Várdomb Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelete
Várdomb Község településképének védelméről
Hatályos: 2021. 09. 24Várdomb Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelete
Várdomb Község településképének védelméről
Várdomb Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjai kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Várdomb község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. településképi követelmények meghatározásával;
4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
5. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) Jelen rendelet hatálya Várdomb község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(3) A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
a) Áttört jellegű kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya nem haladja meg a teljes kerítés felület 60%-át. Az áttört jellegű kerítés legfeljebb 60 cm magas lábazattal, a lábazat felett legfeljebb 60 cm szélességű tömör felületekkel (pillérek) rendelkezhet.
b) Építészetileg egységes megjelenés: a homlokzat összetartozó építészeti elemeinek (falfelület, tetőfelület, tetőfelépítmények, nyílászárók, lábazat, párkányok, nyílászáró-keretezések, ornamentális díszítések) egységes formájú, anyagú és színű megjelenítése.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata
2. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
1. ) meghatározása, dokumentálása,
2. ) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
3. ) megőrzése, megőriztetése, károsodásának megelőzése,
4. ) a lakossággal történő megismertetése.
3. A helyi egyedi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezés a településképi értékvizsgálat alapján, vagy egyéni kezdeményezésre történhet.
(2) Egyéni kezdeményezés esetén a helyi egyedi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a Várdomb község polgármesterénél (továbbiakban: polgármester).
(3) A helyi egyedi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés iránti kezdeményezésnek tartalmazni kell:
1. ) a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám),
2. ) a védelem alá helyezés vagy megszüntetés javaslatának rövid indokolását.
(4) A helyi egyedi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a kezdeményezőt és a tulajdonost a helyben szokásos módon értesíteni kell.
(5) A helyi egyedi védettség alá helyezésre, vagy megszüntetésre irányuló javaslatot a döntést megelőzően legalább 30 napra a községháza hirdetőtábláján ki kell függeszteni.
(6) Egyéni kezdeményezés esetén a védetté nyilvánításhoz a települési főépítész, vagy ilyen feladatra jogosult tervező által készített egyedi településképi értékvizsgálat szükséges.
(7) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész, illetve annak hiányában a polgármester gondoskodik.
(8) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény csak a védettség törlése után bontható el.
4. A helyi építészeti örökség nyilvántartására vonatkozó kötelezettségek
4. § A települési főépítész, annak hiányában a polgármester gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről.
5. A helyi egyedi védelem meghatározása
5. § A település helyi egyedi védelem alatt álló építményeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
6. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
6. § A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni. A használat, az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK 7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
7. § Várdomb településképi szempontból meghatározó területei a rendelet 2. térkép-mellékletében lehatárolt:
a) „A” jelű terület (településmag);
b) „B” jelű területek (új családi házas területek);
c) „C” jelű területek (egyéb belterületi lakóterületek);
d) „D” jelű területek (szőlőhegyek és tájképvédelmi szempontból frekventált területek).
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
8. § Gazdasági, valamint általános mezőgazdasági területen álló épületek kivételével épület közterületről látszó homlokzati falának külső burkolataként, valamint 15°-nál meredekebb hajlásszögű tetőfedés anyagaként nem alkalmazható fém vagy műanyag sík-, hullám- vagy trapézlemez.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
9. § (1) „A” jelű terület lakótelkein a közterület felőli építési határvonal – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik - az utcában lévő beépített ingatlanok többségének előkert-mélysége által meghatározott vonal, melyre új főépítmény közterület felé néző homlokzat-felületének legalább 80 %-át rá kell illeszteni.
(2) „B” és „C” jelű területen:
1. ) a terület lakótelkein a közterület felőli építési határvonal – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik - az utcában lévő beépített ingatlanok többségének előkert-mélysége által meghatározott vonal, melyre új főépítmény közterület felé néző homlokzat-felületének legalább 60 %-át rá kell illeszteni.
2. ) utcai telekhatáron kerítésépítési szándék esetén áttört jellegű kerítést kell létesíteni.
(3) „D” jelű területen kerítésépítési szándék esetén élősövényből, fából vagy oszlopokra kifeszített dróthálóval rendelkező kerítést kell létesíteni.
10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § (1) Valamennyi településképi szempontból meghatározó („A”, „B”, „C” és „D” jelű) területen:
1. ) az épületek közterület felől látható homlokzati falfelületének színezése során harsány, rikító színek alkalmazása tilos;
2. ) tetőfedő-felújítás és új építés esetén tilos a natúr égetett cserép vörös-barna színárnyalataitól eltérő színű tetőfedő anyagot alkalmazni;
3. ) főépítmény közterületről látható homlokzatának építészetileg egységes megjelenését tilos felújítás során megváltoztatni;
4. ) közterület felé néző homlokzaton parabola-antenna és homlokzatra szerelt kémény elhelyezése tilos.
(2) „A” és „D” jelű területen:
a) új főépítményt 35-45° hajlású nyeregtetővel kell ellátni, a tetősíkból kiugró tetőfelépítmény (torony, tetőablak), továbbá erkély és loggia nem létesíthető
b) új építés vagy tető-felújítás esetén főépítmény tetőfedő anyagaként csak vörös vagy barna színárnyalatú égetett cserép, betoncserép vagy égetett cserép utánzatú cserepes lemez alkalmazható;
c) homlokzati falfelületet vakolattal kell ellátni.
(3) „B” és „C” jelű területen:
a) főépítmény tetőfedő anyagaként sík fémlemez, trapézlemez, műanyag hullámlemez, hullámpala, síkpala és bitumenes lemez nem alkalmazhatók;
b) új főépítményt 25-45° hajlású magastetővel kell ellátni.
(4) „A”, „B”, „C” és „D” jelű területen:
1. )Lakó- és vegyes területen ingatlanonként legfeljebb 2 m2 befoglaló méretű, a helyben működő vállalkozást népszerűsítő cégtábla, üzletfelirat, továbbá ezen felül legfeljebb egy darab, legfeljebb 0,7 m2 oldal-felületű cégér helyezhető el.
2. )Üzlethelyiség kirakat-felületének legfeljebb 20 %-a a helyben működő vállalkozást népszerűsítő felirat, grafikai megjelenítés céljára használható fel.
3. )Gazdasági területen ingatlanonként legfeljebb 10 m2 felületű, a helyben működő vállalkozást népszerűsítő cégtábla, üzletfelirat, hirdetőtábla helyezhető el.
4. )Ingatlanonként egy darab 1 m2 legnagyobb befoglaló méretű, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés elhelyezhető.
5. )Lakossági apróhirdetések kizárólag az önkormányzat által e célra rendszeresített apróhirdetési táblákon helyezhetők el.
11. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
11. § A helyi védelem alatt álló építményekre az alábbi előírások vonatkoznak:
1. ) helyi védelem alatt álló épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek), belső korszerűsítés, átalakítás és bővítés azonban megengedett.
2. ) helyi védelem alatt álló épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati-, utcaképi megjelenése ne változzon, a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
3. ) helyi védelem alatt álló épület homlokzatainak, vagy egyéb épületrészeinek esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során településképi eljárás keretében korrigáltatható az egységes építészeti kialakítás érdekében.
4. ) parabola-antenna, homlokzati égéstermék kivezető, hűtő vagy fűtő berendezés külső egysége, fémkémény, gázvezeték, valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény csak közterületről nem látható épületrészen helyezhető el.
5. ) helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését, egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit, eredeti anyaghatását, eredeti színhatását (ha ismert), ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását, eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
6. ) Helyi védelem alatt álló emlékművet, szobrot, keresztet eredeti formájában kell megtartani, felújítás esetén az ismert eredeti állapot visszaállítandó.
12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
12. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a kiemelten kezelendő tájképvédelmi területbe nem tartozó, beépítésre nem szánt területek alkalmasak.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a településképi szempontból meghatározó „A”, „B”, „C”, és „D” jelű területek nem alkalmasak.
(3) A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények terepszinttől mért 3 m-nél magasabb tartószerkezeti részei csak fémszerkezetből vagy fából készíthetők.
13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
13. § (1) Utasvárók oldalfelületén utasvárónként legfeljebb 2 m2 reklámfelület alakítható ki.
(2) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Kormányrendelet 1. § 5. pontjában meghatározott kioszkok homlokzati felületén egységenként legfeljebb 2 m2 reklámfelület alakítható ki.
(3) Közterületen csak egységes típusú információs vagy egyéb célú berendezés helyezhető el egymástól legalább 300 m távolságra.
(4) A település szempontjából jelentős esemény közterületen évente összesen 12 naptári hét időszakra, mobil eszközön a Polgármester hozzájárulásával reklámozható.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
14. § (1) 20 kV-nál magasabb feszültségű új elektromos távvezeték beépítésre szánt területen nem helyezhető el.
(2) 0,4 - 20 kV közötti feszültségű új elektromos vezeték belterületen csak terepszint alatt helyezhető el.
(3) 0,4 kV feszültséget meg nem haladó új, vagy átépítésre kerülő elektromos vezeték, valamint hírközlési vezeték a Kossuth Lajos utca és az Erkel sor területén csak terepszint alatt helyezhető el.
(4) Új, vagy rekonstrukcióra kerülő hírközlési vezeték terepszint alatt, vagy – amennyiben az érintett utcaszakaszon rendelkezésre áll - meglévő elektromos hálózat tartószerkezetére szerelve helyezhető el.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ 15. Rendelkezés a szakmai konzultációról
15. § (1) A településkép védelme érdekében az ügyfél kérésére a főépítész vagy annak hiányában a polgármester tájékoztatást ad és a vonatkozó jogszabály szerinti szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) Az ügyfél konzultációs kérelmére a polgármesternek vagy a nevében eljáró személynek legfeljebb 8 napon belül biztosítani kell a konzultációs lehetőséget.
(3) A szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező a következő esetekben:
a) a lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó építési munkálatok megkezdése előtt;
b) magánterületen elhelyezni kívánt cégér, cégfelirat, valamint az ingatlanon működő vállalkozás egyéb hirdetményeinek elhelyezése előtt.
(3) Kötelező szakmai konzultáció esetén az ügyfél köteles az építési szándékát tartalmazó, a vélemény-formálásra alkalmas tervet bemutatni.
(4) A szakmai konzultációról a polgármester vagy megbízottja jegyzőkönyvet készít.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
16. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
16. § A polgármester az A jelű, D jelű településképi szempontból meghatározó területeken, a helyi védelem alatt álló építmények és a közhasználatú épületek esetében a vonatkozó jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építmény építésére, bővítésére, építési engedélyezési eljárásokhoz ad településképi véleményt az engedélyezési eljárásokat megelőzően.
17. A véleményezési eljárás szabályai
17. § (1) A település polgármestere településképi véleményezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében.
(2) A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(3) A településképi véleményezési eljárásra irányuló kérelmet és tervdokumentációt papír alapon kell benyújtani.
(4) A polgármester véleményében engedélyezésre feltétellel, vagy feltétel nélkül javasolja, vagy nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
18. Bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
18. § Az „A” és „D” jelű településképi szempontból meghatározó területeken és a helyi védelem alatt álló építmények ingatlanain az alábbi építésügyi hatósági engedélyhez és egyszerű bejelentési eljáráshoz nem kötött építési tevékenységek esetében településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
1. ) főépítmény építése, bővítése, közterületről látszó homlokzatának, tetőfelületének átalakítása, felújítása, korszerűsítése, színezése, homlokzatának megváltoztatása, előtető építése;
2. ) közterületre szánt reklámhordozók elhelyezése.
19. A bejelentési eljárás részletes szabályai
19. § (1) A település polgármestere bejelentési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében.
(2) A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(3) A településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet és tervdokumentációt papír alapon kell benyújtani.
(4) A polgármester határozatában a tervezett építési tevékenységet feltétellel, vagy feltétel nélkül tudomásul veszi, vagy megtiltja.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
20. A településképi kötelezési eljárás
20. § A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester a vonatkozó jogszabály szerint településképi kötelezési eljárást folytat le, amely az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására vonatkozhat.
21. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
21. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. §-ában nevesített településképi bírság alkalmazásának esetei
1. ) a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása;
2. ) a településképi követelmények be nem tartása;
3. ) a településképi bejelentésről hozott határozatban foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;
4. ) a településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása.
(2) A településképi bírság mértéke:
a) kötelező településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén 100.000 forint;
b) településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentési határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40%-a, de legfeljebb 1.000.000 forint;
c) településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30%-a, de legfeljebb 1.000.000 forint.
(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő építményértéket az építésügyi bírság megállapítsának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII.5.) Kormányrendelet 1. mellékletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani.
(4) A településképi bírság befizetésének határideje 60 nap. A határidőre be nem fizetett településképi bírságot a helyi adók módjára kell behajtani.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER 22. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
22. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából pályázat útján önkormányzati támogatás adható.
(2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.
(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött támogatási szerződésben kell rögzíteni.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETEI RENDELKEZÉSEK
23. Hatályba léptető rendelkezés
23. § Jelen rendelet 2018. január 1 napon lép hatályba.
24. Hatályon kívül helyező rendelkezések
24. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Várdomb Község Képviselő-testületének Várdomb Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 12/2007. (XI. 30.) önkormányzati rendeletének 1. § (4) bekezdése; 3. § (5) és (8) bekezdése; 4. § (1), (2) és (4) bekezdése; 7. § (3), (4) és (5) bekezdése; 9. § (3) bekezdése; 21. § (5) bekezdésének utolsó („Új épületet a helyi építészeti hagyományokkal összhangban kell kialakítani.” megfogalmazású mondata; 23. § (2) bekezdése; 27. §-a, 28. §-a, 29. §-a, 30. §-a, 31. §-a; valamint a rendelet 3. melléklete.
3. melléklet a 14/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
1. függelék a 14/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez a 14/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez