Lengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 47. § (2a) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában 115. § (3) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdés a)-g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott jogkörében eljárva és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bek. 8. pontjában megállapított feladatkörében az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) felhatalmazása alapján megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási, jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit, garanciáit.

2. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed Lengyel község közigazgatási területén élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) a hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként és oltalmazottként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya a rendeletben megállapított ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(4) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 6. §-ában meghatározottak szerint a hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Lengyel Község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

II. fejezet

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Ellátások formái

3. §

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára az Szt.-ben és jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint

a) az önkormányzat jegyzője

aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást

ab)rendszeres szociális segélyt,

ac)) lakásfenntartási támogatást

b) az önkormányzat képviselő-testülete

kamatmentes kölcsönt

c) az önkormányzat polgármestere átruházott hatáskörben

ca) önkormányzati segélyt

cb) méltányossági ápolási díjat

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő ellátások).

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Rendszeres szociális segély

4. §

(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy

a)   családi körülményei alapján, ha

aa) tartósan beteg vele közös háztartásban élő ott bejelentett lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozóját ápolja és erről az ápolt személy háziorvosa által kitöltött 63/2006.(III. 27.) Kormányrendelet 5. számú mellékletét, valamint az ápolt személy lakcímkártyáját csatolja, de az Szt. 41.§ (1) bekezdése alapján ápolási díjra nem jogosult,

ab) gyermeket vár, és ezt terhes-gondozási kiskönyvvel igazolja,

b)   egészségi állapota alapján, ha

ba) legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette és erről az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek (továbbiakban: szakértői bizottság) az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét csatolja,

bb) a közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 6 hónapon belül legalább 2 alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott.

c)   mentális állapota alapján, ha pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza, vagy kizárja, és erről szakorvosi véleményt csatol

és más szociális ellátásban nem részesül rendszeres szociális segélyre jogosult, amennyiben a feltétek az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennállnak.

(2) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy (a továbbiakban: jogosult) a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Szociális Alapszolgáltató Központként működő Gondozási Központ Gyermekjóléti Szolgálati feladatokat is ellátó Családsegítő Központtal (továbbiakban: Családsegítő Központ), mint a települési önkormányzat által kijelölt szervvel köteles együttműködni (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

Az együttműködés eljárási szabályai

5. §

A jogosultat együttműködési kötelessége keretében az alábbiak terhelik:

a)   a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett,

b)   részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában,

c)   a beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,

d)   eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e)   folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel,

f)    ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles az együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.

Az együttműködésben résztvevő szervek eljárása

6. §

(1)  Az önkormányzat és az együttműködésre kijelölt szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:

1. az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére,
2. az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja az önkormányzatot.

2. A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre.
3. Az együttműködésre kijelölt szerv az Szt. 37/A. § szerinti együttműködés megvalósítása érdekében:

1. nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,
2. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,
3. tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,
4. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,
5. folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
6. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,
7. jelzi a jegyzőnek ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
8. az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
9. a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.

4. A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja:

1. az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
2. a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról.

Az beilleszkedést segítő program

7. §

(1)  A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program a Szt. 37/A. § (2) bekezdésében foglaltakra terjedhet ki.

(2)  A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.

(3) A beilleszkedési program elkészítésében szakértő közreműködését lehet igénybe venni.

(4) A Családsegítő Központ által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai az alábbiak:

1. egészségügyi tanácsadás,
2. egyéni életvezetési tanácsadás,
3. életmódformáló tanácsadás,
4. jogi tanácsadás,
5. mentális tanácsadás,
6. munkaügyi tanácsadás,
7. pedagógiai tanácsadás,
8. pszichológiai tanácsadás,
9. rehabilitációs tanácsadás.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei

8. §

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult:

1. a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően,
2. nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,
3. nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására az előírt határidőn belül,
4. önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,
5. az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.

(3) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

9. §

A foglalkoztatást helyettesítő támogatást az önkormányzat jegyzője a Szt. 33-36. §-okban meghatározott szabályok szerint állapítja meg.

Lakásfenntartási támogatás

10. §

(1) A jegyző a Szt.-ben meghatározott jogosultaknak a Szt. 38.-39. §-okban meghatározottak szerint lakásfenntartási támogatást nyújt.

(2) A Képviselő-testület további feltételként előírja, hogy a lakásfenntartási támogatás kérelmezője vagy jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani köteles.

(3) Lakókörnyezetnek mindősül a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, valamint az ingatlannak a kerítéssel kívül határos területe és a járda.

(4) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult köteles a lakókörnyezet tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására.

(5) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében a kérelmező vagy jogosult köteles különösen

1. a lakókörnyezet tisztaságának biztosítására, az ott található hulladék, lom rendszeres eltávolítására,
2. a kert rendeltetésszerű használatára,
3. a járda (járda hiányában egy méter széles területsáv) rendben tartására, hulladék-és gyommentesítésére, hó-és síkosság mentesítése,
4. a lakókörnyezet teljes területének rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítésére,
5. az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartására.

(6) A (2)-(5) bekezdésekben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt vagy a jogosultat a jegyző megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével és az elvégzendő tevékenységek pontos megjelölésével felszólítja.

(7) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a felszólításnak a kitűzött határidőben nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

Ápolási díj

11. §

(1) A Szt. 41. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságokon felül a Szt. ápolási díjra vonatkozó §-ainak figyelembevételével a polgármester, méltányosságból ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, elsősorban akkor, ha

1. a beteg hozzátartozó ápolása címén munkahelyétől fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, vagy
2. a beteg ellátását más hozzátartozó keresetveszteség nélkül nem tudja biztosítani.

(2) Nem állapítható meg ápolási díj, ha az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át meghaladja.

(3) A méltányosságból megállapítható ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg összegének 80 %-a és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű díjat kell megállapítani.

(4) A polgármester kivételesen méltányolható esetben a méltányosságból megállapítható ápolási díj összegét az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100 %-ában állapíthatja meg, elsősorban akkor, ha

1. a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át nem haladja meg,
2. a családban iskolai, óvodai intézményi nevelésben részesülő gyermek ellátásáról kell gondoskodni.

5. Kivételesen méltányolható esetnek tekintendő különösen, ha
   • kérelmező egyedül él,
   • a kérelmező családjában több kiskorú gyermek ellátásáról gondoskodik,
   • a kérelmező családjában a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapban közeli hozzátartozó halálesete történt, és eltemettetéséről a kérelmező vagy vele egy háztartásban élő személy gondoskodott.

(5) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a)az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b)az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c)az ápolt személy halála esetén,

d)az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

5. a Szt. 42. § (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(6) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(7) Az ápolást végző személy kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha

1. az ápolt személyt több alkalommal, magára hagyja, ápolási kötelezettségének nem tesz eleget,
2. az ápolt személyt orvosi vizsgálatokra, kezelésekre nem kíséri el,
3. az ápolt személy ellátásáról nem gondoskodik,
4. az ápolt személy rendszeres étkeztetéséről nem gondoskodik,
5. az ápolt személy és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(8) Az ápolási díj megállapítására és megszüntetésére a Szt. 41-43. §-okban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Önkormányzati segély

12. §

(1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére a települési önkormányzat önkormányzati segélyt nyújt.

(2) A polgármester önkormányzati segélyt állapít meg elsősorban kérelemre vagy hivatalból annak, aki önmaga, vagy családja létfenntartásáról önhibáján kívül más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul, és akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg. 45. § (4)

(3) Önkormányzati segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:

1. válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása
2. születendő gyermek fogadásának előkészítése,
3. nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartás,
4. nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülésnek elősegítése,
5. tanköteles korú, tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermek iskoláztatása, amennyiben a tanév során nem előre nem látható kiadások merülnek fel,
6. tartós – legalább 30 egybefüggő napot meghaladó - keresőképtelen állapot,
7. gyógyászati segédeszközök beszerzése, gyógykezelés, amennyiben a kérelmező közgyógyellátásra nem jogosult,
8. egyedülálló, jövedelemmel, szociális vagy nyugdíjszerű ellátással nem rendelkező személy részére,
9. folyamatban lévő nyugdíjjogosultság megállapítása esetén,
10. a kérelmező közeli hozzátartozójának halála,
11. a kérelmező által életvitelszerűen lakott ingatlant sújtó elemi kár.

(4) Önkormányzati segélyben közös háztartásban élők esetén egyidejűleg egy személy részesülhet. A segély mértéke rászorultságtól függően legalább 3.000 forint, legfeljebb 20.000 forint. Egyedi mérlegelés esetén a segély összege meghaladhatja a 20.000 forintot.

(5) A tartósan nehéz helyzetben levő személy részére havi rendszerességgel is folyósítható segély. Az önkormányzati segély legmagasabb havi összege ebben az esetben sem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-ánál. Tartósan nehéz helyzetben lévő személynek minősül, akinek a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzete 90 napot meghaladó időtartamban fennáll.

(6) Amennyiben havi rendszerességgel kerül az önkormányzati segély megállapításra, a határozatban rendelkezni kell az alkalmanként kifizetésre kerülő összegekről és a kifizetések időpontjáról.

(7) Rendkívüli méltányolást érdemlő esetben – így különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó elemi kár, közeli hozzátartozó súlyos balesete, a kérelmező vagy közeli hozzátartozójának tartós kórházi ápolása -, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják, jövedelemre tekintet nélkül is megállapítható az önkormányzati segély.

(8) Annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének legalább 10 %-át, legfeljebb azonban a temetés költségeinek teljes összegét kell önkormányzati segélyként nyújtani, amennyiben e § (1)-(3) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak.

(9) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 200.000.- forint.

(10) Az eltemettetéshez megállapított önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát.

(11) Temetési költség viselésére – kérelemre – az önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtaható.

(12) Az önkormányzati segély - igénylő nyilatkozata szerinti készpénzes vagy átutalásos - kifizetéséről a polgármester 3 napon belül intézkedik.

(13) Rendkívüli méltányolást érdemlő esetben a kifizetésről kötelező azonnal intézkedni.

13. §

(1) Ha a kérelmező kéri, vagy a polgármester a segély rendeltetésszerű felhasználását úgy látja biztosítottnak, pénzbeli támogatás helyett természetbeni juttatást nyújthat.

(2) A segély célzott felhasználásához a Gyermekjóléti Szolgálat segítsége igényelhető.

(3) Ha az önkormányzati segélyt közüzemi díj megfizetése céljából igénylik, a segély közvetlenül a szolgáltató részére történő átutalással is folyósítható.

(4) Önkormányzati segély kamatmentes kölcsön (továbbiakban: kamatmentes kölcsön) formájában abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely biztosítékot jelent a kölcsön visszafizetésére.

(5) Kamatmentes kölcsön legfeljebb 12 havi részletre adható. A kamatmenetes kölcsön megállapításáról rendelkező határozatban rendelkezni kell a havi részletek megfizetése esedékességének időpontjáról és havi összegéről.

(6) A kölcsön egy részének, vagy egészének visszafizetésétől - kérelemre - méltányosságból el lehet tekinteni, amennyiben a kölcsön visszafizetésének időtartama alatt a jogosult önhibáján kívül ismét a létfenntartását súlyosan veszélyeztető helyzetbe került.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában létfenntartását súlyosan veszélyeztető helyzetnek minősül különösen a jogosult tartós betegsége, az általa lakott ingatlant ért elemi kár vagy a jogosult tartós munkanélkülisége.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Közgyógyellátás

14. §

(1) Az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételeken kívül - egészsége megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére - az szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinél az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál, egyedül élő esetén annak 200 %-ánál nem magasabb, feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.

(2) Közös háztartásban élő két vagy több – a jogosultsági feltételeknek megfelelő – személy közül méltányosságból közgyógyellátásban csak kivételes esetben részesíthető.

(3) Kivételes esetnek minősül különösen a rendkívül magas gyógyszerköltség. Rendkívül magas gyógyszerköltségnek minősül, ha annak összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át eléri.

(3) A közgyógyellátásra való jogosultságról a jogosultsági feltételek alapján a Képviselő-testület dönt.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások

15. §

Lengyel Község Önkormányzata – önállóan vagy társulásain keresztül - az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátásokat biztosítja a szociálisan rászorultak részére:

• étkeztetés,
• házi segítségnyújtás,
• jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
• családsegítés.

Szociális étkeztetés

16. §

(1) Lengyel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális étkeztetést az Teveli Szivárvány Óvodák és Bölcsőde konyhája útján biztosítja.

(2) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a)koruk,

b)egészségi állapotuk,

c)fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d)szenvedélybetegségük, vagy

e)hajléktalanságuk miatt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szociális rászorultság feltétele különösen, hogy az igénylő

• 50 év feletti, egyedülálló,
• egészségi állapota miatt mások segítségére szorul,
• fogyatékosságban, pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved szakorvosi igazolás alapján.

(4) Egészségi állapotra tekintettel igényelt ellátás esetén a kérelemhez mellékelni kell az egészségi állapotot igazoló orvosi igazolást, szakorvosi véleményt.

(5) A szociális étkeztetés megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

(6) A jogosultság a kérelem benyújtását követő hónap első napjától a megállapítást követő második év végéig állapítható meg.

(7) A szociális étkeztetésért az e rendeletben meghatározott térítési díjat kell fizetni.

Házi segítségnyújtás

17. §

(1) A házi segítségnyújtásra az Sztv. 63. §-ában foglalt rendelkezések az irányadóak.

(2) A Képviselő-testület a házi segítségnyújtást - a gyermekjóléti és szociális szolgáltatás ellátására létrejött intézményfenntartó társulási megállapodás alapján - Szociális Alapszolgáltató Központként működő Gondozási Központ (7150 Bonyhád, Fáy ltp. 34.) útján biztosítja.

(3) Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.

(4) Az ellátásért térítési díjat kell fizetni, melyet az intézmény vezetője állapít meg Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2006. (V. 26.) rendeletében meghatározottak szerint.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

18. §

(1) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra az Sztv. 65. § rendelkezései vonatkoznak.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat – a gyermekjóléti és szociális szolgáltatás ellátására létrejött intézményfenntartó társulási megállapodás alapján - a CSK útján biztosítja, melyet a Szociális Alapszolgáltató Központként működő Gondozási Központ (a továbbiakban: GK) szakemberei látnak el.

(3) Az ellátás iránti kérelemről intézmény vezetője dönt.

(4) Az ellátásért térítési díjat kell fizetni, melyet az intézmény vezetője állapít meg Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2006. (V. 26.) rendeletében meghatározottak szerint

Családsegítés

19. §

(1) A képviselő-testület a családsegítést a – a gyermekjóléti és szociális szolgáltatás ellátására létrejött intézményfenntartó társulási megállapodás alapján - a CSK útján biztosítja.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a Gyermekjóléti Szolgálati feladatokat is ellátó Családsegítő Központhoz kell benyújtani kell benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.

(4) Az ellátást a Képviselő-testület térítésmentesen biztosítja.

V. Fejezet

Térítési díj

A fizetendő térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

20. §

(1) Ha a Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

(2) A térítési díjat

1. az ellátást igénybe vevő jogosult,
2. a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
3. a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,
4. a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
5. a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A szociális étkeztetésért fizetendő térítési díj egészben elengedhető annak az ellátottnak,

1. aki jövedelemmel nem rendelkezik,
2. akit – az erre hatáskörrel és illetékességgel jogosult hatóság által igazoltan - bűncselekménnyel jelentősen megkárosították,
3. akinek lakásában rendkívüli esemény miatt súlyos kár keletkezett,
4. akinek egészségében állapotrosszabbodás következett be,
5. akinek családi körülményeiben olyan változás állt be – különösen tartós betegség, fogyatékos hozzátartozó, haláleset - amely miatt az ellátott a térítési díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

(4) A szociális étkeztetésért fizetendő térítési díj részben elengedhető,

1. ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén annak 350 %-át nem éri el,
2. havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 25 %-át.

(5) A térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme

1. olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
2. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

21. §

(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

1. a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
2. kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet

kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

1. 30 %-át étkeztetés,
2. 30 %-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás

esetében.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület évenként kétszer állapíthatja meg.

(4) A kötelezett által fizetendő személyi térítési díj összegét a hatáskör gyakorlója konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla.

(5) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését, elengedését kéri, a (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

A személyi térítési díjak megfizetése

22. §

A személyi térítési díjat havonta utólag, tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni.

Az alapellátás igénybevételekor kötött megállapodás

23. §

A hatáskör gyakorlója az ellátás igénybevétele előtt írásban megállapodást köt az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/C. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

1. étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;
2. a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
3. az ellátástól való távolmaradás esetén az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
4. az ellátás megkezdésének időpontjára,
5. az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre,
6. a döntések elleni jogorvoslat módjára.

Az ellátás megszűnése

24. §

(1) Az ellátás megszűnik az Szt.-ben foglalt esetekben és módon.

(2)  Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

1. a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,
2. a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
3. elhalálozik,
4. kéri az ellátás megszüntetését.

(3) Az alapellátás megszüntetésére a hatáskör gyakorlója jogosult, aki az ellátás megszűnéséről az írásban értesíti az ellátásban részesülőt, vagy az ellátott halála esetén törvényes örökösét.

VI. fejezet

Eljárási szabályok

25. §

(1) Jelen rendeletben foglalt ellátási formákra a kérelmet a jogszabályban meghatározott formanyomtatványokon, szóban, vagy írásban, illetve az erre rendszeresített formanyomtatványokon, a szükséges mellékletek csatolásával lehet benyújtani a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal Lengyeli Irodájához.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(3) A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

(4) Az eljáró hatóság a támogatást igénylő szociális helyzetéről tájékozódik. Ennek keretében:

1. becsatoltatja az igénylő és családja rendszeres jövedelméről szóló és egyéb jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolásokat,
2. beszerzi a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben foglalt bizonyítékokat,
3. környezettanulmányt készíthet az igénylőnél, ha kétség merül fel a becsatolt nyilatkozatok, illetve igazolások valóságtartalma tekintetében, illetve kérelmező életvitele kizárja a rászorultságot.

(5) A jövedelem számításánál irányadó időszak:

a)a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b)a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

(6) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(7) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a)a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b)a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt

c)a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

(8) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.

(9) Ha az önkormányzat vagy annak jegyzője vagy a járási hivatal hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

26. §

1. A jogerősen megállapított támogatásokat a Képviselő-testület hivatala folyósítja az alábbiak szerint:

1. rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat és a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást, valamint az átmeneti segélyt utólag, minden hónap 5. napjáig
2. az önkormányzati segélyt és a kamatmentes kölcsönt a jogerőre emelkedést követő 3 napon belül, illetőleg létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetén a döntést követően azonnal.

(2) Ha a havi rendszeres szociális ellátás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a havi rendszerességgel adott önkormányzati segély nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

(3) A támogatások kifizetése elsősorban készpénzkímélő módon lakossági folyószámlára utalással történik, de indokolt esetben történhet házipénztárból vagy postautalványon való kifizetéssel.

(5) A támogatásban részesülő a szociális helyzetében, lakcímében, valamint a jogosultságát érdemben érintő egyéb körülményekben bekövetkezett változást köteles 15 napon belül az ellátást megállapító szervnél bejelenteni.

(6) A rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg az előző felülvizsgálatot követő második év március 31. napjáig kell végrehajtani.

(7) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével kapcsolatban az Szt. 17. §-ának figyelembevételével a hatáskörök gyakorlói döntenek.

27. §

(1) A rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a lakásfenntartási támogatás és az önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.

(3) Védelembe vett gyermekenként a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben, amennyiben a védelembe vétel oka

-a gyermek testi fejlődésének elhanyagolása,

-ha a gyermekvédelmi jelzőrendszer valamely tagjának hivatalos jelzése alapján megállapítható, hogy a gyermek testi fejlődését, vagy az iskolai tanulmányaihoz szükséges eszközök beszerzését a szülő nem, vagy nem megfelelően biztosítja.

(4) Indokolt esetben a jegyző környezettanulmányt folytathat.

(5) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás felülvizsgálatával egyidejűleg a természetben történő támogatás nyújtást is felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során ki kell kérni a családot gondozó családsegítő írásos véleményét.

(6) Ha felülvizsgálat eredményeként megállapítható, hogy

1. a támogatás természetbeni ellátásként történő nyújtását megalapozó körülmények változatlanul fennállnak, a foglalkoztatást helyettesítő támogatást továbbra is részben természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani,
2. a védelembe vett gyermek ellátásáról a kötelezett megfelelően gondoskodik, a felülvizsgálatról hozott döntés jogerőre emelkedését követő hónaptól a foglalkoztatást helyettesítő támogatást ismételten pénzbeli ellátásként kell folyósítani,
3. időközben a védelembe vétel megszűnt vagy megszüntetésre került, a felülvizsgálatról hozott döntés jogerőre emelkedését követő hónaptól a foglalkoztatást helyettesítő támogatást ismételten pénzbeli ellátásként kell folyósítani.

(6) Természetbeni ellátás különösen

-az Erzsébet-utalvány

-az élelmiszer,

-a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása,

-a tüzelősegély,

-a közüzemi díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás

-a tandíj kifizetéséhez nyújtott támogatás,

-a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott támogatás,

-családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

VII. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

28. §

1. Jelen rendelet 2014. január hó 1. napján lép hatályba, azonban rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
2. A rendelet kihirdetéséről a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal Lengyeli Irodájának hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján a jegyző gondoskodik.
3. Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben értelmező rendelkezések, eljárási szabályok, jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése, adatkezelés, térítési díj tekintetében, valamint az e rendelet szerinti ellátásoknál nem szabályozott kérdésekben az Szt.-ben foglaltakat kell alkalmazni.

(4)        A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatás és ellátás helyi szabályozásáról szóló 5/2007. (VIII.1.) Ök. rendelet, valamint az azt módosító 4/2009 (V.1), 2/2012. (II.29.) és 4/2012 (IV:30.)Ök. rendeletek.

                          Lőrincz Andrea                                                                   dr. Wirth Noémi

                            polgármester                                                                             jegyző

Kihirdetési záradék:

Jelen rendelet kihirdetésre került 2013. év december hó 20. napján.

                                                                                                                       dr. Wirth Noémi

                                                                                                                               jegyző