Szakadát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (VIII.27.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályozásáról

Szakadát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) és (5) bekezdésében, 47. § (1) és (2a) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében és 92. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

 I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya 

1.§.

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Szakadát Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén élő:

a) bejelentett lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező – több lakcímmel rendelkező esetén a városban életvitelszerűen lakó - magyar állampolgárokra

b) bevándoroltakra és letelepedettekre

 c) hontalanokra

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 6. §-ában meghatározott, az Önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában az Önkormányzat közigazgatási területét tartózkodási helyeként megjelölte,

b) az Szt. a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is,

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

2. Eljárási rendelkezések

2. §

(1) A Szakadát Község Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet a Gyönki Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal), illetve a Szakadáti Községházán lehet előterjeszteni szóban vagy írásban. Az eljárás hivatalból is megindítható.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény (Hegyhát Integrált Szociális Intézmény, 7064. Gyönk, Táncsics u. 472.) (a továbbiakban: Intézmény) útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az Intézmény vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) E rendeletben szabályozott ellátások igényléséhez a kérelmek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, mellékleteiben, továbbá e rendelet 1. mellékletében e célra rendszeresített nyomtatványon nyújthatók be.

3. §

A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalással történik. A házipénztárból azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

4. §

(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre, továbbá egészségi állapotára vonatkozó - külön jogszabályban, valamint e rendeletben meghatározott - igazolásokat becsatolni.

(2) A tényállás tisztázása érdekében szükség esetén - így különösen a közös háztartás tényének fennállása megállapításához - helyszíni szemle tartható.

5. §

A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell:

a) a kérelmező személyi adatait (név, születési hely, születési idő, anyja neve, lakcím, tartózkodási hely, eltartottak adatai, családi jogállásuk),

b) a kérelmező (család) jövedelmét, figyelembe vehető kiadásait, egészségi állapotát.

6. §

A jogosultság megállapításakor az Szt. 10. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

7. §

(1) A szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítása, továbbá a hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

8. §

(1) A kérelmet a Képviselő-testület , a 13. § (2) bekezdésében, a 15. §-ban és a 17. §-ban foglalt esetben Szakadát Község Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) bírálja el.

3. Az ellátás felhasználásának ellenőrzése, a jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

9. §

(1) A pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátás felhasználásának ellenőrzéséről a Polgármester a Hivatal közreműködésével gondoskodik.

(2) Az ellátásban részesülő köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzést végzővel együttműködni, a kért adatokat rendelkezésre bocsátani és a szociális ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Ha a Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét a Bizottság javaslatára amennyiben a visszafizetésre kötelezett személy háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum:

a) 50 %-a alatt van, elengedheti,

b) 50-100 %-a között van, legfeljebb 50 %-kal csökkentheti,

c) 101-150 %-a között van, részletfizetést engedélyezhet, melynek időtartama maximum 12 (tizenkettő) hónapig terjedhet.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások

10. §

(1) A Képviselő-testület szociális rászorultságtól függően a jogosult részére:

a) a 11. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,

b) önkormányzati segélyt és

c) méltányossági közgyógyellátást biztosít.

(2) Ha kérelmező, vagy a hatáskör gyakorlója az önkormányzati segély rendeltetésszerű felhasználását úgy látja biztosítottnak, pénzbeli támogatás helyett természetbeni juttatást nyújthat.

(3) Természetbeni ellátás lehet különösen:

a) tartós élelmiszer vásárlása,

b) tüzelőanyag juttatása, közüzemi számlák kifizetése

 c) tankönyvvásárlás.

(4) Ha az önkormányzati segélyt közüzemi díj megfizetése céljából igénylik, a segély közvetlenül a közüzem részére történő átutalással is folyósítható.

4. Ápolási díj

11. §

(1) Ápolási díj állapítható meg a közeli hozzátartozó részére, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, amennyiben az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át.

(2) Az ápolási díjat meg kell szüntetni, ha az ápolást végző személy ápolási kötelezettségét nem teljesíti. Az ápolás nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző nem gondoskodik rendszeresen az ápolt személy étkeztetéséről, alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról, orvosi vizsgálatokra, kezelésekre nem kíséri el, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről nem gondoskodik. (3) Az ápolás nem teljesítésének ellenőrzése céljából az Intézmény házi segítségnyújtó szolgálatának közreműködése igényelhető. Ez esetben írásos felkérés alapján az Intézmény:

a) a helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését,

b) szükség esetén véleményt kér a háziorvostól az ápolt esetleges egészségromlásáról és annak okairól,

c) a döntésre jogosult szervet tájékoztatja az ellenőrzés eredményéről.

(4) Az ápolási díj összege az (1) bekezdésben meghatározott esetben az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a. Amennyiben a közeli hozzátartozó kettő, vagy több ápolt együttes ápolását végzi, a díj összege legfeljebb 30%-kal emelhető.

(5) Az ápolási díj megállapítására és megszüntetésére az Szt. 40-44. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

5. Önkormányzati segély

12. §

(1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, e rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati segély nyújtandó.

(2) Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a kérelem elbírálása során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges.

13. §

(1) Az Önkormányzat alkalmanként legalább 2.000 Ft és legfeljebb 25.000 Ft összegű önkormányzati segélyt állapít meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő azon személy részére, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén annak 150 %-át.

(2) Az önkormányzati segély rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó tartós táppénzes állomány, betegség, baleset) kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke a 100.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(3) Ha a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet hátrányai más módon nem küszöbölhetők ki, az önkormányzati segély minimum kettő és maximum hat hónapig szóló időtartamra havi rendszerességgel is nyújtható.

14. §

(1) Az Önkormányzat önkormányzati segélyben részesíti a gyermeket nevelő szülőt, ha:

a) a gyermek ellátásáról más módon nem tud megfelelően gondoskodni,

b) ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került,

c) ha az alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsoló kiadások, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családban való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében 250 %-át.

(2) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott önkormányzati segély összege alkalmanként és gyermekenként 3.000 Ft-tól 8.000 Ft-ig terjedhet.

(3) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen védelembe vett gyermek számára.

(4) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott önkormányzati segélyt természetben, elsősorban gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány formájában kell nyújtani, mely felhasználható fogyasztásra kész étel, tanszer és ruházat vásárlására.

15. §

(1) Az Önkormányzat temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segélyt állapít meg annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén annak 250 %-át.

(2) A temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 130.000 Ft.

(4) A temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell benyújtani.

(5) A kérelemhez a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát, a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait, valamint - ha a haláleset nem az Önkormányzat illetékességi területén történt - az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát.

6. Méltányossági közgyógyellátás

16. §

Kérelem alapján méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

7. Köztemetés

17. §

(1) Az Önkormányzat az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott, a köztemetés költségeinek megtérítésére vonatkozó kötelezettség alól részben vagy egészben a (2) bekezdés szerinti különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásnál különös méltánylást érdemlő körülményként kell figyelembe venni, ha az eltemettetésre köteles személy:

a) háztartásában egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át, egyedül élő esetén 75 %-át nem haladja meg,

b) három, vagy annál több gyermek eltartásáról gondoskodik, és a háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 125 %-át,

c) vagyonnal nem rendelkezik,

d) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll, feltéve, hogy a köztemetés költségeinek megtérítése saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti

. III. FEJEZET

Jegyzői hatáskörbe utalt ellátásokkal kapcsolatos rendelkezések

8. Aktív korúak ellátása

18. §

Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, összegére, felülvizsgálatára, megszüntetésére az Szt. rendelkezései vonatkoznak.

19. §

(1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó (3)-(5) bekezdés előírásait köteles teljesíteni.

(2) E rendelet alkalmazásában a lakókörnyezet: a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház - függetlenül a lakhatás minőségétől -, a ház udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, a mellette lévő járdaszakasz (járda hiányában 1 méter széles területsáv), ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő terület, legfeljebb azonban az épület 5 méteres körzetén belüli terület, valamint a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai.

(3) A lakott ház vagy lakás rendezettsége akkor biztosított, ha:

a) a helyiségeiben a járófelületek nem szemetesek, a burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak szennyeződéstől mentesek,

b) az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntarthatóságáról a jogosult jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat saját maga elvégzi és

c) a higiénikus állapot érdekében szükség szerint megtörténik a rágcsálók és rovarok távoltartása, irtása.

(4) A ház udvara és kertje akkor rendezett, ha:

a) mentes a hulladéktól, kivéve, hogy a hulladék gyűjtése, tárolása elszállításig meghatározott helyen, a környezet védelméről szóló jogszabályok előírásainak betartásával történik, gyommentes vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység,

b) a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység

 c) a szabadban lévő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása rendezetten történik,

d) az épület vagy épületek esetleges omladozó vakolatát, törmelékeit rendszeresen összetakarítják, valamint eltávolítják és e) a burkolt utakat tisztán tartják.

(5) A kerítéssel kívül határos terület rendezettsége akkor biztosított, ha:

a) mentes a hulladéktól, és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a mellette lévő járda használatát,

b) a járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a lehullott növényi részektől, a felgyülemlett csapadékvíztől, és télen a hó eltakarítása, valamint a síkosság-mentesítés megtörténik,

c) az árok tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és abban a csapadékvíz el tud folyni.

(6) A (3)-(5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését a polgármester által kijelölt képviselőkből álló munkacsoport időszakosan ellenőrizheti. Az ellenőrzés időpontjáról a jogosultat előzetesen nem köteles a munkacsoport értesíteni. Amennyiben mulasztást észlel, úgy az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, melynek alapján a jegyző az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján eljárva felszólítja a kérelmezőt, vagy a jogosultat a lakókörnyezete rendben tartására.

9. Rendszeres szociális segély

20. §

(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján:

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti, vagy

c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, vagy nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, (az a)-c) pont szerinti feltétel a továbbiakban együtt: Szt-ben meghatározott feltétel), vagy

d) 50%-nál alacsonyabb egészségkárosodást szenvedett, és erről az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét csatolja, vagy

e) legalább 6 hónapja fennálló pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és erről szakorvosi véleményt csatol, vagy

f) foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton tárgyéven belül legalább kétszer alkalmatlannak minősült, ami közfoglalkoztatásban való részvételét kizárja és erről igazolást csatol, rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy (a továbbiakban: jogosult) a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként köteles a Hegyhát Integrált Szociális Intézmény Családsegítő Szolgálatával (a továbbiakban: Szolgálat), mint az Önkormányzat által kijelölt szervvel, valamint a Szolgálat által a megállapodásban meghatározott szervekkel (a továbbiakban együtt: együttműködésre kijelölt szerv) együttműködni.

21. §

(1) A rendszeres szociális segély a családban élő, védelembe vett gyermek érdekében természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájaként különösen élelmiszerre, tüzelővásárlásra, közüzemi díjak kifizetésére, valamint a gyermek szükségleteihez igazodóan tankönyvre, tanszerekre, étkezési térítési díjra, átmeneti gondozásért fizetendő térítési díjra, a kollégiumi elhelyezés díjára, speciális ellátást nyújtó intézmények térítési díjára használható fel az Szt. 47. § (2a) bekezdésben meghatározott mértékig.

(3) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájában történő biztosítására elsősorban a Szolgálat tesz javaslatot, továbbá azt a segélyezett maga is kérheti.

10. Az együttműködés eljárási szabályai

22. §

A jogosultat együttműködési kötelezettsége keretében az alábbiak terhelik:

a) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett,

b) részt kell vennie a szociális helyzetéhez és

c) megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül,

d) eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e) meg kell jelennie legalább háromhavonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

f) folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel,

g) ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles az együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül tájékoztatni, vagy az akadályoztatás okát legkésőbb 8 napon belül hitelt érdemlően (pl.: orvosi igazolással) igazolni.

11. Az együttműködésben résztvevő szervek eljárása

23. §

(1) Az Önkormányzat és az együttműködésre kijelölt szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:

a) az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére,

b) az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről és annak módosításáról egy példány megküldésével tájékoztatja az Önkormányzatot.

(2) A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre is.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv az Szt. 37/A. §-a szerinti együttműködés megvalósítása érdekében:

a) nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,

b) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,

c) tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,

d) a nyilvántartásba vétel napjától a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,

e) folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,

g) jelzi a jegyzőnek, ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

h) az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

i) a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározottak szerint esetnaplót vezet.

(4) Az együttműködési kötelezettség elmulasztása esetén az együttműködésre kijelölt szerv minden alkalommal soron kívül vizsgálja a mulasztás okát, s amennyiben az a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható, úgy az együttműködési kötelezettség megszegését 3 munkanapon belül köteles jelezni.

(5) A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja:

a) az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről a határozat egy példányának megküldésével,

b) a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról.

12. A beilleszkedést elősegítő programok típusai

24. §

(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:

a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.

(2) A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.

(3) A beilleszkedést segítő program elkészítésében szakértő közreműködését lehet igénybe venni.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv által szervezett beilleszkedést segítő programok további típusai:

a) munkaképesség-javító programok: munkára és pályára állítási, pályakorrekciós csoportfoglalkozások, munkavállalási és munkakeresési tréningek, tanfolyamok,

b) egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenység,

c) közösségi szakmai programok,

d) csoportfoglalkozások: önismereti, önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, kommunikációs tréning,

e) tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs.

f) a nem foglalkoztatott személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni program,

g) mentálhigiénés életmódformáló program.

13. Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei

25. §

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult:

a) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, vagy akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően,

b) nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában

c) nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül

 d) személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e) a beilleszkedést segítő program bármely pontjának nem tesz eleget,

f) nem jelenik meg legalább háromhavonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

g) az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot a együttműködésre kijelölt szervvel,

h) az együttműködésre kijelölt szervnél, vagy a beilleszkedést segítő programban meghatározott szervezeteknél a kijelölt időpontban ittas vagy bódult állapotban jelenik meg.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.

(3) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

14. Lakásfenntartási támogatás

26. §

A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó 19. § (3)-(5) bekezdés előírásait köteles teljesíteni.

IV. FEJEZET

Szociálpolitikai kerekasztal

27. §

(1) Az Önkormányzat szociális igazgatással kapcsolatos feladatainak folyamatos figyelemmel kísérése céljából a Képviselő-testület szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

a) Szakadát Község Polgármestere,

b) a települést ellátó védőnő,

c) települést ellátó családgondozó,

d) a települést ellátó orvosok,

e) a településen működő egyházak lelkészei, valamint

f) a településen működő nemzetiségi önkormányzatok elnökei.

V. FEJEZET

Egyéb rendelkezések

28. §

(1) A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a térítési díj csökkentésének, elengedésének eseteit és módjait külön rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit, valamint az Önkormányzat által biztosított ellátásokra vonatkozó előírásokat külön rendelet szabályozza.

(3) A falugondnoki szolgáltatást külön rendelet szabályozza.

(4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A Képviselő-testület a jogorvoslati eljárás során kivételes méltányosságból az e rendeletben feltételként megállapított értékhatároktól és a kiutalható támogatás mértékétől a rászoruló javára eltérhet

 VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

29. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szakadát Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2011. (V.1.) rendelete, az annak módosításáról szóló 7/2013. (IX.. 5.) rendelete, 1/2014.(I.22.) rendelete. 

Laszk Gábor                                                                                                                         Dr Baranyai Eszter

polgármester                                                                                                                                  jegyző

Záradék:

A kihirdetés napja: 2014. augusztus hó 27. nap

                                                                                                                                                    Dr. Baranyai Eszter

                                                                                                                                                                 jegyző