Újireg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018.(II.21.) önkormányzati rendelete
Újireg Község településképének védelméről
Hatályos: 2018. 03. 08Újireg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018.(II.21.) önkormányzati rendelete
Újireg Község településképének védelméről
Újireg község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró, az állami főépítészi hatáskörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Újireg község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) Jelen rendelet hatálya Újireg község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(3) E rendelet alkalmazásában:
a) Építészetileg egységes megjelenés: a homlokzat összetartozó építészeti elemeinek (falfelület, tetőfelület, tetőfelépítmények, nyílászárók, lábazat, párkányok, nyílászáró-keretezések, ornamentális díszítések) egységes formájú, anyagú és színű megjelenítése;
b) Közhasználatú épületek: igazgatási, oktatási, nevelési, hitéleti, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi sport, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató rendeltetést tartalmazó épületek.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata
2. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása;
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása;
c) megőrzése, megőriztetése;
d) károsodásának megelőzése;
e) lakossággal történő megismertetése.
3. A helyi egyedi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a Polgármesternél.
(2) A helyi egyedi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés iránti kezdeményezésnek tartalmazni kell az érintett építmény pontos helyét (utca, házszám), és a javaslat rövid indokolását.
(3) A helyi egyedi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a kezdeményezőt és a tulajdonost a Polgármester írásban értesíti.
(4) A helyi egyedi védettségre irányuló javaslatot a védelemről szóló döntést megelőzően legalább 30 napra közzé kell tenni.
(5) A védetté nyilvánításhoz az örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára, vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata szükséges.
(6) A helyi egyedi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész, annak hiányában a Polgármester gondoskodik.
(7) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény csak a védettség megszüntetése esetén bontható el.
4. A helyi építészeti örökség nyilvántartására vonatkozó kötelezettségek
4. § A települési főépítész, annak hiányában a Polgármester gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről.
5. A helyi egyedi védelem meghatározása
5. § A település helyi egyedi védelem alatt álló építményeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
6. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
6. § Az 1. mellékletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni. A használat, az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
7. § Újireg község településképi szempontból meghatározó területei a rendelet 2. mellékletében lehatárolt:
a) „A” jelű terület (belterület jellemzően családi házas beépítésű részei);
b) „B” jelű terület (idegenforgalmi fejlesztési terület);
c) „C jelű terület (ökológiai szempontból érintett területek).
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
9. § ,,A” jelű terület lakótelkein a közterület felőli építési határvonal - ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik - az utcában lévő beépített ingatlanok többségének előkert-mélysége által meghatározott vonal, melyre új főépítmény közterület felé néző homlokzat-felületének legalább 60 %-a illesztendő.
10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § (1) „A”, „B” és „C” jelű területen:
a) az épületek közterület felől látható homlokzati falfelületének színezése során harsány, rikító színek nem alkalmazhatók;
b) közterület felé néző homlokzaton parabola-antenna, klíma-kültéri egység és homlokzatra szerelt kémény nem helyezhető el.
(2) „A” és „B” jelű területen:
a) főépítmény tetőfedő anyagaként sík fémlemez, trapézlemez, műanyag hullámlemez, hullámpala nem alkalmazható
b) új főépítmény tetőidomának megválasztásánál nem alkalmazható 30°-nál alacsonyabb és 45°- nál meredekebb tetőhajlásszög.
(3) "C" jelű területen:
a) új főépítmény tetőidomának megválasztásánál nem alkalmazható 35°-nál alacsonyabb és 45°- nál meredekebb tetőhajlásszög, tetősíkból kiugró tetőfelépítmény (torony, tetőablak), továbbá erkély és loggia nem létesíthető;
b) új építés vagy tető-felújítás esetén nem alkalmazható a vörös vagy barna színárnyalatú égetett cserépen, betoncserépen, égetett cserép utánzatú cserepes lemezen, vagy bitumenes zsindelyen kívül más tetőfedő anyag;
c) homlokzati falfelületen nem alkalmazható vakolaton, nyers téglán, és fán kívül egyéb burkoló anyag,
11. A helyi egyedi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
11. § (1) Helyi védelem alatt álló épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek), belső korszerűsítés, átalakítás és bővítés azonban megengedett.
(2) Helyi védelem alatt álló épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati-, utcaképi megjelenése ne változzon, a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(3) Helyi védelem alatt álló épület homlokzatainak, vagy egyéb épületrészein fellelhető stílus-, arány vagy ritmushiba kijavítása felújítás során településképi kötelezési eljárás keretében előírható az egységes építészeti kialakítás érdekében.
(4) Helyi védelem alatt álló épületnél parabola-antenna, homlokzati égéstermék kivezető, hűtő vagy fűtő berendezés külső egysége, fémkémény, gázvezeték, valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény csak közterületről nem látható épületrészen helyezhető el.
(5) Helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését, egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit, eredeti anyaghatását, eredeti színhatását (ha ismert), ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását, eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
(6) Helyi védelem alatt álló emlékművet, szobrot, keresztet eredeti formájában kell megtartani, felújítás esetén az ismert eredeti állapot visszaállítandó.
12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
12. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVI1I. törvény (továbbiakban: ÉTV) 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények, műtárgyak (a továbbiakban: sajátos építmények) elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: A településképi szempontból meghatározó „A” és „C” jelű területeken kívüli terület.
(2) Sajátos építmények elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek: A településképi szempontból meghatározó „A” és „C” jelű területek.
(3) Sajátos építmény lakó-, szálláshely szolgáltató, oktatási-nevelési, művelődési, egészségügyi szociális, igazgatási és egyházi épülettől, valamint bármely műemléki védettségű objektumtól csak az adott építmény terepszinttől mért magassága tízszeresét meghaladó távolságon kívül helyezhető el.
(4) A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények: az ÉTV. 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények terepszinttől mért 3 m-nél magasabb tartószerkezeti részei csak fémszerkezetből vagy fából készíthetők.
(5) 20 kV-nál magasabb feszültségű új elektromos távvezeték beépítésre szánt területen nem helyezhető el.
(6) 0,4 - 20 kV közötti feszültségű új elektromos vezeték belterületen csak terepszint alatt helyezhető el.
(7) 0,4 kV feszültséget meg nem haladó új. vagy átépítésre kerülő elektromos vezeték, valamint hírközlési vezeték a Jász utca területén csak terepszint alatt helyezhető el.
(8) Új vagy rekonstrukcióra kerülő hírközlési vezeték csak meglévő elektromos hálózat tartószerkezetére szerelve, vagy terepszint alatt helyezhető el.
13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
13. § (1) Utasvárók oldalfelületén utasvárónként legfeljebb 2 m2 reklámfelület alakítható ki.
(2) A község közterületein a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § 5. pontjában meghatározott egységes megjelenésű, berendezésenként egyik oldalán legfeljebb 2 m2 reklámfelületű kioszk helyezhető el.
(3) A község közterületein legfeljebb 8 db, egységes megjelenésű, fa- vagy fémszerkezetű, berendezésenként egyik oldalán legfeljebb 1,5 m2 reklámfelületű, hátoldalán a község térképét, vagy egyéb közérdekű információkat megjelenítő, a Korm. rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott információs vagy más célú berendezés helyezhető el.
(4) A település szempontjából jelentős esemény - évente összesen 12 naptári hét időtartamra - közterületen elhelyezett mobil eszközön, a Polgármester hozzájárulásával reklámozható.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
14. § Belterületen álló épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán parabola-antenna, hűtő vagy fűtő berendezés külső egysége, homlokzatra szerelt kémény és szellőző-vezeték nem helyezhető el.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
15. Rendelkezés a szakmai konzultációról
15. § (1) Újireg Község Önkormányzata nem ír elő kötelező jelleggel a szakmai konzultációt.
(2) A településkép védelme érdekében az ügyfél kérésére a Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. § (2) a) pontja szerint a Polgármester tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről és a településrendezési eszközökről.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
16. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
16. § Újireg Község Önkormányzata nem rendelkezik a településképi véleményezési eljárás lefolytatásáról.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
17. Bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
17. § A település Polgármestere bejelentési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében reklámhordozó és reklám elhelyezése, átalakítása esetén.
18. A bejelentési eljárás részletes szabályai
18. § (1) A Polgármester a bejelentési eljárás során kialakított állásfoglalásához nem köteles kikérni tervtanácsi vagy települési főépítészi szakmai véleményt.
(2) A településképi bejelentési eljárás szakmai szempontjai:
a) a terv egyezik-e a településképi arculati kézikönyv szakmai ajánlásaival;
b) a terv betartja-e a településképi rendelet előírásait;
c) a tervezett megoldás illeszkedik-e az adott környezethez, utcaképhez.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
19. A településképi kötelezési eljárás
19. § A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester a vonatkozó jogszabály szerint településképi kötelezési eljárást folytat le, amely az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására vonatkozhat.
20. A településképi kötelezettségek megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
20. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. §-ában nevesített településképvédelmi bírság alkalmazásának esetei
a) a kötelező településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása;
b) a településképi követelmények be nem tartása;
c) a településképi bejelentésről hozott határozatban foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;
d) a településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása.
(2) A településkép-védelmi bírság mértéke:
a) kötelező településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén legfeljebb 100.000 forint;
b) településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentési határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint;
c) településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint.
(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet 1. mellékletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani.
(4) A településkép-védelmi bírság befizetésének határideje 60 nap. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
21. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
21. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából, az ingatlan tulajdonos egyedi kérelme alapján önkormányzati támogatás adható. Az egyedi kérelmet tárgyév január 31. napjáig lehet benyújtani.
(2) A kérelem megléte esetén a támogatásra felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.
(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött támogatási szerződésben kell rögzíteni.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETEI RENDELKEZÉSEK
22. Hatályba léptető rendelkezés
22. § Jelen rendelet a kihirdetésétől számított 15. napon lép hatályba.
23. Hatályon kívül helyező rendelkezések
23. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Újireg Község Képviselő-testületének Újireg Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2007. (II. 29.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) 1. § (4) bekezdése; 3. § (6) és (7) bekezdése: 4. § (1), (2) és (4) bekezdése; 21. §-a; 22. §-a; 23. §-a; és 24. §-a.