Várdomb Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2007.(VI.1.) önkormányzati rendelete

a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról

Hatályos: 2007. 06. 01- 2023. 06. 30

Várdomb Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2007.(VI.1.) önkormányzati rendelete

a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról

2007.06.01.

Várdomb község képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, az 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában, és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. § és 31. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Várdomb község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, a helyi körülményeket figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja.

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja, hogy VÁRDOMB község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.

(5) A település egész területén a szervezett szemétszállítás működésének megszervezéséről és a települési folyékony hulladék szállításáról az önkormányzat gondoskodik.

2. § (1) Alapfogalmak:

a) települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék;

b) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, és egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget és egyéb göngyöleget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget, mely 15 liter;

c) nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező (pl.: növényvédőszer hulladékok, maradékok, illetva az azzal szennyezett göngyölegek), illetve fertőző anyag, gyógyszermaradék (akár ember, akár állat számára készült) valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a mûködési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem;

d) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék, elektronikai hulladék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkező, a b) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék;

e) köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása.

f) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése;

g) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.) tulajdonos

i) használó

j) haszonélvező....

k) üzemeltető

l) települési folyékony hulladék: a község területén, a közcsatornába be nem kötött, emberi tartózkodásra alkalmas épületek és telkek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb, helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi vízelvezető rendszerek tisztításából, továbbá a gazdasági, de nem termelő tevékenységből származó szennyvíz és szennyvíziszap, mely tartalmazhat kórokozó vagy fakultatív baktériumokat, de nem minősül veszélyes hulladéknak;

m) Veszélyes hulladék: az a hulladék, amit az aktuális jogszabály hulladéklistával meghatároz, nemzetközi kóddal (az EWC kóddal) azonosít és veszélyesként jelöl meg (a szabályzat készítésekor aktuális jogszabály az alábbi: 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről)

II. Fejezet

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megmûveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól (különös tekintettel az allergén gyomoktól, mint amilyen a parlagfű) megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, hulladéktárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak (az üzlet, vendéglátó-ipari helyiség, stb. üzemeltetőjének) kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a hulladék üzleti tevékenységbôl származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fûrészpor, kôporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Jármûbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetésérôl – elôzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követôen a kivitelezés befejezéséig a kivitelezônek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyezôdés ne keletkezzen (szükség esetén takarást kell biztosítani).

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és idôtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemû burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a körjegyzô, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelôjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésôbb a munka befejezésétôl számított 48 órán belül a kivitelezést végzô szervnek vagy személynek engedélyezett tárolóhelyre el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetôleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

6. § (1) Közterületen szennyezô anyagot települési szilárd és folyékony hulladékot, bontási törmeléket, ipari nem veszélyes hulladékot, veszélyes hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, porzás és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyezôdnék, a szennyezôdés elôidézôje köteles azt eltávolítani és a további szennyezôdés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyezôdik, a szennyezôdés elôidézôjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. § (1) A földtani közegek, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekéeben a község közterületén tilos jármûvet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyezôdést okoz, vagy okozhat.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

8. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élôfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést és az egyes kisebbségek, csoportok érzékenységét sértô feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévô, idejét múlt hirdetményt az elhelyezô köteles maradéktalanul eltávolítani, legkésôbb a felhívás kézhezvételétôl számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyûjtésérôl és elszállításáról is gondoskodni.

9. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek bármilyen beszennyezése tilos! A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyezô vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított hulladéktartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegôjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élôsdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!

(5) Állattartás szabályozását a következők szerint rendeli a képviselő-testület:

a) - Ebeket közterületre kivinni csak pórázon vezetve szabad.

b) - Ebeket élelmiszer boltokba, vendéglátó üzemekbe, szórakozóhelyre, játszóterekre, egészségügyi intézményekbe iskolákba, óvodába bevinni még pórázon sem szabad.

c) - A község belterületén háziállatokat még felügyelet mellett sem szabad legeltetni.

d) - Közterületre állatot kiengedni, illetve azon áthajtani csak emberi felügyelet mellett szabad.

(6) Az állatok tartására szolgáló létesítményeket rendszeresen takarítani, fertőtleníteni az ott található rágcsálókat, rovarokat rendszeresen irtatni kell.

(7) Az állatok tartására szolgáló gazdasági udvart elkerítve kell tartani. A szomszédos ingatlan kerítése vagy ott lévő épület fala gazdasági udvar kerítéseként nem használható fel.

(8) Az állattartás során keletkező trágya tárolásra vízhatlan aljzatú és oldalfalas trágyatelepet kell építeni, hogy a trágyalé szét ne folyhasson. A hígtrágya tárolásra vízzáró gyűjtőaknát kell létesíteni. A hígtrágya szakszerű kezeléséről (engedélyezett módon történő ártalmatlanítás, hasznosítás) rendszeresen gondoskodni kell. A trágyatárolóknak telken való elhelyezésére, építésére az Országos Építésügyi Szabályzat rendelkezései az irányadók Ahol ez jelenleg nincs kiépítve, ott a kiépítés határideje a rendelet hatálybalépését követő 5 év.

(9) Oktatási intézmény, élelmiszeripari egység, közösségi és társadalmi rendeltetésű nagy forgalmú intézményi funkciókat ellátó épületekhez tartozó területen nagy és kisállat nem tartható.

(10) Az állattartás céljait szolgáló melléképületek elhelyezésénél a rendelet 1. sz. mellékletében közétett védőtávolságokat be kell tartani.

(11) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a Fehérjefeldolgozó Vállalatnak bejelenteni és azt elszállíttatni. A szállítási költség az elhullott állat tulajdonosát terheli. /Állati fehérje feldolgozo Solt telefonszáma: 06/78/586-600 szállítás mellék. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – az Önkormányzatnál be kell jelenteni.

10. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, jármûvek tárolása közterületen tilos!

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevô 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

11. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetôzetérôl az esôvíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévô belvízelvezetô árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

12. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármû forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

a) – a gyalogos közlekedési útvonalon,

b) – az útkeresztezôdésben,

c) – az úttorkolatban,

d) – a kapubejárat elé, annak szélességében,

e) – a tömegközlekedésre szolgáló jármû megállóhelyénél, a jármû megállóhelye és a járda között,

f) – a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekû létesítményein.

(3) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

III. Fejezet

A települési szilárd hulladék kezelése, a köztisztasági szolgáltatás

13. §¹

14. §²

15. §³

16. §⁴

17. §⁵

18. §⁶

19. §⁷

20. §⁸

21. § A képviselő-testület felkéri a körjegyzőjét, hogy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22.) Korm. számú rendeletben kapott hatáskörében eljárva az alábbiakra legyen - különös tekintettel – figyelemmel a földtani közegek és a felszín alatti vizek védelme érdekében:

a) hasson oda, hogy a szennyvízhálózatba való rákötést a tulajdonos azonnal, de legkésőbb - a rákötést követő - 3 (három) munkanapon belül bejelentse a szolgáltatónak,

b) amennyiben a szolgáltató a rákötési lehetőséget biztosította és az ingatlan tulajdonosa zárt rendszerű, vízzáró kivitelű szennyvízgyűjtővel nem rendelkezik, vagy nem tudja megfelelő módon igazolni, hogy az ingatlanán keletkezett települési folyékony hulladékot e rendeletben rögzített módon szállíttatja el - a lehetőségek figyelembevételével - kötelezze az ingatlan tulajdonosát, hogy a házi szennyvízvezeték közcsatorna-hálózatra 90 napon belül kössön rá,

c) gondoskodjon arról, hogy a csatlakozó házi szennyvízhálózat a települési folyékony hulladék összetételének ellenőrzésére alkalmas aknával vagy tisztítónyílással kerüljön kialakításra,

d) ha a szennyvíz bekötővezeték vagy házi szennyvízhálózat az elfolyó szennyvíz ellenőrzésére alkalmas aknával nincs ellátva, továbbá, ha a bekötővezeték az ingatlanon keletkező szennyvizek elvezetésére – a vízhasználat megnövekedése, az ingatlanok egyesítése, megosztása vagy egyéb okból – már nem alkalmas, a lehetőségek figyelembevételével kötelezze a tulajdonost a létesítmények megfelelő átalakítására vagy megszüntetésére,

e) a szennyvízelvezető törzshálózatba, illetve a szennyvízelvezető műbe csak olyan szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be, amely a külön jogszabályokban előírtaknak megfelel, a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét nem veszélyezteti, továbbá a szennyvízelvezető és tisztító működését nem akadályozza, a berendezéseket nem rongálja,

f) a szennyvízelvezető törzs-hálózatba káros anyagot bebocsátók ellen kezdeményezze a csatornabírság kivetését az arra illetékes vízügyi hatóságnál.

22. § E rendelet 13. §. és 18. §-ában meghatározott közszolgáltatások elvégzéséhez - a szolgáltatást végzők kérésére – a közszolgáltatást igénybevevő ingatlan tulajdonosa az alábbi adatait kötelesek megadni.

1. nevét,

2. születési helyét és idejét,

3. anyja nevét,

4. lakcímét.

IV. Fejezet

A levegő tisztaság védelme, az avar és a kerti hulladékok nyílttéri égetése

23. § (1) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

(3) Avart és kerti hulladékot csak olyan jól kialakított tűzrakó helyen és tereken szabad égetni, ahol biztosított, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, továbbá az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(4) Égetni hétfőtől péntekig 10-18⁰⁰óráig, lehet szélcsendes időben, cselekvőképes nagykorú személy állandó felügyelete mellett, kivéve az április 30 és október 1-e közt tartó időszakot, amikor egyáltalában nem szabad égetni.

(5) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari hulladékot (műanyag, pl. PVC, tejes zacskó, reklámszatyor, tetrapack csomagolás, olaj, benzin, oldószer és egyéb veszélyes hulladék, stb.)

(6) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Tilos az avar égetése közterületen és őrizetlenül. A hatóságilag elrendelt általános tûzrakási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

24. § A községgazdálkodási körbe tartozó a község közterületén lévô parkok, fák, sövények gondozását az Önkormányzat oldja meg.

V. Fejezet⁹

25.§

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

26. § Ez a rendelet 2007. június 1-én lép hatályba, és egyidejűleg a 3/1993./IV.1./ ÖKR. a 4/2003./VII.17./ ÖKR. számú rendelet hatályát veszti.