(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kalaznó Község Önkormányzata

(2) Székhelye: 7194 Kalaznó, Fő u. 176.

(3) Működési területe: Kalaznó Község Közigazgatási Területe

(4) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal

Kalaznó Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A képviselő-testület a polgármester indítványára ünnepi ülést tart.

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) A címer leírását és heraldikai értelmezését, a színezési technikát, a címerpajzs szerkesztési alapelveit, a község zászlajának pontos leírását, színmeghatározását, formaszerkesztését, valamint a címer és zászló használatának rendjét a külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(1) Az önkormányzat Magyarország címerével középen ellátott kör alakú pecsétjének körívén „Kalaznó Község Önkormányzata Képviselő-testülete” felirat olvasható.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat: „Kalaznó Község Polgármestere” felirat olvasható.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címeket, s egyéb elismeréseket, díjakat (kitüntetéseket) adományozhat. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, a díszpolgárok névsorát, valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) A helyi önkormányzat — a törvény keretei között — önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(3) Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

(4) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

(5) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában ezek fejlesztése érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A képviselő-testület a térséget érintő feladatok megoldásában együttműködik Tamási Város és a városkörnyék önkormányzataival. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás — a jegyző közreműködésével — a polgármester feladata.

(1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátja a Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(2) Az önkormányzat köteles ellátni a Mötv-ben és más törvényekben meghatározott helyi közfeladatokat (kötelező feladatok).

(1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

(2) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben — a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik:

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) A polgármesterre átruházott testületi hatáskörök felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásaira ruházhatja.

(6) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek — a képviselő-testület által átruházott — önkormányzati ügyben hozott döntését.

(7) A képviselő-testülettől kapott hatáskörök gyakorlásáról a címzett a képviselő-testület soron következő rendes ülésén köteles számot adni.

(8) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.

(9) Az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá a köztisztviselők és közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.

(10) Az önkormányzat alaptevékenységi besorolását, valamint kormányzati funkcióit a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(11) A képviselőtestület tagjainak névsorát a rendelet 3. melléklete, a bizottsági tagok névsorát a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

(1) A képviselő-testület megválasztott tagjainak létszáma: 5 fő

(2) Ebből 4 fő képviselő, 1 fő polgármester.

(3) A képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(4) A képviselő-testület más önkormányzatok képviselő-testületeivel együttes ülést és ünnepi ülést is tarthat.

(5) A képviselőtestület szükség szerint — a polgármester által meghatározott időpontokban általában havonta — de évente legalább hat rendes ülést tart.

(6) A képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni:

(7) A (6) bekezdés a-g pontjaiban foglalt indítványt, valamint kezdeményezést a polgármesternél kell előterjeszteni, megjelölve benne a rendkívüli ülés indokát.

(8) A 12. § (7) bekezdésében foglaltakon túl a polgármester akkor is összehívhatja a képviselőtestület rendkívüli ülését, ha azt szükségesnek tartja, illetve sürgősen dönteni kell a testület hatáskörébe tartozó ügyben.

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatással érintett ülés összehívására és az ülés lefolytatására az általános szabályokat a (3)-(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés olyan határozatképes testületi ülés, melynek során az állampolgárok és a településen működő társadalmi és egyéb (helyben érdekelt) szervezetek, szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.

(4) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a község hirdetőtábláin — legfőképp a központi buszmegálló zárható, üveges hirdetőtáblája - valamint szórólapokkal történő értesítés útján a rendezvény előtt legalább öt nappal a lakosságot tájékoztatni kell.

(5) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a külön törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester — akadályoztatása esetén a megválasztott alpolgármester, illetve mindkettőjük tisztségének egyidejű betöltetlensége vagy tartós távollétük esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. A meghívónak tartalmaznia kell: az ülés helyét, az ülés időpontját, a tervezett napirendeket, a napirendek előadóit, a képviselő-testület ülésének összehívóját (polgármester, alpolgármester, korelnök). A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket, s az önkormányzat pecsétlenyomatát.

(3) A polgármester rendkívüli esetben, az ülés sürgős összehívását alátámasztó nyomós ok fennállása esetén bármely más értesítési móddal is — pl. szóban (telefonon vagy az érintett személy más módon történő értesítésével) — összehívhatja a képviselő-testületet, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(4) Az ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők a rendes ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják, ülésszak esetén az ülésszak adott napjait kell irányadónak tekinteni a meghívó kiküldésének szempontjából. Ezt követően a polgármesterrel történt egyeztetéssel új napirend az ülésen is felvehető. A polgármester a napirend elfogadása előtt köteles bejelenteni, hogy milyen képviselői indítványokat nyújtottak be új napirendi javaslatként.

(5) A tanácskozási joggal meghívottak részére csak azoknak a napirendi pontoknak az anyagát, előterjesztéseit, dokumentációját kell megküldeni, amelyekhez a meghívásuk kapcsolódik.

(6) A képviselő-testület üléseinek helyéről, időpontjáról és pontos napirendjéről — a (3) bekezdésben foglalt azon eset kivételével, amikor nem készül írásos meghívó — a község lakosságát a meghívónak a Községháza hirdetőtáblájára, valamint a központi buszmegálló zárható, üveges hirdetőtáblájára történő kifüggesztésével kell tájékoztatni. A kifüggesztett meghívón azt is fel kell tüntetni, hogy a napirendek anyagát — az adatvédelmi szabályok betartásával — a hivatalban meg lehet tekinteni. A meghívót a hirdetőtáblára az ülés előtt legalább öt nappal kell kifüggeszteni.

Tanácskozási joggal vesz részt az ülésen:

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselőtestület nyilvános ülésén az érdeklődő állampolgárok, a község lakói megjelenhetnek, részt vehetnek. A hallgatóság az ülésteremben a képviselőktől és a meghívottaktól elkülönített — részére kijelölt, fenntartott — helyen tartózkodhat, a tanácskozást azonban nem zavarhatja.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart:

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(4) A zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséról a (2) bekezdésben foglalt esetekben.

(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A zárt ülésen hozott határozatokat nyilvános ülésen ki kell hirdetni, azonban ez esetben sem hozható nyilvánosságra olyan adat, amely személyiségi jogot sért. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.

A polgármester — a megválasztását követő 6 hónapon belül — az önkormányzat megbízatásának időtartamára programot terjeszt a képviselő-testület elé. A munkaprogram meghatározza — a ciklus időtartamára — mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza a község fejlesztési elképzeléseit, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

(1) A képviselő-testület a programmal összhangban, annak végrehajtására éves munkatervet fogad el, melynek tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra.

(2) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület az év utolsó ülésén dönt, kivéve új képviselőtestület alakulását, amikor a munkaprogrammal egyidejűleg történik a munkaterv elfogadása.

(1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki vezeti a testület ülését.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén — a tisztség betöltetlensége idején vagy ha a polgármester döntéshozatalból való kizárására kerül sor — az alpolgármester látja el az ülésvezetéssel kapcsolatos feladatokat.

(3) A polgármester és az alpolgármester tisztségének egyidejű betöltetlensége, illetve tartós távollétük esetén a korelnök — a legidősebb települési képviselő — feladata az ülésvezetői jogosítványok gyakorlása.

(1) A polgármester ülésvezetői jogköre során:

(2) Az ülésvezető elnököt a képviselőtestület ülésén bármikor megilleti a felszólalási jog. Az ülésvezető az ülésen minden felvilágosítást köteles megadni, véleményét hozzászólásban fejtheti ki.

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek — a testület létszámába a polgármestert is beleszámítva — több mint a fele jelen van.

(2) A határozatképességet a képviselő-testületnek a törvény által meghatározott választáskori (eredeti, kezdő, induló) összlétszámából kiindulva kell számítani, tekintet nélkül a valamilyen oknál fogva — üresen álló (betöltetlen) képviselő-testületi helyekre.

(3) Ha az (2) bekezdésben meghatározott számú képviselő ténylegesen nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Határozatképtelenség esetén az ülést 15 napon belüli időpontra újra össze kell hívni az eredeti-, illetve a határozatképtelenné vált ülésen visszamaradt napirendek megtárgyalására. A megismételt ülés napirendjei közé újak is felvehetők, illetve egyes témák — aktualitásukat vesztve — törölhetők. Az ismételt ülésre írásos meghívót kell — mellékletek nélkül — az érintettek részére kiküldeni.

(1) A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja. Ha ebben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van, írásban vagy szóban köteles előre bejelenteni a polgármesternek vagy az illetékes bizottság elnökének.

(2) Indokoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét az ülésről, aki

(1) A képviselő-testületi ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A napirendi indítvány azokat a témákat tartalmazza, amelyek napirendre tűzését a polgármester — bármely képviselőtől, az alpolgármestertől, az országgyűlési képviselőtől, a helyi szolgáltató és egyéb szervek vezetőitől, helyi állampolgároktól beérkezett javaslat alapján, illetve saját tárgyjavaslataként — szükségesnek tartja.

(2) A polgármester által előterjesztett (általában írásos meghívóban rögzített) napirendi indítvány módosítását a tervezetben nem szereplő tárgyakkal történő bővítését vagy szűkítését — a polgármester, a képviselőtestület bizottsága, a jegyző és bármelyik települési képviselő javasolhatja.

(3) A napirendi javaslatról és annak esetleges módosításáról a képviselőtestület általában vita nélkül határoz.

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testületi ülés napirendjére felvett rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:

(3) A beszámoló a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés.

(4) Különösen:

(5) A tájékoztató olyan szóban, illetve írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, illetve alátámasztják, továbbá amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(6) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot általában akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket kizárólag írásban lehet benyújtani.

(7) A képviselő-testület napirendjének előterjesztésére kizárólag írásban kerülhet sor:

(8) Az előterjesztések felépítése, formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat:

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan javaslat, amely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy az ülés tárgysorozatába előzetesen már felvett — de nem elsőként feltüntetett — tárgykör soron kívüli, első napirendként történő tárgyalására irányul.

(2) A képviselő-testület — a polgármester javaslatára — egyszerű szótöbbséggel dönt — több javaslat esetén a kezdeményezés sorrendjében - a sürgősségi indítványról.

(3) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei: sürgősségi indítvány — a sürgősség tényének rövid indokolásával — legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél vagy a napirend tervezet ismertetése után szóban is előterjeszthető.

(4) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, annak tárgyát első napirendként tárgyalja meg, vagy azt felveszi az adott ülés tárgysorozatába megvitatás céljából.

(5) A sürgősségi indítvány testületi elfogadása esetén a javaslatnak sürgősségi tárgykörként való tárgyalására és a napirenddel kapcsolatos vitára az ülés tárgysorozatának meghatározásakor eldöntött sorrendi helyen kerül sor.

(6) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, akkor a napirend tervezetében szereplő tárgyat nem elsőként, hanem a tárgysorozat meghatározásakor elfogadott utóbbi helyen tárgyalja meg, illetve a sürgősségi indítványt az adott ülés napirendjére nem veszi fel. Ez esetben úgy is dönthet a képviselő-testület, hogy az indítvány tárgyát valamely későbbi ülésén tárgyalja meg.

(1) A képviselő-testület ülésén a meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt.

(2) Azok a meghívottak, akiket nem valamennyi napirend tárgyalásához hívtak meg, kizárólag annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal, melyhez meghívásuk kapcsolódik.

(3) Az előadó a napirendhez a vita előtt amennyiben az előterjesztés teljes szövege vagy a napirendnek — csak határozati javaslatot vagy rendelet tervezetet tartalmazó — a döntés tervezetet érintő kivonata került írásban kiküldésre szóban kiegészítést tehet abban az esetben, ha az — a napirend írásos anyagához képest — új információkat tartalmaz. Szóbeli előterjesztés esetén az előadó a napirend anyagát szóban terjesztheti elő. A szóbeli kiegészítés és előterjesztés időtartamát a képviselő-testület — a polgármester vagy bármely képviselő indítványára — minimum 3 percre korlátozhatja.

(4) Az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, az ülésen tanácskozási és részvételi joggal jelenlévők — az utóbbiak abban az esetben, ha felszólalásukat a polgármester vagy a képviselőtestület engedélyezi — kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó még a vitát megelőzően köteles rövid választ adni.

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát, melynek során javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk, azonban az ülésvezető napirendenként egy esetben — a képviselők és meghívottak felszólalásait követően — az ülésen megjelent állampolgároknak legfeljebb 5 percben eseti felszólalási jogot adhat.

(3) Napirend előtti felszólalásra az elnöktől a tárgyalandó napirendhez nem kapcsolódó rendkívüli ügyben, a soron kívüli felszólalás tárgyának megjelölésével bármelyik képviselő legfeljebb 5 perc időtartamra ülésenként egy alkalommal kérhet engedélyt.

(4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Az ismételt hozzászólást követően a további hozzászólás lehetőségét az ülésvezető megtagadhatja.

(5) A polgármester (alpolgármester), a jegyző és az előterjesztő több alkalommal is hozzászólhat az egyes napirendekhez.

(6) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülésvezető felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Az ülésvezető a felszólítás eredménytelensége, illetve a felszólalásra engedélyezett idő eltelte után megvonhatja a szót.

(7) Az ülésvezető szükség esetén ülésenként legfeljebb két alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el, melynek időtartama legfeljebb fél óra lehet. Tárgyalási szünet tartását bármely képviselő vagy a jegyző is indítványozhatja.

(1) A rendeleti és a határozati javaslathoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen szóban indokolással ellátott módosítást (kiegészítést) terjeszthetnek elő. A szóbeli módosító javaslatok előterjesztésére csak az adott napirendi téma vitája során van lehetőség.

(2) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez — az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő — ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(4) A testület bármely tagja, a napirend előadója és a jegyző a szavazás megkezdéséig javasolhatja a napirend tárgyalásának — az ülés félbeszakítására, az idő előre haladtára vagy a napirend előkészítetlenségére tekintettel történő — elnapolását. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz, és egyúttal dönt a napirend tárgyalásának újabb időpontjáról.

(5) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület — az ülésvezető, illetve bármelyik képviselő javaslatára — a vita folytatását szükségtelennek taftja.

(6) A vita lezárása után az ülésvezető biztosítja az előterjesztőnek a viszontválasz jogát. A napirend előadója a zárszó kertében röviden reagálhat, válaszolhat a hozzászólásokra, a vitában elhangzottakra.

(7) Az ülésvezető a vita lezárása után összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Gondoskodik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.

(8) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(1) A polgármester a vita lezárását, a zárszó, valamint az összefoglaló elhangzását követően elrendeli a szavazást. A szavazás eredményeképpen, az adott napirendi pont lezárásaként a képviselő-testület határozatot hoz vagy rendeletet alkot.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében majd az elfogadott módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.

(3) Bármely egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához — ha az ülés egyébként határozatképes — az ülésen jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) Amennyiben a képviselő elmulasztja a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettséget és ezt a testület megállapítja, úgy a polgármester — rosszallásának egyidejű kifejezése mellett az ülés nyilvánossága előtt nyomatékosan felhívja, hogy a jövőben ez irányú kötelezettségének tegyen eleget. Amennyiben a bejelentés elmulasztása a határozathozatal után kerül megállapításra, úgy a képviselő-testület dönt a személyes érintettséggel született határozat érvényben tartásáról.

(6) Az adott ügyben kizárt személy a téma tárgyalásában nem vehet részt és azzal kapcsolatban szavazati joga nincs.

(7) Minősített többség szükséges

(8) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(9) Szavazategyenlőség áll fenn amikor a jelenlévő önkormányzati képviselők fele igennel, másik fele nemmel szavazott vagy abban az esetben, ha nyílt szavazásnál az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” és a „tartózkodó” szavazatok összegével. Ebben az esetben általános szabályként az előterjesztést elutasítottnak kell tekintetni.

(10) Kötelező döntést igénylő kérdésekben, ha az előterjesztés nem kapta meg a szükséges többséget, a polgármester szünetet rendel el, a szünet elteltével folytatódik a vita. A polgármester ezt követően újból elrendeli a szavazást. Ismételt eredménytelenség esetén a napirendet a következő képviselőtestület napirendjére kell tűzni.

(1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt kézfelemeléssel történő — szavazással hozza.

(4) A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

(6) A szavazás megkezdése előtt a név szerinti szavazásra bármely képviselő és a jegyző is javaslatot tehet. Ebben az esetben a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(8) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ábécé sorrendben felolvassa a testületi tagok nevét, akik pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”mal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatnak megfelelő szavazatot külön névjegyzéken a megfelelő testületi tag neve mellett feltünteti, majd a kitöltött névsort átadja az ülésvezetőnek, aki a szavazatok összeszámolása után megállapítja a szavazás eredményét és azt kihirdeti.

(9) A név szerinti szavazás eredményét rögzítő külön hitelesített névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(10) A képviselőtestület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.

(11) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

(12) A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(13) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazást az erre a feladatra megválasztott bizottság bonyolítja le.

(14) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(15) A szavazatszámlálást végző bizottságfeladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a leadott szavazatok összeszámlálása és az eredmény kihirdetése.

(16) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(17) Az ülésvezető a szavazás után — a titkos szavazás kivételével — megállapítja annak eredményét és kihirdeti a határozatot, illetve ismerteti a rendelet elfogadásának, megalkotásának tényét.

(1) Képviselői kérdés: Az önkormányzati intézmények vezetőihez a testületi ülésen intézett, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű általában az önkormányzati belső működés viszonylataira vonatkozó — felvetés vagy tudakozódás.

(2) Interpelláció: Az interpelláció olyan képviselői kérdés, amely az érdemi önkormányzati ügyekre, a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozik és általában problémát tár fel, s arra kér választ, az miként szüntethető meg, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet vagy valamely panasz orvoslását kéri.

(3) A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselőtestület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén - a napirendek lezárása után a

(5) Az interpellációt írásban előre legkésőbb az ülés napirendjének elfogadásáig a polgármesterhez kell benyújtani. Szóbeli interpelláció előterjesztése esetén az interpellációs szándékot az ülésen a polgármesternek legkésőbb a napirend megállapításáig jelezni kell és azt az egyéb napirendek megtárgyalását követően lehet megtenni. Az interpelláló megkérheti a jegyzőt, hogy szakszerűen fogalmazza meg szóbeli interpellációja tárgyát és azt olvassa is fel. Az interpelláló ehhez a beterjesztéshez rövid szóbeli indokolást fűzhet.

(6) A napirend megállapításáig nem jelzett interpellációt, illetve a távollévő képviselő írásos interpellációját a képviselőtestület nem veszi fel az ülés napirendi közé és azt az adott ülésen nem is tárgyalja meg.

(7) Az interpellációt lehetőleg az ülésen kell megválaszolni. Ha az interpellált írásban ad — az ülésen kellő informáltsága hiánya miatt választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni.

(8) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról — szóban azonnal megadott válasz esetén az adott ülésen, írásos válasz esetében a következő testületi ülésen — először a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik, majd a képviselő-testület az előterjesztőtől függetlenül, de az ó szavazatát is figyelembe véve — vita nélkül határoz.

(9) A képviselő-testület az el nem fogadott válasz esetén az interpelláció alapján részletes vizsgálatot rendelhet el, melynek lefolytatásával megbízhatja a polgármestert, vagy bizottságát, az ügy kivizsgálására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A vizsgálatba külső szakértő is bevonható és abban az interpelláló képviselő maga is részt vehet.

(10) A vizsgálat befejezése utáni legközelebbi ülésén a képviselőtestület ismételten napirendre tűzi az interpelláció tárgyát.

(1) A tanácskozás méltóságának és komolyságának, a testület tekintélyének megőrzése érdekében az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester (ülésvezető) gondoskodik. Ennek során:

(2) A polgármester javaslatáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Ha a tanácskozás rendjét a nyilvános ülésen megjelent állampolgár zavarja meg, a polgármester rendre utasíthatja a rendbontót, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti és szükség esetén a kiutasítás végrehajtásához, a rendzavaró eltávolításához rendőri közreműködést is igénybe vehet.

(4) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendbontás (tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény) következik be, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést — ha az ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel — meghatározott időre felfüggesztheti, illetve félbeszakíthatja azt és egyidejűleg javasolhatja az ülés elnapolását.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséról a jegyző gondoskodik.

(2) A testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet szkennelt formában, elektronikus úton kell megküldeni a törvényességi felügyeletet végző szervnek, a papír alapú példányt pedig az irattárban kell megőrizni

(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, a jelenléti ívet, az elfogadott rendeleteket, az írásban megküldött interpellációkat, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételeit, a név szerinti szavazásról készített névsort, és a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását ugyancsak mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés sorszámát, helyét, időpontját és az ülés formájának — alakuló, rendes és rendkívüli ülés, együttes ülés, ünnepi ülés illetve közmeghallgatással egybekötött ülés — megjelölését, az ülés nyilvános, avagy zárt ülési módját, az ülésen megielent képviselőket és meghívottakat név szerint (a képviselőket ábécé sorrendben, míg a meghívottakat napirendi pontonként), a távolmaradásukat előre bejelentett, illetve e nélkül távol maradt képviselők nevét, az ülésvezető nevét (funkcióját), az ülés megnyitásának tényét, a képviselőtestület határozatképességének kinyilvánítását, az ülés tárgysorozatának (napirendi pontjainak) elfogadását, a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét, napirendi pontonként: a napirend címét (tárgyát); az előadó nevét; a szóbeli kiegészítés lényegét; az előadóhoz intézett kérdéseket; a válaszadás összefoglalását; a vitában felszólaltak nevét és hozzászólásuk lényegét (kivéve ha a képviselő hozzászólásának, megjegyzésének szó szerinti rögzítését kéri), szóbeli előterjesztés esetén annak lényegét és az ily módon előterjesztett határozati javaslatokat szó szerint, az előterjesztett módosító indítványokat, a vita összefoglalóját, s az előadó zárszavát, a határozathozatal módját, a szavazás eredményét (számszerűsítve); szükség esetén utalva a minősítettség követelményére, a meghozott határozatok szó szerinti szövegét (a végrehajtás felelősét és határidejét), az elhangzott képviselői kérdéseket, az interpelláló képviselő nevét, az interpelláció tárgyát; a válaszadó nevét; az interpelláló képviselő nyilatkozatát és a képviselő-testület döntését a válasz elfogadásáról, az ülésen történt fontosabb eseményeket (bejelentéseket), az ülésvezető rendfenntartással összefüggő intézkedéseit, az ülés bezárásának idejét.

(5) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(6) A választópolgárok a zárt ülés kivételével — betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvet és annak mellékleteit a jegyző a képviselő-testület titkos irataként kezeli.

A képviselő-testület:

(1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

(2) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését. Szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A képviselő-testület határozatait külön-külön — a naptári év elejétől kezdődően folyamatos arab sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: sorszám/év (.... hó .... nap) Határozat.

(4) A képviselő-testület hatósági határozataira — az Mötv-ben foglalt eltérésekkel — az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A testületi határozatokról az önkormányzat hivatala betűrendes és határidős nyilvántartás vezet. A jegyző gondoskodik arról, hogy az ülés jegyzőkönyvének elkészítésével egyidejűleg a határozatokról külön jegyzőkönyvi kivonatok készüljenek, és azok megküldésre kerüljenek a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, illetve azoknak is, akiknek a munkájához szükséges a határozat ismerete.

A képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján — annak végrehajtására — önkormányzati rendeletet alkot.

Önkormányzati rendelet alkotását, illetve módosítását kezdeményezhetik:

(1) Az SZMSZ 37. §-ában felsoroltak a rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést általában a polgármesterhez nyújthatják be. A polgármester — a jegyző bevonásával — a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselőtestület elé terjeszti. A jegyző és a téma szerint illetékes bizottság a képviselőtestület ülésén jogosult a saját kezdeményezése, illetve rendelet-tervezete önálló előterjesztésére.

(2) A képviselő-testület az előterjesztett kezdeményezéssel kapcsolatosan állást foglal abban, — ha törvény az önkormányzati rendelet megalkotását nem teszi kötelezővé — hogy szükség van-e a témában rendeletre, aktuális-e a rendeleti szabályozás, ki készítse el a rendelettervezet szövegét, illetve meghatározhatja a szabályozandó társadalmi viszony fontosabb kérdésköreit, a megalkotandó rendelet személyi, szervi és tárgyi hatályának elvi kereteit. A képviselőtestület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletének előkészítésénél elrendelheti a tervezet kétfordulós tárgyalását is, amikor először a rendelet szabályozási koncepciójáról, a tervezett szabályozás jellegéről (részletekbe menő vagy keretszabályozás), alapkérdéseiről dönt, elveket, szempontokat állapít meg. A második fordulóban a testület a rendelet javasolt szövegéről, az egyes alternatívák kiválasztásáról dönt.

(3) A rendelet-tervezetet általában a jegyző készíti el. A képviselő-testület a tervezet elkészítésére külső szakértőt is felkérhet. Szakértő bevonására a jegyző javaslatot tehet. A tervezet összeállításával a testület állandó, ideiglenes vagy külső bizottságot is megbízhat.

(4) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye, illetve a lakossági közvélemény-kutatás.

(5) A törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok szabályozása tekintetében rendelet alkotás előkészítésekor meg kell vizsgálni különösen:

(6) A polgármester egyes rendelettervezeteket — az érdemi vita előtt — közmeghallgatásra bocsáthat, ilyen lehet:

(7) A lakosság szélesebb körét érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább tizenöt napig közszemlére kell bocsátani a polgármester által meghatározott módon és erről a lakosságot a helyben szokásos módon — hirdetőkön való kifüggesztéssel — tájékoztatni kell. Az állampolgárok a közzététel időtartama alatt észrevételeket, megjegyzéseket tehetnek a tervezettel kapcsolatosan, melyet írásban kell a polgármesternek benyújtani. Ezeket a javaslatokat a tervezet elkészítéséért felelős a szükséghez képest a rendelet tervezetbe beépíti.

(8) Amennyiben nem a jegyző a rendelettervezet előkészítésének felelőse, akkor a tervezet képviselő-testület elé terjesztése előtt azt a jegyző ismét megvizsgálja törvényességi szempontból.

(9) Az előterjesztésre jogosult az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt terjeszti a képviselőtestület elé megvitatás és elfogadás végett. Az előterjesztő köteles a testületet egyidejűleg tájékoztatni az előkészítés során felvetődött, de mellőzött, a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva az elutasítás indokaira. A rendeleti javaslat indokolását szóban is elő lehet terjeszteni.

(10) A képviselőtestület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.

(11) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(1) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos arab sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendeletalkotás tárgyát.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján az önkormányzati rendeletek jelölési módja az alábbi: Kalaznó Község Önkormányzata Képviselő-testületének ./év. (kihirdetés dátuma: hó, nap) önkormányzati rendelete a/az . .-ról.

(3) Az önkormányzati rendelet hiteles, végleges szövegét — annak elfogadását követően — a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(4) Az önkormányzati rendeletet szabályszerűen ki kell hirdetni, amely a községháza hirdetőtábláján a rendelet teljes terjedelmű szövegének kifüggesztésével valósul meg. A kihirdetés időpontjának a kifüggesztés napja számít.

(5) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet hatálybalépésének napját — mely általában a kihirdetés napja a rendeletben kell meghatározni.

(1) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek hirdetőn történő kifüggesztés, vagy szórólapos formában történő megküldés útján az őket érintő rendeletekről. A rendeletek egy példányának a községi könyvtárban történő elhelyezésével a rendeleteket a lakosság részére hozzáférhetővé kell tenni.

(2) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

(3) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek (az abban közreműködő szervek) — a polgármester indítványára — időközönként tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(4) A jegyző köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. A jegyző — jogszabályi változás esetén — köteles kezdeményezni az önkormányzati rendelet módosítását.

(5) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(1) A települési képviselő a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit.

(2) A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(3) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(4) A képviselőt a Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelességek illetik meg, illetve terhelik.

(1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében. A polgármester egyes települési képviselőket — szakmai ismereteik, felkészültségük szerint bevon a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba. A képviselő-testületnek egyes ügyekben javaslatot tehet arra, hogy a képviselettel a testület valamely képviselőt bízzon meg. A képviselőnek joga van tehát aktívan részt venni a testület ülésén, annak munkájában.

(2) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre a megkérdezett az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ köteles adni.

(3) Kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(4) Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni.

(5) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének — a képviselő-testület által átruházott — önkormányzati ügyben hozott döntését.

(6) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(7) A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(8) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

(9) Saját beleegyezését követően a képviselő-testület a képviselőt megválaszthatja bármely önkormányzati tisztségre, funkcióra (megválasztható tanácsnoknak, bizottsági elnöknek és tagnak, alpolgármesternek).

(10) A képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult.

(11) A képviselőtestület a polgármester, illetve bármely települési képviselő javaslatára a képviselők közül a testület által meghatározott önkormányzati ügyek, feladatkörök ellátásának felügyeletére, továbbá a feladatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzésére tanácsnokot választhat. A tanácsnoki megbízatás négy évnél rövidebb időtartamra is szólhat, de egy meghatározott feladat egy konkrét beruházás — megvalósításának koordinálására is adható.

(1) Köteles tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában. Az üléseken való megjelenésen felül felkérés alapján köteles aktívan közreműködni a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban, a testületi döntések végrehajtásában. Köteles a testületi ülésen az írásos anyagok elolvasását, szükség esetén a választópolgárokkal való konzultálást követően — felkészülten megjelenni, ezáltal a döntés meghozatalában kellően informáltan részt venni. A képviselő közéleti szerepvállalással járó felelősségére a polgármester felhívhatja a figyelmét.

(2) Köteles rendszeres kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság különböző társadalmi és önszerveződó közösségeivel, tájékoztatni őket a képviselőtestület működése során hozott közérdekű döntésekről, lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni;

(3) Köteles a magánéletében is olyan magatartást tanúsítani, amely összeegyeztethető képviselői megbízatásával, közéleti tevékenységével, ezáltal méltóvá teszi a választók bizalmára.

(4) Köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, illetve magán- és üzleti titkot megőrizni, valamint annak akár a maga, akár a más javára vagy kárára történő felhasználásától tartózkodni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(5) Köteles a személyes érintettségét, a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot még a vita előtt bejelenteni.

(6) A képviselők kötelesek a törvényben meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig a vagyonnyilatkozatok kezelésére és vizsgálatára kijelölt bizottság részére a vagyonnyilatkozatot zárt borítékban leadni. A képviselőre vonatkozó adatokat tartalmazó vagyonnyilatkozat - az ellenőrzést biztosító adatok kivételével — nyilvános, a családtagok nyilatkozata viszont nem.

(1) A képviselő-testület — meghatározott önkormányzati feladatok ellátására — állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat. Törvényben meghatározott esetekben az abban elrendelt bizottság megalakítása kötelező.

(2) A bizottság képviselő-testületi döntés előkészítő, a képviselőtestület által átruházott hatósági, valamint önkormányzati nem hatósági jogkör gyakorlásával összefüggő, továbbá a hozott döntések végrehajtásának szervezésével, valamint ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységet lát el. A képviselő-testület a bizottság döntését felülvizsgálhatja, a polgármester pedig felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását.

(3) A bizottság a belső működési szabályait — a Mötv. és az SZMSZ keretei között — maga állapítja meg.

(4) A képviselő-testület saját munkájának elősegítésére, döntéseinek megalapozására, kizárólag külső tagokból álló szakmai — tanácsadó, véleményező — szervet, munkacsoportot is működtethet.

(5) A képviselő-testület a bizottság létrehozásakor: dönt a bizottság elnevezéséről, rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról, meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek, határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(6) A képviselőtestület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának. Bizottságok

(1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot

(3) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(4) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselőtestület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(5) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Az önkormányzat által létrehozott bizottság elnevezése: Önkormányzati Bizottság, tagjainak száma: 3 fő

(7) Az Önkormányzati Bizottság feladatai:

(1) A bizottság határozatképességére és határozat-hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak joga és kötelezettsége azonos.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök köteles összehívni a bizottságot a képviselő-testület döntése alapján és a polgármester indítványára.

(3) A bizottság ülése nyilvános. A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(4) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az elnök, valamint az a bizottsági tag, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén maga a bizottság dönt. A kizárást követően a bizottság elnöke, illetve tagja nem vehet részt a döntéshozatalban.

(5) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(6) A bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról a jegyző a képviselőtestület hivatala útján gondoskodik.

(7) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés lényegi mozzanatait, a bizottság döntését, állásfoglalását, javaslatát, valamint — külön indítványra — a kisebbségi véleményeket.

(8) A bizottságok az általuk végzett munkáról a képviselőtestület előtt annak eseti döntése szerint kötelesek beszámolni. A beszámoló szempontjait a polgármester és a jegyző együttesen határozza meg.

(1) A polgármester főállású önkormányzati tisztségviselő.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester — a települési önkormányzat vezetőjeként — felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(4) Átfogó feladatai az alábbiak: szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat; gondoskodik az önkormányzat vagyonának megőrzéséről és gyarapításáról, gazdálkodásának menedzseléséről; biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését; gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről; támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit; kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel; biztosítja a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtését, munkájának megszervezését; segíti a települési képviselők,, a bizottsági elnökök munkáját; gondoskodik a képviselő-testület döntéseinek előkészítéséről, a döntések végrehajtásának megszervezéséről és ellenőrzéséről; segíti és ellenőrzi az önkormányzati intézmények működését.

(5) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(6) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

(7) A képviselő-testület hivatalával összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselőtestület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(2) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ, aki feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4) Az alpolgármester csak a polgármester előre nem látható huzamosabb távolléte, tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat (pl.: bizottsági döntés felfüggesztése, testületi ülés összehívása stb.).

(5) Az alpolgármester helyettesítési jogkörön kívüli, egyéb feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek lehetnek. Részt vehet a polgármester által meghatározott körben és mértékben:

(1) Az SZMSZ IX. fejezete szerinti közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei — pályázat alapján — a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról elfogadott megállapodásban (a továbbiakban: Megállapodás) rögzített szavazati aránnyal — jegyzőt neveznek ki, határozatlan időre, aki felett a munkáltatói jogokat a székhely település önkormányzatának polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

(3) A jegyző egyéb főbb feladatai:

(4) A jegyző sajátos feladat- és hatáskörében:

(1) A képviselő-testület az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására — Hőgyész Nagyközség Önkormányzatával, Szakály Község Önkormányzatával, Mucsi Község Önkormányzatával és Dúzs Község Önkormányzatával együtt „Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal” elnevezéssel — hőgyészi székhellyel és szakályi, mucsi, dúzsi és kalaznói, kirendeltséggel — közös önkormányzati hivatalt (a továbbiakban: közös hivatal) hoz létre.

(2) A közös hivatal létrehozásának és működésének feltételeit az öt önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott Megállapodás rögzíti.

(3) A közös hivatal a jegyző által elkészített és az öt önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) szerint működik.

(4) A külön határozattal elfogadott ügyrend az SZMSZ melléklete.

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület elsősorban más települések képviselő-testületeivel, a megyei közgyűléssel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során a Mötv. IV. fejezetének rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(3) A társulások működését, feladat- és hatáskörét — az Mötv., valamint külön jogszabályban meghatározott rendelkezések figyelembevételével a társult önkormányzatokkal kötött megállapodások szabályozzák.

A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit, az eljárás rendjét.

A képviselő-testület a község lakosságának minél jobb és hatékonyabb szolgálata, különösen az információszerzés és informálás, a helyi közvélemény megismerése, valamint az önkormányzati döntések előkészítése, megismertetése, elfogadtatása érdekében a közvetlen kapcsolattartás más eszközeit is alkalmazza. Szükség esetén:

(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) Ebben a rendeletben kell megállapítani:

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről (bevételeiről és várható kiadásairól) évente rendeletet alkot. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendeletet a képviselő-testület két fordulóban fogadja el. Első fordulóban a költségvetési koncepció kialakítására kerül sor, második fordulóban kerül elfogadásra az éves költségvetésről szóló rendelet.

(3) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról a vonatkozó jogszabályok alapján — rendeletet alkot.

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. A gazdálkodásra vonatkozó feladatok részletezését az ügyrend tartalmazza.

(2) Az önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

(2) Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatait — megállapodás alapján — külső ellenőrző szervezettel látja el.

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.