Mórágy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2007.(X.3.) önkormányzati rendelete
Mórágy község helyi építési szabályozásáról
Hatályos: 2018. 03. 01- 2025. 01. 18Mórágy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2007.(X.3.) önkormányzati rendelete
Mórágy község helyi építési szabályozásáról
[1a] Mórágy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésének, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, a 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) bekezdésének felhatalmazásával élve, - tekintettel az Országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 340/2004. (XII.22.) kormányrendelettel módosított 253/1997. (XII. 20.) sz. kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásaira is – az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen rendelet csak az 1. számú mellékletét képező szabályozási tervlapokkal együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és alkalmazandó.1
(2) Jelen rendelet hatálya Mórágy község közigazgatási területére terjed ki.
(3) A jelkulcsban szereplő jelek közül az alábbiak kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges:
a) szabályozási vonal és a szabályozási szélesség,
b) építési határvonal,
c) építési övezeti és övezeti besorolás, lehatárolás,
d) az egyes területek felhasználásának módja és határa,
e) a közigazgatási és a belterületi határ vonala,
f) a beépítésre szánt - nem szánt területek határa,
g) beültetési kötelezettségű terület határa.
(4) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek:
a) a helyi védettségű objektumok (épületek, botanikai értékek) köre,
b) a védőterületek, védősávok határvonala, mérete.
(5) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható irányadó jellegű jelek:
a) az irányadó telekhatár,
b) a megszüntető jel.
(6) Az irányadó telekhatár és a megszüntető jel jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.
(7) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.2
2. Telekalakításra vonatkozó előírások
2. § (1) A település területén telekalakítás csak az adott övezetben illetve építési övezetben szereplő paraméterekkel lehetséges, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkét.
(2) Az építési teleknek minősülő, az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület is szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető.
(3) Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telekterület-növeléssel járó telekalakítás azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is engedélyezhető.
(4)3
3. Épületek elhelyezésére vonatkozó általános előírások
3. § (1) Új épületet elhelyezni és meglévő épületet bővíteni csak olyan telken lehet, amely:
a) gépjármű-közlekedésre alkalmas közvetlen út-kapcsolattal rendelkezik,
b) belterületen beépítésre szánt területen teljes közművesítettséggel rendelkezik.
c) a K-4 övezeten belül, a nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek esetében részleges közművesítettség, külterületi üzemi területen pedig az épületben alkalmazni kívánt technológia függvényében kell a közművesítést kiépíteni.
(2) Új létesítmények építésekor, vagy meglévők átalakításakor, bővítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó tűzrendészeti jogszabály4 rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében.
(3) Új épület építése csak a jogszabályban[i] meghatározott gépjármű-várakozó- és tároló- helyek telken belüli biztosítása esetén engedélyezhető, ettől eltérni kizárólag helyi parkolási rendelet alapján lehet.5
(4)
(5)6
(6) Utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra helyezhető.
(7) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett bővíthetők.
(8)7
(9) Gazdasági és különleges területeken – ha a szabályozási terv szigorúbban nem rendelkezik – porta épület esetében az előkert 0 méter , egyéb funkciójú épület esetében 5 méter . Porta épület legfeljebb 30 m² bruttó alapterülettel alakítható ki.”8
(10) Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része indokolt esetben felújítható, de ezen a telekrészen nem bővíthető.
(11) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén új épület csak a hatályos jogszabályban9 előírt oldalkert megtartásával helyezhető el.
(12) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén oldalkertben álló meglévő épület, vagy abba nyúló meglévő épületrész felújítása, bővítése csak az építészetileg értékes vagy utcaképet meghatározó keresztcsűrök és nyári konyhák esetében és csak akkor, ha a tervi megoldással és alkalmazni kívánt szerkezetekkel az illetékes tűzoltóság egyetért.
(13) Hátsókert mélysége – ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 6 m .
4. Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános előírások
4. § (1)
(2)
(3) Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal összhangban kell kialakítani, az építési engedélyezéskor az utcaképbe való illeszkedést, a tervezett építéssel érintett ingatlan két-két szomszédos telken meglévő, beépítést bemutató fotódokumentációval szükséges igazolni.
(4)
(5)10
(6) A település területén minden terepszinttől mért 15 m-nél magasabb építmény-részt tartalmazó létesítmény (torony, kémény, antenna, szellőző, terményszárító, stb.) építési engedélyezési tervéhez látványterv mellékelendő.11
(7) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.
5. Általános földtani és talajvédelmi követelmények
5. § (1) Az építési engedélyezési tervnek tisztáznia, ábrázolnia és értékelnie kell az építési terület pince és üregviszonyait.
(2)12
(3)13
(4)14
(5) Partfallal közvetlenül érintkező építmények bontásakor gondoskodni kell a nyitottá vált kőzetfelület megtámasztásáról.
(6) A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.
(7)15
(8) A felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezetén, valamint a belső és külső védőterületen a vízminőség védelme érdekében:
a) betartandók a vonatkozó jogszabályok16 előírásai,
b) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni,
c) a felszín alatti vizeket potenciálisan szennyező (fertőző, mérgező) szilárd vagy folyékony anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
(9) Az ivóvízellátás létesítményeinél a vonatkozó jogszabályban17 előírt védőtávolságokat be kell tartani és az előírt védelemről gondoskodni kell.
(10)18
6. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
7. A települési környezet védelmének általános szabályai
7. § (1) A település területén csak olyan tevékenységek folytatása engedélyezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértékeket.
(2) A szennyvízcsatornázással nem rendelkező területen keletkező szennyvizeket szakszerűen kialakított közműpótlóban kell gyűjteni. A szennyvízszikkasztást házi szennyvíz és 500 m3/év alatti mennyiség esetén és a zárt tárolót a helyi jegyző engedélyezi, egyéb esetekben az egyedi szennyvízelhelyezés vízjogi engedély köteles.
(3) A település területén keletkező, összegyűjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni.
(4) Tisztítatlan szennyvizet nem lehet termőföldön elhelyezni. A tisztított szennyvíz termőföldön történő elhelyezéséhez be kell szerezni a talajvédelmi hatóság engedélyét.
(5) Az állattartó telepek létesítésekor és üzemeltetésekor a „jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait” ajánlottan be kell tartani. Hígtrágya a termőföldön csak a talajvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.
(6) A termőföldeken a földhasználó köteles olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.
(7) A község területén a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait ajánlottan kell betartani.
(8) A talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött tevékenységeket a vonatkozó jogszabály[ii] tartalmazza.23
(9) A település csapadékvíz hálózatában összegyülekező vizet be kell vonni a befogadóba, a termőföldön történő elszikkasztása tilos.
(10) A csapadékvizek károkozás nélküli elvezetéséről gondoskodni kell. Szennyezett csapadékvizek élővízbe nem vezethetők.
(11) A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatánál és hasznosításánál a vonatkozó jogszabályok24 előírásai betartandók.
(12) 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő-helyre kell elszállítani.
(13) Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a jogszabályban25 előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket.
(14) Reklám hirdetőtáblák termőföldön történő elhelyezése engedélyezési eljárása során be kell szerezni a talajvédelmi hatóság hozzájárulását.
(15) Folyamatosan gondoskodni kell a termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről, továbbá a termőföldek között elhelyezkedő úthálózat fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása).
(16) Erdőterületeket érintő beruházások során vagy erdőtelepítés esetén a vonatkozó jogszabályok26 betartandók.
8. A természet védelmének általános szabályai
8. § (1) Országos jelentőségű védelemre tervezett területre (Szekszárd-Geresdi-dombság Tájvédelmi Körzet), valamint ökológiai folyosó területre vonatkozó szabályok:
a) Telekalakítás esetén 3000 m2-nél kisebb földrészlet nem alakítható ki.
b) A területhasználat során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
c) Erdő és mocsár művelési ágú területek művelési ága nem változtatható meg.
d) A területen épület, építmény elhelyezése az e) és f) pontokban foglaltak kivételével engedélyezhető.
e) Különösen indokolt esetben vadvédelmi kerítés, vadászles, vadetető és vadtakarmány-tároló – az illetékes erdészeti és természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén helyezhető el.
f) Egyéb építmények, nyomvonalas építmények, bányászati építmények építése és bányatelek kijelölés csak különleges indokoltság esetén, kiemelten fontos közérdekből, az illetékes minisztérium és önkormányzati igazolásokkal alátámasztottan engedélyezhetők, betartva a hatályos jogszabályokban előírt előzetes építtetői, tervezői egyeztetési kötelezettségeket.
(2) Védett természeti terület védőterületén, továbbá Natura 2000 területen az (1) pont a), b) és c) pont előírásai betartandók.
a) A területen különös indokoltsággal, kiemelten fontos közérdekből – öko-turisztikai építmények járulékos építményekkel (kerítés, támfal, út) elhelyezhetők, betartva a jogszabályban előírt – az illetékes erdészeti és természetvédelmi szakhatóságokkal lefolytatandó - előzetes terv-egyeztetéseket.
b) Új térburkolatok, utak pályaszerkezete csak elemes, vagy szórt (zúzottköves) kivitelű lehet. Vízzáró (aszfalt, beton) térburkolat csak különös indokoltsággal, kiemelten fontos közérdekből építhető. Erdészeti utak csak talaj-stabilizációs eljárással létesíthetők.
(3) [27]
A TERVEZÉSI TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA
9. A település területének felhasználása
9. § (1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:
a) falusias lakóterület;
b) településközponti vegyes terület;
c) jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület;
d) kereskedelmi-szolgáltató terület;
e) különleges terület.
(2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:
a) zöldterület;
b) általános mezőgazdasági terület;
c) kertes mezőgazdasági terület;
d) gazdasági rendeltetésű erdőterület;
e) védelmi rendeltetésű erdőterület;
f) közlekedési és közmű-elhelyezési terület;
g) vízgazdálkodási terület.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
10. Lakóterületek szabályozása
10. § (1) Lf-1 Lf-2 és Lf-3 jelű falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
a) Legfeljebb kétlakásos lakóépületek;
b) Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;
c) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
d) Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.);
e) A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület;
f) Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
g) Sportépítmény;
h) Gépjárműtároló.
(2)27
(3) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:28
a) Lf-1 építési övezet: legkisebb szélesség 18 m, legkisebb mélység 50 m, legkisebb terület 900 m2, legnagyobb beépítettség 30 %, legkisebb zöldfelület 50 %, beépítési mód: oldalhatáron álló, legnagyobb építménymagasság 4,5 m.
b) Lf-2 építési övezet: legkisebb szélesség 14 m, legkisebb mélység 25 m, legkisebb terület 350 m2, legnagyobb beépítettség 30 %, legkisebb zöldfelület 40 %, beépítési mód: oldalhatáron álló, legnagyobb építménymagasság 4,5 m.
c) Lf-3 építési övezet: legkisebb szélesség 20 m, legkisebb mélység 40 m, legkisebb terület 800 m2, legnagyobb beépítettség 30 %, legkisebb zöldfelület 50 %, beépítési mód: oldalhatáron álló, legnagyobb építménymagasság 6 m.
11. Vegyes területek szabályozása
11. § (1) Vt-1 jelű településközponti vegyes területen csak egyházi épület (templom) helyezhető el.
(2) Vt-2 jelű településközponti vegyes területen elhelyezhető létesítmények:
a) lakóépület,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c) szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.)
d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési épület,
e) sportépítmény,
f) gépjárműtároló.
(3) Vt-3 jelű településközpont vegyes területen csak helyi igazgatási és művelődési épületek és ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
(4)29
(5) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:
a) Vt-1 építési övezet: legkisebb szélesség 30 m, legkisebb mélység 60 m, legkisebb terület 1800 m2, legnagyobb beépítettség 20% (K***), legkisebb zöldfelület 60 %, beépítési mód: szabadon álló, legnagyobb építménymagasság 15 m (K).
b) Vt-2 építési övezet: legkisebb szélesség 20 m, legkisebb mélység 40 m, legkisebb terület 1500 m2, legnagyobb beépítettség 40* % (K), legkisebb zöldfelület 50 %, beépítési mód: oldalhatáron álló, legnagyobb építménymagasság 4,5 m** (K).
c) Vt-3 építési övezet: legkisebb szélesség 20 m, legkisebb mélység 25 m, legkisebb terület 500 m2, legnagyobb beépítettség 40 % (K), legkisebb zöldfelület 20 %, beépítési mód: oldalhatáron álló/zártsorú, legnagyobb építménymagasság 5 m (K).
12. Gazdasági területek szabályozása
12. § (1) Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
a) nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
b) igazgatási és egyéb irodaépület;
c) a tulajdonos illetve a használó lakásai,
d) gépjárműtároló.
(2) Gksz-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
a) nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
b) igazgatási és egyéb irodaépület;
c) lakóépület, szálláshely szolgáló épület,
d) gépjárműtároló.
(3) Gip-1 jelű, jelentős zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
a) bármilyen tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
b) igazgatási és egyéb irodaépület;
c) gépjárműtároló.
(4) Gip-2 jelű, egyéb ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
a) bármilyen, nem zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;
c) igazgatási és egyéb irodaépület;
d) gépjárműtároló.
(5) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:31
a) Gksz-1 építési övezet: legkisebb szélesség 30 m, legkisebb mélység 50 m, legkisebb terület 1500 m2, legnagyobb beépítettség 40 %, legkisebb zöldfelület 30 %, beépítési mód: szabadon álló, legnagyobb építménymagasság 8 m.*
b) Gksz-2 építési övezet: legkisebb szélesség 30 m, legkisebb mélység 50 m, legkisebb terület 150 m2, legnagyobb beépítettség 40 %, legkisebb zöldfelület 30 %, beépítési mód: szabadon álló, legnagyobb építménymagasság 8 m.*
c) Gip-1 építési övezet: legkisebb szélesség 40 m, legkisebb mélység 50 m, legkisebb terület 3000 m2, legnagyobb beépítettség 30 %, legkisebb zöldfelület 40 %, beépítési mód: szabadon álló, legnagyobb építménymagasság 8 m.*
d) Gip-2 építési övezet: legkisebb szélesség 40 m, legkisebb mélység 50 m, legkisebb terület 3000 m2, legnagyobb beépítettség 30 %, legkisebb zöldfelület 40 %, beépítési mód: szabadon álló, legnagyobb építménymagasság 8 m.*
* Terményszárító és siló esetén 12 m „
13. Különleges területek szabályozása
13. § (1) K-1 jelű különleges területen csak temető, és a temetőhöz tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
(2) K-2 jelű különleges területen csak sportpályák, sportépítmények, és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.
(3) K-3 jelű különleges területen az alábbi, szabadidős tevékenységet szolgáló létesítmények helyezhetők el:
a) a tulajdonos és használó lakásai;
b) szálláshely-szolgáltató épület;
c) vendéglátó épület;
d) művelődési, igazgatási, szociális épület;
e) sportépítmény;
f) fenti létesítmények kiszolgáló épületei és gépjárműtároló.
(4) K-4 jelű különleges területen a szőlőfeldolgozáshoz, tároláshoz szükséges épületek helyezhetők el.
(5) K-5 jelű különleges területen kizárólag terepszint alatti épület helyezhető el.
(6) K-6 jelű különleges területen a komplex szabadidő és fejlesztő központ működéséhez szükséges alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) állattartó épület, lovarda,
b) szálláshely,
c) közösségi épület,
d) sportépítmény,
e) a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
f) szociális és adminisztrációs épület,
g) kézműves bemutató műhelyek,
h) egyéb gazdasági épületek és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges kiszolgáló létesítmények.32
(7) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:33
a) K-1 építési övezet: legkisebb szélesség 50 m, legkisebb mélység 100 m, legkisebb terület 5000 m2, legnagyobb beépítettség 2 %, legkisebb zöldfelület 40 %, beépítési mód: szabadon álló, legnagyobb építménymagasság 5 m.*
b) K-2 építési övezet: legkisebb szélesség 50 m, legkisebb mélység 100 m, legkisebb terület 5000 m2, legnagyobb beépítettség 10 %, legkisebb zöldfelület 80 %, beépítési mód: szabadon álló, legnagyobb építménymagasság 6 m.
c) K-3 építési övezet: legkisebb szélesség 50 m, legkisebb mélység 100 m, legkisebb terület 5000 m2, legnagyobb beépítettség 20 %, legkisebb zöldfelület 70 %, beépítési mód: szabadon álló, legnagyobb építménymagasság 5 m.
d) K-4 építési övezet: legkisebb szélesség 14 m, legkisebb mélység 20 m, legkisebb terület 300 m2, legnagyobb beépítettség 40/50 %**, legkisebb zöldfelület 10 %, beépítési mód: oldalhatáron álló, legnagyobb építménymagasság 4,5 m.
e) K-5 építési övezet: legkisebb szélesség 8 m, legkisebb mélység K, legkisebb terület 50 m2, legnagyobb beépítettség 10 %, legkisebb zöldfelület 70 %, beépítési mód: -, legnagyobb építménymagasság 0 m.
f) K-6 építési övezet: legkisebb szélesség -, legkisebb mélység -, legkisebb terület 1500 m2, legnagyobb beépítettség 40 %, legkisebb zöldfelület 40 %, beépítési mód: szabadon álló, legnagyobb építménymagasság 8 m.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
14. Közlekedési és közmű-elhelyezési területek szabályozása
14. § (1) KÖu- jelű közlekedési (út) területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el a közlekedési felügyelet hozzájárulásával:
a) gépjármű-, gyalogos- és kerékpáros közlekedési pályák;
b) csapadékvíz-elvezető árkok;
c) utcafásítás;
d) utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
e) közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
f) forgalomirányító és tájékoztató táblák, jelzések;
g) közlekedési rendeltetésű épületek (buszvárók).34
(2)35
(3) Az utak szabályozási szélességét legalább a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.
(4) Az utak besorolása:
a) országos mellékút: tervezési osztály: külterülen K.V.B , belterületen: B.V.c.B; út megnevezése: 5603. sz. Bátaszék-Bonyhád, 5602. sz. Várdomb-Mórágy; övezet: Köu-1; szabályozási szélesség: külterületen: 22 m, belterületen: kialakult
b) kisszolgáló út: tervezési osztály: B. VI. d. B, B. VI. d. C; út megnevezése: belterületi lakóutcák; övezet: Köu-2; szabályozási szélesség: kialakult - 10 m
c) külterületi kisszolgáló út: tervezési osztály: K.VIII.B.; út megnevezése: külterületi kiszolgáló dűlőutak; övezet: Köu-3; szabályozási szélesség: kialakult - 10 m
d) vegyesforgalmú kisszolgáló út: tervezési osztály: B. VI. d. C.; út megnevezése: belterületi vegyesforgalmú kiszolgáló út; övezet: Köu-4; szabályozási szélesség: kialakult - 6 m
e) önálló gyalogút övezete: tervezési osztály: B.IX.; út megnevezése: belterületi gyalogutak; övezet: -; szabályozási szélesség: kialakult
f) vasút: tervezési osztály: -; út megnevezése: Dombóvár-Bátaszék közti országos vasúti fővonal; övezet: Kök-1; szabályozási szélesség: kialakult
(5) A település mezőgazdasági földútjainak fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása) folyamatosan gondoskodni kell.
15. Vízgazdálkodási területek szabályozása
15. § (1) V-1 jelű vízgazdálkodási területen csak vízkárelhárítást szolgáló építmények helyezhetők el a vízügyi hatóság hozzájárulásával.
(2) V-2 jelű vízgazdálkodási területen csak vízbeszerzést, kezelést és tárolást szolgáló létesítmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el a vízügyi hatóság hozzájárulásával. A terület bekerítendő.
16. Zöldterületek szabályozása
16. § (1) Z-1 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
a) növényzet, sétányok;
b) utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
c) közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
d) játszótéri létesítmények;
e) a terület legfeljebb 2%-os beépítettségével vendéglátó, és közösségi szabadidő-épületek.
(2) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.
(3)36
17. Erdőterületek szabályozása
18. Mezőgazdasági területek szabályozása
18. § (1) Mezőgazdasági területeken földművelési tevékenység csak a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.
(2) Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 3000 m 2 területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) 1500 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.
c) 10 000 m2-nél nagyobb telken a 1,5 %-os beépítettséggel, de legfeljebb a 200 m 2 alapterületet meg nem haladó kiterjedéssel lakóépület is elhelyezhető.
d) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
e) megengedett építménymagasság lakóépület esetén legfeljebb 4,0 m , egyéb gazdasági építmény esetén legfeljebb 7,5 m , terménytároló és terményszárító esetén pedig legfeljebb 12 m .
f) A területen birtokközpontok is kialakíthatók.”38
(3) 2 jelű védett általános mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 3000 m 2 területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) A területen épület nem helyezhető el.
(4) Mk-1 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen
a) Telekalakítás esetén legalább 1500 m 2 területű, és legalább 20 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) 1500 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.
c) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 5 m előkert-mélységgel.
d) Megengedett építménymagasság: legfeljebb 3,5 m .
e) A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.
(4) Mk-2 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 1500 m 2 területű, és legalább 12 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) 1500 m2-nél nagyobb önálló telken fóliasátor és legfeljebb 1 db, legfeljebb 50 m 2 beépített területű, legfeljebb 4 m építménymagasságú, a földterület rendeltetésszerű használatához szükséges gazdasági épület helyezhető el.
c) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel és 10 m hátsókert-mélységgel.
d) A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.
KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA
19. Belterületi határ megállapítása
19. § A település meglévő belterületi határvonala nem változtatható meg.
20. Védőtávolságok szabályozása
20. § (1) Nagyfeszültségű elektromos vezetékek mentén a szabványban39 előírt védőtávolságok betartandók.
(2) Szénhidrogén termékvezeték és földgázvezetékek mentén a jogszabályban40 előírt biztonsági övezetre vonatkozó előírások betartandók.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok41 betartása mellett helyezhető el.
(4) Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m védőtávolságon belül épület nem helyezhető el. Felszíni vízfolyás mindkét partja mentén a partéltől számított 6 méter sáv szabadon hagyandó, amelyen belül nem építhető építmény, nem ültethető növényzet.
(5) Meglévő állattartó telep korszerűsítése, bővítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a külön jogszabályok42 szerinti védőtávolságok betartandók.
A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA
21. Az épített környezet védelmének szabályozása
21. § (1) Régészeti érintettség esetén a hatályos jogszabály43 alapján kell eljárni.
(2)44
(3)45
(4)46
(5)47
(6) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.48
(7)49
(8)50
(9)51
22. A helyi védelem szabályozása[53]
22. § (1)
(2)
(3)
(4)
23. Helyi védett érték használata, fenntartása, átalakítása[54]
23. § (1)
(2)
(3)
(4)
24. A helyi védelem önkormányzati támogatása[55]
24. § (1)
(2)
(3)
25. Helyi védelem alatt álló épületek építési engedélyezése[56]
25. § (1)
(2)
(3)
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
26. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
26. § Az Önkormányzat az ÉTV 27. §. értelmében kiszolgáló és lakó utak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, államigazgatási határozattal kerülhet sor.
27. Beültetési kötelezettség
27. § (1) A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken 3 szintes növényzet telepítendő.
(2) Beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el.
28. Vízerózió által veszélyeztetett területeken történő építés feltételei
28. § (1) A vízerózió által veszélyeztetett területeket a külterületi szabályozási tervlap tünteti fel.
(2) A területen művelési ág váltás csak a hatályos jogszabályok52 szerint engedélyezhető.
29. Feltétel teljesítéséhez kötött területeken történő építés feltételei
29. § (1) Feltétel tejesítéséhez kötött területek a belterületi szabályozási tervlapokon lehatárolt területek.
(2) A terület beépíthetőségének feltétele a tereprendezés, ezért az építési engedélyezési tervekhez geotechnikai-mérnökgeológiai szakvéleményt kell készíteni
30. Tájképvédelmi területeken történő építés feltételei
30. § (1) Tájképvédelmi területbe tartozik a község teljes külterülete.
(2) A területen a tájképet jelentősen megváltoztató, a terepszinttől 15 m-nél magasabb, vagy 400 m 2 beépített területnél nagyobb építmények építési engedélyezési terveihez látványtervet kell mellékelni.53
(3)54
(4) Az övezetben bányászati tevékenység a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint folytatható.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. Záró rendelkezések
31. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba.
(2) Az alaprendelet 2.és 3. számú mellékletei törlésre kerülnek.55
(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló , az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfeleltetést szolgálja.56
(4) A helyi építési szabályzat rendelkezései a mórágyi 488. helyrajzi számú építési terület vonatkozásában hatályon kívül van helyezve.
A rendelet 1.§ a 11/2016.(XII.21.) önkormányzati rendelet 1.§-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. december 22.
A rendelet 1.§ a 10/2009.(IX.15 ) Képviselő-testületi rendelet 1.§-ával megállapított szöveg. Hatályos 2009. október 15.
A rendelet 2.§ (4) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22.
Jelenleg az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet, valamint a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002 (I. 23.) BM rendelet
A rendelet 3.§ (3) bekezdése a 10/2009.(IX.15. ) Képviselő-testületi rendelet 2.§-ával megállapított szöveg. Hatályos 2009. október 15.
A rendelet 3.§ (4)-(5) bekezdése hatályát vesztette a 2/2018.(II.26.) önkormányzati rendlettel 2018. március 1. napjától.
A rendelet 3.§ (8) bekezdése hatályát vesztette a 2/2018.(II.26.) önkormányzati rendlettel 2018. március 1. napjától.
A rendelet 3.§ (9) bekezdése a 10/2009.(IX. ) Képviselő-testületi rendelet 3.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos 2009. október 15.
Jelenleg az OTÉK 36.§. (2) bekezdése
A rendelet 4.§ (1)-(2) és a (4)-(5) bekezdése hatályát vesztette a 2/2018.(II.26.) önkormányzati rendlettel 2018. március 1. napjától.
A rendelet 4.§ (5) bekezdése a 10/2009.(IX. ) Képviselő-testületi rendelet 3.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos október 15.
A rendelet 5.§ (2) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22.
A rendelet 5.§ (3) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22.
A rendelet 5.§ (4) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22.
A rendelet 5.§ (7) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22.
Jelenleg 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet
Jelenleg 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet
A rendelet 5.§ (10) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22.
A rendelet 6.§ (1) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22
A rendelet 6.§ (4) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22
A rendelet 6.§ (5) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22
A rendelet 6.§ (6) bekezdése a 10/2009.(IX. ) Képviselő-testületi rendelet 5.§-a alapján törölt.
A rendelet 7.§ (8) bekezdése a 10/2009.(IX. ) Képviselő-testületi rendelet 6.§ megállapított szöveg. Hatályos 2009. október 15.
Jelenleg a 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet
Jelenleg a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet
Jelenleg az 1996. évi LIV. Tv, Az erdőről és az erdők védelméről, valamint a 29/1997. FVM rendelet
A rendelet 10.§ (2) bekezdése hatályát vesztette a 2/2018.(II.26.) önkormányzati rendlettel 2018. március 1. napjától.
A rendelet 10.§ (3) bekezdése a 10/2009.(IX. ) Képviselő-testületi rendelet 8.§ megállapított szöveg.
A rendelet 11.§ (4) bekezdése hatályát vesztette a 2/2018.(II.26.) önkormányzati rendlettel 2018. március 1. napjától.
Jelenleg a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki kialakításáról szóló 19/2002. OM. rendelet
A rendelet 12.§ (5) bekezdése a 10/2009.(IX. ) Képviselő-testületi rendelet 9.§ megállapított szöveg.
A rendelet 13.§ (6) bekezdése a 10/2009.(IX. ) Képviselő-testületi rendelet 10.§ ( 1) bekezdéssel megállapított szöveg. Hatályos 2009. október 15.
A rendelet 13.§ 7) bekezdése a 10/2009.(IX. ) Képviselő-testületi rendelet 10.§ (2) bekezdéssel megállapított szöveg. Hatályos 2009. október 15.
A rendelet 14.§ (1) bekezdése a 11/2016.(XII.21.) önkormányzati rendelet 7.§. (2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos 2016. december 22.
A rendelet 14.§ (2) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22
A rendelet 16.§ (3) bekezdése hatályát vesztette a 2/2018.(II.26.) önkormányzati rendlettel 2018. március 1. napjától.
A rendelet 17.§ (1) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22
A rendelet 18.§ (2) bekezdése a 10/2009.(IX. ) Képviselő-testületi rendelet 11.§-val megállapított szöveg.
Jelenleg az MSZ 151/5
Jelenleg a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, valamint a 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet.
Jelenleg a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/a §.
Jelenleg a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 2. melléklet 7.2 előírásai
Jelenleg a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek
A rendelet 21.§ (2) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22
A rendelet 21.§ (3) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22
A rendelet 21.§ (4) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22
A rendelet 21.§ (5) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22
A rendelet 21.§(6) bekezdés a 11/2016.(XII.21.) önkormányzati rendelet 2.§-ával megállapított szöveg.
A rendelet 21.§ (7) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22.
A rendelet 21.§ (8) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22.
A rendelet 21.§ (9) bekezdése hatályát veszti. Hatályos 2016. december 22.
Jelenleg a Tolna Megye Területrendezési Tervéről szóló 1/2005. (II. 21.) megyei önkormányzati rendelet 21.§.
A rendelet 30.§ (2) bekezdése a 10/2009.(IX15. ) Képviselő-testületi rendelet 15.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos 2009. október 15.
A rendelet 30.§ (3) bekezdése a 10/2009.(IX.15 ) Képviselő-testületi rendelet hatályon kívül helyezte.
A rendelet 31.§ (2) bekezdése a 10/2009.(IX. 15) Képviselő-testületi rendelet 16.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos 2009. október 15.
A rendelet 31.§ (3) bekezdése a 17/2009.(X.1 ) Képviselő-testületi rendelet 1.§-ával megállapított szöveg.