Várdomb Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint a 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésnek d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Várdomb Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat )

(2) Az Önkormányzat székhelye:  7146. Várdomb, Kossuth u. 117.

(3) A képviselő-testület hivatalának neve: Őcsényi Közös Önkormányzati Hivatal

                        Székhely: 7143 Őcsény, Fő u. 35.

                        Kirendeltség: 7146 Várdomb, Kossuth u. 117. (a továbbiakban Hivatal)

                        Ügyfélszolgálat: 7142 Pörböly, Óvoda u. 1.

(4) Illetékességi területe: Várdomb község közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(6) Az önkormányzati jogokat Várdomb község lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló Képviselő-testület útján, vagy közvetlenül, a népszavazáson való részvétellel gyakorolja.

(7) Az Önkormányzat jelképei: Az Önkormányzat jelképeit és annak leírását, használatuk rendjét, külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(8) Az Önkormányzat törzsszáma: 417754

(9) Az önkormányzat adószáma: 15417756-2-17

(10) Az Önkormányzat KSH számjele: 15417756-8411-321-17

(11) Az Önkormányzat számlaszáma:11746005-15417756

(12) Az Önkormányzat tisztségviselője: a polgármester és az alpolgármester.

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

2.§

(1) A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a közakaratot.

(2) A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéshez kapcsolódnak.

(3) Az Önkormányzat feladatai ellátása során:

a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt;

b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait;

c) egyes közszolgáltatások igénybevételét – törvény felhatalmazása alapján – rendeletében feltételekhez kötheti.

(4) A helyi közösség tagjai a helyi alanyaiként kötelesek:

a.) öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátáshoz;

b.) betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.

III. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

3.§

(1) Az Önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátja:

1. Településfejlesztés, településrendezés;

2. Településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

 3. A közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

 4. Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

 5. Környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

 6. Óvodai ellátás;

 7. Kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

 8. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; ( A szociális étkeztetés Szmsz-ét a 1. függelék tartalmazza)

 9. Lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. Honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

11. Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

12. A kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

13. Sport, ifjúsági ügyek;

14. Nemzetiségi ügyek;

15. Közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

16. Hulladékgazdálkodás;

17. Víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

(2) Az Önkormányzat önként vállalja az alábbi közügyeket:

a.) bölcsőde működtetése

b) civil szervezetek támogatása;

c) kamerarendszer működtetése a közbiztonság növelése érdekében.

 (3) Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátást. Finanszírozása a saját bevételek vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Az éves költségvetés meghatározásánál a Képviselő-testület felülvizsgálja az önként vállalt feladatainak körét.

(4) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

(5) Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, valamint a jegyző

a) számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy

b) honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben az országos feladatok helyi irányításárban  és

    végrehajtásában való részvétlét rendeli el, az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja.

(6) Ha a polgármester,  a jegyző a (5) bekezdés szerinti államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a Képviselő-testület nem utasíthatja, döntéseit nem bírálhatja felül.

(7) Az Önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását.

4. §

(1) A Képviselő-testület – a törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre és társulásra ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat és a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza

(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó, át nem ruházható hatáskörök:

 1. rendeletalkotás

 2. a szervezetének kialakítás és működtetésnek meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás.

 3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása

 4. a gazdasági program elfogadása, a hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalást, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása.

 5 önkormányzati társulás létrehozása, megszűntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, táruláshoz érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

 6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás.

 7. intézmény alapítás, átszervezése megszüntetése;

 8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítsa;

 9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. bíróságok ülnökeinek megválasztása

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha szolgáltatás a települést érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében;

13. az önkormányzati képviselői megbízás megszűntetéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

5. §

(1) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátásra – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet ( a továbbiakban együtt intézmény) alapíthat, továbbá szerződést  köthet  természetes – és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

(2) Törvény előírhatja, hogy meghatározott közszolgáltatást kizárólag erre a célra alapított költségvetési szerv, olyan állami vagy legalább többségi önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdásági társulás, amelyben az állam vagy az önkormányzat legalább többségi befolyás alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdásági társaság vagy önkormányzati társulás láthat el.

IV. fejezet

A Képviselő-testület és működése

6. §

(1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. / A képviselők névjegyzékét az 2. függelék tartalmazza. /

7. §

(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli képviselő-testületi ülést tarthat.

(2) Az újonnan megválasztott Képviselő-testület a megválasztott polgármester a választást követő 15 napon belüli időpontra hívja össze és vezeti az alakuló ülést.

(3) A Képviselő-testület alakuló ülést a polgármester nyitja meg. Ezt követően a Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban:  HVB) elnöke tájékoztatást ad a választás hivatalos eredményéről.

(4) A tájékoztatást követően a HVB elnöke a megválasztott polgármesternek átadja a megbízólevelét, majd a polgármester esküt vagy fogadalmat tesz (a továbbiakban: eskü), melyről okmányt írnak alá.

(5) Az eskütételt követően a HVB elnöke és a polgármester átadja a képviselőknek a megbízólevelüket, majd ezt követően a képviselők esküt tesztnek.

 (6) A Képviselő-testület az alakuló- vagy az azt követő ülésen a polgármester javaslatára megválasztja az alpolgármestert, alpolgármestereket és a képviselő-testület bizottságát és azok tagjait.

(7) A Képviselő-testület az alakuló ülésen dönt a polgármester illetményéről vagy a tiszteletdíjáról és dönt a költségtérítéséről.

(8) Az alakuló ülésen vagy az azt követő ülésen megalkotja, vagy felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet.

(9) A Képviselő-testület évente legalább 8 rendes ülést tart.   

(10) A Képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül válaszolni kell.

(11) A Képviselő-testületi ülést  15 napon belüli időpontra össze kell hívni a

a.) települési képviselők egynegyedének ;

b.) a Képviselő-testület bizottságának valamint

c.) a kormányhivatal vezetőjének

a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(12) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a körelnök hívja össze és vezeti le a képviselő-testület ülését.

(13) Az alakuló és a rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a Képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek az ülés előtt legalább 5 nappal kell megküldeni. A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt meg kell küldeni a meghívottaknak és telefonon is értesíteni kell a meghívottakat a rendkívüli ülés időpontjáról. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül is összehívható. Az erről szóló értesítést az ülést megelőzően legalább 24 órával előbb kell megküldeni.

(14) A Képviselő-testületi üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot is tájékoztatni kell.  A tájékoztatást a hirdetőtáblákon való kifüggesztéssel kell biztosítani.

(15) A Képviselő-testületi ülések meghívóját, előterjesztéseit, jegyzőkönyvét és a hatályos helyi önkormányzati rendeleteket – az adatvédelmi szabályok betartásával – a település honlapján el kell helyezni.

(16) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt, aljegyzőt;

b) a napirendi pontok előterjesztőit;

(17) A Képviselő-testületi ülésekre meg kell hívni, továbbá az önkormányzati intézmény(ek) vezetőjét és a nemzetiségi önkormányzat elnökét. Az őket érintő napirendeknél meg kell hívni a 5. függelékben felsorolt civil szervezetek vezetőit.

1. A Képviselő-testület programja és munkaprogramja

 8. §

A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester állítja össze, és terjeszti a Képviselő-testület elé az alakuló üléstől számított hat hónapon belül.

9. §

(1) A Képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében éves munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza

a) a Képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, amely azonban nem köti a polgármestert az összehívásnál,

b) az egyes ülésen megtárgyalásra tervezett, jelentősebb súlyú rendelettervezet, hosszabb távú stratégia, koncepció vagy programterv elfogadására vonatkozó javaslat és beszámoló felsorolását,

c) a napirendi pont előterjesztőjét - aki felelős az előterjesztés elkészítéséért -,

d) az előterjesztés elkészítésében résztvevő, valamint az előterjesztést véleményező személy vagy szervezet megnevezését és

e) az előterjesztések leadásának határidejét.

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kérhet

a) a Képviselő-testület állandó bizottságtól az elnökön keresztül,

b) a jegyzőtől, az aljegyzőtől,

c) az Önkormányzat intézményének vezetőjétől,

 (4) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen

            a) ha eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra,

1.             b) ha a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy

2.             c) ha új napirend kerül felvételre.

2. Előterjesztés

10.§

(1) A Képviselő-testület ülésére az előterjesztések írásban vagy szóban kerülhetnek benyújtásra.

Előterjesztésnek minősül:

a) rendelet megalkotására vonatkozó tervezet;

b) döntéshozatalra vonatkozó, az a), c) és d) pont alá nem tartozó határozat-tervezet;

c) beszámoló;

d) tájékoztató.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés a polgármester, alpolgármester, Képviselő-testület bizottsága, Képviselő, jegyző és az aljegyző és intézmény vezetőjének az előterjesztésében kerülhet a Képviselő-testület elé.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatója jogszabályban vagy Képviselő-testületi döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében is a Képviselő-testület elé kerülhet.

(4) Kizárólag írásban terjeszthetők elő a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek (4. § (2) bekezdésében felsorolt ügyek).

(5) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a.) az első részben a tárgyat pontosan meg kell határozni, ismertetni az előzményeket, képviselő-testületi megállapításokat, a hozott határozatokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,

b.) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelős, felelősök megjelölésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

(6) Az írásbeli előterjesztéseket a meghívóval együtt kell kézbesíteni a képviselőknek és a tanácskozási joggal résztvevőknek.

(7) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását és indokolt esetben a (5) bekezdésben felsoroltak követelményektől eltérő tartalmú előterjesztés benyújtását.

(8) Beszámoló és tájékoztató elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz, melynél a felelős és a határidő nincs megjelölve.

3. A képviselő-testület ülése

Az ülésvezetés szabályai

11. §

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülés helyéről, idejéről a tárgyalásra kerülő témákról a község hirdetőtábláján az ülés előtt 5 nappal a lakosokat értesíteni kell, meghívó kihelyezésével.

(2) A hallgatóság az ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság részére hozzászólást a polgármester engedélyezhet. 

(3) A képviselő testület zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban:  Mötv.)  46.§. (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ügyekben.

(4) Zárt ülést tarthat a képviselő-testület a polgármester, jegyző és az aljegyző javaslata alapján az alábbi ügyekben:

a) az Önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén,

b) a Képviselő-testület kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

Képviselő-testület minősített többséggel dönt a zárt ülés elrendeléséről a (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ügyekben. 

(5) Zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai a jegyző, aljegyző illetve a Hivatal érintett ügyben eljáró ügyintézője és a szakértő vehet részt.

(6) A Képviselő-testület ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti. A polgármester és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti.

 (7) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja az ülés határozatképességét (határozatképes a testület, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van),

b) előterjeszti az ülés napirendjét,

c) tájékoztatást ad a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről,

d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

e) lehetőséget biztosít kérdések, interpellációk felvetésére,

f) napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

h) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

i) berekeszti az ülést.

(8) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(9) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület 5 napon belül ismételten össze kell hívni.

4. A tanácskozás rendje, vita, szavazás

12.§

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előerjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során

a) az előterjesztő a napirendhez a kérdések és a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) a bizottság elnöke vagy megbízottja előterjeszti a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslatokat,

c) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében.

(2) A hozzászólók legfeljebb

a) rendeletalkotásnál 10 percben,

b) egyéb napirendi pontoknál 5 percben,

c) második hozzászólás esetén 3 percben kaphatnak szó.

(3) Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót  a hozzászólótól.

(4) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(5) A vita lezárás után a határozathozatal előtt a jegyzőnek, aljegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatokat, törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselő módosító indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.

13. §

(1) A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel kézfeltartással történik.

(2) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, illetve név szerinti szavazást rendelhet el:

a) a képviselő-testület megbízatásnak lejárta előtti feloszlatásához,

b) bizottság kezdeményezésére,

c) polgármester kérésére.

Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.

Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

(3) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni oly módon, hogy a számszerű eredmény mellett megállapítható legyen a jegyzőkönyvből az is, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak.

(4) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

 (5) Ha jogszabály előírja a titkos szavazást, a szavazás szavazólapon szavazófülke és urna igénybevételével történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, és az igen, a nem és a tartózkodás lehetőségét, kivéve az alpolgármester-választásnál, amelyen szavazni csak igen szavazattal lehet, de a képviselő jogosult érvénytelen szavazatot leadni. Szavazni tollal, körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolandó.

(6) A titkos szavazásnál a Képviselő-testület 3 tagú eseti szavazatszámláló bizottságot választ.

(7) A polgármester a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

(8) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

5. Kérdés, interpelláció

14. §

(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a Képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.

(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.

(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.

(5) Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.

15. §

(1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz, aljegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a Képviselő-testület rendes ülését megelőző 4. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő a kérdést, megjelölve azt a személyt, akihez a kérdést intézi.

(3) A polgármester a kérdését válaszadás céljából a kérdezetthez továbbítja.

(4) Az írásban feltett kérdést a képviselő a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(5) A kérdésre a Képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol a kérdezett. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére, mely a rákövetkező rendes Képviselő-testületen tájékoztatás céljából kiosztásra kerül.

(6) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a Képviselő-testület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

16. §

(1) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, továbbá jegyzőhöz, aljegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a Képviselő-testület rendes ülését megelőző 8. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve a személyt, akihez az interpellációt intézi.

(3) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.

(4) Az interpellációt a képviselő a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(5) Az interpellációra a Képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére, mely a rákövetkező rendes Képviselő-testületen kiosztásra kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző 8. napig, hogy a Képviselő-testület szavazzon az elfogadásáról.

(6) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a Képviselő-testület vita nélkül határoz, egyébként a Képviselő-testület nem foglal állást.

(8) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melynek hiányában az interpelláció lezártnak tekintendő.

16. Döntések

17. §

(1)Képviselő-testület

• - rendeletet alkot
• - határozatot hoz.

(2) Képviselő-testület által alkotott rendelet jelölése:

Várdomb Község Önkormányzata Képviselő-testülete

…../20…/….hó…nap /  önkormányzati rendelete

A határozat jelölése:

Várdomb Község Önkormányzata Képviselő-testülete

…../20….hó…nap /  határozata.

A hónap megjelölése római számmal, míg a nap jelölése arab számmal történik.

(3) rendeleteket és határozatokat a naptári év elejétől külön-külön folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(4) rendeletben és határozatban rögzíteni kell a végrehajtás felelősét és a határidőt.

(5) Képviselő-testület számozott határozat nélkül dönt ügyrendi és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben, beleértve a napirend elfogadását is.

18. §

(1) A rendeletek tárgymutatós, a Képviselő-testületi határozatok tárgymutatós és határidős nyilvántartásának elektronikus vezetéséről a jegyző, aljegyző gondoskodik.

 (2) A Képviselő-testület határozatait a jegyző, aljegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat.

17. Az önkormányzati rendelet

19. §

(1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél nyújtandó be, ha az nem a rendelet megalkotásának szervezeti és működési szabályzat szerinti előterjesztőjétől származik.

(2) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző véleményének kikérése után a téma szerint érintett bizottság vagy a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.

(3)A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző, aljegyző feladata.

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző, aljegyző a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik. A rendelet Várdomb Község Önkormányzatának honlapján is megjelenik.

18. Határozathozatal

20. §

(1) A Képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.

(2) A Képviselő-testület minősített többséggel dönt

a) törvényben, különösen a Mötv.-ben meghatározottakról és 

b) az a) ponton kívül

1.  1. az önkormányzati kitüntetésekről,

2.  2. a hatáskör átruházásról és átruházott hatáskörnek a Képviselő-testület döntési jogkörbe vonásáról,

3.  3. a gazdasági társaságba történő belépésről, kilépéséről, tőkeemelésről,

4.  4.a népszavazás és a népi kezdeményezés elrendeléséről, ha az nem kötelező,

5.  5. a sürgősségi indítványról,

6.  6. a titkos szavazás tartásáról,

7.  7. a zárt ülés elrendeléséről,

8.  8. a napirend elfogadását követően a napirendre új napirendi pont felvételéről- beleértve az elnapolt ülés

9.     napirendjét is -, napirendi pontnak a napirendről való levételről vagy későbbi ülésre halasztásáról, a

10.     napirend sorrendjének megváltoztatásáról,

11.  9. a már lezárt napirend ismételt megnyitásáról és szükség esetén a lezárt napirendi döntés hatályon

12.     kívül helyezéséről, és

13. 10. a bizottság eseti feladattal történő megbízásáról és visszavonásáról.

19. Jegyzőkönyv

21. §

(1) A Képviselő-testület üléséről – a zárt ülésről külön – jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítésről a jegyző, aljegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésben meghatározott tartalommal készül. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) Az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a végleges rendeleteket,

e) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását, interpellációját,

f) az érintett nyilatkozatát személyi ügynek nyílt vagy zárt ülésen való tárgyalásával kapcsolatosan,

g)  a jegyző, aljegyző törvényességi észrevételét

h) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(4)A Képviselő-testület nyílt ülésének dokumentumai a lakosság tájékoztatása céljából megjelennek az Önkormányzat honlapján. A választópolgár - a zárt ülés kivételével - betekinthet a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe. A betekintésre a Hivatal biztosít lehetőséget.

(5)^[1]

(6) A jegyzőkönyvet és mellékleteit az ülést követő 15 napon belül a jegyző, aljegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

20. A Képviselő-testület és a lakosság kapcsolata

22. §

(1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendjéről a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal tájékoztatni kell, a hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel és az Önkormányzat honlapján történő közzététellel

(3) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményéről 15 napon belül írásban kap tájékoztatást.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok irányadók.

23. §

(1) A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából az Önkormányzat lakossági fórumot tart a Képviselő-testület határozatában elrendelt szerint.

 (2) A polgármester, valamint a képviselő a lakosság fontos döntésről való tájékoztatására vagy a választókkal való találkozás és véleményük megismerése céljából is szervezhet lakossági fórumot.

(3) A lakosság véleményének megismerésére a helyi civil vagy érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.

(4) A lakossági fórum szervezéséről a polgármester, a jegyző, aljegyző segítségével gondoskodik.

(5) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosság és a szervezetek az Önkormányzat honlapján és a hirdetőtáblákon történő közzététellel kap tájékoztatást.

24. §

(1) A képviselő a választókkal való kapcsolattartás céljából szükség szerint, esetenként meghatározott időpontban egyénileg vagy más képviselővel közösen fogadóórát tart.

(2) A fogadóóra helyéről és időpontjáról a képviselő a lakosságot értesíti.

V. Fejezet

25. §

A települési képviselő

(1) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

b) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a Hivatal intézkedést, a hivatal érintett köztisztviselője erre 5 napon belül köteles érdemi választ adni,

c) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

d) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet,

(2) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) köteles jelezni a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésben, valamint a különböző vizsgálatokban,

d) a tudomására jutott állami, szolgálati titok megőrzése,

e) kapcsolattartás választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

f) személyes érintettség bejelentése a döntéshozatalnál,

g) jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül,

h) összeférhetetlenség bejelentése és megszüntetése. 

(3) A (2) bekezdés f) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.

(4) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt. Ha a Képviselő-testület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.

(5) Amennyiben a képviselő elmulasztja a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét és ezt a Képviselő-testület megállapítja, úgy a polgármester az ülés nyilvánossága előtt nyomatékosan felhívja, hogy a jövőben ez irányú kötelezettségének tegyen eleget.

VI. fejezet

A Képviselő-testület bizottsága

26.§

(1)A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választhat.

(2)Várdomb  Község Képviselő-testülete az alábbi – állandó – bizottságot hozta létre:

•        - Ügyrendi és Humán Bizottság.

        A bizottság által ellátandó feladatok, tevékenységi körök részelte jegyzékét és a bizottság tagjainak felsorolását a

        4. függelék rögzíti.

(3) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére, határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

(5)A bizottság személyi összetételére, létszámára a polgármester tesz javaslatot. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A bizottság elnökét és az elnökkel együtt számított tagjainak több mint felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja polgármester.

A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszünteti.

(6) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

(7) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti.

(8) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(9) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni, az indítvány kézhez vételétől számított 8 napon belül. A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen dönt.

(10) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.

VII. Fejezet

A helyi önkormányzat tisztségviselői

Polgármester

27. §

(1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testületnek határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekinthető.

(3) A polgármester:

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében javaslatot tehet a közös önkormányzati hivatal irányítására.

b) a jegyző, aljegyző javaslatainak figyelembe vételével javaslatot tehet a közös önkormányzati hivatal feladataira, az önkormányzat munkájának a szervezésére, a döntések előkészítésére és végrehajtására.

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreit átruházhatja az alpolgármesterre, jegyzőre, közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére,

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(4) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott – döntés kivételével, egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(5) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a testület át nem ruházható hatásköreibe sorolt ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(6) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a testület át nem ruházható hatásköreibe sorolt ügyek kivételével –dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben.

Alpolgármester

28.§

 (1) A képviselő-testület – tagjai közül a polgármester javaslatára egy fő  alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi munkáját.

(2) A Képviselő-testület és a polgármester megbízása alapján képviselő az Önkormányzatot.

(3) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek.

Részt vesz:

• - a Képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,

• - a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,

• - képviselők munkájának segítésében,

• - a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

Jegyző, aljegyző

29. §

 (1) A polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal székhely szerinti polgármesterének javaslatot tesz a jegyző személyére.

(2) A jegyző

a) gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzői feladatok ellátásáról,

b) előkészítteti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén,

d) jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének, a polgármesternek, ha a döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel,

e) gondoskodik a Képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,

f) a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,

g) az ülést követő 15 napon belül megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a Képviselő-testület és a bizottság,  testületi ülésről készült jegyzőkönyvet,

h) megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát, a bizottság és a településrészi önkormányzat határozatát,

i) a  Hivatal köztisztviselőinek közreműködésével ellátja a bizottságok, működésének ügyviteli feladatait,

j) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól,

k) rendes Képviselő-testületen beszámol a Hivatal munkájáról a tárgyévet követő május 31. napjáig és

l) gondoskodik jelen rendelet függelékének naprakészen tartásáról.

(3) A jegyző a polgármesterek javaslatait figyelembe véve aljegyzőt nevez ki.

(4) Az aljegyző feladatkörét és a közöttük lévő munkamegosztást a jegyző határozza meg.

(5) A jegyzőt - távolléte vagy akadályoztatása esetén - teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Hivatalnak, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

(7) A jegyző és az aljegyző minden munkanap ügyfélfogadást tart, amennyiben a hivatalban tartózkodik.

VIII. fejezet

Közös Önkormányzati Hivatal

30. §

(1) Őcsény Község Önkormányzata, Pörböly Község Önkormányzata és Várdomb Község Önkormányzata az Önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Őcsényi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre.

(2) A Hivatal szervezeti felépítését az Őcsényi Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A Hivatal SZMSZ-t az 5. függelék tartalmazza.

IX. fejezet

Népszavazás, népi kezdeményezés

31. §

A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazást és a népi kezdeményezés rendjét.

X.  Fejezet

A nemzetiségi önkormányzat

Várdomb községben Német Nemzetiségi Önkormányzat működik. A Német Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodást a 6. függelék tartalmazza.

X. fejezet

A társulások

32.§

A Képviselő-testület társulásban ellátott feladatainak felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

XI. fejezet

33. §

Az önkormányzat gazdálkodása

(1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

(2)A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését két fordulóban állapítja meg:

a) az első fordulóban a tárgyév kezdete előtt a költségvetési koncepciót határozza meg.

b) a második fordulóban a jegyző által összeállított és a polgármester által előterjesztett költségvetési rendelet-tervezetet vitatja meg és dönt annak jóváhagyásáról, illetve módosításáról.

(3) Az Önkormányzat kormányzati funkcióit a 3. melléklet tartalmazza.^[2]

34. §

(1) A képviselő-testület az Önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.

(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat belső ellenőrzését társulási keretei között látja el.

(3) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

XII. fejezet

Záró rendelkezés

35. §

(1) E rendelet 2013. július 18-án lép hatályba.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Mötv. és még a hatályban tartott Ötv. rendelkezésit kell alkalmazni.

(3) Ezen rendelet hatálybalépésével, a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 4/1995.(VI.30.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. 

Várdomb,2013. július 15.

Simon Csaba                          Nagyné Pohlon Mónika

     polgármester                                            aljegyző

A rendelet kihirdetésének napja: Várdomb, 2013. július 17-én.

Nagyné Pohlon Mónika

            aljegyző

1 melléklet a 9/2013.(VII.17) önkormányzati rendelethez

A képviselő hatáskörei közül az alábbiakat a polgármesterre ruházza át:

• - Szociális hatáskörök gyakorlása;
  
  
• - Önkormányzati követelésről való lemondás 100.000,- Ft összeghatár alatt.
  
  
• - Üzleti vagyon átruházása 100.000,- Ft összeghatár alatt.
  

2. melléklet a 9/2013.(VII.17) önkormányzati rendelethez

Társulás neve:                                                            Ellátott feladat

Várdomb-Alsónána Bölcsőde és Óvoda                      Óvodai nevelés ellátása
Intézményfenntartó Társulás

Bátaszék és Környéke Önkormányzatainak                Gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés
Egészségügyi, Szociális és Gyermekjóléti                  házi segítségnyújtás, központi háziorvosi
Intézmény-fenntartó Társulása                                    ügyelet

Szekszárd és Környéke Szociális                               Közösségi pszichiátriai ellátás, utcai
Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás        szociális munka, gyermekek átmeneti
                                                                                otthona fenntartás.

Dél-Tolna Aqua Ivóvízminőség Javító                            Ivóvíz-minőség javítása

Önkormányzati Társulás

Első Magyar Önkormányzati Víziközmű és                  Víziközművek üzemeltetése       
Közszolgáltatási Társulás

Dél-Balaton és Sióvölgye Hulladékgazdál-                    Hulladékgazdálkodás

kodási társulás

Szekszárd és Térsége Önkormányzati Társulás            Belső ellenőrzés,…

3. melléklet a 9/2013.(VII. 17.) önkormányzati rendelethez^{[3] [4] [5] [6]}

3/1. melléklet ( Közfeladatok és szakmai tevékenységek ellátásához használt kötelezően feltüntetett kormányzati funkciók)

Kormányzati  funkció:

kor.funk.       megnevezés:

011130                       Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános
                                    igazgatási tevékenysége

013320                       Köztemető-fenntartás és-működtetés

013350                       Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos
                                   feladatok

013360                       Más szerv részére végzett pénzügyi, gazdálkodási, üzemletetési egyéb
                                    szolgáltatások

022010                       Polgári honvédelmi ágazati feladatai, a lakosság felkészítése

041231                       Rövid időtartamú közfoglalkozás

041232                       Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

041233                       Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045160                       Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

049010                       Máshova nem sorolt gazdasági ügyek

052020                       Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

052080                       Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

061020                       Lakóépület építése

064010                       Közvilágítás

066010                       Zöldterület kezelés

066020                       Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111                       Háziorvosi alapellátás

074031                       Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032                       Ifjúság-egészségügyi  gondozás

082042                       Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082043                       Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

082044                       Könyvtári szolgáltatások

082091                       Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092                       Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093                       Közművelődés- egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

091110                       Óvodai nevelés és ellátás szakmai feladatai

091140                       Óvodai nevelés, ellátást működtetési feladatai

096015                       Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

106010                       Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

106020                       Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051                       Szociális étkeztetés

107052                       Házi segítségnyújtás

107055                       Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

107080                       Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek, programok

018010                       Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel

018020                       Központi költségvetési befizetések

018030                       Támogatási célú finanszírozási műveletek

084031                                   Civil szervezetek működési támogatása

101150                                   Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások

101231                                   Fogyatékossággal összefüggő pénzbeli ellátások, támogatások,

103010                                   Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátásai

104051                                   Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások

105010                                   Munkanélküli aktív korúak ellátásai

107060                                   Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások,
                                               támogatások,

900020                                   Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei
                                               államháztartáson kívülre,

900080                                   Szabad kapacitás terhére végzett, nem haszonszerzési célú tev.
                                               Kiadásai és  bevételei

3/2. melléklet (Támogatási célú kormányzati funkciók)

kor.funk.         megnevezés:

018030                       Támogatási célú finanszírozási műveletek

084031                       Civil szervezetek működési támogatása

101150                       Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások

101231                       Fogyatékossággal összefüggő pénzbeli ellátások, támogatások,

103010                       Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátásai

104051                       Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások

105010                       Munkanélküli aktív korúak ellátásai

107060                       Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások,

900020                       Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülre,

900080                       Szabad kapacitás terhére végzett, nem haszonszerzési célú tev. Kiadásai és bevételei

3/3. melléklet Technikai funkciók.

018010                       Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel

018020                        Központi költségvetési befizetések