Bátaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésben biztosított felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja.

                       I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

1. Bátaapáti lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokra,
2. bevándorlási engedéllyel és letelepedési engedéllyel rendelkező mórágyi személyekre,

1. a Bátaapátiban  élő hontalanokra,
2. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
3. a 4. § (2) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében – az a.) – c.) pontban foglaltakon túlmenően - az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Bátaapáti közigazgatási területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira,
4. az Sztv. 3. § (3) bekezdésében meghatározottakra.

                             (2) Az e rendeletben meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását

          (2) Bátaapáti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – gyakorolja.

         (3) A képviselő-testület   a következő szociális hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át:

• elhunyt személy eltemettetésének költségeihez hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély

• önkormányzati segély (azonnali  maximum 5.000.- Ft  határig^[1]

• méltányossági közgyógyellátás^[2]

2. § E rendelet alkalmazása során:

1. létfenntartást veszélyeztető helyzet:

aa.) hosszantartó betegség miatti jövedelem-kiesés,

ab.) keresettel, jövedelemmel nem rendelkező időtartam,

ac.) átmeneti, nehéz anyagi helyzet; 

1. tartásra köteles és képes személy: az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróságtartásra kötelezett.

2. Eljárási szabályok

3. § E rendelet alkalmazása során a szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az Sztv. meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

4. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet a szóban vagy írásban, - amennyiben rendelkezésre áll, - az arra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével, a szükséges mellékletek csatolásával a Bátaapáti Közös Önkormányzati Hivatalánál (a továbbiakban: hivatal) kell benyújtani, de az ellátások hivatalból is megállapíthatóak.^[3]

          (2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a következőket kell csatolni a kérelemhez:

1. a kérelmező és családja jövedelmi, vagyoni helyzetéről szóló igazolást vagy nyilatkozatot;
2. a TAJ-számot,
3. az adószám igazolását, 
4. a havi kiadásait igazoló számlákat, szerződéseket,
5. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátásának igénybe vétele során a szükséges orvosi igazolást, valamint a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 22. §-ában meghatározott szociális rászorultságot igazoló iratokat.

       (3) Ha kérelmező és családtagjai jövedelme egyéni vagy társas vállalkozásból ered, annak összegét Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolással, míg a rendszeres nyugellátást az azt folyósító szerv által kiadott tárgyévi igazolással kell bizonyítani.

      (4) Amennyiben a kérelmező a szükséges iratokat nem csatolja, vagy a kért adatokat nem közli, vagy a kérelmében valótlan adatokat közöl a Ket. 51. § (5) bekezdésében meghatározott eljárásnak van helye.

5. § (1) A pénzbeli szociális ellátások megállapítását megelőzően a kérelmező vagyoni, szociális és lakáskörülményeinek tisztázása céljából a hivatal ügyintézője helyszíni ellenőrzést tart, melyről jegyzőkönyvet (környezettanulmány) készít.

      (2) Nem kell környezettanulmányt felvenni:

1. ha a kérelmező körülményeit a hivatal szociális ellátási ügyben féléven belül vizsgálta és nem feltételezhető, hogy abban lényeges változás következett volna be,
2. azon kérelmezőknél, akikkel a központ rendszeresen kapcsolatot tart fenn.
   (3) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (pl. anyagi, jövedelmi helyzetében bekövetkezett pozitív változás) megváltozásáról köteles – a változást követő 15 napon belül – a hivatalnál bejelenteni.

6. § (1) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása – a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet előírásai szerint – elsősorban fizetési számlára utalással, vagy - a hatáskört gyakorló döntése esetén - házipénztári kifizetéssel történik.

        (2) A szociális ellátás megszűnésének napjául – kivéve a 7.§-ában foglaltakat-, a megszüntetésre okot adó körülmény beálltának, illetve az arról való tudomásszerzés napját kell tekinteni.

     (3) Az önkormányzati segélyt, a képviselő-testületi ülést követő illetve a polgármester döntését követő

öt munkanapon belül kell kifizetni. A támogatás utalásáról és a kifizetéséről a jegyző gondoskodik. A polgármester által megállapított azonnali önkormányzati segély azonnal kifizethető. ^[4]

7. § Ha a rendszeres pénzellátásra jogosult személy lakóhelye az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó ellátást teljes összegben folyósítani kell.

8. § Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.

3. Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

9. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Sztv. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni

(2) Ha a helyi Képviselő- testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét, amennyiben a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme a nyugdíjminimum  

1. 100 %-a alatt van, elengedheti,
2. 100-150 %-a között van, csökkentheti,
3. 150-200 %-a között van, részletfizetést engedélyezhet, melynek időtartama maximum 12 (tizenkettő) hónapig terjedhet.

4. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

10. § (1) A szociális hatáskör gyakorlója szociális rászorultság esetén szociális alapellátás keretében a kérelmező számára;

a.)pénzbeli ellátásként: ápolási díjat méltányosságból, önkormányzati segélyt,

b.)természetben nyújtott ellátásként: méltányossági közgyógyellátást, köztemetést állapíthat meg.

(2) Az önkormányzati segély természetbeni ellátásként is nyújtható.^[5]

Aktív korúak ellátása

11. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, összegére, felülvizsgálatára, megszüntetésére Bátaapáti község önkormányzata az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

          (2) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a nyomtatványon feltüntetett igazolásokat.

 Rendszeres szociális segély

12. § (1) Az aktív korúak ellátásán belül rendszeres szociális segélyre jogosult az a személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a.) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b.) az 55. életévét betöltötte, vagy

c.) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását biztosító intézményben /Gyvt. 41.§ (3) bek./ nem tudják biztosítani.

         12./A § (1) Az Sztv. 37. § (1) bekezdés b.) – d.) pontja szerinti jogosult a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Családsegítő központtal köteles együttműködni.

(2) A jogosultat az együttműködési kötelessége keretében az alábbiak terhelik:

1. a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni a központot, nyilvántartásba vétele végett,
2. részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában,
3. megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,
4. eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,
5. meg kell jelennie legalább három havonta a központnál,
6. folyamatosan kapcsolatot kell tartania a központtal,
7. ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles a központot annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni,
8. a segélyre való jogosultság feltételinek felülvizsgálatában közreműködik.

12./B § (1) A hivatal és a központ kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:

1. a hivatal a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi a központnak,
2. a központ a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja a hivatalt.

(2) A központ, az Sztv. 37/A. § (1) - (2) bekezdése szerinti együttműködés megvalósítása érdekében:

1. nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,
2. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,
3. tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,
4. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,
5. folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
6. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,
7. jelzi a jegyzőnek, ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
8. az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
9. a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározottak szerint esetnaplót vezet.

(3) A jegyző tájékoztatja a központot:

1. az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
2. a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Sztv. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról.

12./C. § (1) A jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:

1. a központtal való kapcsolattartásra,
2. a jogosult számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
3. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.

 (2) A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.

(3) A beilleszkedési program elkészítéséhez a központ szakértő közreműködését veheti igénybe, melynek költségét megigényelhet a képviselő-testülettől.

(4) A központ által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai a következők:

1. egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenység,
2. tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs.

12./D. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult:

1. a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel a központot, nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően,
2. nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,
3. nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,
4. személyében rejlő ok miatt nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,
5. nem jelenik meg legalább három havonta a központnál,
6. az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot a központtal,
7. a rendszeres szociális segély két évenkénti felülvizsgálata során csak felszólítást követően működik együtt a hivatallal,
8. az Sztv. 9. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének az előírt határidőn belül nem tett eleget.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén a központ a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.

2. Foglakoztatást helyettesítő támogatásra vonatkozó szabályok^[6]

13. § ^[7]

Lakásfenntartási támogatás

       14. § ^[8]

       15. § ^[9]

       16. § ^[10]

       17.§ ^[11]

 Méltányossági ápolási díj

18. § (1)  Ápolási díj - az Sztv. 41. § (1) és a 43/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően - annak a közeli hozzátartozónak is megállapítható méltányosságból, aki:

1. 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve ha
2. a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át.

(2) A 17.§ szerinti ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

19. § (1) Nem állapítható meg ápolási díj a hozzátartozó részére méltányosságból sem, ha:

           a.) az Sztv. 42.§-ának (1) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá

           b.) ha az ápoló egyéb ok miatt (munkanélküli járadék, rendszeres szociális segély, bérpótló juttatás, rendszeres-átmeneti szociális járadék, bedolgozói tevékenység, nyugdíjas kor elérése) állandó jelleggel otthon tartózkodik.

          (2) meg kell szüntetni a méltányossági ápolási díj folyósítását az Sztv. 42.§-ának (2) bekezdésében foglalt esetekben túlmenően, ha az ápoló rendszeres pénzellátásra szerzett jogosultságot és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét.

20. § (1) A jogosultság feltételeit a képviselő-testület minden év október 31-éig felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálata nyomán megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, a testület a megállapított ellátást továbbfolyósítja, ellenkező esetben intézkedik az ellátás folyósításának megszüntetése iránt.

         (2) Nem kell felülvizsgálni azon ellátásokra való jogosultságot, melyeket a tárgyév március 31-éig követően állapították meg, továbbá a fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy ápolásával kapcsolatos ellátást, a módszertani intézmény szakvéleménye érvényességének időtartama alatt.

Önkormányzati segély

21.§ (1) A Képviselő-testület önkormányzati segélyben részesítheti azt a nagykorú személyt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, elsősorban azt, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum összegének 200 %-t egyedülálló esetén a 250 %-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély egyszeri maximum összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével egyezik meg.

(3) Önkormányzati segély különösen az alábbiakra való tekintettel állapítható meg:

-    betegség;

-    haláleset;
-    elemi kár bekövetkezése;
-    válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása;
-    a gyermek fogadásának előkészítése;
-    nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése;
-    gyermek családba való visszakerülésének elősegítése;
-    iskoláztatás biztosítása;
-    gyermek hátrányos helyzete, 
-    egyéb, rendkívüli ok bekövetkezése esetén.

(4) A segély célzott felhasználásához igényelhető a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat segítsége is.

 (5) A polgármester - átruházott hatáskörében eljárva - soron kívül önkormányzati segélyben részesítheti azt az egyébként az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő személyt, aki létfenntartását veszélyeztető helyzete soron kívüli támogatást igényel. A polgármester által soron kívül adható támogatás alkalmanként 5.000.- Ft.

          22. § (1) Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő kamatmentes  kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) formájában is nyújtható, annak a rászorult személynek, aki baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, valamint önhibáján kívül, létfenntartását veszélyeztető súlyos anyagi helyzetbe került közmű tartozása miatt.

          (2)  Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 200.000.-Ft lehet,  melynek visszafizetési ideje legfeljebb 12 hónap. A kölcsönt nyújtó határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről, kifizetés módjáról, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés jogkövetkezményeit.

          (3) A kamatmentes kölcsönről képviselő-testület dönt ,  a kölcsön visszafizetésétől a képviselő-testület méltányosságból eltekinthet, amennyiben a rászorult a törlesztési idő alatt önhibáján kívül ismét létfenntartását veszélyeztető helyzetbe került.

23.§ (1) A polgármester az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segélyt állapíthat meg annak a személynek, aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum összegének nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülálló vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetén 300%-át nem haladja meg.

(2) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos, átlagos temetés költsége 200.000.- Ft. A temetési segély összege  35.000.-Ft..

(3) A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

    24. §^[12]

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

25. §  Az Önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben gondoskodik az elhunyt személy  közköltségen történő eltemettetéséről Sztv. 48. §-ában meghatározottak szerint.^[13]

Méltányossági közgyógyellátás

26. § (1) Az Sztv. 50. § (1) - (2) bekezdéseiben foglalt jogosultságokon kívül, méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében annak 250 % -át, feltéve, ha havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri a nyugdíjminimum 25 %-át.

(2) A polgármester az Szt. 50.§ (4) bekezdése szerint méltányossági jogcímen közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg.^[14]

26/A.§ (1) Az Önkormányzat Képviselő- testületet természetben nyújtott önkormányzati segélyben részesítheti azt a nagykorú személyt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azt, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj összegének 200 %-t egyedülálló esetén a 250 %-át nem haladja meg.

 (2) A kérelemnek tartalmaznia kell, hogy

-     milyen konkrét élethelyzet következtében vált szükségessé a kérelem benyújtása,

-     a kérelmező mire kívánja fordítani a segély összegét.

(3) A természetben nyújtott önkormányzati segély Erzsébet-utalvány, élelmiszer, tüzelősegély, tankönyv- és tanszervásárlás támogatás formájában, valamint a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez adható.

(4) A természetben nyújtott önkormányzati segélyre az (1)-(3) bekezdésben nem szabályozottak tekintetében a 21. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.^[15]

SzOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK

1. Általános szabályok

27. § (1) Az önkormányzat az Sztv. 57. § (1) bekezdésében rögzített, a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások közül a következőket biztosítja:        

a.) étkeztetést

          b.)a házi segítségnyújtást,

c.)a családsegítést.

d.) közösségi ellátások

e.) támogató szolgáltatás

Étkeztetés

28. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kel  gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. súlyos mozgáskorlátozott,
2. munkaképességét 67 %-ban elvesztette és az összegészség-károsodása eléri az 50 %-ot,
3. 50 év feletti,
4. a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte,
5. pszichiátriai vagy szenvedélybeteg,
6. hajléktalan,
7. jövedelemmel nem rendelkezik és a napi létfenntartása veszélyeztetve van.

és legalább napi egyszeri meleg ételéről, más módon gondoskodni nem tud.

(2) Az étkeztetés keretében az ebéd elszállításáról elsősorban a jogosult köteles gondoskodni, de – egészségi állapota, fogyatékossága miatt - kérheti a lakására történő kiszállítását is.

29. § (1) Nem részesülhet étkeztetésben:

a.) aki után ápolási díjat állapítottak meg,

b.) aki ápolási díjban, Gyes-ben, Gyed.en, terhességi gyermekágyi segélyben részesül,

c.) aki olyan eltartásra köteles és képes hozzátartozójával él közös háztartásban, aki folyamatosan otthon tartózkodik,

d.) aki érvényes tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződéssel rendelkezik.

         (2) nem részesülhet kedvezményes étkeztetésben:

              a.) akinek egészségi állapota ezt nem indokolja.

Házi segítségnyújtás

30. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

       (2) A gondozott a házi segítségnyújtás keretében - igénye szerint - étkezést is igénybe vehet.

      (3) A gondozásért fizetendő intézményi térítési díj alapja, a szolgáltatási önköltség és a  normatív állami hozzájárulás közti különbözetből kalkulált óradíj. 

      (4) A házi segítségnyújtás esetén a személyi térítési díj nem haladhatja meg a jogosult jövedelmének 25%-át, amennyiben étkeztetést is igényel, jövedelmének a 30 %-át.

31. § (1) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. Az igénylő gondozási szükséglet vizsgálatát a jegyző által felkért szakértő végzi, aki a jogszabályban maghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét.

A házi segítségnyújtást a megállapított gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban,de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult .

A települési önkormányzat a házi segítségnyújtás szerinti feladata keretében a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.  ^[16]

 (2) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást a Völgységi Többcélú Kistérségi Társulás útján látja el.

Családsegítés

32. § Az önkormányzat a családsegítő szolgáltatást a Bonyhád Város Családsegítő Központ útján társulás formájában az Sztv. 64. §-ban foglaltak alapján látja el.

Közösségi ellátások

32./A  (1) Az Önkormányzat a közösségi ellátást –pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek részére – a Völgységi Többcélú Kistérségi Társulás útján látja el.

(2) A közösségi ellátás feladatát a Gondozási Központ (Bonyhád) szakemberei látják el a társulási megállapodás alapján a településen.

Támogató szolgáltatás

32./B §  (1) Az Önkormányzat a támogató szolgáltatást – fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása – a Völgységi Többcélú Kistérségi Társulással kötött ellátási szerződés alapján, a Sztv. 65/C. §-ban foglaltak szerint látja el.

Az ellátások igénybevétele

33. § (1)  A  személyes gondoskodásra irányuló kérelmet az étkeztetés és a házi segítségnyújtás biztosítására a körjegyzőség hivatalánál kell benyújtani a 9/1999. (XI.24.) SzCsM. rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványon.

(2) Az étkeztetés esetén a jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről a polgármester  dönt.

3. A házi segítségnyújtásról szóló kérelmet a társulás által fenntartott Gondozási Központba (Bonyhád) kell  továbbítani.

Az ellátás megszüntetése

34. §^[17]

Térítési díjak

35.§ (1) Az alapellátás keretében nyújtott ellátásokért térítési díjat kell fizetni, a térítési díj fizetésére kötelezettek körét az Sztv. 114. §-ában foglaltak határozzák meg.

(2) A szociális szolgáltatás intézményi térítési díját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az étkeztetési térítési díj (intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

(4) Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt a jogosultat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, illetve étkeztetés esetén akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.

        (5) Az étkeztetés esetén a személyi térítési díj nem haladhatja meg a jogosult  rendszeres  havi jövedelmének 30 %-át.

         (6) A házi segítségnyújtás esetén a személyi térítési díj nem haladhatja meg a jogosult  rendszeres  havi jövedelmének 25 %-át, amennyiben a házi segítségnyújtás mellett étkezést is igényel , a havi rendszeres jövedelmének 30 %-át. ^[18]

(7) A két hónapon keresztül meg nem fizetett személyi térítési díj csökkenthető vagy elengedhető, ha az ellátást igénybe vevő, valamint a térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre eső rendszeres havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el, vagy az ellátást igénybe vevő a térítési díjat önhibáján kívül megfizetni nem képes szociális, vagyoni és lakhatási körülményeire tekintettel.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott személyi térítési díj elengedésére vagy csökkentésére vonatkozó kérelmeket a polgármesterhez kell benyújtani, a kérelmeket a polgármester bírálja el.

         (9)  A szociális szolgáltatás -  étkeztetés - után fizetendő havi térítési díjat utólag, minden hónap 10. napjáig kell a Bátaapáti Óvoda élelmezésvezetőjének befizetni., illetve a házi segítségnyújtás esetén a Gondozási Központ szociális gondozójának kell megfizetni.

Együttműködés más szervekkel

36. § (1) Annak érdekében, hogy a rendelet elérhesse célját, az arra rászorultak támogatása során a hivatal dolgozóinak együtt kell működnie:

- a közösség nevelési-oktatási intézményeivel

- a Szociális Alapszolgáltatási Központként Működő Gondozási Központtal Bonyhád

- a háziorvosi- és védőnői szolgálattal

- a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Bonyhádi Kirendeltségével

- a karitatív és egyéb civil szerveződésekkel

(2) Az együttműködés kapcsán az önkormányzat és az érintett szervezetek tevékenységének összehangolásával biztosítják a tényleges rászorulók minél teljesebb körének felmérését, a párhuzamosságok kiküszöbölését, a felhasználás hatékonyságának elősegítését és figyelemmel kísérését.

záró rendelkezések

37. § (1) E rendelet 2011. április  15-én napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv.-ben foglaltak az irányadók.

 (3) E rendelet megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvében foglaltaknak.

(4) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 9/2008. (IV.30.) számú rendelet hatályát veszíti.

Bátaapáti, 2011. április 12.

P.H.

Darabos Józsefné                                                                                Bakó Józsefné

    polgármester                                                                                         körjegyző

Záradék:

Kihirdetve: Bátaapáti , 2011. április 13.

                                                                                         Bakó Józsefné

                                                                                           körjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

2014.február 17.                                                      Bakó Józsefné

                                                                                  jegyző