Lengyel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (XI. 20.) önkormányzati rendelete
LENGYEL KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL.
Hatályos: 2016. 11. 26
Lengyel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (XI. 20.) önkormányzati rendelete
LENGYEL KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL.
2016.11.26.
Lengyel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.)sz. Kormányrendeletre ( a továbbiakban OTÉK) is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.
I. Fejezet
(1) A rendelet területi hatálya a nagyközség közigazgatási területére terjed ki és a Stadler Építész Iroda 10/2005 jelzőszámú szabályozási tervével együtt alkalmazható.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket, területet alakítani, épületet és más építményt ( a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet ( és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve
kötelező előírásokat tartalmaz.
(4) A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű
szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselő
testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az
engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával .
A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati
rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.
(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni :
- a település igazgatási határát
- a meglévő és tervezett belterületi határt
- - a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,
- az egyes terület-felhasználási egységek építési övezetek és övezetek határait, és előírásait.
- a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemléki, helyi értékvédelmi szabályokat és kikötéseket.
- az építési vonalat, építési határvonalat.
Irányadó : telekhatár.
(6) Az országos természetvédelem alatt lévő és a védelemre tervezett területeken és a helyi
természetvédelmi területeken az építési hatósági eljárási ügyekben az illetékes
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és az illetékes Nemzeti
Park Igazgatóság szakvéleményét be kell szerezni.
(7) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés
megvalósításának feltételeiről.
(8) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK
-ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni.
(9) Az alábbi esetekben a Magyar Geológiai Szolgálatot az engedélyezési eljárásba be kell
vonni :
- négy beépített szintnél magasabb, vagy 7,0 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó előre gyártott, vagy vázas tartószerkezetű épület esetén,
- 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építménynél
- 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés (feltöltés, bevágás) esetén,
- és minden olyan esetben amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervező, vagy az Önkormányzat az altalajjal összefüggő kedvezőtlen jelenséget észlel.
(10) A terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket
hatásterületükkel nem veszélyeztethetik, a meglévő pince területeket a beépítéseknél
figyelembe kell venni.
(11) A mély-fekvésű területeken az építmények létrehozása előtt talajmechanikai
szakvéleményt a meredek, omlás és csúszás veszélyes területek beépítésénél geotechnikai
szakvéleményt kell készíteni.
(12) 1
(13) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység
valamint a szénhidrogén kitermelő mező területén az engedélyezési eljárásban a vonatkozó törvény előírása alapján a Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni.
(14) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
(15) 2
(16) A rendezési terv által a külterületi mezőgazdasági ingatlanoknak beépítésre szánt
területté válása vagy belterületbe vonási javaslata esetén annak végrehajtásáig a jelenlegi
területhasználat tartandó meg.
(17) 3
(18) A szabadon-álló beépítéseknél az oldalkert nem lehet kisebb sem a telekre előírt
építménymagasság felénél, sem pedig 3,0 m-nél.
(19) Az építményekre előírt maximális építménymagasság nem vonatkozik a gazdasági és
mezőgazdasági területeken lévő technológiai építményekre, műtárgyakra és sajátos
építményfajtákra. Ezek előírásait a vonatkozó jogszabályok alapján az engedélyezési
eljárás során az engedélyező hatóság határozza meg.
(20) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 1997 évi
LXXVIII törvény és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
II. Fejezet
Településszerkezet, terület-felhasználás.
A település igazgatási területe tagozódik :
(1) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége
legalább 10 %
(2) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége
legfeljebb 5 % lehet.
(3) A község területén, a beépítésre szánt területek szintterület mutatója – amelyet a területi egységeknél telek térszíni beépítésére kell figyelembe venni – a következő :
Lakóterületek :
1./ Falusias lakóterület : 0,5
2./ Kertvárosias lakóterület 0,6
Vegyes területek :
1./ Településközpont vegyes terület : 2,0
2./ Központi vegyes terület : 1,0
Gazdasági területek :
1./ kereskedelmi, szolgáltató gazd. ter. : 2,0
2./ Mezőgazdasági ipari gazd. ter. 1,5
Különleges területek : 1,5
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Általános előírások
(1) A beépítésre szánt területeket burkolt úttal és részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(2) A szennyvízhálózat kiépítéséig a szennyvizet zárt tározóba kell gyűjteni.
A szennyvízhálózat kiépítése esetén a rákötés kötelező.
Lakóterületek
(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.
(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:
- Falusias lakóterület (Lf)
- Kertvárosias lakóterület (Lke)
(4) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a
minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes
szabályozása tartalmazza.
(4) A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkek esetében az előírt oldalkertnél kisebb oldalkerti méret illetve telepítési távolság is fenntartható, bontás esetén az eredeti épület kontúrján belül új épületek építhetők.
(5) A 20 m, vagy annál szélesebb telkek oldal határosan álló beépítési mód előírása esetén az épületek szabadon-állóan is elhelyezhetők azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum a területre előírt építmény magassággal megegyező oldalkertet kell kialakítani.
(6) Keresztcsűrök építésére a kialakult területeken a lakóépület beépítési határvonalán túl
zártsorúan is sor kerülhet azzal, hogy az oldalkerteknél tűzfalas lezárás kötelező.
(6) A lakóterületek egyes övezeteiben a kialakult utcaképhez igazodó épülettömegek,
tetőidomon és tetőhéjjazat létesíthető az illeszkedési szabályokat is figyelembe véve.
Falusias lakóterület
(1) A szabályozási terven a lakóterület jele : „Lf”. A szabályozási terven Lf1-Lf4 jelű építési
övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb építmény magasságot, a beépítettséget
és legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :
Övezet
jele
|
Beépítési
Mód |
Építmény
magasság
max. m |
Beépítettség
max
% |
Legkisebb
telekméret
m2 |
Telekszélesség
min.
m |
Telekmélység
min.
m |
Lf1 |
OK |
5,0 |
30 |
900 |
12 - K |
K |
Lf2 |
SZK |
5,0 |
30 |
900 |
14 - K |
K |
Lf3 |
O |
5,0 |
30 |
1200 |
16 |
K |
Lf4 |
ZK |
5,0 |
30 |
1500 |
10 - K |
K |
A telek beépítettségénél az építési határvonalon belül lévő területet lehet beszámítani.
Az utcai homlokzat magasságnál a kialakult állapotot és az illeszkedési szabályokat kell
figyelembe venni, és az nem haladhatja meg a 4,5 m-t
(2) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 40 % -a.
(3) A területen elhelyezhető legfeljebb kétegységes lakóépület, mező- és erdőgazdasági
(üzemi) építmény, a lakosságot nem zavaró hatású gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási,
egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, sportépítmény.
(4) A kialakult Lf1-es, hosszházas beépítésű építési övezeteknél az ellentétes oldalon történt
melléképület fenntartható és építhető.
(5) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 486. pontjában felsoroltak és lakóépület
mellett kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények építhetők.
Kertvárosias lakóterület
6. § (1) A szabályozási terven a lakóterület jele : "Lke". A szabályozási terven Lke1-Lke2 jelű
építési övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a
beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az
alábbiak szerint :
Övezet
jele
|
Beépítési
Mód |
Építmény
magasság
max. m |
Beépítettség
max
% |
Legkisebb
telekméret
m2 |
Telekszélesség
min.
m |
Telekmélység
min.
m |
Lke1 |
OK |
5,0 |
30 |
400 |
12 - K |
K |
Lke2 |
OK |
5,0 |
30 |
600 |
12 - K |
K |
Az utcai homlokzat magasságnál a kialakult állapotot és az illeszkedési szabályokat kell
figyelembe venni, és az nem haladhatja meg a 4,5 m-t
(2) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a.
(3) A területen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivételesen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épület, sportépítmény, 1 db négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi szálláshely épület5.
A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató
szálláshely, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb
gépjárművek garázsa és önálló parkoló területe.
(4) 6 Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontjában felsoroltak építhetők, az i.) és j.) pontokban említettek kivételével..
Vegyes terület
(1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek,
vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor :
- Településközpont vegyes (Vt)
- Központi vegyes (Vk)
Településközpont vegyes terület.
(1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A szabályozási terven a terület jele : "Vt". A településben Vt1-Vt2 építési övezetek
szabályozottak. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség
mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak
szerint :
Övezet
jele
|
Beépítési
mód |
Építmény
magasság
max. m |
Beépítettség
max
% |
Legkisebb
telekméret
m2 |
Telekszélesség
min.
m |
Telekmélység
min.
m |
Vt1 |
OK |
6,0 |
35 |
600 |
12 - K |
K |
Vt2 |
SZK |
7,5 |
30 |
2000 |
18 - K |
K |
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a
(4) A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi,
szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület,
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró
hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény.7
A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb
tehergépjárművek számára.
9. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A szabályozási terven a terület jele : "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk3 jelű övezetek
jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség
mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak
szerint :
Övezet
jele
|
Beépítési
Mód |
Építmény
magasság
max. m |
Beépítettség
max
% |
Legkisebb
telekméret
m2 |
Telekszélesség
min.
m |
Telekmélység
min.
m |
Vk1 |
SZK |
K |
K |
K |
K |
K |
Vk2 |
SZK |
5,0 |
35 |
Nem osztható |
- |
- |
Vk3 |
SZK |
9,0K |
15 |
Nem osztható |
- |
- |
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a
(4) A központi vegyes területen (Vk) igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára lakások építhetők,
A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb
tehergépjárművek számára., üzemanyagtöltő állomás.
Gazdasági terület.
(1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A község igazgatási területén :
- Kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz)
- Mezőgazdasági-ipari gazdasági területek (Gipm)
kialakítására került sor.
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek.
11. § (3) A kereskedelmi, szolgáltató tervezett gazdasági területet a szabályozási terv jelöli. (Gksz1-Gksz2) A területre vonatkozó előírások a következők :
Övezet
jele
|
Beépítési
Mód |
Építmény
magasság
max. m |
Beépítettség
max
% |
Legkisebb
telekméret
m2 |
Telekszélesség
min.
m |
Telekmélység
min.
m |
Gksz1 |
SZK |
8,0K |
30 |
Nem osztható |
- |
- |
Gksz 2 |
SZK |
7,5 |
35 |
2000 |
30 |
60 |
(2) A területen mindenfajta jelentősen nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
ezen belül a tulajdonos a használó és személyzet számára szolgálati lakások, igazgatási és
egyéb irodaépület, sportépítmény, kivételesen oktatási, egészségügyi, szociális építmény és
egyéb közösségi szórakoztató épület létesíthető.
(3) A legkisebb zöldfelület a telek 20 %-a
Mezőgazdasági-ipari gazdasági terület.
12 . §.
(1) Az ipari gazdasági terület a község bel és külterületén lévő, beépítésre szánt területként
jelölt üzemi területek (Gipm) A területre vonatkozó előírások a következők :
Övezet
jele
|
Beépítési
Mód |
Építmény
magasság
max. m |
Beépítettség
max
% |
Legkisebb
telekméret
m2 |
Telekszélesség
min.
m |
Telekmélység
min.
m |
Gipm1 |
SZK |
7,5 |
30 |
2000 |
30 |
60 |
Gip2 |
OK |
5,0 |
30 |
900 |
K |
K |
(2) A területen egyéb, jelentősen nem zavaró ipari és mezőgazdasági ipari építmények, a
tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások helyezhetők el, valamint
egészségügyi és szociális épületek építhetők.
(3) A legkisebb zöldfelület a telek 25 %-a
(4) Az utak mentén, minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.
Különleges területek
(1) A különleges területek közé a község területén a temető (Kt), a sportterület, (Ks), a szennyvíztelep (Ksz) és az idegenforgalmi, oktatási terület (Kid) soroltak.
(2) A temető (Kt) területén csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és
egyházi építmények helyezhetők el. A védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani. A
beépítési előírások a következők :
Övezet
jele
|
Beépítési
Mód |
Építmény
magasság
max. m |
Beépítettség
max
% |
Legkisebb
telekméret
m2 |
Telekszélesség
min.
m |
Telekmélység
min.
m |
Kt |
SZK |
5,0 |
10 |
Nem osztható |
- |
- |
Az építmény magasság korlátozás nem vonatkozik kápolnára és haranglábra.
(3) A sportterületen (Ks) a sportolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és
vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetők el, a beépítési aláírások a
következők :
Övezet
jele
|
Beépítési
Mód |
Építmény
magasság
max. m |
Beépítettség
max
% |
Legkisebb
telekméret
m2 |
Telekszélesség
min.
m |
Telekmélység
min.
m |
Ks |
SZ |
5,0 |
15 |
Nem osztható |
- |
- |
(4) A szennyvíztelep területén (Ksz) a szennyvízhálózat üzemeléséhez szükséges igazgatási, szolgáltató, gazdasági és közmű építmények helyezhetők el. A beépítési előírások a következők .
Övezet
jele
|
Beépítési
Mód |
Építmény
magasság
max. m |
Beépítettség
max
% |
Legkisebb
telekméret
m2 |
Telekszélesség
min.
m |
Telekmélység
min.
m |
Ksz |
SZ |
6,0 |
30 |
Nem osztható |
- |
- |
(5) Az idegenforgalmi és oktatatási területen (Kid) az idegenforgalom turisztikával kapcsolatos kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató építmények, oktatási építmények, sportlétesítmények, nem zavaró gazdasági építmény, a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások helyezhetők el. A beépítési előírások a következők :
Övezet
jele
|
Beépítési
Mód |
Építmény
magasság
max. m |
Beépítettség
max
% |
Legkisebb
telekméret
m2 |
Telekszélesség
min.
m |
Telekmélység
min.
m |
Kid |
SZ |
5,0 |
25 |
Nem osztható |
- |
- |
(6) A különleges területek szabad területeit fásítani kell, burkolt úttal és részleges közművel
kell ellátni.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű területek
(1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖ-közmű )
(2) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §.-ban előírtak alapján kell biztosítani.
(3) A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.
(4) Az utak védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az
üzemeletetők szakvéleményét ki kell kérni.
(5) A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken
kívül közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely
szolgáltató, igazgatási épületek, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos,
a használó, és a személyzet számára szolgáló lakás, helyezhetők el.
(6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és legalább egyoldalú utcai fásítás
telepítése kötelező.
(7) 8
(8) 9
(1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) soroltak
(2) A közparkok (Z) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek
közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.
(3) A közparkokban az OTÉK
27. §.
(4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el
legfeljebb 2 % beépítettségig.
(4) A közpark területeken (Z) a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet
többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.
Erdőterületek
16. § (1) A község igazgatási területén gazdasági (Eg) és védett (Ev) erdők kerültek kijelölésre. A területeken a vonatkozó törvény és rendelet előírásait figyelembe kell venni ( Lásd : Függelék)
(2) A gazdasági erdők területei (Eg), legfeljebb 0,5 %-ig építhető be 10 HA nagyságrendű területnagyságot meghaladóan az erdő rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal.
(3) A védett (Ev) erdőterületeken épület nem helyezhető el.
(4) Az erdők területén a telekalakítási és az építési engedélyezési eljárási ügyekben az Állami
Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságát és az illetékes Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint az illetékes Nemzeti Park
Igazgatóságát szakhatóságként be kell vonni.
(5) 10
(6) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve
erdőgazdasági célból szabad. Az engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni a
vonatkozó miniszteri rendelet előírásait is ( Lásd : Függelék)
Mezőgazdasági területek
(1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés , állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak, a terven a területek jelöltek.
(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került
sor :
- Mezőgazdasági általános területek (Má)
- Kertes szőlő és gyümölcsös területek (Mk)
- Be nem építhető mezőgazdasági általános területek (Má0)
- Be nem építhető kertterületek (Mk0)
(3) A kialakítható terület legkisebb mértéke az általános mezőgazdasági területeken (Má)
3.000 m2, a kertterületeken (Mk) 1500 m2.
(4) A területen építményeket elhelyezni az OTÉK
29. § előírása alapján lehet.
(5) 11
OTÉK
29. §-nak (5), (6), (7), és (8) bekezdései szerinti birtokközpont kialakítására
vonatkozó előírásait is figyelembe kell venni.
(7) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.
Általános mezőgazdasági területek
(1) Az általános mezőgazdasági területek a szabályozási terven jelöltek (Má)
(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.
(3) A minimális nagyságú, vagy azt meghaladó földrészleteken a terület 2 %-os beépítettségéig, maximum 120 m2 nagyságú gazdasági épület és terepszint alatti pince építhető.
(4) A mezőgazdasági műveléshez, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló lakóépület és
egyéb gazdasági és állattartó építmények (tanya) minimum 1,0 HA nagyságú területen,
szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 5000 m2 nagyságú területen épülhet
melléképületeivel együtt 3 %-os beépítettség mellett 5,0 m-es maximális építmény
magassággal. Az épületek külső megjelenését tükröző építési anyagokat a táji
környezethez igazodóan kell meghatározni.
Kert, szőlő és gyümölcsös területek.
(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mk)
(2) A területeken kialakítható beépíthető legkisebb földterület 1.500 m2, legkisebb szélesség 12 m.
(3) A már korábban kialakított :
- 720 m2 - nél kisebb és 12 m-nél keskenyebb földrészleten építmény nem helyezhető
el.
- 720 - 1500 m2 közötti területen 3%-os, beépítettséggel – a nádas, gyep, szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 4,0 m-es maximális építmény magassággal gazdasági épület és azzal egybeépített terepszint alatti pince helyezhető el.
- A szőlőhegyen a kialakult épület elhelyezési módhoz igazodva kell a szimetrikus 40-45 fokos hajlásszögű égetett cseréppel fedett nyeregtetős présházak, legfeljebb 6 m széles hosszanti tömegét elhelyezni, hagyományos anyaghasználattal és nyílászárókkal, simított meszelt felületekkel.
- A tetőtér használata esetén loggiás megnyitás nem létesíthető, csak arányos méretű ablak építhető be az oromfalba.
(4) Az 1500 m2-es, vagy azt meghaladó területeken gazdasági építmény 3 %-os
beépítettséggel helyezhető el 4,0 m-es maximális építmény magassággal.
Be nem építhető mezőgazdasági övezetek.
(1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit
szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági
területeken (Má0 ), kertterületeken (Mk0)
(2) A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.
(3) A területen kialakítható legkisebb földrészlet Má0 esetén3.000 m2, Mk0 esetén 1500 m2
(4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések ( a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a
vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató,
bemutató építményei helyezhetők el. A területen terepszint alatti építmény (pince) sem
építhető.
Vízgazdálkodási területek.
(1) A vízgazdálkodási területeket (V) a szabályozási terv jelöli.
(2) A vízgazdálkodási területeken (V) és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.
(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a
tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni, és figyelembe kell venni a jelenleg hatályos
korm. rendelet előírásait is.(Lásd : Függelék)
(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell a jelenleg
hatályos vonatkozó korm. rendelet alapján.(Lásd : Függelék )
(5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők,
amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.
(6) A tóparti medrek, hullámterek, a parti sávok, a vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatánál és hasznosításánál a vonatkozó rendelet előírásait kell figyelembe venni ( Lásd : Függelék)
III. FEJEZET.
Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem.
(1) A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.
Környezetvédelem
(1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek .
(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.
(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b./ megelőzze a környezetszennyezést
c./ kizárja a környezetkárosítást
(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és
csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a
területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a vonatkozó korm. rend.
alapján az általános és ökológialiag sérülékeny területre vonatkozó hatásértékek az
érvényesek. (Lásd : Függelék)
(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy
folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék
környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról, a vonatkozó rendelet
alapján ( Lásd : Függelék)
(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget
előíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének
megakadályozásáról.
(7) 12
(8) A keletkező kommunális szennyvizeket – a közcsatorna kiépítéséig – vízzáróan szigetelt
tárolóba kell gyűjteni. A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag engedélyezett
szennyvíztisztító telepre szállíthatók.
(9) A település szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó korm. és miniszteri rend.
alapján „érzékeny” területnek minősül. (Lásd : Függelék)
(10) A településen a zajvédelem az országos előírásoknak megfelelően biztosítandó. A zajt
keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a
területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
(11) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az
üzemeltető köteles gondoskodni.
(12) A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek
csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A
zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.
(13) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől
számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető.
(14) Vízfolyások medrétől 100 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó
építmény nem létesíthető, a vonatkozó rendelet alapján ( Lásd : Függelék)
(15) 13
(16) A településen üzemanyagtöltő állomás közlekedési, gazdasági és vegyes területen
helyezhető el, amennyiben a vonatkozó korm. rendelet értelmében az
üzemanyagtöltő állomás 50m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó
emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi
tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt
szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló
növényi kultúra. (Lásd : Függelék)
(17) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a
kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított
zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók,
elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(18) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró
létesítmények helyezhetők el.
(19) A telekalakítási és építési engedélyezési eljárás során a talajvédelemmel
kapcsolatos vonatkozó jogszabályokat figyelembe kell venni
( Lásd : Függelék)
(1)14 Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat az illetékes NP kezelési terv határozza meg. A természetvédelmi területek lehatárolását (továbbiakban: védett természetvédelmi területek) a szabályozási terv tartalmazza. A természetvédelmi területeken a vonatkozó rendeletek előírásait be kell tartani ( Lásd : 2. függelék)
(2) Védett természeti területek állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen
megváltoztatni tilos. A védettséget feloldani csak a Duna-Dráva nemzeti Park
Igazgatósága véleménye alapján lehet.
(3) 15
(4) Védett természeti területeken a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek
alkalmazásával történhet.
(5) Védett természeti területeken az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és
természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.
(6) 16
(7) Védett természeti területeken a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.
(8) A védettségre tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni, és a fenntartási tervét el kell készíteni, amelyet az illetékes Nemzeti Park Igazgatósággal véleményeztetni kell.
(1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.
(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok
nyomvonalában.
(3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell
biztosítani.
(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék,
vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.
(5) A termőföldre vonatkozó tv. alapján (Lásd : Függelék) az ingatlan nyilvántartásba
bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú
területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő meg kell őrizni.
(6) Az eljárások során a vonatkozó törvény alapján (Lásd : Függelék) a Növény és
Talajvédelmi Szolgálat engedélyét is ki kell kérni.
Kulturális örökség védelme
(1) A település országos (műemléki) és helyi védelem alatt álló építményeit, területeit valamint régészeti területeit a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A műemléki és helyi védelem alatt álló építmények, területek listáját az 1. 17függelék tartalmazza. Ezen épületek helyi védelemben részesülnek.
(4) A műemlékekre és a műemléki környezetben elhelyezkedő épületekre, telkekre
vonatkozóan a hatályos Kulturális Örökség Védelméről szóló törvény előírásait kell
betartani. (Lásd : Függelék)
(5) 19
(6) 20
(7) 21
(7) A helyi védelmen belül két fokozatot kell megkülönböztetni :
H1 – a védelem a teljes épületre, építményre, valamint a hozzá tartozó földrészletre terjed ki.
H2 – az épület vagy építmény valamely melléklethez csatolt vizsgálati lapokon feltüntetett részletére (pl. tömegére) vonatkozik.
(9) A helyi építészeti értékekkel rendelkező építmények felújításáras, korszerűsítésére,
átalakítására bővítésére az általános szabályokon túl az alábbiak vonatkoznak :
a./ A „H1” jelzésű épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell
megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását,
megőrizve a homlokzati tagozatokat..
- A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát.
- A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek elvárható tiszteletbe tartásával kell megoldani
- A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
b./ A H2 jelzésű épületeknél a védelem az épület valamely részértékére terjed ki. Ezen
épületek felújítása, bővítése esetén ezeket az értékeket kell őrizni, esetleges bontásuk
után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell
építeni. Az egyes épületek részértékeit a nyilvántartási lap tartalmazza. Amennyiben
az értéket csak az épület tömege képezi, úgy a bontás után csak a meglévővel azonos,
vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű épület
létesíthető.
(10) Helyileg védett épület rontott homlokzata esetén az utcakép javítása érdekében az
engedélyezési eljárás során az engedélyezendő építési tevékenység jellege, nagyságrendje
függvényében szorgalmazni kell a vizsgálati lapok korrekciós javaslataiban foglaltakat,
különös tekintettel :
- A megfelelő felületképzést és színezést
- A tagozatok részben vagy egészben történő visszaállítását
- Az eredeti arányú nyílászárók részben vagy egészben való visszaállítását
- A homlokzatok, tetők rosszul megépített részeinek a visszaállítását
- A főtömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékok elbontását vagy építészeti egységet eredményező átépítését
- A kerítések, kapuk visszaállítását, illetve az utcaképhez illeszkedő átépítését.
- Az épület és hozzá tartozó építmények mai elveknek megfelelő és környezethez illeszkedő építészeti egységeinek megteremtését.
(11) 22
(12) Helyi védelem alatt álló épület bontására csak a védelem megszüntetése után adható
engedély a felmérési és foto dokumentáció elkészítését követően.
IV.FEJEZET
Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.
Építésjogi követelmények
(1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történő építések.
(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és
bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott
keretek között csak akkor szabad ha :
- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- közérdeket nem sért,
- az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.
(3) Az önkormányzat elővásárlási jogot állapít meg a szabályozási tervben lehatárolt és a
rendelet 4. számú mellékletében felsorolt ingatlanokra közpark és házhely kialakítás
céljából.
(4) 23
(1)24 Ha a helyi építési szabályzat szerint – a településrészen fekvő ingatlanok megfelelő megközelítése, illetve használatának elősegítése érdekében – kiszolgáló és lakóút (a továbbiakban: kiszolgáló út) létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges, és a megvalósítás a kiszolgáló út, valamint a környező építmény, telek rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében az adott telkek igénybevételével indokolt, vagy a más telken történő megvalósítás a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna, a fővárosi és megyei kormányhivatal a teleknek kiszolgáló út céljára szükséges részét a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezhet
(2) A lejegyzés védett, védelemre tervezett, valamint védő területek esetében csak az érdekelt szakhatóságok előzetes egyetértésével végezhető.
(3) A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért a kisajátítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár. A kártalanítás összegéről az illetékes építésügyi hatóság külön határozatban dönt. A kártalanítás összegét a szabályozás alapján kialakítható építési telek, továbbá a kiszolgáló út megépítéséből, illetőleg az ezzel összefüggő közművesítésből eredő telekérték-növekedés figyelembe vételével kell megállapítani akkor is ha a kiszolgáló út és a közművesítés nem közvetlenül a birtokbavételt és a lejegyzést követően valósul meg. Amennyiben a kiszolgáló út és a közművek megépítése a birtokbavételt és a lejegyzést követő 1 éven belül nem kezdődik meg, vagy 5 éven belül nem valósul meg, a kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe vett telekérték-növekedést a tulajdonos részére az 5 év elteltével, ezt követően a mindenkori jegybanki alapkamat összegével növelten, 30 napon belül kell megfizetni. Telekérték-növekedés összegeként legfeljebb a lejegyzéssel igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg.
(4) Ha a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részén építésügyi hatósági (létesítési) engedéllyel rendelkező, vagy 10 évnél régebbi építmény, vagy építményrész áll, a kisajátítási eljárást kell lefolytatni, kivéve, ha a kártalanításról az érintettek megállapodnak.
(5) Ha a lejegyzéssel érintett telek visszamaradó része a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, a tulajdonos kérelmére a lejegyzéssel egyidejűleg az egész telket igénybe kell venni. Ilyen esetben a telek teljes területéért kártalanítás jár.
(6) Ha a kiszolgáló út létesítését, bővítését vagy szabályozását szolgáló lejegyzés műszaki vagy egyéb indokok alapján csak az egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor a kiszolgáló út másik oldalán lévő teleksor tulajdonosait a települési önkormányzat, a kiszolgáló út változásából eredő telekérték-növekedés arányában – rendeletben – egyszeri fizetési hozzájárulás fizetésére kötelezheti.
(7) A (6) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésére kötelezés esetén a hozzájárulás teljes mértéke nem haladhatja meg az igénybe vett telekterület értékének fele részét. Az így megállapított összeget a lejegyzéssel nem érintett telektulajdonosok között a tulajdonukban álló telek nagyságának arányában kell megosztani.
(8) A kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé vált közterületet az érintett tulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani. Ha az ilyen területet korábban kártalanítás nélkül jegyezték le, azt az érintett tulajdonosnak térítés nélkül kell visszaadni.
(9) Az (1) – (8) bekezdés előírásait kell alkalmazni a hasonló rendeltetésű és szerepkörű
külterületi helyi közutak esetében is.
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
29. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.
(2)25 Ha a kiszolgáló utat, illetőleg közművet a települési önkormányzat megvalósította, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési önkormányzat képviselő-testülete hatósági határozatban dönt. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás nem róható ki, ha az út- és közműépítéshez szükséges terület kialakítása érdekében korábban lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének megállapítása során az út és a közmű megépítéséből eredő értéknövekedést figyelembe vették.ni.
Településrendezési kötelezések
(4) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell
érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
V. Fejezet
31. § (1) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi – amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg – szabálysértést követ el és ismételhető 30.000-Ft összegű pénzbírsággal sújtható.
(2) E rendelet a jóváhagyást követő 30. napon lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
A növényzet telepítésére vonatkozó előírások.
1./ A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától :
a.) belterületen és külterületeknek a kertterületre (MK) és beépítésre szánt területnek minősített területek belső részén :
- szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 0,50 m,
- 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,
- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 2,0 m,
b) külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén :
- gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m,
- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m,
- birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,
- vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,
- cseresznyefa esetén 5,0 m
- dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,
c) külterületnek kertterületen és beépítésre szánt területen kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni :
- 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m
- 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m
- 2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m
- fa esetében 8,0 m
2./ Közút és vasút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni)
Az önkormányzat elővásárlási joggal terhelt ingatlanainak jegyzéke.
Közpark céljára : HRSZ : 18/63
Házhelyek céljára : 020/35, 020/36
A Helyi Építési Szabályzatban hivatkozott jogszabályok jegyzéke.
14. § (7), (8) 72/1996 (V.22.) Korm. r. 24 és 25 §-a
16. § (1) 1996 évi LIV. Tv és 29/1997 (IV.30.) Vhr.
16. § (6) 31/2000. (IV.26.) FVM r.
21. §. (3) 46/1999 (III.18) sz. korm. r.
21. §. (4) 120/1999.(VIII.6.) sz. korm. r.
21. §. (6) 21/2006. (I.31.) sz. korm. r.
23 §. (4) 21/2001. (II.14.) sz. korm.r. és 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM sz r.
23. §. (5) 98/2001 (VI.15.) sz. korm. r.
23. §. (9) 219/2004 (VII.21.) sz. korm. r. és 27/2004 (XII.25.) KvVM r.
23. §. (14) 27/ 2006 (II.7.) sz. korm. r.
23. §. (16) 21/2001. (II.14.) sz. korm. r.
23. §. (19) 27/2006 (II.7.) Korm. rend. és 29/2006.(IV.10.) FVM rend. 24. §. (1) 1996 évi LIII. tv.
26. § ((4) 2005 évi LXXXIX tv-el módosított 2001 évi LXIX tv.
Kulturális örökségvédelem
Műemléki védelem alatt álló épületek :
1./ Mezőgazdaségi szakiskola
volt Apponyi kastély, Petőfi S. u. 5. HRSZ :16 Törzsszám : M II 4118
2./ „Svejcerej” tehénistálló Dózsa Gy. u. HRSZ : 21 Törzsszám : M II 9859
présház és pince Petőfi S. u. 10. HRSZ : 51 Törzsszám : M III 9874
4./ Szt Flórián szobor Közpark HRSZ : 82/1 Törzsszám : M III 4119
1./ Mezőgazdaségi szakiskola
volt Apponyi kastély, HRSZ : 14, 15, 6, 7, 10, 12
2./ „Svejcerej” tehénistálló HRSZ : 18/24 út, 18/47 út, 18/59-64, 19/1 út, 19/4, 20/1 út,
présház és pince HRSZ : 43-45,52, 158 út
4./ Szt Flórián szobor HRSZ : 81, 82/2
Helyi védett építmények :
H1 = teljes védelem, H2 = építmény részlet védelem.
M = országos védelemre javasolt épület.
Egyedi védelmi javaslat |
|
|
|
|
|
|
S.sz |
Utca |
Hsz |
Megnevezés |
hrsz. |
véd. jav. |
|
|
|
|
|
|
1. |
Petőfi S u. |
12 |
lakóház, gazd.i ép. |
57 |
H2 |
2. |
Petőfi S u. |
12 |
volt kovácsműhely |
58 |
H2 |
3. |
Petőfi S u. |
23 |
könyvtár |
47 |
H2 |
4. |
Petőfi S u. |
28 |
Lakóház |
74 |
H2 |
5. |
Petőfi S u. |
37 |
Lakóház |
71 |
H1 |
6. |
Petőfi S u. |
68 |
lakóház, gazd.i ép. |
175/1 |
H2 |
7. |
Petőfi S u. |
71 |
lakóház, gazd.i ép. |
156 |
H2 |
8. |
Petőfi S u. |
88 |
Lakóház |
185 |
H2 |
9. |
Petőfi S u. |
96 |
Lakóház |
188 |
H2 |
10. |
Petőfi S u. |
100 |
lakóház, gazd.i ép. |
190 |
H2 |
11. |
Petőfi S u. |
102 |
lakóház, gazd.i ép. |
191 |
H2 |
12. |
Petőfi S.u. |
104 |
lakóház, gazd.i ép. |
192 |
H2 |
13. |
Petőfi S u. |
110 |
Lakóház |
195 |
H2 |
14. |
Rákóczi köz. |
1 |
Kápolna |
86 |
H1 |
15. |
Rákóczi köz. |
5 |
Lakóház |
97 |
H2 |
16. |
Szabadság köz. |
2 |
Lakóház |
143 |
H2 |
17. |
Szabadság köz |
3 |
volt kovácsműhely |
43 |
H2 |
S.sz
|
Utca |
Hsz |
Megnevezés |
hrsz. |
véd.
jav. |
18. |
Szabadság köz |
9 |
Óvoda, posta |
1/2 1/3 |
H1 |
19. |
Partizán sor |
1 |
lakóház |
220 |
H2 |
20. |
Partizán sor |
3 |
lakóház |
222 |
H2 |
21. |
Székely u |
5 |
lakóház |
227 |
H2 |
22. |
Székely u. |
8 |
lakóház |
232 |
H2 |
23. |
Székely u |
9 |
lakóház, gazd.i ép. |
236 |
H2 |
24 |
Székely u |
10 |
lakóház, gazd.i ép. |
239 |
H2 |
25 |
Székely u. |
11 |
lakóház |
240 |
H2 |
26 |
Székely u |
12 |
lakóház, gazd.i ép. |
243 |
H2 |
27 |
Székely u |
13 |
Lakóház, gazd.i ép |
244 |
H2 |
28 |
Székely u |
15 |
lakóház |
248 |
H2 |
29 |
Székely u |
16 |
lakóház |
254 |
H2 |
30 |
Székely u |
19 |
lakóház |
259 |
H2 |
31 |
Székely u |
22 |
lakóház |
262 |
H2 |
32 |
Székely u |
25 |
lakóház |
269 |
H2 |
33 |
Székely u |
27 |
lakóház, gazd.-i ép- |
271 |
H2 |
34 |
Székely u |
29 |
gazdasági épület |
275 |
H2 |
35 |
Székely u |
|
Szűz Mária szobor |
267 |
H1 |
36 |
Székely u |
30 |
lakóház, gazd.i ép. |
278 |
H2 |
37 |
Székely u |
31 |
lakóház gazd.-i ép. |
279 |
H2 |
38. |
Székely u |
32 |
lakóház |
282 |
H2 |
39 |
Központi park |
|
római kat. templom |
55 |
M |
1./ A temető teljes területe : HRSZ : 131
2./ Major .: HRSZ : 25,26,27/5,27/14, 27/15
Régészeti érdekű területek : Régészeti lelőhely :
1./ Lász : HRSZ : 078 3./ Szőlők alja: HRSZ : 060/1-11, 070/3-4
2./ Papd : HRSZ : 0111 4./ Út menti szántók : HRSZ : 07/21-27
5./ Hába patak mente : HRSZ : 011/1-2, 012,
013/2, /4, /5, /6, /9, /12
Natura 2000 természetvédelmi területek
078/a-b, 081, 082, 090/2a, 092/a-d, 093/4,/6,/7, 093/9a-c, 094/a-d, 095, 096/a-c, 097/a /c, 098/2, 099, 0100, 0101/a-d, 0103/a-b, 0104/1, /3, 0106/1a /1c, /1d, 0107/a, /c, 0108, 0110, 0111, 0112/a /c, 0113, 0114/a, /c, 0115/a-d, 0121/a-c, 0123, 0124, 0125/a, /c, 0126, 0127/a-c, 0128/a-d, 0128/f