Sárpilis Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2008. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

Sárpilis község helyi építési szabályozásáról

Hatályos: 2023. 12. 13- 2024. 12. 20

Sárpilis Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2008. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

Sárpilis község helyi építési szabályozásáról

2023.12.13.

Sárpilis Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (továbbiakban Étv) felhatalmazásával élve, - tekintettel az Országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásaira is – az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §

A rendelet hatálya

(1) Jelen rendelet csak a rendelet 1. mellékletében lévő Sárpilis község Sz1 jelű külterületi és Sz2 jelű belterületi szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.
(2) Jelen rendelet hatálya Sárpilis község közigazgatási területére terjed ki.
(3) A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz. mellékletében szereplő jelkulcsán alapulnak, az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők. A jelkulcsban szereplő jelek kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges.
(4)
(5) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

2. §

Telekalakításravonatkozó előírások

(1) A település területén telekalakítás csak az adott övezetben illetve építési övezetben szereplő paraméterekkel lehetséges, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkét.
(2) Az építési teleknek minősülő, az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület is szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető.
(3) Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telekterület-növeléssel járó telekalakítás azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is végezhető.
(4)

3. §

Épületek elhelyezésére vonatkozó általános előírások

(1) Épület csak olyan telken helyezhető el, amely megfelel az OTÉK 33. § előírásainak.
(2) Új létesítmények építésekor, vagy meglévők átalakításakor, bővítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó tűzrendészeti jogszabály2 rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében.
(3) Új épület építése csak a jogszabályban3 meghatározott gépjármű-várakozó- és tároló-helyek biztosítása esetén engedélyezhető. A gépjármű tárolóhelyeket az építési telek területén belül, vagy közintézmények esetében az ingatlantól mért 300 m távolságon belül közterületen kell kialakítani.
(4) A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer nem helyezhető el.
(5) Mikrohullámú átjátszó torony nem helyezhető el belterületen, illetve ezek 500 m sugarú környezetében, valamint ökológiai folyosó területén.
(6) Utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra, ennek hiányában a telekhatárra helyezhető.
(7) Utcai kerítés hullámpalából nem létesíthető.
(8) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett bővíthetők.
Kialakult beépítésű utcában az ingatlan fő funkcióját betöltő új épület utcai homlok-falát az utcában jellemzőnek tekinthető kialakult építési vonalhoz kell igazítani.
(9) Gazdasági és különleges területeken – ha a szabályozási terv szigorúbban nem rendelkezik - az építési hely határvonala a telekhatártól mért 5 m, de portaépület az előkertben is elhelyezhető.
(10) Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része indokolt esetben felújítható, de ezen a telekrészen nem bővíthető.
(11) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén új épület csak a hatályos jogszabályban4 előírt oldalkert megtartásával és az építmények közti távolság biztosításával helyezhető el.
(12) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén oldalkertben álló meglévő épület, vagy abba nyúló meglévő épületrész felújítása, bővítése csak az építészetileg értékes vagy utcaképet meghatározó keresztcsűrök és nyári konyhák esetében lehetséges.
(13) 1 Hátsókert mélysége – az Lf-2 , az Lf-3 építési övezeten kívül és ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 6 m.
--------------------
2 Jelenleg az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet, valamint a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002 (I. 23.) BM rendelet
3 Jelenleg az OTÉK 42. §.
4Jelenleg az OTÉK 36. §. (2) bekezdése

4. §

Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános előírások

(1) Gazdasági terület kivételével minden egyéb építési övezetben és övezetben az ingatlan fő funkcióját képviselő épületet jellemzően 35-45o hajlású magas tetővel kell kialakítani. E területek épületein alkalmazható tető-héjazati anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező színű égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemez- vagy bitumenes zsindely-héjazat. Nem alkalmazható azbesztet tartalmazó, illetve fokozott tűzterjedési fokozatba sorolt héjazati anyag. Nád-, zsúp- és fazsindely-fedés csak kivételesen, a jogszabályban meghatározott esetekben alkalmazható.
(2) Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal összhangban kell kialakítani, az építési engedélyezéskor az utcaképbe való illeszkedést, a tervezett építéssel érintett ingatlan két-két szomszédos telken meglévő, beépítést bemutató fotódokumentációval szükséges igazolni.
(3) Terepszint alatti építmények (alagsor, pince) egy szint mélységben, az építési helyen belül létesíthetők.
(4) A település belterületén csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 3 m2 reklám-felülettel.
(6) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.

5. §

Általános földtani és talajvédelmi követelmények

(1) Az építési engedélyezési tervnek tisztáznia, ábrázolnia és értékelnie kell az építési terület pince és üregviszonyait.
(2) A pinceszinttel, vagy alagsorral létesülő építményekhez építés-hidrológiai helyzetet is feltáró és értékelő talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni az építészeti tervek összeállítása előtt.
(3) Részlegesen alápincézett épület építése a község közigazgatási területén nem engedélyezhető.
(4)
(5)
(6) A település területére jellemző építés-hidrológiai viszonyok miatt az építmények körül olyan állapotokat kell létrehozni, hogy biztosított legyen a felszíni vizek természetes elfolyása a közeli befogadóba, valamint a felszíni vizek célzatos elvezetése a meglévő épített környezet állagát nem veszélyeztetheti.
(7) A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.
(9) A község területén lévő felhagyott bányák tereprendezéssel és szakszerű növényesítéssel rekultiválandók.
(10) A község területén lévő felhagyott bányák területén épület, építmény –a 155., 156., 157. hrsz-ú ingatlanok kivételével- nem helyezhető el.
(11) A 155., 156., 157. hrsz-ú ingatlanokon lévő felhagyott bánya rekultiválását követően a területen építmény elhelyezhető.
(12)
(13) A belvizes, magas talajvízállású területen épület nem helyezhető el.
(14) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen:
- betartandók a vonatkozó jogszabályok5 előírásai,
- bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni,
- a felszín alatti vizeket potenciálisan szennyező (fertőző, mérgező) szilárd vagy folyékony anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
(15) A község teljes területe a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtőterületén fekszik, ezért a hatályos jogszabály6 előírásai betartandók.
(16) Az ivóvízellátás létesítményeinél a vonatkozó jogszabályban7 előírt védőtávolságokat be kell tartani és az előírt védelemről gondoskodni kell.
(17)
--------------------

6. §

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

(1)
(2)
(3)
(4)
(5)

7. §

A települési környezet védelmének általános szabályai

(1) A település területén csak olyan tevékenységek folytatása engedélyezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértékeket.
(2)
(3) A település területén keletkező, összegyűjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni.
(4)
(5) Az állattartó telepek létesítésekor és üzemeltetésekor a „helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait” nitrátérzékeny területeken kötelezően be kell tartani.
(6) A termőföldeken a földhasználó köteles olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.
(7) A község közigazgatási területén a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait nitrátérzékeny területeken kötelezően kell betartani.
(8)
(9) Sárpilis község közigazgatási területének kis része kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, amelyen beépítésre szánt terület csak kivételes esetben, helyhez kötött beruházás részére jelölhető ki.
(10) A település csapadékvíz hálózatában összegyülekező vizet be kell vonni a befogadóba, a termőföldön történő elszikkasztása tilos.
(11) A csapadékvizek károkozás nélküli elvezetéséről gondoskodni kell. Szennyezett csapadékvizek élővízbe nem vezethetők.
(12) A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatánál és hasznosításánál a vonatkozó jogszabályok10 előírásai betartandók.
(13) Külterületen parti sávban (Szekszárd-Bátai főcsatorna, Dár-foki főcsatorna partvonalától számított 6 méterig) csak gyepgazdálkodás folytatható. Ettől eltérni csak a vonatkozó jogszabály11 előírásainak figyelembe vételével lehet.
(14) A község területén keletkező, 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket Őcsény területén létesítendő átmeneti, állati tetemgyűjtő konténerbe kell elhelyezni, ahonnan a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő-helyre kell elszállítani.
(15) Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a jogszabályban12 előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket.
(16) Új közlekedési útvonalak létesítése esetén a meglévő védendő területekre vonatkozóan a hatályos jogszabályban13 meghatározott határértékeknek teljesülniük kell.
(17)
(18) Folyamatosan gondoskodni kell a termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről, továbbá a termőföldek között elhelyezkedő úthálózat fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása).
(19) Erdőterületeket érintő beruházások során vagy erdőtelepítés esetén a vonatkozó jogszabályok14 betartandók.
--------------------
12 Jelenleg a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklet
13 Jelenleg a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklet
14 Jelenleg az 1996. évi LIV. Tv, Az erdőről és az erdők védelméről, valamint a 29/1997. FVM rendelet

8. §

A természet védelmének általános szabályai

(1) Ökológiai folyosó területébe a Szekszárd-Bátai főcsatorna északi szakasza tartozik, a területe az alábbi szabályok vonatkoznak:
a) Telekalakítás esetén 3000 m2-nél kisebb földrészlet nem alakítható ki.
b) A területhasználat során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
c) A területen csak vízgazdálkodással összefüggő épület, építmény helyezhető el.
(2) Jelen rendelet 3. mellékletében felsorolt botanikai értékek helyi védelemben részesülnek.
II. Fejezet

A TERVEZÉSI TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA

9. §

A település területének felhasználása

(1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:
- falusias lakóterület;
- településközponti vegyes terület;
- jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület;
- kereskedelmi-szolgáltató terület;
- különleges terület.
(2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:
- zöldterület;
- általános mezőgazdasági terület;
- kertes mezőgazdasági terület;
- védett mezőgazdasági terület;
- védelmi rendeltetésű erdőterület;
- közlekedési és közmű-elhelyezési terület;
- vízgazdálkodási terület.
III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

10. §

Lakóterületek szabályozása

(1) Lf-1 Lf-2 jelű falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- Legfeljebb kétlakásos lakóépületek;
- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;
- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
- Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.);
- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület;
- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
- Sportépítmény;
- Gépjárműtároló.
(2) Lf-1 jelű építési övezetben legfeljebb 1,5 méter magas, áttört vagy tömör kerítés létesíthető.
(3) Lf-2 jelű építési övezetben legfeljebb 1,8 méter magas, áttört vagy tömör kerítés létesíthető.
(4) Lf-3 jelű falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- Legfeljebb kétlakásos lakóépületek;
- Mezőgazdasági építmény;
- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
- Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.);
- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület;
- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
- Gépjárműtároló.
(5) Lf-3 jelű építési övezetben legalább 1,6 és legfeljebb 2,2 méter magas, tömör kerítés létesíthető.
(6) 2 Lf-2 és Lf-3 jelű építési övezetben a hátsókert mértéke 0 méter.
(7)
(8) Az építési övezetre vonatkozó építési és telekalakítási előírásokat e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(9) Lakóterületen, a telkek közterülettől mért 50 méteren túli része nem számítható be a zöldfelületi értékbe.

11. §

Vegyes területek szabályozása

(1) Vt-1 jelű településközponti vegyes területen csak egyházi épület (templom) és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(2) Vt-2 jelű településközponti vegyes területen elhelyezhető létesítmények:
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.)
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési épület,
- sportépítmény,
- gépjárműtároló.
(3) Vt-3 jelű településközpont vegyes területen (Szociális Otthon) csak egészségügyi és szociális épület és ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
(4) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
(5) Az építési övezetre vonatkozó építési és telekalakítási előírásokat e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

12. §

Gazdasági területek szabályozása

(1) Gksz-1, Gksz-2 és Gksz-3, Gksz-4 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
a) nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
b) igazgatási és egyéb irodaépület;
c) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
d) gépjárműtároló a legfeljebb 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek számára.
(2) Gip-1 jelű, jelentős zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- bármilyen tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
- igazgatási és egyéb irodaépület;
- gépjárműtároló.
(3) A Gksz-4 jelű építési övezetben (az Állami Főépítész 2016. december 15. keltezésű, TOD/25/00386-5/2016. ügyiratszámon kiadott OTÉK előírásaitól eltérő szabályozáshoz való hozzájárulásával) önálló lakóépület is létesíthető.
(4) A Gksz-3 és Gksz-4 jelű építési övezetekben a megengedett zajhatárérték nappal 50 dB, éjjel 40 dB.
(5) Az építési övezetre vonatkozó építési és telekalakítási előírásokat e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(6) A Gksz-3 jelű, Gksz-4 jelű építési övezetekben az előkert legkisebb mérete 5 m, oldalkert legkisebb méretet 5 m, hátsókert legkisebb méretet 5 m.
--------------------
15 Jelenleg az állat-egészségügyi szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet

13. §

Különleges területek szabályozása

(1) K-1 jelű különleges területen csak temető, és a temetőhöz tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
(2) K-2 jelű különleges területen elsősorban a megújuló energiaforrások felhasználása céljára szolgáló létesítmények helyezhetők el, valamint a terület rendeltetését nem zavaró kiszolgáló létesítmények, sport- és szabadidős tevékenységek végzéséhez szükséges építmények helyezhetők el.
(3) A K-1 jelű különleges terület ingatlanai bekerítendők, és a kerítés mentén – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 10 m szélességben beültetési kötelezettség előírásai szerint évelő növényzet telepítendő.
(4) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
(5) Az építési övezetre vonatkozó építési és telekalakítási előírásokat e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
(6) A Kmgü jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen belül kizárólag terménytároló, terményfeldolgozó, mezőgazdasági géptároló, mezőgazdasági gépjavító rendeltetésű, állattartó és a mezőgazdasági üzemi tevékenység kiszolgálásához szükséges rendeltetésű épületek, továbbá a tulajdonos, a személyzet vagy használó számára lakás alakítható ki.
(7) Az építési övezetre vonatkozó építési és telekalakítási előírásokat e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

14. §

Közlekedési és közmű-elhelyezési területek szabályozása

(1) KÖu- jelű közlekedési (út) területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el a közlekedési felügyelet hozzájárulásával:
- gépjármű-, gyalogos- és kerékpáros közlekedési pályák;
- csapadékvíz-elvezető árkok;
- utcafásítás;
- utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
- közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
- forgalomirányító és tájékoztató táblák, jelzések;
- közlekedési rendeltetésű épületek (buszvárók).
(2)
(3) Az utak szabályozási szélességét legalább a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.
(4) Az utak besorolása:

Kategória

Tervezési osztály

Út megnevezése

Övezet

Szabályozási szélesség

gyorsforgalmi út

K.I.B

M6 sz. autópálya

Köu-1

60 m

országos főút (II. rendű)

K.IV.B

56. sz. főút

Köu-2

kialakult

Külterület: K.V.B,

5113. sz. Szekszárd-Decs-

külterületen: kialakult

országos mellékút

KVII.B.

Várdombi összekötőút

Köu-3

belterületen: kialakult

Belterületen: B.IV.b.B

51373. sz. VÁV út

kiszolgáló út

B. VI. d. C

belterületi lakóutcák

Köu-4

Kialakult - 9 m

külterületi kiszolgáló út

K.VIII.B.

külterületi kiszolgáló

Köu-5

Kialakult – 10 m

dülőutak

önálló gyalogút övezete

B.X.

belterületi gyalogutak

Köu-6

Kialakult

vasút

-

Rétszilas-Szekszárd-

Kök-1

Kialakult

Bátaszék közti országos

vasúti fővonal

(5) A település mezőgazdasági földútjainak fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása) folyamatosan gondoskodni kell.
(6) A szabályozási tervlapon tervezett fasorral jelölt utak északi oldalán legalább egy fasor ültetendő.

15. §

Vízgazdálkodási területek szabályozása

(1) V-1 jelű vízgazdálkodási területen csak vízkárelhárítást szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) V-2 jelű vízgazdálkodási területen csak vízbeszerzést, kezelést és tárolást szolgáló létesítmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el. A terület bekerítendő.

16. §

Zöldterületek szabályozása

(1) Z-1 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- növényzet, sétányok;
- utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
- közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
- játszótéri létesítmények;
(2) A Z-1 jelű övezeten belül kijelölt be nem építhető területen vízelvezető árok alakítandó ki.
(3) Z-2 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- növényzet, sétányok;
- utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
- közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
- játszótéri létesítmények;
- a terület legfeljebb 2%-os beépítettségével vendéglátó épületek
(4) A Z-2 jelű övezetben kisebb vízfelület kialakítható. A vízfelület partvonalát az Sz2 jelű szabályozási tervlapon jelölt tervezett tó határvonalához kell igazítani.
(5) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.
(6) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

17. §

Erdőterületek szabályozása

(1) Erdőterületeken az erdőgazdálkodási tevékenység az illetékes erdészeti hatóságának16 engedélyével folytatandó.
(2) A község erdőterületei védelmi rendeltetésűek.
(3) Ev-1 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
--------------------
16 Jelenleg Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága

18. §

Mezőgazdasági területek szabályozása

(1) Mezőgazdasági területeken földművelési tevékenység csak a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.
(2) Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 3000 m2 területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) 1500 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel, de egy földrészleten legfeljebb 400 m2 beépített területtel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.
c) 10 000 m2-nél nagyobb telken a 3 %-os, de legfeljebb a 400 m2 megengedett beépítettség felét meg nem haladó kiterjedésű területen lakóépület is elhelyezhető.
d) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
e) Megengedett építménymagasság: legfeljebb 4 m. Technológiai szükségszerűség esetén ennél magasabb gazdasági építmény is elhelyezhető.
f) A területen birtokközpontok is kialakíthatók.
(3) Má-2 jelű védett általános mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 3000 m2 területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) A területen épület nem helyezhető el.
(4) Mk-1 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 1500 m2 területű, és legalább 20 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) 1500 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.
c) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 5 m előkert-mélységgel.
d) Megengedett építménymagasság: legfeljebb 3,5 m.
e) A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.
V. Fejezet

KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA

19. §

Belterületi határ megállapítása

(1) A település meglévő belterületi határvonala a szabályozási terven jelölt módon változtatható meg.

20. §

Védőtávolságok szabályozása

(1) Nagyfeszültségű elektromos vezetékek mentén a szabványban17 előírt védőtávolságok betartandók.
(2) Szénhidrogén termékvezeték és földgázvezetékek mentén a jogszabályban előírt biztonsági övezetre vonatkozó előírások betartandók.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok19 betartása mellett helyezhető el.
(4) Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m védőtávolságon belül épület nem helyezhető el. Felszíni vízfolyás mindkét partja mentén a partéltől számított 6 méter sáv szabadon hagyandó, amelyen belül nem építhető építmény, nem ültethető növényzet.
(5) Meglévő állattartó telep korszerűsítése, bővítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a külön jogszabályok20 szerinti védőtávolságok betartandók.
(6) Sárpilis közigazgatási területét Őcsény repülőterének gyakorló légtere érinti.
--------------------
17 Jelenleg az MSZ 151/5
19 Jelenleg a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/a §
20 Jelenleg a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 2. melléklet 7.2 előírásai
VI. Fejezet

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA

21. §

Az épített környezet védelmének szabályozása

(1)
(2)
(3) Nyilvántartott régészeti lelőhely és műemléki védettségű ingatlanok esetében a hatályos örökségvédelmi jogszabályok alapján kell eljárni.
(4)
(5)
(6)
(7)
(8) A régészeti örökséget és a műemléki értéket érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.
--------------------
22 Jelenleg a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény

22. §

A helyi védelem szabályozása

(1)
(2) A helyi egyedi védelem alá helyezett botanikai értékek körét jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza. A helyi védelem alá helyezett építészeti értékek körét tájékoztató jelleggel jelen rendelet Függelék c. pontja tartalmazza.
(3) A helyi védetté nyilvánítás, illetve megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(4) A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és feladatok előkészítése és végrehajtásának szervezése a település jegyzőjének feladata.
(5) A védendő értékek körének bővítésére épület és szobor esetén építészmérnök által készített építészeti értékvizsgálat, növény esetében tájépítész- és kertészmérnök által készített botanikai értékvizsgálat alapján lehet javaslatot tenni. Az előterjesztéshez ki kell kérni a települési főépítész szakvéleményét is.
(6) A védettség törlésére a tulajdonos kérelmére, épület és szobor esetében építészmérnök, növényállomány esetében kertészmérnök által készített szakvélemény alapján akkor kerülhet sor, ha a védett épület állaga miatt gazdaságosan már nem újítható fel, illetve ha a védett növény kiszáradt, balesetveszélyessé vált, vagy növényegészségügyi szempontból szükséges. A védettség törléséhez ki kell kérni a települési főépítész szakvéleményét is.
(7) Ha a védettség megszűnik, a tulajdonosnak kötelessége elkészíttetnie a felmérési dokumentációt, valamint a megmenthető értékes szerkezeti elemeket, tárgyakat megmenteni és átadnia az önkormányzatnak.
(8) Ha a védettség megszűnik, a jegyző feladata kötelezni az ingatlan tulajdonosát a védett épület felmérési dokumentációjának elkészíttetésére, valamint az elkészített felmérési dokumentációt és a megmentett értékes szerkezeti elemeket, tárgyakat a Megyei Levéltárban elhelyezni.
(9) A település képviselő testülete a helyi védettség megszűntetésével járó költségeket a tulajdonostól átvállalhatja.
(10) A szabályozási terven jelölt helyi értékvédelmi területen az építésügyi hatósági eljárásnál24 az általános érvényű szabályokon kívül az alábbiak is betartandók:
a) a területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők;
b) épület traktus szélessége nem haladhatja meg a 8,0 m-t;
c) épület ereszmagassága és tetőgerinc magassága - az adott építési övezetre vonatkozó építménymagasság betartása mellett - a szomszédos épületek eresz- és gerincmagasságától ±0,5 m-rel térhet el;
d) az épület tetőhéjazatához natúr színű égetett kerámiacserepet kell használni;
e) homlokzat színezésénél a helyi védettség alatt álló épületek meglévő vagy javasolt színezését kell figyelembe venni, homlokzati kialakításuk simított vakolattal kell történnie;
f) az épületen fém kémény, tető síkjából kiugró tetőablak, utcai homlokzaton égéstermék kivezető, mesterséges szellőzés, vagy hűtés kültéri egysége, loggia vagy erkély nem létesíthető;
g) épület csak hagyományos építőanyagokból építhető, könnyűszerkezetes, valamint fa vagy acél szerkezetű épület nem létesíthető;
h) közterülettel határos kerítés csak falazott kialakítású lehet;
i) épületen, kerítésen telkenként 1 db, legfeljebb 0,2 m2 nagyságú reklámtábla, hirdetőfelület helyezhető el, az épület formavilágához, anyaghasználatához, színezéséhez illeszkedően, utcaképet nem zavaró kialakítással;
j) építményen parabola, antenna közterületről nem látható részen helyezhető el.
(11) A helyi értékvédelmi területen bármilyen építésügyi hatósági eljárás köteles tevékenységet előzetesen a települési főépítésszel véleményeztetni kell.
--------------------
24 Jelenleg a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint építésügyi hatósági eljárásnak minősül az építési engedélyezési és a bejelentési eljárás

23. §

Helyi védett érték használata, fenntartása, átalakítása

(1) A védett érték tulajdonosának kötelessége a védett érték rendeltetésszerű használatáról, jó állapotáról gondoskodni.
(2) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(3) A védett érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.
(4) Védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek).
(5) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását – hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítését a védettség nem akadályozza.
(6) Védett épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

24. §

A helyi védelem önkormányzati támogatása

(1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából a tulajdonos kérelmére pályázat útján önkormányzati támogatás adható.
(2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.
(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

25. §

Helyi védelem alatt álló épületek építési engedélyezése

(1) A helyi védelem alatt álló épületek, építmények és a helyi értékvédelmi területen álló meglévő vagy tervezett építmények esetében a vonatkozó jogszabály25 alapján építési engedélyköteles vagy bejelentés köteles tevékenységek végzéséhez az építésügyi hatósági eljárásban ki kell kérni a települési főépítész szakvéleményét.
(2)
--------------------
25 Jelenleg az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklete
VII. Fejezet

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

26. §

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

(1) Az Önkormányzat az ÉTV 27. §. értelmében kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, államigazgatási határozattal kerülhet sor.

27. §

Beültetési kötelezettség

(1) A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken, illetve az ipari és kereskedelmi, szolgáltató terület-felhasználásba sorolt ingatlanok telekhatára mentén 5 méteres sávba – kivéve, ha a telekhatár ipari vagy kereskedelmi, szolgáltató területbe sorolt ingatlannal határos, vagy Gksz-3 övezetbe tartozik- 3 szintes növényzet telepítendő a használatbavételi engedély megadásáig.
(2) Beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el.

28. §

Feltétel teljesítéséhez kötött területeken történő építés feltételei

(1) Feltétel tejesítéséhez kötött területek a belterületi szabályozási tervlapokon lehatárolt területek.
(2) A terület beépíthetőségének feltétele a tereprendezés

29. §

Helyrehozatali kötelezettség

(1) A szabályozási tervlapon helyrehozatali kötelezettségre jelölt területen a korábban illegálisan elhelyezett hulladék eltávolítandó (a terület rekultiválandó), majd tereprendezést követően talajvédelmi védőerdőként beültetendő.
VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. §

Záró rendelkezések

(1) Jelen rendelet hatályba lépésével a 6/1997.(VIII.1.) sz. ÖK rendelet hatályát veszti.
(2) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

3. melléklet3

Lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási előírások

A

B

C

D

1

Építési övezet

Lf-1

Lf-2

Lf-3

2

Kialakítható legkisebb telek-szélesség (m)

18

18

16

3

Kialakítható legkisebb telek-mélység (m)

50

-

-

4

Kialakítható legkisebb telek-terület (m2)

1200

600

500

5

A telek megengedhető legnagyobb beépítettsége (%)

20

30

30

6

A telek megengedhető legkisebb zöldfelülete (%)

60

50

40

7

Beépítési mód

Oldalhatáron álló

Oldalhatáron álló

Zártsorú

8

Építménymagasság (m)

7 (K)

7 (K)

5 (K)
1

A (13) bekezdés a Sárpilis Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A (6) bekezdés a Sárpilis Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 3. melléklet a Sárpilis Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.