Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (XI. 12.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 11. 13Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (XI. 12.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Tevel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
[2] az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Tevel Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Székhelye: 7181 Tevel, Fő u. 288.
(3) Működési területe: Tevel Község közigazgatási területe
(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Teveli Közös Önkormányzati Hivatal; Székhely Iroda: Teveli Iroda 7181 Tevel, Fő u. 288.; Kirendeltség: Závodi Iroda 7182 Závod, Új u. 13.; Kirendeltség: Lengyeli Iroda 7184 Lengyel, Petőfi u. 53.
(5) Az önkormányzat jogi személy.
(6) A település főbb adatai:
a) területe: belterület 157 hektár, külterület 2.369 hektár
b) lakosainak száma 2025. január 1. napján: 1324 fő
(7) Az Önkormányzat költségvetési nyilvántartási adatait, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, és a pecsét.
(2) A címer heraldikai leírását, valamint színes grafikáját az 2. sz. melléklet tartalmazza.
(3) A zászló fehér, közepén az Önkormányzat címere található.
(4) Az önkormányzat a Magyarország címerével középen ellátott kör alakú pecsétjének körívén „Tevel Község Képviselő-testülete” felirat olvasható.
(5) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere található a köríven pedig a következő feliratok: Tevel község polgármestere; Teveli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyző.
(6) A bélyegző használatának szabályait az ügyrend tartalmazza.
(7) Az Önkormányzat díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket adományozhat. A díszpolgári cím, valamint az egyéb elismerések szabályait külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
A Képviselő-testület működése
1. Feladat- és hatáskörök
3. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A Képviselő-testület az önként vállalt feladatairól és az ahhoz kapcsolódó forrás rendeléséről az adott évi költségvetési rendeletében dönt.
(3) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik.
(4) A Képviselő-testület feladat- és hatásköreit a bizottságokra, a polgármesterre, a jegyzőre és a társulásaira önkormányzati rendeletben, határozatban vagy megállapodásban átruházhatja.
(5) A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához határozatban utasítást adhat.
(6) Az átruházott hatáskör gyakorlója döntéseiről a Képviselő-testület soron következő ülésén köteles beszámolni.
(7) A Képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatáskörök:
a) Rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek elbírálása a szociális ellátások helyi szabályozásáról rendelet alapján
b) Szociális étkeztetés iránti kérelem elbírálása
c) Településképi bejelentési és kötelezési eljárás lefolytatása
d) Településképi véleményezési eljárást folytat le a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló rendeletben meghatározott esetekben és módon.
e) Ellátja a filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő hatásköröket a közterületek filmforgatási célú igénybevételéről szóló rendelet alapján.
f) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben gyakorolja a helyi közutak tekintetében a közútkezelőre vonatkozó hatásköröket.
g) A szociális tűzifa támogatással kapcsolatos döntés meghozatala
h) Közterület használati engedélyezés
(8) A Képviselő-testület által a vagyonnyilatkozati bizottságra átruházott hatáskörök:
a) az Mötv. 57. §. (2) bekezdése alapján ellátja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, és gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.
b) az Mötv 37. §. alapján ellátja az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat.
c) az Mötv 38. §. alapján ellátja a méltatlansággal kapcsolatos feladatokat.
d) ellátja a titkos szavazással kapcsolatos teendőket.
2. A Képviselő-testület tagjai
4. § (1) A Képviselő-testület tagjai a polgármester és a települési képviselők.
(2) A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 1. sz. függelék tartalmazza.
3. A Képviselő-testület ülése
5. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tarthat.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.
(3) A Képviselő testület évente legalább 8 ülést tart.
(4) A polgármester és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti.
(5) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(6) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) meghatározott esetekben zárt ülést tart, az Mötv. 46. § c) meghatározott esetekben zárt ülést tarthat.
(7) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az érintett kérheti zárt ülés tartását, melynek tényét az ülést vezető polgármester a jegyzőkönyv számára rögzíti.
(8) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülés tartását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a jegyző,
d) az értintett személy.
6. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt, az aljegyzőt
c) a napirendi pontok előadóit,
d) a bizottságok nem képviselő tagjait,
e) akiket a polgármester indokoltnak tart.
(2) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt, az aljegyzőt
b) Teveli Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökét
c) Teveli Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét
d) A Képviselő-testület nyilvános ülésére a napirendi pont előadóját az adott napirendi pontra vonatkozó tanácskozási joggal meg lehet hívni.
e) társadalmi szervezet, önszerveződő közösség képviselője, mely szervezet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szerint vezetett közhiteles nyilvántartásban Tolna vármegyei székhellyel szerepel, és bejelentkezik önkormányzati működési területének (tevékenysége céljának) és képviselője nevének, értesítési címének, képviseleti jogosultsága terjedelmének megjelölésével egyidejűleg,
(3) Amennyiben a képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az önkormányzat által létrehozott társulást, akkor az ülésre, az adott napirendi pont tárgyalására
a) a társult önkormányzat(ok) polgármestere(i)t és,
b) a társulás képviselőit is meg kell hívni.
(4) A Képviselő-testületi ülést írásbeli meghívóval kell összehívni, melynek tartalmaznia kell az ülést helyét, idejét, a tervezett napirendet és a napirendi pontok előadóit.
(5) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal elektronikus úton kell kézbesíteni, továbbá a Helyi Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján közzétenni.
(6) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legkésőbb az ülést megelőző napon elektronikus úton kell kézbesíteni, továbbá a Helyi Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján közzétenni.
7. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok képviselő-testületei a társulási megállapodásban foglaltak szerint egyeztetik az együttes ülések rendjét.
(2) Évente minimálisan két együttes ülést tartanak: a Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésének megállapítása, illetve a zárszámadás elfogadása esetén.
(3) Az együttes ülés összehívásáról a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere gondoskodik.
(4) Az együttes ülést konszenzus alapján választott polgármester vezeti.
(5) A döntéshez szükséges szavazati arányokat önkormányzatonként kell számba venni.
8. § A Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok képviselő-testületei a társulási megállapodásban foglaltak szerint egyeztetik az együttes ülések rendjét.
4. Lakossági fórum és közmeghallgatás
9. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – előre meghirdetett időpontban – közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, a napirendi pontokról az ülés előtt legalább öt nappal a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatáson feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(4) A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel.
10. § (1) Az állampolgárok széles körét érintő ügyek megtárgyalására a Képviselő-testület lakossági fórumot tart.
(2) A Képviselő-testület a lakossági fórum elrendeléséről, időpontjáról, helyéről, és napirendjéről határozattal dönt.
5. Az előterjesztés
11. § (1) A képviselő-testület ülésére az előterjesztés szóban vagy írásban kerül benyújtásra. A szóbeli előterjesztés előterjesztője ismertetheti az előterjesztést és a döntési javaslatot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotására kizárólag írásbeli előterjesztés alapján kerülhet sor.
(3) Az írásbeli előterjesztést az ülésre szóló meghívóval együtt, de legkésőbb az ülést megelőző második napon elektronikusan kell kiküldeni a képviselők részére.
(4) A képviselő-testülethez előterjesztést a polgármester, a jegyző, a települési képviselő és a Képviselő-testület bizottsága nyújthat be.
6. Az ülés vezetése
12. § (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, azt megnyitja,
b) javaslatot tesz a napirendi pontokra, azok sorrendjére,
c) beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az elmúlt Képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,
f) hozzászóláskor megadja, az e rendeletben meghatározott esetekben megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
g) tárgyalási szünetet rendel el,
h) az ülés alatt folyamatosan ellenőrzi a határozatképességet,
i) a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti,
j) biztosítja az ülés zavartalan működését, rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
k) bezárja az ülést.
(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést nyolc napon belül újra össze kell hívni. Az eredeti napirendi javaslat megváltoztatható.
7. A tanácskozás rendjének fenntartása
13. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a polgármester figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér vagy önmagát ismétli, a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, ismételt esetben megvonja a szót.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén pedig a nem önkormányzati képviselő érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a polgármester az ülést felfüggeszti, súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, az ülést berekeszti.
(5) A Képviselő-testület ülése alatt a teremben a mobil telefonokat ki kell kapcsolni, vagy csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre a polgármester nem hívja fel a figyelmet.
(6) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
8. Az ülés napirendje
14. § (1) A képviselő-testület a munkáját az ülésen megállapított napirend alapján végzi.
(2) A Képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, a napirendek sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívó alapján tesz javaslatot.
(3) A polgármester és a képviselők kezdeményezhetik a napirend módosítását, napirendi pont elhagyását, törlését, napirendi pontok összevonását, a sorrend megváltoztatását.
(4) A képviselő-testület a munkatervet legkésőbb a tárgyév januári ülésén fogadja el.
15. § (1) A képviselő, a bizottságok és a nemzetiségi önkormányzatok indítványozhatják valamely kérdés napirendre tűzését és határozathozatalt. Az indítványt írásban a polgármesterhez kell benyújtani az ülés napját megelőzően legalább három nappal.
(2) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja.
(3) Az indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
16. § (1) A napirend elfogadása előtt a polgármester és a jegyző javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgős elfogadását.
(2) A sürgősségi indítványt szóban és írásban is elő lehet terjeszteni, melynek során meg kell jelölni a sürgősség tényét alátámasztó körülményeket.
(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a Képviselő-testület a napirend elfogadása előtt határozathozatal mellőzésével vita nélkül dönt.
17. § (1) A napirendre felvenni nem javasolt napirendi pontokról a Képviselő-testület egyszerre szavaz.
(2) A Képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, határozathozatal mellőzésével dönt.
(3) A napirendhez – annak elfogadását követően – újabb napirendi pont nem vehető fel.
9. A napirendi pontok tárgyalása
18. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, vagy tesz javaslatot a vita nélküli döntéshozatalra.
(2) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, amely az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalta.
(3) A szóbeli kiegészítést, illetve bizottsági vélemények ismertetését követően a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, ismertethetik véleményeiket, javaslataikat.
19. § (1) A képviselők, a tanácskozási joggal megjelentek vagy a nem tanácskozási joggal jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat a polgármesternek.
(2) A polgármester a felszólalásra jelentkezőnek a szót a jelentkezésük sorrendjében adja meg.
(3) A napirendi pont előadójának a felmerült kérdésekre, javaslatokra azonnal válaszolnia kell.
20. § (1) A Képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót.
(2) A polgármester döntése alapján felszólalási jogot adhat az ülésen megjelent állampolgárnak, aki egy napirendi ponthoz kapcsolódóan egyszer, legfeljebb két perc időtartamban tehet fel kérdést vagy szólhat hozzá.
10. Ügyrendi felszólalás
21. § (1) Az ügyrendi felszólalás lehet:
a) ügyrendi javaslat,
b) ügyrendi kérdés.
(2) Az ügyrendi javaslat lehet:
a) napirendi pont felvételére, levételére tett javaslat,
b) az ülés nyílt vagy zárt jellegére tett javaslat,
c) a napirendi pontok tárgyalási sorrendjére tett javaslat,
d) az ülés felfüggesztésére, elnapolására tett javaslat,
e) egyeztetés céljából történő szünetkérés,
f) a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,
g) e rendelet szabályainak megsértése miatt korrigálásra tett javaslat.
(3) Ügyrendi kérdés az ügyrendi javaslat értelmezésével vagy jogszerűségével kapcsolatos kérdés.
(4) Ügyrendi felszólalás címén bármely képviselő az ülés bármely szakában szót kérhet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(5) Ha a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.
(6) Az ügyrendi felszólalásról a Képviselő-testület határozathozatal mellőzésével dönt.
11. Módosító és kiegészítő javaslat
22. § (1) A napirendi pont előterjesztője, a bizottságok, a képviselők és a jegyző az előterjesztéssel kapcsolatban a vita során módosító, kiegészítő javaslatot tehetnek.
(2) Módosító javaslatnak a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető.
(3) A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.
(4) Az előterjesztőnek az előterjesztését érintő módosító, kiegészítő javaslat elfogadásáról véleményt kell nyilvánítania.
(5) A módosító, kiegészítő javaslat törvényességi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.
12. A vita lezárása
23. § (1) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(2) A vita lezárása után további hozzászólások nem engedélyezhetők, csak a határozati javaslat – módosító, kiegészítő javaslat – pontosítható.
(3) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatok törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.
13. Módosító és kiegészítő javaslat
24. § (1) A polgármester a vita lezárása után szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.
(2) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító, kiegészítő javaslatokról az elhangzásuk sorrendjében dönt a Képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel egységes döntési javaslatról.
(3) Ha több határozati javaslat érkezik, azt kell először szavazásra bocsátani, amelyet az illetékes bizottság javasolt, vagy az ülésen elhangzott hozzászólások leginkább támogatnak.
(4) Ha egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani.
25. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást a Mötv. 49. (1) bekezdése szabályozza.
(2) A Képviselő-testület a döntéshozatalból történő kizárásról határozathozatal mellőzésével dönt.
(3) Amennyiben a polgármester vagy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, 5 000 Ft bírsággal sújtható.
14. A szavazás módja
26. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, utána a javaslat ellen szavazó képviselők, végül a döntéstől tartózkodók szavaznak. A polgármester a szavazatokat megszámolja és a szavazás eredményét megállapítja.
27. § (1) A Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben és a polgármester kezdeményezésére név szerinti szavazást kell tartani. A név szerinti szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület határozathozatal mellőzésével dönt.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti. A névsort a nyilatkozatuk mellett a képviselők aláírják. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazásról készített és aláírt névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.
28. § (1) Titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita és határozathozatal nélkül dönt.
(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a testületi ülés helyszínén történik.
(3) A szavazólapot az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell ellátni.
(4) A szavazáshoz tollat kell használni.
(5) Érvénytelen a szavazat, ha
a) bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adták le,
b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,
c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, milyen döntési alternatívára szavazott,
d) a képviselő a megengedettnél több jelöltet vagy döntési alternatívát támogat,
e) a képviselő a szavazólapot üresen hagyja.
(6) A titkos szavazást a jegyző szakmai segítségével a vagyonnyilatkozati bizottság bonyolítja le.
(7) A szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(8) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a szavazás tárgyát,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak a nevét,
d) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
e) a leadott szavazatok számát,
f) a szavazás eredményét,
g) a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását.
(9) A szavazás eredményéről a Vagyonnyilatkozati bizottság egy tagja tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(10) A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.
15. A Képviselő-testület döntései
29. § A Képviselő-testület döntései:
a) határozat
b) önkormányzati rendelet.
16. Határozat
30. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal, hónappal, nappal kell ellátni a következők szerint: Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének …./20... (.. hó … nap) határozata.
(2) A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt.
(3) A határozatokról sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni.
(4) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő ülésen jelentést kell tenni. A beszámolót a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
17. Társadalmi egyeztetés
31. § (1) Önkormányzati rendelet-tervezet véleményezésére bármely természetes személy, jogi személy vagy szervezet, érdekképviseleti és társadalmi szervezet jogosult (a továbbiakban: társadalmi egyeztetés).
(2) Az önkormányzati rendelet-tervezetet jogszabályban meghatározott esetben kell társadalmi egyeztetésre bocsátani.
(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetet legkésőbb az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg közzé kell tenni a www.tevel.hu honlapon (a továbbiakban: honlap).
(4) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetről az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül nyilváníthatnak véleményt. A vélemények elküldésére a képviselő-testületi ülést megelőző harmadik nap 16 óráig van lehetőség.
(5) Nem kell figyelembe venni az elkésett, közerkölcsöt sértő, névtelenül vagy nyilvánvalóan álnéven beérkezett véleményeket, valamint azokat, melyek nem kapcsolódnak a rendelet-tervezet szabályozási tárgykörébe.
(6) A beérkezett véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelet-tervezet képviselő-testületi tárgyalása során. A beérkezett véleményekkel kapcsolatban az előterjesztőnek válaszadási kötelezettsége nincs.
(7) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet végrehajtása érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, valamint a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított – amennyiben a rendelet ezen időn belül nem lép hatályba, úgy a vélemény beérkezését követő – három hónapon belül törölni kell.
18. Önkormányzati rendeletalkotás
32. § (1) Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a Képviselő-testület bizottsága,
c) a képviselő,
d) a jegyző.
(2) A Képviselő-testület bizottsága és a képviselő rendelet alkotását írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadásáról a Képviselő-testület határozattal dönt.
(3) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el.
(4) A rendelet-tervezetet a véleményezési hatáskörrel rendelkező bizottság elé kell terjeszteni.
(5) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.
33. § (1) A rendelet-tervezet tárgyalása során a Képviselő-testület először a módosító és kiegészítő javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.
(2) A rendelet megalkotását követően hiteles szövegének megszerkesztéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az elfogadott rendeletet a Közös Hivatal teveli hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni és a kihirdetés napját tartalmazó záradékkal kell ellátni.
(4) A rendeletekről sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni.
19. A Képviselő-testületi ülések dokumentálása
34. § (1) A képviselő-testület üléséről egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni lehet.
(2) A jegyzőkönyv készítés szabályaira a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(3) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
a) a távol maradt képviselők nevét, valamint azt, hogy távolmaradását a képviselő jelezte, vagy nem jelezte,
b) napirendi pontonként az előadók nevét,
c) a szóbeli előterjesztés rövid tartalmát,
d) a döntéshozatal módját,
e) az elhangzott kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat.
(4) A jegyzőkönyvbe betekintetni ügyfélfogadási időben a Közös Hivatalban lehet. A jegyzőkönyvről másolat kérhető, melynek díja oldalanként 100 Ft.
A Képviselő
35. § A képviselő jogait és kötelezettségeit a Mötv. 32. § (2) bekezdése határozza meg.
20. A Képviselő kötelezettségei
36. § A képviselő köteles:
a) a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
b) a bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a bizottság ülésén nem tud megjelenni,
c) a Képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
d) személyes érintettségét a döntéshozatal előtt bejelenteni,
e) kapcsolatot tartani a település polgáraival, társadalmi szervezetekkel,
f) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
21. Interpelláció
37. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat hatáskörének ellátásával, vagy a Képviselő-testület korábbi döntéséhez, annak végrehajtásához kapcsolódik.
(2) A képviselő a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz terjeszthet elő írásban interpellációt.
(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző harmadik nap 16 óráig papír alapon vagy elektronikus úton kell benyújtani a polgármesterhez.
(4) A polgármester az interpellációt a címzettnek megvizsgálás és válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.
38. § (1) Az interpellációkat a „Egyebek” napirendi pont keretében, a benyújtásuk sorrendjében kell megtárgyalni.
(2) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpelláció megtárgyalását el kell napolni.
(3) A képviselő az interpellációt legfeljebb két percben szóban is kiegészítheti.
39. § (1) Az interpellációra az ülésen szóban vagy legkésőbb harminc napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) A válasz után az interpelláló képviselőnek legfeljebb két perces viszontválaszra van joga. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, határozathozatal mellőzésével dönt.
(3) Ha a Képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről a kérdést feltevőt és a képviselőket a legközelebbi ülésen tájékoztatni.
22. Kérdés
40. § (1) A képviselő a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz terjeszthet elő írásban kérdést.
(2) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(3) A kérdést legkésőbb az ülést megelőző harmadik nap 16 óráig papír alapon vagy elektronikus úton kell benyújtani a polgármesterhez.
(4) A polgármester a kérdést a címzettnek megvizsgálás és válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.
(5) A kérdéseket a „Közérdekű bejelentések” napirendi pont keretében, a benyújtásuk sorrendjében kell megtárgyalni.
(6) A kérdésre az ülésen szóban vagy legkésőbb harminc napon belül írásban érdemi választ kell adni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a Képviselő-testület a kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt.
(7) A képviselő a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a „Közérdekű bejelentések” napirendi pont keretében szóban is tehet fel kérdést, de ekkor a megkérdezett a kérdésre nem köteles válaszolni.
A Képviselő-testület bizottságai
23. A bizottságok jogállása
41. § (1) A Képviselő-testület feladatai ellátásának elősegítésére és ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.
(2) A Képviselő-testület által létrehozott Vagyonnyilatkozati bizottság a képviselő-testületből választott 3 főből áll, feladat- és hatáskörét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(3) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Közös Hivatal látja el.
24. Ideiglenes bizottság
42. § (1) A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására vagy meghatározott időtartamra ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.
(3) Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, mandátuma lejártát követően megszűnik.
25. A bizottságok működése
43. § (1) A bizottságok működésére a Mötv. 60. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(3) A bizottság ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, melynek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a tervezett napirendet és a napirendi pontok előadóját.
(4) A bizottsági ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább öt nappal elektronikus úton kell kézbesíteni.
(5) A bizottságot tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni
a) a Képviselő-testület határozata alapján,
b) a polgármester indítványára,
c) a jegyző indítványára.
(6) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt, az önkormányzati képviselőket, valamint a társadalmi szervezet, önszerveződő közösség képviselőjét, mely szervezet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szerint vezetett közhiteles nyilvántartásban Tolna vármegyei székhellyel szerepel, és bejelentkezik önkormányzati működési területének (tevékenysége céljának) és képviselője nevének, értesítési címének, képviseleti jogosultsága terjedelmének megjelölésével egyidejűleg.
44. § (1) A bizottság határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatok jelölésében az évszámot követően a zárójelben a bizottsági ülés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.
(2) A határozat jelölése: Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testülete Vagyonnyilatkozati Bizottsága …/…(…. hó … nap) határozata.
(3) A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt.
(4) A bizottsági határozatokat a bizottság elnöke írja alá.
(5) A határozatokról sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni.
A tisztségviselők és a Közös Hivatal
26. A polgármester
45. § (1) A polgármester megbízatását főállású foglalkoztatási jogviszonyban látja el.
(2) A polgármester illetményének emeléséről, egyéb juttatásainak megváltoztatásáról a Képviselő-testület határoz.
(3) Ha a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést, a polgármester – a Mötv 42. §-ban -ban meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben döntést hozhat:
(5) A polgármester – a testület utólagos tájékoztatása mellett – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a testület hatáskörébe tartozó önkormányzati önerőt igénylő pályázatokkal kapcsolatos ügyekben dönthet.
(6) A polgármester – az alpolgármester közreműködésével – indítványozhatja a bizottságok összehívását, a bizottság elnökét egyeztető megbeszélésre hívhatja. Önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.
27. Az alpolgármester
46. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, a polgármester javaslatára saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.
28. A jegyző
47. § (1) A jegyző ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a Közös Hivatal működésével kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott feladatokat.
(2) A jegyző köteles jelezni, ha a Képviselő-testület vagy szerveinek jogszabálysértő döntését, működését észleli.
(3) A jegyző kinevezésére, a munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a Közös Hivatal létrehozásáról és fenntartásáról szóló megállapodás tartalmazza.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az új jegyző kinevezéséig vagy aljegyzői státusz létesítéséig – de legfeljebb hat hónap időtartamra – a Közös Hivatal székhely településének igazgatási ügyintézője látja el.
29. A Közös Hivatal
48. § (1) A Közös Hivatal működésének szabályait a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amelyet a Képviselő-testület hagy jóvá.
(2) Az Önkormányzat működésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott belső szabályzatokat a polgármester átruházott hatáskörben hagyja jóvá.
A nemzetiségi önkormányzatok
49. § Tevel Község Önkormányzata biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését. Ennek érdekében együttműködik a településen működő nemzetiségi önkormányzatokkal. Tevel településen az alábbi települési nemzetiségi önkormányzatok működnek:
a) Teveli Német Nemzetiségi Önkormányzat,
b) Teveli Roma Nemzetiségi Önkormányzat.
50. § A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét – törvény keretei között – saját hatáskörben állapítja meg. A nemzetiségi önkormányzat munkáját a Közös Önkormányzati Hivatal a 4. számú mellékletben meghatározott módon segíti.
51. § A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal meghívandó a Képviselő-testület ülésére.
Önkormányzati Társulások
52. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb és célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások formáiról, működésének szabályairól az Mötv. 87-95. §-ban meghatározott rendelkezések, valamint a megkötött társulási megállapodások az irányadók.
(2) Az önkormányzat részvételével működő társulások és ellátott feladatuk:
a) Tevel-Závod-Lengyel Óvodafenntartó Társulás – óvodai nevelés
b) Völgységi Önkormányzatok Társulása – területfejlesztés, belső ellenőrzési feladatok, fogyatékossággal élő személyek nappali ellátása
(3) A társulást a képviselő-testület írásbeli megállapodással hozza létre. A megállapodást a polgármester írja alá.
(4) A képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy megszüntetéséhez.
Záró rendelkezések
53. § Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2024. (XI. 13.) önkormányzati rendelet.
54. § Ez a rendelet 2025. november 13-án lép hatályba.