3. §.

(1)A települési önkormányzat képviselő-testülete által nyújtott szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás  a  települési támogatások  a következők:

A.) Szociális rászorultságtól függő rendszeres  pénzbeli ellátások:

aa.) települési lakásfenntartási támogatás;

ab.) fűtés támogatás;

       ac.) felsőfokú oktatási intézményben tanulók lakhatási támogatása;

ad.) felsőfokú oktatási intézményben tanulók tanulmányi eredményt    ösztönző támogatása.

B.) Eseti jellegű támogatások:

     ba.)   Gyermekszületési támogatás;

     bb.) Középfokú oktatási intézményben  tanulók  iskolakezdési támogatása;

     bc.)   temetési támogatás, megállapítása;

     bd.) kamatmentes kölcsön folyósítása;

     be.) tüzelő támogatás;

     bf) rendkívüli támogatás;

              bg) vis maior  támogatás.

(2)A települési önkormányzat képviselő-testülete a személyes gondoskodás körében a következő szociális alapellátásokat biztosítja:

a.)étkeztetés,

b.)házi segítségnyújtás,

c.)családsegítés.

(3) A települési önkormányzat képviselő-testülete személyes gondoskodás keretében biztosított  gyermekjóléti alapellátásai:

1. gyermekek napközbeni ellátása;
2.  óvoda;
3.  gyermekétkeztetés.

(4) A települési önkormányzat képviselő-testülete  a szociális ellátásokhoz kapcsolódóan  gondoskodik:

a./ a közcélú foglalkoztatatás szervezéséről, lebonyolításáról, 

       b./  köztemetés  elrendeléséről.

(5)Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete által átruházott hatáskörben eljárva e rendelet  3.§.(1) bekezdésében, - kivéve bg) pontban foglalt vis maior  támogatás,-  valamint a 3.§.(4)bekezdés b.)  pontjában  meghatározott  ellátásokról   a polgármester dönt.

Általános eljárási szabályok

4. §

(1) E rendeletet a Szt-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelettel (a továbbiakban: Vhr.), az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CLX. törvénnyel együtt kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmeket ügyfélfogadási időben – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon – a Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal  székhelyén lehet benyújtani. Az eljárás – indokolt esetben – hivatalból is indítható. A kérelem ezen rendelet 1. és 1/A. mellékletét képezi.

5. §

(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles – az igényelt támogatás formájától függően – a családjában, vagy háztartásában élő személyek adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat becsatolni. Köteles továbbá a kérelem nyomtatványon felsorolt igazolásokat – illetve ezek hivatalból történő beszerzéséhez szükséges hozzájárulásokat – mellékelni.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

(3) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat az Szt. 4. §-a szerint kell értelmezni, ahol az Szt. nem tartalmaz meghatározást, ott a Ptk. értelmező rendelkezése a mérvadó.

(4) Az egy főre, illetve az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem megállapításánál az Szt.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

    (5) A kérelemhez mellékelni kell

a.) az együtt élő személyeknek a jövedelem számítására irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolásokat

       b.) a gyermek elhelyezéséről, vagy gyámrendelésről szóló határozatot,

c.) igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,

       d.) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

     (6) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni

a.) munkabérből származó jövedelmet és táppénzt a munkáltató által kiállított igazolás,

b.) vállalkozásból származó jövedelem esetén a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

         c.) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátások a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap,

d.) családtámogatási ellátások tekintetében a folyósító szerv által a számítógépes rendszerből előállított igazolás,

e.) gyermektartásdíjat a felvett vagy a megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény és a tartásdíjat megállapító jogerős bírói ítélet, vagy a szülők között létrejött megállapodás és a kötelezett jövedelemigazolása, vagy nyilatkozata.

f.) foglalkoztatási szervek által folyósított rendszeres pénzellátást megállapító határozat,

g.) bérbeadásból származó jövedelem esetén a bérleti szerződés,

h.) ösztöndíj a közép- vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat,

i.) munkanélküli kérelmező esetében igazolás arról, hogy regisztrált álláskereső és legalább 3 havi rendszerességgel kapcsolatot tart az állami foglalkoztatási szervvel.

j.) az a) – i) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

(7) A jövedelem számításnál irányadó időszak, az igazolás módja, valamint a jövedelem számítása tekintetében az Szt. 10. § (2) – (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

6. §.

(1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyintéző az alábbiak szerint ellenőrizheti:

       a.) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

       b.) a rendelkezésére álló nyilvántartások adataiból a tényállás tisztázása érdekében   adatot kérhet le;

       c.) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót;

       d.) elrendelheti környezettanulmány készítését.

(2) A körülmények tisztázása során az igénylőt együttműködési kötelezettség terheli. A helyszínen történő környezettanulmány megtagadása esetén az együttműködés hiánya miatt az eljárást meg kell szüntetni.

(3) A kérelmezőt fel kell hívni a kérelmében foglaltak módosítására és havi rendszeres kiadásainak igazolására abban az esetben, ha a helyszínen készített környezettanulmány a kérelmében foglaltakkal ellentétes.

7. §.

(1) A fogyasztási egység a 15. § alkalmazásában a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a.) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b.)a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c.) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d.) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e.) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fogyasztási egység alkalmazásában, ha a háztartás

        a.)  az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági     támogatásban részesül, vagy

        b.) az (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti fogyasztási egység alkalmazásában, ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

8. §.

(1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell:

a.) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,

b.) a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

(2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatást a támogatott az Szt-ben meghatározottakat figyelembe véve kamataival együtt köteles visszafizetni.

9. §.

(1) A kérelmezőt a havi rendszerességgel megállapított és folyósított szociális ellátások a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illetik meg.

(2) A fűtési támogatás október 1. – március 31. közötti időszakra kerül megállapításra. Erre vonatkozó kérelmet  szeptember 1-től  február 28-ig lehet benyújtani.  A támogatás folyósítása a  benyújtás hónapjának első napjától  esedékes.

(3) Ha a jogosultság az ellátás folyósításának időtartama alatt szűnik meg, a megszűnés hónapjában a támogatást teljes összegben kell folyósítani.

(4) A települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnése hónapjában is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

10. §.

(1) Az e rendeletben megállapított ellátások készpénzben pénztári kifizetéssel, lakossági folyószámla utalással, közüzemi gazdasági társaságokhoz történő utalással adhatóak.

(2) A havi rendszerességgel adott szociális ellátásokat – ettől eltérő rendelkezés hiányában – utólag minden hónap 10-éig kell folyósítani.

(3) Nem rendszeres támogatások folyósítása a határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül történik az önkormányzat házi pénztárán keresztül.

(4) Lakcímváltozás vagy a jogosult halála esetén a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló Kormányrendelet szabályait kell alkalmazni

11. §.

A települési lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó szabályok.

(1) Az Szt. 45. §  (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság tekintetében az alábbiak szerint rendelkezik.

(2) A települési lakásfenntartási támogatásra jogosult személynél a jogosultság egyéb feltétele, hogy  az ellátás jogosultja a lakókörnyezetének rendezettségét biztosítja, melynek keretében köteles:

a) az életvitelszerűen lakott épület állagának folyamatos karbantartása legalább olyan mértékben, hogy az épület állaga ne veszélyeztesse az ott élők és mások életét és testi épségét,

b) az életvitelszerűen lakott épület helyiségeinek – belső berendezéseinek, tiszta  állapotban tartása,

c) az ingatlan területén, sem annak a kerítésén kívüli közterületen szétszórt, vagy felhalmozott állapotú háztartási és egyéb (pl. veszélyes) hulladék, lom, szemét, építési-bontási törmelék – a hulladéktárolásra rendszeresített edényzetben tárolható hulladékon kívül – nem található, nem helyezhető el,

d) az ingatlanhoz tartozó kert és udvar megfelelő megművelésének, gondozásának vagy legalább gaz- és gyommentesítésének - rendszeres kaszálással, fűnyírással stb. történő) biztosítása, (minimum havi legalább 1 alkalom)

e)az ingatlan előtti csapadékvíz elvezető árok, áteresz tisztántartása, gyommentesítése annak érdekében, hogy a csapadékvíz akadálytalan továbbhaladása, elfolyása biztosított legyen,

f) az ingatlan előtt a közútig terjedő teljes közterület gondozása, tisztán tartása, szemét-és gyommentesítése, a járda hó- és síkosság mentesítése,

g) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó udvar, kert rágcsálóktól, kártevőktől történő mentesítése,

h) a kerítés olyan állapotban tartása, kerítés hiányában annak biztosítása, hogy a háziállatok ne tudjanak elkóborolni, ne tudják a közlekedőket, járókelőket veszélyeztetni,

i) vízöblítéses WC hiányában az ingatlanon megfelelően megépített, zárt külső illemhely használatának biztosítása.

(3) A települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítására hatáskörrel rendelkező szerv ellenőrizheti az ellátás megállapítása előtt a (2) bekezdésben foglalt feltételek meglétét.

12. §.

(1) A szociális igazgatási eljárás, költség- és illetékmentes.

(2) A polgármester döntése ellen fellebbezést a Kurd Község Önkormányzatának Képviselőtestületéhez lehet benyújtani.

 II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő rendszeres  pénzbeli ellátások

Települési lakásfenntartási támogatás

13. §.

(1) A polgármester a Kurd községben bejelentett lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen a községben élő személyeknek az általuk lakott lakás közüzemi díjainak fizetéséhez nyújt támogatást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közüzemi díjak esetében figyelembe vehető költségek: a villanyáram, a víz-és gázfogyasztás és a szemétszállítás díja.

(3) A települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy,

1. akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

250 %-át, egyedülélő esetén 300 %-át,  és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és

2. az érintett ingatlanban az alábbi jogcímek valamelyike szerint lakik:

ba) a magántulajdonú lakás tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője, vagy tulajdonos hozzátartozója,

bb) önkormányzati lakás bérlője,

c.)  és  e rendelet 11.§-ában foglalt feltételeket teljesíti.

(4) A lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(5) Az elismert lakásnagyság:

1. ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²,
2. ha a háztartásban két személy lakik 45 m²,
3. ha a háztartásban három személy lakik 55 m²
4. ha a háztartásban négy személy lakik 65 m²
5. ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság minden további személy után 5-5 m²

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(6) A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

1. a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,
2. a lakásban lakás jogcímét igazoló adásvételi vagy bérleti, vagy használati szerződést,
3. és a közüzemi szolgáltatóknak az utolsó havi teljes számlamásolatát és
4. a lakás alaprajzát.

(7) A (6) bekezdés c) pontjában szereplő számlán a lakhatási támogatást kérelmezőnek, hozzátartozójának, vagy az ingatlan tulajdonosának nevének kell szerepelnie.

(8) A települési lakásfenntartási támogatás mértéke a lakásfenntartás elismert havi költsége, az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata, de maximum 5.000,--Ft.

(9)  Az egy négyzetméterre jutó elismert költség a Képviselőtestület döntése alapján:
            450.-Ft/m².

(10)     A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 3.000,- Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(11)     A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

             Egyedülélő  esetén:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(12)     A települési lakásfenntartási támogatás folyósítása átutalással a közüzemi
            szolgáltató részére történik a tárgyhónapot követő hónap 05. napjáig.

(13)     A települési lakásfenntartási támogatás megszűnik:

a.) a támogatásra jogosult kérelmére,

b.) a kérelmező a lakást részben, vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy a lakás használatát másnak átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,

c.) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be az Önkormányzatnál. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.

(14) Amennyiben a települési lakásfenntartási támogatás folyósítása a (12) bekezdés c) pontjában  foglaltak alapján kerül megszűntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő 6 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(15) Nem jogosult települési lakásfenntartási támogatásra aki jogcímnélküli lakáshasználó.

(16) A települési lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

Fűtéstámogatás

14. §.

(1) A polgármester kérelemre fűtéstámogatást állapít meg annak a Kurd  községben állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező személynek,

1. aki nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül, egyszemélyes háztartást vezet és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  400 %-át, vagy
2. aki olyan többszemélyes háztartásban él, ahol minden személy nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül, és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  300 %-át, vagy
3. aki gyermekét egyedül neveli és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  300 %-át, vagy
4. akinek háztartásában tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy él, és a háztartásban az együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  300 %-át,

              és vagyona sem neki, sem a vele együtt élő személyeknek nincs.

(2) A támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében fűtés céljára igénybe vett gázfogyasztásra, elektromos áram-, tüzelőolaj-, fa- és szén-, valamint PB gáz fogyasztásra jár. A támogatás háztartásonként csak egy személy részére állapítható meg.

(3) A támogatás összege havonta 3.000.-Ft/hó.

(4) A támogatás indokolt esetben  egy összegben  is folyósítható,  elszámolás kötelezettsége mellett,  a támogatás kézhezvételétől számított  30 napon belül.

15. §.

(1) A fűtési támogatás október 1. – március 31. közötti időszakra kerül megállapításra. Erre vonatkozó kérelmet  szeptember 1-től  február 28-ig lehet benyújtani.  A támogatás folyósítása a  benyújtás hónapjának első napjától  esedékes.

(2) Azon személy aki települési lakásfenntartási támogatásban részesül fűtési támogatásra nem igényelhet.

(3) A kérelemhez csatolni kell

1. a kérelmező és a vele együtt élő személyek jövedelemigazolását, a számlavezető pénzintézet nevét és a számlaszámát az 5. § (6) bekezdésében foglaltak alapján, valamint vagyonnyilatkozatát,
2. az utolsó havi a kérelmező nevére, lakcímére szóló gáz-, elektromos áram számlát, illetve tüzelőolaj, a fa- és szén, vagy PB gáz megvásárlását igazoló számlát,
3. tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt megállapított magasabb összegű családi pótlék esetén a kifizető szerv által kiállított igazolást,
4. egyedülálló, illetve gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetén az egyedülállóságról szóló nyilatkozatot.

Felsőfokú oktatási intézményben tanulók lakhatási támogatása

16. §.

(1) Az önkormányzati települési támogatás keretében a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán az első diploma megszerzése érdekében tanulmányokat folytató diákok részére, legfeljebb az oktatási év időtartamára, legfeljebb havi 6.000,-Ft összegű albérleti díj támogatás állapítható meg akkor, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 400%-át nem haladja meg feltéve, ha a kollégiumi férőhely iránti kérelmét és fellebbezését az oktatási intézmény elutasította.

(2) A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgatók minden évben a október 15-ig nyújthatják be kérelmüket,  melyhez a család tagjainak jövedelemigazolását és a felsőoktatási intézmény elutasító határozatainak fénymásolatát, valamint az érvényes albérleti szerződést is csatolni kell.

(3) Az albérleti támogatás havonta utólag,  minden hónap 15-ig a  jogosult   folyószámlájára történő utalással történik.

Felsőfokú oktatási intézményben tanulók tanulmányi eredményt

ösztönző támogatása

17. §

(1) Tanulmányi  eredményt ösztönző támogatás illeti meg a falu  közösségi  életében aktívan  résztvevő  felsőoktatás nappali tagozatán tanuló hallgatót, akinek tanulmányi eredménye a kérelem benyújtását megelőző  időszakban  tanulmányi eredménye a (5) bekezdésben, és jövedelmi viszonyai  16.§.(1) bekezdésben foglaltaknak megfelel.

(2) Tanulmányi eredmény index másolat, vagy az elektronikus oktatási rendszerből kinyomtatott irattal igazolható.

(3) A támogatásra a kérelmező a kérelem benyújtás hónapjának első napjától jogosult az aktív hallgatói jogviszony szorgalmi időszakának időtartamára.

(4) A támogatás a jogosultat havonta utólag, minden hónap 15-ig  a kérelmező által megadott számlaszámra  utalással történik.

(5) A támogatás összege havonta:

           5000 Ft  legalább  3,5 rendű   félévi index eredmény  után,

                       7000 Ft   legalább 4 rendű     félévi index eredmény  után.

III. fejezet

Eseti jellegű támogatások

Gyermekszületési támogatás

18.§.

(1) Támogatásra jogosult a település közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező, és  életvitelszerűen élő, gyermekét nevelő  anya újszülött gyermeke után.

(2) A támogatásra jogosult az anya(ha a szülői felügyeleti jog mást illet, akkor a szülői felügyeleti jogkör gyakorlója) igényelheti a gyermek születését követő 60 napon belül.

(3) A települési születési támogatás összege 30.000.- Ft/gyermek.

Középfokú oktatási intézményben  tanulók  iskolakezdési támogatása

19.§.

(1) A tanévkezdés megkönnyítése érdekében a fiatalkorú nevelésével összefüggő támogatás iskolakezdési támogatás formájában is nyújtható,  a gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermek és fiatal felnőtt részére a 23. életévének betöltéséig, feltéve, hogy

1. családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg és értékesíthető vagyona a család tagjainak nincs,
2. és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesül.

(2) A beiskolázási segély évente egy alkalommal nyújtható. Az iskolakezdési támogatás összege gyermekenként vagy fiatal felnőttenként 10 000 Ft.

(3) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelmet a tárgyév július 1. napját követően október 15. napjáig lehet benyújtani.  A kérelemhez csatolni kell a köznevelési intézmény 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy az intézménnyel a jogviszony a kérelem beadásakor fennáll.

Temetési támogatás

20. §.

(1) A halálesethez kapcsolódóan kért rendkívüli települési temetési támogatásra jogosult az a személy, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedül élő esetén annak 400 %-át.

(2) Nem állapítható meg temetéshez nyújtott települési támogatás annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(3) Temetési támogatásra jogosult, aki Kurd településen bejelentett lakóhellyel rendelkezik, továbbá közte és az elhunyt személy között közeli hozzátartozói viszony állt fenn, vagy   közös háztartásukban élt hozzátartozó eltemettetéséről gondoskodik.     

(4) A temetési támogatás összege 45. 000.-Ft.

(5) A kérelemhez mellékelni kell:

1. a kérelmező nevére szóló temetési számlák eredeti példányát
2. a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(6) A települési temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 30 napon belül lehet benyújtani.

Kamatmentes kölcsön

21. §.

(1) Települési támogatásként – pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában – temetési kölcsön nyújtható annak a kérelmező személynek, aki hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodik/gondoskodott, a pénzintézeti kölcsön kamatterheit nem tudja (nem képes) megfizetni, de a kérelmező a kölcsön visszafizetésére képes és ezt vállalja is.  

(2) A szociális kölcsönt egy összegben vagy legfeljebb 6-12 hónapi egyenlő havi részletekben kell visszafizetni.

(3) A szociális kölcsön alapja a kérelmező és az önkormányzat között megkötött kölcsönszerződés.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szociális kölcsönnek a kérelmező részére nyújtható legnagyobb összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  400 %-át.

(5) A kérelemhez mellékelni kell a temetési számlát ha a temetés már megtörtént.

(6) A képviselőtestület indokolt esetben, ha a kölcsön megfizetése utóbb bekövetkezett ok miatt a jogosult megélhetését veszélyeztetné, a fennálló kölcsöntartozás összegét csökkentheti vagy elengedheti.

Rendkívüli támogatás

22. §.

(1) A képviselőtestület  rendkívüli települési támogatásként rendkívüli támogatást állapíthat meg annak a személynek aki létfenntartási gonddal küzd és a  családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében a 250 %-át, és – vélelmezhetően vagy vizsgálata esetén vagyonnyilatkozata alapján – vagyonnal nem rendelkezik, ha a létfenntartását (megélhetését) veszélyeztető élethelyzete egyszeri, eseti jellegű vagy alkalmanként nyújtott rendkívüli települési támogatás biztosításával megszüntethető.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek, létfenntartási gondnak kell tekinteni a váratlan többletkiadással vagy jelentős jövedelem-kieséssel járó, illetőleg a kérelmező és családja jövedelmét a megélhetést veszélyeztető módon terhelő körülményeket, különösen:

1. családfenntartó vagy más családtag hirtelen bekövetkező betegségét, az ebből adódó előre nem látható nagyobb mértékű gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzése, kórházi és otthoni ápolás, gyógykezelés szükségességét,
2. a családfenntartó vagy más családtag váratlan halálát,
3. baleset, bűntény okozta jelentős kárt, anyagi hátrányt,
4. jelentősebb mértékű közüzemi díj hátralékot, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokat,
5. indokolt személyi jellegű kiadást, napi megélhetési gondokat okozó (élelmiszer beszerzéshez, ruházat pótlásához, stb.) feltétlenül szükséges kiadást,
6. a lakhatás elemi feltételeit biztosító lakás helyreállítási, javítási, karbantartási munka elvégzésének szükségességét,
7. nyugdíjfizetés valamely ok (pl. nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása) miatti késését,
8. a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához felmerülő kiadásokat,
9. a gyermek, fiatalkorú  nevelésével, gondozásával kapcsolatban felmerülő  egyéb rendkívüli kiadást, )pl. oktatáshoz kapcsolódó  tanfolyam,  szakmai  tapasztalatszerzés…stb.)
10.  a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartását,
11. táplálékallergiája vagy más alapbetegsége miatt speciális diétára szoruló, vagy rendszeresen gyógyszert fogyasztó gyermek egészségi állapotához igazodó étkeztetésének biztosítását.

(3) A rendkívüli támogatás egyszeri összege minimum 1. 000.-Ft, maximum 10. 000.-Ft.

(4) A  rendkívüli támogatás pénzbeli vagy természetbeni juttatásként is adható.

(5) Pénzbeli folyósítás esetén utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

(6) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból az Szt. 45. §. (5) bekezdésében meghatározottak kezdeményezésére is megállapítható.

(7) Rendkívüli települési támogatás családonként egy naptári éven belül legfeljebb 3 alkalommal állapítható meg.

(8) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra hivatkozással rendkívüli települési támogatás megállapítása iránt 30 napon belül ismételten benyújtott kérelem esetén rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg.

(9) Amennyiben a rendkívüli támogatás iránti kérelem élelmiszerhiány miatt kerül benyújtásra, az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén, a támogatás természetben is megállapítható.         

(10) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. sz. mellékletét képező nyomtatványon lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat.

(11) A rendkívüli támogatás természetbeni ellátásként, a Szt. 45. § (1) bekezdésben foglalt támogatási formákban is biztosítható.

(12) Amennyiben nincs lehetőség a települési támogatás természetbeni ellátásként történő biztosítására, a támogatott részére elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolás elmulasztása esetén a kérelmező következő támogatási kérelme elutasításra kerül.

(13) A készpénzben megállapított települési támogatást a határozat  jogerőre emelkedését követő 5 napon belül veheti át a Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal házipénztárából.

Tüzelő támogatás

23.§.

(1) A képviselőtestület rendkívüli természetbeni települési támogatást állapíthat meg évi egy alkalommal annak személynek, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének   350 %-át, egyedül élő esetén a 400 %-át.

(2) A támogatás  csak a képviselő-testület által évente, az éves költségvetési  rendeletben meghatározott  költségvetési keret erejéig, és háztartásonként maximum  1 m³ kemény tűzifa adható.

(3) Nem jogosult az a személy aki, vagy akinek a háztartásában élő más személy szociális tűzifa támogatásban részesült.

Vis maior támogatás

24. §.

(1) Rendkívüli települési támogatásként vis maior támogatás állapítható meg annak a személynek, aki rendkívüli élethelyzetbe került, így különösen

elemi kár (különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy,  az aszály, a hó-, a jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz) bekövetkezése esetén, annak elhárítása.

(2) A vis maior támogatás feltétele, hogy a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkor legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetében a 350 %-át.

(3) A vis maior támogatás egyszeri összege maximum     10 - 100.000.-Ft.

(4) A támogatásra való jogosultságot kizárja, ha a kérelmezőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együtt lakó (költöző) családtagjainak a megsemmisült, illetve életveszélyesé vált ingatlanon túl beköltözhető lakástulajdona, állandó használati joga, vagy lakásbérleti jogviszonya van.

(5) Nem nyújtható támogatás a nem lakás céljára szolgáló építmények, hétvégi házak, présházak helyreállításához.

25. §

Különös méltánylást érdemlő sürgős esetben, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítségnyújtást indokolják, a Képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert, hogy az igénylő részére jövedelmi viszonyokra való tekintet nélkül azonnali települési támogatást állapítson meg. Ennek összege nem haladhatja meg a 10.000.-Ft-ot.

IV. FEJEZET

Szociális  ellátások

Étkeztetés

26. §.

(1) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(2) Önkormányzat e feladatát az általa fenntartott napközi konyhája (Kurd, Petőfi utca 13.)  bevonásával látja el.

(3) A szociális étkeztetés igénybevétel helyére történő kiszállításának díját az önkormányzat a költségvetési rendeletében határozza meg.

Házi segítségnyújtás

27. §.

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) Az önkormányzat Képviselő-testülete e feladatát a Kapos-menti „Segítő kéz” Alapszolgáltató Intézmény keretei között, a városkörnyéki társult önkormányzatokkal közösen működtetett házi szociális gondozás keretei között látja el.

(3)  A házi szociális gondozásért térítési díjat kell fizetni a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 12 – 13. § és 31. §-aiban meghatározottak alapján.

Családsegítés

28. §.

(1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb    krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítést a képviselő-testület a Kapos-menti „Segítő kéz” Alapszolgáltató Intézmény útján biztosítja.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek az alapszolgáltató intézmény családgondozójához kell benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről az alapszolgáltató intézmény vezetője dönt.

V. FEJEZET

Gyermekjóléti  ellátások

Gyermekek napközbeni ellátása

29.§.

A gyermekek napközbeni ellátását illetve a gyermekek átmeneti gondozását a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője a törvényes képviselő kérelmére vagy egyetértésével biztosítja. Az ellátás igénybevételére irányuló igényt közvetlenül az intézmény vezetőjénél kell jelezni.

Óvoda, iskolai napközi

30. §.

Az önkormányzat az óvodai ellátást, az állami intézményfenntartó központ az iskolai napközi ellátást a nemzeti köznevelési törvényben meghatározottak szerint biztosítja.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díja

31.§.

Az önkormányzat a gyermekétkeztetést, az  óvodai ellátást,   továbbá  az önkormányzat közigazgatási területén működő általános iskolába járó gyermekek részére a gyermekétkeztetést a köznevelési  törvényben, valamint a Gyvt. 21-21/C. §-ban foglaltak szerint biztosítja.

Az egyes ellátások intézményi térítési díját az önkormányzat a költségvetési rendeletében határozza meg.  

VI. fejezet

Egyéb  ellátások

Köztemetés

32. §.

       (1)  A köztemetés elrendelése esetén a Szt. 48. §-ának szabályai szerint kell eljárni.

 (2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül:

- ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át nem haladja meg; egyedülálló esetén a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-át nem haladja meg és

- vagyonnal nem rendelkezik, továbbá

- a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

33. §.

Az önkormányzat szociális közmunkaprogram keretében – elsősorban a tartós munkanélküliek - munka világába való visszasegítése, életkörülményeik javítása céljából   közmunkaprogramokat szervez, és bonyolít le az állami foglalkoztatási szerv  támogatásával.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

34. §.

 (1) E rendelet 2016. szeptember 20. napján lép   hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kurd  Község Önkormányzatának   6/2015.(III.31.)önkormányzati rendelete, valamint  a 10/2005.(X.02.), és azt módosító 2/2006.(III.25.), a 8/2006.(IX.2.), és a 11/2009.(IX.08.).  önkormányzati  rendeletek.

(3) Ezt a rendeletet a képviselő-testület a 2016. szeptember 15. napján tartott ülésén alkotta meg.

                      Müller János                                                 Horváthné Tóth Valéria

                     polgármester                                                               jegyző

A rendelet kihirdetésének napja:

            2016 szeptember  16.

                   Horváthné Tóth Valéria

                        Jegyző