1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szakadát Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 7071 Szakadát, Ady Endre u. 233.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Szakadát község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.szakadat.hu

(5) Az önkormányzat jogi személy.

(6) Az önkormányzat feladat és hatáskörei- eltérő rendelkezés hiányában- Szakadát Község Önkormányzat Képviselő-testületét (továbbiakban: képviselő-testület) illetik meg.

(7) A képviselő-testület döntése alapján Miszla Község Önkormányzatával, Varsád Község Önkormányzatával, Szárazd Község Önkormányzatával, Udvari Község Önkormányzatával és Gyönk Város Önkormányzatával közös hivatalt hozott létre Gyönki Közös Önkormányzati Hivatal (7064 Gyönk, Ady Endre u. 562.) néven. A közös önkormányzati hivatal működését külön szervezeti és működési szabályzat rögzíti.

(8) Az önkormányzat és a település jelképei a címer, a zászló és a pecsét.

(9) A képviselő-testület a település jelképeinek, valamint a településnév használatának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(10) A képviselő-testület a kitüntető címek és díjak alapítását és azok adományozásának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

2. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás látják el.

(2) Az önkormányzat feladatait kormányzati funkciók szerinti bontásban az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket a 2. melléklet, az állandó bizottságára átruházott feladat- és hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más helyi önkormányzattal, az illetékességi területén működő települési nemzetiségi önkormányzattal, önkormányzati szövetséggel és civil szervezettel.

(5) A képviselő-testület egyes hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 41. § (4) bekezdése alapján átruházhatja a polgármesterre, társulására, jegyzőre, bizottságaira. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A képviselő-testület a hatásköröket visszavonhatja.

(6) A képviselő-testület hatásköréből az Mötv. 42. §-ában foglalt hatáskörök nem ruházhatók át.

(7) Az önkormányzat – az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező feladatain túlmenően úgy valósíthatja meg önként vállalt feladatait, hogy az nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását.

3. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselők névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(3) A képviselő-testület alakuló, ünnepi, rendes és rendkívüli ülést tart.

4. § Az alakuló ülésen

5. § A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze hely, idő és napirend megjelölésével.²

6. § A polgármester halaszthatatlan ügyben, az Mötv. 44. §-ában foglaltak szerint vagy indokolt esetben rendkívüli ülést hív össze, amelynek napirendjére csak olyan napirendi pont vehető fel, amely annak összehívását indokolttá teszi.

7. § (1) A képviselő-testület állami ünnepek, jeles évfordulók, jubileumok, kitüntetések, díjak átadása és egyéb, meghatározott események alkalmából ünnepi ülést tarthat.

(2) Az ünnepi ülés elrendeléséről a polgármester dönt, illetve legalább 3 képviselő indítványára elrendeli.

(3) Az ünnepi ülés összehívására, levezetésére a munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

8. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a meghívottaknak elektronikusan kell kézbesíteni úgy, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően négy nappal megkapják. A képviselő kérésére, egyedi esetben a meghívót és a testületi anyagot papír alapon kell megküldeni.

(3) A képviselő-testület összehívásáról szóló meghívót a polgármester a nyilvánosság számára a www.szakadat.hu honlapon illetve a település közösségi oldalán és hirdetőtábláján közzéteszi a rendes testületi ülés előtt három nappal.

(4) A képviselő-testület meghívójának

(5) A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót és a napirendi ponthoz tartozó anyagot a polgármester az ülés előtt legalább huszonnégy órával korábban az összehívás okának megjelölésével küldi meg. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.

9. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben.

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester vagy megbízottja adhat.

10. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdésnek megfelelően.

(2) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

11. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület évenként, a tárgyidőszakot megelőző hónap utolsó napjáig hagy jóvá.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

(3) A munkatervnek

(4) A munkaterv tervezetének összeállításánál a jegyző javaslatot kér

12. § A képviselő-testület elé terjeszthető:

13. § (1)⁴ Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottság, a jegyző, aljegyző, az önkormányzat intézményeinek, gazdálkodó szervezeteinek vezetői jogosultak.

(2) Az előterjesztés indítványként irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára. Az előterjesztést külön szabályozás szerint az érintett bizottság véleményezi előzetesen.

(3) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi követelményei:

14. § A tájékoztató olyan információk előterjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő. A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt.

15. § (1) Beszámoló készíthető:

(2) A beszámolók benyújtására a képviselő-testület határozataiban megjelölhető személyek - a polgármester, a jegyző, az intézményvezetők és a nemzetiségi önkormányzat elnöke feladatkörükben - továbbá a jogszabályban beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határozatot hoz.

16. § A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben kérdést tehetnek fel. A kérdésre a választ az adott ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban meg kell válaszolni. Ugyanabban a témában évente több alkalommal is lehet kérdést feltenni.

17. § (1)⁵ A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után – a polgármestertől, az önkormányzat bizottságainak elnökeitől, a jegyzőtől, az önkormányzati költségvetési szerv vagy intézmény vezetőjétől önkormányzati ügyekben maximum öt perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb harminc napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Interpellálni írásban az ülés kezdetét negyvennyolc órával megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt a képviselő-testületi ülésen szóban ki lehet egészíteni két percben. Az interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Az interpellált válasza után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek legfeljebb három perces viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Az interpelláltat legfeljebb 3 perces viszontválasz-adási jog illeti meg. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor az interpellációt az illetékes bizottságnak vagy a jegyzőnek adja kivizsgálásra.

18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - vezeti. A tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén e rendelet 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, majd megállapítja a képviselő-testület határozatképességet.

(3) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(5) Határozatképtelenség esetén az ülést be kell rekeszteni, és 8 napon belül ismét össze kell hívni. A határozatképességet az ülés egész tartama alatt vizsgálni kell.

(6) Az egyes napirendi pontok feletti tanácskozás a napirend ismertetéséből, az írásos előterjesztéshez tett szóbeli kiegészítésből, a tárgyalásból és a döntésből áll.

(7)⁶

(8) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától, illetve aki a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, rendreutasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

(9) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni kötelesek. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót. Amennyiben a hallgatóság az ülést továbbra is zavarja, a polgármester a rendzavarót, ha annak személye nem állapítható meg, akkor a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(10) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés polgármesteri összehívásra folytatódik.

19. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló címmel kell ellátni.

(3) A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

20. § (1) A rendelet-tervezetet a Gyönki Közös Önkormányzati Hivatal tisztségviselői készítik elő, akik a tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel az egyeztetést, valamint a rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátásását végzik.

(2)⁷

(3) A rendelet-tervezetet a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, valamint a jegyző terjesztheti a képviselő-testület elé indokolással együtt. A rendelet-tervezet elfogadásához, valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség szükséges. A rendelet hiteles, végleges szövegét az előterjesztés és az elfogadott módosító indítványok alapján a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

21. § (1) A rendelet-tervezetet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel- társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében a természetes személyek, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére megadott elektronikus levélcímen.

(2) Nem kell véleményezésre bocsátani:

22. § (1) A rendeletek jelölése: Szakadát Község Önkormányzata Képviselő-testületének...../20... (hó, nap) önkormányzati rendelete a .......ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.

(2) A képviselő-testület által elfogadott rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő három napon belül gondoskodik. A rendelet kihirdetése az integrált jogalkotási rendszeren keresztül, valamint a település hivatalos honlapján történő megjelentetéssel történik.

(3) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4)⁸ A rendelet nyilvántartásba vételéről a jegyző gondoskodik. A rendeletet meg kell küldeni azon szervezeteknek és intézményeknek, amelyek számára az feladatot vagy hatáskört állapít meg. Az állampolgárok jelentős részét érintő rendeleteket (pl. helyi adók, településrendezési terv, lakásügyi rendelet stb.) a honlapon is közzé kell tenni.

(5) Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen, legkésőbb a kihirdetést követő 3. munkanapon belül a Kormányhivatalhoz meg kell küldeni.

(6) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

23. § (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, a képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív, vagy egyedi határozatot hoz.

(2) A határozatok jelölése: Szakadát Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../20... (hó, nap) határozata a .......ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat közzétételének időpontja.

(3) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét. A képviselő-testületi határozat végrehajtásért felelősek lehetnek:

(4) A képviselő-testület határozatait meg kell küldeni a polgármesternek, jegyzőnek, illetve a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejárta után a polgármester beszámol a képviselő-testület felé.

(6) A normatív határozatokat a Gyönki Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni. A hirdetményt 30 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A közzététel időpontja a kifüggesztés napja.

(7) Az önkormányzati határozatok szövegét az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

24. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(3) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást csak akkor lehet elrendelni, ha az üggyel kapcsolatban olyan új körülmény merült fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a polgármester határoz.

(4) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján. A titkos szavazást ideiglenesen megválasztott szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, szavazólap, urnafülke és urna igénybevételével. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének részét képezi.

(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha a képviselők egynegyede indítványozza. Nem lehet név szerinti szavazást tartani bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésben.

(6) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a jelenlevők nevük felolvasásakor igen-nel, nem-mel vagy tartózkodom-mal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

25. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmára a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei a meghívó, az esküokmány, az írásos előterjesztések, az írásban benyújtott kérdések, interpellációk, azokra adott írásbeli válasz, az elfogadott rendeletek, jelenléti ívek, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv, a név szerinti szavazásról készül jegyzőkönyv.

(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét 2 eredeti példányban kell elkészíteni, melyből egy eredeti példányt évente be kell köttetni, és a közös önkormányzati hivatalban kell megőrizni, egy eredeti példányt iktatott ügyiratban kell megőrizni.

(5) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(6) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre a település honlapján és a közös önkormányzati hivatal titkárságán van lehetőség.

(7) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a közös önkormányzati hivatalban kell tartani és elkülönítve kezelni. Betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek és az érintett jogosultak.

26. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.

(2) A közmeghallgatás tényét legalább 5 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A lakosságot 3 nappal korábban szórólapos értesítéssel tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőség szerint az ülésen, annak hiányában legkésőbb tizenöt napon belül írásbeli választ kell adni.

27. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumot a polgármester vezeti. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a lakossági fórumon, vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(3) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről legalább öt nappal annak megtartása előtt, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot.

28. § (1)⁹ Szakadát Község Önkormányzatának Képviselő-testületét a polgármester képviseli, aki tisztségét főállásban látja el.

(2)¹⁰ A polgármesteri tisztség keletkezésére, megszűnésére és a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségre a Mötv. vonatkozó szabályai vonatkoznak.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Varsád község fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(5) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös önkormányzati hivatal közreműködésével látja el.

(6) A polgármester feladatai különösen:

(7) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(8) A polgármester közzétett, állandó ügyfélfogadási renddel, a Községházán tartja ügyfél-fogadását.

(9) A polgármester tárgyév február utolsó napjáig előkészített éves szabadságolási ütemtervét a képviselő-testület hagyja jóvá.

(10)¹⁴ Amennyiben a képviselő-testület a határozatképtelensége vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester- az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével- valamennyi ügyben döntést hozhat.

(11)¹⁵ A polgármester - a testület utólagos tájékoztatása mellett- a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, önerőt igénylő pályázatokkal kapcsolatos ügyekben dönthet.

29. § (1) A képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített szótöbbséggel, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el e rendeletben és a polgármester egyedi utasításában részére meghatározott feladatokat.

30. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, feladatát a Mötv. 81. §-ában foglalt rendelkezések alapján látja el.

(2)¹⁶ A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyző és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén- legfeljebb hat hónap időtartamra- a jegyzői feladatokat a hatósági osztályvezető látja el.

(3) A jegyző ügyfélfogadási rendjét és a hivatal egyéb működési szabályait a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata rögzíti.

(4) A jegyző kinevezésére, felmentésére, a vele szembeni fegyelmi eljárás lefolytatására a polgármesterek tanácsa, az egyéb munkáltatói jogokat Gyönk város polgármestere gyakorolja.

(5)¹⁷ A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a polgármesternek, a bizottságnak, ha a döntés előkészítése során, vagy a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel.

31. § (1) A képviselő Szakadát település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. Kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.¹⁸

(2) A képviselői megbízatás keletkezését és megszűnését, valamint a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat a Mötv. szabályozza.

(3) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(4) A képviselő a (3) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.

(5) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(6) A képviselő

(7)¹⁹ A képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy a polgármester megbízásából végzett tevékenységgel összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költsége megtéríthető. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(8) Amennyiben a döntéshozatalban részt vevő képviselő az őt érintő napirendi pont tárgyalásánál személyes érintettségét nem jelenti be, az ülésen bármely képviselő indítványozhatja a személyes érintettség megállapítását, illetőleg az ügy érdemében az ismételt szavazást. Az ülés lezárását követően a polgármester, vagy bármelyik képviselő indítványára az Ügyrendi Bizottság vizsgálatot végez. A bizottság a képviselő-testületnél kezdeményezheti ismételt döntéshozatali eljárás lefolytatását, melynek során a képviselő-testület a személyes érintettség kérdésben is dönt.

32. § (1)²⁰ A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó bizottságokat választ és eseti bizottságokat hozhat létre. A bizottság elnökét a képviselő-testület választja meg.

(2)²¹ A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke és legfeljebb két bizottság tagjává választható. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő eseti bizottságnak tagja vagy elnöke lehessen. A bizottság a képviselő bizottsági tagok közül bizottsági elnökhelyettest választhat.

(3) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(4) A bizottságok belső működési szabályaikat - a Mötv. és e rendelet keretei között - maguk állapítják meg.

(5)²² Az állandó bizottság általános feladata- és hatásköre:

(6) A képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság elnevezésű állandó bizottságot hozza létre.

(7) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma: 3 képviselő tag.

(8) A bizottság elnöke és tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában a nyilatkozat átvételének napjától számított 15. napon szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

(9) A bizottságok működésére - a jelen rendelet figyelembevételével - a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(10) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - hívja össze és vezeti, kiadmányozza a bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására. A bizottsági elnök és az alelnök együttes akadályoztatása esetén a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(11) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni.

(12) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(13) A bizottság rendes üléseit lehetőség szerint legkésőbb az ülést megelőző 3. napon - írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével - az elnök hívja össze. A bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor rendes üléseit tartja.

(14) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásra az Mötv. 49. § szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt.

(15)²³ A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt a rendelet 9. §-a kötelezővé teszi vagy megengedi.

(16) A bizottság minden tagja köteles megőrizni az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint figyelembe venni a vonatkozó törvényeknek a magántitokra, üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseit.

33. § (1) A képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be és azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a testület elé.

(2) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a közös önkormányzati hivatalnak a testület döntései előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját.

(3) A polgármester felfüggeszti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(4) A bizottságok munkájába szakértőket is bevonhatnak.

(5) A bizottság nem képviselő, külső szakértő tagja a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett.

34. § (1) A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a közös önkormányzati hivatal látja el.

(2) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát az ülést követő 5 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.

(4) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseit határozatba kell foglalni, fel kell tüntetni a szavazati arányokat.

(5) Bizottsági határozatok végrehajtásáért felelősek lehetnek:

35. § A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. Az eseti bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

36. § (1) A képviselő-testület Gyönki Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A közös önkormányzati hivatalt Gyönk város polgármestere irányítása mellett a jegyző vezeti.

(3)²⁴ A közös önkormányzati hivatal jogi személy, költségvetési szerv. Szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik, és a társult települések véleményezését követően az irányító szerv vezetője hagyja jóvá.

37. § (1) A képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy az önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a képviselő-testület által társulásonként delegált személyek képviselik.

38. § Az önkormányzat biztosítani kívánja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek érdekében együttműködik a településen működő Szakadát Község Német Nemzetiségi Önkormányzattal.

39. § Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére önkormányzati feladatainak elősegítése, valamint a kölcsönös együttműködés részleteiről külön közigazgatási szerződésben rendelkezik.

40. § A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testületi és bizottsági üléseken. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Részére a meghívót előzetesen meg kell küldeni.

41. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a költségvetését és a zárszámadását határozatban állapítja meg. A költségvetés és zárszámadás előkészítéséről - a nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés alapján - a Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

(2) A nemzetiségi önkormányzat pénzeszközök feletti rendelkezésének szabályait az erre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

42. § A Gyönki Közös Önkormányzati Hivatal közreműködik a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásában, feladatkörében:

43. § Ez a rendelet 2024. november 27-én lép hatályba.

44. § (1) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szakadát Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 16/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelete.