Kurd  Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi  CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. és 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:   

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §.

(1)  A rendelet hatálya Kurd  Község közigazgatási területére, a természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a közterületek tisztántartásával, a köztisztasággal, a köztisztasági szolgáltatással összefüggő tevékenységére, a hulladék elszállítására és ártalommentes elhelyezésére, és a hulladékok elkülönített gyűjtésére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a folyékony hulladékra, a radioaktív hulladékra, a gazdálkodó szervezeteknél keletkezett veszélyes hulladékra és a velük összefüggő tevékenységre.

2. Értelmező rendelkezések

2. §.

(1) E rendelet alkalmazásában:

1. alapszolgáltatás: 1 db gyűjtőedény jelen rendeletben meghatározott gyakorisággal történő ürítése, melyet valamennyi ingatlanhasználó köteles igénybe venni;

2. hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten (szelektíven) gyűjtött háztartási hulladék (papír, műanyag, üveg) begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel;

3. ingatlan: a közszolgáltatásba bevont területen fekvő egylakásos lakás vagy lakás céljára használt épület, a többlakásos lakóépület, üdülőingatlan (üdülés, pihenés céljait szolgáló épület) és a hozzá tartozó telek;

4. szokásosnál nagyobb mennyiségű hulladék: a rendszeres hulladékgyűjtés keretében a regisztrált edény méretét vagy a szerződött mennyiséget meghaladó hulladék;

5. típus edényzet: a korszerű pormentes gyűjtés járműveihez kifejlesztett speciális, szabványosított tárolóedények, melyek térfogatuk és anyaguk szerint különböző gyűjtési igények kielégítésére alkalmasak;

6. zöldhulladék: az ingatlanok növényzettel fedett területeinek gondozása, művelése során keletkező szerves hulladék, kaszálék, fanyesedék, falomb, egyéb növényi eredetű hulladék.

(2) A rendelet értelmezése során az (1) bekezdésben meghatározott fogalom-meghatározások mellett a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) fogalom-meghatározásait kell alkalmazni.

II. Fejezet

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

1. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalma

3. §.

(1) Kurd Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását – a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtését, elszállítását, ártalommentes elhelyezését és kezelését, a hulladék szelektív gyűjtését – kötelező helyi közszolgáltatásként a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.

(2) A szervezett közszolgáltatást valamennyi ingatlanhasználó köteles igénybe venni és a közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizetni.

(3) A közszolgáltatás igénybe vétele a Kurd   Község közigazgatási területén lévő lakóingatlanok használói részére – a közszolgáltatás szüneteltetése időtartamának kivételével – egész  évben, az időlegesen használt ingatlanok esetében használatuk idejére kötelező.

(4) A környezetvédelem, a község tisztaságának növelése érdekében az önkormányzat biztosítja az elkülönített gyűjtést. Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezése a hulladékgyűjtő szigeteken történik. Az elhelyezésért díjat fizetni nem kell.

(5) Tilos hulladékot elhagyni, felhalmozni, a gyűjtés, begyűjtés, szállítás és lerakás szabályaitól eltérő módon elhelyezni, kezelni.

(6) Lomtalanítás során, közterületen csak nem veszélyes nagydarabos hulladék helyezhető el, illetve adható át a közszolgáltatónak.

2. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendje

4. §.

 (1) Kurd  Község közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a BONYCOM Bonyhádi Közüzemi KFT. 7150 BONYHÁD, Mikes u. 3.(a továbbiakban: közszolgáltató) végzi az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján 2014. december 31-ig.

(2) Az önkormányzat a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (7400 Kaposvár, Kossuth tér 1.) tagjaként együttműködik a Társulás tagjaival a települések szilárdhulladék kezelésének megoldása, magas műszaki-, technikai színvonalon és a környezetet védő rendszerben történő működtetése, a szelektív hulladékgyűjtés teljes körű bevezetése, a hulladék maximális mértékű újrahasznosítása, a régi felhagyott szilárd hulladéklerakók rekultivációja valamint a lakosság körében megfelelő propaganda és tájékoztatás biztosítása céljából.

 (3) A község területén keletkező települési szilárd hulladék elhelyezésére, kezelésére, ártalmatlanítására, hasznosítására kijelölt hulladékgazdálkodási létesítmény a közszolgáltató által üzemeltetett Kaposvári Regionális Hulladéklerakó telep.

 (4) Az önkormányzat szükség esetén gondoskodik a közszolgáltató javaslata alapján a gyűjtőszigetek kijelöléséről, a létesítmények megvalósításáról és a közszolgáltató útján a működtetésükről, valamint biztosítja a közterület térítésmentes használatát az indokolt mennyiségű gyűjtőedény kihelyezéséhez, tárolásához és megközelítéséhez.

5. §.

(1) A hulladékszállítás rendjét az önkormányzat, a közszolgáltatóval egyeztetett módon hagyja jóvá. A települési szilárd hulladék rendszeres elszállításáról a közszolgáltató heti 1 (egy) alkalommal köteles gondoskodni. A települési szilárd hulladék elszállítási napjának és idejének esetleges változásáról az önkormányzat a helyben szokásos módon köteles az ingatlanhasználókat tájékoztatni.

(2) A szervezett közszolgáltatást igénybevevők számára a szabványos gyűjtőedények vagy a közszolgáltató által rendszeresített műanyag zsák használata kötelező.

(3) A települési szilárd hulladékot csak szabványos gyűjtőeszközben (gyűjtőedény, műanyag zsák) lehet az ingatlan bejárata előtti, vagy kijelölt közterületre kihelyezni oly módon, hogy az a közszolgáltató járművére könnyen felhelyezhető legyen.

3. A közszolgáltatási szerződés

6. §.

(1) A közszolgáltatás az ingatlanhasználó által a közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési hulladék begyűjtésére és rendszeres elszállítására; az ingatlanon összegyűjtött lomtalanítás körébe vont települési hulladék – a közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen történő – begyűjtésére és a közszolgáltató általi elszállítására; a hulladéklerakó és a hulladék ártalmatlanítást szolgáló létesítmények működtetésére és üzemeltetésére; valamint a fent meghatározottak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállított települési hulladék ártalmatlanítására terjed ki.  

(2) Az önkormányzat és a közszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására közszolgáltatási szerződést kötnek, melynek tartalmaznia kell:

1. a szerződő felek megnevezését és azonosító adatait,
2. a közszolgáltatási szerződés tárgyát,
3. a közszolgáltatási tevékenységgel érintett területet,
4. a közszolgáltatás teljesítésének kezdő napját, időtartamát,
5. a begyűjtésre vonatkozó szabályokat, a kötelezően igénybe veendő űrméretű edényzet meghatározását, és darabszámát, a gyűjtés gyakoriságát, az ürítési napokat,
6. a felek jogait és kötelezettségeit,
7. a közszolgáltatási díj megállapítását, a számlázásnak és a számla kiegyenlítésének módját,
8. a szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,
9. az irányadó jogszabályok megnevezését,
10. polgári peres eljárás esetén a kizárólagos illetékességgel eljáró bíróság megjelölését.

(3) A közszolgáltatási szerződést az önkormányzat csak a Ht. 37. § (1) bekezdésében, míg a közszolgáltató a Ht. 45. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben mondhatja fel.

(4) A felmondási idő legalább két hónap, legfeljebb hat hónap lehet.

(5) A közszolgáltatási szerződés felmondása esetén az önkormányzatnak haladéktalanul intézkednie kell, hogy a felmondási idő lejártát követően a közszolgáltatás folyamatosan biztosított legyen.

4. Személyes adatok kezelése

7. §.

(1) A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggésben a következő személyes adatok kezelésére jogosult: a természetes személyazonosító adatok (név, születési helye, ideje, anyja neve) valamint a lakcím.  A közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat a közszolgáltató csak saját, a közszolgáltatási tevékenységével összefüggő célra használhatja.

(2) A közszolgáltató megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni az adatok biztonságáról. Az adatokat védeni köteles különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy megsemmisülés ellen.

(3) A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat a közszolgáltatást igénybevevő (ingatlanhasználó, szerződő fél) azonosítására, a közszolgáltatás teljesítésével, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, számlázásra, postázásra, kedvezmények érvényesítésére, közüzemi díjhátralékok behajtására használhatja fel.

(4) A közszolgáltató az általa nyilvántartott adatokat a közszolgáltatási szerződés megszűnéséig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti.

(5) A közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt, közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára.

5. Az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei

8. §.

(1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az elszállításra való átvételig az ingatlanon a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon gyűjteni, illetve e rendeletben meghatározott típus edényzetben (ideértve a műanyag zsákot is) tárolni.

(2) Az ingatlanhasználó további alapvető kötelezettsége az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatosan, hogy:

1. az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe vegye, illetőleg a hulladékot a közszolgáltatónak átadja, illetve a közszolgáltatási díjat kiegyenlítse,
2. a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy az mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a község természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és közbiztonságot ne zavarja,
3. az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék mennyiségét a lehető legalacsonyabb szinten tartsa.

(3) Az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté vált. A bejelentésben meg kell jelölnie az ingatlanon keletkező rendszeres háztartási hulladék becsült mennyiségéhez igazodó edény űrméretét, valamint a közszolgáltatást igénybevevő nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét és lakcímét.

(4) Az új használó nevének és elérhetőségi címének a közszolgáltatóhoz történő bejelentése napjáig a háztartási szilárd hulladék elszállítása után esedékes közszolgáltatási díjat a régi ingatlanhasználó köteles megfizetni. Öröklés esetében a közszolgáltatási díj megfizetésére az örökösök egyetemlegesen kötelezettek.

(5) Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen vagy beépített, de üres (nem lakott), illetőleg használaton kívüli ingatlana tekintetében, ahol senki nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik.

9. §.

(1) Az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni és a közszolgáltatóval a települési hulladék rendszeres elszállítására szerződést kötni. Az ingatlanhasználónak rendelkeznie kell a közszolgáltatási szerződésben meghatározott űrtartalmú és darabszámú tároló edénnyel, amelynek használata kötelező.

(2) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért köteles díjat fizetni.

(3) Az ingatlanhasználó – ha egyébként a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett – nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését arra tekintettel, hogy a közszolgáltatást nem veszi igénybe, feltéve, ha a közszolgáltató az ingatlanhasználó számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(4) A gyűjtőedényzet telítettsége esetén az alapszolgáltatást meghaladó mennyiségű, a gyűjtőedény űrtartalmát meghaladó többlethulladék elszállítására a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó, többletszolgáltatásként – a hulladék gyűjtésére alkalmas, a közszolgáltató által rendszeresített – műanyag zsák felhasználásával korlátlan mennyiségben jogosult.

(5) Az ingatlanhasználó télen – szükség esetén – az ingatlan bejárata előtti közterület és az úttest között legalább 1 méter széles átjárót köteles létesíteni, azt a hótól megtisztítani, síkosság-mentesíteni, annak érdekében, hogy a gyűjtőedény ürítése, illetve a műanyag zsák elszállítása akadálytalanul, balesetmentesen történhessen.

6. A közszolgáltatás díja, a díjfizetés szabályai

10. §.

(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj mértékét a Ht. 47. §-a és 91. §-a szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az ingatlanhasználóknak a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási díjat negyedévente, a közszolgáltató által megküldött számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 8 napon belül kell kiegyenlíteni.

(3) Késedelmes fizetés esetén a közszolgáltató késedelmi kamatot jogosult felszámítani. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék, késedelmi kamat, továbbá a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, a díjhátralék keletkezését követően a Ht. 52. § alapján kell eljárni.

(4) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlanhasználó a közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a közszolgáltató válaszolni köteles.

(5) Túlszámlázás esetén a többletösszeget és annak időarányos kamatait a közszolgáltató visszafizeti vagy az ingatlanhasználó írásbeli kérelmére azt a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja.

(6) Az időlegesen használt (üdülőként nyilvántartott) ingatlan tulajdonosa a közszolgáltató részére, a használat megkezdése előtt legalább 30 nappal tett bejelentése alapján az állandó lakóingatlan használójára meghatározott éves díj 50 %-ának megfelelő mértékű közszolgáltatási díj megfizetésére köteles. 

(7) Az időleges használat bejelentése során az üdülőingatlan tulajdonosa köteles tájékoztatni a közszolgáltatót az időleges használat időtartamáról, annak kezdő és végső időpontjáról. Amennyiben az időleges használat időtartama eléri vagy meghaladja a 3 vagy 6 hónapot, akkor a közszolgáltatás díját a teljes negyedévek tekintetében a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell megfizetni a közszolgáltatónak, a negyedévet el nem érő időszak vonatkozásában pedig havonta utólag  a számla kézhezvételétől számított 8 napon belül kell kiegyenlíteni.

11. §.

(1) Az ingatlanhasználó legalább 15 nappal az ingatlanhasználat átmeneti megszűnésének időpontja előtt írásban kérheti a közszolgáltatótól a települési hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatás szüneteltetését távolléte idejére, ha legalább 30 napig megszakítás nélkül senki sem tartózkodik az ingatlanban, és emiatt hulladék sem keletkezik.

(2) A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató jogosult ellenőrizni, ennek során kérheti, hogy a szüneteltetést igénybe vevő ingatlanhasználó közüzemi számlákkal utólag igazolja a szüneteltetés tényét.

(3) Ha a szüneteltetés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban, haladéktalanul köteles a közszolgáltatónak bejelenteni.

(4) Ha a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladékot helyeztek ki, a közszolgáltató az ingatlanhasználó egyidejű értesítése mellett köteles a hulladékot elszállítani, az ingatlanhasználó pedig köteles a közszolgáltatási díjat megfizetni.

(5) Mentesül az ingatlanhasználó a közszolgáltatási díj megfizetése alól:

1. a beépítetlen ingatlan esetében mindaddig, amíg az ingatlanon semmilyen emberi tartózkodás céljára alkalmas felépítmény nincs elhelyezve,
2. a beépített, de üres (nem lakott), használaton kívüli ingatlan után,
3. ha a közszolgáltató nem tesz eleget e rendeletben meghatározottak szerinti közszolgáltatási kötelezettségének.

Az a-b) pontokban foglaltak fennállását az ingatlanhasználó részére a közszolgáltatónál történő felhasználás céljából az önkormányzat igazolja.

7. A közszolgáltató jogai és kötelezettségei

12. §.

(1) A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint gondoskodik a közszolgáltatás folyamatos, a szakmai környezetvédelmi szabályoknak megfelelő módon történő  ellátásáról. A közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésére alvállalkozót vehet igénybe, figyelemmel a közbeszerzésekről szóló törvény előírásaira is. A közszolgáltató alvállalkozó igénybe vétele esetén az alvállalkozó tevékenységéért felelősséggel tartozik.

(2) A közszolgáltató köteles a gyűjtőedények kiürítését kíméletesen, a tőle elvárható gondossággal úgy végezni, hogy hulladék se a szállítójárműbe történő ürítéskor, se a szállítás folyamán ne szóródhasson szét, ne porozhasson és környezetszennyezést ne idézzen elő.

(3) A tárolóedényben okozott károkat a közszolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, amennyiben a károkozás neki felróható okból következik be. A közszolgáltatónak az ebből eredő javítási munkák időtartamára helyettesítő tárolóedényt kell biztosítania. Amennyiben a meghibásodás, károkozás a közszolgáltatónak nem róható fel, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, illetőleg pótlása (cseréje) az ingatlanhasználót terheli.

(4) A közszolgáltató munkavállalói a gyűjtőedényt kiürítés után kötelesek az átvétel helyére visszahelyezni és az ürítés során kihullott települési szilárd hulladékot összetakarítani.

(5) A közszolgáltató az alapszolgáltatást meghaladó mennyiségű háztartási hulladékot nem köteles elszállítani, ha az nem a saját emblémájával ellátott műanyag zsákban lett kihelyezve, vagy annak elszállítására vonatkozó igénybejelentést az ingatlanhasználó nem tette meg.

(6) A közszolgáltató a kötelező közszolgáltatás körében megtagadhatja a települési szilárd hulladék elszállítását, ha

1. nem e rendeletben meghatározott gyűjtőedényben került kihelyezésre,
2. érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy az olyan anyagot tartalmaz, amely a települési szilárd hulladékkal együtt nem gyűjthető, szállítható, vagy ártalmatlanítható,
3. a gyűjtőedény közterületen, oly módon került elhelyezésre, hogy azt a közszolgáltató munkavállalói csak jelentős nehézségek árán tudják a járművel megközelíteni.

(7) A közszolgáltató, megrendelés ellenében köteles elszállítani azon települési hulladékot, amely nem e rendelet szerinti mennyiségben vagy módon kerül kihelyezésre a megrendelés elfogadásától számított 3 napon belül. E határidő, amennyiben munkaszüneti nap is közbeesik, további egy nappal meghosszabbodik.

(8) Amennyiben a szállítási nap ünnepnapra vagy munkaszüneti napra esik, és a közszolgáltató az ünnepnapon vagy munkaszüneti napon nem végzi el a szállítást, úgy a közszolgáltató köteles hulladékszállítási kötelezettségének az ünnepnapot, illetve a munkaszüneti napot követő első munkanapon eleget tenni.

(9) Ha a gyűjtőedény ürítése az ingatlanhasználó hibájából marad el, akkor az ürítésre csak a következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a közszolgáltatótól.

(10) Amennyiben a közszolgáltatót a Ptk. szerint minősülő elháríthatatlan ok akadályozta a közszolgáltatás ellátásában, úgy köteles azt az akadály elhárulását követő legrövidebb időn belül pótolni.

8. Hulladékgyűjtő edényzettel kapcsolatos előírások

13. §.

(1) Az ingatlanhasználó települési szilárd hulladékát a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített és általa rendelkezésre bocsátott – a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő méretű és számú – gyűjtőedényben adja át a közszolgáltatónak.

Az ingatlanhasználók a hulladék gyűjtésére az alapszolgáltatás keretében az alábbi űrtartalmú, a közszolgáltató által rendszeresített típusú – az ingatlanhasználónál keletkező hulladékmennyiségnek megfelelő méretű – szabvány edényzetet kötelesek igénybe venni:  

A használható típus edényzet és űrmérete:

a) 60 literes edényzet,

b) 80 literes edényzet,

c) 120 literes edényzet,

d) 240 literes edényzet,

e) 120 literes emblémázott műanyag zsák.

(2) A hulladékgyűjtő edényzet lehet saját tulajdonú, vagy a közszolgáltatótól bérelt. A gyűjtőedényzet beszerzése (a közszolgáltatótól vagy más módon  való megvásárlása vagy bérbe vétele) az ingatlanhasználó feladata (kötelezettsége).

(3) A közszolgáltató tulajdonát képező, az ingatlanhasználó által bérbevett és rendeltetésszerűen használt gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlanhasználó bejelentése alapján a közszolgáltató köteles gondoskodni.

(4) A gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, valamint eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárt az az ingatlanhasználó köteles megtéríteni, aki a gyűjtőedényt a közszolgáltatótól átvette, bérbe vette.

14. §.

 (1) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt az ingatlanán belül köteles elhelyezni úgy, hogy ahhoz állatok vagy illetéktelen személyek ne férjenek hozzá, a gyűjtés és tárolás akadályozza meg a rovarok és rágcsálók elszaporodását, és mindezen tevékenység más módon se idézze elő az ingatlan szennyeződését.

(2) Bármilyen méretű gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az önkormányzat rendeletében szabályozott közterület-használati engedély alapján lehet.

(3) Ahol az útviszonyok vagy egyéb akadály nem teszi lehetővé, hogy a közszolgáltató gépjárműve az ingatlan bejárata elé álljon, ott a települési szilárd hulladék átvétele az önkormányzat polgármestere által kijelölt legközelebbi, arra alkalmas helyen történik.

(4) A gyűjtés idejére a közterületre történő kihelyezés, a gyűjtést követően a gyűjtőedény saját ingatlanra történő visszahelyezése az ingatlanhasználó kötelessége.

Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt – kivéve a közterületen tartósan elhelyezett gyűjtőedényt – az ingatlanon köteles tárolni, azt a közterületre csak a gyűjtést megelőző napon 18.00 óra után helyezheti ki, és azt a gyűjtés napján a hulladék elszállítását követően a közterületről be kell vinni, a tárolási helyére vissza kell helyezni.

(5) A kihelyezett gyűjtőedényből szemetet kiönteni, kivenni, abban válogatni (guberálni) tilos. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(6) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza. A gyűjtő edényzet és közvetlen környezetének tisztán tartása az ingatlanhasználó kötelessége.

(7) A gyűjtőedényben tilos veszélyes hulladékot illetve olyan anyagot elhelyezni (pl. maró lúg, forró hamu, zsiradék, folyékony, mérgező, gyúlékony, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet) amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét, vagy megrongálhatja a közszolgáltató szállító járművét. E rendelkezés megsértői az okozott kárt is kötelesek megtéríteni.

(8) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé illetve használhatóvá tenni. Köteles továbbá az így okozott kárt megtéríteni.

 (9) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedény folyamatos tisztántartásáról, szükség szerinti fertőtlenítéséről gondoskodni.

9. A lomtalanítás alá tartozó alkalmi háztartási szilárd hulladékra

és a zöldhulladékra vonatkozó külön rendelkezések

15. §.

(1) Az önkormányzat a háztartásokban alkalmilag keletkező lom (nagydarabos hulladék, mely a közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényben mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el) elszállításáról a közszolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződés alapján évente egy alkalommal gondoskodik, melynek során a hulladék elszállítását, ártalmatlanítását illetve hasznosítását a közszolgáltató végzi, az önkormányzat pedig a lomtalanításról a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja.

(2) A hulladékot az ingatlanhasználó a lomtalanítás meghirdetett napja előtti napon vagy a lomtalanítás napján helyezheti ki elszállítás céljából arra a közterületre (helyre), ahová egyébként a gyűjtőedény kihelyezése is történik vagy az önkormányzat által kijelölt más gyűjtőpontra.  

(3) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(4) A zöldhulladékot elsősorban hasznosítani, komposztálni kell.

(5) A nem hasznosított zöldhulladékot a közszolgáltató az alapszolgáltatás részeként szállítja el a típus edényzetben.

(6) A közszolgáltató évi egy alkalommal köteles a típus edényzet mellett elhelyezett fenyőfákat (karácsonyfákat)  elszállítani.

(7) A szokásosnál nagyobb mennyiségű zöldhulladék szervezett – házhoz menő gyűjtés keretében történő – összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról az önkormányzat a közszolgáltatóval kötött külön megállapodás alapján évente legalább két alkalommal (tavasszal és ősszel) térítésmentesen gondoskodik.

(8) A (7) bekezdés szerinti zöldhulladékot az ingatlantulajdonos ép és zárt fóliazsákban, vagy kötegelve helyezheti ki.

(9) A (7) bekezdés szerinti zöldhulladék legkorábban a szállítást megelőző nap 18.00 óra után helyezhető ki a közterületre.

10. Az elkülönített hulladékgyűjtéssel kapcsolatos rendelkezések,

elhagyott hulladék elszállítása

16. §.

(1) Az önkormányzat által létesített hulladékgyűjtő szigetek szolgálnak a papír, műanyag és az üveg szelektív gyűjtésére. A gyűjtőszigeteken elhelyezett konténerek ürítését a közszolgáltató havi 1 alkalommal térítésmentesen végzi.

(2) Az ingatlanhasználó a települési hulladék elkülönített gyűjtéséhez térítésmentesen jogosult igénybe venni a hulladékgyűjtő szigeteket.

(3) A hulladékgyűjtő szigetekre az elkülönítetten gyűjtött hulladékokon kívül egyéb települési szilárd hulladékot vinni tilos.

(4) Az ingatlanhasználó a veszélyes hulladékokat (pl. elhasználódott gumiabroncsot, lakk- és festékmaradványt, étkezési olajat, fáradt olajat, növényvédő szereket, akkumulátort és szárazelemet, fénycsövet, izzólámpát) köteles a háztartási hulladéktól elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni. Az ingatlanhasználó térítésmentesen jogosult a Bonyhád, Mikes u. 3. szám alatti hulladékudvarban elhelyezni az általa elkülönítetten összegyűjtött veszélyes hulladékot. A veszélyes hulladék szervezett – házhoz menő gyűjtés keretében történő – összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról az önkormányzat a közszolgáltatóval kötött külön megállapodás alapján évente legalább egy alkalommal térítésmentesen gondoskodik.

(5) Ha az önkormányzat tulajdonában álló közterületen elhagyott, vagy azon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék korábbi birtokosa vagy tulajdonosa a hulladék elszállítására és kezelésére vonatkozó Ht. szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladék elszállításáról és kezeléséről az önkormányzat a közszolgáltatóval kötött külön megállapodás alapján gondoskodik.

11. Gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályozás

17. §.

(1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának  kezeléséről:

a) a Ht. 31. §-ában foglaltaknak megfelelő más módon nem gondoskodik, vagy

b) az eljárás jogerős befejezéséig abban az esetben, ha azon a településen, ahol a gazdálkodó szervezet települési szilárd hulladéka keletkezik, a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés – a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan – környezeti szempontból a Ht. 31. §-ában meghatározottaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik.

A környezetvédelmi felügyelőség eljárását az köteles kezdeményezni, aki a közszolgáltatást nem kívánja igénybe venni.

(2) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett – települési szilárd hulladék ártalmatlanítására – alkalmas hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, mentesülnek a jelen rendelet 8. § (1)-(3) bekezdése szerinti kötelezettségek alól, ha a tevékenységük során képződött települési szilárd hulladékuk ártalmatlanításáról ezekben a berendezésekben, létesítményekben gondoskodnak.

III. Fejezet

A helyi hulladékkezelési közszolgáltatás alá nem tartozó települési hulladékkal

kapcsolatos tevékenység ellátásának rendjére vonatkozó előírások

18. §.

 (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenység, valamint a közintézmények működése során keletkezett nem települési szilárd hulladékra nem terjed ki. Ezen hulladékfajták esetében az ingatlanhasználónak a hulladékbirtokosra vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.

(2) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, vagy más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanításáról vagy a hasznosításáról gondoskodni.

(3) Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettségét a hulladék termelője, birtokosa

a) a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt hulladékot az önkormányzat által kijelölt, továbbá egyéb, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre vagy hasznosító helyre a hulladék termelője, birtokosa külön engedély nélkül maga is elszállíthatja. Amennyiben a hulladékot jellege vagy összetétele miatt az egyéb ártalmatlanító hely nem veheti át, annak elhelyezésére a kijelölt ártalmatlanító helyet kell igénybe venni.

(5) A hulladék elszállításához egyebekben hulladékszállítási tevékenységre a közszolgáltatón kívüli, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet is igénybe lehet venni.

(6) A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon, és más környezetterhelést ne idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításából, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a szállító köteles gondoskodni.

(7) Gazdálkodó szervezet igénybevétele mellett történő szállítás esetén a gazdálkodó szervezet, saját szállítás esetén pedig a hulladék termelője, birtokosa illetőleg az ingatlanhasználó az átvett illetve átadott hulladék mennyiségét és összetételét – a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal – köteles fajtánként nyilvántartani, és erről a hatóságoknak bejelentést tenni.

(8) A (7) bekezdésben előírt kötelezettség – a külön jogszabályokban meghatározottak szerint – mind a kijelölt ártalmatlanító hely üzemeltetőjét, mind pedig az egyéb ártalmatlanító hely tulajdonosát (üzemeltetőjét, használóját) is terheli.

(9) Ha a hulladék termelője, birtokosa a hulladékot saját maga a kijelölt ártalmatlanító helyre szállítja, a hulladék átadásával egyidejűleg, számla ellenében díjat köteles fizetni az üzemeltető részére.

19. §.

 Ha az ingatlanhasználó a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a közszolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeiben történő megállapodásuk alapján a közszolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátja, a hulladék elszállítását elvégzi, és gondoskodik a kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezéséről. Az ingatlanhasználó a közszolgáltató részére a megállapodásban kikötött díjat köteles megfizetni.

20. §.

 (1) A közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az általa szállításra igénybevett gazdálkodó szervezet köteles a közterület tisztántartására vonatkozó jogszabályok szerint eljárni.

(2) A hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni a közterület-használati hozzájárulás illetve engedély megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztántartásáról, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállíttatásáról.

(3) Közterületen kihelyezett konténeren el nem távolítható módon, jól láthatóan fel kell tüntetni a hulladék termelőjének, birtokosának illetőleg a szállításra igénybevett gazdálkodó szervezet nevét, cégnevét, címét, telefonszámát és a konténer azonosítószámát.

IV. Fejezet

A köztisztaságra vonatkozó részletes szabályok

1. Ingatlanok és közterületek tisztán tartása

21. §.

(1) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986.(II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. §-ában foglaltaknak megfelelően köteles gondoskodni.

(2) Az ingatlan használójának az (1) bekezdésen kívüli feladatai az ingatlan tisztántartásával kapcsolatosan a következők:

1. a beépített, illetőleg beépítetlen ingatlan tisztán tartása, parlagfű és egyéb gyommentesítése, rendszeres gondozása, kaszálása,
2. az ingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő (a biztonságos gyalogos és gépjármű közlekedést biztosító) nyesése,
3. az ingatlanon belül vagy a közterületen elhelyezett hulladéktároló edények környezetének tisztántartása, rendszeres takarítása,
4. bontás, építés, felújítás, karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos az ingatlan használójával.

(3) Az ingatlanhasználó közterület tisztántartásával kapcsolatos feladatai keretében köteles az ingatlan közterülettel érintkező telekhatárai mellett meglévő járdaszakasz, járda hiányában 1,5 m széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő terület, legfeljebb azonban az ingatlan 5 méteres körzetén belüli terület – beleértve a közúttal párhuzamos nyílt csapadékvíz elvezető árkok és a kapubejáróknál kiépített átereszek, valamint a gépkocsibejárók területét is – tisztántartására, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítására, a járda vagy annak hiányában 1,5 méter széles területsáv  hó- és síkosság-mentesítésére, az ingatlanja előtti járdát áttörő gaz kiirtására a burkolat rongálása nélkül. Az ingatlan előtti járdán vagy területsávon összegyűjtött hulladékot a háztartási hulladék szállítására szolgáló edényzetbe kell elhelyezni.

(4) Amennyiben a közterület tisztántartására vonatkozó kötelezettségét a kötelezett nem teljesíti, az önkormányzat hivatala jogosult a munkát a kötelezett költségére elvégezni, illetve elvégeztetni és szabálysértési eljárást kezdeményezni a mulasztóval szemben.

(5) A közterületet beszennyezni, ott hulladékot eldobni, szeszes italt fogyasztani tilos.

(6) A közterületeken elhelyezett berendezési és felszerelési tárgyakat, a fákat és egyéb növényzetet rongálni, beszennyezni tilos.

(7) Környezetszennyezést, dugulást, rongálást okozó anyagot közterületre, közcsatornába, árokba, víznyelő aknába, kutakba elhelyezni, kiönteni, vezetni tilos.

A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei

22. §.

(1) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglő, szolgáltató egység előtt és melletti járdaszakasz, ill. járda melletti zöldsáv az úttestig terjedő területet a tulajdonos köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. A tulajdonos köteles a burkolt területet a síkosságtól mentesíteni és a hó eltakarításáról gondoskodni.

(2) Az ingatlan előtti és melletti járdát a tulajdonos köteles naponta mind a téli, mind a nyári időszakban reggel 7 óráig letakarítani, a nyitva-tartás ideje alatt folyamatosan tisztántartani, zárás előtt összetakarítani.

23. §.

(1) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.

(2) Közterületen rendezett vásár, sport – és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szerzője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásról.

24.§.

Az önkormányzat közterület tisztántartási feladatai a következők:

1. az önkormányzati tulajdonú közutak, lépcsők, közparkok, játszóterek, valamint az ezeken keresztül vezető gyalogjárók tisztántartása, a keletkező hulladék összegyűjtése és a kijelölt helyre történő elszállítása,
   
2. a 21. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlantulajdonosi kötelezettségen túl a közterület burkolt felületeinek tisztántartása, hó és síkosság-mentesítése,
3. az utcai hulladékgyűjtők kihelyezése, azok folyamatos kiürítése, tisztántartása, javítása, pótlása,
4. a belterületen lévő várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek rendszeres tisztántartása, az ott keletkezett hulladék eltávolítása,
5. közterületen lévő fák gallyazása, szükség szerinti csonkításáról való gondoskodás,
6. belterületi vízgyűjtők és vízelvezető árkok, csatornák, valamint átereszek tisztántartása,
7. az ingatlantulajdonosok által végzett ároktisztítás során keletkezett iszap eltávolítása.

2. Síkosság-mentesítés és hó eltakarítás

25. §.

(1) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolatot a jég, hó feltörésével és eltávolításával vagy környezetkímélő szóróanyag kiszórásával (pl. homok, hamu, kis szemcséjű salak stb.) folyamatosan síkosság-mentessé kell tenni.

(2) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak stb.) klorid tartalmú (pl. konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának maximális mértéke 20 g/m2-nél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon történhet.

(3) Klorid tartalmú vegyszerek használata hidak felületein és azok 15 m-es körzetében, zöldfelületeken és azok környezetében tilos.

26. §.

(1) A hó eltakarítást úgy kell végezni, hogy a folyamatos gépjármű és gyalogosforgalom részére megfelelő hely álljon rendelkezésre.

(2) A síkosság-mentesítésre kötelezettek a járdáról eltakarított havat a járda szélén kötelesek összegyűjteni.

(3) Hórakást buszmegállóban, kapu és kocsibejáróban, az úttesten a forgalmat akadályozó módon, valamint a kereszteződésben elhelyezni tilos.

3. A kereskedelmi, vendéglátó-ipari, a szolgáltató egységek és elárusító

helyek üzemeltetőinek kötelezettsége

27. §.

A szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari, kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint az utcai és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt, továbbá az egység közvetlen környékét (2 méter széles sávot figyelembe véve) a használó köteles megtisztítani és folyamatosan tisztán tartani.

4. Építési és bontási területek tisztántartása

28. §.

(1) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett por, valamint szenny elterjedését meg kell akadályozni, a porképző anyagokat vízzel kell locsolni. Közterületen építőanyagot és építési törmeléket csak közterület foglalási engedély alapján lehet tárolni.

(2) Az építési területekről a sárfelhordás letakarításáról és az építkezéssel kapcsolatos közúti jelzésekről az építtetőnek, vagy megbízottjának folyamatosan gondoskodnia kell.

(3) Közműhibák javítását követően az utak szennyeződését a hiba elhárítója köteles haladéktalanul eltakarítani.

5. Anyagok, áruk szállítása

29. §.

(1) Bármely anyag szállítását úgy kell elvégezni, hogy a közterület ne szennyeződjön.

(2) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállításánál a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt haladéktalanul megtisztítani.

6. Zöldhulladékok ártalmatlanítása

30. §.

A zöldhulladékokat elsősorban hasznosítani, komposztálni kell. A belterületen a zöldhulladék égetése tilos.

7. Köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

31. §.

 (1) A közterületen elhullott állati tetemek elszállításáról, kóbor macskák, ebek befogásáról az önkormányzat hivatala gondoskodik.

(2) Tilos a kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

(3) A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos.

(4) Közterületi zöld felületen gépjármű nem mosható.

(5) A közterületre kihelyezett hulladékgyűjtőkbe kizárólag a gyalogos forgalom során keletkező hulladék helyezhető el. A gazdálkodó szervezetek tevékenysége során keletkezett hulladék közterületi hulladékgyűjtőkbe történő elhelyezése tilos.

(6) Szennyvizet, trágyalevelet, egyéb szennyező vagy vegyi folyadékot, háztartási (konyhai) hulladékot közterületre, árokba, csapadékcsatornába elvezetni, kiönteni tilos.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

32. §.

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kurd  Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló  8/2004.(VIII.19.) rendelete.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.

(4) Ezt a rendeletet a Képviselő-testület a 2014. május.19. napján tartott ülésén alkotta meg.

              Müller János                                                   Horváthné Tóth Valéria

              polgármester                                                             Jegyző

Z á r a d é k:

A rendelet kihirdetése a mai napon megtörtént.

Kurd,  2014. május.22.

Horváthné Tóth Valéria

 jegyző