Bátaapáti Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013.(IX.27.) önkormányzati rendelete

Bátaapáti Község Önkormányzatának SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2020. 02. 18- 2020. 10. 28

Bátaapáti Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013.(IX.27.) önkormányzati rendelete

Bátaapáti Község Önkormányzatának SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

2020-02-18-tól 2020-10-28-ig

Bátaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének

12/2013. (IX.27.) Önkormányzati rendelete

Bátaapáti Község Önkormányzatának

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

- Egységes szerkezetben -

Bátaapáti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az Önkormányzat

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Bátaapáti Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7164. Bátaapáti, Petőfi utca 4.

2. § Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a község közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei

a) a község címere,

b) a község zászlaja

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jelképek leírását és használati módját külön rendelet szabályozza.

4. § Az Önkormányzat tisztségviselője: a polgármester és az alpolgármester.

5.§ (1)Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli az 1. függelékben meghatározott személyt.

(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az 4. számú melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

A Képviselő-testület

1. A Képviselő-testület megalakulása

6. § Bátaapáti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 5 főből áll. A Képviselő-testület tagjainak (a továbbiakban: képviselő) névsorát a 2. függelék tartalmazza.

7.§ (1) Az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze. [1]

(2) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat a polgármester állítja össze. A meghívó, ha az lehetséges, az ülés előtt 5 nappal kiküldendő. Alakuló ülésre nem szükséges írásbeli előterjesztést készíteni.

(3) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(4) A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester nyitja meg. Ezt követően a HVB elnöke tájékoztatást ad a választások lefolyásáról és hivatalos eredményéről.

(5) A tájékoztatást követően a HVB elnöke a megválasztott polgármesternek átadja a megbízólevelét, majd a polgármester a Képviselő-testület előtt esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban: eskü) tesz, melyről okmányt ír alá.

(6) Az eskütételt követően a polgármester a HVB elnökkel együtt átadja a képviselőknek a megbízólevelüket. A megbízólevelek átvételét követően a képviselők a polgármester előtt esküt tesznek, melyről okmányt írnak alá.

(7) Az alakuló ülésen a Képviselő-testület dönt a polgármester tiszteletdíjáról és esetleges költségtérítéséről. Sor kerülhet alpolgármester-választásra is, mely esetben a polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri tiszteletdíjról és költségtérítésről is dönteni szükséges.

(8) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem fűzhető. Az alpolgármesterhez kérdés intézhető, de személyére vonatkozóan vita nem kezdeményezhető.

(9) Az alakuló ülésen más napirendi pont tárgyalására ezt követően kerülhet sor.

(10) Az alakuló ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályok az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

2. A Képviselő-testület üléseinek rendje

8. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és ünnepi Képviselő-testületi ülést tart.

(2) Az ülést folytatólagosan is lehet tartani, ha több napra lett összehívva, vagy ha az ülés az elfogadott napirend valamennyi pontjának megtárgyalása előtt el lett napolva.

(3) Az alakuló ülésre a 7. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

9. § (1) A Képviselő-testület rendes ülést - augusztus hónap kivételével, amikor nem ülésezik-, elsődlegesen minden hónap harmadik kedd napján tart 16 órai kezdettel, de kivételesen a polgármester más napra és más időpontra is összehívhatja az ülést.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt

a) szükségesnek tartja, vagy

b) jogszabály kötelezővé teszi.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül bármely képviselő is kérheti rendkívüli ülés tartását az e §-ban foglaltak szerint, mely esetben a polgármester dönt az indítványban foglaltak teljesítéséről.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt ülés esetén, az ülés tartását indítványozó az indítványt a polgármesterhez írásban eljuttatja. Ebben az esetben a polgármester a rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belülre összehívja. Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, az ülés javasolt időpontját és a napirendjére vonatkozó javaslatot.

(5) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének tervezett időpontja úgy határozandó meg a kérelemben, hogy az lehetőség szerint szerdai napra essen 18 órai kezdettel. A javasolt időpont a polgármestert nem köti.

(6) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt és kérdést nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.

(7) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának - kivéve ha törvény nem zárja ki - nem feltétele a jelen rendeletben előírt, előzetes bizottsági beszerzése.

3. A Képviselő-testület programja és munkaterve

10. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester állítja össze, és terjeszti a Képviselő-testület elé az alakuló üléstől számított hat hónapon belül.

(2) Az előkészítő munka folyamatának megszervezése a Hivatal feladata

11. § (1) A Képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza

a) a Képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, amely azonban nem köti a polgármestert az összehívásnál,

b) az egyes ülésen megtárgyalásra tervezett, jelentősebb súlyú rendelettervezet, hosszabb távú stratégia, koncepció vagy programterv elfogadására vonatkozó javaslat és beszámoló felsorolását,

c) a napirendi pont előterjesztőjét - aki felelős az előterjesztés elkészítéséért -,

d) az előterjesztés elkészítésében résztvevő, valamint az előterjesztést véleményező személy vagy szervezet megnevezését és

e) az előterjesztések leadásának határidejét.

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kérhet

a) a Képviselő-testület állandó bizottságtól az elnökön keresztül,

b a jegyzőtől, az aljegyzőtől,

c) az Önkormányzat intézménye vezetőjétől,

d) települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől az elnökön keresztül,

(4) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen

a) ha eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra,

b) ha a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy

c) ha új napirend kerül felvételre.

4. A Képviselő-testületi előterjesztések

12. § (1) Előterjesztésnek minősül

a) a rendelet megalkotására vonatkozó javaslat,

b) a döntéshozatalra vonatkozó, az a), c) és d) pont alá nem tartozó javaslat,

c) a beszámoló és

d) a tájékoztató.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés a polgármester, alpolgármester, Képviselő-testület illetékes bizottsága, képviselő, továbbá a jegyző és az aljegyző előterjesztésében kerülhet a Képviselő-testület elé.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy Képviselő-testületi döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében is a Képviselő-testület elé kerülhet.

13. § (1) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a Képviselő-testület elé. Kivételesen a Képviselő-testület elé a polgármester vagy a polgármester által felkért 12. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy személy szóbeli előterjesztést is terjeszthet a rendelettervezet kivételével.

(2) Az előterjesztés főbb formai és tartalmi elemei a következők:

a) az előterjesztés címe és zárt ülésen való tárgyalásra vagy annak lehetőségére történő utalás,

b) az ülésre történő meghívásra javasolt személyt, szerv képviselőjét,

c) a megszólítás,

d) az elemző rész,

e) a döntési javaslat,

f) az előterjesztés készítésének helyének és idejének megjelölése, valamint az előterjesztő megnevezése és aláírása; de a polgármester engedélyével kivételesen a „saját kezűleg” (s.k.) megjelölés is alkalmazható,

g) az előterjesztést törvényességi szempontból megvizsgáló személy megnevezése és aláírása, esetleges véleménye,

(3) A (2) bekezdés a)-b) és g) pontjában foglaltakat az előterjesztés előlapja tartalmazza. Az előterjesztés - tartalmi és formai követelményeknek megfelelő - mintáját a 3. függelék tartalmazza. Indokolt esetben a formai követelményektől a polgármester engedélyével ellehet térni.

(4) Ha az előterjesztést bizottság véleményezi, a Képviselő-testületi ülésen a bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét.

(5) Az előterjesztést az alakuló ülés kivételével a Képviselő-testület ülése előtt, ha az lehetséges, legalább 8 nappal - a munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belülre összehívott Képviselő-testületi ülés esetén, ha az lehetséges, legalább 5 nappal - korábban leadja az előterjesztő a Hivatal testületi ülés szervezéséért felelős személynek.

(6) Bármely képviselő kezdeményezheti a polgármesternél benyújtva az általa elkészített írásos előterjesztés napirendre vételét.

5. Beszámoló és tájékoztató

14. § (1) Beszámoló

a) a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

b) az interpelláció kivizsgálásáról vagy

c) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet, tevékenységéről

készíthető.

(2) A beszámolóra, az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) A polgármester a képviselő-testületi ülésen beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve.

15. § (1) Tájékoztató

a) a polgármester, és a bizottság a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott határozatáról,

b) valamely önkormányzati program vagy feladat megvalósításáról, folyamatának állapotáról,

c) valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének a megismeréséről vagy

d) törvényben meghatározott esetben

készíthető.

(2) A tájékoztatóra, az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) A tájékoztatót előterjesztőhöz kérdés intézhető, de azon vita nem nyitható. A tájékoztató elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül hoz határozatot, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve.

6. Az ülés összehívása

16. § (1) A Képviselő-testület ülésének meghívóját a polgármester állítja össze és írja alá.

(2) A meghívó tartalmazza

a) az ülés helyét és időpontját, amelyre elsődlegesen a munkaterv irányadó, de az a polgármestert nem köti,

b) a javasolt napirend sorrendjét,

c) a napirendi pont előterjesztőjének megnevezését,

d) azt a tényt, hogy az anyag később kerül megküldésre, feltéve, hogy a meghívóval együtt, a megküldésre nincsen lehetőség, és

e) a napirendi pont zárt ülés keretében való megtárgyalására vagy annak lehetőségére való utalást.

(3) A munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott Képviselő-testületi ülés esetében a meghívó kiküldési határideje, ha az lehetséges, legalább 5 nap, amelyhez lehetőség szerint csatolandó hozzá valamennyi tárgyalandó előterjesztés is.

(4) Rendkívül sürgős esetben a meghívó a (4) bekezdésben foglaltnál rövidebb időn belül is kiküldhető. Kivételesen a meghívó kiküldése elektronikus levél vagy más rövid úton is történhet.

(5) Egyes napirendi ponthoz külön meghívottnak a meghívóhoz csak az őt érintő előterjesztés csatolandó elektronikusan vagy papír alapon, ha azt igényli.

17. § (1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kap meghívást

a) a jegyző, az aljegyző,

b) a Hivatal köztisztviselője a feladatkörét érintő előterjesztések esetében,

c) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei

d), a civil szervezet képviselője - a (3) bekezdés szerint - a tevékenységét érintő napirendi pont tárgyalásához, valamint

e) a polgármester és a napirend előterjesztője által javasolt személy és szerv képviselője.

(2) A meghívott akadályoztatása esetén az őt helyettesítő megbízottat is megilleti a tanácskozási jog. A helyettesítés tényéről a helyettesítő megbízott az ülés megkezdése előtt a polgármestert tájékoztatja, és bemutatja a helyettesítésre irányuló, teljes bizonyító erejű írásbeli felhatalmazást.

(3) A tanácskozási jog gyakorlásának megengedhetősége tekintetében a polgármester dönt.

7. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés

18. § (1) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosság helyi hírközlő szerv útján, valamint az Önkormányzat honlapján való közzététellel tájékozódhat.

(2) A Képviselő-testület ülésének helye elsődlegesen a Községháza Tanácsterme.

(3)A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott helyét a polgármester jelöli ki.

(4) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődő a tanácskozóteremben külön megjelölt helyen foglalhat helyet.

19. § (1) Ha a zárt ülés elrendelése a Képviselő-testület döntésétől függ, akkor e kérdésben a Képviselő-testület a napirend elfogadása során, a végszavazás előtt minősített többséggel dönt.

(2) A zárt ülésen való tárgyalást az előterjesztő kezdeményezi, de arra az illetékes bizottság, a polgármester vagy bármely képviselő is javaslatot tehet.

(3) A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés és a tárgyalás során elhangzottak, az elfogadott döntés és a zárt ülés kapcsán keletkezett adatok - a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kivételével - titkosak.

8. Az ülés vezetése és az ülés rendjének biztosítása

20. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti.

21. § (1) A polgármester az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(2) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, továbbá a késést jelző képviselők névsorát.

(3) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülés folytatását elnapolja, vagy az ülést bezárja.

22. § (1) A polgármester az ülés vezetése során jogosult

a) határozatképtelenség miatt az ülés elnapolására vagy bezárására, vagy

b) tárgyalási szünet elrendelésére.

(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult

a) az ülés félbeszakítására és az elnapolását vagy bezárását kezdeményezni,

b) a napirendi pontok összevont tárgyalásának kezdeményezésére és

c) a vita lezárásának kezdeményezésére,

melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Ha a polgármester határozatképtelenség miatt vagy a Képviselő-testület (2) bekezdés szerinti döntése alapján az ülést bezárja, az emiatt elmaradt napirendek a következő ülés első napirendi pontjait képezik. Sürgős esetben az elmaradt napirendek megtárgyalására a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(4) Ha a polgármester határozatképtelenség miatt vagy a Képviselő-testület (2) bekezdés szerinti döntése alapján az ülést elnapolja, kihirdeti, hogy a Képviselő-testület az ülését mikor és hol folytatja, melynek időpontja nem lehet későbbi, mint az elnapolástól számított 8. nap. Elnapolt ülésen a napirend nem kerül ismételt elfogadásra, a megkezdett ülés napirendje folytatólagos.

(5) Kivételesen - minősített többséggel - az elnapolt ülés napirendjére új napirendi pont is felvehető.

23. § A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult

a) figyelmeztetni az előadót, ha az írásos előterjesztést ismétli, vagy a tárgytól eltér, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,

b) figyelmeztetni a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, nem a bejelentkezésnek megfelelő hozzászólást tesz, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,

c) figyelmeztetni a hozzászólót, ha a hozzászólásával más személyét sértő megfogalmazást használ, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,

d) rendre utasítani azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

e) ismételt rendzavarás esetén a rendbontót - kivéve az önkormányzati képviselőt - a terem elhagyására utasítani vagy a teremből kivezettetni, továbbá

f) valamennyi olyan intézkedést megtenni, amit a rend fenntartása érdekében szükségesnek tart.

9. Az ülések napirendje

24. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. Az ülés napirendje lehetőség szerint rendelettervezet, döntést igénylő ügy, beszámoló és tájékoztató sorrend szerint épül fel.

(2) Ha 12. § (2) bekezdésében feljogosítottakon kívüli, beszámolóra vagy tájékoztatóra köteles, külső szerv vezetőjének az ülésen való jelenléte valószínűsíthető, a beszámolója vagy tájékoztatója megelőzheti a többi napirendi pontot.

(3) Az interpellációra és a kérdésre a napirend végén kerül sor.

(4) A zárt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt napirend megtárgyalása után kerülhet sor.

(5) A polgármester a napirendi ponti javaslatát annak elfogadása előtt az ülésen szabadon módosíthatja.

(6) A polgármester által az ülésen javasolt nyílt napirendi pont elsődlegesen közvetlenül a zárt napirendi pont előtt kerül megtárgyalásra. Az ülésen felvett zárt napirendi pont lehetőség szerint a zárt napirendi pontok között folytatólagosan kerül megtárgyalásra.

(7) A polgármester javaslatára a napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztható vagy a felvett napirendi pont sorrendje módosítható, mely esetén a Képviselő-testület az új napirend felvételéről, a felvett napirendi pont levételéről, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztásáról vagy a napirend sorrendjének módosításáról minősített többséggel szavaz. Későbbi ülésre való halasztásról már megkezdett napirend tárgyalásakor is dönthet a Képviselő-testület, mely során - ha mód van rá - az ülés időpontját meghatározza.

(8) A polgármester az e §-ban foglaltaktól indokolt esetben eltérhet.

10. Sürgősség

25. § (1) A 12. § (2) bekezdésében felsorolt személy vagy szerv indokolással ellátva javasolhatja a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását.

(2) A sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel együtt a Képviselő-testület ülésének napján 9 óráig nyújtja be a polgármesterhez.

(3) A sürgősség kérdésében a Képviselő-testület a napirend elfogadása során, minősített többséggel dönt.

(4) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a Képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.

(5) Ha a Képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet hányadik napirendi pontként tárgyalja.

(6) A Képviselő-testület először a sürgősség, majd a zárt ülés kérdésében, azt követően a napirendi javaslathoz fűzött képviselői módosító indítványról, majd a napirendről az elfogadott módosítással együtt vita nélkül határoz.

11. Képviselői indítvány

26. § Valamely kérdés napirendre tűzését képviselő is kezdeményezheti rövid indokolással a polgármesternél írásban vagy a Képviselő-testület ülésén szóban (a továbbiakban: képviselői indítvány). A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület a napirendre vonatkozó módosító indítványok között vita nélkül határoz. A javaslat elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről és a Képviselő-testület következő rendes ülésre való előterjesztéséről.

12. A tanácskozás rendje

27. § (1) Az írásos előterjesztés előterjesztője szóban kiegészítheti az előterjesztést olyan kérdésben, mely abban nem szerepel, de a döntéshozatalt befolyásolhatja.

(2) A szóbeli előterjesztés előterjesztője ismertetheti az előterjesztést és a döntési javaslatot.

28. § (1) A vitában az előterjesztőhöz kérdés intézhető, valamint az előterjesztéshez hozzászólás és módosító indítvány tehető.

(2) A vitát a polgármester akkor zárja le, amikor már nincs további kérdező és hozzászóló.

(3) Tájékoztató esetén a képviselő csak kérdést tehet fel. Valamennyi kérdésre adott választ követően a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Ha a Képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, az a következő ülésen részletesebb indokolással ismét előterjesztendő.

13. Ügyrendi kérdés

29. § (1) Ügyrendi kérdés a Képviselő-testület ülésének vezetésével vagy rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó olyan javaslat, amelyről a polgármester vagy a Képviselő-testületdöntést tud hozni.

(2) Az ügyrendi kérdésben való hozzászólás az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kezdődik, majd azt követően történhet annak indokolása.

(3) Ugyanazon ügyrendi kérdésben napirendi pontonként csak egyszer lehet javaslatot tenni.

(4) Személyes megtámadtatás esetén a képviselő ügyrendi bejelentkezéssel soron kívüli, hozzászólást kérhet, melynek megadásáról a polgármester dönt.

30. § (1) Módosító indítvány tehető a határozati javaslat érdemi részére, felelősére, határidejére, valamint a rendelettervezetre.

(2) Az előterjesztő – kivéve, ha az előterjesztő testületi szerv - az elhangzott módosító indítványt befogadhatja. A befogadott módosító indítvány az eredeti határozati javaslatnak, javaslatrésznek vagy rendelettervezet szövegrészének a helyébe lép, de a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha jogszabálysértést észlel.

(3) A lezárt napirendet a polgármester javaslatára a testület minősített többséggel, egy alkalommal újra megnyithatja.

(4) A megnyitásról szóló döntés után a Képviselő-testület minősített döntéshozatallal rendelkezik a korábban meghozott döntés hatályon kívül helyezéséről, ha az szükséges.

14. A szavazás módja

31. § (1) A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, kézfeltartással történik.

(2) A Képviselő-testület bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti szavazást is elrendelhet.

(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem vagy tartózkodom nyilatkozattal, szavaznak.

32. § (1) Ha jogszabály előírja a titkos szavazást, a szavazás szavazólapon szavazófülke és urna igénybevételével történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, és az igen, a nem és a tartózkodás lehetőségét, kivéve az alpolgármester-választásnál, amelyen szavazni csak igen szavazattal lehet, de a képviselő jogosult érvénytelen szavazatot leadni. Szavazni tollal, körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolandó.

(2) A titkos szavazásnál a Képviselő-testület 3 tagú eseti szavazatszámláló bizottságot választ.

33. § (1) A polgármester a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

(2) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

15. Kérdés, interpelláció

34. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a Képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.

(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.

(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.

(5) Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.

35. § (1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a Képviselő-testület rendes ülését megelőző 4. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő a kérdést, megjelölve azt a személyt, akihez a kérdést intézi.

(3) A polgármester a kérdését válaszadás céljából a kérdezetthez továbbítja.

(4) Az írásban feltett kérdést a képviselő a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(5) A kérdésre a Képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol a kérdezett. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére, mely a rákövetkező rendes Képviselő-testületen tájékoztatás céljából kiosztásra kerül.

(6) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a Képviselő-testület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

36. § (1) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, továbbá jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a Képviselő-testület rendes ülését megelőző 8. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve a személyt, akihez az interpellációt intézi.

(3) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.

(4) Az interpellációt a képviselő a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(5) Az interpellációra a Képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére, mely a rákövetkező rendes Képviselő-testületen kiosztásra kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző 8. napig, hogy a Képviselő-testület szavazzon az elfogadásáról.

(6) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a Képviselő-testület vita nélkül határoz, egyébként a Képviselő-testület nem foglal állást.

(8) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melynek hiányában az interpelláció lezártnak tekintendő.

16. Döntések

37. § (1) A Képviselő-testület rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) „Bátaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének” fordulatát, mint a rendelet megalkotójának megjelölését,

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét „-ról, -ről” raggal

foglalja magában.

(3) A Képviselő-testület határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a „/” jelet,

c) a határozat meghozatalának évét,

d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal és

e) a „Képviselő-testületi határozat” kifejezést

foglalja magában.

(4) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül dönt ügyrendi és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben, beleértve a napirend elfogadását is.

38. § (1) A rendeletek tárgymutatós, a Képviselő-testületi határozatok tárgymutatós és határidős nyilvántartásának elektronikus vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A Képviselő-testület határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat.

39. § (1) A Mötv. 49.§-a szerinti személyes érintettségét a képviselő köteles bejelenteni.

(2) Amennyiben a képviselő elmulasztja a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét és ezt a képviselő-testület, megállapítja, úgy a polgármester – rosszallásának egyidejű kifejezése mellett – az ülés nyilvánossága előtt nyomatékosan felhívja, hogy a jövőben ez irányú kötelezettségének tegyen eleget.

(3) A kizárt képviselő – amennyiben a kizárás ellenére – leadja szavazatát, azt semmisnek kell tekinteni.

17. Az önkormányzati rendelet

40. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél nyújtandó be, ha az nem a rendelet megalkotásának szervezeti és működési szabályzat szerinti előterjesztőjétől származik.

(2) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző véleményének kikérése után a téma szerint érintett bizottság vagy a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.

41. § A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző feladata.

42. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik. A rendelet Bátaapáti Község Önkormányzatának honlapján is megjelenik.

18. Határozathozatal

43. § (1) A Képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.

(2) A Képviselő-testület minősített többséggel dönt

a) törvényben, különösen a Mötv.-ben meghatározottakról és

b) az a) ponton kívül

1. az önkormányzati kitüntetésekről,

2. a hatáskör átruházásról és átruházott hatáskörnek a Képviselő-testület döntési jogkörbe vonásáról,

3. a nettó 50 millió Ft vagyonérték vagy névérték feletti önkormányzati vagyon elidegenítéséről,

4. a gazdasági társaságba történő belépésről, kilépéséről, tőkeemelésről,

5. a népszavazás és a népi kezdeményezés elrendeléséről, ha az nem kötelező,

6. a sürgősségi indítványról,

7. a titkos szavazás tartásáról,

8. a zárt ülés elrendeléséről,

9. a napirend elfogadását követően a napirendre új napirendi pont felvételéről - beleértve az elnapolt ülés napirendjét is -, napirendi pontnak a napirendről való levételről vagy későbbi ülésre halasztásáról, a napirend sorrendjének megváltoztatásáról,

10. a már lezárt napirend ismételt megnyitásáról és szükség esetén a lezárt napirendi döntés hatályon kívül helyezéséről, és

11. a bizottság eseti feladattal történő megbízásáról és visszavonásáról.

19. Jegyzőkönyv

44. § (1) A Képviselő-testület nyilvános üléséről hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv.-ben meghatározott tartalommal készül.

A jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és a lapokat olyan módon kell összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. Az összefűzött jegyzőkönyvet hátoldalán önkormányzati bélyegzővel ellátott záró cédulával kell ellátni. A jegyzőkönyvek eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.[2]

(3) Az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi az e rendelet vagy más jogszabály alapján csatolandó dokumentum.

45. § A Képviselő-testület nyílt ülésének dokumentumai a lakosság tájékoztatása céljából megjelennek az Önkormányzat honlapján. A választópolgár - a zárt ülés kivételével - betekinthet a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe. A betekintésre a Hivatal biztosít lehetőséget.

20. A Képviselő-testület és a lakosság kapcsolata

46. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, lehetőség szerint az Önkormányzat éves zárszámadás elfogadása után.

(2) A közmeghallgatás helye és időpontja az Önkormányzat honlapján és szórólapok, plakátok kijuttatásával kerül közzétételre.

47. § (1) A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A közmeghallgatáson megjelent személy - nevének és lakóhelyének bemondását követően - 3 perces időtartamban egy közérdekű, a lakosság nagyobb csoportját érintő kérdéssel kapcsolatban egy alkalommal fejtheti ki véleményét.

(3) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményéről írásban kap tájékoztatást.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alól a polgármester felmentést adhat.

21. Lakossági fórum

48. § (1) A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából az Önkormányzat lakossági fórumot tart

a) a közterület elnevezéssel kapcsolatos előterjesztés előkészítése során, vagy

b) ha a Képviselő-testület azt határozatban elrendeli.

(2) A polgármester, valamint a képviselő a lakosság fontos döntésről való tájékoztatására vagy a választókkal való találkozás és véleményük megismerése céljából is szervezhet lakossági fórumot.

(3) A lakosság véleményének megismerésére a helyi civil vagy érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.

49. § (1) A lakossági fórum szervezéséről a polgármester, a jegyző segítségével gondoskodik.

(2) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosság és a szervezetek az Önkormányzat honlapján és szórólapok, plakátok kijuttatásával kap tájékoztatást.

22. Fogadóóra

50. § (1) A képviselő a választókkal való kapcsolattartás céljából szükség szerint, esetenként meghatározott időpontban egyénileg vagy más képviselővel közösen fogadóórát tart.

(2) A fogadóóra helyéről és időpontjáról a képviselő a lakosságot értesíti.

III. Fejezet

A képviselő

51. § (1) A képviselő a képviselői munka ellátása során a Községháza kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a Hivatal illetékes szervezeti egységének munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet.

(2) A képviselő

a) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,

b) tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület, valamint azon bizottság munkájában, amelynek tagja,

c) a tudomására jutott - nem közérdekű vagy nem közérdekből nyilvános adat kivételével - minden információt megőriz azzal, hogy e titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni,

e) bejelenti a bizottság elnökének vagy a bizottsági titkárnak, ha annak a bizottságnak az ülésén, melynek tagja, akadályoztatása miatt nem tud részt venni,

f) bejelenti a polgármesternek, ha valamely megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

g) bejelenti a személyes érintettségét a döntéshozatalnál, valamint

h) vagyon-nyilatkozatot tesz.

(3) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.

(4) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt. Ha a Képviselő-testület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.

IV. Fejezet

A bizottság

52. § (1) 52.§ (1) A Képviselő-testület 1 állandó bizottságot hoz létre, mely elnevezése a következő:

a) Ügyrendi Bizottság,

(2) Az Ügyrendi Bizottság 3 főből áll.[3]

(3) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát az 4. függelék tartalmazza.

53. § (1) A bizottság elnökének megválasztására az alakuló ülésen, az alelnök és a tag megválasztására legkésőbb az azt követő rendes ülésen kerül sor. Az elnöki, az alelnöki vagy a tagi viszony megszűnése esetén a választásra legkésőbb a jogviszony megszűnését követő rendes ülésen kerül sor.

(2) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjának személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem tehető.

(3) A jelöléshez beszerzendő a jelölt írásbeli elfogadó nyilatkozata és a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó vállalása.

54. § (1) Valamennyi állandó bizottság feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az állandó bizottságot - a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben - a 2. mellékletben meghatározott ügyben döntési jogkör illeti meg (átruházott hatáskörben hozott döntés).

(3) A Képviselő-testület bármely bizottsági hatáskörbe átruházott ügyet esetileg magához vonhat vagy felülvizsgálhat. A Képviselő-testület a hatáskörbe vonás és a felülvizsgálat kérdésében minősített többségű szavazattal határoz.

(4) A bizottság véleményének hiánya - kivéve, ha azt magasabb szintű jogszabály írja elő - nem akadálya valamely előterjesztés Képviselő-testület elé terjesztésének, ha

a) az illetékes bizottságnak lehetősége lett volna a véleményének kialakítására - akár rendkívüli ülés keretében is -, de azt elmulasztotta,

b) az illetékes bizottság azért nem működik, mert a létszáma nem éri el a határozatképességet, vagy

c) az előterjesztés benyújtását fontos önkormányzati érdek indokolja.

(5) A Képviselő-testület esetenként minősített többségű szavazattal megbízhat bizottságot a hatáskörébe nem tartozó feladat elvégzésével is.

55. § (1) A bizottság elnöke

a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,

b) aláírja a bizottsági ülés meghívóját és a bizottság egy tagjával együtt az ülésről készült jegyzőkönyvet,

c) figyelemmel kíséri a bizottság határozatának végrehajtását,

d) évente a tárgyévet követő május 31. napjáig beszámol a bizottság munkájáról a Képviselő-testületnek, és

e) képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság alelnöke:

a) a bizottság elnökének akadályoztatása esetén ellátja az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat, és

b) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a bizottság elnöke esetenként megbízza.

(3) A bizottság tagja

a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésén,

b) a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet a jegyzőtől, az aljegyzőtől, a Hivatal köztisztviselőjétől, és

c) a bizottság megbízása alapján képviseli a bizottságot.

56. § Az egyes bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat, bizottsági koordinátorként, a Hivatal jegyzője által kijelölt köztisztviselője teljesíti.

57. § A bizottság a Képviselő-testület munkatervéhez igazodva működik.

58. § (1) A bizottság a Képviselő-testület üléséhez igazodóan, továbbá szükség szerint tart ülést.

(2) A bizottság ülését az elnök összehívja, ha azt a Képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint 1/4-e kezdeményezi.

(3) Az elnök a bizottsági ülésre meghívja a bizottság tagjain túl a polgármestert, az alpolgármestert, a képviselőt, a jegyzőt, az aljegyzőt, a tárgyalt előterjesztést előkészítő köztisztviselőt, az előterjesztés előkészítésében közreműködő intézményt, szervet vagy személyt, az érintett önszerveződő közösség vezetőjét. A meghívandó egyéb érdekeltek körét a bizottság elnöke esetileg határozza meg.

(4) Az elnök a kijelölt köztisztviselő útján gondoskodik a meghívó kiküldéséről, az írásos előterjesztésekkel - ha lehetőség van rá - az ülés tervezett időpontja előtt legalább 4 nappal korábban küldi meg a bizottsági tagoknak.

(5) Az előterjesztésekre a 13. §-ban foglaltak az irányadók.

((7) A bizottsági ülésre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók az V. Fejezetben foglalt eltérésekkel azzal, hogy polgármesteren a bizottság elnöke, az alpolgármesteren az alelnök, értendő.

59. § (1) A bizottság az általa tárgyalt előterjesztésről határozatot hoz.

(2) A bizottság határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) évente előröl kezdődő számozással a határozat számát,

b) a „/” jelet,

c) a határozat meghozatalának évét,

d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal

e) az 52. § (1) bekezdésben meghatározott, a bizottság nevére utaló rövidítést és

f) a „határozata” kifejezést foglalja magában.

(3) A határozat tartalmazza

a) a bizottság döntését,

b) a határozat végrehajtásáért felelős személy megjelölését és

c) a végrehajtási határidőt.

(4) A határozat végrehajtásáért felelős személy lehet a bizottság tagja is.

60. § (1) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéséről a bizottság tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tájékoztató elfogadásáról - a tájékoztató napirendi pont keretében - a Képviselő-testület határoz.

61. § (1) A kijelölt köztisztviselő a törvényben meghatározott formai és tartalmi kellékekkel rendelkező jegyzőkönyv egy példányát - az ülést követő 15 napon belül – megküldi kormányhivatalhoz..

(2) A kijelölt köztisztviselő a bizottság által hozott határozat kivonatát - az ülést követő 10 napon belül - eljuttatja a határozat végrehajtásáért felelős személynek.

(3) A bizottsági határozatot a kijelölt köztisztviselő elektronikusan tartja nyilván.

62. § A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti.

63. § Az elnökén keresztül valamennyi bizottság jogosult

a) a szakmai feladatai ellátásához a Hivatal illetékes szervezeti egységének köztisztviselőjét segítségként igénybe venni,

b) a sajtót közvetlenül tájékoztatni munkájáról és

c) a Képviselő-testület éves munkatervére javaslatot tenni.

64. § (1) A Képviselő-testület a feladatai eredményes ellátása érdekében szükség szerint ideiglenes bizottságot is létrehozhat, melynek összetételét és feladatait annak megalakításakor állapítja meg.

(2) Az ideiglenes bizottság tagjai - a polgármester kivételével - képviselő lehet.

(3) A bizottság működésének általános szabályai az ideiglenes bizottság működésére is megfelelően alkalmazandók.

V. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző jogállása

23. A polgármester

65. § (1) A polgármester feladatát társadalmi megbízatással végzi.[4]

(2) A Képviselő-testület a polgármester tiszteletdíjának emeléséről, egyéb juttatásainak meghatározásáról az Ügyrendi Bizottság javaslatára határoz.

66. § (1) A Képviselő-testület a 3. mellékletben felsorolt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről írásban tájékoztatást ad.

(3) A polgármester döntést hozhat, ha a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy elfogadott határozat hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, és halaszthatatlan ügyről van szó, kivéve a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó döntést.

(4) A polgármester átruházott hatáskörben vagy törvény által hatáskörébe utalt ügyben hozott határozatait sorszámmal látja el, melynek megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a „/” jelet,

c) a határozat meghozatalának napját, hónapját, évét arab számmal, „/” jellel elválasztva és

d) a „Polgármesteri határozat.” kifejezést

foglalja magában.

(5) A polgármester határozatának nyilvántartását a jegyző a Hivatal kijelölt köztisztviselője útján végzi.

(6) Ha a Képviselő-testület ülésén merül fel olyan kérdés, amely valamely bizottság hatáskörébe tartozik, a polgármester jogosult a javaslatot megtenni.

(7) A polgármester minden munkanap ügyfélfogadást tart, amennyiben a hivatalban tartózkodik..

24. Az alpolgármester

67. §[5] (1) A Képviselő-testület a Képviselő-testület tagjai közül két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármesterek a polgármester irányításával végzik munkájukat.

25. A jegyző és az aljegyző

68. § (1) A polgármesterek – többségi döntéssel - pályázat alapján határozatlan időre jegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző

a) gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzői feladatok ellátásáról,

b) előkészítteti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén,

d) jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének, a polgármesternek, ha a döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel,

e) gondoskodik a Képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,

f) a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,

g) az ülést követő 15 napon belül megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a Képviselő-testület, a bizottság, ülésről készült jegyzőkönyvet,

h) megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát, a bizottság önkormányzat határozatát,

i) a Hivatal köztisztviselőinek közreműködésével ellátja a bizottságok, működésének ügyviteli feladatait,

j) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól,

k) rendes Képviselő-testületen beszámol a Hivatal munkájáról a tárgyévet követő május 31. napjáig és

l) gondoskodik jelen rendelet függelékének naprakészen tartásáról.

69.§ (1) A polgármesterek- többségi döntéssel - a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt neveznek ki.

(2) Az aljegyző feladatkörét és a közöttük lévő munkamegosztást a jegyző határozza meg.

(3) A jegyzőt - távolléte vagy akadályoztatása esetén - teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Hivatalnak, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

(5) A jegyző és az aljegyző minden munkanap ügyfélfogadást tart, amennyiben a hivatalban tartózkodik.

VI. Fejezet

A Hivatal

70. §[6] (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésévelés végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal, melynek székhelye: 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 12.,Bátaapáti Kirendeltsége: 7164 Bátaapáti, Petőfi utca 4.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Grábóc, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Mórágy, Mőcsény, Váralja településeken látja el.

71. §[7]

VII. Fejezet

A helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés

72. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.[8]

VIII Fejezet

Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása

73. § A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

Az Önkormányzat szakfeladatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

IX. Fejezet

Önkormányzati Társulások

74. § A Képviselő-testület társulásait a 6. számú függelék tartalmazza.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

75. § (1) E rendelet 2013. október 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007 (III.26) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 15/2007 (VII.09); 8/2010 (X.13); 5/2011 (IV.13) önkormányzati rendelet..

Darabos Józsefné sk. Bakó Józsefné sk.

polgármester jegyző