Sárpilis Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2013. 03. 30- 2025. 12. 14

Sárpilis Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól

2013.03.30.

Sárpilis Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban Képviselő-testület) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban Nvtv.) 3. §. (1) bekezdés 6. pontja, az 5. §. (2) bekezdés b)- c) pontja, a 6. §. (5) bekezdése, 11. §. (16) bekezdése, a 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mhötv.) 109. §. (4) bekezdése, 143. §. (4) bekezdés i.) pontja, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában és (2) bekezdésében valamint az Mhötv.107. §. meghatározott feladatkörében eljárva Sárpilis Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonáról a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az Önkormányzatra,

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,

c) az Önkormányzat szerveire.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

2. § E rendelet alkalmazásában nemzeti vagyon az Nvtv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott nemzeti vagyont kell érteni.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon

a) törzsvagyonból, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint

b) forgalomképes üzleti vagyonból

áll.

(2) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

1. Az Önkormányzat törzsvagyona

4. § Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.

5. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból

áll.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt az Nvtv. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.

(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba az Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerint, a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek tartoznak.

(4) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősít vagyont.

(5) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.

(6) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona:

● az önkormányzat tulajdonában álló közmű
● az önkormányzat tulajdonában álló, az önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá az önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész
● az önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló, önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés

7. § (1) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.

(2) A 6. §.-ban meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy

a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,

b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi és a közfeladat ellátása ideiglenesen várhatóan maximum egy évig szünetel,

c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.

2. Az Önkormányzat üzleti vagyona

8. § Üzleti vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyonelem, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, különösen az Önkormányzat tulajdonában lévő:

a) lakások,

b) bel- és külterületi beépítetlen ingatlanok,

c) nem lakás céljára szolgáló helyiségek, és egyéb ingóságok.

III. Fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

3. Tulajdonjog átruházás

9. § (1) Az önkormányzati vagyon tekintetében a bruttó 15 millió forint értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

(3) Az Önkormányzat vagyon hasznosítási és tulajdonjogának átruházási szabályait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

10. § (1) Nem lehet értékesíteni az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni a 9. § (1) bekezdésben rögzített szabályok alkalmazásával.

4. Ingyenes vagyonátruházás

11. § (1) önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3)-(13) bekezdései alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

5. A vagyon megterhelése

12. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető

a) vagyonkezelői joggal

b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.

13. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét, a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(2) Az Önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 12. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni.

14. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület joga.

6. A vagyon vállalkozásba vitele

15. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(3) Az Önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

16. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nvtv. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület gyakorolja.

7. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

17. § (1) A vagyonkezelői jog az Nvtv. 11. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel vagyonkezelői szerződéssel jön létre. A nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az Nvtv. 11. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel, továbbá az Nvtv. 12. §-ában foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b.) alpontjában felsorolt személyekkel köthető, és a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható

(2) Az Önkormányzat jelen rendeletben nem határoz meg olyan vagyonelemeket, melyekre vagyonkezelői jogot létesíthet.

(3) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(4) Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

18. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével engedheti át.

19. § (1) A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A Képviselő-testület vagyonkezelési jog átengedéséről a helyben szokásos módon, az Önkormányzat honlapján való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A Képviselő-testület a vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.

20. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,

d) a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

21. § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás

b) alapfokú nevelés, oktatás

c) szociális ellátás

d) egészségügyi ellátás

e) közművelődési, kulturális feladatok ellátása

f) sportcélú feladatok ellátása.

22. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

c) a pénzügyekért felelős bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

8. A haszonélvezeti jog

23. § (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.

(2) Nem lehet az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.

(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével, valamint a (2) bekezdés figyelembevételével lehet alapítani.

(4) Az üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti jog alapításáról értékhatártól függetlenül helyben szokásos módon történő hirdetéssel a legjobb ajánlattevő javára a Képviselő-testület dönt.

9. Hasznosítási jog, használatba adás

24. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.

25. § (1) A 15 millió Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.

(2) A Képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt használati, hasznosítási jog átengedéséről.

26. § A Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

27. § A polgármester dönt az 100.000 Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az l évet nem haladja meg.

28. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül - a Képviselő-testület joga.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

10. Az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

29. § Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységeinek időleges gyakorlásának jogát az Nvtv. 12. §. (3) bekezdése értelmében a (4)-(12) bekezdésben meghatározottak kivételével kizárólag koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át.

11. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

30. § (1) Az Önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az Önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.

12. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás

31. § Az Önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

a) a Képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri a 100.000 Ft összeghatárt,

b) a polgármester gyakorolja,

ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt.

32. § (1) A 31. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során - figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt Önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.

(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.

(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

33. § Ha az Önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 31. és 32. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az Önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.

13. Hitelfelvétel és törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

34. § (1) Az Önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) Az Önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

14. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

35. § (1) Az Önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 500.000 Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.

(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az Önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az Önkormányzati feladatok ellátását.

15. Vagyongazdálkodási feladatok meghatározása

36. § (1) A vagyongazdálkodási feladatok meghatározásánál kiemelt figyelmet kell fordítani a vagyonnyilvántartás aktualizálására.

(2) A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, kül- és belterületi kert, illetve szántó és egyéb művelési ágú területek hasznosítására kötött szerződésekben szerepeltetni kell a bérlő befektetési lehetőségét a vagyongyarapítás állagmegóvása érdekében és az elszámolás módját.

(3) Az Önkormányzat éves vagyongazdálkodási feladatainak meghatározását a mindenkori zárszámadási rendelet melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv

37. § (1) Az Önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

(3) A vagyonkimutatás elkészítéséért a Jegyző felelős.

38. § (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll

a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,

b) II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell

ba) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt római számmal jelzett eszköz- és forráscsoportokat,az a) pontban meghatározottak részletezéseként arab számmal jelzett tételeket a tárgyi eszközöknél,
bb) a befektetett pénzügyi eszközöknél,
ca) a ba) pontban meghatározottak további részletezéseként:helyi közutakat és műtárgyaikat,
cb) az Önkormányzat tulajdonában álló tereket, parkokat,
cc) az Önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádió navigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,
cd) vizeket és közcélú vízi létesítményeket,
ce) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont,
cf) műemlékeket,
cg) védett természeti területeket,
ch) kulturális javakat,
ci) korlátozottan forgalomképes intézményeket, középületeket,
cj) közműveket,
ck) temetőt,
d) az a)-c) pont szerinti tételekhez tartozó összes értéket, ezen belül
da) a forgalomképtelen törzsvagyon értékét,
db) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon értékét,
dc) a forgalomképes üzleti vagyon értékét.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltakat
a) forgalomképtelen törzsvagyon,
b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,
c) forgalomképes üzleti vagyon, részletezésben.

39. § (1) Az Önkormányzat

a) 3 évre szóló középtávú és

b) 6 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza

a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyonadatokat,

b) az ellátott közfeladatokat és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont.

(3) A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.

(4) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.

(5) A vagyongazdálkodási tervet a pénzügyekért felelős bizottsággal közösen a polgármester készíti el, és a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

(6) A vagyongazdálkodási terv elkészítéséhez szükséges alapelvek meghatározását az 5. melléklet tartalmazza.

(7) Az Önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az Önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

(8) A vagyongazdálkodási tervet a mindenkori önkormányzati gazdasági program elkészítésekor felül kell vizsgálni.

V. Fejezet

Eljárási szabályok

40. § (1) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.

(2) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselőtestületi ülésen köteles beszámolni.

41. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az Önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik.

42. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről - az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján - a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a Képviselőtestületet.

43. § Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül:

a) építési ügyekben - a közművekkel való ellátás területén - a tulajdonosi hozzájárulás megadására

b) az Önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére

a polgármester jogosult.

44. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, az Önkormányzat intézményeinek elhelyezésére szolgáló és működését biztosító vagyonelemek hasznosítása tekintetében, az alapító okiratokban, továbbá a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az Önkormányzat vagyontárgyaira kötelező biztosítási szerződést kötni. A biztosítási díj az Önkormányzat költségvetését terheli. Az önkormányzati vagyon védelméről a használó - szükség szerint - egyéb módon (vagyonvédelmi szolgáltatás igénybevétele, biztonsági rendszer kiépítése, stb.) is köteles gondoskodni saját költségvetése terhére.

45. § (1) Az Önkormányzat vagyonának működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátását (gazdasági döntések előkészítése, szerződés-tervezetek készítése, stb.) a Közös Önkormányzati Hivatal végzi.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon működtetésével kapcsolatos egyes feladatok ellátását az Önkormányzat intézményeire bízhatja.

(3) A vagyon működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására adott megbízás nem jelenti a tulajdonost megillető jogok gyakorlásának átruházását, a tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület, vagy hatáskör átruházás esetén az átruházott hatáskört gyakorló önkormányzati szervezet gyakorolja. A működtetéssel kapcsolatos bevételek az Önkormányzat bevételei.

46. § A Képviselő-testület határozatban jelöli ki azoknak a kül- és belterületi ingatlanoknak a körét, amelyekre nézve a tulajdonjog átruházását tervezi. A határozatban a Képviselő-testület meghatározza a tulajdonjog átruházásának feltételeit és adásvétel esetén a minimális vételárat.

47. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő szerződések teljesítését lehetőleg szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel kell megerősíteni.

(2) Ingatlan tulajdonjogának adás-vétellel történő átruházása esetén a tulajdonjognak a vevő javára történő bejegyzéséhez csak a teljes vételár kiegyenlítésének feltételével lehet hozzájárulni.

48. § Az Önkormányzat nemzeti vagyonról szóló nyilvántartását az éves zárszámadási rendelet melléklete tartalmazza.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

49. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Sárpilis Község Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 2/2013. (II.1.) Önkormányzati rendelet.

(3) Jelen rendeletnek – a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerinti – kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1. melléklet az 5/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzati törzsvagyon részletezése
Sárpilis Község Önkormányzata forgalomképtelen törzsvagyoni körébe tartozó vagyontárgyak:
A helyi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyontárgyak

a) közutak és műtárgyaik,

b) közterek,

c) közparkok,

d) közcélú vízi létesítmény,

Önkormányzati rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgy

A Képviselő testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyont nem határoz meg.

2. melléklet az 5/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez

A Helyi Önkormányzati rendelet szerinti forgalomképtelen vagyontárgyak

Helyr.szám

Ing.jell

Megnevezés

Utca+hsz

Tel.ter(m2)

Önk%

Önk.tul(m2)

Bruttó

Becsült

02/ 7/ /

2

Töltés (Liliom u. végében)

Nincs utca neve

2349

100

2349

3168000

3168000

16/ / /

21124

Rákóczi F. utca

RÁKÓCZI F. U.

1707

100

1707

3053000

3053000

29/ / /

21120

Templom melletti Köz

RÁKÓCZI F. U.

593

100

593

1284000

1284000

31/ / /

21120

Orbó felé vezető út a Templom mellett

Nincs utca neve

1129

100

1129

6619000

5779000

32/ 6/ /

21127

József Attila u. jobboldali járda

JÓZSEF A. U.

908

100

908

326000

326000

32/ 8/ /

21127

Járda

ISKOLA TéR

51

100

51

345000

345000

32/ 10/ /

21127

Zrínyi u. jobboldali járda

ZRíNYI M. U. 17

26

100

26

22000

22000

32/ 11/ /

21120

Iskola tér

ISKOLA TéR

8659

100

8659

25631022

24932000

32/ 12/ /

21120

Béke tér

Béke tér

5493

100

5493

5713352

5713000

36/ 1/ /

3

Közpark

Béke tér

3725

100

3725

35803000

35803000

36/ 2/ /

1

Piactér

Nincs utca neve

400

100

400

40000

40000

49/ / /

21120

út a Petőfi utcában

PETőFI S. U.

1715

100

1715

7650000

7464000

57/ 3/ /

21127

Zrínyi u.jobboldali járda

ZRíNYI M. U.

43

100

43

295000

295000

57/ 5/ /

21127

Zrínyi u. baloldali járda

ZRíNYI M. U.

255

100

255

879000

879000

57/ 8/ /

21120

út a Kossuth Lajos utcában

KOSSUTH L. U.

16187

100

16187

10279311

10279000

81/ / /

21124

Közterület

PETőFI S. U.

4364

100

4364

4797000

5730000

92/ 1/ /

21124

Közterület

PETőFI S. U.

1809

100

1809

847000

1004000

93/ 2/ /

1

Töltés

JóKAI M. U.

5875

100

5875

3337000

3337000

93/ 5/ /

21120

út a Nyeki u.-ban

NYéKI U.

7780

100

7780

4322000

4322000

94/ 1/ /

4

Temető

NYéKI U. 13

3004

100

3004

595000

595000

94/ 2/ /

4

Ravatalozó

NYéKI U. 13

100

3375143

3375000

95/ / /

21120

Temető-köz

Nincs utca neve

1308

100

1308

2204000

2204000

027/ 1/ /

2

Árok (a decsi út mellett)

Nincs utca neve

3263

100

3263

368000

368000

027/ 4/ /

2

Árok(Kispilis előtt)

Nincs utca neve

1748

100

1748

223000

223000

029/ 1/ /

2

Vízfolyás (Báta vize a decsi út mellett)

Nincs utca neve

7232

100

7232

477000

477000

029/ 4/ /

2

Vízfolyás(Báta vize a decsi út mellett)

Nincs utca neve

8104

100

8104

458300

499000

091/ / /

2

árok (Báta vize a decsi út mellett)

Nincs utca neve

11031

100

11031

717000

717000

121/ 1/ /

21120

Út Arany János utcában

ARANY JáNOS U.

9677

100

9677

12102865

12103000

123/ / /

21120

út a töltés alatt az Arany J. utca végében

Nincs utca neve

2007

100

2007

186000

186000

173/ 1/ /

21120

út a Jókai utcában

JóKAI M. U.

5615

100

5615

9372000

10436000

173/ 2/ /

21124

Közút

JóKAI M. U.

3331

100

3331

720932

228000

192/ / /

21127

Járda József Attila u baloldala

JÓZSEF A. U.

1131

100

1131

1690000

1690000

197/ 1/ /

21124

Közterület

Nincs utca neve

1445

100

1445

2563000

2563000

197/ 3/ /

21124

Közterület

ZRíNYI M. U.

624

100

624

853000

1022000

207/ 5/ /

21124

Út

PETőFI S. U.

403

100

403

948000

948000

220/ / /

21120

Dózsa György utca

Dózsa György utca

2988

100

2988

5524000

5524000

240/ / /

21120

út a Liliom utcában

Liliom utca

5615

100

5615

1859462

1859000

0108/ / /

21125

út ( Orbó felett)

Nincs utca neve

11299

100

11299

903000

904000

0113/ 13/ /

2

árok (volt TSZ major mögött)

Nincs utca neve

14741

100

14741

2309000

2309000

0153/ / /

2

Árok ( Alsónyék határában)

Nincs utca neve

2015

100

2015

180000

180000

0158/ / /

2

Árok (Alsónyék határában)

Nincs utca neve

12651

100

12651

740000

740000

0184/ 2/ /

2

Töltés

Nincs utca neve

4627

100

4627

2344000

2344000

0204/ 4/ /

21125

Külterületi földút Nyék felé

NYéKI U.

28484

100

28484

3975000

3975000

0253/ / /

2

Vízfolyás ( Eperfás út mellett)

Nincs utca neve

3606

100

3606

618000

618000

0273/ / /

2

Vízfolyás (Tomor dűlő előtt)

Nincs utca neve

8491

100

8491

939000

939000

Tel.ter (m2)

Önk.tul (m2)

Bruttó (eFt)

Becs. (eFt)

Forgalomképtelen törvény alapján összesen:

217508

217508

170655387

170801000

Helyr.szám

Ing.jell

Megnevezés

Utca+hsz

Tel.ter(m2)

Önk%

Önk.tul(m2)

Bruttó

Becsült

30/ / /

3

Templom kert

Béke tér

100

472000

193000

122/ / /

21120

Közterület

Nincs utca neve

428

100

428

75000

75000

Tel.ter (m2)

Önk.tul (m2)

Bruttó (eFt)

Becs. (eFt)

Forgalomképtelen helyi döntés alapján összesen:

428

428

547000

268000

3. melléklet az 5/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez az 5/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez

Sárpilis Község Önkormányzata korlátozottan forgalomképes vagyoni körébe tartozóvagyontárgyak

Helyr.szám

Ing.jell

Megnevezés

Utca+hsz

Tel.ter(m2)

Önk%

Önk.tul(m2)

Bruttó

Becsült

06/ 3/ /

12651

Sorttelep

Nincs utca neve

16280

100

16280

958000

958000

33/ / /

12633

Általános Iskola, óvoda, könyvtár és orvosi rendel

NYéKI U. 2 4

2518

100

2518

65174202

82056000

34/ / /

12201

KÖZSÉGHÁZA

Béke tér 1

1830

100

1830

38644832

26605416

0109/ 2/ /

22222

Orbói kút

Nincs utca neve

1141

15

171,2

2926638

216578000

Tel.ter (m2)

Önk.tul (m2)

Bruttó (eFt)

Becs. (eFt)

Korlátozottan forgalomképes törvény alapján összesen:

21769

20799

107703672

326197416

Helyr.szám

Ing.jell

Megnevezés

Utca+hsz

Tel.ter(m2)

Önk%

Önk.tul(m2)

Bruttó

Becsült

0/ 1/ /

22000

Szennyvízcsatorna hálózat

Béke tér

100

182189000

182189000

19/ / /

12611

Faluház

RÁKÓCZI F. U. 2

855

94

800,3

6611000

7720000

55/ / /

12610

Tájház

PETőFI S. U. 2

979

100

979

14597098

14607000

0300/ / /

1

Anyagbánya

Nincs utca neve

7871

100

7871

248000

248000

Tel.ter (m2)

Önk.tul (m2)

Bruttó (eFt)

Becs. (eFt)

Korlátozottan forgalomképes helyi döntés alapján összesen:

9705

9650

203645098

204764000

Sárpilis Község Önkormányzat forgalomképes vagyoni körébe tartozó
vagyontárgyak

Helyr.szám

Ing.jell

Megnevezés

Utca+hsz

Tel.ter(m2)

Önk%

Önk.tul(m2)

Bruttó

Becsült

41/ 2/ /

11111

Családiház

Béke tér 6

434

100

434

3877630

6904000

58/ / /

11111

Lakóház,udvar,gazd.épület

KOSSUTH L. U. 21.

1117

100

1117

200000

200000

099/ 24/ /

21125

Út

KÜLTERÜLET

1300

100

1300

141000

141000

121/ 2/ /

1

Beépitetlen terület

ARANY JáNOS U. 18/A

455

100

455

46000

46000

124/ / /

1

Építési telek

ARANY JáNOS U. 19/C

1830

100

1830

183000

183000

125/ / /

1

Építési telek

ARANY JáNOS U. 19/B

1061

100

1061

106000

106000

155/ / /

1

Építési telek

JóKAI M. U.

2640

100

2640

79000

79000

156/ / /

1

Épitési telek

JóKAI M. U. 10

1777

100

1777

53000

53000

157/ / /

1

Építési telek

JóKAI M. U. 10

1746

100

1746

52000

52000

170/ / /

1

Épitési telek kiegészités

JóKAI M. U. 36

763

100

763

76000

76000

172/ / /

1

Építési telek (töltés után)

JóKAI M. U. 40

1798

100

1798

180000

180000

180/ 1/ /

1

Építési telek kiegészítés

JóKAI M. U. 13.

257

100

257

26000

26000

180/ 2/ /

1

Építési telek kiegélszítés

JóKAI M. U. 13

542

100

542

54000

54000

193/ 4/ /

1

építési telek

JÓZSEF A. U. 7

1888

100

1888

200000

200000

193/ 5/ /

1

Építési telek

JÓZSEF A. U. 9

1889

100

1889

189000

189000

193/ 6/ /

1

Épitési telek

JÓZSEF A. U. 6

1888

100

1888

189000

189000

193/ 7/ /

1

Építési telek

JÓZSEF A. U. 13

1889

100

1889

189000

189000

193/ 8/ /

1

Építési telek

JÓZSEF A. U. 15

1888

100

1888

189000

189000

193/ 9/ /

1

Építési telek

JÓZSEF A. U. 17

1889

100

1889

189000

189000

193/ 10/ /

1

Építési telek

JÓZSEF A. U. 19

1888

100

1888

189000

189000

193/ 11/ /

1

Építési telek

JÓZSEF A. U. 21

1889

100

1889

189000

189000

193/ 13/ /

1

Építési telek

JÓZSEF A. U. 25

1889

100

1889

189000

189000

193/ 14/ /

1

Épitési telek

JÓZSEF A. U. 27

1889

100

1889

189000

189000

207/ 2/ /

1

Beépítetlen terület ( Vágóhíd előtt)

ZRíNYI M. U.

807

100

807

24000

24000

207/ 3/ /

12525

Tároló (Vagohid)

ZRíNYI M. U. 17/A

496

100

496

418000

418000

241/ / /

11000

Lakóház

Liliom utca 4

722

100

722

80000

80000

250/ / /

1

Építési telek kiegészités

ZRíNYI M. U. 6/A

307

100

307

31000

31000

251/ / /

1

Beépítetlen terület(lakóház,udvar tul.lpon) lebont

1391

100

1391

259980

259980

260/ 2/ /

1

Építési telek

KISPILIS 10

2555

100

2555

256000

256000

0133/ 1/ /

5

Szántó ( mezőgazdasági uthoz)

KÜLTERÜLET

13268

100

13268

661000

662000

0133/ 2/ /

21125

Út

Nincs utca neve

1200

100

1200

108000

108000

0201/ 2/ /

5

Pedagógusföld

Nincs utca neve

48224

100

48224

1384000

1384000

0282/ 28/ /

5

Szántó

KÜLTERÜLET TOMOR DűLő

6487

18,4

1193,608

33000

33000

0282/ 42/ /

5

Szántó

Nincs utca neve

985

100

985

27000

27000

Tel.ter (m2)

Önk.tul (m2)

Bruttó (eFt)

Becs. (eFt)

Forgalomképes összesen:

111048

105755

10256610

13283980

4. melléklet az 5/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez az 5/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez

Sárpilis Község Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzati vagyonhasznosítási és tulajdonjog-átruházási szabályai

A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának a célja a kötelező és önként vállalt feladatok hatékony és eredményes ellátása. Ez a tevékenység a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.
A hasznosítás formái:

a) a feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése,

b) használatba-, bérbeadás,

c) önkormányzati vagyontárggyal való vállalkozási tevékenység folytatása.

a) Vagyon értékesítése

A rendelkezésre álló szabad vagyon értékesítését forgalmi értékbecsléssel megalapozva, nyilvános pályázati kiírás alapján, a vagyonrendelet előírásai szerint kell lefolytatni.
A vagyon értékesítéséből származó bevétel elsősorban fejlesztési kiadások, fejlesztési hitelek törlesztésének fedezetéül szolgáljon.

b) Bérlet útján történő hasznosítás

A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, kül- és belterületi kert, ill. szántó és egyéb művelési ágú területek hasznosítása elsősorban bérleti szerződés keretében tehető meg.
Az ilyen jellegű szerződésekben szerepeltetni kell a bérlő befektetési lehetőségét a vagyon gyarapítása, állagmegóvása érdekében. A bérlet útján nem hasznosított ingatlan esetében törekedni kell arra, hogy minél rövidebb ideig legyen kihasználatlan állapotban. Ennek elkerülése érdekében folyamatos pályáztatás szükséges.

c) Vállalkozás folytatásával történő vagyonhasznosítás

Az önkormányzati feladatok ellátásához nélkülözhetetlen vagyonnal vállalkozási tevékenység folytatható.
A vagyonnak, vagyonrésznek vállalkozásba történő bevitelére közgazdasági megalapozás szükséges.
Az önkormányzati vállalkozás az alaptevékenységet nem veszélyeztetheti.
Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
Vagyonkezelési elvek
Az önkormányzat vagyonkezelési feladatait a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal és az intézményei útján teljesíti a vagyonrendeletben meghatározottak szerint.
A vagyonkezelőknek biztosítaniuk kell, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanról, ingóságról, egyéb tárgyi eszközről részletes költségfelhasználást tartalmazó információval rendelkezzen.
Az önkormányzat támogatja a költségtakarékos működtetéshez szükséges beruházásokat, ráfordításokat. Az önkormányzat az energiaracionalizálással összefüggő pályázatokat prioritásként kezeli.

5. melléklet az 5/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez

Sárpilis Község Önkormányzata Képviselő-testületének vagyongazdálkodási terveelkészítéséhez szükséges alapelvek elfogadására
Sárpilis Község Önkormányzata a vagyongazdálkodási terve elkészítéséhez szükséges alapelveket az alábbiak szerint határozza meg.
Az önkormányzati vagyonnal – mint a nemzeti vagyonnal – felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.

1. A vagyongazdálkodás feladata az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

2. A vagyongazdálkodás helyi jogi szabályozását a képviselő testület gazdálkodási rendelete, a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó rendelet, az éves költségvetési rendelet, a közterület használatára vonatkozó rendelet tartalmazzák.

3. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő testület rendelkezik. A vagyongazdálkodási feladatok irányítója a képviselő testület.

4. A vagyon hasznosítása és működtetése tekintetében:

- törzsvagyon: kötelező feladat ellátását szolgálja

a) kizárólagos önkormányzati tulajdonú vagyon törvény alapján, és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon törvény, és gazdálkodási rendelet alapján –forgalomképtelen vagyon

b) gazdálkodási rendelet alapján – korlátozottan forgalomképes vagyon

- üzleti vagyon – forgalomképes vagyon.

6. Kizárólagos tulajdont képező vagyon a helyi közutak és műtárgyaik, terek, parkok, vizek, közcélú vízi létesítmények (vízi közmű kivételével).

7. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyon, a többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés, továbbá a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelem – törvényben meghatározott feladatátadás kivételével – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak. Az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonos változás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.

8. A közfeladatok ellátása elsősorban költségvetési szervek útján gyakorolható.

9. Az önkormányzati vagyon ingyenesen – képviselő testületi döntéssel – kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a feladat ellátásához szükséges mértékben, törvényben rögzített feltételekkel.

10. Az önkormányzat törvényben meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának jogát kizárólag koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át. A menetrend szerinti helyi személyszállítás, a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése tevékenységek esetében a gyűjtőfogalmak

keretin belül azon tevékenységi csoportok, amelyek a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálybelépésekor jogszabály alapján koncesszió nélkül is folytathatók, a törvény hatálybalépését követően is koncesszió nélkül folytatható. Az önkormányzat törzsvagyonában lévő víziközmű-létesítmények működtetéséről koncessziós szerződés megkötése nélkül olyan gazdasági szervezet létrehozásával is lehet gondoskodni, amelyben az önkormányzatnak külön vagy az állammal együttesen kizárólagos a részesedése.

11. Az önkormányzat gazdálkodási rendeletében kell meghatározni – törvényi előírások figyelembevételével – azt az értékhatárt, mely felett a vagyon tulajdonjogának átruházása csak versenyeztetés útján lehetséges, de az államot ingatlan értékesítése esetén elővásárlási jog illeti meg.

12. Az önkormányzati vagyonfejlesztés (felújítás, beruházás a számviteli törvény szerint) céljait a képviselő testület döntései és az éves költségvetési rendelet határozza meg.

13. Az önkormányzatnál a vagyon megőrzésének elsődlegessége elve érvényesül a hosszú távú működési stabilitás biztosítása érdekében.

14. Az alapelveket a gazdálkodási és egyéb a vagyon kezelését, működtetését szabályozó rendeletek módosításakor, újraalkotáskor, alkalmazásakor, továbbá a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervben érvényre kell juttatni.

15. Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a kötelező és önként vállalt feladatok hatékony és eredményes ellátása, mely tevékenység a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

16. Az üzleti vagyon értékesítését forgalmi értékbecsléssel megalapozva, nyilvános pályázati kiírás alapján, a gazdálkodási rendelet előírásai szerint kell lefolytatni, azzal, hogy az államot elővásárlási jog illeti meg. A vagyon értékesítéséből származó bevétel elsősorban hitelek törlesztésének fedezetéül szolgálhat.

17. Az önkormányzat vagyonkezelési feladatait a képviselő testület a Polgármesteri

Hivatal, egyéb költségvetési szervei, gazdasági társaságai, és az intézményei útján teljesíti a vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A vagyonkezelőknek biztosítaniuk kell, hogy az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlanról, ingóságról, egyéb dolgokról, részletes költségfelhasználást tartalmazó információval rendelkezzen. Az önkormányzat támogatja a költségtakarékos működtetéshez szükséges beruházásokat, ráfordításokat. Az önkormányzat az energiaracionalizálással összefüggő pályázatokat prioritásként kezeli.

18. Az önkormányzati feladatok ellátásához nélkülözhető vagyonnal vállalkozási tevékenység folytatható. A vagyonnak, vagyonrésznek vállalkozásba történő bevitelére gazdasági-pénzügyi vizsgálat szükséges. Az önkormányzati vállalkozás az alaptevékenységet nem veszélyeztetheti, csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.