1. § (1) A rendelet hatálya tulajdonában álló ingatlanokra és ingó vagyontárgyakra, valamint vagyoni értéku jogokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki.

(2) E rendelet hatálya a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) és az önkormányzati intézmények költségvetési gazdálkodási rendjét nem érinti.

(3) Az önkormányzat a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 73. §-ában rögzítettekre hivatkozva, magára nézve kötelezőnek tartja azt, hogy nem vesz részt olyan vállalkozásban, amelyben felelősége meghaladja a vagyoni hozzájárulás mértékét, továbbá bármely vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyezteti.

2. § (1) Mezőgazdasági művelésű ingatlan: A település bel- és külterületén lévő az az ingatlan, amelyet az ingatlan nyilvántartásban mezőgazdasági művelési ágú ingatlanként tartanak nyilván, továbbá azok az ingatlanok is, amelyek mezőgazdasági célra hasznosulnak.

(2) Nem lakás célját szolgáló helyiség: A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 2.melléklete 12.) pontjában meghatározott helyiség.

(3) Lakótelek: A hatályos építésügyi szabályok és az általános rendezési terv szerint lakóépülettel beépíthető minden építési telek, ideértve azt is, amelyen csak szükséglakás, vagy lakáscélra használt helyiségcsoport, illetve helyiség van, amely még a szükséglakás követelményeinek megfelel.

(4) Nem lakás célú telek: Minden nem lakóteleknek minősülő telek, amely beépíthető.

(5) Hozzátartozó: A Polgári Törvénykönyvről szóló 685. § b) pontjában felsorolt személyek.

(6) Nem lakás céljára szolgáló helyiség: Az a helyiség, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál.

(7) Vételi, illetve elővásárlási joggal nem érintett lakások eladási feltételei: a jogcím nélküli, rosszhiszemű jogcím nélküli használók az általuk lakott lakásokat a lakással kapcsolatos tartozások kiegyenlítése után a lakás forgalmi értéke 50 %-ának egyösszegű befizetése mellett vásárolhatják meg.

3. § (1) Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felsorolását e rendelet 1.számú melléklete tartalmazza.

(2) A jogszabályokban foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképesek a köztéri műalkotások és az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások.

(3) A jogszabályokban és az e rendelet (1) és (2) bekezdésében nem említett önkormányzati vagyon forgalomképes.

4. § (1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a képviselőtestület gyakorolja.

(2) Az önkormányzati többségi tulajdonrésszel működő vállalkozásokban a tulajdonosi képviseletet a Polgármester vagy az általa megbízott személy (a továbbiakban: Polgármester) látja el az alábbiak szerint:

(3) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerülő feladatokat az SZMSZ (ügyrend) rendelkezései szerint a Hivatal látja el. Ilyen feladatok ellátásával a képviselőtestület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

5. § (1) A forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak üzemeltetéséről, állagának megóvásáról a képviselőtestület a Hivatal útján gondoskodik.

(2) A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerződést a költségvetési előirányzat erejéig a Hivatal köti meg.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba való beviteléről a képviselőtestület dönt. E körben a képviselőtestület saját jognyilatkozatait a Polgármester aláírásával teszi meg.

6. § A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak a 5. §.(3) bekezdésén túlmenő, az alapító okiratban rögzített tevékenységi körrel összefüggő módon történő, a tulajdonjog átrázásával nem járó hasznosításának joga az üzemeltetéssel megbízott intézményt illeti meg.

7. § (1) Forgalomképes vagyontárgy létesítéséről, megszerzéséről és gazdasági társaságba történő beviteléről a Képviselőtestület dönt. A Képviselőtestület jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg.

(2) Forgalomképes vagyontárgy elidegenítéséről, elővásárlási jog gyakorlásáról a Képviselőtestület dönt.

(3) Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a Polgármester írja alá.

8. § (1) A forgalomképes vagyontárgy egyéb módon történő hasznosítása

(2) A Polgármester és a képviselőtestület hatáskörébe tartozó jogügyleteket a Polgármester írja alá.

(3) A forgalomképes ingatlan legfeljebb 6 havi átmeneti hasznosításáról nyomós önkormányzati érdekből a Polgármester dönt. Az ideiglenes hasznosítás időtartama a hasznosításra kiírt pályázat eredménytelensége után egy alkalommal, legfeljebb további 6 hónappal meghosszabbítható.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott értékű ingatlanok vonatkozásában az elidegenítési és az elővásárlási jog kivételével a képviselőtestület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(5) A vagyontárgy elidegenítéséről, illetve egyéb módon történő hasznosításáról szóló, a 7 - 8. §-ban meghatározott döntési jog alatt az elidegenítésre, használatra történő kijelölést a pályázat kiírását, valamint a szerződés-tervezet jóváhagyását kell érteni a 22. § (3) bekezdésében írt speciális szabályozásra is figyelemmel.

9. § E rendelet szempontjából a forgalmi érték nettó módon (általános forgalmi adó nélkül) értendő.

10. § (1) A forgalmi érték megállapítása szempontjából a forgalmi értékbecsléssel megbízott személy vagy szervezet szakvéleménye az irányadó.

(2) Forgalomképes vagyontárgy elidegenítése esetén a Képviselőtestület a forgalmi értékbecslésben megállapított értéktől kivételesen fontosnak ítélt érdek esetén egyedi mérlegelés alapján eltérhet.

11. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére a képviselőtestület koncessziós pályázatot írhat ki.

(2) A pályázatot a képviselőtestület bírálja el. A képviselőtestület jognyilatkozatait e körben a Polgármester aláírásával teszi meg és felügyeli a szerződés teljesítését.

12. § A tulajdonosi hozzájárulási nyilatkozat tételére a 7. § és a 8. § (1) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

13. § Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, értékpapír, illetve részvényvagyon hasznosítása a hivatal által kiírt pályázat alapján a képviselőtestület hatáskörében tartozik.

14. § A beépítetlen ingatlan (nem lakás célú helyiség) bérbeadása esetén a bérleti szerződés feltételeit a képviselőtestület állapítja meg.

15. § (1) A mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbe adás útján is hasznosítható.

(2) A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama 10 év lehet. A szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a rendezési tervet figyelembe kell venni.

16. § (1) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál fizetési eszközként az önkormányzat csak készpénzt fogadhat el.

(2) Részletfizetést vagy fizetési haladékot csak rendkívüli indokolt esetben, kizárólag a képviselőtestület adhat.

17. § (1) A képviselőtestület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére önálló intézményt vagy gazdasági társaságot alapíthat.

(2) Amennyiben a képviselőtestület olyan gazdasági társaságot alapít, melynek tevékenysége az önkormányzat ellátási feladatai körébe tartozik, az önkormányzat tulajdonosi aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.

(3) Az önkormányzat a kötelezett által elismert, illetve jogerős bírósági határozat alapján járó követelés kamattartozásáról, vagy annak egy részéről rendkívüli indokolt esetben, fontosnak ítélt településpolitikai, alapos gazdasági érdek esetén, eseti mérlegelés alapján a képviselőtestület dönt.

18. § (1) A képviselőtestület a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatokat a Hivatal útján (annak ügyrendjében szabályozottan) látja el, illetve erre gazdasági társaságot alapíthat vagy természetes, illetve jogi személyekkel, továbbá ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságaival megállapodhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok különösen:

19. § (1) A képviselőtestület határozza meg a vállalkozások (munkahelyteremtő beruházások) támogatását.

(2) A vállalkozások támogatásának formái különösen:

20. § (1) Azt a munkahelyteremtő vállalkozót, aki önkormányzati vagyon felhasználásával legalább 5 fő - teljes munkaidőben foglalkoztatott - Nagyszékelyi lakóhelyű munkavállalót 2 éven keresztül foglalkoztat az önkormányzat 50 %-os bérleti díj kedvezményben részesítheti.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetében a képviselőtestület nagyszámú (több mint 10 fő) Nagyszékelyi lakhelyű munkavállalót foglalkoztató - valamely iparágat, szolgáltatási formát meghonosító - vállalkozót ingyenesen vagy kedvezményesen juttathat önkormányzati vagyonhoz.

21. § (1) Az önkormányzat intézményeinek joga és lehetősége a használatában lévő ingatlanok, egyéb eszközök és szellemi kapacitás ésszerű, az alaptevékenységet nem sértő hasznosítása és azzal többletbevétel elérése. Az eredményességért és a jogszerűségért az intézmény vezetője felel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységből származó bevétel az intézményt illeti meg.

(3) A hasznosítás eredményének legfeljebb 50 %-át személyi ösztönzésre, a fennmaradó részt pedig az intézmény működési feltételeinek javítására kell felhasználni.

(4) A személyi ösztönzés rendjét az intézmények belső szabályzatukban kötelesek rögzíteni.

22. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(2) Hivatalból kezdeményezhet.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése és hasznosítása pályázati úton történik. A pályázati kiírás feltételeit a 7. § (2) bekezdésében és a 8. §-ban meghatározott jogosultsággal rendelkező szerv határozza meg. A képviselőtestület ezen jogosultságát bármely, a testület által egyszerűbbnek ítélt ügyben, egyedi határozattal, az alapvető ügyleti feltételek meghatározásával vagy anélkül a Polgármesterre átruházhatja.

(4) Állampolgárok és gazdálkodó szervezetek kezdeményezése alapján induló pályáztatás esetén a kezdeményezők hasznosítói ötletének védelmét biztosítani kell. Két egyforma azonos értékű pályázat benyújtásakor az ötletgazda elsődlegességének elve érvényesül.

(5) Az ingatlan értékesítése során a vételáron túlmenően érvényesíteni kell a szerződéskötés, valamint az ingatlan forgalmi értékbecslésének teljes költségét, melyet a szerződés aláírásakor kell megfizetni.

23. § (1) A pályázati rendszer nem terjed ki:

(2) A pályázati hirdetményt a Hivatal hirdetőtábláján és esetenként a helyi és országos sajtóban is közzé kell tenni (helyben szokásos módon).

(3) Pályázati ajánlatot csak a hirdetményben közzétett helyiségekre, telkekre, az ott megjelölt tevékenységi körre, beépítés esetén a mindenkor érvényben lévő Rendezési Terv által javasolt funkcióra lehet tenni.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell (értelem szerint):

(5) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét, jelenlegi tevékenységét, a tervezett tevékenység megnevezését, nyilatkozattételt a feltételek elfogadására. A pályázathoz mellékelni kell a tevékenység végzésére feljogosító engedély (cégbejegyzés, cégbírósági igazolás, egyéni vállalkozói igazolvány, hiteles másolatát is, amennyiben a tevékenység jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött.

(6) A pályázati versenytárgyalást a Hivatal bonyolítja le. A versenytárgyalásra beérkező zárt pályázatok egyidejű felbontását kell biztosítani képviselőjének jelenlétében.

(7) Ingatlan bérbeadása esetén a pályázók közül az szerzi meg a helyiség bérleti jogát, aki a pályázatában a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot, az ingatlanok elidegenítése esetén pedig az szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, aki a legkedvezőbb vételárat ajánlja (figyelemmel a 19. § (2) bekezdésében foglaltakra is). Ettől akkor lehet eltérni, ha egyéb szempontokra is figyelemmel összességében gazdaságilag és településpolitikailag előnyösebb ajánlat is érkezett. Ingatlan bérbeadására kiírt pályázat kétszeri eredménytelensége esetén az ingatlan ajánlatkérési felhívás keretében is hasznosítható, melyre a tevékenységi kör és az ajánlott bérleti díj megjelölésével lehet a pályázatot benyújtani. A pályázat nyertese a képviselőtestület döntése alapján az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevő.

(8) Amennyiben a hasznosításra meghirdetett helyiség (telek) pályáztatása eredménytelen volt, azt újra meg kell hirdetni.

(9) Amennyiben a versenytárgyalástól számított 15 napon belül a nyertes pályázó részéről fennálló okból a szerződés nem jön létre, úgy a befizetet bánatpénz visszafizetésére nem tarthat igényt. A nyertes pályázó által befizetett bánatpénz szerződéskötéskor a bérleti díjba beszámításra került.

24. § (1) A Hivatal a pályázókról szükség esetén információkat és referenciákat szerez be.

(2) A pályázati bírálat eredményéről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 napon belül írásban értesíteni kell.

(3) A szerződésről a Hivatal nyilvántartást vezet.

25. § (1) A bérlet létrejöttének általános szabályai:

(2) A bérlő a helyiség bérleti jogát bérbeadó előzetes hozzájárulásával másra átruházhatja, vagy elcserélheti. Az erre vonatkozó szerződést írásban kell foglalni, melynek 1 példányát a bérbeadónak át kell adni. A hozzájárulás megadásának feltételei:

(3) A határozott idejű bérleti jog a jogviszonyból még fennálló időre ruházható át.

(4) A hozzájárulás nélküli bérleti jog átadás, illetve bérleménycsere a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondását vonja maga után.

26. § A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnk átadni. A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatba megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve rendezze.

27. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

(2) A bérbeadó az (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.

(3) A helyiségek a bérbeadó által kiírt pályázatban meghatározott közcélú villamos-, víz-, csatorna-, gáz és táv hő ellátási vezetékhálózatba való bekötésének, közműhálózata szabványosításának, romos helyiség helyreállításának, a helyiség alapterülete építés útján való növelésének a bérleti díjba 70 %-ban beszámíthatók.

(4) A helyiség portálcseréjének, külső homlokzat felújításának költségei a bérleti díjba 100 %-ban számíthatók be.

(5) Bérbeszámításra nem jogosult, aki a helyiség bérleti jogát a rendelet 23. § (7) bekezdésében foglalt esetben nyerte el.

(6) A (3) - (4) bekezdésben meghatározott munkálatokhoz az építési hatóság véleménye alapján e rendelet 12. §-ában foglaltak szerint adható tulajdoni hozzájárulás a bérlő által a munkák kivitelezése előtt benyújtott, a részletes műszaki tartalmat és költségvetést tartalmazó kérelem alapján.

(7) A költségek a bérlő által kibocsátott, a Hivatal által igazolt számla alapján kerülnek kompenzálásra a bérleti díjban oly módon, hogy az a havi bérleti díj 70 %-ig terjedhet.

(8) Az ingatlan hat havi bérleti díját meghaladó összegű költségek esetén a költségek bérleti díjban történő beszámítását a képviselőtestület ez alatti nagyságrendű költségek beszámítását a Polgármester engedélyezi.

28. § (1) A bérleti jogviszony megszűnik:

(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatára alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérbeadónak átadni.

(3) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor csak az általa a bérleti jogviszony tartalma alatt érvényesített és a bérbeadó által elismert költségek meg nem térült részére és óvadék visszatérítésére tarthat igényt.

(4) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő cserehelyiségre nem tarthat igényt.

29. § (1) A bérlő és a bérbeadó megállapodhat a bérleti jogviszony szünetelésében, ha a bérlő a helyiséget azért kénytelen kiüríteni, mert annak állapota az állékonyságot, az élet- vagy közbiztonságot veszélyezteti, illetve annak felújítása, helyreállítása vagy bővítése csak a helyiség kiürítése esetén végezhető el.

(2) A bérlő a tevékenység folytatásához szükséges helyiségről - a bérleti jogviszony szüneteltetésének tartalmára - maga köteles gondoskodni és viselni a költözködéssel kapcsolatos költségeket.

30. § (1) Az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő halála esetén csak az egyéni vállalkozásokról szóló 1990.évi V.tv.13. §-ának (2) bekezdésben meghatározott személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni.

(2) A vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenység esetén csak a bérlő házastársa, gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt) jogosult a bérleti jogot folytatni, ha a helyiséget továbbra is arra a célra használja, mint a bérlő.

(3) A helyiség bérleti jogát a kiskereskedelmi, vendéglátó ipari és fogyasztói szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonnak privatizálásról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló 1990.évi LXXIV. törvény alapján megszerző egyéni vállalkozó, továbbá kizárólag természetes személyek részvételével működő gazdasági munkaközösség, illetve betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság a privatizációval érintett vállalat jogutódjaként folytatja.

31. § (1) A bérlő a helyiséget az alábbi okok miatt és időtartamra, a bérleti díjnak megfelelő díj ellenében adhatja albérletbe:

(2) Bérlő a helyiség albérletbe adásáról szóló megállapodást annak megkötéséből számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak hozzájárulás megadása céljából megküldeni.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(4) A megállapodás csak akkor érvényes, ha ahhoz a bérbeadó írásban hozzájárult.

(5) A bérbeadó a hozzáárulás megadását köteles megtagadni, ha az albérlő:

(6) A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből (településrendezési és településfejlesztési, egészségvédelmi, környezet- és zajvédelmi okból) megtagadhatja.

(7) Az üzemeltetésbe adásra az albérletbe adásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

32. § (1) Jogcím nélküli használat, továbbá jogellenes albérletbe adás esetén - használat ellenértékeként - az egyéként fizetendő bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.

(2) Jogcím nélküli a használat, ha a bérlő bérleti jogviszonya megszűnt és a helyiséget határidőre nem ürítette ki.

33. § (1) Nem idegeníthető el a helyiség, ha az

(2) Az (1) bekezdésben nem szeplő helyiség a 23. § (2) bekezdésben foglaltak vagy a bérlő kezdeményezésére, a képviselőtestület, illetve átruházott hatáskörben a Polgármester döntése alapján elidegeníthető.

34. § Az elidegenítésre kijelölt helységre más személyt megelőző vásárlási lehetőség illeti meg a határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező

35. § Ha a bérlő vásárlási jogával nem kíván élni, a helyiség a 23. § (4) bekezdésben foglalt szabályok szerint pályázat útján értékesíthető, kivéve, ha a helyiség értékesítésre történő kijelölésre a bérlő kezdeményezésére kerül sor , az a vásárlási jogával mégsem kíván élni. Ebben az esetben a bérlő a helyiségeknek továbbra is bérlője lehet.

36. § (1) Ha a helyiséget a 34. §-ban nevezett bérlő vásárolja meg a vételár:

(2) A vételárat egy összegben, készpénzben kell megfizetni.

37. § (1) Az e rendelet szerinti bérleti jog átruházásából befogadásából, albérletbe adásából és bérlőtársi jogviszony keletkezéséből származó bevételek az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára folynak be.

(2) Az intézményi vagyonhasznosításból származó bevétel az azt hasznosító intézmény költségvetési bevétele. A bevétel felhasználásáról az intézmény a vonatkozó jogszabályi előírások alapján dönt.

(3) A polgármesteri hivatalnál bonyolódó ingatlanhasznosításból (bérletből és használatból) származó bevételek a költségvetési elszámolási számlára folynak be.

(4) A képviselőtestület az éves költségvetési helyzetétől évente állapítja meg a karbantartási és felújítási munkák sorrendjét és az erre fordítható összeg nagyságát.

38. § (1) A bérleti és használati díjakat a bérbeadó számlája alapján havonta kell megfizetni. E feltételt a bérleti szerződésben is rögzíteni kell.

(2) Az eseti, meghatározott napra, vagy 1 hónapnál rövidebb időtartamra szóló bérleti, használati díjak fizetésének módjában a felek szabadon állapodnak meg.

39. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és ingóvagyonról az intézmények és a polgármesteri hivatal nyilvántartást köteles vezetni.

(2) Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992.(IX.6.) Korm. Rendelet alapján a jegyző a polgármesteri hivatal útján gondoskodik az ingatlanvagyon kataszter és kataszternapló felfektetéséről és folyamatos vezetéséről.

(3) A törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani.

40. § (1) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell kimutatni, a vagyonhasznosítási tevékenységről a költségvetési beszámolóval egy időben kell beszámolni minden intézménynek.

(2) A vagyonleltár folyamatos karbantartásáról a jegyző köteles gondoskodni.

41. § (1) Ez a rendelet 2003.október 1.napján lép hatályba. Hatálybalépésével az 5/1994.(VIII.1.)ÖK.sz.rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai szerint a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.