1. § E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

2. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel – az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állategészségügyi szerveknél valamint a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra.

3. § E rendelet alkalmazásában

4. § (1) A község közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

5. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a hígtárgya zárt elvezetéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi és állatvédelmi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

(4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.

6. § Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

7. § (1) Nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem s vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén – függetlenül attól, hogy az intézmény illetőleg az ingatlan a 7. § értelmében melyik állattartási övezetbe tartozik – tilos haszonállatot tartani, egyéb településrészeken a vonatkozó állatvédelmi, állategészségügyi, és építésügyi szabályok betartásával tartható számú állat tartható, kizárólag ezen jogszabályok szabályainak megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés szabályaitól eltérően önkormányzati hatósági hatáskörben - a közegészségügyi, és állategészségügyi szakhatóságok nyilatkozatai alapján – közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi jogszabályok megsértése esetén - a polgármester korlátozhatja, illetve megtilthatja az állattartást, feltéve, ha ezt magasabb szintű jogszabály nem utalja más hatóság hatáskörébe.

8. § (1) A haszonállatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag-és szivárgásmentes, megfelelő lejtésû, csúszásmentes szilárd padozattal valamint olyan trágyagyűjtővel kell ellátni, amelynek aljzata, és oldalfalai vízzáró módon kerültek kialakítására. A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni.

(2) Az építésügyi hatóság az érintett közegészségügyi, és állategészségügyi hatósági szakhatósági állásfoglalásokra is tekintettel egyedi esetben elrendelheti zárt trágyatároló létesítését.

(3) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 20 kisállatnál vagy 5 nagy állatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz.

(4) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni, és külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni a folyamatos légy, és rágcsálóirtásról.

(5) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget.

(6) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.

9. § (1) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt építmények létesítésekor a rendelet 1. Számú mellékletében szereplő védőtávolság betartása kötelező.

(3) A keletkező bûzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni, az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.

(4) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.

10. § Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy a közös lakáshasználók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja.

11. § (1) Bekerítetlen ingatlanon eb csak bekerítetten, kennelben tartható. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el.

(2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2x3 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani.

(3) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 6 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni.

(4) Nyáron az eb részére ivóvízről, és megfelelő (elérhető) árnyékos helyről folyamatosan gondoskodni kell.

(5) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő átjutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.

(6) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(7) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni.

12. § Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:

13. § (1) Az állategészségügyi szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(II.28 ) FM rendelet 1. mellékletének 4. §.-ában meghatározott nagylétszámú állattartó telep kivételével ebtenyészetet kizárólag külön engedéllyel lehet üzemeltetni. A kérelemhez csatolni kell az illetékes hatósági állatorvos, az ÁNTSZ városi Intézete, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete véleményét, továbbá a közvetlen szomszédok hozzájárulását.

(2) Az engedélyt, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályainak figyelembevételével önkormányzati hatósági hatáskörben a polgármester adja ki.

14. § Hatályon kívül helyezve.

15. § (1) A módosító rendelet 2009. év október 2. napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetésérõl a helyben szokásos módon a körjegyzõ gondoskodik.