Mórágy Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§. (1) bekezdésének, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, a 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§. (3) bekezdésének felhatalmazásával élve, - tekintettel az Országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 340/2004. (XII.22.) kormányrendelettel módosított 253/1997. (XII. 20.) sz. kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásaira is – az alábbi rendeletet alkotja:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§

A rendelet hatálya

 (1) Jelen rendelet csak az 1. számú mellékletét képező szabályozási tervlapokkal együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és alkalmazandó.^[1]

(2) Jelen rendelet hatálya Mórágy község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A jelkulcsban szereplő jelek közül az alábbiak kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges:

• szabályozási vonal és a szabályozási szélesség,
• építési határvonal,
• építési övezeti és övezeti besorolás, lehatárolás,
• az egyes területek felhasználásának módja és határa,
• a közigazgatási és a belterületi határ vonala,
• a beépítésre szánt - nem szánt területek határa,
• beültetési kötelezettségű terület határa.

(4) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek:

• a helyi védettségű objektumok (épületek, botanikai értékek) köre,
• a védőterületek, védősávok határvonala, mérete.

(5)Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható irányadó jellegű jelek:

• az irányadó telekhatár,
• a megszüntető jel.

(6)Az irányadó telekhatár és a megszüntető jel jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.

(7)Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok[i] szerint kell eljárni.”^[2]

2.§

Telekalakításra vonatkozó előírások

1. A település területén telekalakítás csak az adott övezetben illetve építési övezetben szereplő paraméterekkel lehetséges, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkét.
2. Az építési teleknek minősülő, az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület is szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető. 
3. Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telekterület-növeléssel járó telekalakítás azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is engedélyezhető.

(4) ^[3]

3.§

Épületek elhelyezésére vonatkozó általános előírások

1. Új épületet elhelyezni és meglévő épületet bővíteni csak olyan telken lehet, amely:

• gépjármű-közlekedésre alkalmas közvetlen út-kapcsolattal rendelkezik,
• belterületen beépítésre szánt területen teljes közművesítettséggel rendelkezik.
• a K-4 övezeten belül, a nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek esetében részleges közművesítettség, külterületi üzemi területen pedig az épületben alkalmazni kívánt technológia függvényében kell a közművesítést kiépíteni.

2. Új létesítmények építésekor, vagy meglévők átalakításakor, bővítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó tűzrendészeti jogszabály^[4] rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében.

(3) Új épület építése csak a jogszabályban[ii] meghatározott gépjármű-várakozó- és tároló-     helyek telken belüli biztosítása esetén engedélyezhető, ettől eltérni kizárólag helyi parkolási rendelet alapján lehet.„^[5]

 (4)A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.  

(5)Mikrohullámú átjátszó torony nem helyezhető el belterületen, illetve ezek 500 m sugarú környezetében, valamint országos és helyi jelentőségű természetvédelem alatt álló területeken.

(6)Utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra helyezhető.

(7)Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett bővíthetők.

8. Kialakult beépítésű utcában az ingatlan fő funkcióját betöltő új épület utcai homlok-falát az utcában jellemzőnek tekinthető kialakult építési vonalhoz kell igazítani.

(9) Gazdasági és különleges területeken – ha a szabályozási terv szigorúbban nem rendelkezik – porta épület esetében az előkert 0 méter, egyéb funkciójú épület esetében 5 méter. Porta épület legfeljebb 30 m² bruttó alapterülettel alakítható ki.”^[6]

(10) Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része indokolt esetben felújítható, de ezen a telekrészen nem bővíthető.

(11) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén új épület csak a hatályos jogszabályban^[7] előírt oldalkert megtartásával helyezhető el.

(12) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén oldalkertben álló meglévő épület, vagy abba nyúló meglévő épületrész felújítása, bővítése csak az építészetileg értékes vagy utcaképet meghatározó keresztcsűrök és nyári konyhák esetében és csak akkor, ha a tervi megoldással és alkalmazni kívánt szerkezetekkel az illetékes tűzoltóság egyetért.

(13) Hátsókert mélysége – ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 6 m.

4.§

Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános előírások

1. Gazdasági terület kivételével minden egyéb építési övezetben és övezetben az ingatlan fő funkcióját képviselő épületet jellemzően 35-45^o hajlású magas tetővel kell kialakítani. E területek épületein alkalmazható tető-héjazati anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező színű égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemez- vagy bitumenes zsindely-héjazat. Nem alkalmazható azbesztet tartalmazó, illetve fokozott tűzterjedési fokozatba sorolt héjazati anyag. Nád-, zsúp- és fazsindely-fedés csak kivételesen, a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye és feltétele alapján, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható. 
2. Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal összhangban kell kialakítani, az építési engedélyezéskor az utcaképbe való illeszkedést, a tervezett építéssel érintett ingatlan két-két szomszédos telken meglévő, beépítést bemutató fotódokumentációval szükséges igazolni. 
3. Terepszint alatti építmények (alagsor, pince) egy szint mélységben, az építési helyen belül létesíthetők. Pincék építési engedélyezési tervét a talaj- és talajvíz-viszonyok, valamint a szomszédos épületek állékonyságának figyelembevételével kell elkészíteni. 
4. A település területén csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 3 m² reklám-felülettel. 
5. A település területén minden terepszinttől mért 15 m-nél magasabb építmény-részt tartalmazó létesítmény (torony, kémény, antenna, szellőző, terményszárító, stb.) építési engedélyezési tervéhez látványterv mellékelendő.”^[8]
6. Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.

5.§

Általános földtani és talajvédelmi követelmények

1. Az építési engedélyezési tervnek tisztáznia, ábrázolnia és értékelnie kell az építési terület pince és üregviszonyait.
2. ^[9]
3. ^[10]
4. ^[11]
5. Partfallal közvetlenül érintkező építmények bontásakor gondoskodni kell a nyitottá vált kőzetfelület megtámasztásáról.
6. A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.
7. ^[12].
8. A felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezetén, valamint a belső és külső védőterületen a vízminőség védelme érdekében:

• betartandók a vonatkozó jogszabályok^[13] előírásai,
• bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni,
• a felszín alatti vizeket potenciálisan szennyező (fertőző, mérgező) szilárd vagy folyékony anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

9. Az ivóvízellátás létesítményeinél a vonatkozó jogszabályban^[14] előírt védőtávolságokat be kell tartani és az előírt védelemről gondoskodni kell.
10. ^[15]

6. §

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

1. ^[16]
2. Nyersanyag kitermelés nem folytatható belterületen, beépítésre szánt területen, lakott területtől 1000 m-en belül.
3. Bányaüzem engedélyezésének feltétele a Kismórágyot elkerülő út kiépítése.
4. ^[17].
5. ^[18].
6. ^[19]

7.§

A települési környezet védelmének általános szabályai

1. A település területén csak olyan tevékenységek folytatása engedélyezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértékeket.
2. A szennyvízcsatornázással nem rendelkező területen keletkező szennyvizeket szakszerűen kialakított közműpótlóban kell gyűjteni. A szennyvízszikkasztást házi szennyvíz és 500 m³/év alatti mennyiség esetén és a zárt tárolót a helyi jegyző engedélyezi, egyéb esetekben az egyedi szennyvízelhelyezés vízjogi engedély köteles.
3. A település területén keletkező, összegyűjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni.
4. Tisztítatlan szennyvizet nem lehet termőföldön elhelyezni. A tisztított szennyvíz termőföldön történő elhelyezéséhez be kell szerezni a talajvédelmi hatóság engedélyét.
5. Az állattartó telepek létesítésekor és üzemeltetésekor a „jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait” ajánlottan be kell tartani. Hígtrágya a termőföldön csak a talajvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.
6. A termőföldeken a földhasználó köteles olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.
7. A község területén a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait ajánlottan kell betartani.

(8) A talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött tevékenységeket a vonatkozó jogszabály[iii] tartalmazza.”^[20]

(9)A település csapadékvíz hálózatában összegyülekező vizet be kell vonni a befogadóba, a termőföldön történő elszikkasztása tilos.

(10)A csapadékvizek károkozás nélküli elvezetéséről gondoskodni kell. Szennyezett csapadékvizek élővízbe nem vezethetők.

(11) A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatánál és hasznosításánál a vonatkozó jogszabályok^[21] előírásai betartandók.

(12) 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő-helyre kell elszállítani.

(13) Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a jogszabályban^[22] előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket.

(14) Reklám hirdetőtáblák termőföldön történő elhelyezése engedélyezési eljárása során be kell szerezni a talajvédelmi hatóság hozzájárulását.

(15) Folyamatosan gondoskodni kell a termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről, továbbá a termőföldek között elhelyezkedő úthálózat fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása).

(16) Erdőterületeket érintő beruházások során vagy erdőtelepítés esetén a vonatkozó jogszabályok^[23] betartandók.

8.§

A természet védelmének általános szabályai

1. Országos jelentőségű védelemre tervezett területre (Szekszárd-Geresdi-dombság Tájvédelmi Körzet), valamint ökológiai folyosó területre vonatkozó szabályok:

1. Telekalakítás esetén 3000 m2-nél kisebb földrészlet nem alakítható ki.
2. A területhasználat során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
3. Erdő és mocsár művelési ágú területek művelési ága nem változtatható meg.
4. A területen épület, építmény elhelyezése az e) és f) pontokban foglaltak kivételével engedélyezhető.
5. Különösen indokolt esetben vadvédelmi kerítés, vadászles, vadetető és vadtakarmány-tároló – az illetékes erdészeti és természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén helyezhető el.
6. Egyéb építmények, nyomvonalas építmények, bányászati építmények építése és bányatelek kijelölés csak különleges indokoltság esetén, kiemelten fontos közérdekből, az illetékes minisztérium és önkormányzati igazolásokkal alátámasztottan engedélyezhetők, betartva a hatályos jogszabályokban előírt előzetes építtetői, tervezői egyeztetési kötelezettségeket.

2. Védett természeti terület védőterületén, továbbá Natura 2000 területen az (1) pont a), b) és c) pont előírásai betartandók.

1. A területen különös indokoltsággal, kiemelten fontos közérdekből – öko-turisztikai építmények járulékos építményekkel (kerítés, támfal, út) elhelyezhetők, betartva a jogszabályban előírt – az illetékes erdészeti és természetvédelmi szakhatóságokkal lefolytatandó - előzetes terv-egyeztetéseket.
2. Új térburkolatok, utak pályaszerkezete csak elemes, vagy szórt (zúzottköves) kivitelű lehet. Vízzáró (aszfalt, beton) térburkolat csak különös indokoltsággal, kiemelten fontos közérdekből építhető. Erdészeti utak csak talaj-stabilizációs eljárással létesíthetők.

3. Jelen rendelet függelékének b.) pontjában felsorolt botanikai értékek helyi védelemben részesülnek.^[24]

2. FEJEZET

A TERVEZÉSI TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA

9.§

A település területének felhasználása

1. A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:

• falusias lakóterület;
• településközponti vegyes terület;
• jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület;
• kereskedelmi-szolgáltató terület;
• különleges terület.

2. A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:

• zöldterület;
• általános mezőgazdasági terület;
• kertes mezőgazdasági terület;
• gazdasági rendeltetésű erdőterület;
• védelmi rendeltetésű erdőterület;
• 
  
• közlekedési és közmű-elhelyezési terület;
• vízgazdálkodási terület.

3. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

10.§

Lakóterületek szabályozása

1. Lf-1 Lf-2 és Lf-3 jelű falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• Legfeljebb kétlakásos lakóépületek;
• Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;
• A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
• Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.);
• A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület;
• Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
• Sportépítmény;
• Gépjárműtároló.

2. A területen haszonállat-tartás az önkormányzat állattartási rendeletével összhangban lehetséges.
3. Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:^[25]

Építési   legkisebb    legkisebb       legkisebb   legnagyobb   legkisebb    beépítési   legnagyobb

Övezet   szélesség (m)mélység (m  terület (m²)beépítettség %zöldfelület   mód       építmag. m

Lf-3           20               40                   800             30                  50       oldalhatáron álló  6         „

11.§

Vegyes területek szabályozása

1. Vt-1 jelű településközponti vegyes területen csak egyházi épület (templom) helyezhető el.
2. Vt-2 jelű településközponti vegyes területen elhelyezhető létesítmények:

• lakóépület,
• a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
• szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.)
• helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési épület,
• sportépítmény,
• gépjárműtároló.

3. Vt-3 jelű településközpont vegyes területen csak helyi igazgatási és művelődési épületek és ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
4. A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
5. Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

Építési legkisebb      legkisebb   legkisebb   legnagyobb   legkisebb   beépítési       legnagyobb

övezet  szélesség (m)                  mélység (m)                    terület (m²)                     beépítettség % zöldfelület %        mód     építménymag. (m)

Vt-1     30                 60              1800          20 (K***)     60              szabadonálló         15 (K)

Vt-2     20                 40              1500          40*(K)          50           oldalhatáron álló      4,5**(K)

Vt-3     20                 25              500            40 (K)           20           oldalhatáron álló/zártsorú       5 (K)

* Közoktatási intézmények esetében a vonatkozó jogszabályok^[26] előírásai az érvényesek.

** Közoktatási intézmények esetében 6,0 m.

*** „K”- kialakult állapothoz való igazodást jelenti.

12.§

Gazdasági területek szabályozása

1. Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
• igazgatási és egyéb irodaépület;
• a tulajdonos illetve a használó lakásai,
• gépjárműtároló.

2. Gksz-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
• igazgatási és egyéb irodaépület;
• lakóépület, szálláshely szolgáló épület,
• gépjárműtároló.

3. Gip-1 jelű, jelentős zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• bármilyen tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
• igazgatási és egyéb irodaépület;
• gépjárműtároló.

4. Gip-2 jelű, egyéb ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• bármilyen, nem zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
• a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;
• igazgatási és egyéb irodaépület;
• gépjárműtároló.

5. Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:^[27]

Építési    legkisebb     legkisebb     legkisebb    legnagyobb  legkisebb    beépítési

Övezet szélesség(m)mélység(m) terület(m²)beépítettség% zöldfelület %      mód  legm.    

Gksz-1        30               50                1500               40              30        szabadonálló   8*

Gksz-2        30               50                150                 40              30        szabadonálló   8*

Gip-1          40               50               3000                30              40        szabadonálló   8*

Gip-2          40               50               3000                 30             40        szabadonálló   8*

* Terményszárító és siló esetén 12 m „

13.§

Különleges területek szabályozása

1. K-1 jelű különleges területen csak temető, és a temetőhöz tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
2. K-2 jelű különleges területen csak sportpályák, sportépítmények, és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.
3. K-3 jelű különleges területen az alábbi, szabadidős tevékenységet szolgáló létesítmények helyezhetők el:

• a tulajdonos és használó lakásai;
• szálláshely-szolgáltató épület;
• vendéglátó épület;
• művelődési, igazgatási, szociális épület;
• sportépítmény;
• fenti létesítmények kiszolgáló épületei és gépjárműtároló.

4. K-4 jelű különleges területen a szőlőfeldolgozáshoz, tároláshoz szükséges épületek helyezhetők el.
5. K-5 jelű különleges területen kizárólag terepszint alatti épület helyezhető el.

(6) K-6 jelű különleges területen a komplex szabadidő és fejlesztő központ működéséhez szükséges alábbi létesítmények helyezhetők el:

• állattartó épület, lovarda,
• szálláshely,
• közösségi épület,
• sportépítmény,
• a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
• szociális és adminisztrációs épület,
• kézműves bemutató műhelyek,
• egyéb gazdasági épületek és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges kiszolgáló létesítmények.”^[28]

(7) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:^[29]

Építési legkisebb      legkisebb   legkisebb   legnagyobb   legkisebb   beépítési       legnagyobb

övezet  szélesség (m)                  mélység (m)                    terület (m²)                     beépítettség % zöldfelület %        mód     építménymag. (m)

K-1      50                 100            5000          2                   40              szabadonálló 5*

K-2      50                 100            5000          10                 80              szabadonálló 6

K-3      50                 100            5000          20                 70              szabadonálló 5

K-4      14                 20              300            40/50**        10            oldalhatáron álló 4,5

K-5      8                   K               50              10                 70              -                    0         

K-6     ---                 --                1500           40                 40              szabadonálló  8

* Kivéve harangtorony, harangláb

**100 m² telekterület alatt 50 %, 100 m² telekterület felett 40%

4. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

14.§

Közlekedési és közmű-elhelyezési területek szabályozása

1. KÖu- jelű közlekedési (út) területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• gépjármű-, gyalogos- és kerékpáros közlekedési pályák;
• csapadékvíz-elvezető árkok;
• utcafásítás;
• utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
• közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
• forgalomirányító és tájékoztató táblák, jelzések;
• közlekedési rendeltetésű épületek (buszvárók).^[30]

2. ^[31]
3. Az utak szabályozási szélességét legalább a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.
4. Az utak besorolása:

5. A település mezőgazdasági földútjainak fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása) folyamatosan gondoskodni kell.

15.§

Vízgazdálkodási területek szabályozása

1. V-1 jelű vízgazdálkodási területen csak vízkárelhárítást szolgáló építmények helyezhetők el a vízügyi hatóság hozzájárulásával.
2. V-2 jelű vízgazdálkodási területen csak vízbeszerzést, kezelést és tárolást szolgáló létesítmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el a vízügyi hatóság hozzájárulásával. A terület bekerítendő.

16.§

Zöldterületek szabályozása

1. Z-1 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• növényzet, sétányok;
• utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
• közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
• játszótéri létesítmények;
• a terület legfeljebb 2%-os beépítettségével vendéglátó, és közösségi szabadidő-épületek.

2. Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.
3. A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

17.§

Erdőterületek szabályozása

1. ^[32]
2. Eg-1 jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen 10 hektárt meghaladó területnagyságú földrészleten a terület legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével az erdő rendeltetésének megfelelő, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el szabadonállóan. 
3. Ev-1 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

18.§

Mezőgazdasági területek szabályozása

1. Mezőgazdasági területeken földművelési tevékenység csak a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.

(2)  Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen:  

1. Telekalakítás esetén legalább 3000 m² területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
2. 1500 m²-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.
3. 10 000 m²-nél nagyobb telken a 1,5 %-os beépítettséggel, de legfeljebb a 200 m² alapterületet meg nem haladó kiterjedéssel lakóépület is elhelyezhető.
4. Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
5. megengedett építménymagasság lakóépület esetén legfeljebb 4,0 m, egyéb gazdasági építmény esetén legfeljebb 7,5 m, terménytároló és terményszárító esetén pedig legfeljebb 12 m.
6. A területen birtokközpontok is kialakíthatók.”^[33]

2. 2 jelű védett általános mezőgazdasági területen: 

1. Telekalakítás esetén legalább 3000 m² területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
2. A területen épület nem helyezhető el.

4. Mk-1 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen:  

1. Telekalakítás esetén legalább 1500 m² területű, és legalább 20 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
2. 1500 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.
3. Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 5 m előkert-mélységgel.
4. Megengedett építménymagasság: legfeljebb 3,5 m. 
5. A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.

5. Mk-2 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen: 

1. Telekalakítás esetén legalább 1500 m² területű, és legalább 12 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
2. 1500 m2-nél nagyobb önálló telken fóliasátor és legfeljebb 1 db, legfeljebb 50 m² beépített területű, legfeljebb 4 m építménymagasságú, a földterület rendeltetésszerű használatához szükséges gazdasági épület helyezhető el.
3. Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel és 10 m hátsókert-mélységgel.
4. A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.    

V. FEJEZET

KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA

19.§.

Belterületi határ megállapítása

1. A település meglévő belterületi határvonala nem változtatható meg.

20.§

Védőtávolságok szabályozása

1. Nagyfeszültségű elektromos vezetékek mentén a szabványban^[34] előírt védőtávolságok betartandók.
2. Szénhidrogén termékvezeték és földgázvezetékek mentén a jogszabályban^[35] előírt biztonsági övezetre vonatkozó előírások betartandók.
3. Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok^[36] betartása mellett helyezhető el.
4. Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m védőtávolságon belül épület nem helyezhető el. Felszíni vízfolyás mindkét partja mentén a partéltől számított 6 méter sáv szabadon hagyandó, amelyen belül nem építhető építmény, nem ültethető növényzet.
5. Meglévő állattartó telep korszerűsítése, bővítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a külön jogszabályok^[37] szerinti védőtávolságok betartandók.

6. FEJEZET

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA

21.§

Az épített környezet védelmének szabályozása

1. Régészeti érintettség esetén a hatályos jogszabály^[38] alapján kell eljárni.
2. ^[39]
3. ^[40]
4. ^[41]
5. ^[42]
6. A régészeti örökséget érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.^[43]
7. ^[44]
8. .^[45]

(9) ^[46]

22.§

A helyi védelem szabályozása

1. A helyi védelem irányítása az Önkormányzat Képviselőtestületének hatáskörébe tartozik. A védetté nyilvánításról illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt. A döntésről tájékoztatni kell a védett érték tulajdonosait.
2. Helyi értékvédelemről szóló önkormányzati rendelettel helyi egyedi védelem alá helyezett objektumok körét tájékoztatás jelleggel jelen rendelet függelékének a) pontja is tartalmazza.”^[47]
3. A helyi védetté nyilvánítás, illetve megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
4. A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és feladatok előkészítése és végrehajtásának szervezése a település jegyzőjének feladata.
5. A védendő értékek körérnek bővítésére épület és szobor esetén építészmérnök által készített építészeti értékvizsgálat, növény esetében tájépítész- és kertészmérnök által készített botanikai értékvizsgálat alapján lehet javaslatot tenni. Az előterjesztéshez ki kell kérni a települési főépítész szakvéleményét is.^[48]
6. A védettség törlésére a tulajdonos kérelmére, épület és szobor esetében építészmérnök, növényállomány esetében kertészmérnök által készített szakvélemény alapján akkor kerülhet sor, ha a védett épület állaga miatt gazdaságosan már nem újítható fel, illetve ha a védett növény kiszáradt, balesetveszélyessé vált, vagy növényegészségügyi szempontból szükséges.
7. Ha a védettség megszűnik, a jegyző gondoskodik a védett épület felmérési dokumentációjának elkészíttetéséről és annak a Megyei Levéltárban történő elhelyezéséről; valamint a megmenthető értékes szerkezeti elemek, tárgyak megmentéséről és elhelyezéséről.
8. A szabályozási terven jelölt helyi értékvédelmi területen az általános érvényű szabályokon kívül az alábbiak is betartandók:
   1. épület szélessége fésűs beépítésnél nem haladhatja meg a 8,5 m-t,
   2. épület ereszmagassága és tetőgerinc magassága - az adott építési övezetre vonatkozó építménymagasság betartása mellett - a szomszédos épületek eresz- és gerincmagasságától ±0,5 m-rel térhet el.
   3. az épület tetőhéjazatához cserepet kell használni,
   4. homlokzat színezésénél a helyi védettség alatt álló épületek meglévő vagy javasolt színezését kell figyelembe venni, homlokzati kialakításuk simított vakolattal kell történnie,
   5. az épületen fém kémény, tető síkjából kiugró tetőablak, utcai homlokzaton égéstermék kivezető, mesterséges szellőzés, vagy hűtés kültéri egysége, loggia vagy erkély nem létesíthető,
   6. épület csak hagyományos építőanyagokból építhető, könnyűszerkezetes, valamint fa vagy acél szerkezetű épület nem létesíthető

23.§

Helyi védett érték használata, fenntartása, átalakítása

1. A védett érték tulajdonosának kötelessége a védett érték rendeltetésszerű használatáról, jó állapotáról gondoskodni.
2. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
3. A védett érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.
4. Védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek).
5. A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását – hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítését a védettség nem akadályozza.
6. Védett épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

24.§

A helyi védelem önkormányzati támogatása^[49]

1. A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából a tulajdonos kérelmére pályázat útján önkormányzati támogatás adható.
2. A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.
3. A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

25.§

Helyi védelem alatt álló épületek építési engedélyezése^[50]

1. A helyi védelem alatt álló épületek, építmények esetében – a külön jogszabályban építési engedélyhez kötött tevékenységeken kívül – építésügyi hatósági engedély szükséges az alábbi esetekben is:

1. épület külső színezése,
2. képző- és iparművészeti restaurálások, illetve az épület megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok (pl. falkutatás) végzése. 

2. Az építésügyi hatósági eljárásban ki kell kérni a települési főépítész szakvéleményét.^[51]

3. Az építési engedély iránti kérelemhez az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:

1. átalakítás esetén a jelenlegi állapot felmérési rajzait,
2. homlokzatot érintő munkák esetén a színezésre vonatkozó tervet,
3. a beavatkozás előtt készült fénykép-dokumentációt egy példányban.
4. az építésügyi hatóság indokolt esetben további mellékletek csatolását is előírhatja (pl. falkutatás, talajmechanikai-, statikai vizsgálat, faanyag-vizsgálat, stb.)

VII. FEJEZET

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

26.§

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

1. Az Önkormányzat az ÉTV 27.§. értelmében kiszolgáló és lakó utak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, államigazgatási határozattal kerülhet sor.

27.§

Beültetési kötelezettség

1. A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken 3 szintes növényzet telepítendő.
2. Beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el.

28.§

 Vízerózió által veszélyeztetett területeken történő építés feltételei

1. A vízerózió által veszélyeztetett területeket a külterületi szabályozási tervlap tünteti fel.
2. A területen művelési ág váltás csak a hatályos jogszabályok^[52] szerint engedélyezhető.

29.§

Feltétel teljesítéséhez kötött területeken történő építés feltételei

1. Feltétel tejesítéséhez kötött területek a belterületi szabályozási tervlapokon lehatárolt területek.
2. A terület beépíthetőségének feltétele a tereprendezés.^[53]

30.§

 Tájképvédelmi területeken történő építés feltételei

1. Tájképvédelmi területbe tartozik a község teljes külterülete.
2. A területen a tájképet jelentősen megváltoztató, a terepszinttől 15 m-nél magasabb, vagy 400 m² beépített területnél nagyobb építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítendő .^[54]
3. ^[55]
4. Az övezetben bányászati tevékenység a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint folytatható.

VIII.FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31.§

Záró rendelkezések

1. Jelen rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba.

(2) Az alaprendelet 2.és 3. számú mellékletei törlésre kerülnek.^[56]

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló , az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfeleltetést szolgálja.^[57]

(4)A helyi építési szabályzat rendelkezései a mórágyi 488. helyrajzi számú építési terület vonatkozásában hatályon kívül van helyezve.^[58]

Mórágy, 2007. október 1.

                    Garay János sk.                                                  Bakó Józsefné sk.                

                   Polgármester                                                               körjegyző

Kihirdetés napja,:2007. október 3.

                                                                  Bakó Józsefné sk.

                                                                     körjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Mórágy, 2009.szeptember 15.                                              

         Bakó Józsefné sk.

                                                                                                körjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Mórágy, 2016.december 22.

         Bakó Józsefné

                                                                                                jegyző