Pörböly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelete
Pörböly Község településképének védelméről
Hatályos: 2018. 01. 01Pörböly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelete
Pörböly Község településképének védelméről
2018-01-01-tól
Pörböly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjai kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
- FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1.A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
- §
- A rendelet célja Pörböly község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
- a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
- településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
- településképi követelmények meghatározásával;
- településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
- településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
- Jelen rendelet hatálya Pörböly község teljes közigazgatási területére terjed ki.
- E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
a) Áttört jellegű kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya nem haladja meg a teljes kerítés felület 60%-át. Az áttört jellegű kerítés legfeljebb 60 cm magas lábazattal, a lábazat felett legfeljebb 60 cm szélességű tömör felületekkel (pillérek) rendelkezhet.
b) Építészetileg egységes megjelenés: a homlokzat összetartozó építészeti elemeinek (falfelület, tetőfelület, tetőfelépítmények, nyílászárók, lábazat, párkányok, nyílászáró-keretezések, ornamentális díszítések) egységes formájú, anyagú és színű megjelenítése.
- FEJEZET
A HELYI VÉDELEM
2.A helyi védelem feladata
- §
A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
- meghatározása, dokumentálása,
- védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
- megőrzése, megőriztetése,
- károsodásának megelőzése,
- lakossággal történő megismertetése.
3.A helyi egyedi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
- §
- A helyi egyedi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a Pörböly község polgármesterénél (továbbiakban: polgármester).
- A helyi egyedi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés iránti kezdeményezésnek tartalmazni kell az érintett épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám), és a javaslat rövid indokolását.
- A helyi egyedi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a kezdeményezőt és a tulajdonost a helyben szokásos módon értesíteni kell.
- A helyi egyedi védettségre irányuló javaslatot a védelemről szóló döntést megelőzően legalább 30 napra közzé kell tenni.
- A védetté nyilvánításhoz az örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára, vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata szükséges.
- A helyi egyedi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész, annak hiányában a polgármester gondoskodik.
- Helyi egyedi védelem alatt álló építmény nem bontható el.
4.A helyi építészeti örökség nyilvántartására vonatkozó kötelezettségek
- §
- A települési főépítész, annak hiányában a polgármester gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről.
- A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
- a védett értéket tartalmazó ingatlan címét (utca, házszám) és helyrajzi szám,
- a védett érték (épület esetén épület, épületrész) megnevezését,
- a védettséget elrendelő határozat számát,
- a védett érték tulajdonosának (tulajdonosainak) nevét,
- a védett érték fényképét (ha lehetséges, fénykép-dokumentációját) és amennyiben rendelkezésre áll, a védett érték műszaki tervdokumentációját,
- a védett értékre vonatkozó korrekciós javaslatot.
5.A helyi egyedi védelem meghatározása
- §
A település helyi egyedi védelem alatt álló építményeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
6.A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
- §
Az 1. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni. A használat, az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.
- FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7.A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
- §
Pörböly község településképi szempontból meghatározó területei a rendelet 2. térkép-mellékletében lehatárolt:
- „A” jelű terület (belterület jellemzően családi házas beépítésű részei);
- „B” jelű terület (tájképvédelmi szempontból frekventált területek).
- FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
- §
Gazdasági, valamint általános mezőgazdasági területen álló épületek kivételével épület közterületről látszó homlokzati falának külső burkolataként, valamint 15°-nál meredekebb hajlásszögű tetőfedés anyagaként nem alkalmazható fém vagy műanyag sík-, hullám- vagy trapézlemez.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
- §
„A” jelű területen:
- a terület lakótelkein a közterület felőli építési határvonal – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik - az utcában lévő beépített ingatlanok többségének előkert-mélysége által meghatározott vonal, melyre új főépítmény közterület felé néző homlokzat-felületének legalább 60 %-a illesztendő.
- utcai telekhatáron csak áttört jellegű kerítés építhető.
10.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
- §
- Valamennyi településképi szempontból meghatározó („A” és „B” jelű) területen:
- az épületek közterület felől látható homlokzati falfelületének színezése során harsány, rikító színek nem alkalmazhatók;
- közterület felé néző homlokzaton parabola-antenna, klíma-kültéri egység és homlokzatra szerelt kémény nem helyezhető el.
- „A” jelű területen:
a) főépítmény tetőfedő anyagaként sík fémlemez, trapézlemez, műanyag hullámlemez, hullámpala nem alkalmazhatók;
b)új főépítményen lapostető, valamint 25°-nál alacsonyabb és 45°-nál meredekebb hajlásszögű magastető nem alkalmazható.
- „B” jelű területen:
- új főépítményen lapostető, valamint 35°-nál alacsonyabb és 45°-nál meredekebb hajlásszögű magastető nem alkalmazható, a tetősíkból kiugró tetőfelépítmény (torony, tetőablak), továbbá erkély és loggia nem létesíthető;
- új építés vagy tető-felújítás esetén főépítmény tetőfedő anyagaként csak vörös vagy barna színárnyalatú égetett cserép, betoncserép, vagy égetett cserép utánzatú cserepes lemez alkalmazható;
- homlokzati falfelület lábazat feletti része vakolattal vagy faburkolattal látható el.
- „A” és „B” jelű területen:
- Lakó- és vegyes területen ingatlanonként legfeljebb 2 m2 befoglaló méretű, a helyben működő vállalkozást népszerűsítő cégtábla, üzletfelirat, továbbá ezen felül legfeljebb egy darab, legfeljebb 0,7 m2 oldal-felületű cégér helyezhető el.
- Üzlethelyiség kirakat-felületének legfeljebb 20 %-a a helyben működő vállalkozást népszerűsítő felirat, grafikai megjelenítés céljára használható fel.
- Gazdasági területen ingatlanonként legfeljebb 10 m2 felületű, a helyben működő vállalkozást népszerűsítő cégtábla, üzletfelirat, hirdetőtábla helyezhető el.
- Ingatlanonként egy darab 1 m2 legnagyobb befoglaló méretű, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés elhelyezhető.
- Lakossági apróhirdetések kizárólag az önkormányzat által e célra rendszeresített apróhirdetési táblákon helyezhetők el.
11.A helyi egyedi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
- §
A helyi egyedi védelem alatt álló építményekre az alábbi előírások vonatkoznak:
- helyi védelem alatt álló épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek), belső korszerűsítés, átalakítás és bővítés azonban megengedett.
- helyi védelem alatt álló épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati-, utcaképi megjelenése ne változzon, a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
- helyi védelem alatt álló épület homlokzatainak, vagy egyéb épületrészeinek esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során településképi eljárás keretében korrigáltatható az egységes építészeti kialakítás érdekében.
- parabola-antenna, homlokzati égéstermék kivezető, hűtő vagy fűtő berendezés külső egysége, fémkémény, gázvezeték, valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény csak közterületről nem látható épületrészen helyezhető el.
- helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését, egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit, eredeti anyaghatását, eredeti színhatását (ha ismert), ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását, eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
- Helyi védelem alatt álló emlékművet, szobrot, keresztet eredeti formájában kell megtartani, felújítás esetén az ismert eredeti állapot visszaállítandó.
12.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
- §
- Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: ÉTV) 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények, műtárgyak (a továbbiakban: sajátos építmények) elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: A településképi szempontból meghatározó „B” jelű területeken kívüli külterület.
- Sajátos építmények elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek: A településképi szempontból meghatározó „A” jelű terület lakóterületei, valamint a „B” jelű területek.
- Sajátos építmény lakó-, szálláshely szolgáltató, oktatási-nevelési, művelődési, egészségügyi-szociális, igazgatási és egyházi épülettől, valamint bármely műemléki védettségű objektumtól csak az adott építmény terepszinttől mért magassága tízszeresét meghaladó távolságon kívül helyezhető el.
- A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények: sajátos építmények terepszinttől mért 3 m-nél magasabb tartószerkezeti részei csak beton- vagy fémszerkezetből vagy fából készíthetők.
- A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
13.§
- Utasvárók oldalfelületén utasvárónként legfeljebb 2 m2 reklámfelület alakítható ki.
- A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Kormányrendelet 1. § 5. pontjában meghatározott kioszkok homlokzati felületén egységenként legfeljebb 2 m2 reklámfelület alakítható ki.
- Közterületen csak egységes típusú, legfeljebb 2 m2 oldalfelületű információs vagy egyéb célú berendezés helyezhető el egymástól, legalább 300 m távolságra.
- A település szempontjából jelentős esemény közterületen évente összesen 12 naptári hét időszakra, mobil eszközön a Polgármester hozzájárulásával reklámozható.
14.Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
14. §
- 20 kV-nál magasabb feszültségű új elektromos távvezeték beépítésre szánt területen nem helyezhető el.
- 0,4 - 20 kV közötti feszültségű új elektromos vezeték belterületen csak terepszint alatt helyezhető el.
- 0,4 kV feszültséget meg nem haladó új, vagy átépítésre kerülő elektromos vezeték, valamint hírközlési vezeték a Bajai utca területén csak terepszint alatt helyezhető el.
- A Bajai utca területén kívül új, vagy rekonstrukcióra kerülő hírközlési vezeték csak meglévő elektromos hálózat tartószerkezetére szerelve, vagy terepszint alatt helyezhető el.
- FEJEZET
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
15.Rendelkezés a szakmai konzultációról
15. §
- A településkép védelme érdekében az ügyfél kérésére a főépítész vagy annak hiányában a polgármester tájékoztatást ad és a vonatkozó jogszabály szerinti szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
- A szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező a következő esetekben, és a településképi eljárásokat megelőzően:
a) egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó építési munkálatok;
b) helyi védelem alatt álló épületek átalakítása, felújítása, bővítése, utcai homlokzatának megváltoztatása esetén.
- FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
16.A véleményezési eljárással érintett építmények köre
16. §
A polgármester a településképi szempontból meghatározó „B” jelű területen, a helyi védelem alatt álló építmények és a közhasználatú épületek esetében a vonatkozó jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építmény építésére, bővítésére irányuló építési engedélyezési eljárásokhoz ad településképi véleményt az engedélyezési eljárásokat megelőzően.
17.A véleményezési eljárás szabályai
17. §
- A település polgármestere településképi véleményezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében.
- A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
- A vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárás lefolytatásához kérelmező kérelmét papír alapon nyújtja be.
- A polgármester véleményében engedélyezésre feltétellel, vagy feltétel nélkül javasolja, vagy nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.
- FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
- Bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
18. §
A településképi szempontból meghatározó „B” jelű területen és a helyi védelem alatt álló építmények ingatlanain az alábbi építésügyi hatósági engedélyhez és egyszerű bejelentési eljáráshoz nem kötött építési tevékenységek esetében településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
- épület közterületről látszó homlokzatának, tetőfelületének átalakítása, felújítása, korszerűsítése, színezése, homlokzatának megváltoztatása, előtető építésének szándéka esetén;
- közterületen elhelyezni kívánt reklámhordozó esetén.
- A bejelentési eljárás részletes szabályai
19. §
- A település polgármestere településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében.
- A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
- A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kérelmező a vonatkozó jogszabály alapján kérelmét papír alapon nyújtja be.
- FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
- A településképi kötelezési eljárás
20. §
A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester a vonatkozó jogszabály szerint településképi kötelezési eljárást folytat le, amely az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására vonatkozhat.
- A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
21. §
- A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. §-ában nevesített településképi bírság alkalmazásának esetei
- a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása;
- a településképi követelmények be nem tartása;
- a településképi bejelentésről hozott határozatban foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;
- a településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása.
(2) A településképi bírság mértéke:
- kötelező településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén 100.000 forint;
- településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentési határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint;
- településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint.
(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006.(XII.5.) Kormányrendelet 1. mellékletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani.
(4) A településképi bírság befizetésének határideje 60 nap. A határidőre be nem fizetett településképi bírságot a helyi adók módjára kell behajtani.
- FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
- A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
22. §
- A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából pályázat útján önkormányzati támogatás adható.
- A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.
- A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött támogatási szerződésben kell rögzíteni.
- FEJEZET
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETEI RENDELKEZÉSEK
23. Hatályba léptető rendelkezés
- §
Jelen rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
- Hatályon kívül helyező rendelkezések
24. §
E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pörböly Község Képviselő-testületének Pörböly Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2005. (XII.9.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) 3. § (5), (6), (8) bekezdései; 4. § (2), (4) bekezdései; 31. §-a; 32. §-a; 33. §-a; 34. §-a valamint a HÉSZ 1. melléklete.
Pörböly, 2017. december 19
Sipos Lajos Dr. Herczig Hajnalka
polgármester jegyző