„(4) A pályázatokat e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.”

„(1) A határidőben beérkező, érvényes pályázatok közül az a)-e) pontokig terjedő sorrendben előnybe kell részesíteni azt a pályázót aki:

„8. § (1) Szociális bérlakás használata iránt csak az nyújthat be érvényes pályázatot:

(2) Amennyiben a szociális bérlakás használata iránti pályázatban a 7. § (1) bekezdésének b) pontja kerül megjelölésre, úgy az (1) c) pontja szerinti feltételt nem kell vizsgálni.”

8/A. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérlő és a bérbeadó szerződése hozza létre, az Ltv., e rendelet és a tulajdonos Önkormányzat által meghatározott feltételekkel, a rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal.

(2) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást, és látja el komfortfokozatának megfelelő berendezéssekkel. Ilyen megállapodás esetén a bérleti szerződés megkötésekor - tételes költségvetés alapján - rögzíteni kell az elvégzendő munkákat és azok költségét, a munkák befejezésének időpontját és a megtérítés lehetőségét, feltételeit.

(3) Ha a bérlő a szerződésben megjelölt időpontban a lakást nem veszi birtokba, az a bérleti szerződéstől való elállásnak minősül.

8/B. § A lakásbérleti szerződés megkötését követő 15 napon belül a bérlő köteles a bérleményre vonatkozó közüzemi szerződéseket, hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést megkötni.

8/C. § (1) A bérlő - a bérbeadóval kötött megállapodás alapján - a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) Bérbeadó az átalakítás, korszerűsítés költségeit csak akkor vállalja át, ha a lakás komfortfokozata növekedett és a bérlő vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését.

(3) Az átalakítás, korszerűsítés munkáit tételesen rögzíteni kell, az elszámolást pedig tételes költségvetés és kivitelezői számla alapján történhet.

(4) A bérlő ráfordításait elsősorban lakbérének szüneteltetésével vagy mérséklésével nyerheti vissza, de indokolt esetben a megállapodásban rögzíteni lehet költségeinek megtérítését is.

8/D. § Az Önkormányzat képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert, hogy az Ltv.-ben és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel szabadon megállapodjon.

8/E. § A szociális bérlakás albérletbe nem adható.”

„10. § A szociális bérlakás bérletére vonatkozó szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) meghatározott indokokon túl:

„10/A. § (1) A lakásba együttesen beköltöző házastársakkal- kérelmükre - a bérleti szerződést bérlőtársi minőségben kell megkötni.

(2) A lakásba később beköltöző házastárs írásban kérheti a bérbeadótól bérlőtársi minőségének elismerését. A kérelem teljesítését a lakás eddigi bérlőjének (másik házastársnak) hozzájárulása esetén nem lehet megtagadni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt eseteken kívül bérlőtársi jogviszony önkormányzati lakásra nem létesíthető.

(4) Önkormányzati lakásra új társbérleti szerződés nem köthető. Fennálló társbérlet esetén a megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére lehet bérbe adni, ugyanolyan feltételekkel, mint a korábbi társbérlőnek.”

„12. § A bérbeadó a rendeltestésszerű használatot, valamint bérleti szerződésben foglaltak betartását - a bérlők szükségtelen háborítása nélkül – szükség szerint, de évente legalább egyszer ellenőrzi.”

14/A. § (1) A bérlő a lakás használatáért a lakásbérleti szerződésben meghatározott összegű bérleti díjat köteles fizetni havonta, legkésőbb minden hónap 15. napjáig.

(2) A bérleti díjak évente legfeljebb egy alkalommal módosíthatóak úgy, hogy a módosításról a bérlőt legalább 60 nappal előbb értesíteni kell. Amennyiben a bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, az Ltv. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

14/B. § A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a lakbér összegét a 4. melléklet szerint kell megállapítani.

14/C. § (1) A bérlő köteles megtéríteni a bérbe adó által nyújtott és a szerződésben - vagy más megállapodásban - meghatározott külön szolgáltatás díját.

(2) Külön szolgáltatás díját önkormányzati rendelet vagy más jogszabály keretei között a bérbeadó állapítja meg.”

14/D. § (1) Lakbértámogatás kérelemre adható annak az önkormányzati szociális bérlakásban lakó bérlőnek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át és vagyonának mértéke nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott mértéket.

(2) A támogatás maximális összege a bérlő részére megállapított havi lakbér 20 %-a, de az Önkormányzat helyi szociális rendelete alapján nyújtott lakásfenntartás költségeihez nyújtott települési támogatás összegével együtt sem haladhatja meg a havi 5000,- Ft-ot. A támogatás összegét a bérbeadó számlájára kell utalni.

(3) A kérelmek elbírálásával kapcsolatos hatáskört az Önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja, a jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(4) A támogatás iránti kérelmet az Önkormányzati Hivatal hatósági ügyekkel foglalkozó csoportjánál lehet benyújtani. A jövedelemigazolás módjára, eljárására, a támogatás folyósítására az Önkormányzat helyi szociális rendeletének lakásfenntartás költségeihez nyújtott települési támogatásra vonatkozó szabályai irányadóak.”

14/E. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatja be az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket.

(2) A bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén befogadhatja élettársát, testvérét, testvére házastársát, valamint testvére gyermekét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyek befogadására hozzájárulás csak akkor adható ki, ha:

(4) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésekor a befogadott személy köteles a lakásból kiköltözni. A hozzájárulással befogadott személy a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására akkor tarthat igényt, ha a befogadás óta legalább 1 évig életvitelszerűen a lakásban lakott, és az őt befogadó bérlő ellátásáról gondoskodott.

(5) Ha a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban illetéktelen személy lakik, köteles a bérlőt felszólítani a bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadott személy lakáshasználatának 8 napon belüli megszüntetésére.”

14/F. § (1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján szűnik meg, a bérlő jogosult 1 évi bérleti díj pénzbeli megtérítésére.

(2) Ha a lakásbérlet az Ltv. 23. § (1) bekezdésének b) pontja alapján szűnik meg, a lakásban visszamaradó személyeket el kell helyezni. Amennyiben az elhelyezésre alkalmas üres lakás nincs, úgy 1 évi bérleti díjat kell megállapítani pénzbeli térítésként a bérlő részére.

14/G. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - kivéve a bérleti jog folytatására jogosultat - másik lakásban való elhelyezésre, illetve pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(2) Az Ltv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott személyek a bérleti jog folytatására jogosultak, így velük új bérleti szerződést megkötése helyett a meglévő módosítása szükséges a bérleti jogot folytató új bérlő részére.

(3) Annak a szociális intézményből elbocsájtott személynek, aki intézménybe utalását megelőzően pénzbeli térítés nélkül mondott le lakásbérleti jogviszonyáról és az elhelyezésére alkalmas üres lakás nincs, úgy 1 évi bérleti díjat kell megállapítani pénzbeli térítésként részére.”

14/H. § Az 1. mellékletben szereplő szociális bérlakás nem elidegeníthető.”