1. § A rendelet célja Diósberény Község (a továbbiakban: Község) közigazgatási területére vonatkozó kötelező érvényű magatartási szabályok megállapításával elősegíteni a Község területén a köztisztaság fenntartását, a köztisztaság helyzetének fokozatos javulását.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Község közigazgatási területére és azon belül minden magánszemélyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, valamint valamennyi ingatlan tulajdonosára, kezelőjére, használójára, birtokosára.

(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni az egyes ingatlanok használóival, a közterületek, tisztántartásával kapcsolatban.

(3) Nem terjed ki a rendelet a veszélyes hulladékokra és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz, folyékony hulladék begyűjtésével és elszállításával összefüggő tevékenységre.

3. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából:

(2) Az ingatlanokkal kapcsolatos – e rendeletben meghatározott – köztisztasági szabályok betartásáért lakó- és nem lakóépületek, valamint kereskedelmi, ipari létesítmények, telephelyek és középületek, valamint beépített övezetben fekvő üres telkek esetén – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az ingatlanhasználó a felelős.

(3) Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a (2) bekezdés szerinti felelős személye nem állapítható meg, úgy az ingatlan tulajdonosát kell kötelezettnek és felelősnek tekinteni.

4. § (1) Az ingatlan használója köteles gondoskodni:

(2) A járdaszakasz melletti nyílt árok hulladék-, hordalék-, gyom- és síkosságmentesítésére az (1) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3) Magánterületről kikerülő bármely anyag, különösen az udvaron összegyűjtött falomb, kaszálék, illetve lom közterületen a gyűjtő által nyújtott szolgáltatás meghatározott rendjétől eltérő napokon, illetve bármely napon a közterületi gyűjtőedényben vagy mellé való elhelyezése nem megengedett.

5. § Közterületen nem megengedett a községképet zavaró építmény, tárgy, anyag elhelyezése, különösen kiselejtezett gép, bontott gépjármű, építőanyag törmelék elhelyezése.

6. § Az ingatlan használó a kirakatot, kaput, cégtáblát, reklámtáblát, más – közterületről látható – ingatlantartozékot és felszerelési tárgyat a szükségesnek megfelelően, de legalább negyedévenként köteles megtisztítani, folyamatosan karbantartani.

7. § (1) Az ingatlanhasználó kötelessége az ingatlannal határos közterület, az ingatlan előtti járda, illetve járda hiányában az ingatlan melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozása, tisztántartása, hulladék- és gyommentesítése, a burkolt területek síkosság mentesítése, valamint a hó eltakarítása. Amennyiben az ingatlant két közút is határolja, úgy ezek a feladatok mindkét közút irányában kötelezőek.

(2) Az ingatlanhasználó tisztántartási kötelezettsége kiterjed a járda melletti zöldsávra, annak rendszeres kaszálására – ideértve a vízelvezető árkot is - az út széléig.

(3) Az ingatlanhasználó kötelessége az ingatlannal határos nyílt árkok és azok műtárgyainak (kapubejárók) tisztán tartása, hulladék- és gyommentesítése, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolítása, az akadálytalan vízelvezetés folyamatos biztosítása. Ezek a kötelezettségek valamennyi ingatlan, a be nem épített ingatlan használójára is kiterjednek.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti gyommentesítést úgy kell teljesíteni, hogy azt évente legalább 5 alkalommal kell végezni.

8. § Ha az Önkormányzat egyes utcák járdáinak rendszeres vagy eseti takarítását saját hatáskörében biztosítja, ez az intézkedés nem érinti az ingatlan használójának kötelezettségét.

9. § (1) Az ingatlan melletti közterületi járdát a szükségesnek megfelelően – akár naponta - le kell tisztítani. Az összesepert szemetet össze kell gyűjteni és a háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényben kell elhelyezni. Ha a járda napközben többször beszennyeződik, szemetessé válik, a tisztítást meg kell ismételni.

(2) A járdán lévő hulladékot a járdát szegélyező parksávba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe és annak műtárgyaiba valamint az úttestre seperni nem megengedett.

(3) Az ingatlan használója köteles a járdán felburjánzó gazt - a burkolat rongálása vagy környezetszennyezés nélkül - kiirtani.

(4) Az ingatlanok előtti nyílt csapadékvíz levezető árkokat feltölteni, betemetni nem megengedett. Ha felszólítás ellenére a megadott határidőig az eredeti állapotot nem állítja vissza az ingatlan használója, úgy a szükséges munkákat az ingatlan használójának terhére, költségére és felelősségére az Önkormányzat elvégeztetheti.

10. § (1) A köztisztaság megóvása érdekében közterületen hulladékot elhagyni nem megengedett.

(2) Közterületi tárgyak, úttest, járda, falak engedély nélküli feliratozása, firkálása, festékkel vagy más anyaggal történő mázolása, bekenése vagy szennyezése nem megengedett.

(3) Szennyvíznek vagy egészségre ártalmas folyadéknak a közterületre juttatása, valamint szennyvíznek csapadékcsatornába való bevezetése nem megengedett.

(4) A közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat, utcabútort, műalkotásokat, fákat vagy egyéb növényzetet beszennyezni, rongálni nem megengedett.

11. § (1) Eldugulás okozására alkalmas, valamint környezetre veszélyes anyagokat a csapadékcsatornába dobni, önteni, vagy bevezetni nem megengedett.

(2) A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni nem megengedett.

12. § A 7. §. (1) bekezdés szerinti területek kivételével a közterületek síkosság mentesítése, a keletkező hulladék gyűjtőnek történő átadása az Önkormányzat feladata és kötelezettsége az alábbiak szerint:

13. § (1) Az ónos esőtől, jégtől, vagy hótól síkossá vált utak, járdák tisztítására a Község közigazgatási területén csak környezetvédelmi szempontból veszélytelen szóróanyagot, így különösen fűrészport, homokot, faforgácsot, bazaltot vagy dolomit zúzalékot lehet használni.

(2) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált közutakon, járdákon, szükség esetén naponta többször is síkosság mentesítést kell végezni.

(3) Az ingatlan használója a járdának, valamint a járdához tartozó folyókának hótól, jégtől és lefolyást akadályozó egyéb anyagtól való megtisztításáról is köteles gondoskodni.

(4) Úttesteknél a járda úttest felőli részén kell az összegyűjtött havat úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos közlekedésre legalább 1 m széles gyalogos forgalmi sáv szabadon maradjon.

(5) A szóróanyag beszerzéséről és kijuttatásáról a tisztántartásra kötelezett gondoskodik.

14. § Állati tetemet, undort keltő anyagot, valamint olyan szerves, vagy szervetlen anyagot, mely a környezetet szennyezheti, a szomszédos terület használóinak egészségét veszélyezteti, közterületen és magánterületen elhelyezni nem megengedett.

15. § Az állati ürülék eltakarításáról a kedvtelésből tartott állat gazdája (sétáltatója, tulajdonosa), a madár ürülék eltakarításáról az ingatlan használója köteles gondoskodni.

16. § (1) Az Önkormányzat a közigazgatási területén a felügyelet nélkül hagyott, valamint a közterületen szabadon engedett, kóbor állatok befogásával kapcsolatos feladatok elvégzéséről szerződés keretében, gyepmesteri szolgálaton keresztül gondoskodik.

(2) A gyepmester a befogott állatokról nyilvántartást vezet, melyben fel kell tüntetni a befogás idejét, az állat fajtáját, színét, állapotát, az állat azonosítására szolgáló adatokat (transzponder, tetoválás, név, cím a nyakörvön). A gyepmester a befogást követően az állatot a gyepmesteri feladatokat ellátó szervezet által működtetett állatmenhelyre szállítja.

(3) Az elszállított állatokat az állattartó tulajdonos 14 napon belül a befogási, szállítási és tartási költség megfizetése ellenében kiválthatja, de ez nem érinti az állattartó esetleges egyéb felelősségét.

(4) A talált állatok állattartóinak értesítését az állatmenhely a rendelkezésére álló eszközökkel megkísérli.

(5) Amennyiben a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, akkor az állatmenhely az állat ismertté vált tulajdonosáról tájékoztatja a jegyzőt.

17. § (1) Ha a közterületen anyag, vagy egyéb áruszállítás esetén a le- és felrakodásnál és egyéb esetekben hulladék, vagy más szennyeződés keletkezik, annak haladéktalan eltakarításáról, helyreállításáról a szállítással megbízott és az, akinek a részére a szállítás, illetve a munkavégzés történt, egyetemlegesen kötelesek gondoskodni.

(2) Kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint utcai és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt, továbbá az egység közvetlen környezetében (2 m-es útsávot) az üzemeltető, illetve az árus köteles reggel 7 óráig és nyitvatartási ideje alatt, valamint közvetlenül zárás után feltakarítani, megtisztítani és tisztán tartani.

18. § (1) Az Önkormányzat által a közterületen engedélyezett alkalmi rendezvényeken, vásárokon résztvevő kereskedelmi egységek üzemeltetői kötelesek a rendezvény, vásár ideje alatt és utána a keletkezett hulladék elszállításáról és a közterületet megtisztításáról gondoskodni. Mindezek teljesítéséért a rendezvény szervezője a kereskedelmi egység üzemeltetőjével egyetemlegesen felel.

(2) A kereskedelmi és vendéglátó helyekre megfelelő számú gyűjtőedény kihelyezése az üzemeltető feladata. E területeknek a hó- és síkosság mentesítéséért is az üzemeltető felelős.

19. § (1) Építési, bontási vagy felújítási munkálatokkal érintett ingatlan tisztántartásáért, valamint a munkálatok során keletkező háztartási és nem veszélyes hulladék gyűjtő részére történő átadásáért, valamint ezen alcímben meghatározott kötelezettségek betartásáért a munkát végző kivitelező és a tulajdonos egyetemlegesen felelnek.

(2) Az építést, bontást, tatarozást végző a munkaterületet köteles tisztántartani és a munkálatok során beszennyezett területek tisztaságát folyamatosan biztosítani.

(3) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál, valamint az úttest felbontásánál a keletkezett por és szenny elterjedését meg kell akadályozni, a porképző anyagokat vízzel locsolni kell.

(4) Az úttesten, járdákon az építőanyagot úgy kell tárolni, hogy az ne szennyezze a közterületet. Az építőanyagnak a közterületen történő tárolásánál a közterület használatra vonatkozó rendelet előírásait is be kell tartani.

(5) A közterület-használati hozzájárulás, illetve a közút nem közlekedés célú igénybevétele esetén a használó köteles az igénybevett területet és az igénybevétel által beszennyezett környéket folyamatosan tisztántartani és a használatot követően a terület eredeti állapotát visszaállítani.

20. § (1) Építtető az építési és bontási hulladékot engedéllyel rendelkező gyűjtőnek köteles átadni.

(2) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, így különösen hulladékot, törmeléket, iszapot, papírt, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szennyvíz és csapadékvíz csatornába szórni, önteni vagy bevezetni nem megengedett.

(3) Minden közműépítéssel kapcsolatos közterület-felbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet úgy kell elvégezni, hogy az annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa és a közlekedést ne akadályozza.

(4) A földmunkák végzésénél a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy szálló por és egyéb szennyeződés ne képződjék. A termő talajréteget külön kell deponálni, majd a munka végeztével gondoskodni kell a termőréteg fedőrétegkénti terítéséről.

(5) A műemléki jelentőségű vagy helyi védelem alatt álló terület közterületein bontási törmeléket tárolni csak zárt edényben, konténerben szabad.

(6) Építés, bontás vagy felújítás miatt üresen álló ingatlan tisztántartása, a föld- és építőipari munkák során kitermelt talaj és bontási törmelék gyűjtőnek történő átadása a kivitelező kötelezettsége.

21. § (1) A hirdetési tevékenységet végzők feladataikat kötelesek úgy végezni, hogy az ne járjon a közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak szennyezésével, rongálódásával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szennyeződés, rongálódás esetén a tevékenységet végző köteles gondoskodni az eredeti állapot helyreállításáról.

22. § (1) Ha a jármű üzemeltetése és karbantartása során a közút, közterület beszennyeződik, a jármű üzemben tartója köteles a szennyeződés eltávolításáról azonnal gondoskodni és a terület eredeti állapotát helyreállítani.

(2) A gépjármű közterületen történő mosása során a gépjármű használója környezetkárosító tisztító anyagot nem használhat.

23. § (1) Bűzös anyagokat csak légmentesen zárható tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(2) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak zárt járművön, vagy rögzített ponyvával letakarva szabad szállítani.

(3) Ha a közterületen szállított anyag a közterületet beszennyezi, a szennyeződést előidéző köteles azonnal az eltávolításáról és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(4) Aki bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során a közterületet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén eltakarítani, megszüntetni és a közterület eredeti állapotát visszaállítani. Amennyiben a szállító ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy azt az köteles elvégezni, aki részére a szállítás történt.

(5) Közterületen szilárd és folyékony hulladék csak az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, a környezet lehető legnagyobb kíméletével és úgy szállítható, hogy a szállítmányból kihullás, kiporzás, csepegés, elszóródás ne keletkezzen.

24. § A lakás, lakás céljára szolgáló helyiség és az ahhoz tartozó mellékhelyiségek tisztántartásáról, a hulladék eltávolításáról és a lakásban esetleg előforduló rovarok irtásáról – a lakás használója köteles gondoskodni.

25. § (1) A Község közterületein szemetelni vagy a közterületet más módon beszennyezni, oda engedély nélkül szemetet, építési és egyéb törmeléket, kerti nyesedéket, elhasznált tárgyat, egyéb hulladékot és szennyező anyagot – az adott körzetre vonatkozó hulladékszállítás, vagy a lomtalanítás napjának kivételével – lerakni, elhelyezni, elszórni, eldobni nem megengedett.

(2) Fagyveszélyes időszakban a csúszásveszély kialakulása miatt semmilyen lefagyást eredményező folyadék, vagy az autómosásból származó és a felmosóvíz közterületre nem juttatható.

(3) Hulladékot elhagyni, a gyűjtés szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni és kezelni nem megengedett.

(4) Közterületi gyűjtőedényt megrongálni, vagy bele nem való hulladékot beletenni nem megengedett.

(5) A közforgalom céljára szolgáló területek berendezéseit, növényzetét, közforgalmú területek burkolatát, forgalomszabályozó jelzéseket, táblákat, beszennyezni, megrongálni nem megengedett.

26. § (1) Aki a közterületen - engedély nélkül - hulladékot rak le, köteles azt saját költségén eltávolítani és a területben keletkezett károkat helyreállítani. Ha a kötelezett ennek a felszólításban meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, az elszállításról – a kötelezett költségére és felelősségére – az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt károk megtérítése nem érinti a külön jogszabály szerinti hulladékgazdálkodási bírság fizetési kötelezettséget.

27. § (1) A gazdálkodó szervezetek a keletkezett hulladékuk elhelyezésére a közterületi gyűjtőedényeket nem vehetik igénybe.

(2) A gyűjtést végző közszolgáltató dolgozói kötelesek gondoskodni a gyűjtés során a közterületre szóródó hulladék és egyéb szennyező anyag eltávolításáról.

(3) Amennyiben a Község közterületén a nem szabályszerűen elhelyezett hulladék tulajdonosa egyértelműen beazonosítható és felszólításra a megadott határidőre a hulladékot nem szállítja el, úgy a hulladékot a tulajdonos költségére - az ártalmatlanítási díj felszámítása mellett – az Önkormányzat elszállíttatja.

28. § (1) Az ivóvizet szolgáló közkifolyók, környezetét az üzemeltetőnek különös gonddal kell tisztántartani és megvédeni az esetleges szennyeződésektől.

(2) Olyan szennyező forrást, amely az ivóvizet szolgáló kút vizét közvetlenül vagy a talajon keresztül szennyezheti, a közegészségügyi, vízügyi és építésügyi hatósági előírásokban meghatározott távolságon (védőtávolságon, védőterületen) belül nem szabad létesíteni és fenntartani.

(3) Az ivásra alkalmatlan, szennyezett vagy fertőzött vizet szolgáltató közhasználatú kutat a vízügyi hatóságoknak- a közegészségügyi felügyelő kezdeményezése alapján – „nem ivóvíz” szövegű felirattal és nemzetközi jelzésű ábrával kell megjelölni.

29. § (1) A rendeletben előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása, vagy a meghatározott tilalmak megszegése – amennyiben ezen magatartás nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek – miatti közigazgatási szabályszegés esetén a hatósági eljárás lefolytatására és közigazgatási szankció kiszabására - átruházott hatáskörben - a Jegyző jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárás során természetes személy esetén 50.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírság és 200.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 500.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírság és 2.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

(3) A közigazgatási szankció kiszabásával kapcsolatos eljárásokra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárás bejelentés vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul.

(5) A helyszíni bírság kiszabására a Regölyi Közös Önkormányzati Hivatal munkatársa jogosult.

(6) A kiszabott közigazgatási bírságot átutalási postautalványon vagy banki utalással az Önkormányzat 70600119-11124807 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül.

(7) A közigazgatási szankció alkalmazása nem mentesít a helyreállítási kötelezettség, a szabálysértési vagy más - jogszabályban előírt – szankciók viselése alól.

30. § Hatályát veszti a település köztisztaságáról és állattartásáról szóló 7/2008. (V. 5.) önkormányzati rendelet.

31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.