1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csibrák Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat képviselőtestületének hivatalos megnevezése: Csibrák KözségiÖnkormányzatának Képviselő-testülete

(3) Székhelye: 7225 Csibrák, Fő utca 52.

(4) Működési területe: Csibrák község közigazgatási területe

(5) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal

(6) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.csibrak.hu

2. § Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A címer leírását és heraldikai értelmezését, a színezési technikát, a címerpajzs szerkesztési alapelveit, a község zászlajának pontos leírását, színmeghatározását, formaszerkesztését, valamint a címer és zászló használatának rendjét önkormányzati rendeletben szabályozza.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címeket, s egyéb elismeréseket, díjakat (kitüntetéseket) adományozhat. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, a díszpolgárok névsorát, valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet határozza meg.

4. § (1) Csibrák község választópolgárai választott képviselőik útján, valamint a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogokat.

(2) A képviselőtestület tagjainak száma 5 fő. Ebből 4 fő képviselő, valamint a polgármester. A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(3) Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja feladat-, és hatáskörébe tartozó közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság illetve a Bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(4) Önkormányzati döntést az önkormányzat Képviselőtestülete – annak felhatalmazása alapján bizottsága, társulása, a polgármester és a jegyző –, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.

5. § (1) Az önkormányzat Magyarország címerével középen ellátott kör alakú pecsétjének körívén

(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat: - Polgármester 7225 Csibrák –

6. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) A települési önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselőtestületet illetik meg.

(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselőtestület és az alábbi szervei:

(4) Az önkormányzat által ellátandó legfontosabb feladatok és hatáskörök felsorolását az 1. melléklet, az önkormányzati feladatok végrehajtását szolgáló telephelyeket, az önkormányzat egyéb civil kapcsolatait a 2. melléklet tartalmazza.

7. § (1) Az önkormányzat hatásköreit – rendelettel – a polgármesterre, bizottságára, jegyzőjére, társulására ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(2) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskör címzettjének a soron következő testületi ülésen be kell számolnia a képviselőtestületnek.

(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlására a képviselőtestület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(4) Ha az átruházott hatáskört jogszabály, vagy az önkormányzat érdekét sértő módon gyakorolja, a képviselőtestület intézkedik annak megvonásáról és a sérelem elhárításáról.

(5) A képviselőtestület átruházott önkormányzat hatásköreit egyes helyi önkormányzati rendeletek szabályozzák.

8. § (1) Az önkormányzat feladatainak eredményesebb ellátása érdekében más önkormányzatokkal társulhat feladatai hatékonyabb ellátása érdekében, és más módon együttműködhet önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel, egyéb szervezetekkel.

(2) Az önkormányzat Kurd és Csibrák Község Önkormányzataival együttesen, Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal) elnevezéssel, közös hivatalt hozott létre 7226 Kurd, Petőfi utca 11. szám alatti székhellyel. Ennek állandó kirendeltsége: Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal Csibráki Kirendeltsége 7225. Csibrák, Fő utca 52.

(3) Az önkormányzat jelenleg hivatalos nemzetközi kapcsolatot nem tart fenn.

9. § (1) A képviselő-testület alakuló rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) Az ülések helyszíne az önkormányzat tanácskozó terme, a közmeghallgatás helyszíne: a művelődési ház. Az együttes ülésekre a társult önkormányzatokkal egyeztetetten megjelölt helyszínen kerül sor.

10. § (1) Az alakuló ülést a választás jogerőre emelkedését követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik

(2) Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.

(3) Az alakuló ülés napirendjére fel kell venni a Helyi Választási Bizottság tájékoztatóját a helyi önkormányzati képviselő és polgármester választás eredményéről.

11. § (1) A képviselő-testület szükség szerint de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A rendes ülések tervezett napirendjeit, időpontját az éves munkaterv tartalmazza.

12. § (1) A képviselőtestület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is össze lehet hívni.

(2) A rendkívüli ülést össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben, valamint egyéb azonnal döntést intézkedést igénylő ügyekben.

(3) Az Mötv. 68. §.(1) bekezdése alapján összehívott rendkívüli ülés napirendjére az összehívás alapjául szolgáló döntés megvitatatásán kívül más napirend nem vehető fel.

13. § A képviselőtestület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyről a lakosság széles körét , a közmeghallgatás időpontját megelőző 5 nappal ki kell hírdetni. A közmeghallgatást a polgármester hívja össze és vezeti le. A közmeghallgatatás keretein belül a képviselők eleget tesznek az Mötv. 32. §.(2)bek. K./ pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettségüknek.

14. § A képviselő-testület a község lakosságának minél jobb és hatékonyabb szolgálata, különösen az információ szerzés és informálás, a helyi közvélemény megismerése, valamint az önkormányzati döntések előkészítése, megismertetése, elfogadtatása érdekében a közvetlen kapcsolattartás más eszközeit is alkalmazza. Szükség esetén a helyi társadalmi, gazdasági szervekkel, önszerveződő közösségekkel, a lakosság bizonyos csoportjaival, a község meghatározott részét érintő kérdés(ek) megvitatására az érintettek részére tanácskozást szervez.

15. § (1) A képviselő-testületi ülések kezdő időpontja általában 17 óra. A rendkívüli ülése összehívására - a sürgősségre tekintettel - a képviselőkkel egyeztetett időpontban történik.

(2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

(3) A képviselőtestület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén a megválasztott - alpolgármester, illetőleg mindkettőjük tisztségének egyidejű betöltetlensége vagy tartós távollétük esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(4) A képviselő-testület ülésének összehívása az Mötv.45. §-ában foglaltak szerint történik, az ülést megelőző 5 napon belül. A meghívóhoz csatolni kell a napirendek írásos előterjesztését, illetve utalást a szóbeli előterjesztésre, amennyiben írásos dokumentum kiadására nem kerül sor. A kézbesítés e-mail címmel rendelkező képviselők részére elektronikusan, egyéb esetben hivatali kézbesítéssel papír alapon.

(5) A polgármester rendkívüli ülés összehívását alátámasztó nyomós ok fennállása esetén bármely más értesítési móddal is - pl. szóban ( telefonon vagy az érintett személy más módon történő értesítésével ) - összehívhatja a képviselőtestületet, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(6) Minősített adatot tartalmazó dokumentum, valamint zárt ülésen tárgyalandó előterjesztés nem küldhető ki.

(7) A tanácskozási joggal meghívottak részére csak azoknak a napirendi pontoknak az anyagát, előterjesztéseit, dokumentációját kell megküldeni, amelyekhez a meghívásuk kapcsolódik.

(8) A képviselő-testület üléseinek helyéről, időpontjáról és pontos napirendjéről – a (3) bekezdésben foglalt azon eset kivételével, amikor nem készül írásos meghívó - a község lakosságát a meghívónak a Községháza hirdetőtáblájára történő kifüggesztésével, valamint a település weblapján kell tájékoztatni. A kifüggesztett meghívón azt is fel kell tüntetni, hogy a napirendek anyagát – az adatvédelmi szabályok betartásával – a hivatalban meg lehet tekinteni. A meghívót a hirdetőtáblára az ülés előtt legalább öt nappal kell kifüggeszteni.

16. § (1) A képviselő-testület vagy a bizottság elé kerülő előterjesztés lehet:

(2) Az érdemi döntést igénylő javaslat irányulhat:

(3) A képviselő-testület vagy bizottsága ülésére előterjesztést szóban vagy írásban lehet tenni. Az ülésre szóló meghívóban írt napirendi pontnál (tárgysorozatnál) erre utalni kell.

(4) Csak írásos előterjesztés készíthető a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyekben.

17. § (1) A testületi ülésre meg kell hívni:

18. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános. A képviselőtestület nyilvános ülésén az érdeklődő állampolgárok, a község lakói megjelenhetnek, részt vehetnek. A hallgatóság az ülésteremben a képviselőktől és a meghívottaktól elkülönített - részére kijelölt, fenntartott - helyen tartózkodhat.

(2) A hallgatóság az ülést nem zavarhatja, nyilvános ülésen tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat. Tilos a tanácskozó teremben dohányozni, étkezni, bekapcsolt mobiltelefon és személyi hívót használni, a tanácskozás rendjét egyéb módon zavarni.

(3) A zárt ülés tartására az Mötv. 46. §-a az irányadó.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. §.(3)bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) A zárt ülésen hozott határozatokat nyilvános ülésen ki kell hirdetni személyiségi jogok védelmének figyelembevételével. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.

19. § (1) A települési képviselő köteles részt venni a képviselőtestület, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja. Ha ebben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van, írásban vagy szóban köteles előre bejelenteni a polgármesternek vagy az illetékes bizottság elnökének.

(2) Indokoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét az ülésről, aki távollétét előzetesen bejelentette, vagy betegség miatt volt távol.

(3) A polgármester jogosult arra, hogy annak a képviselőnek a nevét, aki indokolatlanul tartósan - legalább három egymást követő alkalommal – távol marad a testületek üléseiről, említse meg, amelyet az ülés jegyzőkönyve rögzít.

20. § (1) A képviselőtestület elnöke a polgármester, aki vezeti a testület ülését.

(2) A polgármester és az alpolgármester tisztségének egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós távollétük esetén a korelnöknek feladata az ülésvezetői jogosítványok gyakorlása.

21. § (1) A képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek - a testület létszámába a polgármestert is beleszámítva - több mint a fele jelen van.

(2) A határozatképességet a képviselőtestületnek a törvény által meghatározott választáskori (eredeti, kezdő, induló)összlétszámából kiindulva kell számítani, tekintet nélkül az üresen álló (betöltetlen) képviselőtestületi helyekre.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott számú képviselő ténylegesen nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belüli időpontra újra össze kell hívni az eredeti-, illetőleg a határozatképtelenné vált ülésen visszamaradt napirendek megtárgyalására. A megismételt ülés napirendjei közé újak is felvehetők, illetőleg egyes témák - aktualitásukat vesztve - törölhetők. Az ismételt ülésre írásos meghívót kell - mellékletek nélkül - az érintettek részére kiküldeni

22. § (1) A képviselőtestületi ülés elnöke:

(2) A képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz a napirendről, valamint a jegyzőkönyv hitelesítőiről.

(3) A szavazás során levett, illetve az ülés során javasolt napirendi pontokat a soron következő ülés elé kell terjeszteni.

(4) A meghívóban nem szereplő, új napirend felvételére sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.

23. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, bármely képviselő, bizottság, legalább a képviselők ¼ -e, és a jegyző terjeszthet elő. A sürgősség tárgyában a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) Sürgősségi indítványt a polgármesterhez kell írásban benyújtani, az adott képviselőtestületi ülés megkezdéséig. Az indítványban meg kell jelölni a sürgősség alátámasztásul szolgáló tényeket.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadása esetén a beterjesztett napirendeket követően tárgyalható.

24. § (1) Az ülést az ülés vezetője nyitja meg, majd ezt követően megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés során folyamatosan ellenőriz. Határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(2) Az ülést vezető elnök napirendenként külön-külön nyit vitát.

(3) Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője,vagy előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, illetve az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti.

(4) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező bizottság elnökét illeti meg.

(5) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(6) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a vitát a napirend felett. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak.

(7) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(8) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata. Ennek keretében:

25. § (1) A rendeleti és a határozati javaslathoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen szóban indokolással ellátott módosítást (kiegészítést) terjeszthetnek elő. A szóbeli módosító javaslatok előterjesztésére csak az adott napirendi téma vitája során van lehetőség.

(2) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(3) A vita lezárása után az ülésvezető biztosítja az előterjesztőnek a viszontválasz jogát. A napirend előadója a zárszó kertében röviden reagálhat, válaszolhat a hozzászólásokra, a vitában elhangzottakra.

(4) Az ülésvezető a vita lezárása után összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Gondoskodik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.

(5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

26. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazásnál a képviselők kézfelemeléssel közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt

(3) A névszerinti szavazás során a jegyző abc sorrendben felolvassa a megválasztott képviselők nevét, akik egymás után, felállva szóban az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket. A név szerinti szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki, az ülésvezető és a jegyző által hitelesített névsort a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

27. § (1) Titkos szavazást kell elrendelni mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülés tartása kötelező. Titkos szavazás rendelhető el a képviselőtestület erre vonatkozó döntése alapján olyan ügyekben, ahol zárt ülés tartható.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Titkos szavazás rendelhető el, ha azt a képviselő-testület egyharmada indítványozza. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.

(3) Amennyiben a titkos szavazás nem kötelező, úgy arra bármely képviselő, valamint a jegyző tehet indítványt, amelyről a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A titkos szavazás lebonyolítására a polgármester szünetet rendel el.

(5) A titkos szavazás lebonyolítását az Igazgatási és Ügyrendi Bizottság végzi.

(6) A titkos szavazás szavazólapon történik, melyet az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell ellátni. Érvényesen szavazni csak a szavazólapon az „igen” vagy a „nem” ( vagy a jelölt neve ) melletti körben lehet úgy, hogy a tollal két egymást metsző vonalat kell tenni.

(7) Érvénytelen a szavazat, ha

(8) Az Igazgatási és Ügyrendi Bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során:

(9) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

(10) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

28. § (1) A levezető elnök előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében kézfelemeléssel szavaz a testület, majd az esetleges módosítások ismeretében az eredeti határozati javaslatról kézfelemeléssel dönt a testület.

(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3) Az Mötv. 50. §-ában felsoroltakon kívül minősített többség szükséges:

(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(5) Ha a Képviselő-testület az (4) bekezdésben szabályozott eljárása újból eredménytelen, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésen ismételten napirendre kell tűzni, ha

(6) A képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz

29. § (1) A képviselő a testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, a települési nemzetiségi önkormányzat elnökétől és a képviselőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, intézkedést kezdeményezhet, a válaszadáshoz a kérdezett jelenlévő szakember segítségét is igénybe veheti.

(2) Kérdés az önkormányzat és szervei hatáskörébe tartozó szervezeti-, működési-, döntés-előkészítési jellegű, vagy tisztázó felvetés esetleg tudakozódás.

(3) Interpelláció a képviselőt megillető olyan írásban benyújtott felvilágosítás kérés joga, amely valamilyen intézkedést igényel.

(4) Az ülés időtartama alatt szóban feltett kérdés címzettje a kérdésre a képviselő-testület ülésén, az ülések közötti időszakban írásban benyújtott kérdésre soron következő ülésen köteles választ adni. Válaszának elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(5) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legkésőbb 5 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

(6) A benyújtott írásbeli interpellációt a levezető elnök köteles a képviselők részére az ülésre szóló meghívóval együtt megküldeni.

(7) Az ülés kezdetén a levezető elnök közli a képviselők által benyújtott interpellációk tárgyát, melyekkel a testület a napirendi pontok tárgyalása után a tárgysorozat végén foglalkozik érdemben. Ha az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni, tárgyalni nem lehet.

(8) Az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról az interpellálónak nyilatkoznia kell, ezt követően a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz. Ha a testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a bizottságára bízza, ha érintett a bizottság, akkor a polgármesterre.

(9) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be lehet, a képviselő kérésére be kell vonni. A testület az interpelláció alapján határnap kitűzésével vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálat eredményéről a vizsgálat lefolytatásáért felelős személy a határnapot követő testületi ülésen ad számot. A vizsgálati jelentés elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(10) A Képviselő-testület határnap kitűzésével hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra az interpellált írásban adjon választ legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül. E választ az interpellálónak, és a válasz másolatát valamennyi képviselőnek, illetve meg kell küldeni, valamint a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(11) Az írásbeli válasz elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel egyszerű többséggel határoz.

(12) Az interpellációkról a jegyző évenként nyilvántartást vezet.

30. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a távol maradt képviselő nevét, azt hogy a képviselő a távolmaradását jelezte, vagy nem jelezte, az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat, a képviselő külön kérése alapján véleményének szószerinti rögzítését, az aláírásokat, dátumot, pecsétet.

(2) A testületi ülésről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet évente be kell köttetni. Az eredeti példányt szkennelve a hivatalos webes felületen keresztül meg kell küldeni 15 napon belül a Tolna Megyei Kormányhivatalnak törvényességi felügyelet ellátása céljából.

(3) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, jelenléti ívet, az elfogadott rendeleteket, az előterjesztéseket és azok mellékleteit, a rendeletek tervezetét, valamint név szerinti szavazás és titkos szavazás lebonyolításakor annak jegyzőkönyvét.

(4) A képviselő külön kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(5) A lakosság a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe történő betekintési jogát az Önkormányzat honlapján közzétett, valamint jegyzőnél elhelyezett példány megtekintésével gyakorolhatja. A jegyzőkönyvről illetve annak egy részéről az állampolgár az illetéktörvényben szabályozott díj ellenében másolatot kérhet.

(6) A közérdekű adat megismerésére írásban benyújtott kérelmet önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesíti a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatban foglaltak szerint.

(7) A zárt ülésen hozott határozatot a nyílt ülésen a polgármester az Mötv. 52. §.(3) bekezdésében foglaltak alapján az adatvédelmi szabályok betartásával hirdeti ki.

31. § A képviselő-testület határozatot hoz, rendeletet alkot.

32. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

(2) A képviselőtestület döntéseit tartalmazó határozatokat külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos arab sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(3) A határozat megjelölése tartalmazza:

(4) A határozat a (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:a Képviselő-testület döntését, a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.

(5) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozataira, - az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza :

33. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a tárgy szerint illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítésével a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg.

(4) A jegyző évente felülvizsgálja a hatályos önkormányzati rendeleteket, amely felülvizsgálatról a képviselő-testület munkaterv szerinti májusi ülésén ad tájékoztatást a képviselő-testületnek.

34. § (1) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos arab sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, nevének rövidítését, az önkormányzati rendelet elnevezést, az önkormányzati rendelet címét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján az önkormányzati rendeletek jelölési módja az alábbi: Csibrák Község Önkormányzata Képviselő-testületének…/…. (év)…(hó,nap) önkormányzati rendelete a ….. ( rendelet címe)–ról

(3) Az önkormányzati rendelet hiteles, végleges szövegét - annak elfogadását követően - a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(4) A rendelet közzétételének elsődleges formája a község hirdető tábláján történő kifüggesztéssel valósul meg. A kifüggesztést követően a rendeletet a község honlapján is közzé kell tenni, majd az éves rendeleti anyagot összekötve, a községi könyvtárban is hozzáférhetővé kell tenni.

(5) )A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

35. § A polgármester - a megválasztását követő 6 hónapon belül - az önkormányzat megbízatásának időtartamára programot terjeszt a képviselő-testület elé. A munkaprogram meghatározza - a ciklus időtartamára - mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a megyei, területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza a község fejlesztési elképzeléseit, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

36. § (1) A testület rendes üléseit , és tervezett napirendjeit éves munkaterv rögzíti.

(2) A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első üléséig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző - a gazdasági programot figyelembe véve - állít össze.

(3) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tehet:

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

37. § (1) A települési képviselő a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A képviselőt az Mötv.-ben és az e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.

(3) A képviselő főbb jogai:

(4) A képviselő kötelezettsége:

(5) A képviselő a testületi ülést megelőző 10. napig írásban és indokolással ellátva kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül az önkormányzati ügyben átruházott hatáskörben hozott polgármesteri, bizottsági döntést, amelyről a képviselő-testület soron következő ülésén dönt.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott kezdeményezés esetén a képviselő- testület normatív határozattal dönt az átruházott hatáskörben hozott döntés megváltoztatásáról, vagy helyben hagyásáról.

(7) A testületi tagok és a bizottságok nem képviselő tagjai kötelesek a tudomásukra jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni. A titoktartási kötelezettsége a megbízatása lejárta után is fennáll.

(8) A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésének eljárási szabályait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

38. § (1) A polgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

(2) A polgármester a jogszabályokban meghatározott feladatain túl

39. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét, tevékenységét a polgármester irányításával végzi.

(2) Az alpolgármester a polgármester távolléte és akadályoztatása esetén gyakorolja a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat.

(3) Az alpolgármester a polgármestert megillető jogosítványok gyakorlásáról a polgármester akadályoztatásnak megszűnését követően haladéktalanul beszámol a polgármesternek.

40. § (1) A képviselőtestület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat. Törvényben meghatározott esetekben az abban elrendelt bizottság megalakítása kötelező.

(2) A bizottság képviselőtestületi döntés előkészítő, a képviselőtestület által átruházott hatósági, valamint önkormányzati nem hatósági jogkör gyakorlásával összefüggő, továbbá a hozott döntések végrehajtásának szervezésével, valamint ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységet lát el. A képviselőtestület a bizottság döntését felülvizsgálhatja, a polgármester pedig felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását.

(3) A bizottság a belső működési szabályait - az Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

(4) A képviselőtestület a bizottság létrehozásakor:

(5) A képviselőtestület hatásköreit bizottságára átruházhatja, és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben önkormányzati hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának. A bizottság tagjainak névsorát a 2. függelék, a képviselő-testület szerveire átruházott hatásköreit a 4. melléklet tartalmazza.

41. § (1) Az önkormányzat állandó, és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az önkormányzat által létrehozott állandó bizottságok elnevezése: Igazgatási és Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma: 3 fő

(3) Igazgatási és Ügyrendi Bizottság, Feladata:

(4) Az önkormányzat szerveire történő átruházott hatásköreit a 4. melléklet tartalmazza.

42. § (1) A bizottság üléseit annak elnöke hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén az ügyrendben felhatalmazott személy jogosult az elnöki feladatok ellátására.

(2) A bizottság ülése nyilvános. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A bizottság zárt ülésére a képviselőtestület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

(5) A bizottság a képviselőtestület által a bizottság elé utalt kérdést a határozatban megjelölt időpontban, illetve időpontig köteles megtárgyalni.

(6) A bizottság ügyviteli teendőinek ellátásáról a hivatal útján a jegyző gondoskodik.

43. § (1) A bizottság tagjai szavazati joggal részt vehetnek a bizottság ülésein, javasolhatják témakörök napirendre tűzését, a bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhetnek, szakértőket vehetnek igénybe, valamint megbízás alapján képviselik a bizottságot.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és tagja ír alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A jegyzőkönyvet a testületi ülést követő 15 napon belül elektronikus úton – az erre létrehozott elektronikus rendszer használatával – meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek ( Tolna Megyei Kormányhivatalnak ).

(4) A bizottság átruházott hatáskörben hozott határozatait 15 napon belül az érintettekkel közölni kell.

44. § (1) Az önkormányzat külön megállapodás alapján Kurd és Gyulaj Község Önkormányzataival együttműködve a közigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok végrehajtására Kurdi Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre. A hivatal székhelye: 7226 Kurd, Petőfi u.11.

(2) A hivatal működésének szabályozását a testületek által jóváhagyott a hivatalra vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

(3) A hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, melyet Kurd község polgármestere irányítása mellett a jegyző vezet.

(4) A Hivatal feladata továbbá a települési nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak végrehajtása.

45. § (1) Mötv. 81. §. (3) bekezdésben foglaltak alapján a jegyző vezeti a hivatalt.

(2) A jegyzőt, távolléte esetén a hivatal vezető tanácsosa helyettesíti.

(3) A jegyző és helyettesítéssel megbízott egyidejű betöltetlensége, és tartós akadályoztatása esetén a polgármesterek tanácsa ( Mötv. 83. §. b) pont ), a járás más, kinevezett jegyzőjét, aljegyzőjét – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával megbízhatja.

(4) A jegyző feletti munkáltatói jogokat a polgármesterek tanácsa, az egyéb munkáltatói jogokat Kurd község polgármestere gyakorolja.

46. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület elsősorban más települések képviselő-testületeivel, a megyei közgyűléssel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) A társulások működését, feladat- és hatáskörét – az Mötv., valamint külön jogszabályban meghatározott rendelkezések figyelembe vételével – a társult önkormányzatokkal kötött megállapodások szabályozzák.

(3) Az Önkormányzati feladatok társulási formában történő ellátásának szervei:

47. § (1) A képviselőtestület az Mötv.,valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX. törvény (továbbiakban (Njtv.) alapján szoros együttműködést tart fenn a településen működő nemzetiségi önkormányzattal.

(2) 2014. október 12-ét követően Csibák Község község közigazgatási területén a roma és a német nemzetiségi önkormányzat működése megszünt.

48. § (1) A képviselőtestület éves költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg. A kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előirt és önként vállalt feladatai alapján koncepciót célszerű összeállítani.

(2) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről tájékoztatja a testületet.

(3) A költségvetési évet követően a polgármester rendelettervezetet terjeszt elő a zárszámadásról. A rendelettervezet tartalmát az államháztartási törvény határozza meg.

(4) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal útján látja el.

(5) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

49. § Az önkormányzat és az önkormányzat által alapított költségvetési szervek gazdálkodásának ellenőrzését külső szakértőként megbízott belső ellenőr látja el.

50. § (1) Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat 5/2007.(V.15.)számú,valamint az azt módosító 5/2014.(XI.01.), a 8/2010.(X.12.)számú, a 15/2009.(XI.26.) számú rendeletek.