Pörböly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról

Hatályos: 2013. 03. 14

Pörböly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról

2013.03.14.

Pörböly Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit – az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az önkormányzatra,

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,

c) az önkormányzat szerveire.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

2. § E rendelet alkalmazásában vagyon

a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és

b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltak.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

3. § (1) Az önkormányzati vagyon

a) törzsvagyonból, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint

b) forgalomképes üzleti vagyonból áll.

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati

a) vagyont nem lehet elidegeníteni,

b) vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a

jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),

c) vagyonon dologi jog nem létesíthető,

d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.

(3) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

1. Az önkormányzat törzsvagyona

4. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.

5. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen törzsvagyont az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni az alábbiak szerint:

a) a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek,

b) az e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített önkormányzati vagyonelemek.

(4) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont vagyonából nem határoz meg.

(5) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.

6. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról

szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített

vagyonelemekből, valamint

b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak

minősített vagyonából áll.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja alapján a kötelezően korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl e vagyoni körbe sorolja az önkormányzati tulajdonú alábbi vagyonelemeket. A 2. sz. melléklet tartalmazza a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó vagyonelemeket.

7. § (1) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes intézményeinek, középületeinek forgalomképességének korlátai:

a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,

b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi- és a közfeladat ellátása ideiglenesen várhatóan 1 évig szünetel,

c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.

(3) A 6. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott temetők forgalomképességét korlátozza, hogy a temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető megszüntetéséig nem lehet elidegeníteni, megterhelni és vállalkozásba, társulásba vinni.

2. Az önkormányzat üzleti vagyona

8. § Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

III. Fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

3. Tulajdonjog átruházás

9. § (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni 10.000.000 Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

10. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

(3) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni

a) a képviselő-testület a 5.000.000 Ft értékhatár feletti vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, a 100.000 -4.999.999 Ft-ig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá

b) a polgármester dönt a 100.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 9. § (1) és a 10. § (3) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni.

4. Ingyenes vagyonátruházás

11. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

5. A vagyon megterhelése

12. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal

b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.

13. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 12. § -ban meghatározottakat kell alkalmazni.

14. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület joga.

6. A vagyon vállalkozásba vitele

15. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

16. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a nemzeti vagyonról szóló törvény 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.

7. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

17. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot az alábbi vagyonelemekre létesíthet:

a) viziközmű

b) művelődési ház (magában foglalja az iskola, posta, orvosi rendelő helyiségeit)

c) polgármesteri hivatal

d) óvoda

(3) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.

(4) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(5) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

18. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével engedni át.

19. § (1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A képviselő-testület 3.000.000 Ft-ot elérő vagyonkezelési jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A képviselő-testület (2) bekezdésben meghatározott érték alatti vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdetik meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást

ír elő.

20. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

21. § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás

b) alapfokú nevelés, oktatás

c) szociális ellátás,

d) közbiztonsági feladatellátás

e) egészségügyi ellátás

f) közművelődési, kulturális feladatok ellátása.

22. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

c) pénzügyi bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

8. A haszonélvezeti jog

23. § (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.

(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani.

(4) Az üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti jog alapítására értékhatártól függetlenül a helyben szokásos módon történő hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára a képviselő-testület dönt.

9. Hasznosítási jog, használatba adás

24. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.

25. § (1) A 10.000.000 Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.

(2) A képviselő-testület a 10.000.000 Ft-értékhatár feletti vagyon hasznosítási jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A 10.000.000 Ft alatti értékhatárig a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.

(4) A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről.

26. § A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

27. § A polgármester dönt a 100.000 Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az l évet nem haladja meg.

28. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

10. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

29. § A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át, és nemzeti vagyonról szóló törvény alapján gondoskodik az önkormányzat a törzsvagyonában lévő víziközművek létrehozásáról és működtetéséről.

11. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

30. § (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg.

12. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

31. § Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri a 100.000 Ft összeghatárt,

b) a polgármester gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

.

32. § (1) A 31. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.

(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.

(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

33. § Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 31. és 32. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.

13. Hitelfelvétel és -törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

34. § (1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

14. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

35. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 100.000 Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.

(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

IV. Fejezet

Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv

36. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

37. § (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll

a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,

b) II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell

a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt római számmal jelzett eszköz és forráscsoportokat,

b) az a) pontban meghatározottak részletezéseként arab számmal jelzett tételeket:

ba) a tárgyi eszközöknél,

bb) a befektetett pénzügyi eszközöknél,

c) a ba) pontban meghatározottak további részletezéseként:

ca) helyi közutakat és műtárgyaikat,

cb) a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereket, parkokat,

cc) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

cd) vizeket és közcélú vízilétesítményeket,

ce) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont,

cf) műemlékeket,

cg) védett természeti területeket,

ch) kulturális javakat,

ci) korlátozottan forgalomképes intézményeket, középületeket,

cj) közműveket,

ck) temetőt,

d) az a)–c) pont szerinti tételekhez tartozó összes értéket, ezen belül:

da) a forgalomképtelen törzsvagyon értékét,

db) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon értékét,

dc) a forgalomképes üzleti vagyon értékét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltakat

a) forgalomképtelen törzsvagyon,

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,

c) forgalomképes üzleti vagyon

részletezésben.

38. § (1) Az önkormányzat

a) 3 évre szóló középtávú és

b) 6 évre szóló hosszú távú

vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza

a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyon adatokat,

b) az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. A tervben szerepeltetni kell a terv időszakra tervezett vagyon változást.

(3) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.

(4) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

(5) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.

(6) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.

V. Fejezet

Eljárási szabályok

39. § (1) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha kötelező önkormányzati feladatellátást szolgáló vagyonhasznosítást érint

(3) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

40. § Az önkormányzat a versenyeztetés értékhatárát a 9. §-ban meghatározott értékben alkalmazza.

41. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – 500.000 Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor. A szakértői által elkészített értékbecslés 12 hónapnál nem lehet régebbi.

(3) A képviselő-testület külön határozatban jelöli ki azoknak a kül- és belterületi ingatlanoknak a körét, amelyekre nézve a tulajdonjog átruházását tervezi. A határozatban a Képviselő-testület meghatározza a tulajdonjog átruházásának feltételeit és adásvételi esetén a minimális vételárat.

(4) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.

(5) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. 500.000 Ft érték felett piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.

42. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

43. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a 4/2005.(VII.23.) ÖKR számú Pörböly Községi Önkormányzat rendelete az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról.

Sipos Lajos polgármester

Pollák Csaba jegyző

1. melléklet a 2/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelethez

Önkormányzati törzsvagyon részletezése

1. Pörböly Község Önkormányzatának forgalomképtelen törzsvagyoni körébe tartozó vagyontárgyak:

1.1 A helyi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyontárgyak:

a) utak és műtárgyaik,

b) közterek,

c) járdák, parkírozók

d) közparkok,

e) közcélú vízi létesítmény,

f) csapadékvíz elvezető árokrendszer,

g) köztemető

1.2 Önkormányzati rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgy:
A Képviselő-testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyont nem határoz meg.

2. melléklet a 2/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelethez

Pörböly Község Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyoni körébe tartozó vagyontárgyak:
1.1 intézmények, középületek ingatlanai:

a) polgármesteri hivatal

b) művelődési ház (magában foglalja az iskola, posta, orvosi rendelő helyiségeit)

c) óvoda

1.2. víziközművek:

a) ivóvízrendszer és kiszolgáló létesítményei,

1. függelék a 2/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelethez a 2/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelethez

Pörböly Község Önkormányzatának

Versenytárgyalási Szabályzata

I. Szabályzat célja:

meghatározza a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott bruttó forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelési jog, a vagyon használatának, vagy hasznosítási jogának átengedése esetén alkalmazandó szabályokat.
szabályozza a Versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,
juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.

II. A szabályzat alkalmazásában:

a) kiíró (ajánlat kérő): Pörböly Község Önkormányzata
b) ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz
c) nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert
d) zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket . megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot
e) egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését
f) többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró többfordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője . az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján . kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására
g) lebonyolító: Pörböly Község Önkormányzatának Képviselő-testület, vagy a testület által megbízott személy vagy szervezet.

III. A versenytárgyalás típusa

a) A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.
b) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen - rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdek) - kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e szabályzat másként nem rendelkezik - a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
c) A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

IV. A versenytárgyalás meghirdetése

A versenytárgyalást legalább 1 megyei lapban, a helyben szokásos módon kell meghirdetni.
A Versenytárgyalási pályázati felhívás közzétételéért a lebonyolító a felelős.

V. A versenytárgyalási felhívás tartalma

A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:
a kiíró szerv megnevezését, székhelyét
lebonyolító megnevezését, székhelyét
a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát
az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését
ingatlan esetén az értékesítendő üzleti, vagy üzleti vagyonná nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát
a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,
az ajánlati kötöttség időtartamát
a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát
a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját
ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját
a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja
a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon
kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést

VI. A versenytárgyalási felhívás visszavonása

A képviselő-testület a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja.
A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

VII. Az ajánlati biztosíték

a) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
b) A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén vagy, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.
c) nem jár vissza a biztosíték, ha a kíirás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
d) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosítás a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Pörböly Község Önkormányzatának költségvetését illeti meg.
e) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

VIII. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség

a) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:
ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására
a bruttó ajánlati árat,
szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó),
amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,
annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,
annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,
annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.
b) Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.
c) Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
d) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik . akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
e) Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.
f) Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:
név (cégnév),
lakóhely (székhely),
olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül.

IX. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje

A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő elkészítésére és benyújtására.

X. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése

a) Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.
b) Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.
zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen
nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek valamint az ajánlattevők, vagy meghatalmazottaik is jelen lehetnek
Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:
ajánlattevő(k) neve, cégneve,
ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,
az ajánlat lényeges eleme: (pl:ár)
A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
Érvénytelen az ajánlat, ha:
azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.
Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
Eredménytelennek nyilvánítható a versenytárgyalás:
ha egyik ajánlattevő sem tesz a Képviselő-testület által . a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot.
ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.

XI. A versenytárgyalás lebonyolítása

1. A versenytárgyalás lebonyolítását - a képviselő-testület vagy az általa megbízott személy v. szerv érintett szakértőinek bevonásával – a képviselő-testület illetőleg a lebonyolító végzi.

2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.

3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése lebonyolító feladata.

4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

XII. A Versenytárgyalási Bizottság, az ajánlatok értékelése

1. A Versenytárgyalási Bizottság vezetőből és 3 tagból áll.

Vezető: Pörböly község polgármestere, akit távollétében az általa kijelölt alpolgármester helyettesít

2. Tagjai: A Képviselő-testület által delegált képviselők.

3. A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető vagy az általa kijelölt alpolgármester és a Bizottság legalább 2 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság vezetője vezeti.

4. A Versenytárgyalás Bizottsági munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a lebonyolító látja el.

5. Versenytárgyalás Bizottsági véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.

XIII. Az ajánlatok elbírálása

Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a képviselő-testület vagy a megbízott szerve az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.
A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Pörböly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.
A Képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket a képviselő-testület vagy a megbízott szerve írásban 3 munkanapon belül értesíti.

XIV. Összeférhetetlenségi szabály

A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításában , vagy a Bizottság munkájában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója vagy az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, vagy aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, vagy ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 685. §.(b).pont).

2. függelék a 2/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelethez a 2/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelethez

Licittárgyalási Szabályzat

Az önkormányzati vállalkozói vagyon licittárgyalás

útján történő értékesítésének szabályzata

A jelen szabályzat célja az, hogy:
meghatározza az önkormányzat vállalkozói vagyonának licittárgyalás útján történő értékesítési módját,
szabályozza a licittárgyalás útján történő értékesítés előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,
biztosítsa a pályázók számára a licittárgyalás során az azonos pályázati és licitálási feltételeket,
juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.

A pályázati hirdetmény és annak tartalma

1. Az értékesítési feltételeket tartalmazó pályázati hirdetmény megyei, vagy helyi lapban történő közzétételéért a tulajdonos Képviselő-testület felhatalmazása alapján a lebonyolító a felelős.

2. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a pályázat célját, tájékoztatást az értékesítendő vagyontárgyról
az értékesítendő önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, és az ingatlanhoz kapcsolódóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lényegesebb jogokat és tényeket
az ingatlan forgalmi értékét, közműellátottságát,
az induló licitárat
az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat,
a licittárgyaláson való részvétel feltételét, a licittárgyalás időpontját, helyét
a pályázati biztosíték mértékét és befizetésének módját, helyét és idejét,
a licittárgyalás eredménytelenségének feltételeit
a pályázati hirdetménnyel kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és elérhetőségét

3. Lebonyolító: Pörböly község Önkormányzatának Képviselő-testülete, vagy az általa megbízott szerv vagy személy

A pályázati biztosíték

1. A pályázati hirdetményben előírtak szerint a licittárgyaláson való részvételt a pályázati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. Ennek összege esetenként meghatározott érték, mely nem lehet kevesebb, mint a nettó forgalmi érték 1,5 %-a, de nem lehet több a nettó forgalmi érték 10 %-ánál.

2. A pályázati biztosítékot a házipénztárába kell befizetni legkésőbb 15 perccel a licittárgyalás megkezdését megelőzően.

3. A pályázati biztosíték foglalóként funkcionál, mely a nyertes résztvevőnél a vételárba beszámít, a többi résztvevőnek a licittárgyalás lebonyolítása után azonnal visszafizetésre kerül.

4. Amennyiben a licittárgyalás nyertese a szerződés megkötésétől eláll, vagy a szerződés létrejötte neki felróható egyéb okból hiúsul meg, a pályázati biztosítékot elveszti, és a licittárgyalás eredménye szerinti következő ajánlattevővel köthető meg a szerződés.

5. Ajánlatazonosság esetén a nyertes személye sorsolással dől el, amelyet az eredményhirdetés időpontjában – az lebonyolító jogi képviselőjének jelenlétében – kell lebonyolítani.

A licittárgyalás lebonyolítása

1. A licittárgyalás lefolytatása a lebonyolító feladata. A licittárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a licittárgyalás lebonyolításában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója vagy az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, vagy aki az ajánlattevő gazdasági szervezetben tulajdonnal rendelkezik, vagy ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 685. §.(b).pont).

2. A licittárgyalás vezetője a jogi képviselőjével közösen ellenőrzi és jegyzőkönyvben rögzíti a licittárgyaláson résztvevő természetes személyek esetében a személyazonosság igazolását, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek esetében a képviselő képviseleti jogosultságát, vagy meghatalmazottak esetében ezen túlmenően a meghatalmazás jogszerűségét. Gazdasági társaságok esetében be kell mutatni a 30 napnál nem régebbi cégkivonat másolati példányát is.

3. A licittárgyalás vezetője jegyzőkönyvben rögzíti a pályázati biztosíték befizetésének tényét.

4. A licittárgyalás vezetője ismerteti a résztvevőknek az ingatlan pályázati hirdetményben szereplő adatait és a pályázati feltételeket, kiegészítve a tájékoztatást jelen szabályzatnak a pályázati biztosítékra és a licittárgyalás lebonyolítására vonatkozó fontosabb előírásaival. Szükség esetén, vagy a résztvevők felmerülő kérdéseire a lebonyolító képviselője és a jogi képviselője ad további tájékoztatást. A licitálás megkezdése előtt a pályázóknak nyilatkozniuk kell, hogy az elhangzottakat tudomásul veszik és elfogadják

5. A licit induló mértéke a pályázati hirdetményben megjelölt összeg, amely egyben az ingatlanra a tulajdonos Képviselő-testület által meghatározott minimális eladási ár, mely a licittárgyalás során az aktuális licitlépcsőnek megfelelően emelkedik.

6. A licitlépcső teljes vételárra történő licitálás esetén legalább a nettó forgalmi érték 1 %-a, de legfeljebb 5 %-a. A nettó fajlagos árra (Ft/m2) történő licitálás esetén a fajlagos nettó ár legalább 1%-a, de legfeljebb 5%-a.

7. A licitálás menete a licitlépcső szerinti táblázatos formában kerül rögzítésre, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

8. A licitálás nyertese az a résztvevő, aki a legmagasabb árat ajánlja és a vételár egyösszegű, az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg történő megfizetését vállalja, kivéve ha a Képviselő-testület részletfizetéssel történő értékesítést is engedélyezett.

9. Az eredményhirdetésre közvetlenül a licitálás befejezését követően kerül sor.

10. A nyertes ajánlattevővel az adásvételi szerződés a licittárgyalást követően 30 napon belül kerül megkötésre, kivéve ha a Képviselő-testület ettől eltérő időpontot állapít meg.

11. A licittárgyalás során készült jegyzőkönyvet a licittárgyaláson résztvevő jogi képviselő hitelesíti.