Miszla Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya Miszla község közigazgatási területén lévő közterületekre terjed ki.

(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni a Miszla Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló közterületek rendeltetéstől eltérő használata esetén.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazása szempontjából:

1. Közhasználatra átadott rész: minden olyan terület, amelyet a lakosság, vagy annak egy meghatározott része korlátozás nélkül, szabadon használ, vagy használhat. A terület nem jogi aktussal, hanem a tényleges használattal válik közterületté.

2. Járműtárolás: közúton, vagy más közterületen járművel a folyamatos le- és felrakodáshoz, az okmánykezeléshez, továbbá indulás előtt, vagy érkezés után a szálláshelyek (lakás kivételével) környékén a járművezető pihenőideje alatti tartózkodáshoz szükséges idő feletti egyhelyben maradás.

3. Folyamatos járműtárolás: autóbuszoknak, tehergépkocsiknak, kamionoknak, vontatmányoknak, nehézgépjárműveknek, mezőgazdasági gépeknek, vontatóknak a közterületen történő, - a megszakításoktól függetlenül - visszatérő jellegű parkírozása.

4. Üzemen kívül helyezett jármű: Érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel, vagy hatósági engedéllyel egyáltalán nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt.

5. Üzemképtelen jármű: Hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkező, de nyilvánvalóan mozgásképtelen, közúti közlekedésre alkalmatlan jármű. Ilyen járműnek minősül a baleset folytán megsérült és elhagyott jármű is.

6. Konténer: szilárd térelemekkel körülhatárolt talajhoz nem rögzített, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas építmény, szeméttároló konténer.

7. Árusító és egyéb fülke (pavilon), árusító automata: bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetekből készült, könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy telepített felépítmény.

8. Mozgó árusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak.

9. Alkalmi árusítás: Közterületi értékesítés keretében a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri ünnepeken, valamint évente egy alkalommal, kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző legfeljebb 20 napban a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott termékeken túl az adott ünneppel, vagy az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazása.

10. Idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusító helyen végzett, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra, eseményre szóló árusító, javító, szolgáltató tevékenység.

11. Egyéb kereskedelmi tevékenység: játék, bazár, kegytárgy, egyéb idénycikk árusítása.

3. A közterület-használati engedélyezési eljárás

3. §

(1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához - a (3) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges (a továbbiakban: közterület-használati engedély).

(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) a közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére, ha az 10 cm-nél jobban kinyúlik a falsíkból,

b) árusító és egyéb fülke (pavilon) elhelyezésére,

c) árusító és egyéb automata elhelyezésére,

d) vendéglátóipari előkert (kerthelyiség) céljára,

e) alkalmi, idényjellegű, mozgóbolti, mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre,

f) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,

g) alapzatos zászlórúd, önálló hirdető-berendezés, tájékoztató táblák, tartóoszlopok elhelyezésére, kivéve az Önkormányzat által történő elhelyezést,

h) szórólaposztáshoz, közterületen végzett egyéb reklám- és marketingtevékenységhez, valamint olyan személy közterületen történő tartózkodásához, aki reklámcélú transzparenst hordoz,

i) a közterületi parkolókban, utak mellett, egyéb közterületen - a kezelő külön engedélyével rendelkező gépjárművek járműtárolására, folyamatos járműtárolására,

j) üzemen kívül helyezett és üzemképtelen jármű tárolására,

k) lakókocsi és utánfutó tárolására,

l) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű várakozóhely céljára,

m) kerékpártároló, kerékpártartó elhelyezésére,

n) építési munkával kapcsolatos ideiglenes felvonulási épület, lakókocsi, állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

o) közhasználatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosítására.

(2) Az (1) bekezdés j) pontjában foglalt esetben az engedély időtartama maximum 15 napra szólhat és nem hosszabbítható meg.

(3) Nem kell közterület-használati engedély:

a) a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) a közterületen, valamint az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkákhoz,

d) tüzelő, egyéb anyag vagy tárgy közterületen történő tárolásához, rakodásához, ha annak időtartama nem haladja meg a 48 órát és a közlekedést nem akadályozza,

e) a műszaki meghibásodás, baleset, karambol miatt üzemképtelenné vált gépjármű közterületen történő tárolásához a gépjármű meghibásodásától számított 48 óra időtartamra,

f) a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre.

(4) Nem adható közterület használati engedély:

a) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,

b) a településképi követelményeknek nem megfelelő építmények, berendezések létesítésére, elhelyezésére,

c) üzlethelyiség körüli területen göngyöleg tárolására,

d) sátorgarázs létesítésére, elhelyezésére,

e) annak a kérelmezőnek, akinek korábbi közterület-használatból díjfizetési hátraléka van, a hátralék megfizetéséig.

f) zöldfelületként nyilvántartott területeken járműtárolásra, folyamatos járműtárolásra,

g) reklámhordozó céllal elhelyezett jármű elhelyezésére.

(5) Közterület-használati engedély hangjelzés és hangosító berendezés alkalmazásával történő reklámtevékenység folytatására, valamint hangjelzéssel járó mozgóbolti, mozgó árusításra vonatkozó tevékenység folytatására munkanapokon 8 órától 18 óráig, szabadnapokon 10 órától 18 óráig adható.

4. Az engedélyező hatóság

4. §

Miszla Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét - a 13. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel - a polgármesterre ruházza át.

5. A szakhatóságok és más személyek közreműködése

5. §

(1) Jogszabályban meghatározott esetekben a közterület-használathoz szakhatóság engedélye, hozzájárulása szükséges.

(2) A szakhatóság engedélyét, hozzájárulását az engedélyező hatóság szerzi be.

(3) A közterület-használati engedély megadásához a tulajdonos hozzájárulása szükséges:

a) ha a közterület nem az Önkormányzat tulajdona,

b) közforgalom számára megnyitott magánterületen történő igénybevétel esetén.

6. A közterület-használati engedély iránti kérelem

6. §

(1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület, vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, a közterület-használati engedélyt az építési (létesítési) engedély iránti kérelemben az építtetőnek kell kérnie.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos ideiglenes felvonulási épület, lakókocsi, állvány, építőanyag, törmelék elhelyezése céljából szükséges, a közterület-használati engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(4) A község közterületein építési és bontási törmelék kizárólag konténerben tárolható.

(5) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó-, vagy székhelyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

d) a törvény által meghatározott illetéket.

(6) A közterület-használati engedélyiránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(7) A közterület-használati engedély iránti kérelemhez csatolni kell a tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát, társas vállalkozás esetén közölni kell a cégbejegyzés számát, statisztikai számjelét, adószámát.

(8) A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.

7. A közterület-használati engedély

7. §

(1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét és állandó lakó-, vagy székhelyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, vagy, hogy visszavonásig érvényes,

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

e) az engedély megszüntetése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját,

g) a kiadott engedély át nem ruházhatóságát.

(2) Az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt, a közterület-használati díj befizetését igazoló csekket, vagy bizonylatot a helyszínen tartani, és azokat ellenőrzés esetén kérésre bemutatni.

(3) Nem minősül a közterület-használati engedély átruházásának, ha működési engedéllyel, vagy vállalkozási engedéllyel rendelkező személy alkalmazottat, segítő családtagot, vagy tanulót foglalkoztat és ők végzik a közterületen az árusítást, vagy egyéb tevékenységet.

(4) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos közterület-használati engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

(5) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben szükség szerint elő kell írni:

a) a közterület felől a településképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését,

b) hogy - ha a járdát teljes szélességében el kell foglalni és a gyalogosközlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át - az engedélyes szükség esetén köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt indokolt esetben nappal is megvilágítani, továbbá a közlekedés útjába álló oszlopokat és ezek alátéteit fehérre meszelni.

(6) Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, vagy meghatározott helyen, vagy körzetben kézből, vagy járműről történhet-e.

(7) A közterület-használati engedélyben fel kell hívni az engedélyest a járda, az útburkolatok, kertészeti létesítmények, fák, csatornák, árkok, korlátok, szobrok, építmények, úttartozékok, továbbá az igénybevett terület és környezetének tisztántartására, valamint a keletkezett hulladék, szemét elszállítására. Figyelmeztetni kell az engedélyest arra, hogy a közterület tartozékaival együtt mindannyiszor köteles saját költségén helyreállítani és a köztisztaság feltételeit biztosítani, ahányszor az szükséges. A dohányzásra kijelölt területen kihelyezett csikk- és hamutartót napi rendszerességgel kell üríteni és a tartó 3 méteres környezetében a közterületet fel kell takarítani.

(8) Ha az engedélyes a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget, az engedélyező hatóság az engedélyes veszélyére és költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai eredeti állapotának helyreállítását és a köztisztaság biztosítását. Amennyiben a közterület-használati engedély több engedélyes számára került kiadásra, úgy a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségek az engedélyeseket egyetemlegesen terhelik.

(9) A közterület-használati engedély tartalmazza a közterület-használat megszüntetésére és az engedély visszavonására vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint a kezelői hozzájárulás feltételeit.

(10) A közterület-használati engedély megadása, vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a) az engedélyessel és a kérelmezővel,

b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,

c) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervvel.

8. §

(1) Közúton, vagy más közterületen személygépkocsi kivételével jármű nem tárolható, kivéve a kezelő előzetes hozzájárulásával maximum 5 t össztömegű gépjármű.

(2) Közúton, vagy más közterületen üzemképtelen, meghibásodott roncs jármű engedély nélkül nem tárolható. A tilalom hatálya nem terjed ki a műszaki meghibásodás, baleset, karambol miatt üzemképtelenné vált gépjárműre a meghibásodástól számított 48 óra időtartamra.

8. A közterület-használati engedély érvénye

9. §

(1) A közterület-használati engedély:

a) a meghatározott idő elteltéig,

b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig, vagy

c) visszavonásig érvényes.

(2) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

(3) A meghatározott időre szóló közterület-használati engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.

(4) Amennyiben a kerthelyiséget podeszt, dobogó létesítésével alakították ki, és azt a téli időszakban nem távolítják el, az egyébként kerthelyiségre fizetendő közterület-használati díj 20%-át kell megfizetni.

9. A közterület-használati díj

10. §

(1) Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni.

(2) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni.

(3) A közterület-használati díj megállapítása az engedélyező hatóság hatásköre.

(4) A közterület-használati díj kezelésével, nyilvántartásával, befizetésének ellenőrzésével, behajtásával kapcsolatos előkészítő, végrehajtási munkákat a Gyönki Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(5) A létesítmények által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső, vízszintes vetületét kell számításba venni.

(6) A közterület-használati díj szempontjából minden megkezdett év, hónap, nap, m² és fm egésznek számít.

(7) A közterület-használati díjat az engedélyező határozatban kell megállapítani és az abban foglaltak szerint és határideig kell megfizetni.

(8) Szezonális cikkek árusításánál, ha a kérelem beadása és a közterület-használat tervezett ideje között egy hónapnál nagyobb az eltérés, a közterület-használati engedély a közterület-használati díj befizetése után adható ki. (9) A nem önkormányzati tulajdonban lévő, de közforgalom számára megnyitott területek használati díja a terület tulajdonosát illeti meg, de használatához közterület-használati engedély kiadása szükséges.

11. §

(1) A közterület-használati díjszabást a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Amennyiben a közterület-használati engedélyt kérelmező a közterület-használat megkezdésének tervezett időpontjához képest 8 napon belül igényli, akkor a 2. melléklet szerinti díjtételek másfélszeresét kell számítási alapnak venni.

10. Mentesség a közterület használati díj fizetése alól

12. §

(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők létesítményei elhelyezéséért,

b) a közművek, valamint a köztisztasági szervek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményeinek elhelyezéséért,

c) a postai alapszolgáltatás berendezéseinek, valamint a távközlési szervezetek nyilvános távbeszélő-állomásainak elhelyezéséért,

d) a közforgalmú közúti vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményeinek elhelyezéséért,

e) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és egyéb köztárgyak elhelyezéséért,

f) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek használatáért,

g) köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak, valamint a települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények, szelektív hulladékgyűjtők elhelyezéséért,

h) tömegközlekedési indító, fogadó és várakozóhelyek által elfoglalt területek tekintetében,

i) társadalmi és vallási ünnepek területe vonatkozásában,

j) országos és helyi választások alkalmával a választási kampány ideje alatt elhelyezett hirdetések, reklámok, valamint a közérdekű hirdetmények után és a kampányok helyszíneire,

k) a közforgalomnak átadott magánterületekre kihelyezett hirdető-berendezés után, amennyiben a kihelyező a magánterület tulajdonosa és a kihelyezett reklám a tulajdonos tevékenységét hirdeti,

l) már meglévő épület átalakítása során akadálymentes közlekedést biztosító rámpa létesítése után,

m) ha a közterület-használati díj fizetésére kötelezett közvetlenül vagy közvetett módon az Önkormányzat lenne,

n) kijelölt dohányzóhely területéért.

(2) A közterület-használati díj kivételes méltánylást érdemlő esetben, így különösen a helyi érdekek érvényesítése érdekében, kérelemre mérsékelhető vagy megállapítása mellőzhető.

(3) Nem terjed ki a közterület-használati díj fizetése alóli mentesség a közforgalmú közúti vállalatok közterületen elhelyezett állomáshelyein, fedett várakozóhelyein lévő árusító és vendéglátóipari helyiségek (fülkék) által elfoglalt területekre.

(4) A közterület-használati díj megfizetésének kötelezettsége alól nem adható felmentés, ha a kérelmező a közterületet a szükséges engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja, vagy korábbi közterület-használatból díjfizetési hátraléka van, a hátralék megfizetéséig.

(5) Nem terjed ki a közterület-használati díjfizetés alóli automatikus mentesség az (1) bekezdésben felsorolt építményre, berendezésre, ha azon hirdetőfelület kerül elhelyezésre, illetve az ezen építményen, berendezésen elhelyezett hirdetőfelületre a mentességet élvező tartószerkezettől elkülönülten közterület-használati díjat kell fizetni.

11. A közterület-használat megszüntetése és a közterület-használati engedély visszavonása

13. §

(1) A közterület-használat közérdekből, így különösen helyi gazdaságpolitikai, településképi, településfejlesztési érdekek érvényesítése céljából bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére - kérelemre - másutt kell a közterület-használat lehetőségét biztosítani.

(2) Vissza kell vonni közterület-használati engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség lejárta után felszólításra nem tesz eleget.

(3) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát a közterület-használati engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

(4) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Ez a kötelezettség az engedélyest építési (létesítési) engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha az engedély megadásának feltételeként előírták.

(5) Ha a közterület-használat a (2) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet.

12. A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

14. §

Járművel közhasználatú zöldterületen, zöldfelületen közlekedni, parkolni kizárólag a fenntartási munkákkal összefüggő tevékenység ellátása során lehet.

15. §

(1) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felszólítására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani.

(2) Az, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, az engedély nélküli, vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj háromszorosának megfizetésére köteles.

(3) Ha a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel - kérelmére - a hatóság a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alól.

13. Vegyes és záró rendelkezések

16. §

A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell megfelelően alkalmazni.

17. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

14. Jogharmonizációs záradék

18. §

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.

                               Boza Ferenc                                                                       Dr. Baranyai Eszter

                              polgármester                                                                                 jegyző

Záradék:

A kihirdetés napja: 2015. március hó 12. nap

                                                                                                                          Dr. Baranyai Eszter

                                                                                                                                  jegyző