Várdomb Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
   1. A rendelet alkalmazása

1. §

        (1.) Várdomb község (a továbbiakban: község) külterületi szabályozási tervét a rendelet 1. melléklete, belterületi         szabályozási tervét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2)   A szabályozási terven alkalmazott jelek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EljR.) 6. mellékletében szereplő jelmagyarázatán alapulnak, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők.

(3)   A javasolt megszüntető jel irányadó jellegű, a telekalakításra és az építési telekre vonatkozó országos, és az adott övezetre vonatkozó helyi előírások betartása mellett el lehet tőlük térni.

2. Belterületi határ megváltoztatására vonatkozó előírások

                                                                                 2. §

A település belterületébe csak a szabályozási tervlapon belterületbe vonásra jelölt terület csatolható.

3. Közterület alakításra vonatkozó előírások

3.§

A település területén új közterület csak a szabályozási terven közterületi célra jelölt területeken alakítható ki a vonatkozó sajátos jogintézmények alkalmazásával.

4.  Telekalakításra vonatkozó előírások

4.§

(1)   A község területén telek csak az adott övezetben és építési övezetben a rendelet 3. mellékletében meghatározott legkisebb paraméterekkel alakítható ki, kivéve:

a)    a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkének kialakítása esetén;

b)    a szabályozási terven szabályozási vonallal jelölt közérdeket szolgáló terület-igénybevételeknél visszamaradó telek esetén;

c)    önálló ingatlannak minősülő magánút kialakítása esetén;

d)    kialakult telekállapotoknál történő olyan telekalakítás esetén, ahol a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építési előírások paramétereihez közelítenek.

(2)   Telekcsoport újraosztással érintett területen az Önkormányzat az Étv. 24. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a beépítés előfeltételeként szabja a telektömb újraosztását.

(3) Magánút kialakítása a szabályozási terven jelölt módon javasolt.

5. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

5.§

(1)   A község műemléki védettség alatt álló ingatlanainak jegyzékét a rendelet 1. függeléke tartalmazza, amelyekre vonatkozó telekalakítási, építési és terület-használati ügyekben a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok, valamint jelen rendelet előírásai alkalmazandók.

(2)   A község régészeti védettség alatt álló ingatlanainak jegyzékét a rendelet 2. függeléke tartalmazza, amelyekre vonatkozó telekalakítási, építési és terület-használati ügyekben a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok valamint jelen rendelet előírásai alkalmazandók.

(3)   Várdomb Község Önkormányzat Képviselő-testületének Várdomb Község településképének védelméről szóló 14/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendeletében szereplő helyi védelem alatt álló építmények jegyzékét a rendelet 3. függeléke tartalmazza, amelyekre vonatkozó telekalakítási, építési és terület-használati ügyekben a településképi rendelet, valamint jelen rendelet előírásai alkalmazandók.

(4)   A szabályozási terven jelölt, a településképi arculati kézikönyv alapján helyi védelemre javasolt épületek a tulajdonos kezdeményezésére a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításával helyi védelem alá helyezhetők.

6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

6.§

(1)   Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetét és a tájképvédelmi területek lehatárolását a Szabályozási Terv tartalmazza, amelyekre vonatkozó telekalakítási, építési és terület-használati ügyekben a természet védelméről szóló jogszabályok, valamint jelen rendelet előírásai alkalmazandók.

(2)   Tájképvédelmi területeken nem létesíthető új külszíni bánya, terepautó- és terepmotor-sport pálya, 0,5 MW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű villamos energiát termelő erőmű, valamint a terepszinttől mért 30 méternél magasabb műtárgy.

 (3.) Tájképvédelmi területen elhelyezni kívánt új 0,4 kV-nál magasabb feszültségű elektromos légvezeték, terepszinttől mért 20 méternél magasabb hírközlési antenna, 10 méternél magasabb, vagy 200 m2-nél nagyobb alapterületű épület építési engedélyezési tervéhez a tájba történő illeszkedés teljesülését igazoló látványtervet kell mellékelni.

7. Környezetvédelmi előírások

7.§

(1)   A település területén kommunális és gazdasági tevékenységből származó szennyvíz tisztítás nélkül nem szikkasztható el.

(2)   Háztáji haszonállat-tartás esetén a keletkező trágyát zárt trágyatárolóban kell gyűjteni.

(3)   A rendeltetése folytán védelmet igénylő lakó, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és hitéleti rendeltetésű épületek és az alábbi állattartó épületek között betartandó legkisebb távolság:

a)    kifejlett állapotban 10 kg-nál kisebb súlyú tenyésztett állatok (például baromfi, nyúl) tartására szolgáló ól esetén 100 férőhelyig 10 méter, 100 férőhely felett 300 méter;

b)    kifejlett állapotban 10 kg-nál nagyobb súlyú tenyésztett állatok (például sertés, szarvasmarha, ló, kecske, juh) istállója esetén 10 férőhelyig 20 méter, 10 férőhely felett 300 méter;

c)    Az a) és b) pontban megállapított távolságok a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 1. sorában szereplő „Intenzív állattartó telepek”-re, a 2. számú melléklet 11. pontjában szereplő „nagy létszámú állattartás”-ra és a 3. számú melléklet 6. pontjában szereplő „Intenzív állattartó telepek”-re vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó állattartásra nem vonatkoznak.

(4)   A (3) bekezdés b) pontjában szereplő épületek közti távolságot nem kell betartani olyan lakóépület esetén, amely az állattartásra szolgáló külterületi mezőgazdasági üzem, tanya vagy farmgazdaság telkén helyezkedik el.

8. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

8.§

A község a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken lévő település, ezért  

a) a felszíni és felszín alatti vizekbe kommunális vagy technológiai eredetű szennyező anyagok, szennyvizek nem juttathatók;

b) a kommunális és a jogszabályoknak megfelelően előtisztított technológiai eredetű szennyvizeket közműves szennyvízcsatornába kell vezetni, vagy ennek hiányában vízzáróan kialakított zárt szennyvíztárolóban kell gyűjteni;

c) állattartás esetén a keletkező trágyát zárt trágyatárolóban kell gyűjteni. 

9. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

9.§

(1)   A Szabályozási terven jelölt országos közutak szabályozásával érintett területrészek az Étv. 26. §-ában foglalt szabályok szerint az Önkormányzat ilyen értelmű döntése esetén kisajátíthatók.

(2)   A Szabályozási terven jelölt kiszolgáló és lakóutak létesítésével, bővítésével vagy szabályozásával érintett területrészek az Étv. 27. §-ában foglalt szabályok szerint lejegyezhetők.

(3)   Újonnan beépítésre szánt területen, valamint olyan ingatlanon, ahol a rendelet hatályba lépése előtt nem állt épület, az Étv. 28. § (1) bekezdésében említett felhatalmazással élve az Önkormányzat az utak és közművek megvalósításának költségeit az építtetőkre háríthatja. Az építtető kérelmére az Önkormányzat megállapodást köthet az útépítési és közművesítési költségek részbeni átvállalásáról.

 (4) Várdomb Község Önkormányzata az Étv. 25. § felhatalmazásával élve elővásárlási jogot jegyeztet be a HÉSZ 4. mellékletében felsorolt ingatlanok területére.  

10.  Közművekre vonatkozó előírások

10.§

(1)   A település belterületén a közművek kiépítése az Önkormányzat feladata, kivéve ahol a sajátos jogintézményekre vonatkozó szabályok adta lehetőségekkel élve annak terheit az Önkormányzat az érdekeltekre áthárítja.

(2)   Új közművezetékeket a vonatkozó jogszabályok és ágazati szabványok betartása mellett elsődlegesen közterületen kell elhelyezni.

11. Az építés általános szabályai

11.§

(1)   A szabályozási terv szerint szabályozási vonallal érintett ingatlan közterület felőli oldalán új, épített kerítés csak a szabályozási vonalra helyezhető.

(2)  Új épületek építési telken belüli elhelyezésére vonatkozó előírások:

a) A Szabályozási terv szerint előkerti vonallal rendelkező telken új épület csak a szabályozási

terven jelölt előkert szabadon hagyásával helyezhető el.

b) A Szabályozási terv szerint előkerti vonallal nem rendelkező falusias lakóterületek valamint

településközpont területek telkein új épület előkert nélkül is elhelyezhető.

    c) Gazdasági és különleges területek telkein - a különleges közmű-üzemi területek telkeinek

 (3)  Az oldalkert legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott telek esetén 4 méter, szabadon álló beépítési móddal szabályozott telek esetén legalább 3 méter. Az oldalkert betartandó tényleges szélességét az OTÉK 36. §-ában foglalt telepítési távolságokra és tűztávolságra vonatkozó előírásokra tekintettel kell meghatározni.

(4)   Beépítésre szánt terület telkein a hátsókert mélysége 6 méter. 25 m-nél kisebb mélységű telken hátsókertet nem kell biztosítani, de új épület csak az OTÉK épületek között megengedett legkisebb távolságaira vonatkozó előírásainak betartásával helyezhető el úgy, hogy a szomszédos ingatlanok telekhatára mentén a beépíthetőséget ne korlátozza.

(5)   Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett homlokzatmagasság betartása mellett bővíthetők.

(6)   Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb homlokzatmagasságú meglévő épület korszerűsíthető és az alapterülete bővíthető a homlokzatmagasság további növelése nélkül a megengedett beépítettség mértékéig.

(7)   Meglévő épületnek a (3) bekezdés szerinti elő- vagy oldalkertbe eső része felújítható, de az előkertbe és oldalkertbe eső részen nem bővíthető.

(8)   Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmények (pince) egy szint mélységben, a telek építési helynek minősülő területén belül létesíthetők.

12. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

12. §

(1)   A település a vonatkozó jogszabály szerint katasztrófavédelmi szempontból II. veszélyességi osztályba tartozik.

(2)   A településen az elégséges védelmi szint meglétéhez a következők szükségesek:

a)    Riasztás: A lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatás feltételeinek biztosítása.

b)    Lakosságvédelmi módszer: Kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően, elsősorban elzárkózás.

c)    Felkészítés: a lakosság 3 évente történő aktív tájékoztatása, a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával; a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályokra.

d)    Védekezés: különleges felszerelések és kiképzett szakértők (önkéntes mentőszervezetek) bevonásának tervezése és begyakoroltatása, a kockázatbecslésnek megfelelően a polgári védelmi szakalegységek megalakítása, a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése.

e)    Induló katasztrófavédelmi készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet megléte.

2. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

13. §

Az építési övezetek és övezetek területén kialakítható telkek méretét, beépítési módját, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértékét, a közműellátás mértékét és módját, a zöldfelület legkisebb mértékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

13. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

14.§

1.  Lf-1 – Lf-4 övezeti jelű falusias lakóterületen csak az OTÉK lakóterületekre vonatkozó előírásában foglalt épületek és építmények helyezhetők el.
2. Vt-1 és Vt-2 övezeti jelű településközpont területen csak az OTÉK településközpont területekre vonatkozó előírásában foglalt épületek és építmények helyezhetők el.
3.  Vt-3 övezeti jelű településközpont területen csak hitéleti és azt kiszolgáló rendeltetésű épületek helyezhetők el.
4. Gksz övezeti jelű kereskedelmi, szolgáltató területen csak az OTÉK kereskedelmi és szolgáltató területekre vonatkozó előírásában foglalt épületek és építmények helyezhetők el.
5. Gá övezeti jelű általános gazdasági területen csak az OTÉK általános gazdasági területekre vonatkozó előírásában foglalt épületek és építmények helyezhetők el.
6. K-K övezeti jelű közmű-üzemi létesítmények elhelyezésére szolgáló különleges területen csak vízellátási, szennyvízkezelési, energiaszolgáltatási és hírközlési rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el.
7. K-Mü övezeti jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen csak állattartó, terménytároló, terményfeldolgozó, mezőgazdasági géptároló, mezőgazdasági gépjavító rendeltetésű, és a mezőgazdasági üzemi tevékenység kiszolgálásához szükséges rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el. Az övezetben új lakóépület csak a mezőgazdasági üzem tulajdonosa, bérlője, vagy a személyzet számára létesíthető.
8. K-P övezeti jelű különleges pincefalu területen csak a szőlő- és gyümölcs-termesztéshez, valamint borászati tevékenységhez tartozó gazdasági épület helyezhető el.

14. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

15.§

(1) KÖu övezeti jelű közúti közlekedési területen csak az OTÉK közlekedési és közműterületre vonatkozó előírásaiban foglalt épületek és építmények helyezhetők el.

(2)   A szabályozási terven jelölt közutak osztályba sorolása:

1. Köu-1 övezeti jelű terület: gyorsforgalmi út;

b)    Köu-2 övezeti jelű terület: országos főút;

c)     Köu-3 övezeti jelű terület: országos mellékút;

d)    Köu-4 övezeti jelű terület: helyi gyűjtőút;

e)     Köu-5 övezeti jelű terület: kiszolgáló út;

f)     Köu-6 övezeti jelű terület: vegyesforgalmú út, külterületi dűlőút;

g)    Köu-7 övezeti jelű terület: kerékpárút, gyalogút;

 (3) KÖk övezeti jelű kötöttpályás közlekedési területen csak a vasúti közlekedés építményei, és a vasúti közlekedés kiegészítő építményei helyezhetők el.  

(4)   Zkk övezeti jelű zöldterületi közkertben csak az OTÉK zöldterületekre vonatkozó előírásában foglalt épületek és építmények helyezhetők el.

(5)   Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen csak az OTÉK védelmi erdőterületekre vonatkozó előírásában foglalt építmények helyezhetők el.

(6)   Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen csak az OTÉK gazdasági erdőterületekre vonatkozó előírásában foglalt építmények helyezhetők el.

(7) Má övezeti jelű általános mezőgazdasági területen épületek és építmények csak az OTÉK mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásában foglaltak szerint helyezhetők el.

(8)   Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen épületek az OTÉK mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásai szerint helyezhetők el. Az övezetben a borturizmushoz kapcsolódó vendéglátó és szállás jellegű épületek birtokközponton kívül is elhelyezhetők^[1].  

(9)   V övezeti jelű vízgazdálkodási területen építmények csak az OTÉK vízgazdálkodási területekre vonatkozó előírásában foglaltak szerint helyezhetők el.

(10) Kb-T övezeti jelű beépítésre nem szánt különleges temető területen csak temetkezési rendeltetésű építmények és a temető működéséhez szükséges épületek és építmények helyezhetők el. A temető telke bekerítendő.

(11) Kb-Sz övezeti jelű beépítésre nem szánt különleges szabadidő területen csak sportolási és szabadidő tevékenységet kiszolgáló épületek és építmények helyezhetők el.

15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. §

        (1)   E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)   Hatályát veszti Várdomb Község Önkormányzata Képviselő-testületének Várdomb község helyi építési szabályozásáról szóló 12/2007. (XI. 30.) önkormányzati rendelete.

                                                       Simon Csaba                                         Balogh Györgyi

                                                      polgármester                                                                jegyző