1. § (1) E rendelet hatálya Závod község közigazgatási területére terjed ki.

2. § (1) Az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait és az egyéb általános érvényű építési, létesítési és engedélyezési szabályokat e rendelet előírásaival együtt kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket vagy területet kialakítani, építési tevékenységet folytatni, terület vagy épület rendeltetését megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt kiadni - az általános érvényű előírások betartása mellett - csak e rendeletben és a hozzá tartozó szabályozási tervben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen rendelet előírásai minden természetes és jogi személyre nézve kötelező érvényűek; az első fokú építési hatóság eseti eltérést csak a rendeletben jelzett esetekben engedélyezhet.

(4) A szabályozási terv módosítása nélkül változtatható a helyi védelemben részesített építmények köre és a sajátos jogintézmények követelményrendszere.

(5) Jelen rendelet a Meridián Mérnöki Iroda Kft. 1413/2006. számú, Sz-1 és Sz-2 jelű szabályozási tervlapokkal együtt érvényes.

3. § (1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendeletben¹ meghatározott engedélyköteles építési munkák körét nem bővíti.

(2) Az építési engedélyezési eljárásba az I. fokú örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni a szabályozási terven jelölt régészeti területen, valamint a műemléki környezetben történő építés esetén.

(3) Azokon a területeken, ahol a jelenlegi állapot a szabályozási terv szerint kötelező érvénnyel megváltoztatandó, ott a telekalakítás és az építés csak a tervezett változtatásnak megfelelően engedélyezhető.

(4) A beépítettség megengedett mértékét meghaladó, de már meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők.

(5) A víztermelő kutak létesítése engedélyköteles tevékenység a vonatkozó hatályos jogszabályok² értelmében. A külön jogszabályban³ meghatározott létesítmények helyi önkormányzati hatósági hatáskörbe tartoznak.

4. § (1) Az ásványi nyersanyag – a hatályos jogszabályban⁴ meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásában a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(2) Beruházások kivitelezéséhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

5. § (1) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárásban az alábbi esetekben kell bevonni a Geológiai Szolgálatot:

6. § (1) Az újonnan kialakítható telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(2) Telekmegosztás csak abban az esetben engedélyezhető, ha az érintett ingatlanok a megosztást követően külön-külön is megfelelnek az általános érvényű, valamint az övezeti szabályozási előírásoknak.

(3) Meglévő telekállapot esetén telekhatár-korrekció az előírásoktól eltérően azokban az esetekben is engedélyezhető, ha ezáltal az érintett telkek legalább egyikén a meglévőnél kedvezőbb beépítési feltételek állnak elő, a többi érintett telek pedig nem kerül kedvezőtlenebb állapotba.

(4) Telekalakításra az engedély kiadható, ha a telekalakítás következtében nem romlanak a talajvédő gazdálkodás feltételei: vízelvezetés, megközelítés, művelhetőség.

7. § (1) A közterületeket rendeltetésüknek megfelelően bárki szabadon használhatja, de ezzel más a más személyek általi használatot nem korlátozhatja, ill. akadályozhatja.

(2) A közterületek a rendeltetéstől eltérő célra csak ideiglenesen használhatók; ehhez az önkormányzat – mint tulajdonos - engedélye szükséges.

(3) A közterületeken az alábbi létesítmények helyezhetők el:

8. § (1) A létesítmények tervezése során vizsgálni és igazolni kell a vízellátás biztosíthatóságának, a szennyvíz ártalommentes elhelyezhetőségének és a csapadékvizek korlátozás nélküli elvezethetőségének megoldását.

(2) Belterületen bármilyen területfelhasználási egységben épület elhelyezésének feltétele a teljes közművesítés megléte: elektromos energia ellátás, közműves ivóvíz, szennyvízelvezetés, továbbá nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz—elvezetés. Külterületen épület elhelyezésének feltétele a részleges közművesítettség, azaz elektromos energia-ellátás, ivóvíz, zárt szennyvízgyűjtő vagy egyedi szennyvíztisztító, csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerben, befogadóig elvezetéssel, vagy vízügyi hatósági engedéllyel telken belüli szikkasztással.

(3) Külterületen közművek elhelyezése csak a táji, természeti és régészeti érdekek érvényesítése mellett történhet.

(4) A közművek előírt védősávján belül építési tevékenység csak a közmű-üzemeltetők hozzájárulásával végezhetők. Nagyközép-nyomású gázvezetéktől számított 5-5 méteres sávban, középnyomású gázvezetéktől számított 4-4 méteres sávban lakóépület nem helyezhető el.

(5) Utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban⁵ meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési és a postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét.

(6) A nyomvonalas közművek tervezőinek be kell tartani az elhelyezés területét biztosító 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdésének és az egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok⁶ előírásait.

9. § (1) Az Lf és a Vt jelű övezeteken belül az építmények elhelyezés és kialakítása során az övezeti előírásokon túlmenően a (2)-(8) bekezdés előírásait is figyelembe kell venni:

(2) A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes egyedi tervezésű építmények építhetők, amelyek a telek adottságainak, a környezetük jellegének, rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően kerülnek kialakításra.

(3) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek, és formai szempontból egységes hatást keltsenek.

(4) Az előkertek a szabályozási tervlapon jelölt mélységgel alakítandók ki. Az ott megadott értéktől eltérést az építési hatóság a kialakult állapotokhoz való igazodás érdekében engedélyezhet.

(5) Az utca felöli telekhatárokon a kialakult hagyományos kerítésforma és anyaghasználat követendő, új építési területen pedig legfeljebb 1,5 m magasságú utcai kerítés létesíthető.

(6) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással megbontani nem szabad.

(7) Azokban az utcákban, ahol ennek hagyománya van, a melléképületek a lakótelken keresztbe fordítva (az utcával párhuzamosan) is elhelyezhetők.

(8) A lakóépülettel ellentétes oldalhatáron álló gazdasági épületek felújíthatók, korszerűsíthetők. Melléképületek a kialakult állapothoz igazodóan hátsó telekhatárra is építhetők, illetve oldalkertben is elhelyezhetők tűzrendészeti szakhatósági hozzájárulással.

10. § (1) Új létesítmények, funkciók kialakítása esetén parkolóhelyeket az OTÉK előírásai szerint kell biztosítani.

(2) Az (1) pont szerint biztosítandó várakozóhelyek száma idényjellegű használat esetén 30 %-kal csökkenthető.

(3) Ideiglenes vagy alkalmi közterületi tevékenységhez új várakozóhelyek létesítése nem kötelező.

(4) Az előírt számú várakozóhelyek - az Önkormányzattal kötendő megállapodás alapján – közterületen is kiépíthetők.

11. § (1) A szabályozási terv a község közigazgatási területét

12. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el, kivéve üzemanyagtöltő állomás.

(2) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok és szöveges kiegészítéseik tartalmazzák:

13. § (1) Az építési övezetben lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivételes esetben nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

14. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen a nem jelentős mértékű zavaró hatású növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás üzemi építményei helyezhetők el. Elhelyezhetők még az előzőekben felsorolt építményekkel közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból összeegyeztethető kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, továbbá szolgálati lakás is.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató terület újonnan nem alakítható ki.

(3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok és szöveges kiegészítéseik tartalmazzák:

15. § (1) A területen a fő rendeltetésnek megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(2) Az övezeten belül jellemzően a szőlőtermesztéssel, tárolással kapcsolatos építmények helyezhetők el.

16. § (1) Az övezet az OTÉK 24. §-ának megfelelően sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k), kápolna építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság max. 4,5 m, kápolna esetén max. 10 méter. A legkisebb zöldfelület nagysága 80%

17. § (1) Az övezet a kálvária számára kijelölt terület.

(2) Az övezetben épület nem építhető.

(3) A terület és környezetének a funkcióhoz igazodó rendezése csak kertépítészeti terv alapján történhet.

18. § (1) Az övezetben az OTÉK 24. §-ának megfelelő, a sport-szabadidő funkcióhoz és annak kiszolgálásához kapcsolódó épületek elhelyezése engedélyezhető.

(2) Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m, az építmények szabadonállóan helyezhetők el.

19. § (1) E terület az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésében leírt célra szolgál.

(2) Az (1) pontban leírt célra szolgáló közterületek szabályozási vonalait a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

(3) A közlekedési területfelhasználási egység az alábbi övezetekre tagolódik:

20. § (1) A zöldterület területfelhasználási egységbe a közparkok tartoznak.

(2) A területen az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdésében foglalt előírások mellett legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el; a szobrokra, emlékművekre és egyéb toronyszerű építményekre a magassági korlátozás nem vonatkozik.

(3) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról - kertészeti terv alapján - folyamatosan gondoskodni kell.

(4) Az övezetbe eső telkek minimum 85%-át zöldfelülettel kell kialakítani. A közparkon belül dísztavak létesíthetők, melyek területe beleszámítható a zöldfelületbe.

(5) Ha a közpark területe 2000 m2-t nem éri el épület nem helyezhető el.

21. § (1) Az erdőterület területfelhasználási egységbe a gazdasági (Eg), valamint turisztikai-védelmi (Et,v) erdők tartoznak.

(2) A gazdasági rendeltetésű erdőövezetként szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag termeléshez, vadgazdálkodáshoz valamint az erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

22. § (1) A területen a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás és tárolás, valamint kivételes esetben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetők el.

(2) A. mezőgazdasági övezetekben csak tájbaillő épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos jellegű nyeregtetős tetőkialakítást kell alkalmazni.

23. § (1) Az Mke1 jelű kertes mezőgazdasági övezeten belül épület nem helyezhető el.

(2) Az Mke2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben az OTÉK 29. § (1) bekezdésének megfelelően a növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, és -tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) ideiglenes tartózkodásra is alkalmas építményei helyezhetők el. Az övezetben lakóépület nem létesíthető.

(3) Az övezetben a telekalakítás és az építmények elhelyezésének feltételei a következők:

24. § (1) A korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai-természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak. Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban⁸ foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés folytatható.

(2) Az övezetben gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos művelési ág nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg.

(3) Az övezetben kizárólag a gyepgazdálkodással, legeltetéssel összefüggő épületek, építmények elhelyezésére van lehetőség. A beépíthető minimális teleknagyság 10 ha (100 000 m2).

(4) Az építmény maximális alapterülete 300 m2, maximális építménymagassága 6,0 méter. Az építményt tájbaillően kell kialakítani. Lapostető nem létesíthető.

(5) Vízfolyástól számított 50 méteres távolságig épület, építmény nem létesíthető.

(6) Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdések szerinti birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető.

(7) Az övezetben hígtrágyás állattartás nem folyatható

25. § (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetben a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló gazdasági épület, illetve földdel borított pince helyezhető el. Lakóépület újonnan nem építhető.

(2) Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(8) szerint, ill. az OTÉK 1. sz. melléklet 55/A pontja szerinti birtokközpontok legalább 1 ha (10 000 m2) nagyságú telken, 30%-os maximális beépítettséggel, 6 m-es maximális építménymagassággal és min 30 % zöldfelületaránnyal kialakíthatók. Az övezetben kiegészítő központ nem létesíthető.

(3) Újonnan létesülő épület szabadon állóan, a telket kiszolgáló út tengelyétől legalább 15 m előkert, 8 m oldalkert, 10 m hátsókert biztosításával helyezendő el. Az építmény-elhelyezés feltételei az övezetbe eső telkeken:

26. § (1) A V jelű vízgazdálkodási területbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdés szerinti létesítmények helyezhetők el.

(2) Az élővizek karbantartásához szükséges területet, területsávot a vízügyi hatóság által megkövetelt módon biztosítani kell.

27. § (1) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet.

(2) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(3) A település közigazgatási területén természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

(4) Tisztítatlan szennyvizet nem lehet termőföldön elhelyezni. A tisztított szennyvíz termőföldön történő elhelyezéséhez be kell szerezni a talajvédelmi hatóság engedélyét.

(5) Az állattartó telepek létesítésekor és üzemeltetésekor a „jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait be kell tartani”. Hígtrágya termőföldön csak a talajvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(6) A vízfolyások mentén – egyéb jogszabályban¹⁰ meghatározott szélességben – gyepesítéssel kell gondoskodni a deflációból és szedimentációból eredő feliszapolódás megakadályozásáról.

(7) A termőföldeken a földhasználó köteles olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban¹¹ meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.

(8) Termőföldön tereprendezést csak a talajvédelmi hatóság engedélyével lehet végezni. A mennyiben a tereprendezés (feltöltés, bevágás) elsődleges célja nem a termőföld védelme, az engedélyezési eljárásba a talajvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(9) A település csapadékvíz hálózatában összegyülekező vizet be kell vezetni a befogadóba, a termőföldön történő elszikkasztása tilos.

28. § (1) A település területén a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra be kell tartani a hatályos jogszabályokban¹² meghatározott egészségügyi határértékeket.

(2) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok¹³ előírásait.

(3) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(4) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.

(5) Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátás-csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.

(6) Hulladékok nyílt téri illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(7) A háztartásokban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

(8) Veszélyes hulladék égetése kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(9) A települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi a háztartási tüzelőberendezések légszennyező forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira megállapított levegővédelmi követelmények betartását.

(10) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad. Felületi szennyezést okozó anyagokat a település területén csak az anyagfajtának megfelelő zárt járművön szabad szállítani.

(11) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.

29. § (1) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban¹⁴ a lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

(2) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.

30. § (1) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.

(2) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.

(3) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály¹⁵ vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

(4) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.

(5) A vízminőség védelme érdekében a vízfolyások és víznyerő helyek közelében lévő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposzt vagy tőzegtermék használható.

(6) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.

31. § (1) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.

(2) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.

(3) Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkező bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli.

(4) A településen keletkező kommunális folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) erre engedéllyel rendelkező vállalkozó gyűjtheti, és erre kijelölt, engedéllyel rendelkező ürítő helyre kell szállítani.

(5) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.

(6) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell.

(7) A ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, a baromfi és nyúlállományok esetén száz egyed felett az állatok elhullását a települési önkormányzat jegyzőjénél be kell jelenteni.

(8) Eb, macska, baromfi, továbbá három hetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén - évente legfeljebb ötven kilogramm tömegig - eláshatja. A felsoroltnál nagyobb testtömegű állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgyűjtő helyre, gyepmesteri telepre kell szállítania.

(9) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.

(10) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.

(11) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a külön jogszabályban¹⁷ meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, ill. az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni.

(12) Veszélyes hulladék keletkezése esetén a hatályos, vonatkozó jogszabályok¹⁸ előírásainak megfelelően kell eljárni.

(13) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.

(14) Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, ill. károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.

32. § (1) Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

(2) Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

(3) Közút területén és az építési területük határai és a növények között - az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

(4) A település területén pollentermelő növényeket ültetni nem szabad..

(5) Gyephézagos betonelemekkel ("zöldbeton") készült gépjármű parkoló felületének csak max. 25 %-a számítható a zöldfelületenként.

33. § (1) A szabályozási terven jelölt kilátásvédelmi szempontból érzékeny területeken:

(2) Az egyedi tájértékeket meg kell őrizni, jókarban tartásukról gondoskodni kell.

(3) Az ökológiai folyosó területét érintő eljárások során a vonatkozó hatályos jogszabályokat¹⁹ kell figyelembe venni. A területen bármilyen építmény elhelyezésének engedélyezésénél az illetékes természetvédelmi felügyelőség szakhatóságként jár el.

34. § (1) Az Lf építési övezetben a 12 méternél keskenyebb telkek esetében, illetve a Kp jelű (présházas) különleges területen a már beépült vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken, az eredeti alaprajzi kontúrt követve, a kialakult építési távolságok tarthatók, tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.

(2) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodni kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat²⁰ alapján kell biztosítani.

(3) Épületek, építmények telepítésénél, létesítésénél az OTÉK és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai alapján a szomszédos telkeken az építmények közötti megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb a tényleges építménymagasságnál. Különböző építménymagasságok esetén a magasabb értéket kell figyelembe venni.

(4) Telepítési távolságot nem kell tartani a tűzfalas kialakítású oldalhomlokzatú építmények között.

(5) Az (3) bekezdés alól kivételt képeznek az OTÉK 36. §. 3. és 4. bekezdésében leírt esetek.

(6) A tervezési területen a III. - V. tűzállósági fokozatú (fa vagy más éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, héjazatú) anyagból létesítendő építmények esetében be kell szerezni az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóság szakhatóságának állásfoglalását.

(7) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz intenzitása.

(8) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

35. § (1) A régészeti védelem szempontjából megkülönböztetünk:

36. § (1) A község építészeti értékei országos, illetve helyi jelentőségűek. Országos jelentőségűek a mellékletben felsorolt építmények, helyi védettség alatt állnak azok az építmények, illetve szobrok, amelyeket az önkormányzat az Építészeti értékek védelméről szóló 8/2002. (VIII. 16.) Önk. rendeletében védelem alá helyez.

(2) Az országosan védett (műemlék) épületen és telken az építési hatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) gyakorolja, a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokba az építési hatóság a KÖH-t köteles szakhatóságként bevonni.

(3) A műemlékekre és a műemléki környezetben elhelyezkedő épületekre, telkekre vonatkozóan a hatályos jogszabály²³ előírásait kell betartani.

37. § (1) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

38. § (1) E rendelet 2006. május 2-án lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkező ügyekben kell alkalmazni.