1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa, és szabályozza a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint természetbeni szociális ellátások fajtáit, valamint azok eljárási és jogosultsági szabályait, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit.

2. § A rendelet hatálya kiterjed:

• a) a Pörbölyön lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokra,
• b) a Pörbölyön élő bevándoroltakra és letelepedettekre,
• c) a Pörbölyön élő hontalanokra,
• d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,
• e) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény (továbbiakban: SZt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében – az a)–d) pontban foglaltakon túlmenően – az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Pörböly közigazgatási területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira,
• f) az Szt. 3. § (3) bekezdésében meghatározottakra.

3. § E rendelet alkalmazása során:

• a) létfenntartást veszélyeztető helyzet:
  • aa) tartós betegség miatti jövedelem-kiesés,
  • ab) keresettel, jövedelemmel nem rendelkező időtartam,
  • ac) átmeneti, nehéz anyagi helyzet;
• b) tartásra köteles és képes személy: a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadott szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) két és félszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, és az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett;
• c) életvitelszerű tartózkodás: egy magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál ténylegesen, életvitelszerűen lakóhelyéül, ahonnan életét szervezi (pl. rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza), ahol a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, amely családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

4. § E rendeletben nem szabályozott fogalmakra az Szt. 4. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

5. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az „életvitelszerű tartózkodás” ellenőrzését Pörböly Község Önkormányzata helyszíni szemle keretében ellenőrzi.

6. § (1) A Képviselő-testület az alábbi ellátási formákkal kapcsolatos feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át:
a) Lakhatás céljára szolgáló települési támogatás
b) Temetési támogatás
c) Étkeztetés
d) Falugondnoki szolgálat

(2) A Képviselő-testület a szociális alapszolgáltatások közül a házi segítségnyújtással, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással kapcsolatos jogköröket a Bátaszék és Környéke Önkormányzatainak Egészségügyi Szociális és Gyermekjóléti Intézmény-fenntartó Társulással megkötött társulási megállapodás alapján a Bátaszéki Gondozási Központra (továbbiakban: Gondozási Központ) ruházza át.

7. § (1) Jelen rendeletben szabályozott szociális ellátások igénybevételére irányuló kérelmet az Őcsényi Közös Önkormányzati Hivatal Pörbölyi Kirendeltségénél (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

(2) A kérelemben fel kell tüntetni a (3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - amennyiben az adott támogatási forma előírja – a támogatás elbírálásához szükséges további adatot, igazolást, valamint a támogatás igénylésének indoklását.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

• a) a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről igazolást, tárgyévi nyugellátásról szóló éves értesítőt, vagy az utolsó havi nyugellátásról szóló postai szelvényt vagy folyószámla kivonatot,
• b) a társadalombiztosítási azonosító jelet igazoló hatósági igazolvány másolatát, adókártya másolatát,
• c) 16. életévét betöltött gyermek esetén a tanulói jogviszony nappali tagozaton való fennállását igazoló iskolalátogatási igazolást,
• d) annak igazolását, hogy valamely jövedelem, támogatás megállapítása folyamatban van,
• e) a gyermektartásdíj – amennyiben az rendelkezésre áll – megállapításáról szóló jogerős bírósági ítélet, ennek hiányában nyilatkozat a gyermektartásdíj összegéről,
• f) étkeztetés, házi segítségnyújtás, és a Szt. 65/F.(1) bekezdés c.) pontjában meghatározott nappali ellátásának igénybevétele során a szükséges orvosi igazolást, valamint a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 22. §-ában meghatározott szociális rászorultságot igazoló iratokat
• g) a támogatás megállapításához előírt egyéb igazolást.

(4) Amennyiben a kérelmező a szükséges iratokat nem csatolja, a kért adatokat nem közli, vagy a kérelmében valótlan adatokat közöl az Ákr. 64. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak van helye.

(5) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (pl: anyagi, jövedelmi helyzet, lakcím) megváltozásáról köteles a változást követő 15 napon belül a hivatalnál bejelenteni.

(6) A települési támogatás iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező – amennyiben az adott támogatás elbírálásához szükséges – köteles maga és a vele egy háztartásban vagy családban élő személyek vagyoni – jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez aránytalan nehézségekbe ütközne és időigényes, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(7) A jövedelmet az alábbiakkal kell igazolni:

• a) a munkaviszonyból származó, havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással;
• b) munkanélküli ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással;
• c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, számlára történt utalás esetén az utolsó havi bankszámla kivonattal;
• d) nyugdíjszerű ellátás folyósítása esetén a nyugdíjfolyósító tájékoztatója az adott év január 1-től, a kérelmező részére folyósított ellátás összegéről;
• e) vállalkozó esetében a NAV igazolásával, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról;
• f) alkalmi munka esetén a kérelmező által tett nyilatkozattal.

8. § (1) A rendszeresen megállapított települési támogatást havonta utólag, minden hónap 5. napjáig az eseti ellátást a hatáskör gyakorlója, döntésének kézhezvételét követő három munkanapon belül kell a házipénztárból kifizetni vagy átutalni a közműszolgáltató részére.

(2) Ha a rendszeres pénzellátásra jogosult személy lakóhelye az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjának utolsó napjával az ellátást meg kell szüntetni. A rendszeres ellátásra jogosult halála esetén a haláleset hónapjának utolsó napjával kell meg szüntetni az ellátást és az ezen hónapra járó támogatást a közeli hozzátartozó részére kell kiutalni.

9. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Ha a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét, amennyiben a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme a nyugdíjminimum

• a) 50 %-a alatt van, elengedheti,
• b) 50-100 %-a között van, csökkentheti,
• c) 100-150 %-a között van, részletfizetést engedélyezhet, melynek időtartama maximum 12 (tizenkettő) hónapig terjedhet.

10. § A polgármester, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

11. § (1) A lakhatási célú települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújt hozzájárulást.

(2) A hatáskör gyakorlója kérelemre az áram- gázszámla, a víz fogyasztási díjhoz, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz lakhatás céljára szolgáló települési támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(3) A lakhatás céljára adott települési támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában, és a lakhatással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

12. § (1) A kérelem az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be, mely jelen rendelet 2. melléklete. A kérelemhez csatolni kell a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását.

(2) A lakhatási célú települési támogatás megállapításához:

• a) áram-, gázszámla-, a vízfogyasztásra vonatkozó utolsó havi szolgáltatói
  számlák
• b) lakás-, vagy albérleti szerződés bemutatás szükséges.

13. § Lakhatás céljára szolgáló települési támogatásra jogosult az

• a) a nem egyedülélő személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
• b) az egyedülélő személy, akinek a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át és vagyonnal nem rendelkezik.

14. § A lakhatási célú települési támogatás egy hónapra jutó összege

• a) nem egyedülélő személy esetén:
  • aa) ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, akkor 5.000 forint /hó
  • ab) ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, de nem éri el a nyugdíjminimum összegét, akkor 4.000 forint /hó
  • ac) ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum összegét, de nem éri el annak 150%-át, akkor 2.500 forint /hó
• b) egyedülélő személy esetén
  • ba) ha a jogosult havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, akkor 5.000 forint /hó
  • bb) ha a jogosult havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, de nem éri el a nyugdíjminimum összegének 200%-át, akkor 4.000 forint /hó
  • bc) ha a jogosult havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum összegnek 200%-át, de nem éri el annak 300%-át, akkor 2.500 forint /hó

15. § (1) A lakhatási támogatás 12 hónapra kerül megállapításra.

(2) A kérelmezőt a lakhatás céljára szolgáló települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

16. § (1) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakhatás céljára szolgáló települési támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költségek tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezi kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a fogyasztói és fogyasztási helyre vonatkozó azonosító adatokat.

(2) A jogkör gyakorlója szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakhatás céljára szolgáló települési támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére – a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.

17. § (1) Lakhatás céljára szolgáló települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) A lakhatás céljára szolgáló települési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.

(3) Az (1) bekezdése alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

18. § (1) A rendkívüli települési támogatást a Sztv. 45. § (4)–(5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell megállapítani azzal a különbséggel, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át.

(2) A rendkívüli települési támogatás legkisebb összege alkalmanként 3.000 Ft.

(3) Rendkívüli települési támogatás kérelemre vagy hivatalból indult eljárás keretében is megállapítható.

(4) A rendkívüli települési támogatás adható alkalmanként és havi rendszerességgel, pénzbeli és természetbeni formában is.

(5) A képviselő-testület kivételes méltánylást érdemlő körülmények, így különösen: elemi kár, betegség, súlyos vagyonelleni és testi épség, élet elleni cselekmény esetén, a lakóépületében vagy annak központi berendezésében bekövetkezett kár miatt – az egyéb feltételek hiányában – az általános szabályoktól eltérően is megállapíthat rendkívüli támogatást, egyébként az (1) bekezdés szerint rászorulónak nem tekintendő személynek is.

19. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez a közeli hozzátartozó részére 27.000 forint összegű temetési támogatás biztosítható.

(2) A kérelmező családjában az egy főre eső havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 300%-át.

(3) A kérelemhez csatolandó az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolata, valamint a kérelmező nevére kiállított temetési költségeket igazoló számla helyben másolt példánya, valamint a jövedelmi viszonyokról szóló jövedelemigazolás.

20. § (1) A hatáskör gyakorlója a köztemetést a Szt. 48. §-ában meghatározottak szerint természetbeni ellátás formájában állapítja meg és biztosítja.

(2) A hatáskör gyakorlója a köztemetés költségeit részben vagy egészben elengedheti, ha a temetésre kötelezett személy saját ingatlannal nem rendelkezik, és kérelmező, illetve családja egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 50%-át.

21. § Az önkormányzat a Szt. 57. §-ának (1) bekezdésében rögzített szociális alapszolgáltatások közül (a továbbiakban: szociális szolgáltatás):

• a) az étkeztetést és a tanyagondnoki szolgáltatást önállóan,
• b) a Szt. 65/F. §. (1) bekezdés a.) és c.) pontjában szereplő nappali ellátást, valamint az Szt. 65/E. § (1) bekezdése szerinti utcai szociális munkát a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulással fenntartott Szekszárd Megyei Jogú Város Szociális Központja (a továbbiakban: Szociális Központ) bevonásával biztosítja.
• c) A házi segítségnyújtást a Bátaszék és Környéke Önkormányzatainak Egészségügyi, Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulása fenntartásában lévő Gondozási Központ Bátaszék útján biztosítja.
• d) A családsegítést a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Család és Gyermekjóléti Szolgálta útján biztosítja.

22. § (1) E rendelet 21. § c) pontjában meghatározott ellátásra vonatkozó kérelmet a Gondozási Központ vezetőjénél kell benyújtani. A Gondozási Központ vezetője a benyújtott kérelem esetében elvégzi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát és dönt a kérelemben foglaltakról.

(2) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét, kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni.

23. § (1) A házi segítségnyújtás keretében végzett gondozásért, gondozási díjat jelenleg a településen nem kell fizetni.

(2) A hajléktalan személyek részére a nappali ellátást – és amennyiben rendszeres pénzellátással nem rendelkezik az ebédet is - térítésmentesen kell biztosítani.

24. § A megállapított szociális szolgáltatási ellátás megszűnik:

• a) a jogosult, illetve hozzátartozójának az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentését követő napon,
• b) ha a jogosult az ellátást – rajta kívül álló ok miatt – egy éven át nem veszi igénybe,
• c) a jogosult halálával.

25. § A Gondozási Központ vezetője 1 hónapig, kérelemre köteles házi segítségnyújtásban részesíteni azt a személyt, akinek a gondozásáról ápolási díj keretében gondoskodtak, de az ápoló elhalálozott, vagy ápolási kötelezettségét nem teljesíti.

26. § (1) Étkeztetésben kell részesíteni azt a rászorultat, aki

• a) a 65. életévét betöltötte és egyedülálló,
• b) a 70. életévét betöltötte és a vele egyháztartásban élők is e kor felettiek,
• c) súlyosan mozgáskorlátozott
• d) rokkantsági ellátásban vagy járulékban részesül
• e) fogyatékossági támogatásban részesül,
• f) pszichiátriai beteg és ezt szakorvosi véleménnyel igazolja
• g) hajléktalan
• h) szenvedélybeteg és ezt szakorvosi véleménnyel igazolja

és azt önmaga, illetve eltartottja részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani.

(2) A szociális étkeztetés vásárolt élelmezés formájában a Bátaszéki Mikrotérségi Óvoda, Bölcsőde és Konyha intézményével kötött megállapodás formájában biztosított. A szociális étkeztetés térítési díjait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az étkeztetés keretében az ebéd elszállításáról elsősorban a jogosult köteles gondoskodni, de – egészségi állapota, fogyatékossága miatt - kérheti a lakására történő kiszállítását is.

(4) A személyi térítési díjak megállapítása egyénenként történik az Szt. 116. § (3) bekezdés a pontjának figyelembevételével.

(5) A szociális étkeztetést szabályozó Szakmai Programot e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

27. § A szociális étkeztetés esetében a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet 1. mellékletében meghatározott dokumentumokat kell benyújtani, melyet a Hivatalban lehet beszerezni.

28. § A falugondnoki szolgálat működésének rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

29. § (1) A házi segítségnyújtás keretében kell biztosítani a Szt. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakat azzal, hogy a szolgáltatás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell az igénylő gondozási szükségletét a Szt. 63. § (4) – (8) bekezdésében foglaltak alapján.

(2) A gondozónő az általa gondozottakról névszerinti gondozási naplót köteles vezetni, melyben személy szerint kell rögzíteni az egyes gondozottra fordított napi óraszámot.

30. § Ezen szociális alapszolgáltatási feladatokat a Képviselő-testület a Bátaszék és Környéke Önkormányzatainak Egészségügyi, Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulásával láttatja el, amennyiben igény merül fel, és a feltételek is megteremtődnek a feladat ellátáshoz Pörböly településen.

31. § Ezen szociális alapszolgáltatási feladatokat a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás keretében az Őcsényi Közös Önkormányzati Hivatal székhely település megállapodása alapján az Szt. 86. § (1) bekezdés a pontja alapján láttatja el.

32. § Ezen szociális alapszolgáltatási feladatok közül a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás társult önkormányzataként a Társulási megállapodás alapján az Szt. 65/F. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szolgáltatást látja el.

33. § (1) E rendelet 2021. június 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 7/2020.(V.6.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. -ben foglaltak az irányadóak.

(4) A rendelet 2021. május 31. napján kihirdetésre került.

34. § Ez a rendelet 2021. június 1-jén lép hatályba.