3. §

(1) A települési önkormányzat képviselő-testülete által nyújtott szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás  a  települési támogatás.
 
(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a személyes gondoskodás körében a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

                a.)étkeztetés
                b.)házi segítségnyújtás
                c.)családsegítés
 
(3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete által átruházott hatáskörben eljárva az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint a polgármester dönt:
    a.) települési támogatás megállapításáról, ennek keretében:

            aa.) települési lakásfenntartási támogatásról,

            ab.) fűtéstámogatásról,

            ac.) temetési támogatás, megállapításáról,

            ad) kamatmentes kölcsön folyósításáról.

    b.)     rendkívüli települési támogatásról

             ba) eseti támogatás  

                       bb) vis maior  támogatás  megállapításáról.

   c.) A közcélú foglalkoztatatás szervezéséről, lebonyolításáról.

Általános eljárási szabályok

4. §

(1) E rendeletet a Szt-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelettel (a továbbiakban: Vhr.), az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CLX. törvénnyel együtt kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmeket ügyfélfogadási időben – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon – a Kurdi Közös Önkormányzati Hivatalnál  lehet benyújtani. Az eljárás – indokolt esetben – hivatalból is indítható. A kérelem ezen rendelet 1.  mellékletét képezi.

5. §

(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles – az igényelt támogatás formájától függően – a családjában, vagy háztartásában élő személyek adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat becsatolni. Köteles továbbá a kérelem nyomtatványon felsorolt igazolásokat – illetve ezek hivatalból történő beszerzéséhez szükséges hozzájárulásokat – mellékelni.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

(3) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat az Szt. 4. §-a szerint kell értelmezni, ahol az Szt. nem tartalmaz meghatározást, ott a Ptk. értelmező rendelkezése a mérvadó.

(4) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál az Szt.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(5) A kérelemhez mellékelni kell

a.) az együtt élő személyeknek a jövedelem számítására irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolásokat

       b.) a gyermek elhelyezéséről, vagy gyámrendelésről szóló határozatot,

c.) igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,

       d.) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

(6) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni

a.) munkabérből származó jövedelmet és táppénzt a munkáltató által kiállított igazolás,

b.) vállalkozásból származó jövedelem esetén a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

         c.) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátások a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap,

d.) családtámogatási ellátások tekintetében a folyósító szerv által a számítógépes rendszerből előállított igazolás,

e.) gyermektartásdíjat a felvett vagy a megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény és a tartásdíjat megállapító jogerős bírói ítélet, vagy a szülők között létrejött megállapodás és a kötelezett jövedelemigazolása, vagy nyilatkozata.

f.) munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátást megállapító határozat,

g.) bérbeadásból származó jövedelem esetén a bérleti szerződés,

h.) ösztöndíj a közép- vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat,

i.) munkanélküli kérelmező esetében igazolás arról, hogy regisztrált munkanélküli és legalább 3 havi rendszerességgel kapcsolatot tart a munkaügyi központtal

j.) az a) – i) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

(7) A jövedelem számításnál irányadó időszak, az igazolás módja, valamint a jövedelem számítása tekintetében az Szt. 10. § (2) – (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

6. §

(1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyintéző az alábbiak szerint ellenőrizheti:

       a.) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

       b.) a rendelkezésére álló nyilvántartások adataiból a tényállás tisztázása érdekében   adatot kérhet le;

       c.) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót;

       d.) elrendelheti környezettanulmány készítését.

(2) A körülmények tisztázása során az igénylőt együttműködési kötelezettség terheli. A helyszínen történő környezettanulmány megtagadása esetén az együttműködés hiánya miatt az eljárást meg kell szüntetni.

(3) A kérelmezőt fel kell hívni a kérelmében foglaltak módosítására és havi rendszeres kiadásainak igazolására abban az esetben, ha a helyszínen készített környezettanulmány a kérelmében foglaltakkal ellentétes.

7. §.

(1) A fogyasztási egység a 15. § alkalmazásában a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a.) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b.)  ba háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c.).a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d.) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e.) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fogyasztási egység alkalmazásában, ha a háztartás

a.) az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b.) az (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti fogyasztási egység alkalmazásában, ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

8. §.

(1)  Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell:

a.)  a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,

b.)  ba természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

(2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatást a támogatott az Szt-ben meghatározottakat figyelembe véve kamataival együtt köteles visszafizetni.

9. §.

(1) A kérelmezőt a havi rendszerességgel megállapított és folyósított szociális ellátások a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illetik meg.

(2) A  fűtési támogatás október 1. – március 31. közötti időszakra kerül megállapításra. Erre vonatkozó kérelmet  szeptember 1-től  február 28-ig lehet benyújtani.  A támogatás folyósítása a  benyújtás hónapjának első napjától  esedékes.

(3) Ha a jogosultság az ellátás folyósításának időtartama alatt szűnik meg, a megszűnés hónapjában a támogatást teljes összegben kell folyósítani.

(4) A települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnése hónapjában is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

10. §

(1)  Az  e rendeletben megállapított ellátások készpénzben pénztári kifizetéssel, lakossági folyószámla utalással, közüzemi gazdasági társaságokhoz történő utalással adhatóak.

(2) A havi rendszerességgel adott szociális ellátásokat – ettől eltérő rendelkezés hiányában – utólag minden hónap 10-éig kell folyósítani.

(3) Nem rendszeres támogatások folyósítása a határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül történik, banki átutalással, postai úton vagy az önkormányzat házi pénztárán keresztül.

(4) Lakcímváltozás vagy a jogosult halála esetén a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló Kormányrendelet szabályait kell alkalmazni. 

11. §

Az aktív korúak ellátására jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó szabályok.

(1) Az Szt. 33. §. (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság tekintetében az alábbiak szerint rendelkezik.

(2) Az aktív korúak ellátására jogosult személynél a jogosultság egyéb feltétele, hogy a az ellátás jogosultja a lakókörnyezetének rendezettségét biztosítja, melynek keretében köteles:

a) az életvitelszerűen lakott épület állagának folyamatos karbantartása legalább olyan mértékben, hogy az épület állaga ne veszélyeztesse az ott élők és mások életét és testi épségét,

b) az életvitelszerűen lakott épület helyiségeinek – belső berendezéseinek, tiszta  állapotban tartása,

c) az ingatlan területén, sem annak a kerítésén kívüli közterületen szétszórt, vagy felhalmozott állapotú háztartási és egyéb (pl. veszélyes) hulladék, lom, szemét, építési-bontási törmelék – a hulladéktárolásra rendszeresített edényzetben tárolható hulladékon kívül – nem található, nem helyezhető el,

d) az ingatlanhoz tartozó kert és udvar megfelelő megművelésének, gondozásának vagy legalább gaz- és gyommentesítésének - rendszeres kaszálással, fűnyírással stb. történő) biztosítása, (minimum havi legalább 1 alkalom)

e)az ingatlan előtti csapadékvíz elvezető árok, áteresz tisztántartása, gyommentesítése annak érdekében, hogy a csapadékvíz akadálytalan továbbhaladása, elfolyása biztosított legyen,

f) az ingatlan előtt a közútig terjedő teljes közterület gondozása, tisztán tartása, szemét-és gyommentesítése, a járda hó- és síkosság mentesítése,

g) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó udvar, kert rágcsálóktól, kártevőktől történő mentesítése,

h) a kerítés olyan állapotban tartása, kerítés hiányában annak biztosítása, hogy a háziállatok ne tudjanak elkóborolni, ne tudják a közlekedőket, járókelőket veszélyeztetni,

i) vízöblítéses WC hiányában az ingatlanon megfelelően megépített, zárt külső illemhely használatának biztosítása.

(3) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására hatáskörrel rendelkező szerv köteles ellenőrizni az ellátás megállapítása előtt a (2) bekezdésben foglalt feltételek meglétét.

12. §

(1) A szociális igazgatási eljárás, költség- és illetékmentes.

(2) A polgármester döntése ellen fellebbezést a Kurd Községi Önkormányzat Képviselőtestületéhez lehet benyújtani.

 II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Települési támogatás

 13. §

(1) A  települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

(2)A települési támogatás egészében vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

A települési támogatás formái

14. §

(1) Rendszeres települési támogatás

            a) települési lakásfenntartási támogatás

            b) fűtési támogatás céljából nyújtható.

(2) Rendkívüli települési támogatás

a) temetési támogatás

b) kamatmentes kölcsön

            c) eseti támogatás

            d) vis maior támogatás  formájában nyújtható.

(3) Nem állapítható meg pénzbeli  települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként munkahely keresés céljából nem működik együtt a Tolna Megyei Kormányhivatal Dombóvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Központjával.

Települési lakásfenntartási támogatás

15. §

(1) A polgármester a Kurd községben bejelentett lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen a községben élő személyeknek az általuk lakott lakás közüzemi díjainak fizetéséhez nyújt támogatást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közüzemi díjak esetében figyelembe vehető költségek: a villanyáram, a víz-és gázfogyasztás és a szemétszállítás díja.

(3) A települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy,

1. akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
2.     250 %-át,  egyedülélő esetén 350 %-át,  és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és
3. az érintett ingatlanban az alábbi jogcímek valamelyike szerint lakik:

ca) a magántulajdonú lakás tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője, vagy tulajdonos közeli hozzátartozója,

cb) önkormányzati lakás bérlője,

         d.)  és  e rendelet 11.§-ában foglalt feltételeket teljesíti.

(4)  A települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(5)  Az elismert lakásnagyság:

1. ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²,
2. ha a háztartásban két személy lakik 45 m²,
3. ha a háztartásban három személy lakik 55 m²
4. ha a háztartásban négy személy lakik 65 m²
5. ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság minden további személy után 5-5 m²

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(6) A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

1. a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,
2. a lakásban lakás jogcímét igazoló adásvételi vagy bérleti, vagy használati szerződést,
3. és a közüzemi szolgáltatóknak az utolsó havi teljes számlamásolatát és
4. a lakás alaprajzát.

(7)   A (6) bekezdés c) pontjában szereplő számlán a lakhatási támogatást kérelmező vagy közeli hozzátartozójának nevének kell szerepelnie.

(8) A települési lakásfenntartási támogatás mértéke a lakásfenntartás elismert havi költsége, az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata, de maximum 5000.-Ft,    Az egy négyzetméterre jutó költség a Képviselőtestület döntése alapján:              450.-Ft/m².

(9)       A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10)     A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

             Egyedülélő  esetén:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(11)     A települési lakásfenntartási támogatás folyósítása átutalással a közüzemi
            szolgáltató részére történik a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig.

(12)     A települési lakásfenntartási támogatás megszűnik:

a.) a támogatásra jogosult kérelmére,

b.) a kérelmező a lakást részben, vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy a lakás használatát másnak átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,

c.) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be az Önkormányzatnál. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.

(13)     Amennyiben a települési lakásfenntartási támogatás folyósítása a (12) bekezdés c) pontjában  foglaltak alapján kerül megszűntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő 6 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(14)     Nem jogosult települési lakásfenntartást elősegítő települési támogatásra

    a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását,

    b) aki jogcímnélküli lakáshasználó,

    c) akinek lakásbérleti, vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn.

(15) A települési lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

Fűtéstámogatás

16. §

(1) A polgármester kérelemre fűtéstámogatást állapít meg annak a Kurd községben állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező személynek,

1. aki nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül, egyszemélyes háztartást vezet és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének   400 %-át, vagy
2. aki olyan többszemélyes háztartásban él, ahol minden személy nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül, és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  300 %-át, vagy
3. aki gyermekét egyedül neveli és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  300 %-át, vagy
4. akinek háztartásában tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy él, és a háztartásban az együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  300 %-át,

              és vagyona sem neki, sem a vele együtt élő személyeknek nincs.

(2) A támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében fűtés céljára igénybe vett gázfogyasztásra, elektromos áram-, tüzelőolaj-, fa- és szén-,  valamint PB gáz fogyasztásra jár. A támogatás háztartásonként csak egy személy részére állapítható meg.

(3) A támogatás összege havonta   3.000.-Ft.

(4) A támogatás indokolt esetben  egy összegben  is folyósítható,  elszámolás kötelezettsége mellett,  a támogatás kézhezvételétől számított  30 napon belül.

17. §

(1)  A fűtési támogatás október 1. – március 31. közötti időszakra kerül megállapításra. Erre vonatkozó kérelmet  szeptember 1-től  február 28-ig lehet benyújtani.  A támogatás folyósítása a  benyújtás hónapjának első napjától  esedékes.

(2) Azon személy aki települési lakásfenntartási támogatásban részesül fűtési támogatást nem igényelhet.

(3) A  kérelemhez csatolni kell

1. a kérelmező és a vele együtt élő személyek jövedelemigazolását, a számlavezető pénzintézet nevét és a számlaszámát az 5. § (6) bekezdésében foglaltak alapján, valamint vagyonnyilatkozatát,
2. az utolsó havi a kérelmező nevére, lakcímére szóló gáz-, elektromos áram számlát, illetve tüzelőolaj, a fa- és szén, vagy PB gáz megvásárlását igazoló számlát,
3. tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt megállapított magasabb összegű családi pótlék esetén a kifizető szerv által kiállított igazolást,
4. egyedülálló, illetve gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetén az egyedülállóságról szóló nyilatkozatot.

(4)  A támogatás teljes összege készpénzben vagy banki átutalással kerül kifizetésre.

Rendkívüli települési támogatások

Temetési támogatás

            18. §

(1) A halálesethez kapcsolódóan kért rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedül élő esetén annak 400 %-át.

(2) Nem állapítható meg temetéshez nyújtott települési támogatás annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült.

.

(3) Temetési támogatásra jogosult az eltemettető, aki  Kurd településen  bejelentett lakóhellyel rendelkezik, továbbá közte és az elhunyt személy között közeli hozzátartozói viszony álljon fenn.

(4) A temetési segély összege 30. 000.-Ft.

(5) A kérelemhez mellékelni kell:

1. a kérelmező– vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére   szóló temetési számlák eredeti példányát
2. a halotti anyakönyvi kivonatot.

(6) A temetési célra szóló települési támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 30 napon belül lehet benyújtani.

Kamatmentes szociális  kölcsön

19. §.

(1) Települési támogatásként – pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő, kamatmentes  szociális  kölcsön formájában – temetési kölcsön nyújtható annak a kérelmező személynek, aki hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodik/gondoskodott, a pénzintézeti kölcsön kamatterheit nem tudja (nem képes) megfizetni, de a kérelmező a kölcsön visszafizetésére képes és ezt vállalja is.  

(2) A szociális kölcsönt egy összegben vagy legfeljebb 12 hónapi egyenlő havi részletekben kell visszafizetni.

(3) A szociális kölcsön alapja a kérelmező és az önkormányzat között megkötött kölcsönszerződés.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szociális kölcsönnek a kérelmező részére nyújtható legnagyobb összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  400 %át.

(5) A kérelemhez mellékelni kell a temetési számlát.

(6)A képviselőtestület indokolt esetben, ha a kölcsön megfizetése utóbb bekövetkezett ok miatt a jogosult megélhetését veszélyeztetné, a fennálló kölcsöntartozás összegét csökkentheti vagy elengedheti.

Eseti  támogatás

20. §

(1) A képviselőtestület  rendkívüli települési támogatásként eseti támogatást állapíthat meg annak a személynek aki létfenntartási gonddal küzd és a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében a 250 %-át, és – vélelmezhetően, vagy vizsgálata esetén vagyonnyilatkozata alapján – vagyonnal nem rendelkezik, ha a létfenntartását (megélhetését) veszélyeztető élethelyzete egyszeri, eseti jellegű vagy alkalmanként nyújtott rendkívüli települési támogatás biztosításával megszüntethető.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek, létfenntartási gondnak kell tekinteni a váratlan többletkiadással vagy jelentős jövedelem-kieséssel járó, illetőleg a kérelmező és családja jövedelmét a megélhetést veszélyeztető módon terhelő körülményeket, különösen:

1. családfenntartó vagy más családtag hirtelen bekövetkező betegségét, az ebből adódó előre nem látható nagyobb mértékű gyógyszerbeszerzés, kórházi és otthoni ápolás, gyógykezelés szükségességét,
2. a családfenntartó vagy más családtag váratlan halálát,
3. baleset, bűntény okozta jelentős kárt, anyagi hátrányt,
4. jelentősebb mértékű közüzemi díj hátralékot, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokat,
5. indokolt személyi jellegű kiadást, napi megélhetési gondokat okozó (élelmiszer beszerzéshez, ruházat pótlásához, stb.) feltétlenül szükséges kiadást,
6. téli tüzelő beszerzését, pótlását,
7. a lakhatás elemi feltételeit biztosító lakás helyreállítási, javítási, karbantartási munka elvégzésének szükségességét,
8. nyugdíjfizetés valamely ok (pl. nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása) miatti késését,
9. a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához felmerülő kiadásokat,
10. a gyermek családba való visszakerülésének előkészítéséhez kapcsolódó kiadásokat,
11.  a gyermek nevelésével, gondozásával, oktatásával kapcsolatban felmerülő kiadást.

(3) Az eseti támogatás egyszeri összege minimum 1. 000.-Ft, maximum 10. 000.-Ft.

(4) Az eseti támogatás pénzbeli vagy természetbeni juttatásként is adható.

(5) Pénzbeli  folyósítás esetén utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

(6) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból az Szt. 45. §. (5) bekezdésében meghatározottak kezdeményezésére is megállapítható.

(7) Rendkívüli települési támogatás családonként egy naptári éven belül legfeljebb 3 alkalommal állapítható meg és az egy háztartásban élők részére nyújtott eseti támogatások együttes összege egy naptári éven belül nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(8) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra hivatkozással rendkívüli települési támogatás megállapítása iránt 30 napon belül ismételten benyújtott kérelem esetén rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg.

(9) A települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. sz. mellékletét képező nyomtatványon lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolásokon túl a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot.

(10) A települési támogatás természetbeni ellátásként, a Szt. 47. §. (3) bekezdésben foglalt támogatási formákban is biztosítható:

• erre irányuló kérelem esetén vagy
• az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy az önkormányzati segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(11) Amennyiben nincs lehetőség a települési támogatás természetbeni ellátásként történő biztosítására, a segélyezett részére elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolás elmulasztása esetén a kérelmező következő segélykérelme elutasításra kerül.

(12) A készpénzben megállapított települési támogatást a határozat  jogerőre emelkedését követő 10 napon belül veheti át a Kurd  Községi Önkormányzat házipénztárából.

Vis maior támogatás

21. §

(1) Rendkívüli települési támogatáskén vis maior támogatás állapítható meg annak a személynek, aki rendkívüli élethelyzetbe került, így különösen elemi kár (különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, tűz valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz, a fagy,  az aszály, a hó-, a jég- és széltörés, a vihar, a földrengés,) bekövetkezését és elhárítása.

(2) A vis maior támogatás feltétele, hogy a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkor legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetében a 350 %-át.

(3) A vis maior támogatás egyszeri összege 10.000.-100.000.-Ft-ig terjedhet.

(4)A  támogatásra való jogosultságot kizárja, ha a kérelmezőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együtt lakó (költöző) családtagjainak a megsemmisült, illetve életveszélyesé vált ingatlanon túl beköltözhető lakástulajdona, állandó használati joga, vagy lakásbérleti jogviszonya van.

(5) Nem nyújtható támogatás a nem lakás céljára szolgáló építmények, hétvégi házak, présházak helyreállításához.

22. §

Különös méltánylást érdemlő sürgős esetben, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítségnyújtást indokolják a Képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert, hogy az igénylő részére jövedelmi viszonyokra való tekintet nélkül azonnali települési támogatást állapítson meg. Ennek összege nem haladhatja meg a 10.000.-Ft-ot.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátás

Köztemetés

23. §.

(1) A köztemetés elrendelése esetén a Szt. 48. §-ának szabályai szerint kell eljárni.

(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül:

- ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át nem haladja meg; egyedülálló esetén a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-át nem haladja meg és

- vagyonnal nem rendelkezik, továbbá

- a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

IV. fejezet

24. §

Szociális szolgáltatások

Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

d) családsegítés

25. §

Egyéb természetbeni ellátások

Az önkormányzat szociális közmunkaprogram keretében – elsősorban a tartós munkanélküliek - munka világába való visszasegítése, életkörülményeik javítása céljából   közmunkaprogramokat szervez, és bonyolít le a Munkaügyi Központ támogatásával.

26. §.

Étkeztetés

 (1) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

 (2) Önkormányzat e feladatát az önkormányzat által fenntartott  napközi konyha  útján  látja el.

(3) A szociális étkeztetés igénybevétel helyére történő kiszállításának díját az önkormányzat a költségvetési rendeletében határozza meg.

Házi segítségnyújtás

27. §.

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) Az önkormányzat Képviselő-testülete e feladatát a Dombóvár Térségi Humán Szolgáltató Társaság keretei között, a városkörnyéki társult önkormányzatokkal közösen működtetett házi szociális gondozás keretei között látja el.

(3) A házi szociális gondozásért térítési díjat kell fizetni a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 12 – 14. § és 31. §-aiban meghatározottak alapján.

Családsegítés

28. §.

(1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítést a képviselő-testület a Dombóvár Térségi Humán Szolgáltató Társaság (a továbbiakban: alapszolgáltató központ) útján biztosítja.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek az alapszolgáltató központ családgondozójához kell benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről az alapszolgáltató központ vezetője dönt.

Átmeneti rendelkezések

29. §

 (1) A 2015. március 1-jét megelőző kezdő időponttal megállapított lakásfenntartási támogatásban részesülő személy a jogosultság határozatban megállapított időtartama alatt egyidejűleg nem részesülhet jelen rendelet alapján megállapított lakásfenntartási támogatásban.

(2) A jelen rendelet 20. §-ában meghatározott  eseti települési támogatásra, a maximálisan meghatározott támogatási esetszámok megállapítása során figyelembe kell venni, a jogosult, illetve a jogosult családtagja 2015. január 1. és február 28. napja közötti időszakban  megállapított   eseti segély összegét.

(3) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, valamint a 2015. március 1-jén folyamatban lévő, jogerősen el nem bírált önkormányzati segély ügyekben is alkalmazni kell. A folyamatban lévő önkormányzati segély ügyekre a jelen rendelet települési támogatásokra vonatkozó megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni, azok 2015. március 1-től települési támogatás iránti kérelemnek és ellátásnak minősülnek.   

 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. §

(1) E rendelet   kihírdetést követő napon hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.  Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Kurd Község Önkormányzatának  3/2014. (III. 04.) számú rendelete.

(2) Ezt a rendeletet a képviselő-testület a 2015.  március 30. napján tartott ülésén alkotta meg.

 Kurd, 2015. március 14.

                      Müller János                                                 Horváthné Tóth Valéria

                     polgármester                                                               jegyző

A rendelet kihirdetésének napja:

            2015. március 31.

Horváthné Tóth Valéria

                        Jegyző