„(3) Lakbértámogatás kérelemre adható annak az önkormányzati szociális bérlakásban lakó bérlőnek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át és vagyonának mértéke nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott mértéket.

(4) A támogatás maximális összege a bérlő részére megállapított havi lakbér 20 %-a, de az Önkormányzat helyi szociális rendelete alapján nyújtott lakásfenntartás költségeihez nyújtott települési támogatás összegével együtt sem haladhatja meg a havi 5000,- Ft-ot. A támogatás összegét a bérbeadó számlájára kell utalni.

(5) A kérelmek elbírálásával kapcsolatos hatáskört az Önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja, a jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(6) A támogatás iránti kérelmet a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Bátaapáti irodájában lehet benyújtani. A jövedelemigazolás módjára, eljárására, a támogatás folyósítására az Önkormányzat helyi szociális rendeletének lakásfenntartás költségeihez nyújtott települési támogatásra vonatkozó szabályai irányadóak.”

„(4) Ha a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban rendes felmondással megszünteti, a bérlő cserehelyiség biztosítására tarthat igényt, kivéve, ha a bérlőnek a község területén megfelelő és beköltözhető lakása van. Amennyiben a bérlő jogosult rá, de cserehelyiséget a bérbeadó biztosítani nem tud, a bérlő pénzbeli térítésre jogosult.

(5) A pénzbeli térítés mértéke: 1 havi lakbérnek megfelelő összegű térítésre jogosult, ha bérleti jogviszonya legalább 10 éve fennállt.

(6) A pénzbeli térítést a lakásbérleti jogviszony megszűnésének időpontjában fizetendő lakbér összegével kell számítani.

(7) Ha a lakásbérlet az Ltv. 23. § (1) bekezdésének b) pontja alapján szűnik meg, a lakásban visszamaradó személyeket el kell helyezni. Amennyiben az elhelyezésre alkalmas üres lakás nincs, úgy legfeljebb 1 évig albérleti hozzájárulást kell megállapítani, a 17.§-ban foglalt lakbértámogatásra vonatkozó eljárási szabályok szerint. Az albérleti hozzájárulás mértéke nem lehet több a jogszerűen adható lakásfenntartás költségeihez nyújtott települési támogatás és lakbértámogatás együttes összegénél.

(8) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - kivéve a bérleti jog folytatására jogosultat - másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

(9) Az Ltv. 32.§ 2) bekezdésében meghatározott személyek a bérleti jog folytatására jogosultak, így velük új bérleti szerződést megkötése helyett a meglévő módosítása szükséges a bérleti jogot folytató új bérlő részére.

(10) Az önkormányzati bérlakást jogcím nélkül használó személy, a rendelet 1. melléklete szerinti lakbérnek megfelelő mértékű használati díjat köteles fizetni.

(11) A jogcím nélküli használót, az önkormányzat a bérleti szerződés lejártát követő 8 napon belül, írásban, tértivevényes levél formájában felszólítja az önkormányzati bérlakás 15 napon belüli elhagyására. Amennyiben a jogcím nélküli használó a felszólításnak nem tesz eleget, vagy az első alkalommal megküldött felszólító levelet nem veszi át, az önkormányzat– 15 napon belül – írásban, tértivevényes levél formájában megismétli a felszólítást. Ha a jogcím nélküli használó a második alkalommal sem tesz eleget a felszólításnak, vagy a felszólítást nem veszi át és beáll a kézbesítési vélelem, a sikertelen kézbesítést követő 5. napon, akkor a bérbeadó lakáskiürítési pert indít ellene.

(12) Ha a bérlő a szociális intézménybe utaláskor a bérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, a szociális intézményből történő elbocsátását követően, a pénzbeli térítés visszafizetésével egyidejűleg legfeljebb akkora nagyságú lakásra tarthat igényt, mint amilyenben a korábbi bérleti jogviszonya alapján lakott.”