Miszla Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdés a) pontjában, 33. §-ában, 37. § (1) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, 42. § 2. pontjában, 44. §-ában, 45. §-ában, 48. § (2)-(4) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 50. §-ában, 51. § (2) bekezdésében, 52. § (1) bekezdés n) pontjában, 53. § (1) és (3) bekezdésében, 57. § (1) és (2) bekezdésében, 59. § (2) bekezdésében, 68. § (2) és (3) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, és 84. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

(1) Miszla község.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Miszla Község Önkormányzata.

(3) Miszla Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) székhelye: 7065 Miszla, Fő u. 63.

(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Miszla község közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat jogi személy.

(6) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei - eltérő rendelkezés hiányában - Miszla Község Képviselő-testületét (a továbbiakban: Képviselő-testület) illetik meg.

(7) A közös hivatal megnevezése: Gyönki Közös Önkormányzati Hivatal. (8) A Gyönki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal) székhelye: 7064 Gyönk, Ady E. út 562.

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét önálló rendelet szabályozza.

II. FEJEZET

Az Önkormányzat feladat- és hatásköre

3. §

(1) Az önkormányzati feladat- és hatásköröket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10-17. §-a szabályozza.

(2) Az Önkormányzat - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra - anyagi lehetőségeitől függően éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit az Mötv. 41. § (4) és (5) bekezdésében meghatározottak szerint ruházhatja át.

(4) Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet.

(5) Az átruházott hatáskörben eljáró a hozott döntésekről a Képviselő-testület soron következő ülésén köteles beszámolni.

(6) A Képviselő-testület hatásköréből az Mötv. 42. §-ában foglalt hatáskörök nem ruházhatók át.

(7) A Képviselő-testület - feladatainak eredményes megoldása céljából, a kölcsönös érdekek alapján - együttműködik a megyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és a települési civil szervezetekkel.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

4. §

(1) A Képviselő-testület tagjainak számát és névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(3) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(4) Az ülések típusai:

a) alakuló ülés,

b) rendes ülés,

c) rendkívüli ülés,

d) ünnepi ülés.

(5) A Képviselő-testület üléseit rendszerint a Községháza (7065 Miszla, Fő u. 63.) üléstermében tartja.

1. A Képviselő-testület alakuló ülése

5. §

(1) A Képviselő-testület alakuló ülését az Mötv-ben megállapított határidőn belül és módon tartja meg.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,

b) a helyi önkormányzati képviselők eskütétele,

c) a polgármester eskütétele.

d) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,

e) az alpolgármester megválasztása,

f) az alpolgármester eskütétele,

g) az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása.

2. A Képviselő-testület rendes ülése

6. §

(1) A Képviselő-testület – július és augusztus hónapok kivételével – általában a hónap utolsó szerdai napján rendes ülést tart.

(2) A tárgysorozat megjelölésével a polgármester kivételesen ülésszakot is elrendelhet. Az ülésszak várható időtartamát a meghívón fel kell tüntetni.

3. A Képviselő-testület rendkívüli ülése

7. §

(1) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a Képviselő-testület szükség szerinti időpontban rendkívüli ülést tart.

(2) A polgármester köteles 15 napon belül a rendkívüli ülést összehívni, ha:

a) azt jogszabály kötelezővé teszi,

b) a Képviselő-testület erről határozatot hoz,

c) azt halaszhatatlan ügy vagy egyéb objektív feltétel indokolttá teszi, továbbá

d) az Mötv. 44 §-ában írt esetekben.

(3) A rendkívüli ülésre csak olyan napirendi pont vehető fel, mely annak összehívását indokolja. Más témát csak minősített többséggel lehet napirendre tűzni.

(4) A rendkívüli ülést a polgármester az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított legkésőbb 5 napon belül, legfeljebb a kezdeményezést követő 10. napra hívja össze.

(5) A rendkívüli ülés személyesen, telefonon, faxon vagy elektronikus úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, a napirend megjelölésével.

(6) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt, kivéve a sürgősségi indítványban előterjesztetteket.

(7) A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy interpellációk, kérdések és egyebek napirendi pont nem szerepelhet a napirendi javaslatban.

4. A Képviselő-testület ünnepi ülése

8. §

(1) A Képviselő-testület ünnepek, évfordulók, jubileumok, egyéb megemlékezések, továbbá kitüntetések, díjak átadása alkalmából ünnepi ülést tarthat.

(2) Az ünnepi ülésen csak az ünnep jellegének megfelelő napirend szerepelhet.

5. A munkaterv

9. §

(1) A működés szabályozottsága, a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a Képviselő-testület a polgármester előterjesztésére - tárgyév január 1-étől december 31-ig szóló - éves munkatervet határoz meg, mely a Képviselő-testület működésének alapja.

(2) A Képviselő-testület éves munkatervét minden év december 31-ig, de legkésőbb a következő év első ülésén kell előterjeszteni.

(3) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a tervezett főbb napirendi javaslatokat havi bontásban,

b) a napirendek előterjesztőjének (felelősének) nevét, beosztását,

c) annak a napirendnek a megjelölését, amelyet valamely bizottság nyújt be, valamint amelyhez előzetes bizottsági állásfoglalás szükséges,

d) napirendhez meghívandók felsorolását, amennyiben az eltér az e rendeletben meghatározott állandó meghívottak körétől,

e) azon napirend megjelölését, amely lakossági fórum bevonását indokolja,

f) külön a közmeghallgatás időpontját.

(5) A munkaterv tervezetének összeállítása során a jegyző javaslatot kér:

a) a Képviselő-testület tagjaitól,

b) a Közös Hivatal osztályvezetőitől.

(6) A polgármester a javaslatokról akkor is tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a tervezetbe nem vette fel.

(7) A munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

6. A Képviselő-testület összehívása

10. §

(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív, vagy szubjektív indok miatt az érintett személyek a jogaikat vagy kötelességeiket 30 napon túl – az Önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából – szükséges időpontban gyakorolni nem tudják.

(4) A Képviselő-testület ülését a Tolna Megyei Kormányhivatal hívja össze, ha az Mötv. 44. §-a szerint tett indítványának a polgármester 15 napon belül nem tesz eleget.

7. A Képviselő-testület meghívója

11. §

(1) A Képviselő-testületet írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A Képviselő-testület meghívóját és annak mellékleteit – a rendkívüli és ünnepi ülés kivételével – úgy kell megküldeni, hogy azt a helyi önkormányzati képviselők legalább az ülés előtt 8 nappal megkapják. E határidőbe a kézbesítés napja nem számít bele.

(3) A meghívók kézbesítésének megtörténtét vagy elmaradását az időpont vagy az elmaradás okának megjelölésével dokumentálni kell.

(4) A Képviselő-testület meghívójának tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és kezdési időpontját,

b) ülésszak esetén annak várható időtartamát,

c) az ülés típusát (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi, folytatólagos),

d) az egyes napirendi pontokra szóló javaslatokat és azok előterjesztőit,

e) az egyes napirendi pontok zárt ülés keretében történő tárgyalását, vagy az arra szóló javaslatot.

(5) A meghívó mellékletei a napirendi pontok tárgyalásához készített anyagok, így különösen a benyújtott írásbeli tájékoztatók, beszámolók, előterjesztések, az indítványok és a határozati javaslatok.

(6) A zárt ülés anyaga kizárólag a zárt ülésen részt venni jogosultak számára küldhető meg.

(7) A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 48 órával ko-rábban, az összehívás okának megjelölésével küldi meg.

(8) Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja. Ekkor a polgármester a szóbeli összehívás indokának, az ülés helyének, kezdési időpontjának és napirendjének megjelölésével távbeszélő vagy személyes találkozás útján hívja meg az érintetteket. Az ülésről készül jegyzőkönyvben a szóban történő meghívás tényét, módját és indokát rögzíteni kell.

(9) Az ülés összehívásával egyidőben a Közös Hivatal Miszlai Kirendeltségén kifüggesztett hirdetmény útján közzé kell tenni: a testületi ülés időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a nyilvános ülésen tárgyalandó napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagok a Közös Hivatalban és annak Miszlai Kirendeltségén megtekinthetők.

8. A meghívottak

12. §

(1) A Képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal – az ülésre meg kell hívni:

a) a jegyzőt és az aljegyzőt,

b) a Közös Hivatal osztályvezetőit

c) a tevékenységi körébe tartozó ügy tárgyalásához:

ca) az Együtt Miszláért Egyesület képviselőjét,

cb) a Miszla-Art Baráti Társaság képviselőjét és

cc) a Miszlai Polgárőr Egyesület képviselőjét.

(2) Az ülések további meghívottai:

a) a napirendi pont előterjesztője, előadója,

b) a napirendi pont szerint érintett kérelmező,

c) a napirendben érintett gazdasági társaság, költségvetési szerv, civil szervezet képviselője,

d) személyi ügy tárgyalása esetén az érintett személy,

e) az előkészítésben közreműködő szakértő,

f) az előterjesztő által javasolt személy vagy szervezet,

g) a Tolna Megyei Kormányhivatal vezetője,

h) akinek meghívását jogszabály kötelezővé teszi.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt meghívottak - külön kérésre - a nyilvános ülés napirendjéhez tartozó anyagokat kézhez kapják.

(4) A (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt meghívottak az őket érintő napirendi pontoknál tanácskozási joggal vesznek részt a napirendi pont tárgyalásában.

9. Az ülések nyilvánossága

13. §

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A nyilvános ülésen megjelent hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - a számukra kijelölt helyet foglalhatják el, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni kötelesek.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.

(4) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

10. Határozatképesség

14. §

(1) A polgármester az ülés megnyitása előtt - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A Képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg. Ha a Képviselő-testület határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.

(2) Az ülésteremben tartózkodó helyi önkormányzati képviselőt (a továbbiakban: képviselő) a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Az ülésről jelenléti ívet kell vezetni, melyet a jelenlevő képviselők és meghívottak aláírnak. A jelenléti íven a hiányzó képviselő neve mellett fel kell tüntetni távollétének okát, annak igazolt, vagy igazolatlan voltát.

(4) A képviselő köteles előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testületi ülésen nem vesz részt. Az előzetes bejelentés esetén távolmaradását igazoltnak kell tekinteni.

(5) A Képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a polgármesternek.

(6) Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(7) Amennyiben a Képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

(8) Ha a képviselő-testület egy nap alatt nem fejezte be érdemi munkáját az elfogadott napirendi pontok tárgyalása tekintetében, úgy a polgármester köteles az ülés berekesztése előtt legfeljebb 8 napon belüli időpontra szóban ismételten összehívni a képviselő-testületet a meg nem tárgyalt napirendekre vonatkozóan (folytatólagos ülés).

11. A Képviselő-testület napirendje

15. §

(1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester a napirend - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztandó anyagok napirendre vételére szóló javaslatával.

(2) A képviselők, valamint a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vevők a napirend megszavazásáig a polgármesternél kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, újabb napirendi pont felvételét, a javasolt sorrend megváltoztatását. A kérdésben - a jegyző törvényességi véleményével – a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) Közvetlenül az ülés megkezdése előtt vagy az ülésen anyagot kiosztani csak a polgármester engedélyével, valamint a jegyző törvényességi véleményével lehet.

(4) Nem kerülhet a közvetlenül az ülés megkezdése előtt vagy az ülésen kiosztásra:

a) intézmény, gazdasági társaság alapítása, átszervezése, megszüntetése, alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály elfogadása, módosítása,

b) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés,

c) önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról, vagyon elidegenítéséről szóló javaslat,

d) rendeletalkotás,

e) a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt kinevezésre, választásra, megbízásra, visszahívásra vonatkozó előterjesztés,

f) összeférhetetlenséggel, méltatlansággal, fegyelmi eljárással kapcsolatos előterjesztés.

(5) A tárgyalandó napirendet a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határozza meg.

12. A sürgősségi indítvány

16. §

(1) Sürgősségi indítványt akkor lehet tenni, ha a sürgősséggel megtárgyalni kért kérdés jogszabályban előírt vagy Képviselő-testület által megállapított határidő, kötelezettség elmulasztása, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be.

(2) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének az indítványozó általi rövid indokolásával – legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig terjeszthető elő.

(3) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának - ha törvény nem zárja ki - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(4) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet kizárólag akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget törvény írja elő, és a törvényi határidő másként nem tartható.

(5) Sürgősséggel való tárgyalásra a jegyző törvényességi véleményével kerülhet sor. (6) A sürgősséggel történő tárgyalásról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

13. A Képviselő-testület elé kerülő anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok

17. §

(1) A Képviselő-testület elé kerülhetnek:

a) tájékoztató,

b) beszámoló,

c) előterjesztés,

d) indítvány,

e) interpelláció, kérdés.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti anyagokat - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés meghívójának összeállításáról. A benyújtáskor figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányadó 11. § (2) bekezdés szerinti időpontra.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti anyagok és sürgősségi indítvány szóban is benyújtható.

(4) Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti anyagok szóban kizárólag akkor nyújthatók be, ha az jogszabályban előírt vagy Képviselő-testület által megállapított határidő, kötelezettség elmulasztása, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be.

(5) A szóbeli anyagot legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásakor lehet benyújtani, melyet a benyújtáskor meg is kell indokolni.

(6) A határozati javaslatot szóbeli benyújtás esetén is írásban kell a Képviselő-testület rendelkezésére bocsátani.

(7) A benyújtott anyagokat a tárgykör szerint érintett állandó bizottság véleményezi.

(8) Ha az anyag vagy a hozzá kapcsolódó módosító, kiegészítő javaslat a költségvetés kiadásának növekedését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(9) A nem önkormányzat szerv, szervezet kezdeményezése alapján készített képviselő-testületi anyagot a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A kezdeményezésről a Képviselő-testületet annak elutasítása esetén is tájékoztatni kell.

(10) A zárt ülés napirendjén szereplő anyagon a "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.

(11) Az anyaghoz csatolni kel az annak szerves részét képező, a téma átfogó értékelését segítő mellékleteket (statisztikai táblák, korábbi határozatok szövege, stb.).

14. Tájékoztató

18. §

(1) A tájékoztató olyan információ, adat, tény, megállapítás Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, alátámasztják, továbbá amelyek valamely, a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá - különösen:

a) a jogszabályok ismertetését,

b) a Képviselő-testület és szervei működésével összefüggő adatokat, információkat,

c) az Önkormányzat költségvetési szerve és gazdasági társasága, önkormányzati feladatot ellátó egyéb szerv vagy szervezet működésével összefüggő adatokat, információkat,

d) a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.

(3) Tájékoztató benyújtására a 20. § (2) bekezdésben megjelöltek jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

15. Beszámoló

19. §

(1) Beszámoló:

a) önkormányzati feladat- és hatáskör gyakorlásáról,

b) a Képviselő-testület határozatának végrehajtásáról,

c) az interpelláció kivizsgálásáról,

d) a Képviselő-testület és szervei tevékenységéről,

e) az Önkormányzat költségvetési szervének és gazdasági társaságának, önkormányzati feladatot ellátó, valamint jogszabály által beszámolásra kötelezett egyéb szerv, vagy szervezet tevékenységéről készíthető.

(2) A beszámolók benyújtására a Képviselő-testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek:

a) a polgármester,

b) a bizottsági elnökök,

c) a jegyző, továbbá

d) a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek.

(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek, szervezetek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

16. Előterjesztés

20. §

(1) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.

(2) Előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző és a Közös Hivatal osztályvezetői, valamint a Képviselő-testület által erre felkért személyek jogosultak.

(3) Rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés benyújtására a 42. § (9) bekezdés a) pontjában írtak jogosultak.

(4) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztés két részből áll:

a) első rész tartalmi elemei:

aa) az előterjesztés címének, tárgyának pontos meghatározása, az előadó és az előterjesztő megjelölése,

ab) az előzmények, így különösen annak áttekintése, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született, és azt milyen eredménnyel hajtották végre,

ac) a meghozandó döntés indokainak, szükségességének, az esetleges alternatív döntések, azok - elsősorban pénzügyi, gazdasági - hatásainak, következményeinek, valamit a döntéshozatal elmaradása hatásainak, következményeinek gazdasági számításokkal alátámasztott bemutatása,

ad) a meghozandó döntéssel és az esetleges alternatív döntésekkel kapcsolatos érvek, ellenérvek felsorakoztatása,

ae) a vonatkozó jogszabályok megjelölése,

af) az előterjesztéshez kapcsolódó, a feladatok, a megvalósításhoz szükséges feltételek és a végrehajtás során elérhető eredmények konkrét megjelölése,

ag) az önkormányzati hatósági ügyekben készített előterjesztés esetén a döntési javaslat tömör kivonata,

ah) a minősített adatnak minősülő részek megjelölése,

ai) mindazon körülmények, összefüggések, tények, adatok, információk bemutatása, amelyek lehetővé teszik az értékelést, elősegítik, alátámasztják és indokolják a döntést,

aj) az előkészítésben résztvevők megnevezése,

ak) az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak ismertetése, a különböző szervekkel vagy személyekkel történt egyeztetés, az ennek során felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek bemutatása,

al) nagyobb terjedelmű előterjesztéshez összefoglaló készítése,

b) második rész tartalmi elemei:

ba) egyértelműen, szakszerűen, megfogalmazott és végrehajtható határozati javaslat (az esetleges alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével),

bb) indítvány az ügyben korábban hozott határozat(ok) visszavonására, módosítására, vagy hatályban tartására,

bc) a végrehajtásért felelős(ök) megnevezése,

bd) a végrehajtási határidő, részhatáridő megjelölését (meghatározott időpont / azonnal / folyamatos).

17. Indítvány

21. §

(1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásának előkészítésére vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Az indítvány az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére vonatkozhat.

(3) Indítványt bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző az Önkormányzat költségvetési szervének, gazdasági társaságának, önkormányzati feladatot ellátó egyéb szerv vagy szervezet vezetője, valamint – népi kezdeményezésként – a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár terjeszthet a Képviselő-testület elé.

(4) Az indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat.

(5) Az indítvány felett a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a Képviselő-testület az ügyet a polgármesternek, a jegyzőnek, az illetékes bizottságnak, az önkormányzat költségvetési szerve, gazdasági társaság, az önkormányzati feladatot ellátó egyéb szerv vagy szervezet vezetőjének adja ki a képviselő-testületi döntés előkészítése céljából.

18. Kérdés

22. §

(1) Kérdés: az önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, elő¬ké-szí¬tési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A Képviselő-testület tagja a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz, továbbá az Önkormányzat költségvetési szervének, gazdasági társaságának vezetőjéhez önkormányzati feladat- és hatáskörükhöz tartozó ügyben intézhet kérdést, amelyre az adott ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület tagja legalább 15 nappal az ülést megelőzően írásban nyújtja be kérdését, úgy arra a következő ülésen szóban - külön kérésre írásban – érdemi választ kell adni.

(4) A kérdés címzettje a válasz megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor.

19. Interpelláció

23. §

(1) Interpellációnak minősül az olyan felszólalás, amelyet a Képviselő-testület tagja a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, a jegyzőhöz továbbá az Önkormányzat költségvetési szervének, gazdasági társaságának vezetőjéhez (továbbiakban együtt: interpellált) intéz önkormányzati feladatkörükhöz tartozó bármely ügyben, s amelyben a képviselő önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) Az interpellációt írásban, az ülést megelőzően legalább 3 nappal vagy az interpellációk napirend tárgyalásakor szóban kell benyújtani.

(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.

(4) Írásban előterjesztett interpelláció esetén az interpelláció az ülésen szóban kiegészíthető.

24. §

(1) Az interpellált a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.

(2) Amennyiben az interpellációt az ülést megelőző 15 napon belül nyújtják be, úgy az interpelláltnak csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

25. §

(1) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület következő ülésén napirendre kell tűzni.

(2) A válasz után - írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ezt követően az interpelláltat viszontválasz-adási jog illeti meg.

(3) Az interpelláló a szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen nyilatkozik. Ezt követően a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(4) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor az interpellációt a polgármesternek, az illetékes bizottságnak vagy a jegyzőnek adja kivizsgálásra.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpellálót is be kell vonni.

(6) A kivizsgálással ideiglenes bizottság is megbízható, továbbá a vizsgálatba külső szakértő is bevonható.

(7) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést a megbízott terjeszti a Képviselő-testület elé, melyről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

26. §

(1) Ugyanabban a témában évente egy alkalommal nyújtható be interpelláció.

(2) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

(3) Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

20. A Képviselő-testület vezetése, tanácskozási rendje

27. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Helyettesítésével kapcsolatban a 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A helyettes jogai és kötelezettségei az ülés vezetése körében azonosak a polgármesterével.

(3) A Képviselő-testület ülésén a képviselő köteles:

a) képviselői megbízatásához és az abba helyezett közbizalomhoz méltó magatartást tanúsítani,

b) óvni a Képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét,

c) tartózkodni az oda nem illő, sértő kijelentésektől, magatartástól.

(4) Az egyes napirendi pont feletti tanácskozás a napirendi pont ismertetéséből, a napirendi ponthoz tett kiegészítésből, a napirendi pont feletti vitából és a döntésből áll.

(5) Az ülés megszakad, ha a levezető elnök az üléstermet elhagyja és az elnöki feladatokat ezt megelőzően nem adja át a 10. § (2) bekezdésében meghatározott helyettesítésre jogosult személynek, vagy nem rendel el szünetet.

28. §

(1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladatai különösen:

a) az ülés megnyitása, bezárása,

b) annak megállapítása, hogy a képviselő-testület ülését szabályszerűen hívták-e össze,

c) a távollevő képviselők számbavétele, a távollét bejelentett indokának közlése,

d) a Képviselő-testület határozatképességének megállapítása és folyamatos figyelemmel kísérése,

e) az ülés napirendjének előterjesztése,

f) a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti felszólalás engedélyezése,

g) zárt ülés bejelentése,

h) napirendenként:

ha) a vita megnyitása, levezetése, összefoglalása, lezárása,

hb) az elhangzott indítványok, ügyrendi javaslatok és határozati javaslatok döntésre alkalmas módon való összegzése,

hc) az indítványok, ügyrendi javaslatok, határozati javaslatok szavazásra bocsátása,

hd) a szavazás eredményének pontos és számszerű megállapítása, he) a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése, i) a tanácskozás rendjét fenntartása.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a polgármester az alábbi intézkedésekre jogosult:

a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirendi ponttal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,

b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,

c) megvonhatja a szót attól a nem képviselő hozzászólótól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,

d) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasítja a rendzavarót,

e) ismételt rendzavarás esetén a nem képviselő résztvevőt a teremből kiutasíthatja.

(3) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. A kérdésben a Képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Ha az ülés félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

29. §

(1) A polgármester minden napirendi pontról, azok előterjesztésének sorrendjében - kivéve a tájékoztatót, kérdést, indítványt és az interpellációt - külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó, aki szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.

(3) A szóbeli kiegészítésnek az írásbeli előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

(4) Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyban érintett bizottság(ok) elnöke(i) ismerteti(k) a bizottság(ok)véleményét. Ezt követően az előterjesztőhöz, az előadóhoz és a tárgyban érintett bizottsági elnök(ök)höz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolni kell. A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is.

30. §

(1) A napirendi pont vitájánál elsőként – jelentkezésük sorrendjében – a képviselők, majd a tanácskozási joggal részt vevők hozzászólásra kérhetnek szót.

(2) Vita közben, a korábban felszólalt képviselő viszontválasz céljából szót kérhet.

(3) Az ülésen megjelent állampolgároknak és a 12. § (2) bekezdés f)-h) pontjában felsorolt személyeknek a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester hozzászólási lehetőséget biztosíthat a Képviselő-testület hozzájárulásával.

(4) Bármikor szót kérhet:

a) az előterjesztő, előadó,

b) bármelyik képviselő ügyrendi kérdésben,

c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(5) Ügyrendinek minősül a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(6) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) A vita során a képviselők az (1) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, kiegészítő javaslatokat tehetnek.

(8) A módosító és kiegészítő javaslatokat a polgármester kérésére írásban kell megfogalmazni, ebben az esetben a javaslattevő szünetet kérhet.

(9) Az előterjesztő a javaslatot, valamint a javaslattevő a módosító, kiegészítő javaslatát – saját indítvánnyal, vagy a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy visszavonhatja.

(10) Módosító, kiegészítő javaslatot csak a vita lezárásáig lehet benyújtani.

(11) Ha szükséges, a módosító, kiegészítő javaslat írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirendi pont tárgyalását felfüggesztheti, vagy határozott időtartamú szünetet rendelhet el.

(12) A polgármester a saját vagy bármely képviselő kezdeményezésére maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.

(13) Ülésszak-szünet nem rendelhető el.

31. §

(1) A polgármester visszaadja a szót az előterjesztőnek, és lezárja a vitát, ha megállapította, hogy felszólalásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárását követően hozzászólásnak vagy észrevételnek nincs helye. Ezt követően kerülhet sor a végszavazásra. Ügyrendi javaslatra, minősített többséggel hozott döntéssel azonban a már lezárt vita ismét folytatható.

(2) A vita lezárását bármely képviselő ügyrendi javaslatában indítványozhatja, erről a Képviselő-testület külön vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz.

(3) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4) Összetett jogi kérdés felmerülésekor a jegyző kérésére a polgármester szünetet rendelhet el.

(5) A végszavazás előtt bármely képviselő legfeljebb 15 perc szünet elrendelését kérheti, melyet a polgármester köteles megadni.

(6) A szavazás lezárását követően a szavazással lezárt napirendi ponthoz újabb hozzászólásnak nincs helye.

32. §

(1) A végszavazás megkezdése előtt bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet a téma napirendről való levételére, melyről a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz.

(2) Bármelyik képviselő javaslatára a Képviselő-testület a napirendi pont tárgyalása során hozandó döntést legfeljebb a soron következő ülésig elnapolhatja. A Képviselő-testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül egyszerű többséggel határoz.

21. A döntéshozatal

33. §

(1) A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

(4) Titkos szavazást kell elrendelni az Mötv. 74. § (1) bekezdésében és 76. § d) pontjában meghatározott esetekben.

(5) Titkos szavazás rendelhető el a 13. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(6) A Képviselő-testület bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el, melyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(7) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő. (8) Szavazás közben a szavazást indokolni tilos.

34. §

A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat a jegyző közreműködésével megszámlálja.

35. §

(1) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(2) A szavazás eredményét a jegyző összesíti, s ennek dokumentumait a polgármesternek átadja.

(3) A név szerinti szavazás eredményét a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni, a képviselőknek a jegyző és a polgármester által hitelesített névsorát szavazatuk feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

36. §

(1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(2) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátására a Képviselő-testület a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(4) A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.

(5) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) A titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás kezdetének és végének időpontját,

c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás eredményét,

f) a jegyzőkönyvvezető nevét,

g) a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

37. §

(1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot.

(3) A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az:

a) mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal,

b) a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyert.

(4) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(5) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a Képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti, illetve a Képviselő-testület által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket is tartalmazó javaslat egészéről.

(6) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

38. §

(1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (minősített többség) az Mötv. 50. §-ában, 68. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 85. § (10) bekezdésében és 103. § (1) bekezdésében foglalt, valamint az alábbi ügyekről történő döntéshez:

a) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba történő belépés, gazdasági társaság üzletrészének átruházása, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezése, megszüntetése,

b) kitüntetés, kitüntető cím adományozása,

c) helyi népszavazás kiírása - ha az nem kötelező,

d) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,

e) titkos szavazás elrendelése,

f) korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképtelen vagyontárgy forgalomképessé nyilvánítása,

g) közfeladat önkéntes vállalása, vállalásának megszüntetése,

h) a hatályos jogszabályokban, valamint e rendeletben meghatározott más esetekben.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottnál kevesebb számú „igen” szavazat a javaslat elutasítását jelenti.

(4) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell.

(5) Azt a jelöltet, változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget.

(6) Amennyiben egyik jelölt, változat sem kapta meg a szükséges többségű igen szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos igen szavazatot elért jelöltek, változatok között.

(7) Ha a szavazási fordulóban csak kettő jelölt vagy változat szerepel, azokról csak egyszer lehet szavazni.

(8) Ha a (6)-(7) bekezdésben foglaltak alapján az utolsó fordulóban egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többségi igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét, a határozati javaslatok elutasítását.

39. §

(1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(2) Érvényes szavazás után egy ülésen belül - ideértve a folytatólagos ülést is - abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja.

(3) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel az ismételt szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(4) A polgármester köteles ismételt szavazást elrendelni akkor, ha a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban aggály merül fel. Ilyen esetben ismételt szavazás egy alkalommal rendelhető el.

(5) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(6) A képviselő-testületi döntés újratárgyalását legalább 3 képviselő indítványára napirendre kell tűzni.

22. A személyes érintettség

40. §

(1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akivel szemben az Mötv. 49. §-ában rögzített feltétel fennáll.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy a közeli hozzátartozója akár közvetlenül személy szerint, akár tisztségviselőként, vezetőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján:

a) képviselő-testületi döntés kedvezményezettje,

b) érdekelt:

ba) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében,

bb) az Önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy anélkül történő megbízás megszerzésé-ben,

bc) a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.

(3) A Képviselő-testület tagja az Mötv. szerinti személyes érintettségét a polgármesternek, a polgár-mester az alpolgármesternek, az alpolgármester távollétében az ülésen jelen lévő legidősebb képviselőnek a napirend pont tárgyalása előtt bejelenti.

(4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Ügyrendi Bizottságnak az általa lefolytatott ügyrendi vizsgálat eredménye alapján tett javaslatára a mulasztó tárgyhavi illetménye, tiszteletdíja legfeljebb 12 havi időtartamra:

a) maximum 50 %-kal csökkenthető,

b) megvonható ismételt mulasztás esetén.

23. A Képviselő-testület döntései

41. §

(1) A Képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári évenként eggyel kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

(3) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

a) a napirend elfogadásáról,

b) napirendről való levételről,

c) ügyrendi javaslatról,

d) felszólalási jog megadásáról,

e) az előterjesztéshez benyújtott módosító, kiegészítő javaslatról,

f) név szerinti szavazás elrendeléséről.

24. Rendeletalkotás

42. §

(1) A Képviselő-testület Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetekben rendeletet alkot.

(2) Rendeletalkotásra irányuló kezdeményezésre jogosult:

a) a polgármester,

b) a Képviselő-testület bizottsága,

c) a képviselő,

d) a jegyző, továbbá e) feladatkörüket érintő ügyben az Önkormányzat gazdasági társaságai és költségvetési szervei.

(3) A rendeletalkotás kezdeményezésre irányuló javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani.

(4) A Képviselő-testület a kezdeményezésről határozatban dönt, melyben meghatározza a rendelettervezetet előterjesztő és az előkészítésért felelős személyt, valamint a rendelettervezet Képviselő-testület elé terjesztésének határidejét.

(5) A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását. Ekkor az első fordulóban a Képviselő-testület a (4) bekezdésben és a (6) bekezdés a) pontjában foglaltakról dönt, az ezek alapján előkészített rendelettervezet a második fordulóban kerül beterjesztésre.

(6) A rendelettervezet előkészítése, véleményezése során:

a) a Képviselő-testület szabályozási elveket, szempontokat állapíthat meg, továbbá meghatározhatja az előkészítésbe bevonandók körét,

b) a tervezetet a - Közös Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységének vezetőjének, köztisztviselőjének közreműködésével - a jegyző készíti elő,

c) a rendelettervezetet egyeztetni kell a tárgyban érintett érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, amely egyeztetést a Közös Hivatal végzi,

d) a rendelettervezetet meg kell küldeni a jogszabály alapján véleményezésre jogosult szervnek, személynek,

e) a tervezetet - a jegyző véleményével együtt - véleményezés céljából a tárgykör szerint érintett bizottság(ok) elé kell terjeszteni.

(7) Törvény felhatalmazása alapján készülő rendelettervezet előkészítésekor meg kell vizsgálni különösen, hogy az:

a) összhangban van-e az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményekkel, a felhatalmazást adó törvénnyel, a jogalkotásról szóló törvénnyel, illetve a kapcsolódó egyéb jogszabályokkal,

b) rendeletalkotási kötelezettség esetén kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre,

c) nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein,

d) nem ellentétes-e magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel,

e) megfelel-e az Alkotmánybíróság határozataiban megfogalmazott jogelveknek.

(8) Az eredet jogalkotási hatáskörben megalkotandó rendelet előkészítésekor - a (7) bekezdésben foglaltakon túl - meg kell vizsgálni különösen, hogy a rendelettervezet:

a) nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van,

b) nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését,

c) megfelel-e az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.

(9) A rendelettervezet Képviselő-testület elé terjesztése a következők szerint történik:

a) a rendelet-tervezetet a polgármester, a képviselő, a Képviselő-testület bizottsága, a jegyző, valamint a Közös Hivatal osztályvezetője terjesztheti a Képviselő-testület elé,

b) a rendelet-tervezetet az indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni,

c) a rendelet-tervezet és a hozzá fűzött módosító, kiegészítő indítványok elfogadásához, valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség szükséges.

(10) A rendelettervezethez fűzött indokolásban be kell mutatni:

a) azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait.

b) a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok alakulását,

c) az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit,

d) a szabályozás várható hatását,

e) a végrehajtás feltételeit,

f) a költség- és haszonelemzést.

(11) Amennyiben a rendelet-tervezet a közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek és összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival.

(12) A rendelet hiteles, végleges szövegét az előterjesztés és az elfogadott módosító, kiegészítő indítványok alapján a jegyző szerkeszti meg.

(13) A rendelet szerkesztése, jelölése a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló hatályos jogszabályok szerint történik.

(14) A módosított önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

43. §

(1) A rendelet jelölése: Miszla Község Önkormányzata képviselő-testületének ……./20... (hó, nap) önkormányzati rendelete a ………………………….......ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.

(2) A Képviselő-estület által elfogadott rendelet kihirdetéséről - annak elfogadását követő 5 munkanapon belül – a jegyző gondoskodik.

(3) A rendelet kihirdetése a Közös Hivatal Miszlai Kirendeltségének hirdetőtábláján való kifüggesz-téssel történik.

(4) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(5) A rendeletet meg kell küldeni azon szervezeteknek és intézményeknek, amelyek számára az feladatot vagy hatáskört állapít meg.

(6) Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(7) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

(8) A rendelet-nyilvántartást tartalmazza:

a) a rendelet számát és címét,

b) a rendelet elfogadásának, kihirdetésének hatályba lépésének, hatályon kívül helyezésének időpontját,

c) a módosító, hatályon kívül helyező rendelet számát, címét, d) a módosítás hatályba lépésének időpontját.

(9) Az elfogadott, hatályos rendeletek szövege a Közös Hivatal Miszlai Kirendeltségén tekinthető meg, de azokból egy példányt a Községi Könyvtárban is el kell helyezni és az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

25. Határozathozatal

44. §

(1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, a Képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív, vagy egyedi határozatot hoz.

(2) A határozatok jelölése: Miszla Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../20... (hó, nap) számú képviselő-testületi határozata a ..............................................ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat közzétételének időpontja.

(3) A határozat tartalmazza a Képviselő-testület döntését, a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.

(4) A határozat végrehajtásért felelősek lehetnek:

a) a polgármester,

b) a bizottság elnöke,

c) a jegyző,

d) az Önkormányzat költségvetési szervének, gazdasági társaságának vezetője.

(5) A Képviselő-testület határozatait a jegyzőkönyv felterjesztését követő 5 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek, az alpolgármesternek, a képviselőknek, valamint a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(6) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejárta után a polgármester beszámol a Képviselő-testületnek.

(7) A normatív határozatokat a Közös Hivatal Miszlai Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni. A hirdetményt 30 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A közzététel időpontja a kifüggesztés napja.

(8) Az önkormányzati határozatok szövegét az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

26. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

45. §

(1) A Képviselő-testület írásbeli jegyzőkönyv készül 1 eredeti példányban.

(2) A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. A hangfelvételt korlátlan ideig kell megőrizni. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(3) A felszólaló kérésére a jegyző köteles a felszólaló által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.

(4) Az ülés egészének vagy egy részének szó szerinti jegyzőkönyvezéséről a Képviselő-testület tagjának javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

46. §

(1) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

a) az ülés jellegét (rendes, rendkívüli, alakuló, ünnepi),

b) az ülés nyilvános vagy zárt voltát,

c) napirendi pontonként:

ca) az előterjesztő (előadó) nevét, részvétele jogcímét és szóbeli kiegészítésének lényegét,

cb) a feltett kérdéseket, a kérdésekre adott válaszok lényegét,

cc) döntésenként a szavazás módját, számszerű eredményét (hányan szavaztak igennel, nemmel és hányan tartózkodtak), ismételt szavazás esetén az ismétlés okát,

d) hogy a meghívott milyen minőségben van jelen az ülésen,

e) az elhangzott kérdést, interpellációt és az arra adott szóbeli válasz lényegét,

f) az elhangzott bejelentések lényegét,

g) az ülés megnyitásának, bezárásának időpontját,

h) tárgyalási szünet elrendelésének tényét, időpontját, a szünet időtartamát, az ülés folytatásának időpontját,

i) a Képviselő-testület tagjának, az ülésre meghívottnak ülésezés közbeni megérkezésének, távozásának, visszatérésének időpontját,

j) az ülés során tett intézkedést, annak időpontját,

k) zárt ülés elrendelésének tényét, időpontját, a nyilvános ülés folytatódásának tényét, időpontját.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) az ülésre szóló meghívó,

b) az előterjesztések és azok mellékletei,

c) az ülésen elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendelet,

d) a név szerinti szavazás névsora,

e) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,

f) az aláírt esküokmány,

g) az írásban benyújtott indítvány, kérdés interpelláció,

h) a kérdésre, interpellációra adott írásbeli válasz,

i) a jelenléti ív.

47. §

(1) A jegyzőkönyv eredeti példánya az irattár számára készül.

(2) A jegyzőkönyv egy másolati példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az Mötv. 52. § (3) bekezdése szerinti betekintés a Közös Hivatal Miszlai Kirendeltségén biztosított.

(4) A zárt ülés hanganyagát és a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet elkülönítetten kell kezelni, a Közös Hivatal Miszlai Kirendeltségén zárt szekrényben kell tartani.

(5) A jegyzőkönyvről, az ülés hanganyagáról vagy azok egy részéről másolatot csak indokokkal alátámasztott, konkrét kérelemre, a költségek egyidejű megtérítése mellett a polgármester vagy a jegyző adhat ki.

48. §

(1) A polgármesternél kérheti a jegyzőkönyv kijavítását:

a) a Képviselő-testület tagja, ha a jegyzőkönyv tartalma megítélése szerint nem egyezik meg az ülésen elhangzottakkal, vagy az általa előadottakkal,

b) más felszólaló, ha a jegyzőkönyv tartalma megítélése szerint nem egyezik meg az általa előadottakkal.

(2) A jegyzőkönyv kijavítására irányuló kérelmet írásban - a kijavítani kért rész pontos megjelölésével és a javított szövegezés benyújtásával - a jegyzőkönyv Tolna Megyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni.

(3) Ha a polgármester a kijavításra irányuló kérelmet elutasítja, ideiglenes bizottság dönt a jegyzőkönyv kijavításáról.

IV. FEJEZET

A lakossággal való kapcsolattartás

27. A közmeghallgatás

49. §

(1) A Képviselő-testület az Mötv. 54. §-ában meghatározottak szerinti közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.

(3) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot legalább 15 nappal korábban a Közös Hivatal Miszlai Kirendeltségének hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetményben, valamint szórólapos tájékoztatással értesíteni kell.

(4) Amennyiben a közmeghallgatáson elhangzott kérdés, javaslat nem a közmeghallgatáson kerül megválaszolásra, azt a Képviselő-testület illetékes szervének át kell adni kivizsgálás céljából. A vizsgálat eredményéről és a válaszról a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(5) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

28. A lakossági fórum

50. §

(1) A polgármester és a Képviselő-testület bizottsága közérdekű tárgykörben, vagy a döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.

(3) Az elhangzott javaslatra, kérdésre a lakossági fórumon szóban, vagy azt követően legkésőbb 15 napon belül írásban választ kell adni.

(4) Amennyiben a lakossági fórumon elhangzott kérdés, javaslat nem a lakossági fórumon kerül megválaszolásra, azt a Képviselő-testület illetékes szervének át kell adni kivizsgálás céljából. A vizsgálat eredményéről és a válaszról a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(5) A lakossági fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(6) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és tárgyáról a lakosságot legalább 8 nappal korábban a Közös Hivatal Miszlai Kirendeltségének hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetményben, valamint szórólapos tájékoztatással értesíteni kell.

(7) A fórumról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(8) A lakossági fórum célja különösen:

a) a lakosság, a településen működő lakossági önszerveződő közösségek, továbbá társadalmi, gazdasági szervezetek:

aa) Önkormányzattal való érdekösszhangjának elősegítése,

ab) tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról, egyéb közérdekű kérdésekről, ezekben állásfoglalás kialakítása,

ac) észrevételeinek, javaslatainak, véleményeinek összegyűjtése és továbbítása az illetékes részére,

b) a településen működő lakossági önszerveződő közösségekkel, továbbá társadalmi, gazdasági szervezetekkel történő kapcsolattartás, együttműködés biztosítása.

(9) A lakossági fórumról a polgármester a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.

29. A fogadóóra

51. §

(1) A képviselő a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében fogadóórát tart.

(2) A fogadóóra helyéről és idejéről a képviselő a lakosságot legalább 5 nappal korábban a Közös Hivatal Miszlai Kirendeltségének hirdetőtábláján, valamint a településen található egyéb tájékoztató táblán kifüggesztett és a Község honlapján megjelentetett hirdetményben értesíti.

(3) A fogadóórán az elhangzott bejelentésekről, javaslatokról, kérdésekről a képviselő feljegyzést készít és azt a Közös Hivatal részére továbbítja.

V. FEJEZET

Helyi népszavazás

52. §

A helyi népszavazásra vonatkozó részletes szabályokat önálló önkormányzati rendelet tartalmazza.

VI. FEJEZET

A képviselő

53. §

(1) A képviselő Miszla község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit.

(2) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. rögzíti.

(3) A képviselő az Mötv-ben foglalt jogosultságai túl:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) a közös Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges ügyviteli közreműködést.

(4) A képviselő az Mötv-ben rögzített kötelezettségein túl köteles:

a) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

b) felkérés alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint vizsgálatokban,

c) bejelenteni, ha a Képviselő-testület, bizottság ülésén való részvételben, vagy megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

d) bejelenteni személyes érintettségét, e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal és a lakossági önszerveződő közösségekkel.

(5) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

54. §

A 40. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével a Képviselő-testület a képviselő megállapított tiszteletdíját és természetbeni juttatását legfeljebb 12 hónap időtartamra maximum 30 %-kal és csökkentheti, ha a képviselő az Mötv-ben megállapított valamely kötelezettségét megszegi.

VII. FEJEZET

A Képviselő-testület bizottságai

30. Az állandó bizottság

55. §

(1) A Képviselő-testület állandó bizottságként 3 fős Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(2) Az Ügyrendi Bizottság névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(3) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az állandó bizottságok működési szabályaikat (Ügyrend) – az irányadó jogszabályok keretei között – maguk állapítják meg.

56. §

(1) A Képviselő-testület állandó bizottsága:

a) dönt a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,

b) előkészíti:

ba) a szakterületét érintő önkormányzati koncepciókat,

bb) a szakterületét érintő önkormányzati gazdasági társaságok, intézmények tekintetében vezetői pályázatok kiírását,

bc) a feladatkörébe tartozó testületi anyagokat, döntéseket,

c) javaslatot tesz:

ca) a szakterületéhez tartozó önkormányzati gazdasági társaságok, intézmények vezetői álláshelyének betöltésére beérkező pályázatok elbírálására,

cb) az éves munkaterv összeállításához,

cc) a szakterületét érintő önkormányzati gazdasági társaságok, intézmények létesítésével, átalakításával, megszüntetésével, átvételével és működésével kapcsolatos döntésekre,

d) véleményezi:

da) a Képviselő-testület elé kerülő anyagok szakterületét érintő részét,

db) az Önkormányzat költségvetésének és zárszámadásának szakterületét érintő részét,

dc) a szakterületét érintő önkormányzati gazdasági társaságok, intézmények létesítésével, átszervezésével, megszüntetésével, átvételével és működésével kapcsolatos döntéseket,

dd) a szakterületéhez tartozó önkormányzati gazdasági társaságok, intézmények szakmai munkáját, azok vezetőinek kinevezését, megbízását bérezését, jutalmazását, felmentését, velük szemben fegyelmi eljárás kezdeményezését,

de) a szakterületét érintő támogatások elnyerésére benyújtandó pályázatokat,

df) a szakterületét érintő önkormányzati rendeletek tervezetét,

e) figyelemmel kíséri: ea) a képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtását, eb) a szakterületéhez tartozó önkormányzati gazdasági társaságok, intézmények működését,

f) beszámol a bizottság éves tevékenységéről,

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában és f) pontjában foglalt tárgykörökben a Képviselő-testület ülésére előterjesztést a szakterület szerint érintett bizottság nyújt be.

(3) Az (1) bekezdés c) pont ca) és cc) alpontjában, d) pont dc)-df) alpontjában foglalt tárgykörökben a Képviselő-testület ülésére előterjesztés a szakterület szerint érintett bizottság előzetes állásfoglalásával nyújtható be.

(4) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén az összeütközés tárgyában a Képviselő-testület dönt.

57. §

(1) A bizottság ülését az elnök - az ülést megelőzően legalább 5 nappal - írásban hívja össze. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amikor a rendes üléseit tartja.

(2) A bizottság döntéseit határozattal hozza.

(3) A határozat jelölésére - a döntéshozó megnevezése kivételével - a 44. § (2) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók. A bizottsági határozat jelölésénél a bizottság teljes elnevezését kell feltüntetni.

58. §

(1) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,

c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

d) képviseli a bizottságot,

e) a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a Közös Hivatallal, valamint az önkormányzati gazdasági társaságok, intézmények vezetőivel.

(2) A bizottság elnökének, tagjának jogaira és kötelezettségeire a képviselő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó előírások megfelelően alkalmazandók.

(3) A bizottság elnökének megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) a képviselői mandátum megszűnésével,

c) felmentéssel.

(4) A bizottság képviselői tagjának megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) a képviselői mandátum megszűnésével,

c) visszahívással.

(5) A bizottság nem képviselői tagjának megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján,

c) ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem választható,

d) összeférhetetlenség kimondásával,

e) méltatlanság megállapításával,

f) a Képviselő-testület feloszlatásával,

g) a Képviselő-testület feloszlása esetén,

h) visszahívással,

i) a bizottság nem képviselő tagjának halálával.

(6) A bizottság elnöke vagy tagja megbízatásának megszűnése esetén a Képviselő-testület következő ülésén a polgármester javaslatot tesz a bizottsági tisztség betöltésére.

31. Az ideiglenes bizottság

59. §

(1) A Képviselő-testület a bármely képviselő-testületi tag javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján meghatározott önkormányzati feladatok ellátásának - így különösen: komplex döntés előkészítésének, rendelet, határozat végrehajtása ellenőrzésének, települési rendezvény megszervezésének, javaslat kidolgozásának - időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság elnevezését, tagjainak számát, feladatát, megbízatásának terjedelmét és időtartamát a Képviselő-testület az ideiglenes bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére, az ideiglenes bizottság elnöke és tagjai megbízatásának megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, megbízatás megszűnik a meghatározott feladat elvégzéséről szóló beszámoló Képviselő-testület általi elfogadásával.

32. A bizottságokra vonatkozó közös szabályok

60. §

(1) A Képviselő-testület bizottságai egymással mellérendeltségi viszonyban állnak.

(2) A több bizottság feladat-és hatáskörét érintő ügy tárgyalása céljából együttes bizottsági ülés tartható.

(3) Az együttes bizottsági ülés levezető elnöke:

a) az együttes ülést kezdeményező bizottsági elnök,

b) amennyiben az együttes bizottsági ülés összehívását a Képviselő-testület kezdeményezi, úgy a Képviselő-testület határozatában megjelölt bizottsági elnök.

(4) Az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha az érintett bizottságok külön-külön is határozatképesek.

(5) A bizottság működésére és az együttes bizottsági ülésre egyebekben a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait az Mötv. 61. § (3) bekezdésének megfelelően a Közös Hivatal látja el.

VIII. FEJEZET

A polgármester és az alpolgármester

33. A polgármester

61. §

(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tekintetében - az egyéb munkáltatói jogok kivételével - a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(3) A polgármester államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(4) A jogszabályokban meghatározottakon túl a polgármester feladatai különösen:

a) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus, nyilvános működését, a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és annak folyamán a közakarat érvényesülését,

b) gondoskodik és közreműködik a Képviselő-testület munkájának megtervezésében, megszervezésében,

c) segíti a képviselők, a Képviselő-testület bizottságainak a munkáját,

d) elkészíti és a Képviselő-testület elé terjeszti a gazdasági programot és fejlesztési tervet, e) elősegíti az önkormányzati vagyon megőrzését, gyarapítását,

f) segíti és ellenőrzi az önkormányzati gazdasági társaságok, költségvetési szervek működését,

g) az Önkormányzat érdekének védelmében jogosult a perindításra, melyről a Képviselő-testületkövetkező ülésén beszámol,

h) szervezi:

ha) a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

hb) az Önkormányzat és az országos főhatóságok, valamint a külföldi partnertelepülések, partnerszervezetek kapcsolatait és együttműködését,

i) kapcsolatot tart a lakossággal, a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi civil szervezetek vezetőivel,

j) tevékenységével hozzájárul Miszla fejlődéséhez, az Önkormányzat, valamint a Képviselő-testület és szervei munkájának hatékonyságához.

(5) A polgármester - az alpolgármester közreműködésével - összehangolja a bizottságok működését, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.

(6) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Közös Hivatal közreműködésével látja el.

(7) Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat:

a) a vagyonkezelési szerződés Mötv. 109. § (10) bekezdés a)-c) pontja szerinti, rendkívüli felmondással történő megszüntetéséről,

b) az újrahasznosításra alkalmassá tett állami tulajdonban lévő földnek az Önkormányzat tulajdonába való ingyenes átvételéről,

c) a feladat-ellátási szerződés 2000. évi II. törvény 2/B. § (3) bekezdésben foglaltak szerinti felmondásáról,

d) kisajátítási eljárás kezdeményezéséről,

e) adósságrendezési eljárás megindításáról,

f) önkormányzati biztos kirendeléséről.

(8) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés között felmerülő, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi halaszthatatlan ügyekben dönthet:

a) önerőt nem igénylő pályázatok benyújtása,

b) hatósági, cégbírósági vagy peres eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb határidős jognyilatkozatok megtétele,

c) jogosulatlanul igénybe vett, vagy felhasznált állami támogatásról vagy pályázati forrásról való lemondás,

d) a kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító döntésével szembeni bírósági felülvizsgálat kezdeményezése,

e) a helyi földbizottság állásfoglalásával szembeni kifogás benyújtása.

(9) A polgármesterre átruházott képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(10) A polgármester ügyfélfogadási rendjét (ügyfélfogadásának időpontját és helyszínét) a 3. függelék rögzíti.

34. Az alpolgármester

62. §

(1) A Képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(3) Az alpolgármester ügyfélfogadási rendjét (ügyfélfogadásának időpontját és helyszínét) a 4. függelék rögzíti.

(4) A polgármesterre vonatkozó szabályok az alpolgármesterre megfelelően irányadók.

IX. FEJEZET

A jegyző, az aljegyző és a Közös Hivatal

35. A jegyző és az aljegyző

63. §

(1) A jegyző vezeti a Közös Hivatalt.

(2) A jegyző alapvető feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése foglalja magában. Ezen túl a jegyző különösen:

a) szervezi a Közös Hivatal munkáját,

b) ellátja a Képviselő-testület, és a bizottságok szervezési tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról a képviselő-testületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja,

d) szervezi a Közös Hivatal jogi felvilágosító munkáját, e) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről.

(3) Az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelően a jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(4) A jegyző feletti munkáltatói jogokat a Közös Hivatalhoz tartozó települések polgármesteriből álló polgármesterek tanácsa, az egyéb munkáltatói jogokat Gyönk város polgármestere gyakorolja.

(5) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti.

(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a hatósági osztályvezető látja el.

(7) A jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív, vagy szubjektív indok miatt az érintett személyek a jogaikat vagy kötelességeiket 30 napon túl – az Önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából – szükséges időpontban gyakorolni nem tudják.

36.

A Közös Hivatal

64. §

(1) A Képviselő-testület – Gyönki Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – Közös Hivatalt hoz létre.

(2) A Közös Hivatalt a jegyző képviseli.

(3) A Közös Hivatal belső szervezeti tagozódása:

a) Titkárság,

b) Pénzügyi Osztály,

c) Hatósági Osztály,

d) kirendeltségek:

da) Miszlai kirendeltség, belső szervezeti tagozódás nélkül,

db) Szakadáti kirendeltség, belső szervezeti tagozódás nélkül,

dc) Udvari kirendeltség, belső szervezeti tagozódás nélkül.

(4) A Közös Hivatal szervezeti egységei egymással mellérendeltségi viszonyban állnak.

(5) A Közös Hivatal feladataira és működésére vonatkozó részletes előírásokat a Közös Hivatal szervezeti és működési szabályzata (Ügyrendje) tartalmazza.

X. FEJEZET A társulások

65. §

(1) A társulás működésének részletes szabályait a társulási megállapodás foglalja magában.

(2) A társulásban az Önkormányzatot a Képviselő-testület által delegált személyek képviselik.

(3) Az Önkormányzat részvételével működő társulások megnevezését az 5. függelék tartalmazza.

(4) Az önkormányzat társulásaira átruházott képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

XI. FEJEZET

Záró rendelkezések

66. §

(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Miszla Község Képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatról szóló 2/1991. (III. 27.) számú önkormányzati rendelete, az annak módosításáról szóló 4/1991. (VII. 1.) sz. Képviselő-testületi rendelet, 3/1992. (II. 24.) sz. képviselő-testületi rendelet, 6/1992. (XI. 9.) számú rendelet, 7/1992. (XII. 29.) Képviselő-testületi rendelet, 3/1993. (VII. 30.) számú önkormányzati rendelet, 4/1995. (VII. 3.) számú önkormányzati rendelet és 7/1995. (XII. 15.) számú önkormányzati rendelet, Miszla Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1999. (IV. 22.) számú rendelete és az annak módosításáról szóló 13/1999. (X. 18.) számú önkormányzati rendelet, Miszla Község Képviselő-testületének Miszla Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról szóló 5/2001. (X. 26.) számú önkormányzati rendelete, Miszla Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2007. (VII. 10.) rendelete, az annak módosításáról szóló 9/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelet és 10/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelet, Miszla Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2003. (IV. 22.) számú rendelet módosításáról szóló 12/2007. (08. 14.) önkormányzati rendelete, Miszla Község Önkormányzati Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2003. (IV. 22.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2011. (V. 19.) számú önkormányzati rendelete, valamint Miszla Község Önkormányzati Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2003. (IV. 22.) számú önkormányzati rendelet kiegészítéséről szóló 8/2011. (XII. 6.) számú önkormányzati rendelete.

                          Boza Ferenc                                                                                Dr. Baranyai Eszter

                          polgármester                                                                                          jegyző

Záradék:

A kihirdetés napja: 2014. december 19.

                                                                                                                                  Dr. Baranyai Eszter

                                                                                                                                           jegyző