1. § (1) A rendelet hatálya a helyi önkormányzatra, annak Képviselő-testületére és szerveire, az önkormányzat által irányított költségvetési szervekre terjed ki, amelyek közös megjelöléseként e rendelet az önkormányzati költségvetési szerv megnevezést használja.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed a közvetlen és közvetett támogatások tekintetében minden támogatást nyújtó e rendelet hatálya alá tartozó szervre, szervezetre, valamint minden támogatásban részesülőre.

2. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat 2016.évi költségvetésének

3. § Külön jogszabály alapján a jegyző döntési hatáskörébe utalt előirányzatok felett kötelezettségvállalásra a jegyző jogosult.

4. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat 2016. évi általános működési tartalékát 3.000 E Ft-tal hagyja jóvá.

(2) A Képviselő-testület az általános tartalékkal való rendelkezés jogát nem ruházza át, arról a Képviselő-testület saját hatáskörben a legközelebbi képviselő-testületi ülésen rendelkezik

5. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetésében szereplő felhalmozási (beruházási) kiadások előirányzata feladatonkénti, célonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítási kiadások előirányzata feladatonkénti, célonkénti részletezését a 7. melléklet szerint határozza meg.

6. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat (mint önálló jogi személy) bevételeit és kiadásait- előirányzat-csoportonként, kiemelt előirányzatonként - a kötelező, az önként vállalt és az államigazgatási feladatok mérlegeivel együtt -, éves engedélyezett létszám előirányzatát, közfoglalkoztatottak létszámát a 9.1 melléklet szerint határozza meg.

(2) A képviselő-testület a Závodi Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait- előirányzat-csoportonként, kiemelt előirányzatonként - a kötelező, az önként vállalt és az államigazgatási feladatok mérlegeivel együtt - éves engedélyezett létszám előirányzatát, közfoglalkoztatottak létszámát a 9.1.1. , 9.1.2. melléklet szerint határozza meg.

(3) A képviselő-testület tartozásállományát a 10. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat többéves kihatással járó döntések számszerűsítését - évenkénti bontásban és összesítve célok szerint – a 1. tájékoztató tábla szerint hagyja jóvá.

8. § (1) Az önkormányzati gazdálkodás során az év közben létrejött hiány finanszírozási módja – fő szabályként – hitelfelvétel a számlavezető pénzintézettől. Az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel. Likvid hitel a naptári éven belül lejáró futamidejű hitel.

(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a számlavezető bankkal a folyószámla hitelkeret megállapodásnak - a bankszámla-szerződésben rögzített 2016. évi kondíciókkal történő - aláírására, illetve amennyiben a likviditási helyzet indokolja a számlavezető banktól munkabér és más rövid lejáratú éven belüli hitel felvételére.

(3) Az e § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott hitelügyleteken kívül további hitelügyletekkel kapcsolatos hatáskörök kizárólagosan a Képviselő-testületet illetik meg.

(4) A hitelről való döntés során figyelemmel kell lenni Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011.évi CXCIV. törvényben meghatározottakra.

9. § (1) A gazdálkodás során az év közben létrejött bevételi többletet a Képviselő-testület államilag garantált értékpapír vásárlással, illetve pénzintézeti pénzlekötés útján hasznosíthatja

(2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását 100 E Ft-ig a Képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedéséről a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó bevételi többlet felhasználásáról a képviselő-testület annak felmerülését követő testületi ülésén esetenként dönt.

(4) A költségvetési szerv az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 369/2011. (XII.31.) Kormányrendelet (továbbiakban: Ávr.) 35. § (1) és (10) bekezdése alapján - bevételei körében a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli, a többletfeladatokkal összefüggő többletbevételét - a Képviselő-testület egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű, saját hatáskörű egyidejű előirányzat-módosítás után – felmerülő többletfeladatai ellátására használhatja fel.

(5) A költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatából származó megtakarítást év közben, továbbá a pénzmaradvány, illetve előirányzat-maradvány jóváhagyását követően felhasználhatja azzal, hogy a személyi juttatások eredeti előirányzatának megállapításakor számításba vett létszám-előirányzat vagy a munkaidő-alap év közbeni csökkentéséből származó tartós megtakarítás jóváhagyás nélkül illetményemelésre is felhasználható.

10. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(3) A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról - megállapodás alapján - a költségvetési szervként működő Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

11. § A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a költségvetési rendelet módosítása.

12. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti megállapodásban rendezik.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok költségvetési határozataiban foglaltakra vonatkozóan a települési önkormányzat képviselő-testülete nem rendelkezik döntési jogosultsággal.

13. § (1) A helyi önkormányzat a költségvetését, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek előirányzatait a rendeletének módosításával megváltoztathatja. Az előirányzat megváltoztatás nem érintheti az Országgyűlés kizárólagos – költségvetési törvényben felsorolt –, illetve a Kormány előirányzat-módosítási hatáskörébe tartozó előirányzatokat.

(2) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. A képviselő-testület - az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendeletének ennek megfelelő módosításáról.

14. § (1) Az önkormányzat és a költségvetési szervei bevételi és kiadási előirányzatai év közben megváltoztathatóak.

(2) A Képviselő-testület bármely előirányzat átcsoportosítási jogát fenntartja.

(3) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (továbbiakban: veszélyhelyzet) a polgármester a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht). rendelkezéseitől eltérő - intézkedést hozhat, amelyről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott jogkörben a polgármester az előirányzatok között 500 E Ft összegig átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet.

15. § (1) A polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik.

(2) A helyi önkormányzati költségvetés teljesítése jelentős veszélyeztetésének minősül különösen, ha bármely ellenőrzési jogosultsággal rendelkező szerv az ellenőrzése következtében 10.000 E Ft összeget meghaladó fizetési kötelezettséggel terheli az Önkormányzatot.

16. § (1) A helyi önkormányzati költségvetési szerv

17. § (1) A helyi önkormányzatnál és költségvetési szerveinél elsősorban készpénzkímélő fizetési eszközöket kell alkalmazni, a pénzforgalmat mindenekelőtt bankszámlákon kel teljesíteni. Indokolt esetben ettől eltérően a házi pénztárból készpénzes kifizetések teljesíthetők az alábbi jogcímeken:

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti készpénzes kifizetésre abban az esetben van lehetőség, ha annak elszámolása „Kiküldetési rendelvény” vagy „Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás” elnevezésű nyomtatványon történt.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kifizetés megbízási szerződés vagy a Magyar Államkincstár területi szerve által kiállított „Hóközi utalvány” alapján teljesítendő.

(4) Az (1) bekezdés c)-d) és f) pontja szerinti kifizetés elszámolásakor készpénzfizetést igazoló pénzügyi bizonylat csatolása kötelező.

(5) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti kifizetést az ellátás jogosultjának írásbeli kérelme alapján lehet készpénzben teljesíteni, amennyiben igazolja, hogy pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkezik.

(6) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti kifizetés készpénzben történő teljesítésére abban az esetben van lehetőség, ha a díj átutalással nem teljesíthető és készpénzfizetést igazoló pénzügyi bizonylat csatolása megtörtént.

(7) Kis értékűnek minősül a készlet és tárgyi eszköz beszerzés, valamint a szolgáltatás vásárlása, amennyiben annak bruttó összege nem haladja meg a százezer forintot.

18. § (1) A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a Képviselő-testület hagyja jóvá.

(2) A Képviselő-testület gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető pénzmaradvány felhasználását korlátozhatja. Gazdasági szükséghelyzetnek minősül különösen, amikor az önkormányzat működése fizetésképtelenség miatt veszélybe kerül

19. § (1) A Képviselő-testület a sport, kulturális, közművelődési és egyéb célú támogatások elbírálásával kapcsolatos hatáskörét nem ruházza át.

(2) A támogatási igény minden év február 10. napjáig nyújtható be.

(3) A Képviselő-testület a támogatási igény benyújtási határidejét követő első képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb költségvetési rendelet elfogadásakor dönt. A döntést követő 10 munkanapon belül a támogatást igénylőt értesíti határozatáról.

(4) A támogatást igénylő és a támogatást nyújtó támogatási szerződést köt. A támogatási szerződés az Ávr. 48. §-ban foglalt feltételeknek megfelelően kerül megkötésre.

(5) A támogatás folyósítására a Képviselő-testület döntésének megfelelő ütemezésben kerül sor.

(6) A támogatásban részesülő elszámolási kötelezettséggel tartozik a támogatást odaítélő Képviselő-testület felé.

(7) A támogatás összegének célhoz rendelt felhasználását a támogatott nevére kiállított számviteli bizonylattal kell igazolni. A támogatott elszámolási kötelezettségének a támogatás folyósítását követő év január 31. napjáig köteles eleget tenni.

(8) A Képviselő-testület 5 évente a november 15-ig megalkotandó éves belső ellenőrzési tervébe beépíti a helyi önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználása elszámolásának ellenőrzését.

(9) Az elszámolási kötelezettséget nem teljesítő illetve a támogatást nem célirányosan felhasználó szervezetek, személyek részére újabb támogatás 1 évig nem ítélhető meg.

20. § (1) Ha a helyi önkormányzati költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy a százötven millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani, akkor a képviselő-testület a költségvetési szervnél az Áht. 71. § (2)-(3) bekezdésében foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki.

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén a Képviselő-testületnél a polgármester kezdeményezi.

(3) Amennyiben az önkormányzatnál időközben adósságrendezési eljárást kezdeményeztek az általa fenntartott intézmények körében az önkormányzati biztos további tevékenységére az alábbi szabályok alkalmazandók:

21. § (1) A Képviselő-testület a köztisztviselőket megillető cafetéria-juttatás éves keret összegét a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal cím Személyi juttatások kiemelt előirányzaton belül, a nem rendszeres személyi juttatás részeként azon belül egyéb költségtérítés (cafeteria) soron 200 E Ft-ban állapítja meg köztisztviselőnként. A megállapított összeg a munkáltató által megfizetendő személyi jövedelemadót is magába foglalja.

(2) A Képviselő-testület egységesen a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi középfokú és felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselője részére illetmény-kiegészítést állapít meg.

(3) Az illetmény-kiegészítés mértéke 2016. évben valamennyi középfokú végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletmény 20%-a, felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletmény 15%-a.

(4) Az illetmény-kiegészítés tárgyévre vonatkozó mértékét a Képviselő-testület tárgyév február 28-ig állapítja meg.

22. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2016. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület a polgármesternek e rendelet elfogadásáig az átmeneti időszakban tett intézkedéseiről (bevételek beszedése, az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése) szóló beszámolóját elfogadja. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerültek.

(3) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ-ben meghatározottak szerint a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal Závodi Irodájának hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján az aljegyző gondoskodik.