÉGI ÖNKORMÁNYZAT működik.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete működéséhez szükséges irodai feladatok (jegyzőkönyvek elkészítése, irodai sokszorosítás, levelek kézbesítése) ellátását a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal Teveli Irodája és az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket Tevel Községi Önkormányzata biztosítja.

(4) A Teveli Közös Önkormányzati Hivatal Teveli Irodája ellátja a települési nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási feladatait.

(5) A helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati rendeletet a képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkotja meg.

(6) A nemzetiségi oktatást végző intézménnyel kapcsolatos képviselő-testületi döntéseknél a véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a közoktatási és a nemzetiségi törvény rendelkezései az irányadók.

(7) A települési nemzetiségi, valamint a települési önkormányzat kapcsolatát a közöttük létrejött együttműködési megállapodás részletesen szabályozza. Az együttműködési megállapodásokat az 5. és 6. mellékletek tartalmazzák.

31. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

49. § A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

VII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapja

32. Az önkormányzat vagyona

50. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat tulajdonára, a tulajdonnal való gazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyainak körét, és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;

c) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.

(3) A képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat.

33. Az önkormányzat gazdálkodása

51. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról – közmeghallgatás keretében – tájékoztatja az állampolgárokat.

(4) Az önkormányzat gazdálkodási operatív feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el, jogszabályi előírások alapján.

(5) E körben különösen:

a) a polgármester által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár illetékes területi szerve (a továbbiakban: MÁK) részére;

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit;

c) igényt nyújt be a MÁK-hoz a címzett és céltámogatások összegére vonatkozóan;

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és fenntartott intézmények pénzellátásáról;

e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, és ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények számlarendjét;

f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását;

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz;

h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

34. Az önkormányzat költségvetése

52. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(3) A költségvetési rendelet elfogadása egy fordulóban történik.

(4) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A képviselő-testület az éves költségvetésének végrehajtásáról rendeletet alkot. A zárszámadási rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (4)-(5) bekezdésben leírtak irányadóak.

35. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

53. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(3) Az önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-éig hagyja jóvá.

(4) Az önkormányzatnál a képviselő-testület döntése alapján a belső ellenőrzést elláthatja

a) a képviselő-testület hivatala,

b) b)az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló személy vagy szervezet,

c) a helyi önkormányzatok társulása.

(5) A polgármester a tárgyévre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg - a képviselő-testület elé terjeszti.

36. Az önkormányzat gazdasági programja

54. § (1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját.

(2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.

(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól.

(4) A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(5) A gazdasági program tartalmazza különösen:

a) fejlesztési elképzeléseket;

b) a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését;

c) a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit;

d) az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

55. § (1) Jelen rendelet 2019. december 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg Tevel Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (III. 30.) Ök. rendelet és módosításai hatályukat vesztik.

(2) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, indokolt esetben javaslatot tesz a rendelet módosítására.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal Teveli Irodájának hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján gondoskodik.

1. melléklet

Tevel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
NÉVJEGYZÉKE

1. FAZEKAS ATTILA polgármester

2. ASZTALOS ZOLTÁN alpolgármester

3. AMMA ZOLTÁN

4.5 MAKK ERIKA ERZSÉBET

5. HÉRI LÁSZLÓNÉ

6. NAGY ZOLTÁN

7. VERES RÓBERT LÁSZLÓ

2. melléklet

Vagyonnyilatkozat-tételt Vizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság tagjainak
NÉVSORA
VERES RÓBERT LÁSZLÓ elnök
AMMA ZOLTÁN tag
NAGY ZOLTÁN tag

3. melléklet

Megállapodás
közös önkormányzati hivatal létrehozásáról6
módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan

1. Általános rendelkezések

Tevel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete,

(székhely: 7181 Tevel, Fő u. 288.., képviseletében: Héri Lászlóné polgármester)

Závod Község Önkormányzatának Képviselő-testülete,

(székhely: 7182 Závod, Új u. 13., képviseletében: Szász János polgármester)

Lengyel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete,

(székhely: 7184 Lengyel, Petőfi u. 53. képviseletében: Lőrincz Józsefné polgármester),

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. §-ának (1) bekezdése alapján – összhangban Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 61/2012. (X.16.) önkormányzati határozatában, Závod Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 33/2012. (X.16.) önkormányzati határozatában, Lengyel Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 30/2012. (X.24.) önkormányzati határozatában, kinyilvánított szándékára - 2013. január 1-jei hatállyal határozatlan időtartamra közös önkormányzati hivatalt hoznak létre.

1.1. A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése

A közös önkormányzati hivatal elnevezése:

Teveli Közös Önkormányzati Hivatal

1.2. A közös önkormányzati hivatal székhelye és telephelyei

1.2.1. A közös önkormányzati hivatal székhelye:

7181 Tevel, Fő u. 288.

1.2.2. A közös önkormányzati hivatal telephelyei:

- Kirendeltség (ideiglenes jelleggel működő)7182 Závod, Új u. 13.

- Kirendeltség (állandó jelleggel működő) 7184 Lengyel, Petőfi u. 53.

1.2.3. A székhely és a telephelyek közvetlenül a jegyző vezetése alatt állnak.

2. A megállapodás létrehozásának, módosításának, megszüntetésének módja

2.1. Közös önkormányzati hivatal létrehozása

2.1 A megállapodás létrehozása:

2.1.1 A megállapodás létrehozásáról az érintett képviselő-testületek külön ülésen, minősített szótöbbséggel hozott határozatukkal dönthetnek. A döntés az egyes képviselő-testületek át nem ruházható hatáskörébe tartozik. A döntésről a meghozatalát követően legkésőbb 15 napon belül értesíteni kell a további érintett önkormányzatokat.

2.1.2 A jelen átmeneti szabályozás kivételével a megállapodás jövőbeli, további működtetéséről az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodhatnak meg az érintett képviselő-testületek a 2.1.1 pont szerinti döntéssel. A megjelölt határidőben a további működtetésről is külön megerősítő döntés szükséges.

2.2 A megállapodás módosítása:

2.2.1 A megállapodás módosítását kezdeményezheti a székhely önkormányzat, illetve bármely képviselő-testület a székhely önkormányzat írásbeli megkeresésével.

2.2.2 A székhely önkormányzat köteles a módosítási javaslatot 15 napon belül a résztvevő önkormányzatok felé továbbítani, amennyiben az a jelen pontban foglaltaknak megfelel. A módosítási javaslat nem érintheti az 1.1, 1.2.1 pontokat, és nem célozhatja a Hivatal megjelölt határidőn kívüli (2.3.1 pont) megszüntetését. A módosítási javaslatot az önkormányzatok legkésőbb 30 napon belül kötelesek érdemben megtárgyalni, és a döntés meghozataláról 15 napon belül kötelesek értesíteni a többi résztvevő önkormányzatot.

2.2.3 A megállapodás módosításának minősül a csatlakozás, amelyre azonban a vonatkozó jogszabályok értelmében csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A csatlakozási kérelmeket érdemben meg kell tárgyalnia minden résztvevő képviselő-testületnek olyan időpontban, hogy az az esetleges csatlakozást a jogszabályi határidőben lehetővé tegye. Csatlakozásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a jelen megállapodás emiatt szükséges módosítását valamennyi, a jelen megállapodást megkötő önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel elfogadta.

2.2.4 A megállapodás módosításának minősülő kizárásra csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A kizárást bármely önkormányzat kezdeményezheti bármely másik önkormányzattal szemben. A kizáráshoz - a kizárással érintett önkormányzaton kívül – minden résztvevő önkormányzat 2.1.1 pont szerinti döntése szükséges. A kizárás az általános önkormányzati választások napját követő 15. napon lép hatályba.

2.2.5 A megállapodás módosításának minősülő felmondásra csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A felmondás egyoldalú jognyilatkozat, mely nem igényli a megállapodást megkötő többi önkormányzat hozzájárulását. A felmondás a döntésnek a többi önkormányzattal történő közlésétől számított 15. napon lép hatályba. A felmondásról szóló döntést legkésőbb a megjelölt hatvan napon belüli időtartam 40. napjáig van lehetőség közölni.

2.3 A megállapodás megszüntetése

2.3.1 A megállapodás megszüntetéséről közös megegyezéssel az érintett képviselő-testületek az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodhatnak meg. Az ennek kezdeményezéséről szóló határozatban (illetőleg az annak mellékletét képező közös megegyezést rögzítő megállapodás-tervezetben) foglaltakat a megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a határozatról készült jegyzőkönyvi kivonat kézhezvételt követő tizenöt napon belül kötelesek megtárgyalni.

2.3.2 Amennyiben a közös megegyezés teljeskörűen nem jön létre, úgy a felmondás szabályai szerint kell eljárnia a megállapodást megszüntetni kívánó önkormányzatoknak.

2.3.3 A megszüntető döntés meghozatalára egyebekben a 2.1.1 pontban meghatározott szabályok irányadók.

2.3.4 A megállapodás megszüntetése esetén gondoskodni a jelen megállapodás szerinti pénzügyi és vagyoni elszámolásról. A Hivatalnál megjelenő ingó és ingatlan vagyongyarapodást a jelen megállapodás megszűnése esetén, ha a vagyon származásának pontos helye nem állapítható meg, a lakosságszám arányában kell a felek között megosztani, egyéb esetben a vagyonbevitel szerinti tagot illeti meg a tulajdonjog.

3. A közös önkormányzati hivatal szervezeti kérdései

3.1. A közös önkormányzati hivatal irányítása

3.1.1 A Közös Önkormányzati Hivatal tekintetében az irányító szervet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-a alapján megillető jogok és kötelezettségek Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületét illetik meg illetve terhelik – az alábbi pontokban részletezett kiegészítésekkel.

3.1.2 A jelen megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a Hivatal bevételeiről, kiadásairól, engedélyezett létszámáráról – a költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt vagy azzal egyidejűleg– együttes testületi ülésen döntenek.

3.1.3 A Közös Önkormányzati Hivatal, mint önállóan gazdálkodó és működő költségvetési szerv éves költségvetése Tevel Község Önkormányzata költségvetésének részét képezi, melyet a jelen megállapodásban rögzített, a Közös Önkormányzati Hivatal működési költségek viselésének arányára és teljesítésének feltételeire vonatkozó rendelkezések, továbbá a jelen megállapodás egyéb vonatkozó pontjában foglalt rendelkezések figyelembe vételével készül.

3.1.4 A jelen megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a Közös Önkormányzati Hivatal éves költségvetési és 3.2.6 szerinti szakmai beszámolójáról – a költségvetési zárszámadásukat tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt vagy azzal egyidejűleg– együttes testületi ülésen döntenek.

3.1.5 A társuló községeket megillető további jogosultságok:

- a jegyző kinevezése során a polgármesterek jogkörét a Mötv. 83. § b) pontja biztosítja,

- kezdeményezési jog és javaslattételi jog illeti meg a képviselő-testületeket az adott településen működő kirendeltség működését érintő és az irányító szerv hatáskörébe tartozó ügyekben Tevel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete számára,

- az adott település polgármesterének egyetértése szükséges az adott településen működő kirendeltség köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához,

- a Közös Önkormányzati Hivatal szabályzatainak irányító szerv általi elfogadása előtt a társult települések polgármestereket véleményezési jog illeti.

3.2. A közös önkormányzati hivatal vezetése: a jegyző, aljegyző7

3.2.1. A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, illetve ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.8

3.2.2. A jegyző, aljegyző9 minden héten köteles fogadóórát vagy fogadónapot tartani a közös önkormányzati hivatal illetékességi területéhez tartozó valamennyi településen.

3.2.2. A jegyző felett a polgármesterek a Mötv. 83. §-ának b) pontja szerint gyakorolják a munkáltatói jogokat, azzal, hogy a jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat (Mötv. 19. § b) pont) Tevel Község Polgármestere gyakorolja. A munkáltatói jogok gyakorlása a polgármesterek által a polgármesterek tanácskozása alkalmával történik, amelyről – feltüntetve a szavazati arányokat – jegyzőkönyv készül. A tanácskozás akkor határozatképes, ha a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve a polgármesterek által leadott képviselt lakosságszám összesítve meghaladja az 50%-ot. A tanácskozást Tevel Község Polgármestere hívja össze és vezeti, és gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről. A jegyzőkönyvet valamennyi jelenlévő polgármester aláírja. A jegyzőkönyv másolati példányát valamennyi, a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő település polgármesterének meg kell küldeni, a tanácskozástól számított 15 napon belül.

3.2.3.10

3.2.4. A jegyző, aljegyző11 – ha ezen megállapodás másként nem rendelkezik - a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási idejében fogadja az ügyfeleket, a fent megjelölt településeken.

3.2.5. A képviselő-testületi (bizottsági, nemzetiségi) üléseken történő részvétel szabályai:

- Tevel,

- Závod,

- Lengyel

a) A jegyző vesz részt az alábbi települések testületeinek ülésein:

b) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyző tartós távollétében, illetve akadályoztatása esetén az aljegyző látja el a jegyző hatáskörébe tartozó feladatokat.12

3.2.6. A jegyző, akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az aljegyző13évente egy alkalommal valamennyi képviselő-testület előtt – lehetőség szerint együttes ülésen -, legkésőbb a beszámoló tárgyévét követő év szeptember 30-ig beszámol a közös önkormányzati hivatal működéséről. A beszámolónak tartalmaznia kell az alábbiakat:

- a humán erőforrás alakulása (létszám, képzettség, feladatmegosztás)

- a tárgyi eszköz ellátottság alakulása,

- a tárgyévi feladatellátás mutatói – ügyiratszám, tranzakciók, beruházások száma, a testületi működés mutatószámai - szakterületenként (igazgatási, pénzügyi, titkársági),

- jövőkép.

3.3. A közös önkormányzati hivatal létszáma

3.3.1. A közös önkormányzati hivatal létszáma:1415

Szakmai létszám:

- jegyző 1 fő

- aljegyző 1 fő

- köztisztviselők 7 fő

Összesen: 9 fő

ebből:

- Székhely 7181 Tevel, Fő u. 288. 4 fő 5x8 órában

2 fő 4x8 órában

- Kirendeltség Závodi Iroda 7182 Závod, Új u. 13.. 1 fő 2x8 órában

2 fő 1x8 órában

- Kirendeltség Lengyeli Iroda 7184 Lengyel, Petőfi u. 53. 1 fő 5x8 órában

1 fő 3x8 órában

Létszám mindösszesen: 9 fő.

3.4. A közös önkormányzati hivatal felépítése

3.4.1. A közös önkormányzati hivatal egységes, szakmai szervezeti egységekre nem tagolódik.

3.4.2. A kirendeltségek

a) A közös önkormányzati hivatal az 1.2.2. pontban megjelölt helyszínen állandó jelleggel működő kirendeltséget működtet, amely munkarendje megegyezik a közös önkormányzati hivatal székhelyének munkarendjével.

b) 16b) A közös önkormányzati hivatal ideiglenes jelleggel működő kirendeltséget működtet az 1.2.2. pontban megjelölt helyszínen. Az kirendeltség működési rendje: Hétfő, szerda,: 7:30-16:00, Pénztár: előre meghirdetett időpontban. A hivatal fennmaradó működési idejében ügyfélfogadási időben a székhelyen történik a závodi ügyfelek fogadása.”

3.4.3. A kirendeltségeken biztosítani szükséges a nagy ügyfélforgalommal járó alábbi ügytípusok ellátását:

- szociális és gyermekvédelmi ügyek,

- közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztráció,

- anyakönyvi, hagyatéki ügyek,

- pénztári ki-, befizetések.

3.4.4. Valamennyi kirendeltségen biztosítani szükséges a képviselő-testület tevékenységéhez kapcsolódó adminisztratív teendők ellátását.

3.4.5. A 3.4.3-3.4.4. pontokban fel nem sorolt ügytípusok a munkaszervezés célszerűségét figyelembe véve elláthatók a székhelyen és a kirendeltségen is. Ennek részletezését a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

3.5.17 A közös önkormányzati hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje

Hétfőtől csütörtökig 7:30-16:00 óra, pénteken 7:30-13:00.

Ügyintézők

Teveli iroda:

Hétfőn: délelőtt 8:00-12:00

Kedden: nincs ügyfélfogadás

Szerdán: délután 12:30-15:30

Csütörtökön: nincs ügyfélfogadás

Pénteken: 8:00-12:00

Pénztár: előre meghirdetett időpontban

Lengyeli Iroda

Hétfőn: nincs ügyfélfogadás

Kedden: délelőtt 8:00-12:00

Szerdán: nincs ügyfélfogadás

Csütörtökön: délután 12:30-15:30

Pénteken: 8:00-12:00

Pénztár: előre meghirdetett időpontban

Závodi iroda:

Hétfőn: nincs ügyfélfogadás

Kedden:délelőtt 8:00-12:00

Szerdán: délután 12:30-15:30

Csütörtökön: nincs ügyfélfogadás

Pénteken: nincs ügyfélfogadás

Pénztár: előre meghirdetett időpontban

Jegyző, aljegyző:

Teveli iroda

Hétfőn: délután 13:00-15:00

Závodi iroda

Kedden: délelőtt 10:00-12:00

Lengyeli Iroda

Csütörtökön: délután 13:00-15:00

4. A közös önkormányzati hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás, valamint a közös önkormányzati hivatal vagyoni viszonyai

4.1. A közös önkormányzati hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás

4.1.1. A közös önkormányzati hivatal működési költségét (személyi juttatások és járulékaik, a hivatali feladatellátásra használt helyiségek dologi kiadásai) az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban - finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés költségvetési számlájára folyósít.

4.1.2. A 4.1.1. pontban említetteken felüli költségekhez az önkormányzatok lakosságszám arányában, saját bevételük terhére járulnak hozzá, a költségek székhely település költségvetési számlájára történő megfizetésével. A székhely település a működtetésre átvett pénzeszközöket finanszírozás formájában folyósítja a közös önkormányzati hivatal pénzforgalmi számlájára.

4.1.3. A 4.2. szerinti hozzájárulás tervezett összegéről Tevel Község Polgármesterének legkésőbb a tárgyév január 31-ig tájékoztatni kell a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő települések önkormányzatait, melyek ezzel kapcsolatos észrevételeiket legkésőbb tárgyév február 10-ig megteszik Tevel Község Önkormányzata részére.

4.1.4. A közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok vállalják, hogy a 4.1.3. pont szerinti összegeket saját költségvetésükbe betervezik, valamint a tájékoztatásban foglalt összeg 1/12 részét minden hónap 15. napjáig átutalják Tevel Község Önkormányzata részére.

4.1.5. Felek megállapodnak, hogy minden év január 31-ig elszámolnak az előző évi hozzájárulásokkal. Tevel Község Önkormányzata e határidőig az elszámolást írásban eljuttatja a társult községek önkormányzatai részére. Felek kötelezik magukat, hogy ezen elszámolás alapján a pénzügyi rendezés az elszámolás kézhezvételétől számított 15 munkanapon részükről megtörténik.

4.1.6. A 4.1. pont szerinti fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén az adós önkormányzat – a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő – késedelmi kamattal növelt összeget tartozik megfizetni. Ez esetben Tevel Község Polgármestere a nem teljesítő önkormányzatot felszólítja a 30 napon belüli teljesítésre, a felszólítás eredménytelensége esetén a felszólítási határidő lejárati napján jogosult inkasszó benyújtására a nem teljesítő önkormányzattal szemben.

4.1.7. Amennyiben a 4.1.5. pont szerinti elszámolás alapján Tevel Község Önkormányzata részéről keletkezik fizetési kötelezettség a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő más önkormányzat irányába, és az elszámolás alapján járó összeget Tevel Község Önkormányzata a 4.1.5. pontban meghatározott határidőn belül nem utalja át az érintett társult község bankszámlájára, úgy az érintett önkormányzat polgármestere Tevel Község Önkormányzatát felszólítja a 30 napon belüli teljesítésre, a felszólítás eredménytelensége esetén a felszólítási határidő lejárati napján jogosult inkasszó benyújtására Tevel Község Önkormányzatával szemben.

4.2. A közös önkormányzati hivatal vagyoni viszonyai

A székhelyen és telephelyeken a közös önkormányzati hivatali feladatok ellátására használt ingatlanok tulajdonjoga felek tulajdonában marad, az ingóságokat térítésmentesen a közös önkormányzati hivatal használatába adják. Az ingatlanok beruházási és felújítási kötelezettségéről a tulajdonos önkormányzat saját forrásai terhére gondoskodik.

5. A közös önkormányzati hivatal munkájának nyilvánossága

5.1 A Közös Önkormányzati Hivatal működtetése során valamennyi településen biztosítani kell az önkormányzati és hivatali munka átláthatóságára, nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi előírások betartását.

5.2 A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának függelékét képező, a közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzatban foglaltaknak megfelelően.

5.3 A kötelezően közzéteendő közérdekű adatok körét nem érintő képviselő-testületi döntések nyilvánosságának biztosítása a jegyző feladata. A jegyző a határozatok nyilvánosságáról a nyílt ülések jegyzőkönyveinek elérhetővé tételével, a rendeletek nyilvánosságáról kihirdetésükkel gondoskodik az egyes önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatainak előírásai szerint.

5.4 A közérdekű adatokon túli, nyilvánosságot igénylő, önkormányzati közérdekű információk, közzétételek és hirdetmények nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos döntéshozók és felelősök az egyes polgármesterek. Ezen információk nyilvánosságra hozatalának rendje főszabály szerint az egyes önkormányzatok hirdetőtábláján való közzététel; az ezen felül biztosított további közzétételi helyekről (pl. honlap, helyi sajtótermék, egyéb hirdetőtáblák, stb.) az egyes önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatai rendelkeznek.

6. Záró és átmeneti rendelkezések

6.1. Jelen megállapodásból eredő vitás kérdésekben bármely fél polgármestere jogosult egyeztető tárgyalást összehívni, bármely jelen megállapodást jóváhagyó önkormányzat székhelyére. Az egyeztető tárgyalásról emlékeztető készül, melynek elkészítéséről a tárgyalást összehívó polgármester köteles gondoskodni és köteles azt legkésőbb a tárgyalástól számított öt munkanapon belül mindegyik jelen megállapodást jóváhagyó fél polgármesterének megküldeni.

6.2. Amennyiben az egyeztető tárgyalás eredményre vezetett és ennek alapján jelen megállapodás módosítása szükséges, úgy Tevel Község Polgármestere az emlékeztető általa történő kézhezvételét követő harminc napon belül köteles a megállapodás módosításáról készült előterjesztést Tevel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete elé terjeszteni, továbbá köteles ugyanezen határidőn belül a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok polgármesterei számára megküldeni, akik a kézhezvételt követő tizenöt napon belül kötelesek azt saját képviselő-testületük elé jóváhagyásra beterjeszteni.

6.3. Felek a vitás kérdés bírói útra terelését megelőzően legalább egy alkalommal kötelesek egyeztetni, a 6.1-6.2. pontokban foglaltak szerint. Amennyiben az egyeztetés összehívására vonatkozó jogával egyik önkormányzat polgármestere sem él a vitás kérdés felmerülésétől számított harminc napon belül, úgy Tevel Község Polgármestere köteles az egyeztető tárgyalást Tevel Község Önkormányzata székhelyére összehívni.

6.4. Az egyeztetés eredménytelensége esetén felek a jelen megállapodásból eredő jogvita elbírálására kikötik a Bonyhádi Városi Bíróság kizárólagos illetékességét.

6.5. Jelen megállapodás valamennyi, a megállapodást megkötő önkormányzatának képviselő-testülete általi elfogadását és azok polgármestereinek aláírását követően, 2013. január 1. napján lép hatályba – a 6.6. -6.7. pontban foglalt kivétellel -.

6.6. A Képviselő-testületek megállapodnak, hogy nem írnak ki pályázatot a közös önkormányzati hivatal jegyzői állásának betöltésére. A közös önkormányzati hivatalt alkotó önkormányzatok polgármesterei a Mötv. 83. § b) pontjának megfelelő alkalmazásával megállapodhatnak, hogy a megszűnő Tevel-Závod Községek Körjegyzősége körjegyzőjét- annak egyetértésével-, a létrejövő közös önkormányzati hivatal jegyzőjeként foglalkoztatják.

6.7. A Képviselő-testületek megállapodnak abban, hogy a köztisztviselők juttatásaira, illetménykiegészítésére vonatkozó önkormányzati rendeleteket legkésőbb 2012. december 31-ig hatályon kívül helyezik és 2013. január 1-jei hatállyal a juttatások tárgykörében azonos tartalommal új rendeleteket alkotnak.

6.8. Jelen megállapodást annak elolvasását, tartalmának megismerését és megértését követően az önkormányzatok Képviselő-testületei képviseletében eljáró polgármesterek a képviselt önkormányzat akaratával mindenben megegyezően, annak nevében helybenhagyólag, saját kezű aláírással látják el.

Tevel, 2012. december 20.

Héri Lászlóné s.k.
polgármester
Tevel Község Önkormányzata

Závod, 2012. december 20.

Szász János s.k.
polgármester
Závod Község Önkormányzata

Lengyel, 2012. december 20.

Lőrincz Józsefné s.k.
polgármester
Lengyel Község Önkormányzata

Tevel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

93/2012. (XII.12.) önkormányzati határozatával

Závod Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

51/2012. (XII.13.) önkormányzati határozatával

Lengyel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

41/2012. (XII.15.) önkormányzati határozatával

Tevel, 2012. december 20.

dr. Wirth Noémi s.k.
körjegyző
Tevel Község Önkormányzata
Závod Község Önkormányzata


Lengyel, 2012. december 20.

Visnyei Gabriella s.k.
körjegyző
Lengyel Község Önkormányzata

Jelen megállapodást:
hagyta jóvá.
Záradék
Jelen megállapodás módosítását Lengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 80/2019. (XI. 28.) számú határozatával, Závod Község Önkormányzat Képviselő-testülete 77/2019. (XI. 28.) számú határozatával, Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 62/2019. (XI. 29.) számú határozatával fogadta el.
Braun János László s.k. László Attila s.k. Fazekas Attila s.k.
polgármester polgármester polgármester
Lengyel Község Závod Község Tevel Község
Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat
Az egységes szerkezetbe foglalt megállapodás 2019. december 1. napján lép hatályba.
dr. Hoffmann Adél s.k.
jegyző
Záradék
Jelen megállapodás módosítását
Lengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 34/2020. (VI. 10.) számú határozatával,
Závod Község Önkormányzat Képviselő-testülete testülete 29/2020. (VI. 10.) számú határozatával,
Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testülete testülete 50/2020. (VI. 10.) számú határozatával fogadta elfogadta el.
Braun János László László Attila Fazekas Attila
polgármester polgármester polgármester
Lengyel Község Závod Község Tevel Község
Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat
Az egységes szerkezetbe foglalt megállapodás 2020. június 23. napján lép hatályba.
Herczig Viktória
aljegyző
Teveli Közös Önkormányzati Hivatal

4. melléklet

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek az alábbi munkaköröket ellátó köztisztviselők az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § a) pontjában meghatározottak alapján

Kötelezettséget megállapító jogszabály

Munkakör

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség gyakorisága

2007. évi CLII. törvény 3. §

Jegyző

Évenként

2007. évi CLII. törvény 3. §

Aljegyző

Évenként

2007. évi CLII. törvény 3. §

Adóigazgatási ügyintéző

Kétévenként

2007. évi CLII. törvény 3. §

Gazdálkodási ügyintéző I.

Kétévenként

2007. évi CLII. törvény 3. §

Gazdálkodási ügyintéző II.

Kétévenként

2007. évi CLII. törvény 3. §

Igazgatási ügyintéző

Ötévenként

5. melléklet

Közigazgatási szerződés
mely létrejött egyrészről Tevel Község Önkormányzata
székhely: 7181 Tevel, Fő utca 288.
adószám: 15415424-1-17
törzskönyvi nyilvántartási száma: 415420
képviseli: Fazekas Attila polgármester
(a továbbiakban: helyi önkormányzat)
másrészről Teveli Német Nemzetiségi Önkormányzat
székhely: 7181 Tevel, Fő utca 288.
adószám: 16846478-1-17
törzskönyvi nyilvántartási szám: 662778
képviseli: Propszt János elnök
(a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat)
(együttesen: Szerződő felek)
között, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. § (2) bekezdés, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 6/C. § (2) bekezdés b) pontja és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az alábbiak szerint:

I.

A közigazgatási szerződés célja
Az Njtv. 80. §-ában foglaltak szerint a települési önkormányzat, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatait ellátja, biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív feladatok ellátásáról.
Szerződő felek az Njtv. 80. §-ában foglaltak érvényesülése érdekében jelen közigazgatási szerződésben rögzítik a nemzetiségi önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételeit, az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatokat, továbbá az együttműködésből fakadó jogosultságokat és kötelezettségeket.

II.

A nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása

1. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább harminckét órában ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot. A helyi önkormányzat a fenti helyiség, valamint a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket viseli. A helyiséghasználat biztosítása 7181 Tevel, Fő utca 288. alatti ingatlanban történik.

2. Tevel Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról, melynek keretében a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal ellátja:

a. a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkésztésével kapcsolatos adminisztratív, technikai feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) a Közös Hivatal kijelölt ügyintézője által;

b. a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat a Közös Hivatal kijelölt ügyintézője által;

c. a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatokat a Közös Hivatal kijelölt ügyintézője útján.

3. A 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével - a helyi önkormányzat viseli.

4. A két önkormányzat közötti kapcsolattartást a jegyző, vagy az általa írásban megbízott személy segíti elő, akit a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseire a nemzetiségi önkormányzat elnökének meg kell hívni.

5. A jegyző vagy – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

6. A nemzetiségi önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos feladatok ellátására a jegyző a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén – 7181 Tevel, Fő utca 288. szám alatt – biztosítja a vagyonnyilatkozatok őrzését.

7. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt képviselők gondoskodnak a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint.

8. A helyi önkormányzat a jelnyelv és a kommunikációs rendszer használatát, a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartásával kapcsolatos – jelen közigazgatási szerződésben nem szabályozott - működési feltételeket a nemzetiségi önkormányzat kérésére biztosítja.

9. A helyi önkormányzat hivatalos honlapján tárhelyet biztosít a nemzetiségi önkormányzat részére a Közérdekű adatok megjelentetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése céljából. Az adatok, valamint a nemzetiségi önkormányzat dokumentumainak kezelése és feltöltése az elnök kötelezettsége.

III.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése, tartalma, határideje

1. A jegyző, vagy az általa írásban megbízott személy a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat – a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állását követően – közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével.

2. A nemzetiségi önkormányzat elnöke tájékoztatja a jegyzőt, vagy az általa írásban megbízott személyt a nemzetiségi önkormányzat költségvetését érintő adatokról, az azt alátámasztó dokumentáció rendelkezésre bocsátásával.

3. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére az Áht. és az Ávr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

4. A Teveli Közös Önkormányzati Hivatal által készített költségvetési előterjesztést és a határozat tervezetét a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé.

5. A költségvetési határozat-tervezet beterjesztésének határideje az Áht. rendelkezései szerint meghatározott időpont.

6. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal.

7. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat határozatának törvényességéért, a bevételi és kiadási előirányzatok megállapításáért és teljesítéséért felelősséggel nem tartozik.

8. A nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért a helyi önkormányzat felelősséggel nem tartozik.

IV.

A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

1. Ha a nemzetiségi önkormányzat eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevétel kiesése van, illetve kiadási, bevételi előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, abban az esetben az Áht. 34. § -ban meghatározottak szerint előirányzatot módosít, ahhoz módosítja a költségvetésről szóló határozatát, melyről a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönthet.

2 A költségvetési előirányzatok tervezésénél és módosításánál a Nemzetiségi Önkormányzat által szolgáltatott adatok és információk tekintetében a felelősség a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét terheli. A határidők betartására, egyéb gazdálkodási és pénzügyi információk szolgáltatására vonatkozólag a felelősséget a Jegyző viseli a szervezetén belüli hatásköri megoszlás szerint.

V.

Költségvetési információ szolgáltatás rendje

1. A Teveli Közös Önkormányzati Hivatal az Áht. és az Ávr. szerinti határidőknek megfelelően adatot szolgáltat az államháztartás információs rendszerébe.

2. Az 1. pont szerinti adatszolgáltatáshoz a nemzetiségi önkormányzat elnöke a költségvetési határozatot és annak módosításait a képviselő-testületi döntést követően haladéktalanul megküldi a Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője részére.

3. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a gazdálkodást érintő valamennyi dokumentumot (pld.: számla, szerződés, bankszámlakivonat, pénztárbizonylat, fizetési jegyzék, stb.) haladéktalanul átadja a Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője részére.

4. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a gazdálkodást érintő valamennyi információt, adatot, bizonylatot haladéktalanul köteles átadni a Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője részére a szabályszerű gazdálkodás érdekében. Szerződő felek rögzítik, hogy az információ, adat, bizonylat nemzetiségi önkormányzat elnöke részéről történő határidőn túli átadásáért, vagy az átadás elmulasztásáért a Hivatalt nem terheli felelősség.

VI.

A költségvetési gazdálkodás rendje

1. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

2. A nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásának ellenőrzése a Közös Önkormányzati Hivatal belső ellenőrzésének részét képezi, mely kockázatelemzésen alapul.

3. A kötelezettségvállalás rendje

- A nemzetiségi önkormányzat nevében a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során a fizetései vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa írásban meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettségvállalásért a nemzetiségi önkormányzat tartozik helytállni.

- A kötelezettségvállalás gyakorlása során be kell tartani az Áht. és az Ávr. előírásait.

- A kötelezettségvállalások nyilvántartását folyamatosan, naprakészen kell vezetni. A nyilvántartást a Közös Hivatal költségvetési ügyintézője vezeti.

4. Pénzügyi ellenjegyzés

- A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője által írásban kijelölt, a Közös Önkormányzati Hivatal állományába tartozó, az előírt képesítési követelményeknek megfelelő végzettségű köztisztviselő írásban jogosult.

- A pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozóan be kell tartani az Áht. és az Ávr. vonatkozó rendelkezéseit.

5. Érvényesítés

- Az érvényesítést a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője által írásban megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselője az Ávr-ben meghatározottak szerint végzi.

6. A teljesítés igazolása

- A teljesítés igazolásával kapcsolatos feladatok elvégzésére jogosult a kötelezettségvállaló, továbbá az általa írásban kijelölt személy.

- A teljesítés igazolása az Áht. és az Ávr. előírásai szerint történik.

7. Utalványozás

- A nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.

- Az utalványozás az Áht. és az Ávr. szabályai szerint történik.

8. Az operatív gazdálkodási jogkörök gyakorlásának részletes szabályait az a Közös Önkormányzati Hivatallal közösen kiadott szabályzat rögzíti.

9. Az operatív gazdálkodási jogkörök gyakorlásával összefüggő összeférhetetlenségi szabályok

- A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.

- Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

- Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.

- A kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, a pénzügyi ellenjegyzésre, az érvényesítésre és a teljesítés igazolásra jogosult személyek nevéről és aláírás mintájáról a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetéséért a költségvetési ügyintéző a felelős.

VII.

A nemzetiségi önkormányzat számlavezetése és pénzkezelése

1. A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A nemzetiségi önkormányzat pénzforgalmi számlája felett rendelkezésre jogosultakról a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönt.

2. A számlanyitás felelőssége és költségei a nemzetiségi önkormányzatot terhelik.

3. A helyi nemzetiségi önkormányzat részére a központi költségvetésből biztosított működési és feladatalapú költségvetési támogatást a Kincstár útján folyósítják.

4. A nemzetiségi önkormányzat működésének állami támogatását a nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló jogszabályi rendelkezések szerint veszi igénybe.

5. A helyi nemzetiségi önkormányzat készpénzt kizárólag előleg jogcímen saját bankszámlájáról vehet fel a számlavezető pénzintézet pénztárából.

6. A nemzetiségi önkormányzat a házi pénztár kezelésére vonatkozó szabályokat a Közös Önkormányzati Hivatallal közösen kiadott pénztárkezelési szabályzat rögzíti.

A nemzetiségi önkormányzat készpénzellátása a nemzetiségi önkormányzat házipénztárából, a nemzetiségi önkormányzat fizetési számlája terhére történik. A nemzetiségi önkormányzat vállalja, hogy a felvett előleggel 30 napon belül szabályos bizonylatok benyújtásával elszámol annak érdekében, hogy a könyvelésben a tényleges kiadásokat rögzíteni lehessen. Az előleggel való elszámolásig újabb előleg nem vehető fel.

Amennyiben a kifizetés a jogszabályi előírások megszegésével történik, ennek tényét a bizonylaton fel kell tüntetni, az esetleges jogkövetkezményekért a nemzetiségi önkormányzat felel.

VIII.

Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje

1. A Közös Önkormányzati Hivatal a nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait elkülönülten vezeti.

2. A nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában szereplő adatok változásával kapcsolatos bejelentést – a Magyar Államkincstár felé - a Közös Önkormányzati Hivatal törzskönyvi nyilvántartásának kezelésével megbízott ügyintézője látja el a nemzetiségi önkormányzat elnöke által biztosított dokumentumok alapján.

3. A nemzetiségi önkormányzat felhatalmazza a Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézőjét, hogy az államháztartás információs rendszere keretében történő adatszolgáltatás teljesítése érdekében a Magyar Államkincstár által biztosított rendszerekbe elektronikus úton adatot szolgáltasson.

4. A szolgáltatott adatok valódiságáért a nemzetiségi önkormányzat elnöke a felelős.

5. A helyi önkormányzatot, továbbá a Közös Önkormányzati Hivatalt nem terheli felelősség, ha az adatszolgáltatási kötelezettség elmaradása a nemzetiségi önkormányzat működésének hiányossága miatt következett be.

6. A nemzetiségi önkormányzat adószámának igénylésével kapcsolatos feladatok ellátásánál a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője által kijelölt ügyintéző a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a nemzetiségi önkormányzat elnöke által biztosított dokumentumok és nyilatkozatok alapján jár el.

7. A nemzetiségi önkormányzat vagyonának nyilvántartásához kapcsolódóan (pl.: eszközbeszerzés) a nemzetiségi önkormányzat elnöke köteles átadni a szükséges adatokat, bizonylatokat. Szerződő felek rögzítik, hogy az információ, adat, bizonylat nemzetiségi önkormányzat elnöke részéről történő határidőn túli átadásáért, vagy az átadás elmulasztásáért a Közös Hivatalt nem terheli felelősség.

8. A nemzetiségi önkormányzat elnöke köteles betartani a leltár készítésére és a leltárban szereplő eszközök, források leltározására, értékelésére vonatkozó szabályokat. A nemzetiségi önkormányzat elnöke köteles együttműködni a Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézőjével a leltár készítésére és a leltárban szereplő eszközök, források leltározására, értékelésére vonatkozó szabályok betartása érdekében.

9. A nemzetiségi önkormányzat működése során feleslegessé, használhatatlanná vált eszközök vonatkozásában a nemzetiségi önkormányzat elnöke köteles betartani a felesleges vagyontárgyak hasznosítására és selejtezésére vonatkozó előírásokat. Szerződő felek rögzítik, hogy az információ, adat, bizonylat nemzetiségi önkormányzat elnöke részéről történő határidőn túli átadásáért, vagy az átadás elmulasztásáért a Hivatalt nem terheli felelősség.

10. A nemzetiségi önkormányzat felel az általa az államháztartás alrendszereiből kapott nem normatív, cél jellegű működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek támogatási adatainak közzétételéért, valamint felel a törvényi előírások szerinti árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, támogatás, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására vonatkozó adatainak, vonatkozó jogszabály szerinti közzétételéért.

11. A nemzetiségi önkormányzat az általa benyújtott pályázatok beadásánál, pénzügyi lebonyolításánál és elszámolásánál saját maga jár el. A hivatal igény szerint segítséget nyújt.

12. A nemzetiségi önkormányzat az Áht. 78. § (2) bekezdése alapján likviditási tervet készít, melyet az elnök havonta felülvizsgál az Ávr. 122. § (3) bekezdése értelmében. A likviditási tervet és annak esetleges változásait havonta megküldi a hivatal gazdasági vezetőjének.

VIII.

Gazdálkodási, számviteli, egyéb területek szabályozása
A helyi önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatal nemzetiségi ügyintézőjén keresztül biztosítja, hogy a nemzetiségi önkormányzat elnöke részére megismerés céljából – dokumentáltan, elektronikus úton – továbbításra kerüljenek az önkormányzatra és a Hivatalra vonatkozó következő szabályzatok, illetve azok módosításai:
- Gazdálkodási rend,
- Számviteli politika,
- Eszközök és források értékelési szabályzata,
- Pénzkezelési szabályzat,
- Leltározási szabályzat,
- Selejtezési és hasznosítási szabályzat,
- Közérdekű adatok szolgáltatásával kapcsolatos szabályzat,
- Reprezentációs kiadások szabályzata,
- Utazási költségek elszámolásának szabályzata,
- Belső ellenőrzési kézikönyv,
- Belső kontrollok szabályzatai,
- Iratkezelési szabályzat.
A szabályzatok és módosításaik megismerését és tudomásulvételét a szabályzathoz csatolt nyilatkozaton a nemzetiségi önkormányzat elnöke aláírásával igazolja.
A nemzetiségi önkormányzat a Szervezeti és Működési Szabályzatában rendelkezik arról, hogy bélyegzőjét mely esetekben használja.

IX.

Belső kontrollrendszer és belső ellenőrzés
A Közös Hivatalnál a jegyző felelősségi körébe tartozóan kialakított és működtetett belső kontrollrendszer, ennek keretében a kontrollkörnyezet fejlesztése, az integrált kockázatkezelési rendszer, a kontrolltevékenységek, az információs és kommunikációs rendszer, továbbá a nyomon követési rendszer a helyi nemzetiségi önkormányzatokra is vonatkozik.
A helyi nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését a települési önkormányzat által megbízott külső szakértő végzi. Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor. A belső ellenőrzés lefolytatásának rendjét a jegyzői intézkedésben elfogadott Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.

X.

A közigazgatási szerződés időtartama
Jelen közigazgatási szerződés határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának időtartamára szól, a nemzetiségi önkormányzat megszűnésével hatályát veszti.

XI.

Adatvédelmi rendelkezések

1. Szerződő felek rögzítik, hogy jelen szerződés időtartama alatt, valamint azt követően is kölcsönösen betartják a hatályos magyar és európai uniós adatvédelmi szabályokat, ideértve különösen, de nem kizárólagosan az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Infotv.”), valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelet („GDPR”) rendelkezéseit.

2. Szerződő felek rögzítik továbbá, hogy jelen szerződéses együttműködés során személyes adatokat csak és kizárólag a jelen szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben kezelnek. Ezeket az adatokat bizalmasan kezelik, és csak azok számára biztosítanak ezekhez hozzáférést, akik részére ez indokolt és szükséges. Harmadik fél részére egyebekben ezeket az adatokat nem adják át, nem hozzák nyilvánosságra és nem teszik hozzáférhetővé.

XII.

Egyéb rendelkezések

1. Szerződő felek kijelentik, hogy az éves költségvetési beszámoló és az éves költségvetési terv elkészítése során jelen szerződésben rögzített eljárási rend szerint járnak el, és az elfogadott költségvetés végrehajtása során az együttműködés szabályait kölcsönösen betartják.

2. Szerződő felek jelen közigazgatási szerződést minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálják és szükség szerint módosítják.

3. A jegyző a szerződésre vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét jelzi a helyi és a nemzetiségi önkormányzatnak.

4. Jelen közigazgatási szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az Njtv., valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak.

5. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen közigazgatási szerződés hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a közöttük 2020. január 1. napjától hatályos, Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testülete által a 7/2020. (II.11.) számú határozattal, valamint az Teveli Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete által a 2/2020. (II.17.) határozattal elfogadott együttműködési megállapodás.

Jelen közigazgatási szerződést Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 79/2020.(IX.3.) határozatával, a Teveli Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete az 13/2020.(IX.18) határozatával elfogadta. Rendelkezéseit 2020. január 1. napjától kell alkalmazni.

Tevel, 2020. 01.02.

Propszt Elnök Fazekas Attila Polgármester

Német Nemzetiségi Önkormányzat Tevel Község Önkormányzata

Ellenjegyezte:

Herczig Viktória

aljegyző

6. melléklet

Közigazgatási szerződés
mely létrejött egyrészről Tevel Község Önkormányzata
székhely: 7181 Tevel, Fő utca 288.
adószám: 15415424-1-17
törzskönyvi nyilvántartási száma: 415420
képviseli: Fazekas Attila polgármester
(a továbbiakban: helyi önkormányzat)
másrészről Teveli Roma Nemzetiségi Önkormányzat
székhely: 7181 Tevel, Fő utca 288.
adószám: 16848229-1-17
törzskönyvi nyilvántartási szám: 662789
képviseli: Nagy Szabolcs Mátyás elnök
(a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat)
(együttesen: Szerződő felek)
között, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. § (2) bekezdés, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 6/C. § (2) bekezdés b) pontja és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az alábbiak szerint:

I.

A közigazgatási szerződés célja
Az Njtv. 80. §-ában foglaltak szerint a települési önkormányzat, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatait ellátja, biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív feladatok ellátásáról.
Szerződő felek az Njtv. 80. §-ában foglaltak érvényesülése érdekében jelen közigazgatási szerződésben rögzítik a nemzetiségi önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételeit, az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatokat, továbbá az együttműködésből fakadó jogosultságokat és kötelezettségeket.

II.

A nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása

1. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább harminckét órában ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot. A helyi önkormányzat a fenti helyiség, valamint a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket viseli. A helyiséghasználat biztosítása 7181 Tevel, Fő utca 288. alatti ingatlanban történik.

2. Tevel Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról, melynek keretében a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal ellátja:

a. a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkésztésével kapcsolatos adminisztratív, technikai feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) a Közös Hivatal kijelölt ügyintézője által;

b. a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat a Közös Hivatal kijelölt ügyintézője által;

c. a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatokat a Közös Hivatal kijelölt ügyintézője útján.

3. A 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével - a helyi önkormányzat viseli.

4. A két önkormányzat közötti kapcsolattartást a jegyző, vagy az általa írásban megbízott személy segíti elő, akit a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseire a nemzetiségi önkormányzat elnökének meg kell hívni.

5. A jegyző vagy – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

6. A nemzetiségi önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos feladatok ellátására a jegyző a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén – 7181 Tevel, Fő utca 288. szám alatt – biztosítja a vagyonnyilatkozatok őrzését.

7. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt képviselők gondoskodnak a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint.

8. A helyi önkormányzat a jelnyelv és a kommunikációs rendszer használatát, a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartásával kapcsolatos – jelen közigazgatási szerződésben nem szabályozott - működési feltételeket a nemzetiségi önkormányzat kérésére biztosítja.

9. A helyi önkormányzat hivatalos honlapján tárhelyet biztosít a nemzetiségi önkormányzat részére a Közérdekű adatok megjelentetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése céljából. Az adatok, valamint a nemzetiségi önkormányzat dokumentumainak kezelése és feltöltése az elnök kötelezettsége.

III.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése, tartalma, határideje

1. A jegyző, vagy az általa írásban megbízott személy a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat – a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állását követően – közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével.

2. A nemzetiségi önkormányzat elnöke tájékoztatja a jegyzőt, vagy az általa írásban megbízott személyt a nemzetiségi önkormányzat költségvetését érintő adatokról, az azt alátámasztó dokumentáció rendelkezésre bocsátásával.

3. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére az Áht. és az Ávr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

4. A Teveli Közös Önkormányzati Hivatal által készített költségvetési előterjesztést és a határozat tervezetét a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé.

5. A költségvetési határozat-tervezet beterjesztésének határideje az Áht. rendelkezései szerint meghatározott időpont.

6. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal.

7. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat határozatának törvényességéért, a bevételi és kiadási előirányzatok megállapításáért és teljesítéséért felelősséggel nem tartozik.

8. A nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért a helyi önkormányzat felelősséggel nem tartozik.

IV.

A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

1. Ha a nemzetiségi önkormányzat eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevétel kiesése van, illetve kiadási, bevételi előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, abban az esetben az Áht. 34. § -ban meghatározottak szerint előirányzatot módosít, ahhoz módosítja a költségvetésről szóló határozatát, melyről a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönthet.

2 A költségvetési előirányzatok tervezésénél és módosításánál a Nemzetiségi Önkormányzat által szolgáltatott adatok és információk tekintetében a felelősség a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét terheli. A határidők betartására, egyéb gazdálkodási és pénzügyi információk szolgáltatására vonatkozólag a felelősséget a Jegyző viseli a szervezetén belüli hatásköri megoszlás szerint.

V.

Költségvetési információ szolgáltatás rendje

1. A Teveli Közös Önkormányzati Hivatal az Áht. és az Ávr. szerinti határidőknek megfelelően adatot szolgáltat az államháztartás információs rendszerébe.

2. Az 1. pont szerinti adatszolgáltatáshoz a nemzetiségi önkormányzat elnöke a költségvetési határozatot és annak módosításait a képviselő-testületi döntést követően haladéktalanul megküldi a Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője részére.

3. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a gazdálkodást érintő valamennyi dokumentumot (pld.: számla, szerződés, bankszámlakivonat, pénztárbizonylat, fizetési jegyzék, stb.) haladéktalanul átadja a Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője részére.

4. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a gazdálkodást érintő valamennyi információt, adatot, bizonylatot haladéktalanul köteles átadni a Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője részére a szabályszerű gazdálkodás érdekében. Szerződő felek rögzítik, hogy az információ, adat, bizonylat nemzetiségi önkormányzat elnöke részéről történő határidőn túli átadásáért, vagy az átadás elmulasztásáért a Hivatalt nem terheli felelősség.

VI.

A költségvetési gazdálkodás rendje

1. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

2. A nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásának ellenőrzése a Közös Önkormányzati Hivatal belső ellenőrzésének részét képezi, mely kockázatelemzésen alapul.

3. A kötelezettségvállalás rendje

- A nemzetiségi önkormányzat nevében a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során a fizetései vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa írásban meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettségvállalásért a nemzetiségi önkormányzat tartozik helytállni.

- A kötelezettségvállalás gyakorlása során be kell tartani az Áht. és az Ávr. előírásait.

- A kötelezettségvállalások nyilvántartását folyamatosan, naprakészen kell vezetni. A nyilvántartást a Közös Hivatal költségvetési ügyintézője vezeti.

4. Pénzügyi ellenjegyzés

- A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője által írásban kijelölt, a Közös Önkormányzati Hivatal állományába tartozó, az előírt képesítési követelményeknek megfelelő végzettségű köztisztviselő írásban jogosult.

- A pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozóan be kell tartani az Áht. és az Ávr. vonatkozó rendelkezéseit.

5. Érvényesítés

- Az érvényesítést a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője által írásban megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselője az Ávr-ben meghatározottak szerint végzi.

6. A teljesítés igazolása

- A teljesítés igazolásával kapcsolatos feladatok elvégzésére jogosult a kötelezettségvállaló, továbbá az általa írásban kijelölt személy.

- A teljesítés igazolása az Áht. és az Ávr. előírásai szerint történik.

7. Utalványozás

- A nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.

- Az utalványozás az Áht. és az Ávr. szabályai szerint történik.

8. Az operatív gazdálkodási jogkörök gyakorlásának részletes szabályait az a Közös Önkormányzati Hivatallal közösen kiadott szabályzat rögzíti.

9. Az operatív gazdálkodási jogkörök gyakorlásával összefüggő összeférhetetlenségi szabályok

- A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.

- Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

- Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.

- A kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, a pénzügyi ellenjegyzésre, az érvényesítésre és a teljesítés igazolásra jogosult személyek nevéről és aláírás mintájáról a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetéséért a költségvetési ügyintéző a felelős.

VII.

A nemzetiségi önkormányzat számlavezetése és pénzkezelése

1. A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A nemzetiségi önkormányzat pénzforgalmi számlája felett rendelkezésre jogosultakról a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönt.

2. A számlanyitás felelőssége és költségei a nemzetiségi önkormányzatot terhelik.

3. A helyi nemzetiségi önkormányzat részére a központi költségvetésből biztosított működési és feladatalapú költségvetési támogatást a Kincstár útján folyósítják.

4. A nemzetiségi önkormányzat működésének állami támogatását a nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló jogszabályi rendelkezések szerint veszi igénybe.

5. A helyi nemzetiségi önkormányzat készpénzt kizárólag előleg jogcímen saját bankszámlájáról vehet fel a számlavezető pénzintézet pénztárából.

6. A nemzetiségi önkormányzat a házi pénztár kezelésére vonatkozó szabályokat a Közös Önkormányzati Hivatallal közösen kiadott pénztárkezelési szabályzat rögzíti.

A nemzetiségi önkormányzat készpénzellátása a nemzetiségi önkormányzat házipénztárából, a nemzetiségi önkormányzat fizetési számlája terhére történik. A nemzetiségi önkormányzat vállalja, hogy a felvett előleggel 30 napon belül szabályos bizonylatok benyújtásával elszámol annak érdekében, hogy a könyvelésben a tényleges kiadásokat rögzíteni lehessen. Az előleggel való elszámolásig újabb előleg nem vehető fel.

Amennyiben a kifizetés a jogszabályi előírások megszegésével történik, ennek tényét a bizonylaton fel kell tüntetni, az esetleges jogkövetkezményekért a nemzetiségi önkormányzat felel.

VIII.

Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje

1. A Közös Önkormányzati Hivatal a nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait elkülönülten vezeti.

2. A nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában szereplő adatok változásával kapcsolatos bejelentést – a Magyar Államkincstár felé - a Közös Önkormányzati Hivatal törzskönyvi nyilvántartásának kezelésével megbízott ügyintézője látja el a nemzetiségi önkormányzat elnöke által biztosított dokumentumok alapján.

3. A nemzetiségi önkormányzat felhatalmazza a Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézőjét, hogy az államháztartás információs rendszere keretében történő adatszolgáltatás teljesítése érdekében a Magyar Államkincstár által biztosított rendszerekbe elektronikus úton adatot szolgáltasson.

4. A szolgáltatott adatok valódiságáért a nemzetiségi önkormányzat elnöke a felelős.

5. A helyi önkormányzatot, továbbá a Közös Önkormányzati Hivatalt nem terheli felelősség, ha az adatszolgáltatási kötelezettség elmaradása a nemzetiségi önkormányzat működésének hiányossága miatt következett be.

6. A nemzetiségi önkormányzat adószámának igénylésével kapcsolatos feladatok ellátásánál a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője által kijelölt ügyintéző a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a nemzetiségi önkormányzat elnöke által biztosított dokumentumok és nyilatkozatok alapján jár el.

7. A nemzetiségi önkormányzat vagyonának nyilvántartásához kapcsolódóan (pl.: eszközbeszerzés) a nemzetiségi önkormányzat elnöke köteles átadni a szükséges adatokat, bizonylatokat. Szerződő felek rögzítik, hogy az információ, adat, bizonylat nemzetiségi önkormányzat elnöke részéről történő határidőn túli átadásáért, vagy az átadás elmulasztásáért a Közös Hivatalt nem terheli felelősség.

8. A nemzetiségi önkormányzat elnöke köteles betartani a leltár készítésére és a leltárban szereplő eszközök, források leltározására, értékelésére vonatkozó szabályokat. A nemzetiségi önkormányzat elnöke köteles együttműködni a Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézőjével a leltár készítésére és a leltárban szereplő eszközök, források leltározására, értékelésére vonatkozó szabályok betartása érdekében.

9. A nemzetiségi önkormányzat működése során feleslegessé, használhatatlanná vált eszközök vonatkozásában a nemzetiségi önkormányzat elnöke köteles betartani a felesleges vagyontárgyak hasznosítására és selejtezésére vonatkozó előírásokat. Szerződő felek rögzítik, hogy az információ, adat, bizonylat nemzetiségi önkormányzat elnöke részéről történő határidőn túli átadásáért, vagy az átadás elmulasztásáért a Hivatalt nem terheli felelősség.

10. A nemzetiségi önkormányzat felel az általa az államháztartás alrendszereiből kapott nem normatív, cél jellegű működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek támogatási adatainak közzétételéért, valamint felel a törvényi előírások szerinti árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, támogatás, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására vonatkozó adatainak, vonatkozó jogszabály szerinti közzétételéért.

11. A nemzetiségi önkormányzat az általa benyújtott pályázatok beadásánál, pénzügyi lebonyolításánál és elszámolásánál saját maga jár el. A hivatal igény szerint segítséget nyújt.

12. A nemzetiségi önkormányzat az Áht. 78. § (2) bekezdése alapján likviditási tervet készít, melyet az elnök havonta felülvizsgál az Ávr. 122. § (3) bekezdése értelmében. A likviditási tervet és annak esetleges változásait havonta megküldi a hivatal gazdasági vezetőjének.

VIII.

Gazdálkodási, számviteli, egyéb területek szabályozása
A helyi önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatal nemzetiségi ügyintézőjén keresztül biztosítja, hogy a nemzetiségi önkormányzat elnöke részére megismerés céljából – dokumentáltan, elektronikus úton – továbbításra kerüljenek az önkormányzatra és a Hivatalra vonatkozó következő szabályzatok, illetve azok módosításai:
- Gazdálkodási rend,
- Számviteli politika,
- Eszközök és források értékelési szabályzata,
- Pénzkezelési szabályzat,
- Leltározási szabályzat,
- Selejtezési és hasznosítási szabályzat,
- Közérdekű adatok szolgáltatásával kapcsolatos szabályzat,
- Reprezentációs kiadások szabályzata,
- Utazási költségek elszámolásának szabályzata,
- Belső ellenőrzési kézikönyv,
- Belső kontrollok szabályzatai,
- Iratkezelési szabályzat.
A szabályzatok és módosításaik megismerését és tudomásulvételét a szabályzathoz csatolt nyilatkozaton a nemzetiségi önkormányzat elnöke aláírásával igazolja.
A nemzetiségi önkormányzat a Szervezeti és Működési Szabályzatában rendelkezik arról, hogy bélyegzőjét mely esetekben használja.

IX.

Belső kontrollrendszer és belső ellenőrzés
A Közös Hivatalnál a jegyző felelősségi körébe tartozóan kialakított és működtetett belső kontrollrendszer, ennek keretében a kontrollkörnyezet fejlesztése, az integrált kockázatkezelési rendszer, a kontrolltevékenységek, az információs és kommunikációs rendszer, továbbá a nyomon követési rendszer a helyi nemzetiségi önkormányzatokra is vonatkozik.
A helyi nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését a települési önkormányzat által megbízott külső szakértő végzi. Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor. A belső ellenőrzés lefolytatásának rendjét a jegyzői intézkedésben elfogadott Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.

X.

A közigazgatási szerződés időtartama
Jelen közigazgatási szerződés határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának időtartamára szól, a nemzetiségi önkormányzat megszűnésével hatályát veszti.

XI.

Adatvédelmi rendelkezések

1. Szerződő felek rögzítik, hogy jelen szerződés időtartama alatt, valamint azt követően is kölcsönösen betartják a hatályos magyar és európai uniós adatvédelmi szabályokat, ideértve különösen, de nem kizárólagosan az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Infotv.”), valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelet („GDPR”) rendelkezéseit.

2. Szerződő felek rögzítik továbbá, hogy jelen szerződéses együttműködés során személyes adatokat csak és kizárólag a jelen szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben kezelnek. Ezeket az adatokat bizalmasan kezelik, és csak azok számára biztosítanak ezekhez hozzáférést, akik részére ez indokolt és szükséges. Harmadik fél részére egyebekben ezeket az adatokat nem adják át, nem hozzák nyilvánosságra és nem teszik hozzáférhetővé.

XII.

Egyéb rendelkezések

1. Szerződő felek kijelentik, hogy az éves költségvetési beszámoló és az éves költségvetési terv elkészítése során jelen szerződésben rögzített eljárási rend szerint járnak el, és az elfogadott költségvetés végrehajtása során az együttműködés szabályait kölcsönösen betartják.

2. Szerződő felek jelen közigazgatási szerződést minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálják és szükség szerint módosítják.

3. A jegyző a szerződésre vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét jelzi a helyi és a nemzetiségi önkormányzatnak.

4. Jelen közigazgatási szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az Njtv., valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak.

5. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen közigazgatási szerződés hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a közöttük 2020. január 1. napjától hatályos, Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testülete által a 7/2020. (II.11.) határozattal, valamint az Teveli Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete által a 2/2020. (II.17.) határozattal elfogadott együttműködési megállapodás.

Jelen közigazgatási szerződést Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 79/2020.(IX.3) határozatával, a Teveli Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete az 14/2020.(IX.18.) határozatával elfogadta. Rendelkezéseit 2020. január 1. napjától kell alkalmazni.

Tevel, 2020. 01.02.

Nagy Szabolcs Mátyás Elnök Fazekas Attila Polgármester

Roma Nemzetiségi Önkormányzat Tevel Község Önkormányzata

Ellenjegyezte:

Herczig Viktória

aljegyző

1. Függelék

Társulási megállapodások

Intézmény

Ellátott feladat

Társulás időpontja

Társulásban részt vevő önk.

1. 18

2.

Tevel-Závod-Lengyel Óvodafenntartó Társulás

óvodai nevelés

2013.01.01

Tevel, Závod, Lengyel

3.

Völgységi Önkormányzatok Társulása

területfejlesztés, központi orvosi ügyelet, belső ellenőrzési feladatok, fogyatékossággal élő személyek nappali ellátása

2004.06.23.

Aparhant, Bátaapáti, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Cikó, Felsőnána, Grábóc, Györe, Izmény, Kakasd, Kéty, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Murga, Nagymányok, Nagyvejke, Tevel, Váralja, Závod, Zomba

7. melléklet19

1. Az önkormányzat megnevezése: Tevel Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

2. Az ügyvitel során használt rövid megnevezés: Önkormányzat

3. Rövidített elnevezés: TKÖ

4. Székhelye: 7181 Tevel, Fő u. 288.

5. Telephelye(i): 7181 Tevel, Fő u. 279.

6. Működési területe: Tevel Község közigazgatási területe

7. A képviselő-testület hivatalának neve: Teveli Közös Önkormányzati Hivatal

7.1. Székhely Iroda: Teveli Iroda 7181 Tevel, Fő u. 288.

7.2. Kirendeltség: Závodi Iroda 7182 Závod, Új u. 13.

7.3. Kirendeltség: Lengyeli Iroda 7184 Lengyel, Petőfi u. 53.

7.4.20 Közös Önkormányzati Hivatal PIR száma: 803702

7.5. Törzskönyvi azonosító szám: 415420

7.6. adószám: 15415424-1-17

7.7. KSH-szám: 15415424-8411-321-17

7.8. KSH területi számjel: 1731459

7.9. KSH gazdálkodási forma kód: 321 Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv

7.10. ÁHT azonosító: 718446

7.11. szakágazati besorolás: 841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

8. Tevel Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

8.1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

8.2. 013320 Köztemető-fenntartás és – működtetés

8.3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

8.4. 013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások

8.5. 016040 Nemzetpolitikai tevékenység igazgatása és támogatása

8.6. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

8.7.21

8.8. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

8.9. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

8.10. 042180 Állat-egészségügy

8.11. 045120 Út, autópálya építése

8.12. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

8.13. 047410 Ár-és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

8.14. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása

8.15. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

8.16. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

8.17. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk

8.18. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

8.19. 064010 Közvilágítás

8.20. 066010 Zöldterület-kezelés

8.21. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

8.22. 072111 Háziorvosi alapellátás

8.23. 074011 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

8.24. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

8.25. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

8.26. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

8.27. 082044 Könyvtári szolgáltatások

8.28. 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

8.29. 082092 Közművelődési-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

8.29a.22 082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

8.30. 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés

8.31. 086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

8.32. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

8.33. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

8.33a.23 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

8.34. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

8.35. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások

8.36. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

8.37. 106020 Lakásfenntartási, lakhatással összefüggő ellátások

8.38. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán

8.39. 107052 Házi segítségnyújtás

9. Pénzforgalmi számla: 71800020-12300606-00000000 számú költségvetési elszámolási számla

1

A bevezető a Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 10. § (3) bekezdése a Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 12. § (2) bekezdése a Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 15. § (2) bekezdését a Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.

5

Az 1. melléklet 4. pontja a Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A megállapodást Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 93/2012. (XII.12.) Kt. határozatával, Závod Község Önkormányzat Képviselő-testülete 51/2012. (XII. 13.) Kt. határozatával, Lengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 41/2012. (XII.15.) Kt. határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. január 1. napjától.

7

Kiegészítette a Lengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 76/2014. (XI.24.) határozata, Závod Község Önkormányzat Képviselő-testülete 71/2014. (XI. 26.) határozata, Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 108/2014. (XI.27.) határozata. Hatályos: 2014. november 28. napjától.

8

Módosította a Lengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 76/2014. (XI.24.) határozata, Závod Község Önkormányzat Képviselő-testülete 71/2014. (XI. 26.) határozata, Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 108/2014. (XI.27.) határozata. Hatályos: 2014. november 28. napjától.

9

Kiegészítette a Lengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 76/2014. (XI.24.) határozata, Závod Község Önkormányzat Képviselő-testülete 71/2014. (XI. 26.) határozat, Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 108/2014. (XI.27.) határozata. Hatályos: 2014. november 28. napjától.

10

A 3. melléklet 3.2.3. pontját a Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 17.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

11

Kiegészítette a Lengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 76/2014. (XI.24.) határozata, Závod Község Önkormányzat Képviselő-testülete 71/2014. (XI. 26.) határozata, Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 108/2014. (XI.27.) határozata. Hatályos: 2014. november 28. napjától.

12

Módosította a Lengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 76/2014. (XI.24.) határozata, Závod Község Önkormányzat Képviselő-testülete 71/2014. (XI. 26.) határozata, Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 108/2014. (XI.27.) határozata. Hatályos: 2014. november 28. napjától.

13

Kiegészítette a Lengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 76/2014. (XI.24.) határozata, Závod Község Önkormányzat Képviselő-testülete 71/2014. (XI. 26.) határozata, Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 108/2014. (XI.27.) határozata. Hatályos: 2014. november 28. napjától.

14

Módosította a Lengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 76/2014. (XI.24.) határozata, Závod Község Önkormányzat Képviselő-testülete 71/2014. (XI. 26.) határozata, Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 108/2014. (XI.27.) határozata. Hatályos: 2014. november 28. napjától.

15

Módosította a Lengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 80/2019. (XI. 28.) számú határozatával, Závod Község Önkormányzat Képviselő-testülete 77/2019. (XI. 28.) számú határozatával, Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 62/2019. (XI. 29.) határozata. Hatályos: 2019. december 1. napjától.

16

Módosította Lengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete 34/2020. (VI. 10.) számú határozatával, Závod Község Önkormányzat Képviselő-testülete testülete 29/2020. (VI. 10.) számú határozatával, Tevel Község Önkormányzat Képviselő-testülete testülete 50/2020. (VI. 10.) számú határozatával Hatályos:2020.07.01-től

17

A 3. melléklet 3.5. pontja a Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

18

Az 1. Függelékben foglalt táblázat 1. sorát a Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 17.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

19

A 7. melléklet a Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 7. melléklet a Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (X. 19.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. mellékletével megállapított szöveg. A 7. melléklet a Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (III. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

20

A 7. melléklet 7.4. pontja a Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

21

A 7. melléklet 8.7. pontját a Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.

22

A 7. melléklet 8.29a. pontját a Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

23

A 7. melléklet 8.33a. pontját a Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.