Várdomb Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (III. 8.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének feltételeiről
Hatályos: 2023. 04. 03- 2023. 07. 31Várdomb Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (III. 8.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének feltételeiről
Várdomb Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya, jogok, kötelezettségek
1. § (1) A rendelet hatálya Várdomb Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.
(2) E rendelet hatálya az Önkormányzat, valamint a település területén működő köznevelési intézmények által ténylegesen és kizárólagosan használt helyiségre nem terjed ki.
(3) A bérbeadói jogokat és kötelezettségeket
a) a Képviselő-testület és a
b) Polgármester gyakorolja
(4) A lakások és helyiségek bérleti szerződését az önkormányzat nevében a polgármester köti meg és– ha jelen rendelet másként nem rendelkezik –gyakorolja a lakások és helyiségek kezelésével kapcsolatos bérbeadói jogokat.
(5) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.
2. § E rendelet alkalmazása során;
a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel)munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíj járulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szólótörvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás;
b) elidegenítés: a házingatlanban lévő lakások, épületszerkezetek és központi berendezések, közös használatra szolgáló helyiségek és területek, valamint az ezekhez tartozó földrészletek magánszemélyek részére történő eladása, illetve cseréje.
c) vagyon: az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húsz szorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;
A lakásbérlet szabályai az önkormányzati lakások és helységek bérbeadásának általános feltételei, a bérlet jogcímei
3. § (1) Az önkormányzati tulajdonú bérlakásokat elsősorban a településért tevékenykedő személy részére kell bérbe adni. Ez esetben a bérleti díj megállapításánál ezen körülményt a Képviselő-testület figyelembe veszi.
(2) A Képviselő-testület döntése alapján a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek:
a) piaci jogcímen,
b) foglalkoztatással összefüggésben,
c) szociális jogcímen adhatók bérbe.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt jogcímen bérbe vehető helyiségek felsorolását a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(4) A piaci jogcímen történő bérbeadás igénylését a jelen rendelet 2. mellékletét képező pályázati lapon lehet benyújtani.
(5) Foglalkoztatással összefüggésben a képviselő-testület egyedi döntés alapján az önkormányzattal, az önkormányzat intézményeivel, a településen működő köznevelési intézménnyel közszolgálati jogviszonyban álló személyek, valamint a településen közfeladatot ellátó személy részére kérelem alapján, pályázati eljárás lefolytatása nélkül dönthet a lakás bérbeadásáról.
(6) A képviselő-testület pályázati eljárás lefolytatása nélkül dönthet a szociális célú, vagy szükséglakás bérbeadásáról. Ez esetben a lakbér mértéke – figyelemmel a pályázó szociális és anyagi körülményeire - nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegét.
(7) Ahol a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről Várdomb község Polgármestere (a továbbiakban: polgármester) határozza meg.
(8) Az önkormányzati lakás határozott időre, a foglalkoztatottakkal összefüggésben bérbe adott ingatlan legfeljebb a szolgálati jogviszony fennállásáig adható bérbe.
(9) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent, ha a kérelmező községben való letelepedése a település érdekét szolgálja.
A bérlő lakbér fizetési kötelezettsége
4. § (1) Lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás használatáért a bérlő az e rendeletben meghatározottak szerint lakbért köteles fizetni.
(2) A bérbeadás során a lakbért a képviselő-testület felhatalmazásával a bérbeadó önkormányzat nevében eljáró polgármester a bérleti szerződés megkötésekor az e rendeletben foglaltak alapján állapítja meg.
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogokat és kötelezettségeket, melyekkel összefüggésben az operatív feladatokkal a polgármestert bízza meg.
(4) Az önkormányzati lakás bérlője a lakbért - adott hónapra vonatkozóan a - hónap 15. napjáig köteles megfizetni.
(5) A korábban már megkötött lakásbérleti szerződések a jelen rendeletben szereplő bérleti díjaknak megfelelően pályázati eljárás nélkül kerülnek módosításra.
5. § (1) A bérlő a lakbéren felül köteles a közüzemi szolgáltató felé megfizetni a lakáshoz tartozó szolgáltatásokért fizetendő díjat. Ezen szolgáltatások: a vízellátás, a szennyvíz, az egyedi gázfűtés, az áram, a telefon, az internet, a szemétszállítás és a kábeltévé használata után fizetendő díjak.
(2) A közüzemi díjakról szóló és a szolgáltató által az önkormányzat, mint tulajdonos részére kiállított számlákat az Várdombi Önkormányzati Hivatal a bérleti díjjal egyidejűleg számlázza ki a bérlőnek.
A felek jogai és kötelezettségei a lakás átadása
6. § (1) A bérleti szerződés aláírását követő 15 munkanapon belül a lakást a bérlő részére birtokba kell adni.
(2) A birtokba adásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bérbeadó részéről a polgármester és a bérlő is aláír.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a lakás állagára vonatkozó legfontosabb megállapításokat,
b) a lakás-berendezések és tartozékok állapotát, a víz, villany és gázóra állását,
c) közös udvar, kert használata esetén az új bérlő használati jogosultságának terjedelmét,
d) a lakás rendeltetésszerű használata érdekében a bérlő által vállalt költségek megtérítésének módját, feltételeit,
e) az épülettel és a közös használatra szolgáló helyiségekkel összefüggő – törvényben nem szabályozott – bérbeadó és bérlő által vállalt kötelezettségeket és biztosított jogosultságokat.
(4) A bérlő által jóváhagyólag aláírt leltár-jegyzőkönyv egy példányát minden esetben mellékelni kell a bérleti szerződéshez.
(5) A bérlő biztosítási szerződést köthet a lakásban található ingóságaira.
7. § Ha törvény vagy az önkormányzat rendelete a bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei tekintetében megengedi eltérő tartalmú megállapodás megkötését, a megállapodás tartalmát a bérbeadó határozhatja meg az alábbi feltételek mellett:
a) ha a bérlő a lakás átadásakor vállalja, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá, a felmerülő költségeit csak lakbér beszámítás útján lehet megtéríteni, mely a havi lakbér összegének 50%-ig terjedhet.
b) a bérlő kötelessége:
ba) az épület folyosó, közös helyiségek tisztán tartása,
bb) az udvar, az ingatlan előtti járda- és útszakasz rendszeres tisztán tartása az időjárási viszonyoknak megfelelően,
c) a lakbér határidőben történő megfizetésére, a bérbeadó legfeljebb két hónapra adhat haladékot, részletfizetés csak a hátralékra engedélyezhető, maximum fél éves időtartamra,
d) több bérlő által lakott egy udvarhoz, kerthez tartozó lakások esetén annak biztosítása, hogy a lakások gépjárművel is zavartalanul megközelíthetők legyenek, illetve az udvar és kert használata arányosan illesse meg a bérlőket,
e) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról a bérlő általi gondoskodás,
f) átalakítás korszerűsítés, nagyobb felújítási és karbantartási munkák esetében a kölcsönös értesítési kötelezettség, amely a munkák megkezdése előtt legalább 30 nap.
8. § (1) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles megfizetni a bérbeadó által a lakbér beszedésére megbízott személy részére, vagy készpénz átutalási megbízás használatával, illetve banki átutalás útján a bérbeadó által megjelölt számlára. A lakbér nem fizetése esetén a bérbeadó jogszabályok szerinti letiltást kezdeményezhet, amennyiben ez nem vezet eredményre, a bérleti szerződést felmondhatja.
(2) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.
(3) A bérlőt és a vele együtt lakó személyeket - a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül - megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga.
9. § (1) (1) A bérlő saját költségére köteles elvégezni, elvégeztetni a rendeltetésszerű használat során szükségessé váló karbantartási és kisebb javítási munkákat (pl.: kilincsek, csaptelepek, WC tartály hibáinak elhárítása stb.)
(2) Bérbeadó gondoskodik az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról.
(3) Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hibák kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.
(4) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott munkák a bérbeadó mulasztása vagy az épület felújítása, továbbá a vezetékhálózat meghibásodása miatt válnak szükségessé, akkor azok elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.
10. § (1) A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését.
(2) A bérlő a lakás műszaki állapotát veszélyeztető rendellenességekről köteles a bérbeadót haladéktalanul írásban tájékoztatni. Amennyiben ezt nem teszi meg és a lakás műszaki állapotának romlása bizonyíthatóan a bérlő mulasztásának következménye, bérbeadó kötelezheti a bérlőt a keletkezett kár megtérítésére, vagy a lakásbérleti díjat a helyreállítás költségeinek arányában megemelheti.
(3) A bérbeadó a lakbért köteles elengedni, ha kötelezettségét a bérlő felszólítása ellenére sem teljesítette és a bérlő emiatt a lakást, vagy a lakás alapterületének legalább 50%-át 30 napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használhatja. A lakbér a rendeltetésszerű használat ismételt biztosításig engedhető el.
Befogadás a lakásba
11. § (1) A lakásbérleti jogviszony létesítésekor a bérlővel az Ltv. 21. § (2) bekezdésben meghatározott személyek költözhetnek együtt.
(2) A bérlő az Ltv.-ben meghatározottakon túl a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:
a) élettársát,
b) vele együtt élő gyermeke házastársát, élettársát,
c) az együttlakás ideje alatt született unokáját.
(3) A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérlővel szemben a lakásbérleti jogviszonyt érintően büntető, polgári peres vagy egyéb hatósági eljárás nincs folyamatban.
(4) A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén az Ltv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kivételekkel a bérbeadó az együtt költöző és befogadott személyek elhelyezésére nem köteles.
(5) A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a bérbeadó a befogadott személyek elhelyezésére nem köteles.
(6) Az (1) bekezdésbe nem tartozó személy bérleménybe költözésére csak a bérbeadónál előzetesen benyújtott írásbeli kérelem alapján engedélyezett bérbeadói írásos hozzájárulás megadása után van lehetőség. A kérelemhez csatolni kell a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja, tovább a befogadott személy nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja.
(7) A bérlő a bérleményt albérletbe nem adhatja ki.
A bérleti szerződés tartalmi elemei
12. § A bérleti szerződének tartalmaznia kell:
a) a bérleményre vonatkozó adatokat;
b) a bérlő személyes adatait;
c) a bérlővel a bérleti szerződés megkötésekor költöző családtagok adatait;
d) az önkormányzati rendeletben meghatározott bérleti díjat;
e) a bérleti szerződés időtartamát, mely határozott és határozatlan idejű lehet;
f) a bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit;
g) a lakásbérleti szerződés felmondásának az eseteit, jogkövetkezményeit;
h) a lakásba történő befogadás feltételeit;
i) a hivatkozást az Ltv.-re, hogy a rendeletben, illetve a szerződésben nem szabályozott esetekben az Ltv.-ben foglaltakat kell alkalmazni
A lakásbérlet megszüntetése közös megegyezés
13. § (1) Közös megegyezéssel a bérleti szerződés bármikor megszüntethető.
(2) A közös megegyezéssel történő megszüntetés feltétele, hogy a bérlőnek a lakásbérletből következően semmiféle köz- és egyéb tartozása a bérbeadó és más közüzemi szolgáltató felé nincs. A bérlő köteles a közmű szolgáltatóval szembeni tartozásmentességét igazolni és azt a bérbeadó képviselőjének bemutatni.
14. § (1) Közös megegyezés esetén a felek megállapodásának tartalmát a polgármester köteles írásba foglalni.
(2) A megállapodás tartalmazza:
a) felek megnevezését és megállapodásbeli minőségét,
b) a megállapodás pontos tartalmát, a felek feltételeit és nyilatkozatait,
c) a megállapodásban foglaltak végrehajtásának határidejét,
d) a lakásban bérlővel együtt lakók számát a lakás átadása, visszaadása után.
15. § A közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a bérlő sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.
A felmondás
16. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
c) a bérlő a közüzemi díjakkal több, mint 100.000 forinttal elmaradásba kerül;
d) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;
e) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;
f) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) kíván felajánlani.
(2) A bérlő a bérbeadó írásbeli felmondása esetén - kivéve a 16. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt esetet - sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.
17. § (1) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.
(2) Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.
(3) Ha a bérlő a közüzemi díjakkal több, mint 100.000 forinttal elmaradásba kerül, a bérbeadó az elmaradástól számított tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.
(4) Ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
(5) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
(6) A felmondás az (1) és (2) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a (4) és (5) bekezdés esetében az adott hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.
18. § A bérlő legkésőbb a felmondási idő utolsó napján köteles a lakásból a saját tulajdonú ingóságait elszállítani, és a lakást kitakarított állapotban a bérbeadónak rendeltetésszerű állapotban visszaadni.
A lakbér mértéke
19. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások listáját, illetve az önkormányzati lakások után fizetendő lakbér bruttó összegét, a bérbeadás jogcímét a rendelet 3. melléklete részletezi.
(2) A lakbér mértékét az önkormányzat évente, minden év március 31-ig felülvizsgálhatja, és a felülvizsgálat alapján határozza meg a következő évi lakbér összegét.
(3) Amennyiben a felülvizsgálat során a lakbér összege emelkedik, arról a bérbeadó a bérlőt írásban tájékoztatja és a bérleti szerződést módosítani kell.
Az önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése
20. § (1) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv., sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni.
(2) Ha a lakás jogcím nélkül használó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első 2 hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékét, 2-6 hónap között a lakbér kétszeres összegének megfelelő, azt követően a lakbér háromszoros összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása
A bérbeadás általános feltételei
21. § (1) Az önkormányzat a lakás céljára nem szolgáló helység bérbeadásáról külön szerződést a bérlővel nem köt, ezen helységek nem hosszútávon, csak alkalmi jelleggel kerülnek bérbeadásra.
(2) A helység bérbeadásáról számla készül.
(3) Az alkalmi bérbeadás feltételeiről a bérlő a rendelet 26. § és 27. §-aiban rögzített rendeltetésszerű használatról egy tájékoztatót kap, melyben az abban foglaltak betartását aláírásával veszi tudomásul.
(4) Térítésmentesen helyiség akkor adható bérbe, ha a helyiség jellege, rendeltetése vagy közérdek azt indokolja.
22. § Helyiség nem adható bérbe annak, akinek a bérbeadó felé bérleti díj vagy helyi adó tartozása van. A tartozásmentességről szóló nyilatkozatot a pályázathoz mellékelni kell.
A bérleti díj megfizetésének szabályai
23. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját döntésével egyidejűleg a képviselő-testület határozza meg.
(2) A nem lakás céljára szolgáló helységek listáját és a díjak mértékét, az esetleges bérleti díj alóli mentesség jogcímét a rendelet 4. melléklete részletezi.
24. § Az önkormányzat által térítésmentesen használatba adott helyiségek után - eltérő döntés hiányában - a bérlő köteles a közműdíjat és az egyéb költségeket megfizetni, továbbá az állagmegóvási, karbantartási feladatokat elvégezni.
25. § (1) A helyiséget az alkalmi bérlő megállapodás szerint csak a megjelölt célra használhatja.
(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget nem a rendeltetésének megfelelően vagy nem a megállapodás szerint kívánja használni, úgy ehhez az új használati cél megjelölésével hozzájárulást kell kérni. A hozzájárulást a polgármester adja meg.
26. § (1) A helyiségbérletre e rendelet lakásbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az itt szabályozott eltérésekkel.
(2) A bérlő köteles:
a) a helyiség burkolataira és berendezései tárgyaira, közös használatra szolgáló helyiségekre (WC) vigyázni, rendeltetésszerűen használni azokat,
b) a bútorokat az épületből nem viheti ki,
c) a tevékenységével kapcsolatban keletkezett hulladék elszállításáról, illetve költségeinek viseléséről gondoskodni.
Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések
27. § A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.
Záró rendelkezések
28. § Ez a rendelet 2023. április 3-án lép hatályba .A rendeletben nem szabályozott viszonyokra az Ltv. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.